Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-16 / 13. szám
1954 JANUAR 16 NAPLÓ SI Mostoha körülmények között... Gépállomásaink dolgozó* nem tértek pihenőre a természettel, hanem amióta kifagyott az eke a földből és a hó is leesett, a szerelőműhelyek népesedtek be. A munkában megrongálódott, megkopott gépeket javítgatják, hogyha ismét megindul a szántás-vetéssel a mezei munka, ne legyen fennakadás. Ritkábban forduljon elő, hogy műszaki hiba miatt kiessék a gép a termelésből, mert ennek nemcsak a traktoros látja kárát, aki nem tud teljesíteni a rossz géppel, hanem az illető termelőszövetkezet, vagy dolgozó paraszt is, akinek a földjén éppen elromlott a gép. Gépjavítást végeznek a varsádi gépállomás dolgozói is. A javítóbrigádok egyik gépet a másik után szedik szét, majd rakják össze akurátos pontossággal, miután kijavították a hibát. Csak az a baj, hogy a tervükhöz mérten kevés gépet javítottak ki eddig. A lemaradásnak kézzelfogható okai vannak, amelyek összefüggenek a dolgozókról való gondoskodással is. Délután öt óra felé elcsendesedik a javítóműhely, a traktorosok, szerelők nagyrésze hazaindul. Ez a „haza'* különböző távolságokat jelent, mert nagyobb részük a környező falvakból jár be a gépállomásra. Munka után nekivágnak a havas utaknak, hogy otthon, családjuk körében melegedhessenek fel az egésznapi fagyoskodás után, mert a mű- Jrelyben bizony nem mindig van meleg. De hogy milyen körülmények között dolgoznak a varsádi gépállomás javító brigádjai, azt had mondja el az á' pár ember, aki nem megy haza, hanem a traktoros pihenőn éjszakázik. M ndössze hírm 10 v innak férfiak: két idősebb és egy fiatal traktoros. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy befűtsék a kis szobát. Ez a látszólag egyszerű művelet nem is olyan könnyű és kevé&bbé eredményes. A szobát ugyanis csaknem minden oldalról éri a szél, a vékony falakból sugárzik a hidegség. Ä szimpla, rozoga ablakokon is betolakodik a hideg, hiába szögeiték be papírral. A szoba gidres-gödrös földjén kis tócsákban olvadozik a lábbelikről leolvadó hó. Proksa Adám, a miszlabikádi Béke termelőszövetkezet traktorosa szólal meg lassan, megfontoltan: „Ha kész lesz a traktorom, hazamegyek. Nem kívánhatják, tőlem, hogy heteken át ebben a jégveremben aludjak. Reggel, amikor felébredek, fáradtabb vagyok, mint amikor lefeküdtem, mert összezsugorodva • alszom, ki sem merek nyújtózkodni. Reggel fogvacogás helyettesíti az ébresztőórát“. A másik kettő rábólint megerősítik, hogy úgy van. „Visszaadták az 5000 forintot, amit a pihenő átalakítására kaptak azzal, hogy nem vállalja a KTSz, nincs munkás." — Ezt már Csurgai József szerelő mondja, mintegy magyarázatképpen. Ezért mennek haza a traktorosok naponként, mert inkább gyalogolnak kilométereket átázott lábbeliben minthogy a barátságtalan, hideg pihenőn töltsék az éjszakát," Ebből adódik azután, hogy a gépállomás dolgozóinak jelentős része betegség miatt igazoltan, vagy igazolatlanul hiányzik, és nem megy tervszerűen a gépjavítás, lemaradás van. Proksa Ádám és Csurgai József beszédéből derül ki az is, hogy a szerelőműhelyben sincs mindig meleg. Különösen hideg az egyik javítóműhely részleg, amelynek ponyva a teteje és az ajtaja, mivel a KTSz nem fejezte be az építkezést. Hideg műhelyben, hideg vasdarabokkal bánni, hideg olajban vájkálni, ez meglehetősen embertelen körülmény. Kapnak ugyan teát, a javítóbrigád magjai, de az ilyenformán nem sokat ér. A három traktoros még beszélget egy ideig, piszkálják és rakják a tüzet, majd belecsavarodnak olajszagú pokrócaikba és aludni próbálnak. Nízíük me» mos* azt is, hogyan vélekedik az igazgató mindezekről. A tervteljesílésre vonatkozóan elmondja Tőke elvtárs, hogy eddig nyolc erőgépet javítottak ki az esedékes 10 helyett. Vetőgépjavításnál három darab a lemaradás. Ekéből 16-ot kellett volna már kijavítani és csak 11 van kész. A lemaradás megokolására természetesen készséggel hozzák fel az alkatrész- hiányt. Ezzel azonban nem lehet min dent megmagyarázni. Cséplőgépből eddig még egyet sem javítottak ki, bár háromnak kellene már készen állnia. Magyarázat: a KTSz nem készítette el a cséplőszipt. Szabad ég alatt nem dolgozhatnak a szerelők. Ez igaz. Ózonban kitisztítani lehetett volna a gépeket, mert bizony a legtöbbjében még benne rothad a nap- raforgócséplés maradványa. Ha egv kicsi* a mé yfere néaíínfc a dolgoknak, kiderül, hogy a gépállomás vezetői tehetnek a fennálló hibákról, fogyatékosságokról. Nem kellett volna belenyugodni, hogy hát a KTSz nem ér rá a cséplőszínt elkészíteni, hanem ha másképp nem, erélyes fellépéssel kiharcolni az épít kezés befejezését. A traktoros pihenőre vonatkozóan — bár az igazgató elvtárs véleménye szerint nem adták vissza a pénzt és az átalakítás továbbra is tervben van, — javasoljuk: ha már az átalakítás, tatarozás „a KTSz hibájából" elkésett, próbálkozzék a gépállomás vezetősége a helyi tanács segítségéve! egy megfelelő szobát kapni a községben, ahol szíve sen töltik a traktorosok az éjszakát, amely valóban megérdemli a traktoros pihenő nevet. Akkor talán nem hiányoznak olyan sokan betegség miatt és a munka is gyorsabban megy. A szerelőműhely azért, nincs megfelelően fűtve, mondja Tőke elvtárs, mert a Tüzép által kiutalt mennyiség kevés. A készlet nem elég egyik kiutalástól a másikig. Ezen . nem is csodálkozunk, olyan módszerrel, ahogyan Varsádon tüzelnek. Amikor van tüzelő, akkor meleg van és sokan „csáki szalmájaként" kezelik. Viszi, aki éri. Egyszóval nincs beosztás. Próbálkozzanak a gépállomáson megbízni egy tüzelőfelelőst, aki lelki ismeretesen beosztja a kiutalt tüzelő mennyiséget és felügyel rá, hogy rend legyen ezen a vonalon. így talán nem lesz fűtésprobléma iem. Szeretnénk, ha a gépállomáson őszinte segíteniakarásnak vennék bírálatunkat és javaslatainkat felhasználnák segítségül a lemaradás p itlá- sára. Terveznek a tengelici Petőfi Ész-ben A tengelici Petőfi termelőszövetkezet irodája már a kora reggeli órákban világos. Pár nap óta lázas munka folyik, terveznek. A tervnek már nagyrésze kész. Az idén változás történik az állat- tenyésztésben. 91 darab tenyészlo- vat állítanak be, melyhez két modern 28 férőhelyes lóistállót építenek a tavasszal. 102 törzskönyvezett tehenet, 80 tenyészkocát, 180 te- nyésznyulat és 100 család méhet állítanak be. A tavasszal 8000 darab csirkét, 1.272 kacsát, 201 libát, 716 pulykát saját keltető gépükkel fognak keltetni. Az állattenyésztés eddig is nagy jövedelmet biztosított a termelőszövetkezetben és most is állandóan jövedelmez. Januárban eladásra kerül 21 növendékbika, 130 ezer forint értékben,'18 hasas tenyészüsző, 108 ezer forint értékben, 21 göböly 84 ezer forint és 103 választási malac 35 ezer forint értékben. Februárban ugyancsak eladásra kerül 21 tenyészkan, 63 ezer forint, és 120 választási malac 37 ezer forint értékben, A kéthónapi bevétel állatokból 457 ezer forintot tesz ki. —3 mázsával növelni a gabonafélék termésátlagát. Tervben szerepel 30 hold gyümölcsös létesítése, melyet már meg is kezdtek ültetni. A csemeték az egész területre megvannak. De nemcsak gyümölcsöst létesítenek, ha nem oh hold mezővédő erdősáv telepítését még az idén elvégzik. Nem kis jövedelmet fog hozni a 20 hold kertészet, amelyből 10 hold öntözéses lesz. Már tavaly is szép jövedelmet ^bozrlt a kertészet, az idén ebből 1P0 ezer forintra számi- tárák. A terv végrehajtásához megvan minden lehetőségük. Megvan a mun kaakarat is. A tagok becsületesen colgc?nalt. K. Horváth József magas takarmánymegtaikarítást ért e! a hizlalásban. Gondozása alatt nem V( 11 egyetlen elhullás sem. Becsületes munkájáról ismerik Acsádi I István segédállatorvost is, aki az ál- I iátok egészégét biztosítja állandó ellenőrzésével. A borjuk nevelése terén Simon Mihály végez lelkes munkát. A havi 30—40 borjúszaporulat és azok nevelése az ő érdeme is. Jól ismeri mindenki a tsz-ben Szilagyi Ferencnét, Kovács Sándornál A C literes fejési átlagot feb ru?r elejére 10 literre emelik. Ezt nagt hau elősegíti a 63 éves id. Károlyi Jc/sef is, aki a tehenészetben helyesen alkalmazza az egyedi takarmányozást. Szorgalmasan tanul a tagság. A term°'ö!>övetkezeten belül két szak tarlovam működik: az állattenyésztési eh- növénytermesztési, melyen 50—50 hallgató vesz részt, így tervez és valósítja meg tériéit a tengelici Petőfi termelőszövetkezet. EZT OLVASSUK... Wiliam Z. Foster: AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KOMMUNISTA PARTJÁNAK TÖRTÉNETE A tavasszal megkezdik a halászatot a 7 kataszteri holdas halastavukon, ahol most is folyik a halak etetése. A növénytermesztésben is nagy változást mutat a terv. A talaj ter- moerejénc'k fokozására a tavaszig 300 kataszteri holdat trágyáznak meg. 80 holdon zöldtrágyának, csillagfürtöt és napraforgót vetnek, 100 holdon lucernát és 70 holdon egyéb pillangósnövényt termelnek. A tavasszal 35 hold tavaszi búzát és 30 hold tavaszi árpát ke- resztsorosan, 300 hold kukoricát négyzetesen, 80 hold napraforgót ugyancsak négyzetesen vetnek. 150 hold kukoricánál, 80 hold napraforgónál, 70 hold rozson és 10 hold maglucernán alkalmazzák a pótbeporzást. Az egész területen műtrágyát használnak. Ezekkel az agrotechnikai módszerekkel akarják 2,5 • Ez a htaimas mű felöleli amerikai testvérpártunk keletkezésének,’ növekedésének és fejlődésének történetét egészen napjainkig. Ismerteti az Egyesült Államokban a multszázad folyamán létrejött számos marxista pártot és szervezetet, melyeknek az Egyesült Államok Kommunista Pártja örököse és folytatója. Magába foglalja az amerikai osztályharcok történetét: a munkásosztály növekedésének, a rabszolgaság eltörlésének és a négerek felszabadításának, a szak- szervezeti és farmermozgalmak kialakulásának, a dolgozó tömegek sztrájkjainak és politikai harcainak történetét. Foster elvtárs könyve szükségképpen az amerikai kapitalizmus történetét is tárgyalja. Ismerteti és elemzi azt a forradalmi harcot, melynek során az ország megszabadult a brit urálomtól, beszámol a köztársaság megalakulásáról, az ország határainak kiterjesztéséről, az ’ ipar és a mezőgazdaság fejlesztéséről, a délen uralkodó rabszolgarendszer fegyveres megdöntéséről, a visszatérő gazdasági válságokról, a gyarmati népek törvénytelen kifosztásáról, a két világháborúról, a szocializmusért vívott világméretű osztályharcról, amely a marxizmus-leninizmus egyre nagyobb tért hódító eszméinek zászlaja alatt folyik. Foster elvtárs könyve nélkülözhetetlen mindenki számára, aki meg akarja ismerni az Egyesült Államok Kommunista Pártját, amely több mint három évtizedes fennállása óta hűségesen küzd az amerikai nép túlnyomó részének érdekeiért. A loln.íi DISZ szervo/.etek életéből DlSZ-szervez^etnlc az új vezetőségek megválasztása nyomán nagy ban megerősödtek, munkájuk javult, s egyre eredményesebben kapcsolódnak be a párt- és a kormány- határozatok sikeres végrehajtásáért vívott harcba. Ez mondható el a Tolnai Textilgyár DISZ szervezetéről is, mely a község legnagyobb és legjobb szervezete. Ebben dolgozik a legtöbb ifi, s itt vannak a legtöbben sztahanovisták. Természetes, hogy itt a vezetőség jól dolgozik. Foglalkoznak állandóan az ifjakkal politikai-szakmai és kulturális nevelésükkel. De foglalkoznak ezenkívül egyéni problémáikkal, szociális helyzetükkel is. Mindez a jó eredmény azonban csak úgy lehetséges, hogy itt a pártszervezet megadja a kellő segítséget a DISZ-szervezet munkájához. Állandóan figyelik, segítik munkájukat, feladatokat adnak nekik, s azok ellenőrzése sem marad eL Ez a segítség nemcsak a textilgyári DISZ-szervezeten látszik meg, hanem a gubóraktári és a tolnaszigeti állami gazdaság DlSZ-szerve- zetén is. Küönösen a gubóraktári DISZ-szervezet az, amelyik e segítséget különösen jól használja fel. Azóta itt a taggyűléseket, ifi napokat rendszeresen megtartják. Különösen jelentős azonban az, hogy ,a politikai oktatásra is, — a községi alapszervezethez tartoznak, — rendszeresen eljárnak. Érzik, hogy jó munkát csak úgy tudnak végezni, ha elsősorban politikailag képezik magukat. Bár kicsi a szervezet, mégis kiváló kultúrcsopovttnl rendelkezik. \U p«e’őo'’ m-*«- azonban a helyzet a területi DISZ-szervezetnél. Jo lenne, ha példát vennének az előbbiektől. A területi DISZ szervezet vezetőinek legelső kötelességük azon ban az lenne, hogy rendes helyiséget teremtsenek maguknak. Nyilvánvaló, hogy az elhagyatott, nem is tiszta, sötét helyiségbe nem szívesen mennek a fiatalok. Éneikül pedig a szervezet életében döntő javulást elérni nem lehet. Tanuljanak a jő példából, s javítsák meg munkájukat, hisz rájuk különösen nagy feladat hárul a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtása, a falu életének szebbé, boldogabbá tétele területén. Maguk köré kell gyűjteni Tolna község dolgozó parasztfiataljainak egészét, s csatasorba állítani őket a mezőgazdaság fellendítéséért. Büszkeségeink a fiatalok . . . Újév napján a báta- széki fűtőház vezetője, Csiszár Lajos elégedetten mosolygott, mert szolgálatra je’i'-'m-t. kezdek ToroPvi Géza, Guncsaga József és Erdős G3'ula ifi lakatossegédek. — Császár művezető azért volt . jókedvű, mert ezt a hármas ifi brigádot már régóta ismeri jó munkájáról. Ki is adta a munkát azonnal, mégpedig mozdonyjavítási munkát. Egy 375 654. sz. mozdonyt, három havi vizsgálatra készítet ték elő. Ez a mozdony a reggeli órákban érkezett a fűtőházba, s fél 9-kor már a három fiatal munkája nyomán darabokban volt. Mikor a három ifi lakatoshoz érünk, épp a hengergyűrűket cserélték. Egyszer csak felemelkedik az egyik maszatos arc és azt mond ja: vállaljuk, hogy délutánra a gép kész lesz és már készen mehet is ki a fűtő- házból. Vállalásukat teljesítették, mert délután í órakor a mozdony már vitte az 5251. sz. vonatot. Toronyi elv- társ ifi lakatossal beszélgetünk. Pirulva válaszol. Gondolok a jövőre, melyben az én jövőm is benne van é,s arra a kislányra, akinek udvarolok. Azt mondta, hogy csak olyan vasutassal áll szóba, aki kitűnik a többi közül munkájával. De büszke is a kislány Toronyi elvtársra, büszke is lehet, mert ilyen szorgalmas ifire még az ország is büszke. De nézzük csak meg, milyen ifjúmunkások vannak az állomáson. Bencze Gellert, Schön András, Orbán Jeromos és Deli József DISZ-titkár — ezek az ifik kocsirendezők. Látszólag csekélység, amit mondani lehet róluk, azt, hogy állandóan balesetmentesen dolgoznak. De, ha ez.t mélyebben boncolgatjuk, akkor rájövünk arra, hogy népgazdaságunknak többmilliós va- Svona van rájuk bízva, és ezzel úgy gazdálkodnak, hogy sok esetben, sőt legtöbbször az idősebb vasutasok is tanulhatnának tőlük. A munka lelkesen halad az irodákban, a műhelyekben, kint a váltóknál egyaránt. A mi fiataljaink ugyanúgy megértették a párt és a kormány határozatát, mint az idősebb dolgozóink. Mármarosi László Mikor íi^et a deesi füldiníívessmoíkezut A dolgozókról való gondoskodás különösen a kormányprogramul megjelenése után még fokozottabban előtérbe került. Egyes vezetők azonban a mi megyénk területén is még erre a nagyjelentőségű figyelmeztetésre sem ébredtek fel. A de- esi földművesszövetkezetnél például a begyűjtéssel kapcsolatban már régóta dolgoznak rakodómunkások. Egyideig rendesen is fizették a nekik járó munkabért, Azonban december hónapra még a mai napig sem kapták meg bérüket Ol- lai Péter, Németh Lajos, Schoner József, Szívós József, Schatz Márton és még páran. Ugyancsak nincs kifizetve a fuvarköltség sem teljes egészében. A földművesszövetkezet mindig arra hivatkozott, hogy nincs egyszámláján pénz. Ez elfogadható is volna, de úgy néz ki, hogy amikor már van pénzük, akkor sem na gyen törekednek a dolgozók jogos követeléseit kielégíteni. Huza-vona, halogatás folyik már 9-c óta. Ugyan is ekkor értesítést kaplak, hogy jöhetnek a bankhoz, mert megkapják a pénzt. Fazekas elvtárs, az ügyvezető megbízta Major Teréz szövetkezeti pénztárost, hogy 13-án menjen be Szekszárdra a munkabérért, csakhogy 13-án csodálatos ) d dolog történt. Major Teréz el is akart jönni Szekszárdra, de nem fért fel a vonatra. Természetesen, hogyha szívén viselte volna a dolgozók ügyét, akkor nem a délelőtti vonattal, hanem a reggelivel akart volna bejönni. JóJ mondják azonban. hogy akkor kiabál az ember legjobban, mikor nincs igaza. Major Teréz tehát nem jött el a pénzért, s amikor a dolgozók .jogosan követelték a régóta Ígérgetett pénzt még ő volt megsértődve, hogy ő nem tehet róla, sőt odáig ment, hogy durván visszautasította őket, mondván, hogy „Ilyen tróge.r munkások ne zaklassanak engem, ne rajtam keressék a pénzt." Úgy látszik, nagyon messze van Decs Szek- szárdtól, nem beszélve arról, hogy ilyen hangot a régi világ hajcsáraí használtak. Hibás a földművesszövetkezet ügyvezetője. Fazekas elvtárs is, aki ezért nem vonta őt felelősségre. Úgy látszik a munkafegyelem területén Decsen is van javítanivaló. Reméljük, hogy a löldművesszö- vetkezet igazgatósága nem nézi el az ilyen szabálytalanságokat, s módot talál arra, hogy ilyen és hasonló mulasztások ne történjenek meg a jövőben.
