Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-01 / 1. szám

WM JAVTTAW 1 NAPLÓ 5 Pe.készülték az 1954-es évre a Tolnai Selyemgyár do gozói Bsgyan segítik a Paksi Konzervgyárban a dolgozó ulet A Tolnai Selyemgyár dolgozói az efcők között, már december 8-án reggel befejezték éves tervüket, na meg aztán minőségi százalékuk is 99 százalékon felül van, ami azt je­lenti, .bogy a megyében ők nyerték el .legutóbb a SZOT megyei minősé­gi vándorzászlőt“. A gyár dolgozói az utóbbi negyedévben a minőségi véndorzászlón kívül még 4 zászlót szereztek. Megnyerték a párosver­senyt a Budapesti Duna f.lérnagyár­ral szemben, valamint 2' üzem kö­zül az övéké lett ..a legjobb ií j iló­it rém" yándozászló is. A dácsőségzászlók természetesen még nagyobb erőt adtak a dolgozók­nak a további munkához. December 8-án ugyanolyan ütemben folyt a mtmka, mint azelőtt. Azért történt ez igy, mért minden törekvésük az volt, hogy elnyerjék a büszke ,.Él- üzem” váridorzaszlót is. A műsza­kiak mér hetekkel ezelőtt kifüggesz­tettek egy papírlapot, amelyen fel­tüntették azokat a feltételeket, ame- Iveknek megvalósítása okvetlenül szükséges az „Élüzem" cím elnyeré­séhez.. A gyár műszaki vezetősége azon­ban nemcsak az „Élü/enT* cím el­nyerésére törekedett, hanem még ide­jében megtette a szüksége* előkészü­leteket az 1954-es tervévre is. Decem­ber hónap első felében megalakítot­tak egy möszintterv bizottságot, mintegy 15 taggal, melybe bevonták az élenjáró dolgozókat is, mint Pasa­ié r József né és ifj. Morvái Józsefné szla.hánovtisla fonónőket. Ez a bi­zottság arra van hivatva, hogy . a dolgozók által beadott ötleteket, újí­tásokat nyolc napon belül elbírálják, írásban értesítést adjanak és azon­nal díjazzák is az elfogadott újítá­sokat, ötleteket. .Mindez az 1954-es terv feladatainak könnyebb, sikere­sebb elvégzése érdekében történt. December 30-ig körülbelül 20 ér­demesebb javaslatot adtak a dolgo­zók. A gombolyítóban Törfcő József üzemi énentartó a világító lámpák lejjebberesztését javasolta, mert azok jelen esetben árnyékot vetnek. A lakatosműhelyben Gémesi Ferenc, Hujber Mihály fűtok, Fáfai József gépkezelő és ifj. Bencze János laka­tos ötletei is eredményesek. A fono­dában Saller Gusztáv üzemlakatos a kábelselyem fonásához nagyobb kerületi főzőbogrács bevezetését ja­vasolja. Leibhardt Teréz fiatal mű- vezetőnő javasolja, hogy a cérnáző­ban minden organzin gép alá 4 darab vízzel telt bádogtartályt he­lyezzenek el, mert ez elősegíti a pá- raképződést, így a szálszakadások száma csökken és a termelés emel­kedik. A beadott javaslatokat, ötle­teket a műszint terv bizottság hama­rosan értékeli. Az t954-es terv sikere érdekében a műszakiak jóelőre megrendelték a szükséges anyagmennyiséget. A fo­noda részére a selyemgubó vállalat, a oómázó üzemrésznek pedig részben a fonoda, részben pedig az anyag- ellátási igazgatóságon keresztül a Textilanvagkészletező Vállalat báz-t tositja folyamatosan a szükséges anyagmennyiséget. A gazdaságosabb üzemeltetés érdekében a vállalat megbízta a Tatarozó Vállalatot egy csőhálózat beszerelésére, mely már folyamatban is van. Ezzel az üzem­ben felhasznált fáradt gőzt vissza­vezetik, majd lecsapódik a góz, e azután egy földalatti tartályba ke­rti], míg végül a kazánba. Ez a fo­lyamat kalóriamegtakarítást is je­lent, mert a víz meleg marad. A gyár dolgozói továbbra is zökkenő- mentesen végezhetik feladatukat, si­kerre vihetik ötéves tervünk utolsó tervevének hatalmas feladatait is. A Pafcal Kobzervgyádcazi novem­ber és december első felében na­gyon elhanyagolták a dolgozó, nők­kel való foglalkozást és törődést. Ezért történt meg az az eset is, hogy sokszor huzamosabb ideig a feldol­gozásra váré káposztát hideg időben, meleg ruha nélkül tisztíttatták az ud varon a dolgozó nőkkel. Ezt; a mun­kakörülményt a dolgozó nők több esetben jelentették a gyár vezetősé­gének és az üb-nek is, de intézke­dés nem történt a munkakörülmény jobb kiválasztására. Bán Péter üze­mi párái t,kár ezekben a napokbax; érkezett vissza az üzembe, iskolá­ról. Visszatértekor sorra járta az üzemrészeket, műhelyeket. látogató Útján neki is. elpanaszolták a dolgo­zó nők rossz munkakörülményeiket és kérték, ha már a gyár vezetőcége nem is, de a pártszervezet segítsen rajtuk. Bán elvtárs intézkedett is, mégpedig azonnal, mert a káposzta tisztítást egy napra abbahagyták é6 ezalatt az idő atett berendeztek egy termet, ahol már sokkal jobb muka- körülményesk között és fűtött helyi­ségben dolgozhatnak a nők. Ezen­kívül pedig minden dolgozónak vé­dőruhát biztosítottak. A vegyes íz főzőüzemben szintén probléma volt a gőz telenités, mert ha a gépek üzemben voltak, olyan gőz felhő volt a teremben, hogy a dol­gozók alig látták egymást Ezt' ügy oldották meg, hogy gőzelszívó venti­látorokat szereltek az üzembe, ami a gőzt azonnal eltávolítja. De mind­ezzel. még nincsenek megelégedve, ezért, a közeljövőben újra, 3 darab nagyteljesítményű gőzelszívó venti­látort állítanak fel,-ezzel teljesen meg tudják, oldani a ' vegyesíz főzó­üzemben a góztelenités problémáját. A Kgvan.vúságválogató üzemrész­ben az utóbbi 2—3 hétben bizony nagyon sokszor voltak rossz, munka­körülmények. mert. napokon keresz­tül 15—20 női dolgozó hidegbest vá­logatta a csonttá fagyott uborkákat. A savanyúságválogató üzemrészben ezen ügy segítettek, hogy 2 nagytel­jesítményű forró levegőfúvó. gépei szereltek be, aminél felváltva mele­gedhetnek a dolgozó nők. A fagyos uborka válogatást, pedig úgy oldot­ták meg, hogy a válogatásra váró készletet pedig egy pincébe . rakták le. A dolgozó nők segítségére szolgái majd az is, hogy 175.000 forintos be­ruházásból épül már a bölcsőde, ahol második otthont találnak a dol­gozók gyermekei. Ezzel rengeteg gondtól, aggódástól szabadulnak meg a dolgozó nők, mert tudják, hogy gyermekeik jó helyen és gondos fel­ügyelet* alatt vannak. Pótolták lemaradásukat a gyüaki téglagyár dolgozói A Tanácsi Téglagyári Egyesülés-' hez tartozó üzemek köziül a gyön­ki gyár mondható az egyik legjobb­nak. Á gyár dolgozóinak minden törekvése az, hogy becsülettel eleget tegyenek hazafias kötelességüknek. A nyár folyamán a nyersgyártási terv állandó túlteljesítése mellett égetési tervüket nem tudlak teljesí­teni a gyenge kalóriájú szód miatt. A nyári lemaradások miatt no- Tcmber végéig 31.000 téglával ma­radtak adósak népgazdaságunknak. December hónapban már gyengébb *z égetési tervük, így a lemaradás pótlásáért indultak harcba a gyár kemence ki. és behordó munkásai. A legutóbbi dekádban elért eredmé­nyük bizonyítja szorgalmas munká­jukat. Terven felül 49.000 darab téglával gyártottak többel, ami majdnem két családi ház. felépítésé­hez elegendő. Ezzel póiolták éves le­maradásukat is, és biztosították a zökkenőmentes átmenetet az új évre is. A gyönki téglagyár dolgozóinak példáját kövessék az Egyesüléshez tartozó többi gyárak dolgozói cs ve­zetői, mert bizony a többi téglagyá­rakban az utóbbi dekádban csak le­maradásról beszélhetünk. A szekszárdi BUTORÉRT-nél A Bűtorért^kesítő Vállalat szek­szárdi fióküzlete egész évben nagy­mennyiségű választékos bútorral állt a dolgozói,- rendelkezésére. Volt is forgalom, egész évben a bútorüzlet­ben. Ézéybejn eladtak 93 hálószoba- garnitúrát, 31 kowibináltszekrényt, 219 konyhaszekrényt, 73t hajlított faszéket, 52 kárpitozott széket,, 62 ,i ■ , ■ ■ ■■■- ■ ■ sezlont és 25 rekamiét. Az üzletben az ősz folyamán volt a legnagyobb forgalom, amikor főleg az új házas­párok vásároltak bútort. A bútor­üzlet felkészült a jövő- évi nagy forgalomra is, mert nagymennyisé­gű szekrényt, sezlont és rekamiét rendeltek. A csaló farkas (Mongol néptmese) Élt, éldegélt az öreg' kecske kis fiaival. Szomszédságában egy szürke farkas lakott, aki egész életén ke. resztül rablásból tartotta fenn. ma­gái. Vénségére azonban eltompultak a fogai. így hát ravaszsághoz folyá- mbdoft. Egyszer a kecske szénáért, rnnnl cs ezalatt a farkas csellel bejutott a házába és felfalta a kiskecskéket. Hazatért a kecske. Kereste a fiait, de bizony csak egy kis csomó far kasszőrt talált. Tudta mindjárt, hová lettek a kiskec*kék. , Elment a farkashoz és így szól hozzá: — Add vissza a fiaimatt — Nem adom — felette a. farkas. — Nem odod? — kérdez.te fenye­getően a kecske. — Nos, akkor állj ki velem, megbirkózunk életre-ha­lálra! Megijedt tim n farkas, s szaladt a kovácshoz. Megkérte szépen: éle­sítené meg a fogait. De, mivel zsu­gori h volt őkelme, elhatározta, hogy majd becsapja a kovácsot és fizet­ségnek magával vitt egy nagy bőr- zsákot. Telefújta levegővel, a tete­jére pedig két darab csontot tett. Azt mondta a kovácsnak, hogy hús van benne. A kovács hozzáfogott a munkához. “Mikor már élesek voltak a fogai, a farkas köszönetét sem mondva, meg. indult hazafelé. Igen ám,, de a csa­táii mindig napfényre kérül! Amint a kovács kinyitotta a bőr- ZHákot, az egyik csont megkarcolta ai ajkát. Mérges lelt nagyon, és ro- him a farkas után. —Állj meg! — kiáltotta. — Az cftyik fogadat elfelejtettem megéde­síteni! A farkas megállt, kitátotta, a száját d-1 az ügyes kovács harapófogójával Tűnd egy szálig kihúzta a csaló fo- tffiil­Ordított a farkas, ahogy a torkán kifért, de már ordíthatott. A kecske is elhatározta, hogy a küzdelem előtt megélesitteti a szar­vát. Elment ő is a kovácshoz egy I tagy bőrzsákkal. — Élesítsd meg a szarvamat — ikérte — megfizetek érte. A kovács Ielőször nem hitt neki. 1 — Mutasd a zsákot, mi van ben­ne! A kecske átadta a finom aludttej­jel telt börzsákot. A kovács egyhai- tásra kiitta, ereie is megnőtt tőle. Úgy megélesítette a kecske szarvát, hogy jobban se kellett. Másnap reggel volt a küzdelem. , ,í kecske éles szarvával egy másod­perc alatt felvágta a farkas hasát, n kis kecskék pedig szépen kiset ál- \ tak. Úgy kellett a gonosz rablónak! A Textilnaarvkereskedeluii Vállalat a jobb áruellátásért Tamási Te’üssm * Megjavult a szociális gondoskodás Már régen kérték a tamási sajt- üzem dolgozói a Tolnamegyei Tej­ipari Egyesülést, hogy ép itt esen ' ré­szükre munkásöltözőt, fürdőt. Meg­említették már többször a dolgozók azt is, hogy nagyobb helyiség kelle­ne a megnövekedett feladatok elvég­zéséhez. Mindezeknek a létesítésére csak ez év IV. negyedévében került sor, mert az Egyesülés a negyedév elején körülbelül 100.000 forintot utalt ki a gyár dolgozói szociális körülményeinek megjavítására, va­lamint üzemi beruházásra. Nagyban folynak a münkálatok. Az építő vállalat még* ebben az év­ben elkészíti mindezeket. A héten készül el egy 30 személves munkás- öltöző és a munkásfürdő, mely tuso­tokkal van ellátva. Körülbelül 16 négyzetméterrel nagyobbodik az üzem, moly a gyártási kapacitást nö­veli. A feleslegessé vált hűtőkamra lebontásával sikerült az üzem kapa­citását növelni, mert a régi kamra helyébe hamarosan egy 2.000 literes sajlkád kerül, amely a jobb sajt­ellátást biztosítja, de az export sajt. gyártás is könnyebbé válik az üzem dolgozói számára. A szekszárdi Textilnagykereskedel- mi Vállalat látja el megyénk föld­művesszövetkezeteit és népboltjait textilanyaggal. Ha zsúfoltak a bol­tok' textilosztályai, ha a dolgozik igényeit kielégíti a bőséges válasz­ték, ez a Texíi ImagykereskedeLmi Vállalat munkáját dicséri. Hosszú listát töltenek meg azok az áruk, melyekből bőségesén tart raktáron a' vállalat. Sőt mi több, egyes cik­kekből, mint például férfizokni, gyermekharisnya, nagymennyiségűén áll a dolgozók rendelkezésére. Éppen ezért a vállalat figyelembe veszi a lakosság cikkenkénti szük­ségletét, és az áruelosztást, a szük­ségletnek megfelelően végzik. Az igénylésnél előtérbe helyezik a kis­kereskedelmi vállalatok javaslatait és a javaslatok alapján küldenek kü­lönböző helyekre különböző árut aképpen, ahogy a helyi népviselet megkívánja. Persze a szállítás nem megy mindig simán, mert sok eset­ben előfordul, hogy a budapesti Tex­til Központ nem szállítja le határ­időre a megrendelt anyagot, vagi’ ha- szállit is, akkor hiányosan. A Textiinagykereskedelmi Válla­latnak nagy problémát kellett meg­oldani a karácsonyi ünnepek előtt, hogy választék« és bőséges anyaggal tudják ellátni megyénk dolgozóit. Ezért a vállalat dolgozói már két hó nappal előbb felkészültek erre, hogy biztosítani tudják a kellő mennyi­ségű és választékos készruhát és más anyagot. A lakosság jobb áruellá­tásának érdekében a vállalat rendelt több. mint 900.000 méter pamutárut, 100.000 méter gyapjúszövetet, 100.00 méter különféle selyemárut, több, mint 40.000 pár gyennekharisnyát, 30.000 férfizoknit, 25.000 pár kesztyűt, 20.000 alsónadrágát, 10.000 külön­féle férfiinget, 800 lepedőt és több, min* 15.000 kész ágyneműt. Ezen felül a központi raktárból többezer méter gyapjúszövetet, sely­met, pamutanyagot bocsátottak a vá­sárló közönség rendelkezésére. Nem is volt megyénkben készruha és anyaghiány, mert tervszerűen 'lett elosztva mindenhova az áru. A Textilnagyfcereskedelmi Vállalat dolgozói megértették a kereskedelmi élet alaptörvényét, mégpedig azt, hogy gyorsan, pontosan, megfelelő minőségű és mennyiségű árut kell biztosítani a dolgozóknak. Host pedig játszunk együtt pajtások! Három érdek« játékot mondunk el nektek. Jól figyeljetek, hogy mind nyáján megértsétek, s aztán jókedv­vel. kezdjétek is el mindjárt: íme az első: Az otthon valamelyik zugában éb­resztőórát rejtünk el. Minden Örsből egy-egy pajtásnak bekötjük a sze­mét., akipék az. elrejtett órát. a ke­tyegés hangja után meg keli találni. Aki a kereső pajtások közül előbb találja meg az órát, az Örsének egy jó pontot, szerez. Az őrsök egyes tag­jai egymásután vesznek részt éh­ben a játékban. A legtöbb pontot nyert őrs lesz a. nyertes. Természe­tesen az órát minden alkalommal máshová kell elrejteni: Itt a másik játékot írjuk le, me­lyet az udvaron játszhattok. Figyel­jetek: Az induló pajtások felállnak a rajtvonalba. Ettől 10—15 méterre legyen a célvonal. Minden induló ’>—3 darab teglát kap. Adott jelre ezeken lépegetve kell a célvonal felé elindulni, anélkül, hogy lábuk a föl­det érintené. A pajtások tehát a rajtvonalnál felállnak két téglára, a harmadikat maguk elé teszik a föld­re és együk lábukkal erre lépnek. A felszabadult téglát felemelve maguk elé teszik és így mennek tovább. Aki szerencsésen elsőnek éri el a cél­vonalat, az lesz a nyertes. A ver­seny előtt meg kell állapítani, hogj miijén büntetést kapjon az, aki ne« közben földre ér a lába, Kizáxják-e a versenyből, vagy újra kezd-e az Indító variálnál? A játékot őrsök kö­zötti versenyben is játszhatjátok. S a harmadik: ...Ne lépj a körbe!“ A játékosok kézfogással egy földre rajzolt kör köré állnak. A. játékve­zető első füttyjeléré jobbra vagy balra szökdelnek. A második sípjel­re hátralépnek és a kézfogás elenge­dése nélkül igyekszének egymást a Tudod-e . • • hogy miért repülnek a fecs­kék eső előtt alacsonyan a föld felett? Azért, mert a feoskék repülés köz­ben legyeket és más rovarokat fog- dosna.k a levegőben. A rovarok pe­dig nagyon érzékenyek a légnyo­másra, a madaraiknál és más álla­toknál hamarabb megérzik a lég­nyomás változásait. A légnyomás süllyedésekor a megritkult levegő arra kényszeríti a rovarokat, hogy a sűrűbb, alsóbb levegőrétegekben röpdössenek, A rovarok nyomában a fecskék is a földhöz közeire eresz­kednek. Igv tehát a fecskék röpte szori.nl előre meg lehet állapítani az időjárást. Fekete hó.'. A csajkában forr a víz, A fehér út­körbe lódítani. Aki Ive lép a körbe, az kiáll a játékból. A játékvezető újabb sípjelére folytatódik, a játék. Ha már olyan kévésén vannak, hogy kézfogással nem tudják körülérni a kört, akkor a játékosok a belül raj­zolt kisebb kör köré állnak: A játék végén állva maradt 3—4 játékos győz. menti hóból nyerték. Dé mi ez? Mi­ért vált a víz zavarossá és piszkos­sá? Egész télen a lehulló hópelyhek porszemeiket és füstrészecstkéket szednek össze a levegőből. Amíg a hó puha. a piszok észrevehetetlen benne. Ha a hó elolvad, felszínre kerül mindaz a piszok, amely a té­len felgyülemlett benne. Ezért nem szabad a szomjat „tiszta fehér hó­val“ oltani. Találós kérdések Elől ni egyen fényeske utána megv fehérke, fel vau a farka kötve. M: az? Meddig szalad a nyúl az erdőbe? Milyen fa vau legtöbb az erdőben? A világot átéri, mégis egy tyűi átlépi. Mi az?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom