Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-05 / 3. szám

1954 JANT7AR 5 NAPLÓ S Kommunista nőaktíva-gyűlés Szekszárdon • »eeetsjher 30-án gyűltek össze megyénk legjobb kommunista női aktívái Szekszárdon a Pártoktatás Házában, hogy megtárgyalják a Köz ponti Vezetőség november 5-én ho­zott határozatát a nők között vég­zendő politikái munka megjavításá­ról. A beszámolót Szigeti dános elvtárs, a'megyei páKbizottság ágit. prop, titkára tartotta. A beszámoló megmutatta, hogy milyen eredményeket és hiányossá­gokat liehst találni ebben a munká­ban. — Megyénkben is egyre többen lesznek ;— mondotta többek között, ■— a nők közül a politikai cs a kul­turális élet vezető posztjain. Ma 15 községünkben van női tanácselnök és jól helytállnak. — Ezzel párhuzamo­san rámutatott arra is, hogy me­gyénk asszonyai a termelésben is értek el kiváló eredményeiket. — Bi­zonyítja ezt az idei óv is, mert több, mint 2000 asszony kapcsoló­dott be tenmel öszöve tk eze t. ei nk lx- a ?00 munkaegységes mozgalomba, s azt túl is teljesítették. Itt különö­sen kihangsúlyozta a grábóci Alkot­mány tsz asszonyait, azoknak jó munkáját, akik mind elérték, sőt nem egy közülük messze túlhaladta a 200 munkaegységet. A továbbiakban arról beszélt Szi­geti elvtárs, hogy a párt politikája azonban az elért eredmények mel­lett nem érvényesült eléggé a nők legszélesebb rétegei között, tevékeny politikai munka csak kis területe­ken folyt. A párt politikai munká­jának hatóköréből nagymértékben kimaradtak az egyénileg dolgozó pa­rasztasszonyok, különösen u közép­paraszt asszonyok' és az értelmiségi­ek.. Mindezek okaként, az MNDSZ- -.szervezetek nem megfelelő munkája, s nőket érintő párt- és kormányha­tározatok végrehajtásában mutatko­zó hiányosságok mellett, legelsősor- baiv azt emelte ki, hogy a pártbi­zottságok és pártszervezetek nem törődtek eléggé a nők közötti politi­kai félvilágosító munkával, nem egy esetben lebecsülték, sőt teljes egé­szében ezt az MNDSZ-szervezetekre hárították. — Abban a komoly fejlődésben — folytatta tovább Szigeti elvtárs, — amit a nők sorai között elértünk hibák ellenére is döntő része van az MNDSZ-nek. Megbecsülés illeti megyénkben is azoknak a kommu­nista. elvtársnőknek százait, akik az MNDSZ-en bélül tevékenykedtek, gyakran nem könnyű munkafeltéte­lek mellett. Pártunk meg is becsüli és a jövőben még fokozottabban fogja megbecsülni, támogatni az elv­társinőknek e nagyon fontos munká­ját. A fe'ada*ol»ról !><>széVe különö­sen hangsúlyozta, hogy a párt poli­tikája, a kormány programmja nem valósítható meg a lakosság több, mint felét képező nők tevékeny rész­vételé nélkül. Elsősorban az a fel­adatunk, hogy következetesen, poli­tikai munkával sajátos női módsze­rekkel erősítsük pártunk befolyását a női tömegek között. Ebbéli nagy szerepük van a kommunista elvtárs- nőknek, egyrészt azért, hogy párt- szervezeteinknél ne legyen lebecsült a nők közötti munka. Másrészt a kommunista elvtársmők vállalják az Három évvel ezeflőtt történt, hogy Szántó István, a mucsi Vörös Zászló tsz tagja, a tolmamegyei ta­nácshoz került temmélőszövetkezeti szervezőnek. Szántó István új munka helyén, a tanácsnál, a megye összes termelőszövetkezeteit magáénak te­kintette, s mindegyikért úgy dolgo­zott, mintha sajátja volna. Mégis, amikor megjelent a Köz­ponti Vezetőség és a miindszterttar- nács határozata a mezőgazdaság fej­lesztéséről, s elolvasta a határozatot, rögtön arra gondolt, hogy vissza­megy a Vörös Zászló termelőszövet­kezetbe. Elhatározásából y pár nap múlva valóság lett. A szövetkezet tagjai örömmel fogadták, s rögtön lakást adtak neki. A megyei tanács­tól pedig megkapta 3 havi fizetését. Mi tagadás, a megyei tanácsnál ne­hezen váltak meg tőle, de megértet­ték elhatározását. A tanácsnál vég­zést odaadó munkájáért dicsérő ok­levelet is kapott. A mucsi Vörös Zászló tsz négy éve alakult. E négy év alatt szép ered­ményeket értek el a termelőszövet­aktív tevékenységet, az MNDSZ-en belül, lehat a nők tömegeinek ne­velését a párt politikája szellemé­ben. Azt kell, hogy munkánk kö­zéppontjába állítsuk a széles női rá­ugrik nevelései. Elsősorban növel­ve a párt ős az MNDSZ befolyá­sát, a dolgozó parasztasszonyok kö­zött, de ne hanyagoljuk el az értel­miségi nőket, vagy a kispolgári nő­ket sem. A kommunista asszonyok ezen belül fejtsenek ki aktív tevé­kenységet. harcolni az olyan légkör kialakításáért a pártszervezetekben, de az MNDSZ-ben is, hogy megbe­csülés illesse azokat az asszonyokat akik a kenyérkereső munkájuk, a háztartás és a gyermeknevelési fel­adatok mellett még közösségi min­két is végeznek. A munkájukért ki­járó megtiszteltetés légkörét kell megteremteni — mondotta befejezé­sül Szigeti elvtárs, — hogy még sikeresebben dolgozhassanak. n bcüóino'ó és az utána, követ­kező számtalan hozzászólás is élén­ken bizonyította, hogy a. Központi Vezetőség állal hozott határozatok közel állnak az asszonyokhoz és meg mutatta, hogy van a nőkben akarat és felelősségérzet a hibák megszün­tetéséért. Nem egy asszony szemé­lten a meghatottság mellett a harag- fői is könnyek gyűltek. K u p e c k ó Mihályné elvtársnő, a faddi Kossuth termelőszövetkezet tagja például ilyen hangulatban mondotta el, hogy mennyire nem törődtek a termelő- szövetkezet vezetői az asszonyok problémáival, sőt nem egyszer aka­dályozták az asszonyok kezdeménye­zésének kibontakozását. De élénk harcos fogadalom is hangzott el nem egy asszony ajkáról, hogy nem hagyják magukat, legyűrik, a ne­hézségeket, s érvényesíteni fogják az asszonyok jogait. Ugyanilyen »zel lemben beszélt Nagy Jánosné elv - társnő, a. gyönki Vörös Csillag ‘sz- ből, B a d i c s Benőné elvtársnő Du- naszentgj’örgvrői. Bátran bírálták az értekezlet résztvevő' az egyes fel­sőbb szerveket is, hogy keveset tö­rődnek az asszonyokkal. Dobos Ferencné elvtársnő Szakcsról, D á- vid Ádámné Mucsiból, a megyei tanács oktatási osztályát bírálták, hogy például az óvónőket és tanító­kat sokszor minden esztendőben cse­rélik. Szakoson például a 27 éve ott dolgozó óvónőt elhelyezték, amint az értekezleten kiderül Mucsiba, a Mucsiba lévőt pedig Szakcsra. A vége azonban az, hogy míg Muesi­Berlin (MTI) A „Der Kurier“ cí­mű nyugatiberlim. lap jeleníti, hogy Francois-Poncet, Franciaország nyu­gatnémetországi főbiztosa január 5- én Berlinbe érkezik és bekapcsolódik London (MTI) A londoni rádió washingtoni jelentése szerint Viiliam Knowland, az amerikai szenátus köz társaságpárti csoportjának vezetője kijelentette, helyesli, hogy „Ameri­kai katonai segélyt küldjenek Pa­kisztánnak.“ Katonai segéllyel — kezet dolgozói. Most, az ősszel is igyekeztek, hogy mielőbb földbe ke­rüljön a mag. Az 540 holdriyi szán­tóból 190 holdon vetettek őszibúzát. 55 holdon árpát, öt holdon rozsot és 10 holdon őszi takarmánykeveréket. Az áliatálilamányról sem feledkeztek meg, s 82 holdon pillangóstakar­mányt vetették. Kettős hasznuk is lesz ebből a 82 hpldnyi vörösheréből és baltacimiból. Egyrészt jó 'takar­mányuk lesz az állatoknak, másrészt a pillangósnövény a talajt is javítja, s a kalászosok jó előveteménye. Eddig nyolc szakembert adott a mucsi Vörös Zászló termelőszövet­kezet az országnak. Ám‘a legjobb szakemberek hiányát nagyban meg­sínylette a tsz. Az állatokat régi, el­avult módszerekkel kezelték, még az igen egyszerű csoportos takarmányo­zás módszerét sem alkalmazták. A növénytermesztésnél a múlt év őszé­ig nem fordítottak kellő gondot a termények előveteményére, s ezért a növények hozamát sem emelhették megfelelő színvonalra, Szántó elvtárs máris munkához Iá­ban egy sincs, Szakoson költő is van. Borujs Gáborné elvtársim a dombóvári járás MNDSZ titkára elmondotta, hogy több segítséget, vár nak a járási pártbizottságtól és a tanácsokról. Számtalan, felszólaló fog­lalkozott azzal a fontos kérdéssel, hogy a pártszen’ezetekbtír) dolgozó kommunista asszonyok az eddigiek­nél sokkal többét. törődjenek az MNDSZ munkájának segítésével és különösen a politikai oktatás és a felvilágosító munkán keresztül erő­sítsék az MNDSZ szervezetek mun­káját, erősítve a kapcsolatot a párt és a dolgozó nők tömegei között. — Bójás Józsefné elvtársnő Szek- szárd város MNDSZ titkára különö­sen azt emelte ki, hagy a nők kö­zött végzett politikai munkát kell megjavítani, de bírálta a pártszer­vezeteket. és a tanácsokat is, hogy egyes MNDSZ titkárokra túlságosan sok feladatot igyekeznek róni. amely bői adódók, hogy ezek. az elvtárs­itok nem tudnak az MNDSZ-en be­lül megfelelő munkát végezni. Több után Horváth elvtánsnő az MNDSZ megyei tit­kára emelkedett szólásra. Kihangsú- tyoata, hogy az MNDSZ munkájá­nak megjavítása nem megy köny- nyen. Ez harc kérdése. Elmondotta, hogy az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a dolgozó nők tö­megei különösen sokat várnai1: a kommunista nőiktől. Éppen ezért javasolta, hogy a kommunista nők álljanak élére a dolgozó nők minden olyan mozgalmának, amellyel igye­keznek életkörülményeik és munká­juk megjavításán dolgozni, mert vég eredményben ezek is a kormánypro- gramm Sikeres végrehajtását segítik elő. Különösen nagy feladatként je­lölte meg a mezőgazdaság fejleszté­séről szóló párt,- és kormányhatá­rozat ismertetését az asszonyok kö­zött, mert ezen keresztül tudjuk még nagyobb eredménnyel felsora­koztatni az összes dolgozó nőket pártunk mögé. Ezután Szigeti János elvtárs válaszolt meg az értekezleten fel­szólalóknak. Értékelte az értekezlet tanulságait, s elmondotta, hogy he­lyes utat mutatott, meg a hibák ki­javítására. — Harcolni kell azért, — mondotta többek között, hogy első­sorban a pártszervezeteinkben ér­jünk el fordulatot, a nők megbecsü­lésével. segítésévé! kapcsolatban, s ezt kell folytatni a nők között vég­zett politikai munkával. a négyhatalmi értekezlet technikai előkészületeinek munkálataiba. A nyugati megszálló hatalmak főbiztoei tanácsának jelenleg Francois-Poncet az elnöke. mint mondotta, — Pakisztánból „... második Törökországot lehetne teremteni". Knowland hozzátette, hogy Pakisztánra nagy jövő vár „a szabad világ védelme terén a kom­munizmussal szemben a Távol- és Közép-Keleten“. totó a mucsi Vörös Zászló tsz-ben. ö lett a termelőszövetkezet agyonó- musa. 1952-ben elvégezte a mező­gazdasági akadémiát, gyakorlati tu­dásához tehát megfelelő elméleti képzést szerzett. A növénytermesz­téssel is, az állattenyésztéssel is fog­lalkozik. Járja a határt, beszélget az emberekkel, tanácsokat ad, tervez. Már kora reggel az elnökkel együtt ellenőrzi az állatok etetését. A ha­tárban megvizsgálja a vetés fejlő­dését. Esténként mindig beszámol az elnöknek a végzett munkáról, tervei­ről. Semmi sem kerüli el figyelmét. Az állattenyésztő-brigád vezetőjével, Herceg Mihállyal már arról tanács­kozik, mit kellene tenni ahhoz, hogy bevezessék az egyedi takarmányo­zást. Csortos Józseffel, a növényter­mesztő-brigád vezetőjével meg már a tavaszi fejtrágyázás módszereit vitatják. A mucsi Vörös Zászló tsz-ben pe­zseg az élet. A szövetkezet tagjai hozzáláttak ahhoz, hogy derekasan kivegyék a maguk részét a párt- ás kormányhatározat végrehajtásából. Franco is-Poncet január 5-én Berlinbe érkezik Knowland szenátor a Pakisztánnak nyújtandó amerikai katonai segélyről lláiHHii év után újra otthon A mezös'nzdnnás' fejlesz ése az égé** nép ügye Öntözés, hedtenyészíés, hajózás és erőmű lehetősége megy©1^ területén A mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó miniszter landesi határozatra Tolna község termelőszövétkét*>. dolgozó parasztjai., ipari és értelmiségi dolgozói, egyaránt megmozdultak. Tudomást szereztek arról, hogy mér ki­dolgozott tervek alapján « Sión’ elvégzendő mii szaki munkálatokkal a Programm keretében a közeljövőben magvalósítást, nyer a Sárköz öntö­zése és a Sió egy nagy szakaszának dllemdó hajózhatóvá tétele. .4 tolnai közvéleményt mindig élénken foglalkoztatta ,<t tolnai Holt, Duna hasznosításának gondolata. A múltban ezek a gondolatok mindig a tőke és a. nagybirtokosok egyéni érdé keibe ütköztek. Természetes, hogy met lőzve lettek a kisemberek, a. halászok, hajósok, földművesek és általában Tóim, Fadd, Mözs, Bogyissfó fogyasztóinak, termelőinek leg észszerűbb ja. vaslatai. Most azonban elérkezett az idő, hogy Tolna és környéke dolgo­zói alulról jövő kezdeményezésűkkel ellensúlyozzák a tőke múltban el­követett túlkapásait. „Fele akarunk kapcsolódni, komoly részt követelünk a mezőgazdaságra háruló feladatból'' — mondottál: a dór ember IW-i. pdrt- vezetőségi illésen, melynek egyik napirendi pontja a Holt.Puna rendezése volt. Az ülésen a vezetőségen kívül megjelentek a községi tanács és a dolgozóik azon képviselői, akii: a problémákkal évtizedek óta foglalkoznak és a különböző szempontokat a reze tőség eiőtl összefoglalták. Egyöntr. tűén megállapodtak abban, hogy kapcsolni kelt a Sió szabályozását, illet­ve duzzasztását 0 Holt-Duna szabályozásával, A felhozott érvek és szem­pontok melleit első helyen áll a tnözsá, tolnai, faddi és várszegi határ nagy részének öntözési lehetősége, A Holi-Duna hajózhatóvá. tételével a sokkal olcsóbb vízi úton lehetne a selyemgyér és a textilgyir szélit, tdsi problémáit megoldani. Bal at on- dunai hajózás Budapest-Balaton, illet ve SztéHnoéros között 10 kilométerrel rövidebb úton lehetne lebonyo­lítani.. Halászati szempontból, mely- szorosa,, kapcsolódik a mezőgazdasági térvünkhöz, óriási jelentősége van a javaslatnak. A jelenleg feliszapo- fosra ítélt és rohamosan feliszapodó meder halgazdasági szempontból alig jön számba, mert vize fertőzött, sekély, ivadékkal eredményesen he" telepíteni nem lehet. Tíz év múlva, a. hajdani nagyDuna helyén zőlé- hináros, fertőző pocsolya található, mely teljesen haszontalan és még legalább húsz évig haszontalan marad, lAire a mezőgazdaság birtokba veheti több-kevesebb eredménnyel. A szabályozással viszont egészséges, tiszta vízzel csak halból évente 1000 mázsa 1. osztályú hallal 2 millió to­rint jövedelmet lelőne biztosítani a halászati szövetkezet munkájával népgazdaságunknak. Szó volt arról is, hogy egyes megoldásokkal két kisebb erőmű volna létesíthető Domboriban és Gerne neben, vagy annak közelében. — Ezzel Szék-szár do n kívül 4—5 község zavartalan áramellátása volna bizto­sítható. Ez a lehtöség persze csak akkor áll fenn, ha a HoJtDuna víz­ellátását a tassi Duira-ág mintájára a Nagy-Dunáról biztosítjuk dombori be- és gemenci kifolyással, zsilip szabályozással. Ebbe n az esetben na­gyobb kotrási műveletre van szükség. A Sió így Gógán találkozna a Du­na ággal és kamara-zsilip biztosítanáa Szekszárd felé vezető hafóulat. A zsilip egyben felfogná a Sió vizét ® sárközi öntözömű részére. Egyszerűbb nek látszó megoldás egy túlfolyást biztosító bukógát beépítése a Sió útjába Gógán, és így a Siót a tolna.i holtágba kényszeríteni és Dombori a kérésziül a Nagy-Dunába kifolyatni. így a. gemenci és dombori szintdilfe rencia magában véve is SO centiméter vízszintemelkedést biztosit. Ilyen és hasonló problémákról 'tárgyaltak lelkesedve késő estig, bízva abban, hogy kezdeményezésüket, melyet az országos víziigyj fő igaz­gatósághoz továbbítanak,’a tő igazgató ság olyap- országépítő lelkesedéssel fogad, mint a tolnai dolgozók. Annál is inkább, mert a terv nem úf, két héttel ezelőtt tárgyalták már a megyei tervbizottság ülésén. A jelenlévő Sajgó élvlárssal és az MDP megye bizottságtól jelenlévő Szügvj elv- társsal együtt; lelkesedéssel fogadták a javaslatot és azt támogatni is fogják. Másfé'mi io forintos beruházással űj áruház épül Szekszárdon Az űj kormány Programm megjele­nése óta számos új üzlettel gazdago­dott Szekszárd, férfi divatáru, vegyes ruházati üzlet, márádékboit nyílt a városban. Szekszárdinak azonban ma sincs olyan nagyszabású áruháza, amelyben a dolgozók nagy választék­ban mindenfajta árucikket megtalál­nak. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága most elhatározta, hogy tel­jesíti a dolgozók kérését, s a város központjában korszerű, nagy áruhá­zát létesít. Az új áruház helyét a G a na y-téren jelölték ki, ahol másfél­millió forintos költséggel építenek át egy régi üzlethelyiséget emeletes áru házzá. A tervek szerint az áruház földszintjén helyezik el a ruházati osztályt, amely mellé korszerű büf- fét létesítenek. Itt, lesz a mezőgaz­dasági géposztály is, míg az emeleti részen készruhát, méterárut, lábbelit árusítanak. Az emeleten rendezik be a próbatermeket is. A megyei tanács kereskedelmi osz­tálya úgy tervezi, hogy január köze­pén megkezdik az építkezési mun­káikat, s június folyamán át is adják rendeltetésének az új áruházat. (MTI) Eddig közel 3500 diavetítést tartottak 7olna megyeben Még az ősz folyamán Tolna me­gye minden községében előadói mun­kaközösség alakult, mely azóta is ha­vonta beszéli meg tennivalóit. A munkaközösség a tél elején úgy ha­tározott, hogy a korábbi előadások­kal ellentétben, a téli ismeretterjesz­tő előadásokat nem a kultúrottho- nokban tartják meg, hanem a kis- gyülésekhez hasonlóan egy-egy egyé­nileg dolgozó paraszt házánál. Az új módszer bevált: októbertől közel 3.500 diavetítéssel egybekötött elő­adást rendeztek falun. A diafilmek közül elsősorban a mesefilmeknek van nagy sikerük, melyeket öreg fiatal egyaránt szí­vesen megnéz. Az „Üssed, üssed bo­tocskám", vagy az Erős János című mesefilmeknek mindenütt sok nézője volt. Az eddig megtartott diavetítéseket mintegy 20.000 dolgozó paraszt nézte vé'gig Tolna megyében. Most a me­gyéi tanács 'népművelési osztálya fel­frissítette a falusi diafilmek műso­rát; január első napjaiban 150 új dia filmet -küldött a faivakba. Diafilm mutatja be a IV. Világifjúsági Talál­kozó eseményeit, a műanyag gyári felhasználását. Klem ént Árpád, a kastélyosdombói Felszabadulás tsz el­nökének sertéshizlalási munkamód­szerét, a szovjet kolhozok és szovho- zok munkáját,

Next

/
Oldalképek
Tartalom