Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-22 / 299. szám
TOLNAI VnlB PxoiETjfojAr tmsffurmrt A MAI SZAMBÁN: Odaítélték az 1953. éri ,.A népek közötti h*v<> m—-h. lirdításáért" elnevezésű nemzetközi Sztálln-díjakat (2. o.) — Póton a traktor Hitler egykori főhadiszállása helyén (2. o.) — A tamási alapszervezet az oktatás meg javításáért (3. e.) — A brigádvezető... (3. o.) — Az SZKP tapasztalataiból (3. o.) — Téli gépjavítás a sár- pilisi gépállomáson (4. o.) — A ________________________J A téli hónapok alatt, amikor a mezőgazdasági munkák kevesebb időt vesznek igénybe, a falu dolgozóinak lényegesen több idő jut szórakozásra, tanulásra. Meg kell ragadni népművelési dolgozóinknak minden alkalmat, minden eszközt, hogy eleven kulturális életet teremtsenek falun és minden dolgozóban tovább szítsák a művelődés, a továbbtanulás utáni vágyat. A jelentkező igények kielégítésére pedig használjunk fel minden lehetőséget a könyv táraktól kezdve a Szabad Föld Téli Estékig. Fokozni kell a falu dolgozóinak műveltségi színvonalét, a művelt emberfők számának gyarapítására kell törekedni. A Szabad Föld Téli Esték keretében megtartott előadások igen jelentősek a falu dolgozóinak művelődésében, felvilágosításában. Nyáron a Szabad Föld Vasárnapok töltötték be ezt a szerepet, .november 1-vei azonban be kellett indulni az esti előadásoknak. Most már 2 hónap eltelte után értékelni tudjuk az e téren végzett munkát, megállapíthatjuk a hibákat, fogyatékosságokat, de természetesen eredmények és pozitívumok-is vannak szép számmal; példák, amelyek követésre méltók, jó kezdeményezések az előadások minőségi színvonalának emelésére. A Szabad Föld Téli Esték az elmúlt években is voltak, a tapasztalat azonban azt bizonyítja és ez a természetes fejlődés törvényszerű következménye is, hogy a dolgozók igényeit már nem elégítik ki a régi módon megtartott előadások. Ezeket sokszor úgy erőltették rá a falu dolgozóira, nem kérdezte meg őket senki, hogy miről is szeretnének hallani, mi érdekli őket leginkább. Az idei évben azzal a célkitűzéssel kezdtek népművelési dolgozóink a Szabad Föld Téli Esték megszervezéséhez, hogv az előadások számai mellett állandóan javítani a minőségi színvonalat, érdekessé, tanulságossá és vonzóvá tenni az előadásokat, figyelembe venni a dolgozók kéréseit, igényeit. Mielőtt azonban a színvonal kérdésével foglalkoznánk, maradjunk egy kicsit az előadások szervezésénél. Ezen a téren már a kezdeti stádiumban hiányosságok mutatkoztak. Alig néhány községben indul'ak be időben az előadások. Az általános tapasztalat az, hogy megyeszerte egy, vagy másfél hónap szünet ékelődött a Szabad Föld Vasárnap és a Szabad Föld Téli Esték előadásai közé. Szakályban és Tolnanémedin például decemberig egyetlen előadást sem tartottak. Példájuk sajnos nem egyedülálló, mert sok ilyen község van még megyénkben. Ozorán is hosszú hetek múltak el anélkül, hogy valamit tettek volna az előadások megszervezésére. Másik eset, hogy beindultak ugyan az előadások, a szervezést azonban elhanyagolták és alig jött össze néhány látogató. Tanácsaink sok helyen nem látják a Szabad Föld Téli Esték fontosságát, nincsenek tisztában azzal, hogy meny nyíre jelentősek a dolgozó tömegek nevelése, felvilágosítása, művelése terén. Nem szervezték meg az előadói munkaközösséget. Egyszerűen ciobszó útján tudtára adják a község dolgozóinak, hogy Szabad Föld Téli Este előadás lesz és azt hiszik, hogy ezzel mindent megtettek, minden rendben van. Sok helyen megfelelő helyiségről sem gondoskodnak, nem fűtik be az előadó termet. Ilyen községekben nem csoda, ha a dolgozó parasztok nem látogatják az előadásokat, öcsénybe például egjr alkalommal a megyei kórház egyik orvosa ment ki előadást tartani. Ennek hírére egyetlen dobszó után szépszámú hallgató gyűlt össze, de a fele előadás közben hazament. — Nem azért, mert nem érdekelte őket, amiről az orvos beszélt, hanem azért, mert fáztak a íűtetlen teremben. — Előfordul, hogy az előadók sem készülnek fel elég alaposan. Felolvasást tartanak minden szemléltetés, színes érdekesség nélkül. Pedig az előadásokban éppen ez jelentené az újat: a sokoldalú szemléltetést, diafilmek, keskenyfilmek vetítése, ma- gyarázórajrok készítése. A minőségi színvonal kérdése is ezekkel az új módszerekkel van összefüggésben. A kéthónapos tapasztalat azt mutatja, hogy ahol a tanács a pedagógusokkal, a helyi értelmiségi dol- gozókkc! együtt gazdájává vált az előadások szervezésének, ott értek el eredményeket. Az előadások száma mellett valóban emelkedett a minőségük is. Hőgyészen például a helyi értelmiségiekből álló előadói munkaközösség aktív, lelkes munkája nyomán nagy érdeklődés mutatkozik a Szabad Föld Téli Esték előadásai iránt. Egy-egy előadáson 200 dolgozó is résztvesz. Igen értékes természettudományi előadást tartottak Iregszemcsén „VUlámük“ címmel. Magából az előadásból a vetítés során és a szemléltető rajzókból megértették a dolgozók, hogy milyen természeti tünemény a villámlás és közben a csapadékképződést is megismerték. Eddigi példák azt igazolják, hogy a férfiak inkább a földrajzi és természettudományos, az asszonyok pedig az egészségügyi előadások iránt érdeklődnek leginkább. Jellemző a megnövekedett igényekre, hogy az őcsényl gazdaasz- szonykör tagjai a szekszárdi gyermekorvost hívták meg, hogy tartson előadást a gyermekbetegségekről. A hozzáértő szakemberek előadásait tehát szívesebben hallgatják a dolgozók, sokan vannak az előadásokon és természetesen többet is tanulnak belőle. Kedvelik a do’gozók az előadássorozatokat is. Nagyszo- kolyon például közkívánatra "Ismerd meg hazádat“ címen földrajzi előadássorozatot indítottak vetítéssel egybekötve. Mind a hibák, mind az eredmények útmutatást adnak a jövőre vonatkozóan: belőlük következnek az új feladatok, tennivalók. Ahol mágává $ szervezéssel Is baj van, ott m-ndenekelőtt előadói munkaközösséget kell toborozni és megindítani HZ cőadásokat. Színvonal emeléséről nem lehet szó ott, ahol egyálta- án nincs is előadás. Ahol már meg- indu't a munka, ott természetesen az előadások nívóján legyen a hangsúly. Az előadói munkaközösség tagjai vegyék figyelembe a helyi Igényeké*. helyi viszonyokra dolgozzák át a témákat, előadássorozat keretében tárgyaljanak egy-egy kiadós nagy anyagot. Kérjenek a MOKÉP- tő' keskenyfilmeket, mint a nagy- szrkclyiak. A tanácsok ne közömbösen, hanem több gonddal szervezzék a Szabad Föld Téli Estéket. Biztosítsanak barátságos, meleg helyiséget, ahova szívesen eljárnak a dolgozóit és ahol nem fenyegeti őket a meghűlés veszélye. így a hosszú, téli esték nem múlnak el nyomtalanul, haszontalanul. Falusi dolgozóink tudása nagyobb lesz, műveltségi színvonaluk emelkedik, látókörük bővül. A tanultakat azután esetleg a termelésben is hasznosítani tudják, A zombai dobozó parasztok közössen vitatták meg az új begyűjtési rendeletet A hideg decemberi szél végigsöpör Zomba község utcáin. Itt is, ott is, egymásután nyílnak ki a kiskapuk, és nagykabátba bujt emberek sietnek a kultúr- ház felé. A kultúrház legnagyobb helyiségében már szép számban összegyűltek a falu dolgozó parasztjai. Körülbelül 75 főt számlálhatunk, de az ajtó szakadatlan csikorgása még mindig az újabb érkezőket jelzi. Este 7 óra van. A vitatkozók szavát kettévágja a község párttitkárának, Szabó elvtársnak a szava. Szabó elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsénak törvényerejű rendeletét1 Ismerteti az állami begyűjtés több éves rendszeréről. A felszólaló dolgozó parasztok közül Rábóti István. Domokos Antal és még sokan arról beszélnek, hogy a különböző beadási kötelezettségek 10, 15, 25. 30, 40 százalékos csökkentés milyen nagy segítséget nyújt majd további munkájukban. A dolgozó parasztok további hozzászólásénak többségét alkotta a törvényerejű rendelet azon pontjainak a megvitatása, amely arról szól, hogy megszűnik a szőlő, kert és gyümölcsös területek felszorzása, továbbá a tejbeadási kötelezettségről, hogy ,.1953 január 1-től kezdve a maradik és a további tehenek után a külön tej beadási kötelezettség megszűnik." Si<5agá»*d dolgozó parasztjai az új begyűjtési rendeletríl Az állami begyűjtés többéves rendszeréről szóló törvényerejű rendeletet megelégedéssel és örömmel fogadta Sióagárd község dolgozó parasztsága is. A községi tanács hangoshiradón keresztül és gazdagyűlés formájában ismertette dolgozó parasztjaival az új begyűjtési rendelet jelentősebb pontjait. Sióagárd dolgozó parasztjainak többsége azon nyomban ceruzát és papírt fogott és számolgatta, hogy mennyivel kell kevesebbet beadni. Varga Sándor 4 holdas dolgozó parasztnak a 10— 15 százalékos terménybeadási kötelezettség csökkentése csak búzából 1 mázsa megtakarítást jelent, a tejbeadási kötelezettség 15—20 százalékkal való csökkentése pedig azt eredményezi, hogy 500 literrel több tejet értékesíthet szabadpiacon. Sági József 14 holdas dolgozó parasztnak pedig 3 mázsával kevesebb a terménybeadási kötelezettsége. Sági Józsefnek három tehene van. Az új begyűjtési rendelet értelmében a „második és a további tehenek után a külön tejbeadási kötelezettség megszűnik." Az Elnöki Tanácsnak ez a rendelete, nemcsak Sági Józsefnek, hanem valamennyi több tehenet tartó gazdának % boldogulását teszi lehetővé. 18 ezer tonna szénmegtakaritás a vasútnál A III. Vasutas Nap alkalmával megfogadtuk, hogy 150 ezer torma szenet takarítunk meg ebben az évben. E szénmegtakarítási mozgalomból igazgatóságunk terü'erén 12 ezer tonna volt megállapítva. Dolgozóink 16 ezer tonna szénmegtakarításra tettek vállalást — »vja levelezőnk, Várnai László. Most, amikor már az év vége közeleg, büszkén számolhatunk be arról, hogy igazgatóságunk do’gozói, de különösen fűtőházaink becsülettel eleget tettek vállalásuknak, mert már november 10-ig 100 százalékig teljesítették adott szavukat. December l-:g a •írvtel jesítés 18.061 tonna, ami 123.1 százalékot tesz ki. A fűtőházaink közül a Kaposvári Fűtőház .96 százalékos teljesí tésé vei az első helyen, a Bátaszé- ki Fűtőház 180 százalékkal a második helyen, míg a pécsi fűtőház az egve‘- 'en. amely még nem teljesítette tervét. A11»*! G»i4- i»! Elkészült a 3700 köbméter siló Az a'sóhidvégi állami gazdaság vezetősége ú tanult a multévi takarmány Ínségből, amikor nem biztosították állataik számára a megfelelő mennyiségű szálas- és abraktakar- roúnyt, ami azután eredményese állataik kondíciójának leromlását. Az 1933-as évben ,t gazdaság állató’lomé ttya nincs kitéve ennek a veszélynek. A szálastakarmányt részben saját termesztésen keresztül, részben pedig felvásárlás itta fogják biztosítani. A gazdaság 3700 köbméter silótervét 100 százalékban teljesítette. Ezzel tt mennyiséggel a 470 számosállatnak a téli takarmányszükségletét fedezni tuaják. A silóterv teljesítésével azonban a silóié-?' még nem fejezte be tt gazdaság, mert kukorica szár és nyers répaszelet bőven van és ahogy fogynak ki a silógödrök, úgv egymásután töltik meg, M ÚJSÁG S MONTORNYÁN? Lesz már a községnek is kultúrházo — Kenyérgyár épül — Uj iskola épült — Nasry lemaradás az őszi szántás-vetésben — Gárdonyi Géza: A Bor — Egy dekád eredménye a Bőrgyárban A simontomyai dolgozóknak eddig nem volt kul- túrotthonuk. de a községi tanács tervbevette, hogy 1954-ben közel -200 ezer forint beruházással építenek agy 300 személyes kultúrháaat, ahol a dolgozók a jól végzett napi munka után elszórakozhatna le. A fiatalok ezután tanulhatnak színdarabot, amivel majd elszórakoztatják a község dolgozóit. A kultúrház építésének híre legnagyobb részt a fiatalok közt váltott ki nagy örömöt, de örülnek az idősebbek is. « Közeleg az Ideje annak, hory véglegesen befejezik a kenyérgyár écítését. A kenyérgyár felépítésével biztosítani tudják Simontornya és környékének zavartalan kenyérellátását, mert naponta friss kenyeret és péksüteményt is tudnak adni a dolgozóknak. A kenyérhez a szükséges m»nnyisévú lisztet a Simontomyai Malom biztosítja a Sütőipari Vállalat részére. * Volt egy régi vendéglő a község közepén, de pár hónapja nem használják semmire sem, A tanács úgy határozott, hogy teljesen átépítteti egy 6 tantermes, 200 tanuló befogadására alkalmas iskolára. Ugyanis, az iskolák kevés diákot tudnak befogadni, így az új iskola építésével megszűnik e probléma. * Simontornya község dolgozó parasztjainak 750 holdon kellett volna a mélyszántást elvégeznie, de csak 250 hóidat szántottak fel. Kőműves Sándor, a községi tanács mezőgazdasági előadója azzal mentegetőzik, hogy azért nem szántottak a dolgozó »erasztnk mert nem volt eső. Ugyanez a helyzet az őszi kenyérgabona velőssel is, mert mindössze 823 kataszteri holdat vetettek eV pedig a vetésterv 718 hold volt. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy azért vannak Jó gazdák is Simontornyán, akik nem vártak az esőre, idejében elvégezték az őszi vetést és a mélyszántást is. Ezek közé tartozik Szabó György, Havel István, Halász István. Van sok olyan gazda is, aki hallgatott a kislakokra és elmaradt mindenben. Ezek közé tartozik Takács János, Csősz József. Bongor István, akik jóformán még nem is végeztek semmi mélyszántást. * A gyönki állami gimnázium és a Vörös Lobogó SE december 12-én magasszínvonalú kultúrelőadást rendezett a simontomyai dolgozók részére. Nagy érdeklődé* mellett játszották le Gárdonyi Géza: „A bor" című 3 felvonása* vígjátékét. Színdarab után a fiatalok szórakozlátására reggelig tánc volt, A dolgozóit megelégedetten beszéltek a színdarabról és kérik, hogy máskor is látogassák meg őket. * A Bőrgyárban az éves terv teljesítésére törekednek a dolgozók. Az elmúlt dekádban munkájuk eredményes volt, mert a műhelyátlag több, mint 8 százalékkal emelkedett az előző havi eredményhez viszonyítva. A műhelyek közötti versenyben a meszesműhely foglalja cl jelenleg az első helyet. 132.8 százalékot értek el az elmúlt dekádban is. A talpraktárban is jó eredmények születnek, a vixos műhely alig öt százalékkal maradt el a verseny második helyezettjétől. Az egyéni teljesítés terén Perezel Ferenc gépl- húsoló 156 százalékos teljesítményével kiváló munkát végzett. To’na község határit e'W teljesítette adózási tenrít Tolna község dolgozó parasztjai arra törekedtek, hogy az adófizetés terén biztosítsák községüknek az első helyet. Az adókötelezettségeik teljesítésével elérte a parasztság, hogy a község évi adótervét december 15-re teljesítette, tehát határidő lejárta előtt 3 nappal, ezzel járási viszonylatban kivívták adófizetés terén is a megtisztelő első helyet. Nem egy, sem kettő olyan gazdát is találni Tolnán, aki egészévi adókötelezettségét teljesítette, sőt az 1954-es évre is túl— fizette. Például Pata István Kossuth-utcai 8 holdas dolgozó paraszt, akinek 1000 forint adó túlfizetése van, vagy ifj. Her- cze.g Ferenc, aki 927. Weizner József. aM 77R és Baranyai Sándor, aki 471 forint adó túlfizetéssel hozzájárul a követező gazdasági év adótel jeertó- séhez. laráWMHniiep etilt a szekszárdi játlkbottbes Közeledik a karácsony, nagy a forgalom a néo- 'joitokban. Szombaton 4 szekszárdi játékboltban megint sokan fordultak me8> hogy játékokat vásároljanak, ezen kérész iT szerezzenek örömet gyei'- mekeiknek a karácsonyi ünnepre. A kiszolgáló személyzet — 3 helyett 8 — alig győzte a vasáriakat kielégíteni a szebbnél saefob játékárukkal. Nagy választék ál] « vásárlók rendelkezésére. Ha véletlenül előfordul, hogy egy keresett áruféleségből hiány van, úgy a boltvezető, Szíjártó eiv- társ idejében beszerzi azokat is. Jelenleg is Pesten van, hogy megszerezze azokat a játékárukui, ami ezekben a napokban nagyon keresett. Nagy forgalmat bonyolít e a bolt bababútorból, kézi- munkakészletből, sta. — Társasjátékokból, dominókból, építőkockákból la igen nagy a kereslet, amit a bolt dolgozói biztosit»* Mdt « m wteátMkaafct HÍREK A MEGYÉBŐL / Szabod Föld Téli Esték tapasztalatai
