Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-07 / 5. szám
TOLNAI NAPLÓ ffiJKepboietKíuai mnrsBirrnxn A MAI SZAMBÁN: Külföldi hírek (2. o.) —■ Bldault francia külügyminiszter az amerikaiak fegyveres beavatkozását kérte Indokínában (2. o.) — „Ahogy I.auielék meg játsszák a berlini konferenciát!" (2. o.) — Hell cipő talp! (2. o.) — A hare! Uj Barázda tszcs kommunistái a mezőgazdasági termelés fellendítéséért (3. o.)— A trágyázás szerepe a termésátlagok növelésében (3. o.) — Látogatás a bátai népi együttesnél (4. o.) X I AZ M D P T OLN AMEGYEI PÄRTBIZOTT5ÄG A'NAK LA PJA XI. EVFOLkAM, 5. 82AM UtA s^ae l'JLLEB CSÜTÖRTÖK, 1954. JANUAR 2 Népnevelőink új nagy feladatai Pártunk Központi Vezetőségének és Népköztársaságunk Minisztertanácsának együttes határozata a mező- gazdasági termelés fejlesztéséről a mi megyénk területén is óriási lehetőségeit rejti a fejlesztésnek. Párt- szervezeteinken a sor, hogy a lehetőségeket minden erővel segítse feltárni, mozgósítva és szervezve minél szélesebb körű kezdeményezéseket. Mert kezdeményezések már most is vannak, melyek mind azt bizonyítják, hogy e határozat megvalósítása egész dolgozó népünk közös ügye. £s ez természetes is, hiszen nem közömbös számunkra, hogy jólétünk milyen mértékben emelkedik a továbbiakban. Márpedig e határozat világosan megjelöli népünk életszínvonalának, jóléte további emelésének útját, de megszabja a végrehajtás módszereit is. Dolgozó népünkre már az a nagy szerű, mindenkit lelkesítő feladat vár, hogy szorgalmas, jó munkával győzelemre vigye a dolgozó nép élet- színvonala emelésének nagy ügyét. Pártszervezeteink a mozgósításnak, a szervezésnek, a kezdeményezések kibontakozásának e hatalmas feladatait egyedül természetesen nem tudják megoldani. Éppen ezért harcba kell szólítani a kommunisták vezetésével a faivak dolgozó népét, a termelőszövetkezetek tagjait, az egyé ni dolgozó parasztokat, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit egyaránt. Elsősorban azonban a jój bevált népnevelő hálózat mozgósítása a legfőbb feladat. Részükre kell elsősorban olyan módon ismertetni e határozatokat, hogy abból messzemenő helyi lehetőségeket lássanak kibontakozni. Ilyen pedig számtalan van a mi megyénk területén is. A határozat meg is említi a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésénél a bonyhádi tájfajtát. A szekszárdi szőlő, bor, gyümö’cstermesztés fokozása is nagy lehetőségeket rejt magában. A szekszárdi járásban, de másutt is nagyszerű öntözési lehetőségek hevernek kihasználatlanul, vagy lehetőség van megvalósításukra. Madocsán s a tamási járásban régen híres lótenyésztés folyt, most itt az alkalom ennek felújítására. Ezen kívül azonban sorolhatnánk még számtalan helyi adottságot, amely eddig elhanyagolt terület volt. Minden területre vonatkozik azonban a terméseredmények fokozása érdekében a talajerő növelése. A jól végzett politikai felvilágosító munkának szinte határtalan eredményei lesznek. Csak egy példát említsünk. Decsen 1952-ben 300 hold földet trágyáztak meg, míg a következő évben a kedvezmények, a lehetőségek mérlegelésének hatására, mintegy 3000 holdat. Jellemző, hogy míg az 1952-es évben mindenki eladni akarta a trágyakészletét, ma mindenki venni akar. Bátran felvethetjük azonban, hogy mit lehet elérni a továbbiakban, ha valóban minden népnevelő harcba indul. Éppen ez a legfőbb feladat, hogy minden párttag és pártonikívüli népnevelő dolgozzon. Magyarázzák szívesen, ötletesen ezeket a határozatokat és az abból adódó helyi lehetőségeket. Mondják el a beszédes számokon keresztül, hogy milyen felvirágzás kezdetén állnak, ha a határozatot kezdeményező készséggel, nem félve az újtól hajtják végre. Már most beszélni kell arról, hogy mit kell tenni ennek megvalósítása érdekében. Népnevelőinknek azonban ezenkívül van még egy fontos feladatuk, mely semmivel sem kisebb jelentőségű az előbb említetteknél. E nagy beszélgetések, közös teryezgetések közepette felszínre kell hozniok a dolgozó parasztok javaslatait, véleményüket, kezdeményezőkészségüket. Ezekben a napokban számtalan dolgozó paraszt tervezget és nem egy helyen már javaslatot is tesznek a pártszervezetnek, a tanácsnak; mit kell tenniök, hogy hozzájárulhassanak a határozat végrehajtásához. Agitátorainknak ezeket a javaslatokat felkarolni és terjeszteni kelL Az ilyen politikai munka nagymértékben növeli a legjobb dolgozó parasztok, a falusi értelmiség, a fiatalok és nők sokkal nagyobb mértékben való aktivizálását. Mindezek legfontosabb előfeltétele természetesen az, hogy pártszervezeteink gondoskodjanak a hasznos javaslatok, kezdeményezések megvalósításáról. De fontos a megvalósításért küzdeni azért is. mert az ellenség nem alszik ezekben az időkben, mint ahogy máskor is igyekezett akadályozni népünk életszínvonalának emelkedését. Éppen e széles népi mozgalom kiépítése és állandó erősítése biztosítja e kártékony elemek sikeres visz- szaszorításét. A népnevelő, felvilágosító munka szélesítését jelenti tulajdonképpen az Is, amit a 'Központi Vezetőség legutóbbi ülésén Hegedűs elvtárs „A falusi pártpolitikai munka feladatairól'* szóló részben mondott többek közt: ..Minden faluban igyekezni kell a pártszervezet: körül létrehozni a becsületes pártonkívüli dolgozók csoportját, bevonva ide nagy számban középparasztokat is; s a pártszervezet tárgyalja meg velük, hogy a község mezőgazdasági fejlesztése érdekében mit szándékozik tenni; vetült megbeszélve, az ő tanácsaik, javaslataik figyelembevételével és az ő segítségükkel kell megtennie mkvden szükséges Intézkedést a mezőgazda- sági termelés felemelésére.'* Nyilvánvaló, hogy e bevont és javasló. kezdeményező dolgozó parasztok a község többi dolgozó parasztjai előtt sem rejtik véka alá módszereiket és javaslataikat. Elmondják s így segítenek a népnevelők munkájában is. Még ekkor nem végleges agitátorok, de ha látják, hogy szavuknak foganatja van. végteg a népnevelők megtisztelt táborához csatlakoznak. Az eredmény: nő a népnevelők száma, mely mutatja a párt és a tömegek közti kapcsolat erősödését is, de nőnek a fejlesztés területén is az eredmények. Következésképpen nő a falu és város dolgozóinak életszínvonala. Van már e területen is példamutató kezdeményezés, valójában a határozat végrehajtásának megkezdése. A szedresi falusi pártvezetőség már összehívta a község legjobb gazdáit, hogy megbeszélje velük a határozat végrehajtásának helyi problémáit. Már az első ilyen megbeszélés értékes javaslatokat hozott a legelők és a trágyakezelés megjavítására. így kell dolgozni többi pártszervezeteinknek is. Népnevelőink állandóan népszerűsítsék a jól bevált agrotechnikai és zootechnikai eljárásokat, s általánosítsák a legjobb helyi tapasztalatokat. Arról se feledkezzenek meg népnevelőink, hogy különösen mezőgazdaságunk szocialista szektoraiban a munkaversenyek fejlesztésére is nagy gondot kell fordítani. Ez elősegítője a terméshozam emelésének, a jövedelmezőség növelésének, egyúttal a dolgozók szocialista öntudata erősödésének. Szívleljük meg Lenin elvtárs szavait: „Az állam a tömegek öntudatánál fogva erős. Akkor erős, ha a tömegek mindenről tudnak, mindenről ítéletet tudnak alkotni és mindenhez öntudatosan fognak hozzá.“ Mi azt akarjuk, hogy a dolgozó tömegek öntudatosan segítsék valóra- váltani pártunk politikáját. Ez az öntudatra ébresztés a kommunisták, a népnevelők nagyszerű és megtisztelő feladata a mi megyénk területén is, BÁTASZÉKT DOLGOZÓ PARASZTOK A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉÉRT A Hagysar’ó tsz 73 5 mázsával emeli búzatermését A bátaszéki I. típusú Nagysarló termelőszövetkezetnek tavaly őszi búzából 14.53 mázsa holdanként! átlagtermése volt. Bátaszéki viszonylatban ez nem ritka eset, ment ezen a tájon jóminőságű termőföldek vannak. Az elmúlt napokban a szövetkezet tagjai meg vitatták a párt és kormány mezőgazdasági termelések fejlesztéséről szóló határozatát és arra a megállapodásra jutottak, hogy még búzából is lehet emelni a terméshozamot. A szövetkezet tagjai azt is leszögezték: _ hogyan emelik a terméshozamot, őszi búzájukat időben elvetették, ami szépen ki is kelt. Úgy határoztak: tavasz- *zal időben és gondosan elvégzik a vetések ápolását', a búzát pedig fej trágyázzák. Holdanként 50 kiló pétisót szórnak el és a tavalyi 14.53 mázsával szemben 16 mázsa búzát termelnek holdanként. A szövetkezetnek ez jövőre 73.5 mázsa búzával jelent többe-'. A vezetőség már most felvette a kapcsolatot a Műtrágyaértékesítő Vállalattal, hogy megfelelő időben elvégezhessék a fejlrágyázást. .Január 10 én megalakul a termelési bizottság A bátaszéki tanács vezetői a párt- és kormányhatározatok megjelenése után tanácsülésen beszélték meg az előttük álló feladatok fontosságát, s azok megvaió- skásának módját. Beszélgetés közben rátértek Hegedűs András elvtárs beszámolójának megvitatására. — Amikor a mezőgazdasági termelési bizottságok létrehozásának kérdéséhez értek, alaposan átgondolták, milyen jelentőséggel bír. ha ezt megvalósítják. A VB- ülésen már közelebbről érintették eat a kérdést. Megbeszélték, hogy kiket javasolnak a termelési bizottságba: mindenesetre a község legjobb dolgozóit. Olyanokat, mint Rabacz Lajos, a NagysarW I. típusú tsz elnöke, akinek vezetésével a tsz első helyen halad. Vagy Csóbólh Lázárt, aki egész éven át élenjárt a mezőgazdasági munkákban, s a beadás teljesítésében. A javasoltak között ott találjuk Baka Feremené elvtársnőt is, a III. típusú Búzakalász tsz párttííkárát, aki munkájával nagyban elősegítette a esz megszilárdítását. Vágj' Papp Jánost és Mészáros Kelemen dolgozó parasztokat, akik munkájukkal kiérdemelték a megbecsülést. Január 10-én lesz a tanácsülés. Uj erő. új akarat javaslatát terjeszti elő a tanács vezetősége — öt élenjáró nevét, akik hivatottak lesznek a mezőgazdasági termelési bizottság munkáját becsülettel végezni. Nagy feladat vár erre a bízott ságra, de nem megoldhatatlan. Elő kell segíteni a tanács munkáját szaktudásukkal, tapasztalataikkal, s példamutató munkájukkal a termelés eredményeinek magasra növelése érdekében. Ha ezt megvalósítják, nagy lépés lesz a határozat végrehajtása felé, dolgozó népünk életszínvonalé""i' emelése érdekében. A Búzakalász tsz tehenészeinek javaslata A Központi Vezetőség és a minisztertanács december 19-én megjelent határozata többek között leszögezi, hogy általánosan alacsony az állatok hozama, különösen a tehenészetben. A határozat egyben feladatként jelöli meg az egész mezőgazdaság számára, hogy az elkövetkezendő három évben emelni kell az állatok hozamát, ezen belül a tejtermelést. A határozat megjelenése óla Bátaszéken a Búzakalász tsz tehenészeinek is az a vélménye: igenis lehet és kei! emelni a tehenek tejhozamát. Ez persze nem m§gy magától. Ennek meg kell teremteni az előfeltételét, mégpedig a takarmányozás jobb megszervezésével. A Búzakalászban jelenleg az a helyzet, hogy a fejőstehenek napi állag tejtermelése alig éri el a 7 litert. Mint Őri János, az egyik tehenész mondja, naponta 10 literre lehetne emelni. Ez a véleménye Erdős Jánosnak iSj meg Gábor Antalné tehenészeknek is. Hogy ezt elérhessék, az Ő javaslatuk szerint, jobban meg kell szervezni a takarmányozást. Ugyanis a szövetkezetnek nem minden takarmányféles égé van helyben. A répáit és a pelyvát például kilométerekről kell szállítani. A rossz szervezés miatt többször előfordul, hogy a tehenek napi takarmányát nem tudják megfelelő időben előkészíteni. Ebből természetesen az következik, hogy az etetési rendszer gyakran változik. A tehenészeik konkrét javaslata az: előző napon készítsék elő a tehenek napi takarmányát. Ezen felül: kezdjék meg a silótakarmány etetését. A tehenészek véleménye szerint a szövetkezet silótakarmány készlete bőségesen elég volna, amíg nem lesz zöldtakarmány, hogy az abrakot pótolni tudják. A Vezetőségen a sor, hogy intézkedjen. Tanulnak a dolgozó parasztok Bátaszéken a pártvezetőség javaslatára a tanács mester képző szaktanfolyamot indított be a dolgozó parasztok körében. Ahogy a szervezés híre eljutott a parasztok házaiba, egyre több gazda határozta el. hogy tanulni fog, mert hát most megvan a lehetőség az agro- és zootechnikai ismeretek elsajátítására. A tanfolyam megkezdődött. 35—40 hallgató rendszeresen tanul, mert tudatára ébredt, hogy a régi, elavult módszerekkel nehéz, de nein is lehet olyan eredményeket elérni, mint a fejlett agro- és zootechnika alkalmazásával. A tanfolyamon foglalkoznak a szőlészettel és az állattenyésztés kérdéseivel. Előadáson, megbeszélésen minden kérdést megvitatnak és kiegészítik tapasztalataikkal, új javaslataikkal. Nincs hiány itt az előadókban sem. Szijjártó János elvtárs, a leperdpusztai állami gazdaság szőlészeti agronómusa jól felkészül, és színvonalas előadásokban nagy segítséget nyújt a parasztok fejlődéséhez. Baltás Zoltán elvtárs, a sárpilisí gépállomás egyik körzeti agronómusa, állattenyésztési szakelőadásaiban zootechnika kérdéseit ismerteti a hallgatókkal. Újra falun Fazekas Aurél fiatal korétól kezdve mezőgazdaságban dolgozott. Szülei, már az ükapia is arra tanították. hogyan kell megtermelni a búzát, a kukoricát. Fazekas Aurélnak tehát volt módja és lehetősége gyakorlatilag megtanulni a földművelést. Bátaszélcen úgy beszéltek róla, mint a község egyik legjobb termelőjéről. 1949-ben úgy látta nem sok jövőt biztosít számára a földművelés, ott hagyta a falut, városra ment. 1949-től a Szekszárdi Erdőgazdaság gépjavító telepén dolgozott. Ezelőtt két hónappal visszament Bátaszék- re, hogy eredeti foglalkozását folytathassa. Mivel jól ért a földműveléshez és jelenleg is tanul, a községi tanács mezőgazdasági előadójának teendői elvégzésével bízta meg a páni. a dolgozó nép. Fazekas elv- társ napjainkban is szorgalmasan tanul, igyekszik, hogy elméletben is elsajátítsa azokat, melyekkel fokozni lehet a mezőgazdasági termelést. Örömmel és büszkén beszél arról, hogy 4 év után ismét községében, p ftoteoró nép javéra hasznos?* hatja azt a sok gyakori»; i tapasztalatot, melyet ezideig szerzett. Makovics László u ra saját 15 holdján gazdálkodik Makovics László 1950-ben még saját 15 holdján gazdálkodott, mint egyénileg dolgozó paraszt. Úgy szereti ezt a sárközi, jó fekete földet: ha azt mondta volna valaki abban az időben, hogy meg kell válni tőle ,egész biztosan azt válaszolta volna: inkább bármit. de földjét akkor sem. 1952-ben mégis meg kellett válni földjétől, mert a sárközi állami gazdaság dűlő- útnak használta. Persze Makovicsmaik a föld nem igen jövedelmezett, az adót és a -beadási pedig éppúgy kivetették, mintha jövedelmezett volna. Hiába szólította fel abban az időben az állami gazdaság vezetőit, ők mindig csak azé a nótát fújták: nekik a földre szükségük van. így tehát kénytelen volt lemondani földjéről. A közelmúltban, mikor megjelent a kormányrendelet, hogy az egyéni parasztok visszavehetik földjüket, ha nincs betagosítva, Makovics László is visszavette saját 15 holdját. Most minden számítása az, hogy Bátaszéken ismét élenjáró paraszt lesz. Ez persze nem megy olyan könnyen. Egy év alatt bizony egy paraszti gazdaság szétforgácsolódhat. Makovics gazdasága is szétforgácsolódott. De most ismét helyre tudja állítani, mert az állam segítségére sietett. Gazdaságának helyreállítására 5.500 forint kölcsönt kapott az államtól. Hőnyi Lajos mingi álniolat neve! Hőnyi Lajos 6 holdon gazdálkodó dolgozó parasztot Bátaszéken mindenki ismeri. A környékben nemcsak arról híres, hogy a maga 6 holdján kiválóan gazdálkodik, hanem állatálról is. Hőnyi Lajos már nem „mai" gazda, közel 30 esztendeje foglalkozik földműveléssel. Mindig nagy jelentőséget tulajdonított gazdaságában az állattenyésztésre. 6 hold földje mellett jelenleg is van egy lova, egy anyadisznója és egy „Bözsi" nevű tehene, mely átlagban 30 liter tejet ad naponta. Hőnyi Lajos különösen erre a „Bözsi" tehenére büszke, mert minden esztendőben ad egy szerződésre és törzskönyvezésre alkalmas apaállatot. Jelenleg is van istállójában egy törzskönyvezett 14 hónapos és 4 hetes apaállat. A legutóbb megjelent mezőgazdasági termelés növeléséről szóló párt- és kormányhatározat után Hőnyi tervet készített, melyben szerepel, hogy a továbbiakban minőségi állattenyésztéssel foglalkozik Legközelebbi terve az, hogy tehenét törzskönyvezteti.
