Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-13 / 10. szám

Í9M JANUAR 13 NAPLÓ 3 Hozzászólás a „Talaj termelőereje fokozásának előfeltételei*1 című cikkhez Irta: FEJŐS MIHÁLY, a szekszárdi járás főagronómusa A Tolnai Napló január 10-i szá­mában megjelent „A talaj terme­lőereje fokozásának előfeltételei“ című cikkhez következő a hozzá­szólásom: Az istállótrágya kezelése és fel­használása körül a szekszárdi já­rásban — mint a cikkben is em­lítve van, — hiányosságok van­nak. A ki nem hordott és idejé­ben fel nem használt istállótrá- gya sokat veszít nitrogéntartalmá­ból, melyre a talajnak termelőere­je növelése szempontjából legna­gyobb szüksége van. Járásunk te­rületén mintegy 280 ezer mázsa trágya megy tönkre évente, mivel nem hordják ki és nem használ­ják fel idejében. Mintegy 300.000 mázsa pedig értékét veszti a hely­telen kezelés következtében. így te.hét a termelésből évente közel $80 ezer mázsa istállótrágya el­véts, Ez a gyakorlatban a követ­kezőket, jelenti. Tekinti'e, hogy l hold föld egyszeri megtrágyázásá- rá 200 mázsa istállótrágya szük­séges, mintegy 2.900 hold szántó­terület .marad trágtrázatlanvl, Szá­mítva holdanként 3 mázsa termés- többlet kiesést, ez 8.700 mázsával kevesebb terményt jelent a szek­szárdi járás területén, Ezzel a ter­mény mennyiséggel 1.740 mázsa sertést lehetne meghizlalni. ' Nem közömbös tehát a dolgozó paraszt­ság részére, de az egész járás dol­gozóinak részére sem. hogy az is­tállótrágyázás körül mutatkozó hi­bákat és elavult módszereket fel­számolja. A talaj termelőerejének foko­zása szempontjából legelemibb kö­vetelmény termelőszövetkezeteink­ben és dolgozó parasztjainknál hogy — ha nem is betonból — de legalább döngölt agyagból készít­sék el a trágyatelepeket. Nagyon fontos, ha már a trágyát nem is hordjuk ki naponta a trágyázand föld szélére, de legalább ezt a te­lepen szakaszosan kezeljük. Per­sze ezután a kihordás és a felhasz­nálás is olyan sorrendbe történ­jen, mint az agrotechnikai szabá­lyok előírják. Ugyanis az tapasz­talható, hogy a trágyatelep leg­több helyen nem nevezhető inas­nak, csak szemétdombnak. A na­ponta termelt istállótrágyát min­den r‘md nélkül kiszórják a trágya telepekre, ni m egyengetik el, nem tapossák le, így tápértékének leg­értékesebb része, a nitrogéntarta­lom kárbavész. Ki van téve a le­vegő és napfény káros hatásai­nak. Nagy hiányosságok tapasztalha­tók a t.) agy akiszórás körül is. A kihordott istállótrágyát nem rak­ják szarvasba, de gyakori az a tapasztalat is, hogy a kiszórt trá­gyát nem szántják le azonnal, de az előírt 24 órán belül sem. Ennek következtében az istállótrágya ér­tékének legalább 50 százaléka kár­bavész. Az istállótrágyázási sorrenddel kapcsolatosan az a véleményem, hogy az istállótfágyát az őszibúza és őszi kalászosok clövetcménye alá adjuk, A megnövekedett ke­nyérgabona szükségletünk kielégí­tése érdekében az őszi kalászosa­ink terméseredményét fokoznunk kell, es ehhez fontos, hogy az őszi kenyérgabonáinknak megfelelő elő- veieményt biztosítsunk. Nagyjelentőségű még a zöldtrá­gyázás kiszélesítése is. Kevés l'rfektetéssel nagymértékben ina­ink jnkozni termőtalajunk humusz te• tannál s így a terméseredw i- i '< U~t, Jelentősen lehetne növ’l- "■I t-iajvnk termőerejét, a dom­bos területeken, Bátaszéken, Bá­lán. Alsónánán, Harcon, vagy Me- •dinán pillangósvirágú növények (herefélék, baltacin) felülvetésé­nek alkalmazásával, Ha. ugyanis kalászosra tavasszal rávetjük a pillangósnövényt, a nyári záporok idején védi a termőtalaj víz által való lemosódását, gyökérzete, mint nitrogéngyüjtő szerepel, ősszel, vagy tavasszal leszántva, mint zöldtrágya növeli a talaj tápanyag humusztartalmát, s javítja szer­kezetét. Nem szabad lebecsülni a talaj termőerejének fokozásával kapcso­latosan a tarlóhántás és az őszi mélyszántás jelentőségét sem. Az elmúlt gazdasági évben különösen a tarlóhántások elhanyagolása kö­vetkeztében komoly hiányosságok vonok. Az aratás elvégzése után minden erővel a behordásra és cséptésre mozgósítottunk, s úgy­szólván egyetlen erőgép sem vé­gezte a tarlóhántást a cséplés be­fejezéséig. Tarlóink nagyrésze így elgyomosodott, kiszáradt, szerke­zete tönkrement annyira, hogy ká­ros hatása a mélyszántásra és őszi vetésié Is rányomta a bélyegét. Az időben cl nem. végzett tarló- hántas káros hatását még ebben a gazdasági évben is érezni fog­juk, az elhullott sok gyommag kö­vetkeztében. Terméseredményeink emelkedé­se érdekében nagyjelentőségű a műtrágyázás, különösen a tavaszi nitrogén fejtrágyázás széleskörű be vezetése. Őszi kalászosainknál a tavaszi fejtrágyázással kataszlrális holdanként 2—3 mázsa szemester­ménnyel több terem és 3—4 má­zsa lesz a szalmatöbblet. A műtrá­gyázás költségeit tehát a szem­többlet fedezi bőven. A talaj termőére jenek, táp­anyagtartalmának fokozása és a talajszerkezet megjavítása érdeké­ben elengedhetetlenül szükséges az állandójellegű, lehetőség szerint a herefüves vetésforgó bevezetése. Illetékesek figyelmébe . . . ..Szeretném megtudni azt, hogy a belügyminiszté­rium rendelete — ezt a rádióban is hallottam —, amely a gyalogjárdák tisztántartására és homokkal, vagy ha­muval való felhintésére utasította a lakóházak tulajdo­nosait, Szekszárdra vonatkozik-e? A tények azt bizo­nyítják, , hogy nem, mert napok óta életveszélyes az utcán gyalogosan közlekedni. Ugyanis a lakóházak előtt legtöbb helyen nincs eltakarítva a hó a járdá­ról, ami által a járda olyan, mint a simára csiszolt üveglap. Ha valaki, mint például cn is, 2 kilométert gyalogol a munkahelyétől, otthonáig, 3—4-szer elesik és még szerencsés akkor, ha a lába, vagy a karja el nem törik. Ez az állapot tűrhetetlen, különösen most, amikor kormányunk a dolgozók testi épségéről gon­doskodva, elrendelte a gyalogjárdák tisztántartását és felhintését, hogy ne legyenek sikosak. A Rákóczi utcán, a Széchenyi utcán végighaladva egész a Népbüfféig, onnan ki az állomásig, minden­nap megteszem ezt az utat. Van olyan eset is, hogy pernyét és a homokot kiöntik az utca közepére, ellen­ben a járda olyan, mint a tükör. Kérem az illetékese­ket., hogy ezen a tűrhetetlen helyzeten sürgősen vál­toztassanak. A szekszárdi gyalogjárók nevében: ALMASSI PÉTERNE A kiváló minőségért. . . Az űjesztendőre igen Szép terveket tűztek maguk elé a Tolnai Textilgyár műszaki és fizikai dolgozói. Megfogadták a dolgozók, hogy teljesen selejtmentesen dolgoznak, hogy ezáltal hírnevet szerezzenek a magyar textiliparnak és ezen keresztül pedig a Tolnai Textil­gyárnak. Tervbevették az I. negyedévben nagymeny- nyiségű törülközőt, fejkendőt, zsebkendőt, köpperanya- got, ágyneműt, klottot, molinót, orvosi célra pedig mullypólyát gyártanak. Hogy ezeket a feladatokat si­keresen végre tudják hajtani, ennek érdekében a dol­gozókat rendszeres szakmai oktatásban részesítik, hogy még magasabb szakmai felkészültséggel végezhessék munkájukat, mint, eddig. A jó munka bizonyítéka az is, hogy egy hét alatt több, mint 60 szövőgépet állí­tottak át más áru gyártására, ami pedig nem könnyű feladat, mert a gépeken minden nyüstöt, lamellát át kell állítani úgy, ahogy azt megkívánja a gyártandó áru. Reichl József művezető javaslatára a szövődé dol­gozói vállalták, hogy ebben az évben a lehető leg­alacsonyabb százalékra csökkentik az igazolatlan hiányzást, továbbá minden szövő dolgozó az új mun­kásokat rövid idő alatt betanítja a szakma különféle fogásaira. A KOMMUNISTÁK VOLTAK AZ ELSŐK . . . vonul cl szemünk előtt, amint Kö- lesdről az északnak futó országúton haladunk. Borjád-puszta utunk vég­célja. Balról dombvidék kíséri utun­kat, s a rajta lévő fák mély susogása töri meg csak a csendet. Jobbról a Sión túl szélesedő völgy hóval fedett lapálya fogad bennünket. Olyan csend van, hogy azt hinné az ember, egyedül van a világon. Nem unalmas tehát az út egyedül sem, norneg nemsokára célhoz érek. Közben eszembe jut Petőfinek egyik híres verse: „Mit nekem t.e zordón Kárpátoknak, Fenyvesekkel vadregé­nyes tája. Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegy-völgyedet nem járja". Nem ennyire hegyes- völgyes itt a tájék, de ha kicsiben is, hasonló. Magam is alföldi va­gyok, s valamikor én is igazat adtam neki.- De fogadom, hogy ma megvál­toztatná véleményét, mert a szabad­ság szinte újjávarázsolta itt is, de máshol is a magyar tájat. Egy hirtelen kanyar az úton, s máris előtűnnek Borjád első házai. Vígáp füstölögnek a házkémények, s egy-egy udvaron magasra lángol a disznóperzselés tüze. A szabadság de­rűs fénye világít be mindent. A múlté már Sas László földbirtokos mindenre és mindenkire ránehezedő ttralma. Neki robotolt itt a település több, mint fele. ~T. ! ! i él és virágzik az új, 1 a dolgos parasztok még jobb életének biztosítéka, a ter­melőszövetkezet. Itt élnek és dolgoz­nak a Haladás termelőszövetkezet tagjai. S ha közöttük vagyok, bol­dogan mutatják eredményeiket, nagy szerű terveiket, meg kell szeretni ezt a vidéket. Uj himnuszokat kell és lehet róla írni: A sok harcról, ne­hézségről, melyet leküzdötték, köny­veket lehetne teleirni. A kommunis­ták voltak az elsők, akik mindenütt ott voltak felvilágosító szavukkal, munkájukkal, s példát mutattak a szövetkezet többi pártonkívüli tagjai­nak. Tudták jogaikat, de kötelességü­ket is. A jó példa nem is volt hiába, egyöntetűen álltak melléjük, a párton kívüliek. Oda’is áldhattak az olyanok mellé, mint Bogáncs János, aki 506, Benkő Mihály 506, Paszarini György 485 munkaegységet szerzett. De le­hetne a többieket is sorolni. Az asszonyok, a családtagok is az ilyen példák nyomán mind ott vol­tak a munkában. Mónus Józsefné 287, Bogáncs Jánosné 214, Pintér Ju­lianna 204 munkaegység után kapott részesedést. Közel 3 kiló kenyérga­bona, 1 kiló árpa, 2 kiló kukorica és sok minden egyéb jutott egy-egy munkaegységre, nem is számítva a mintegy 11 forintot, — Gondtalan Festő fáiéit élethez tehát már ez is komoüy biz­tosíték, — mondja örömmel Markó István elvtárs, a tsz párttitkára. Az utcán jövet látott tüzek arról tanús­kodnak, hogy zsírozó is akad. Ezt mondja Bogáncs János elvtárs is, akit éppen disznóvágás közben lepek a tagok de nem annyira, hogy most már nyugodtan ülhessenek ba- béraikon. A kommunisták vezetésé­vel különösen a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló párt.- és kormány- határozat után egyre nagyobb erővel tervezgetnek. Tudják, hogy ez bol­dogabb életük biztosítéka. Szorgos munka folyik ma is az egykori Sas­kastély, ma a szövetkezet székhaza udvarán, s az istállókban. A kinti munkát már a hó előtt elvégezték. A tervek is készülnek a szakszerű trágyakezelésről, hogy a talajerő nö­vekedjen. Kiselejtezik az alacsony tejhozamú tehénállományt, de szám­szerűleg is növelik. Minden tavasszal 30 hold pillangós virágú takarmányt vetnek, hogy a talajerőt így is nö­veljék, természetesen minden évben más területre. 300 juh részére építe­nek egy hodályt, s ki tudná még el­sorolni a számtalan tervet, javasla­tot, melyet együtt dolgoznak ki Kez­deményezésükben és végrehajtásuk­ban aztán a kommunisták példája meg. | MceCé^odeltok Élenjáró gépál omásolc — traktorosok Az címűit cv folyamán talán gép állomásaink között folyt a légiié»* kebb, legeredményesebb verseny. 6 épállomás, gépállomással, traktoros* traktorossal, brigád brigáddal vetélkedett, hogy ki végez nemcsak töbh, hanem jobb munkát is. A verseny során kiemelkedő eredmények szü­lettek. amelyek nagymértékben elő segítették a tervek teljesítését. A verseny végeztével sor került az élen járók, a győztesek jutalmazásara- Nem volt könnyű feladat a sok kiváló traktoros közül eldönteni, hogy ki is a legérdemesebb rá. Megyénk 15 gépállomása közül Iregszemcse végzett legjobb munkát, az országos versenyben kilencedik lett. Ezért jutalmul 8.000 forintot kap a gépállomás. Ezeu a./, állomáson dolgozik Hadaró József traktoros, aki silózásban országosan hatodik helyezett lett és 1.000 forint jutalmat kap. Ugyancsak Iregszemcsén van megyénk legjobb brigádvezetője is, aki eredményes munkájának elismeréséül 2000 formt .jutalomban része­sül. Iregszemcsc titán a tamási gépál lomás zárkózott fel, amelynek a jn klímázás során 3.000 forint jutott. Megyénk élenjáró gépállomásai körött szerepel a sárpilisi gépállomás. Azonkívül, Hogy maga a gépállomás 2.000 forint jutalmat kap. több élen­járó traktorost tüntetnek ki sztahá novista oklevéllel, vagy pénzjutalom­mal. Sárpilisen van a női traktero sok versenyében első helyezést elért Gáncsos Piroska. Az élenjáró trakto roslány 1500, munkagépkezelője, Gallai Júlia pedig 1000 forint iutaló inban rezesül. A sárpilisi gépállomás ezentúl sztahanovista brigádvezetőve 1 is dicsekedhetik, Zrínyi József sze­mélyében. Az éves verseny során sokat hallottunk id. Oláh Istvánról, aki a bölcskei gépállomás élenjáró traklo ristája. A férfi traktorosok verse­nyében 6 lett az első és jutalmul 1300 forintot kap. A bogyiszlói paprikamalomban Apró pelyhekben hull a hó, ami­kor megérkezünk a bogyiszlói Papri­kamalom udvarába. Az udvaron paprikaporos, pirosarcú emberek szedik a szikkasztóból a paprikát. Elénk munka folyik az udvar töb­bi részén is, mert egyik helyen kö­télcsigán szállítják, a másik helyen pedig autókra rakják a lisztfínom- ságú megőrölt, jószagú, szép piros paprikái. Itt kerül feldolgozásra Dél- dunánt.úl megyéinek híres paprikája. Az államosítással biztosították az emberséges munkaviszonyokat a dolgozók számára. Az emberséges munkaviszonyok megteremtése után megnőtt a dolgozók munkakedve, kezdeményezése, alkotóereje cs nagy­szerű újításokkal tették a munkát eredményessé, gazdaságosabbá. A munkások pár évvel ezelőtt jogosan sokat panaszkodtak azért, hogy a paprikapor tönkreteszi ruhájukat, felmarja bőrüket. Akkor még nem volt tisztálkodási lehetőség, azonban ezek a panaszos hibák megszűntek. A dolgozók kapnak munkaruhát és gumicipőt, a munkafeltételek pe­dig megjavultak. A dolgozók részé­re épült egy szép öltöző, fürdővel, azonkívül, ahol szükséges, ott ven­tillátorokat szereltek fel, hogy ál­landóan tiszta legyen a levegő. Sétaűtunkon továbbmenve a pap­rikaválogató üzemrészbe érünk, ahol szorgos asszony és lány kezek válo­gatják értékcsoport szerint a papri­kát. Itt tudjuk meg azt, hogy szil­veszter este nagy esemény volt. a paprikamalomban, sztahánovistákat avattak. A gyors kezek a kiváloga­tott paprikát ládákba rakják, majd válogatás után felszeletelik, hogy gyorsabban lehessen szállítani. Ha megszáradt, akkor portalanítják* hogy az őrlésnél ne keveredjen ösz- sze porral a paprika. A kormányprogramul megjelené­se még jobb munkakörülményt, biz­tosított a dolgozóknak, mert kaptak 3 darab porelszívó ventillátort, me­lyek percenként 9000 köbméter le­vegőt cserélnek ki. Ezeknek a ventil­látoroknak a beállításával most már megoldották a tiszta levegő, egész­séges munkahely kérdését. A paprikamalomból naponta 10—• 12 mázsa őrölt paprikát szállítanak el a csomagolóba, melynek közel 50 százalékát exportáruként csomagol­ják. Nem kis büszkeséggel beszélt Nagyi József igazgató elvtárs arról, hogy a malomban 100 százalékon alul teljesítő nincs, sőt majdnem minden dolgozó 200 százalékon fe­lül teljesíti normáját. A dolgozók munkájának nyomán egyre szebb az élet a paprikamalomban, mert új munkakedvvel, életkedvvel telt mun­kások dolgoznak ott. A Tolnai Napló rejtvénypályázata megfejtőinek névsora A december 20-1, 25-i és a január 1-i rejtvénypályázatunk megfejtésé­nek alapján az összetett pontverseny állásában Méhn Márton Tolna, Bé- várdi József Izmény, Kincses György né Nagymányok érték el a legjobb nyomán a pártonkívüliek is részt- vesznek. Több lesz a termés, nagyobb az anyagi jólét, nagyobb a lehetőség, a művelődésre is. Szinte természe­tes, hogy itt is a tsz-nek kell a kez­deményezőnek lenni. És ez így is van. A most létesülő kultúrterem építésé­nél is a szövetkezet az első, aki se­gít. A határban kutat kell létesíteni. Itt is a Haladás segítsége az első, hogy a kint dolgozók és az állatok friss vízhez jussanak. így válik a Haladás tsz, a benne dolgozók életé­abből fakad, hogy a tsz kom munistái őrt állnak a tagság jogai­nak tiszteletbentartása felett és pél­dájukkal kötelességeik teljesítésére mozgósítják őket. Tudatosítják, hogy mit jelent az új begyűjtési rendelet nyomán megmaradó terménytöbblet, mely egyedül búzából több mint 100 mázsa. Pénzben kifejezve az összes kedvezmények mintegy 70 ezer fo­rintot tesznek ki. Nagy lendületet ad ez a munkához. Visszafelé menet csak azt sajná- !nm. hogy Petőfi nem iöhetett velem. Vannak kiváló költőink, de mit tu­dott volna Ó írni egy ilyen út után. Jó érzés ezt elképzelni is. Nyomán a csendes estébehajló táj egyetlen hatalmas szimfóniát zengő óriássá válik körülöttem, új merész dalt hal­latva a még szebb, még boldogabb magyar életről. nek megszópítőjévé. A-ndct azouban eredményt, összesen 42 ponttal. Tch vábbi pontállások a kővetkezők: Schnéringer Jánosné Szekszárd 40 pont, Ákos Margit Zomba 33 pont, Schütt Henrik Gcsény 32 pont, Stei­ner Vilmos Mözs 31 pont, Alexits Tamás Dombóvár 25 pont, Hegyi Andrásné Dombóvár 22 pont, Szabó József Gyönk 22 pont, Takács Lajos Iregszemcse 21 pont, Bakó Márta Szekszárd 20 pont, Bencze Istvánná Máza 20 pont, Novák Istvánná Bá- taszék 20 pont, Szeder Gyula Simon- tornya 20 pont, Lövik Ferencné Dom bóvár 20 pont, Lehőcz János Fácán­kert 20 pont, Borús Barnabás Dom­bóvár 20 pont, Gombosi Ferencné Tamási 15 pont, Kócs Árpádné Dom­bóvár 15 pont, Kondor Teréz Simon- tornya 10 pont, Sashegyi Mária Szekszárd 10 pont, Bakó György Tolna 10 pont, dr. Komlósi Andor Szekszárd 10 pont, Simon János Bá- taszék 7 pont, ifj. Bérg Lajos Báta- szék 7 pont, Helyes Julianna Bony- hád 5 pont, Kovács István Simon- tornya 5 pont, Ettig Károlyné Nagy­mányok 5 pont. A legtöbb ponttal rendelkező há­rom megfejtőnk könyvjutalomban részesült. A január 1-i rejtvényünk helyes megfejtése. Keresztrejtvény: Vízszin­tes 1. Békét, békét a világnak. Füg­gőleges 1. Boldog újévet. Lógurásos rejtvény: Milyen lárma, milyen ví» gadalom,

Next

/
Oldalképek
Tartalom