Tolnai Napló, 1954. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-29 / 24. szám

m janttar 29 NAPLÓ X Vállalások u ff/. pártkongresszus tiszteletére a bolcskei gépállomáson , Január 23-án a bolcskei g/épállo- más gépjavító brigádjainak vezetői értekezletet tartottak. Az értekezle­ten értékelték az eddig végzett ja­vítási munkákat, s megszabták az elköyetkezendő idők feladatait- A brigádvezetők a brigádok nevében fogadalmat tettek, hogy a gépjaví­tásratett .'vállalásuk határidejét le­rövidítik. Február 20-a helyett feb­ruár 1-re befejezik a gépjavítást. A brigádvezetők értekezletén első­nek Sándorfi Sándor, az erőgép ja­vító-brigád- vezetője emelkedett szó­lásra. — Brigádom nevében a III. párt- kongresszus . tiszteletéi-e» megfoga­dom, hogy tervünket ,'.jem február 20-r.a, hanem január Ifl-re befejez­zük, — mondotta. — Brigádommal a tartalék alkatrészek pótlása érdeké­ben február 20-ig njlnden egyes erőgéphez egy hajtódjam csapágyat öntünk, hogy a tavasai vagy' éppen a nyári nagy. munkák idején műsza­ki hiba miatt ne legyen kiesés. A párt és kormány (, a mezőgazda­ság fejlesztéséről szó tó határozatá­nak .megjelenése után már sok vál­tozás történt a gépiállomáson. Kap­tak például egy Norton-rendszerű esztergapadot, amely különösen Sza­bó Dezső esztergályosnak okozott örömet. A gépjavítás mielőbbi be­fejezése érdekében Szabó Dezső, az esztergályos azt a fogadalmat tette, hogy a gépjavításhoz szükséges al­katrészeket — melyet nem tudnak beszerezni, — házilag elkészíti. A gépállomás legkiválóbb szakem­berei védnökséget vállaltak a gyen­gébben dolgozó brigádok felett. Tóth Gyula műhelyvezető a vetőgépjavító brigád munkájáért vállalt felelőssé­get. — Meglátásom szerint jelenleg a vetőgépjavításban mutatkozik lema­radás. Úgy érzem elsősorban nekem a kötelességem, hogy ezt á nagyje­lentőségű munkagépet jóminőségben kijavítsuk. Megfogadom, hogy nem­csak szakmailag, de egyébként is segítek a brigádnak, hogy ők se ma­radjanak lé a többi gépjavító brigá­doktól, — mondotta. A megbeszélés befejezése után a gépállomás dolgozói írásba foglalták vállalásaikat. — Elvtársak! Minden lehetősé­günk és adottságunk megvan ahhoz, hogy azt a fogadalmat, amit ma tet­tünk, becsületünkhöz méltóan telje­sítsük, — mondotta Stier István, a gépállomás igazgatója. — Csak az fontos, hogy minden munkaterüle­ten meglegyen az összhang, a mun­kalendület és a kölcsönös segítség- adás. Ez a mai megbeszélésünk új és megnövekedett feladatok elé ál­lítja gépállomásunk valamennyi ve­zetőjét és dolgozóját. Ha nem aka­runk szégyenkezni pártunk előtt, dől gozó népünk előtt, adott szavunk valóra nem váltásáért, akkor csele­kednünk kell. Cselekednünk, mégpe­dig oly módon, hogy február 5-én jelenthessük felsőbb szerveinknek: mi, a bölcskei gépállomás dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére tett fogadalmunkat teljesítettük, be­fejeztük a gépjavítást. A gépállomás igazgatójának fel­szólalása után a gépjavító brigádok megbeszélése végétért. Mindenki új lendülettel fogott a munkához. Minden brigádvezetö megbeszélte a brigád tagjaival a teendőket és munkához láttak. Használjuk ki a szerződéses cukorrépatermelés előnyei* ..Mezőgazdaságunk fejlesztése az egész nép ügye" mondta Hegedűs András elvtárs, n Központi Vezető­ség december 19*i ülésén. Ebben je­lentős részt játsjjik a szerződéses cu­korrépa termekjse is, mely az elmúlt gfzd.iSo.gj évbeli termésben csaknem háromszorosát érte el, mint a fel- szabadulás előfej 10 év átlaga. Ezen kimagasló ereijhnényt mpg kell tár­ánk s”1 foko?fnj kell, aminek érde­lében a szerződéses termelést a ■\ termelő* neve területe Dombóvár, Rákóczi tszcs 13 kit Zom ha. Vörös Csillag' tsz 5 kit Dombóvá», Béke tszcs 3 kit Döbrököz, Csutka Vendel 790 n öl Dombóvári, Soós István 408 n-öl Tevel, Vető Márton 520 n-öl Rakasd, Illés Márton 300 n-öl Decs, FeJiér József 406 n-öl Tamási, Szalai István 487 n-öl 1 regszemcse, Szentgyörgyi 800 n öl firtén.v, Berta József 810 n-öl N’agykón.vi, Amercim S. 407 n öl Cukorrépa termelésének sok a közvetett haszna: 1. Érett, bőséges-istállót/rágya kel! a cukorrépa alá, i. Több műtrágya használata, ami­nek 'tiermésfokazó hasának igazo-. lásápa í több: községben szemléltető kísérletet fogunk beállítani jó ter­melő . gazdánál, 3. Előbbi 2 pontból eredő: a talajerő fenntartása és fo­kozása (lásd a mezőgazdasági- fej­lesztésé tervét!), 4. Cukorrépának szükséges , őszi mélyszárujás (lehető­leg gépi) bevezetése, amivel jobb tajajművelést tudunk végezni, 5. Cukorrépa által megkívánt növény­ápolással elérjük, hosv nemcsak a cukorrépa, de az összes növények termésénél (különösen gabonánál mu t átható ki) emelkednek a termésát­lagok. Cukorrépa jó termelésénél a földet a legjobb kultúráhapotba hoz­zuk. gyomirtó, s talajgazdagító nö­vény, - utána korábban érik a búza és az árpa. 6. „Szilárd takarmány- bázis biztosításánál“ is fontos szere­pet játszik a cukorrépa melléktermé­korrnány különböző kedvezmények­ben részesíti. A termelőszövetkeze­tek (állami gazdaságok) és egyéni­leg dolgozókat a prémiumok igen nagymérvű emelésével arra ösztön­zi, serkenti, hogy a múlt évhez ha­sonlóan magas, sőt magasabb ter­méseket érjenek el. Alábbi kimutatásban látható a cu­korrépa jövedelmezősége, s aki ce­ruzát vesz a kezébe, s úgy számol­ja ki, hogy mit érdemes termeljnie, Beszállí­Átlag Kapott tott répa kh/cj cukor 2037.20 15670 4074.J40 1082.10 216.42 2164.20 800.70 266 90 1601.10 182.40 372.24 383-80 102.50 410.— 205.— 62.50 189.39 125— 49.10 258.42 98.20 ÖT­327.52 m— ÖS.— 226.66 136— 433.40 266.80 266.80 108.40 214.22 216.80 82.80 331.20 165.60 ke a nyersszellet, mely a »Hozásnál igen sok száraz tömegű, de csak ilyen módon hasznosíi.haSó szalmát, gyengébb minőségű szénát, tépett tengerit alakít át. Az (illatok által szívesen fogyasztott, s nagy ballasz­tot adó jóminőségű. Bebizonyított tények tehát, hogy ahol cukorrépa termelés van, ott az állatállomány szaporodik, a trágya­termelés fokozódik, s ezzel együtt a mezőgazdasági fejlesztési terv több tétele jut érvényre. így a gabona­termés emelkedése, s egyéb növé­nyek . termésátiagánjak emelkedése is. Amíg a felszabadulás előtt csak az uradalmak iteijmelték éppen a fenti előnyök mijatt a cukorrépát, most a legkisebb, dolgozó is élvez­heti az összes kjedvezményeit. Míg azelőtt a dolgozd paraszt asztalára évente alig pár' kiló /cukor jutott, most soknak rnázsaszámi'a van a kamrájában, s ez a jobblétet bizto­sítja. De nemqsak saját magára gon­az biztosan, ha földje és egyéb kö­rülményei megfelelnek, fog cukor­répára szerződni. Hiszen, ha egy ka­taszteri holdon 200 mázsás termést veszek alapul, megkapja a termelő az alapárat, 400 kiló cukrot, 1200 forint készpénzt, s ezenkívül ha egyéni dolgozó, akkor prémiumban 2500 forintot, tszcs-k 5000 forintot kapnak, amiért ősszel vehettek 25 mázsa, illetve 50 mázsa csövesten­gerit, t955-ban Ugyanilyen termés mcl- Ft lett kapnak 1954 ben cukor forint 14.345.20 4074.40 49/83.20 9513.60 2164.20 35 597 60 7.573.20 1601.40 29.839.20 1.847 40 364.80 4.419.40 1.053— 205— 2.540— 525— 125— 1.125— 456.60 98.20 807.10 930— 188— 2.189— 606— 136— 1.345 50 1.256.40 266.80 2.887.90 950.90 216.80 2.10040 817.80 165.60 1.921.80 doljon a dolgozó parasztság, ami­kor a cukorgyár által kiküldött szei*- ződtei'.öknek azt mondja, hogy elég neki 400 öl szerződés is, mert ezzel nemcsak családját biztosítja cukor­ral, hanem gondoljon az egész dol­gozó népre, ipari, városi munkások­ra is. Tanácsaink azonban keveset tesznek annak érdekében, hogy a községnek megadott terület le le­gyen szerződve, hogy bebizonyítsák az anyagi előnyön kívül azt is, hogy az 5 éves tervhez, cukorgyárak nyersanyag ellátásához nagyobb te­rület leszerződése szükséges, s a községi terv teljesítéséért mindent el kell követni a tanácsoknak, mert a községnek jutó termelői cukor, szelet, stb-vel gazdagítja a községet, s javítja a dolgozók hangulatát is, ha- yan belőle bőven. Frank Imre tarmettési felügyelő, Kaposvár. A JOBB MINŐSÉGŰ LISZTÉRT ... Jftnűár középén történt, hogy a Dunaföldyári Ma­lom dolgozói és vezetői rendki vilii értekezletre ilyültek össze. Az értéhez, let előtt már 3—1 nappal csal,: a. III. kongresszus­ról beszélgettek az üzem­ben. S eközben született meg az az »'határozás, hogy április J8ra újabb felajánMsók megtételével, mindazok sikeres teljesí­tésével készülnek. Hervanek Pál elvtárs, az üzem párunkéra, szá­molt be röviden ezen az értekezleten a kongresszus jelentőségéről. Többek kő aöit -hangsúlyozta, hogy ’.póriunk ezkleig is nagy erőfeszítéseket tett a dől. gozó nép békéjéért, plet. színvonalának állandó eme léséért. S a III- párikon- gresszus is ezt a célt: fog­ja szolgálni. Nekünk üze­mi munkásoknak ■ éppen ezért jó munkával fjei/ ké­szülni erre a napin. A munkaverseny kiszélesíté­sével, újabb felajánlások megtételével, s túzoknak sikeres teljesítésével érhe. tünk el szép eöíxbnénye- ket." Az üzem dolgozói meg­értették valamennyien a III. pártkongresjszus jelen tőségét. A beszámoló után egymásután hétté k meg felajánlásaikat, Eteő-nek Weiszstejn István műveze­tő kéri szót, aki vállalta a pártkongresszus tiszte­letére, hogy az üzemzava­rok megszüntetésié érdeke­ben állandó és gyakori el­lenőrzéseket tart az erő­gép, de a többi gépeknél is. Beosztott munkásáéi állandóan tanítja, hogy az előadódó gépi hibákat kö­zösen, idejében ki tudják javítani, A malom kazán fűtői szénmegtakarításra tettek Ígéretet. Az értekezleten résztve­vők egymásután váltják a szót, teszik meg felaján­lásaikat. Darabos János és Gruber István hengerőrök a minőség további javítá­sára tettek Ígéretet. Vál­lalták, hogy q liszt minő■» ség ét menet közben sű­rűbben ellenőrzik. Szitko- vits Sándor művezető ige. retet tett az üzem dolgo. sóinak, hogy mindenkor segítségükre siet, de szak mailag is képezi a még szakképzeten üzemi dol­gozókat. A malom többi dolgozói, köztük a raktá­ri munkások is megtették vállalásukat, melyben vál­lalták, hogy mindent, meg­tesznek annak érdekében hogy tervüket minden részletében túlteljesítsék­Miért változik járásonként a hnsMási kötelezettség, ezen bel' a ssrtés és szabadás beadási aránya A több évre szóló begyűjtési rend­szer célkitűzései szoros összefüggés­ben állnak a mezőgazdaság fejlesz­téséről szóló párt- és kormányhatá­rozattal. Bizonyítja ezt az új be­gyűjtési rendeletben megállapított húsbeadási kötelezettség mértéke is, melyet községi tanácsaink a most folyó napokban tárgyalnak minden egyholdas, vagy ennél nagyobb szán­tó, rétterülettel rendelkező termelő­vel. A kötelezettség csökkentésén túl­menően érvényesül a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló pái't- és kor­mányhatározat végrehajtása, az új begyűjtési rendszerünkben akkor is, amikor egy-egy járás területén lakó termelő húsbeadási kötelezettségén belül a sertés és szabadhús beadá­si arányát a járások állattenyésztési és állattartási szempontjait figye- iembevéve állapította meg. így ér­vényesül ez megyénk területén is. A szekszárdi járás termelőinek pél dául az 1 holdra megállapított hús­beadási kötelezettségét 11,20 kilo­gramm sertés, 2.30 kg szabadválasz­tású húsbeadás, 1.50 kilogramm ba­romfi és 1.50 kilogramm tojás be­adásával kell teljesíteni. A bony­hádi és gyönki járás, valamint Szék szárd város területén lakó termelők húsbeadási kötelezettsége sértésből 10.50, szabadválasztású húsból 3 kg, baromfiból 1.50 kiló, tojásból szin­tén 1.50 kiló. A dombóvári, paksi és tamási járások termelőinek egy kataszteri hold után a húsbeadási kötelezettség a következőképpen osz­lik meg: sertés 10 kiló, szabadválasz tású hús 3.50 kiló, baromfi 1.50 kiló, tojás 1.50 kiló. A járások állattenyésztését figye­lembevéve a sertésbeadás teljesíté­sére a lehetőségek alápján a jelen­legi sertés törzsállomány és annak fajtája lett figyelembevéve. A szabadválasztású húsbeadási kö 'elszettség kisebb aránya elősegíti a járások szarvasmarhaállományának továbbfejlesztését, lehetőséget nyuji a termelőknek az eladásra szánt szarvasmarha értékesítésére, ezen­kívül a nagyobb jövedelemre. Az új begyűjtési rendelet csők kentette a termelők állatbeadási kö telezettségét is. Például egy 5 holdon gazdálkodó dolgozó parasztnak 1953 mé.srfelében 63 kiló állat.béadása volt, vagyis egész évre számítva 126 kiló, tehát holdanként 25 kiló, — Ezenkívül minden hold után 2.50 kiló baromfi és 2.50 kiló tojás. Az új begyűjtési rendelet alapján 1954- ben összes húsbeadási kötelezettsége 82.50 kiló. tehát holdanként 16.50 kiló, mely magábanfoglalja már a termelő baromfi és tojásbeadási kö­telezettségét is. Vagyis välamehnyi termelő állatbeadási kötelezettsége az elmúlt évihez viszonyítva 1954- ben 25 kilóról 13.50 kilóra csökkent. A tojás, barómfibeadási kötelezett­ség a holdanként megállapított 5 kilóról 3 kilóra csökkent. Tehát a fentiekből is félféérthe- tetlenül kitűnik, hogy nem helyén való az az állítás, melyet megyénk számos területén lehet tapasztalni: „több a húsbeadás, miht tavaly”. Ez tehát nein igaz. Pártunk és kormá­nyunk helyesen cselekedett, mikor a húsbeadási kötelezettségek meg­állapításánál figyelembevette az il­lető járás állatfajtáinak arányát. Györftv László begyűjtési oszt. vez. A bonyhádi Úttörő tszcs sére'me A bonyhádi Úttörő tszcs tagjai mindig élenjártak a mezőgazdasági munkákban, példamutató munkájuk kai mindig az elsők között voltak. A múlt ősszel a kenyérgabona el­vetéséiben is első helyezést értek el a járásban. Most mégis félő, hogy becsületes munkájuknak nem érik meg a gyümölcse. Hogy miért? Erre adunk választ megjegyzésünk­ben. p Az Úttörő'tszcs körülbeliil. 25 hold földje a Budapest—pécsi betonút mellett terül el. A Betonútépítő Vál­lalat mérnökei, — akik különben igen szép munkát végeztek — a be­tonút megépítésénél, ezen a terüle­ten megfeledkeztek egy áteresz épí­téséről, melynek hatása tavaly már jelentkezett az esőzések alatt: a tszcs egész bevetett területe víz alatt állott. Most a bőséges havazás, illetve a meginduló olvadás fenyegeti azzal a veszéllyel a tszcs-t, hogy igen so­káig nem tudnak hozzáférni a beve­tett területhez és így félő, hog? a vetemény teljesen elpusztul. Nem mai keletű dolog ez. A tszcs dol­gozói a bonyhádi községi tanácson keresztül már többízbem fordultak szép szóval, erélyes felszólítással a Betonútépítő Vállalathoz, hogy orvo­solja a bonyhádi dolgozó paraszt­ság sérelmét, de a vállalat ezideig — nem tudni milyen elképzelésből kiindulva a füle botját sérti moz­gatta. Igaz, már egyszer megígérték, hogy megnézik a dolgot, de már ak­kor is a minisztériumra hárították a felelősséget. A községi tanácsnak ezután már sokkal erélyesebben kell fellépnie a Betonútépítő Vállalattal szemben, mert tűrhetetlen az, hogy akkor, amikor a mezőgazdaság fejlesztésé­ért harcolunk, a dolgozó'^ parasztsá­got ilyen dolgok akadálybzzák meg a többtermeléséért folyó 'harcukban. Sürgős intézkedést vár elsősorban a bonyhádi Úttörő tszcs tagsága. Á. F. „Udvarias“ kiszolar ílás a sryönki RTSZ-ben ? Egy igen érdékes dolgot szeret­nék leírni, ami az elmúlt évben történt meg a gyönki KTSZ-ben. Ugyanis október hónap közepén egy darab kerékpár külső kö­penyt és feleségem gumicsizmáját vittem a gyönki KTSZ-nek javítás végett. A külsőn mindössze más­fél centiméteres hasadás/ volt. Az ott dolgozó elvtársak nmegígérték, hogy még azon a héten postán megküldik a kijavított gumikat. — Az idő telt. Már két hónap is el­telt, a gumi csak nem érkezik meg. December elején az elnöknek ír­tam egy lapot, hogy a gumikra nagy szükségem volna, ha meg­javították, úgy sürgősen küldjék már el. Választ azonban nem kap­tam. Időközben a gumit mással akartam elhozatni, de nem ta­lálták meg, megint csak nem küldték el. December végén is­mét írtam egy lapot, olyan fel­szólításszerűt, hogy a gumikat há­rom napon belül küldjék meg. Ekkor a gyönki KTSZ, hogy töb­bet ne írjak, elküldte a gumicsiz­mát és az általam bevitt kerék­pár külsőgumi helyett egy ócs­ka 10—15 foltból álló gumit kuli* dött meg részemre. Mindezzel én természetesen nem elégedtem meg, mert tudtam azt., hogy ez a külső nem az enyém. Egy téli napon gyalog mentem Iá nosmajorból Gyönkre, hogy a gu­mit visszacseréltessem. A KTSZ elnöke, Talpas elvtárs, amiköt el­meséltem jogos kérelmemét, ezek­kel, a szavakkal „vigasztalt": — „Mars ki innen, mert kirúgom, ez a maga gumija“ — és özön nyom­ban fogta is a kabátomat és sza­bályosan ki akart lökni. Ezek Után kénytelen voltam „eltávozni", Ez az úgynevezett kiskirályos- kodás ma már nem tűrhető meg hazánkban. A KTSZ elnöke tálán még mindig azt hiszi, hogy á Hor- thy-rendszerben él, ahol a dolgo­zókat ki lehet rúgni azért, mert követelik a sajátjukat. Ezek sze­rint a dolgozóknak rettegni kell a gyönki KTSZ elnökétől, ha mun­kát visznek oda, mert esetleg nem a sajátját kapják vissza és kirúg­ják őket, ha szólni mernek. PALIKÓ ÁGOSTOK áUami gazdasági dolgom

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom