Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-02 / 282. szám

NAPLÓ MM. DRCBMIVBK t 4 MI ÚJSÁG FADDON? Pereg a dob — 60 mázsa vas — Rege a felesleges silóról — Sport-utcától a Dohánybeváltóig — Kultúrgárda műsoranyag nélkül — Elkészült» hídmérleg — 27 kilós dinnye — Hetenként négyszer mozielőadás A községi tanács felhív ja a dolgozó parasztság figyelmét... hangzik messziről egy öblös férfi­hang. Egymásután nyílnak ki a kiskapuk és kiváncsi emberek kérdezgetik egy­mástól, vájjon mit hirdet­nek? A községi tanács veze­tői ezúton is szólnak a pa­rasztsághoz, hogy közeleg a mélyszántás befejezésé­nek határideje, szántsa­nak. mert a mözsi gépállo­más segítségére nem szá­míthatnak. A községben 100 dolgozó paraszttal kö­tött szerződést a mözsi gépállomás és eddig csak 70 dolgozó parasztnál vé­gezte el a mélyszántást. Nem lehet tovább várni a gépállomásra — hirdeti a dobszó. A mélyszántás terén úgy is nagy lemara­dás mutatkozik, mert a 3147 hold mélvszántási tervből csak tOOO holdon végezték el a szántást a dolgozó parasztok. A dolgozó parasztok meg is fogadták a jó ta­nácsot és november 26-án este Fazekas Ferenc 8 holdas és Vida András 9 holdas dolgozó parasztok je'entették. hogv befejez­ték mélyszántásukat. * Szorgalmas úttörő paj­tások rójják az utcát, a házakat, patakok mentét, kém'elve a terepet, hogv hol ’átnak meg egv darab vasat is. Az udvar min­den kis rejtett zusát fel­kutatják a vasgvintés hő­sei és diadalmasan cipel­nek egv-evv nehezebb vas vagy fémféleséget. De nemcsak ezek a kis oaitások. hanem a szövet­kezet dolgozói is kiveszik részüket a vas- és fém­gyűjtés munkájából. Szór galmas és igyekvő munká­jukat dicséri az eddig ősz szegyűjtött 60 mázsa vas és fémhulladék. * Érdekes, de egyben saj- nálatraméltó eset, hogy találhatunk még olyan községet, ahol a silózás­ról hallani sem akarnak. Van elég takarmány mondja egypár „bölcs". Minek pazaroljam az erő­met silógödör ásásra, ami­kor itt van a sok széna és kukoricaszár. Ha öreg­apám tehenének jó volt a kukoricaszár, akkor miért ne volna ió in tehenem nek is. Bölcs és pihent emberek, akik nem halad­nak a korral, mint pél­dául Csehák András 13 holdas dolgozó paraszt, akinek 2 tehene. 2 lova és 4 sertése van. Nem szá­mítja Csehák András, de Ráez József 9 holdas dol­gozó paraszt sem, hogy a silótakarmány etetése nemcsak a szénafélék meg takarítását, hanem pél­dául a teheneknél a tej­termelés fokozását ered­ményezi, jó étrendi hatása van is, ami a legdöntőbb az ,,Á" vitamin teljes ér­tékben megmarad a siló­zott takarmányban. .7. Hosszú ez az út. körül­belül 450 méter, különö­sen hosszú a sáros, őszi és tavaszi időben. Ugvanis errefelé csizma nélkül köz lekedni lehstet'ensfg. mert olyan nagy a sár. Pedig az iskolába. vagy haza igvekvő gyermekek, külö­nös e’őszeretettel márto- gatiák cipőjüket a fene­keden pocsolyába. Ered­ménye egy erős hűlés és az, hogy a szülők nem en­gedik iskolába gyermekei­ket ezeken a csúnya, esős napokon. Ami nem is egyszer előfordult, így sokszor 50—60 gyermek nem ment iskolába. A községi tanács segí­tett a szülők gondján. 16.000 forintos beruházás­sal 10.000 tégla segítségé­vel megkezdték a járda kövezetének kijavítását. * Fiatalság, új erő. Fadd népes községének fiatal­sága örömmel vállalkozna arra, hogy kultúrmunká- jukkal szórakoztassák a községük apraját-nagyját, 10—12 főből álló kultúr­gárda szívvel-lélekkel hoz zálátna valamilyen komo­lyabb színdarab betanu­lásához. Problémát jelent számukra, hogy milyen le gyen az az időszerű darab, amely legalább 3 felvonás ból áll, és elszórakoztatja a falu népét a napi fá­radságos munka után. A megyei tanács népmű velési osztálya felfigyel­hetne ennek a lelkes gár­dának a kezdeményezésé­re és ha mással nem is, legalább jó műsoranyag­gal segítené őket. * Tavasz óta rozsdásan, piszkosan, elhanyagoltán állt a község hídmérlege. Hogy rozsdás, talán még nem is olyan baj, nagyobb baj az, hogy nem mért pontosan. Minden 500 kiló­nál 6 kiló volt az eltérés. Igv ment ez hónapokon keresztül. Igaz. a helybeli Ktsz megcsinálta volna, de csak 800 forintért. Ez nagyon sok. Ennvit nem adunk — mondták a ta­nács vezetői. A hídmérleg mégis elkészült, Spanyol Rudolf budapesti hídmér­leg szakértő által, aki a 3000 kilogrammos hídmér­leget kijavította és deka­grammnyi pontosságra be­állította, 250 forintért * Nyolc hold területen kertészkednek a Kossuth termelőszövetkezet tagjai. 1952—53-as gazdasági év­ben is szép jövedelmet biztosított a kertészet, de remélik, hogy jövőre na­gyobb lesz. Két hold le- rületen fognak termelni korai, cecei fehérpaprikát és nemesített almapara­dicsomot Ezeket a termé­keket korán viszik a hely­beli, majd a tolnai, szek­szárdi piacokra. Február­ban elkészített melegágy­ban fogják a paradicsom­palántákat felnevelni. A kertészet díszét a sza­bolcsi dinnye fogja képez­ni. Ez a rendkívül finom pirosbéíű dinnye 20—27 kiló nagyságra is m^nő. Érdekessége, hogy búza­szem nagyságú magjai csak egy sorban helyezked nek el a dinnyében. * A mozihelyárak leszál­lítása óta 50 százalékkal emelkedett a mozilátoga­tók száma. A 250 fő be­fogadóképességű terem minden talpalatnyi helye foglalt, sőt sokszor kicsi­nek is bizonyul. Egy hé­ten négyszer van előadás, vasárnap délután és este is. A falu fiatalságának tetszését különösen a „Fel támadott a tenger" című színes magyar film ragad­ta meg, de nagy érdeklő­déssel várják a következő műsorszámot, az ..Első hangverseny című filmet is. Ez év decemberében kell menthetni a kötelező tűz- és jégbiztosítás évi díját A kötelező biztosítás a dolgozó pa­rs sas 'itek -ben hozott fontos tör­vény: védi az egyéni és szövetkezeti tulajdont és ezzel előmozdítja az ál­lami tervgazdálkodást, a termelés zavartalanságát. A kötelező biztosí­tás célja az. hogy segítségére sies­sen mindazoknak, akiket tűz. vagy jégkár sújtott. A biztosítottak az 1954. évre biz­tosítási kötvényt kapnak. Akinek a kötvényt december elejéig nem kéz­besítik. az Állami Biztosító járási felügyelőségétől kérje. A kötvény át nem vétele nem mentesít a fizetési kötelezettség alól. A biztosítási kötvény fontos okirat: ismerteti a biztosítottak jogait és kö­telezettségeit -s tűz. vagy jégkár ese­tén igazolja a kártérítéshez való jo­gosultságot. Mindenkinek saját érde­ke ellenőrizni, hogv a kötvény ada­tai helyesek-e (Név. pontos eún, a lakóház szobáinak száma, a földte­rület nagysága.) A kötvény pontos adata; — különösen a jégkár esetén — megkönnyítik a kártérítés kifize­tését. Ha a kötvény helytelen adatot tartalmazna, a helyesbítés iránti be­jelentést a tanács igazolásával az Ál­lami Biztosító járási felügyelőségé­nek kell megküldeni. A Minisztertanács határozata értel­mében a kötelező biztosítás 1954. évi díja 1953. december 1-én esedékes és a .hónap végéig késedelmi pótlék- mentesen fizetendő. Akiknek az évi biztosítási díjjal együtt ezév decem­ber 31-ig teljesen kiegyenlítik, men­tesülnek az 1953. évre felszámított késedelmi pótlék megfizetése alól. Késedelmes fizetésnél az esedékes­ségtől számítva minden megkezdett hónap után 3 százalék késedelmi pót­lékot kell fizetni. A kötelező biztosí­tási díj közadók módjára behajtan­dó. A dolgozó parasztság érdekében az 1954. évre a szőlő és gyümölcsterület kötelező jégbiztosítási díja jelentő­sen olcsóbb lett, a tűzbiztosításnál pe­dig a melléképületek után eddig fi­zetett 10 forint pótdíj megszűnt. Különféle tűzkárok megtérítésére az Állami Biztosító a kötelező bizto­sítás bevezetése óta közel 2.500 eset­ben sokmillió forintot fizetett ki. légkártéritésben mintegy 1200 ter­melőszövetkezet és több. mint 105.000 dolgozó paraszt részesült. Tolna me­gyében az Állami Biztosító tűzkár­térítésként csak Gyurka György gyulaji lakosnak 21.231 forintot fize­tett ki. Poroszlai János őcsényi 15.800 Szakács Márton nagymányoki lakos neriis ’4 80» forint tűzkártérítest ka- oott. Jégkártérítés címén az Állami Biztosító ezideig a megyében 1 238.929 forintot fizetett ki. Ebből 461 120 fo­rintot a szekszárdi dolgozók részére. A kötelező biztosítási díj pontos megfizetése éüamoolgári kötelesség és egyben védekezés a tűz- és jégká­rok anyagi következményeivel szem­ben. A kötelező biztosítás a mezőgaz­daság fejlesztésének szo’gá'atában áll. fokozza a do'gozó parasztságunk biztonságérzetét és hozzáférd! ahhoz, hogy gondoktó’ mentein dolgozhas­son a mezőgazdaság felvirágoztatá­sáért. P á r 1 h r e k Értesítjük a politikai gazdaságtan I. évfolyamának konferencia vezető­it, hogy részükre december 2-án (szerdán) dé'előtt 9 órakor a Párt- oktatás Házában konferenciát tar­tunk, „Az áru és pénz" című témá­ból. MB. agit. prop, osztálya. * Értesítjük az önálló tanulásban résztvevő politikai gazdaságtan-szak hallgatóit, hogy részükre december 2-án. szerdán reggel 9 órakor Szek- szárden, a Pártoktatás Házában meg­beszélést tartunk. Kérjük az elvtár­sak pontos megjelenését. Ez a megbeszélés nem vonatkozik sem a Kurucz. sem a Szendi e'vtár- sak konferenciáinak hallgatói ré­szére. MB. agit. prop, osztálya. * Értesítjük a Párttörténet I. évfo- 'yam propagandistáit és hallgatóit ho"-v december 4-én este 6 órakor i Pántol;tatás Házában előad is lesz az 1995-ös forradalomról. A beve­zető előadás után „Győztesek nem­zedéke" című filmet vetítjük- A fii met az első és másodéves politikai i» kola oronapaofHstái és hallgatói is •nep-tek Inthetik. pártoktatas haza. A baromfi­éit loiásbegyüjtés sikeréért Négy hét választ el bennünket at­tól, hogy átlépjünk az 1954-es évbe, és ha megnézzük megyénk baromfi- és tojásbeadási tervteljesítését, lát­hatjuk, hogy még nagyon sok tojás­sal és baromfival vagyunk adósak államunknak. Parasztságunk egyré- sze baromfi- és tojásbeszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. Pedig dolgozó parasztságunk a be­adási kötelezettség maradéktalan tel­jesítésével járul hozzá legjobban a kormányprogramra megvalósításá­hoz. Megyénk területén azonban egy­re több azoknak a becsületes jól tel­jesítőknek a száma, akik egészévi baromfi- és tojásbeadási kötelezett­ségüknek eleget tettek. Medina köz­ségben Törjék János, Óberlander Sándor. Bonvhádon Győrffi Péter, Tóth Illés, Regölyben Varga Imre 6 holdas do'gozó paraszt. Tiszler Antal tanácselnök, akik egészévi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüket tel­jesítették. De még mindig akadnak olyanok is. ak'k nem tartják kötelességüknek a beadási terv teljesítését, akik nem o í]ig,mának törvé­nyeit és arra számítanak, hogy a be nem adott baromfit és tojást az ál­lam majd megint elengedi. Duna- szentgyörgyön ifj. Dömötör Imre, 34 kilogramm tojással, 23 kiló barómfi- val, László Ferenc 37 kiló tojással, O’áh János 48 kiló tojással, Fodor Albert 44 kiló tojással, Bogyiszlón pedig Sándor Lajos 42 kiló tojással és 34 kiló baromfival van hátralék­ban. GENGSZTER-ISKOLÁK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN London (MTI): A londoni Daily Worker írja: Az Egyesült Államok szenátusá­nak egyik albizottsága vizsgálatot készül indítani azoknak a jelentések­nek megvizsgálására, amelyek sze­rint az - Egyesült Államok hivatásos gengszterei „bűnözőket nevelő isko­lákat" tartanak fenn 7—18 éves gyermekek részére. Ezek az ameri­kai gengszterek — amint a jelenté­sekből kitűnik, — az „oktatás" so­rán „tanítványaikat" a legsúlyosabb bűncselekmények, — gyilkosság, be- önés rablás, stb. — elkövetésére ké­pezik ki. Közép- és általános iskoláink sportjának fejlesztése a versenynan tárak tükrében Megyénk olyan adottságokkal rendelkező megye, amelyben az iskolások sportja döntő szerepet játszik a metgye sportéletében. Jry van ok minden olyan megyeben, amely in­kább mezőgazdasági irányú, komolyabb üze­mekkel nem rendelkezik, üzemi sportéletről Simontornyán, Tolnán, Bonvhádon, TXambó- várott és Bátaszéken, valamint a bányász- községeken kívül nem is lehet beszélni a megyében, réppen ezért fokozott felelősség hárul az iskolai sportéletre. Érzi is ezt a felelősséget a megyei Tanács Oktatási 0»z tálya és évről évre anyagi és erkölcsi tá­mogatással fáradozik a megye iskolai sport, ja színvonalának az emelésén. Az anyagi támogatást a megye költségve­tése biztosítja. Az elmúlt évben is mintegy 50.000 forint értékű felszerelés jutott a kö­zépiskoláknak és ugyanennyi az általános iskolák sportmunkájának a támogatására. Az elv az volt, hogy a megyei Tanács Oktatási Osztálya olyan felszerelési tárgyakat, biz-; tosótson az iskolák részére, amelyet az is­kola saját erejéből beszerezni nem tud. A labdát és egyéb apróbb felszerelési tárgyak beszerzése viszont a magát sportköri tagdí­jakból fenntartó sportkörnek a feladata. De nem elég ám a sportszereket biztosí­tani. Versenyalkalmak biztosításával kell lehetőséget nyújtani arra, hogy a feljövő nemzedék munkájának eredménye lemérhető legyen. S ha ebből a szempontból tekintjük a megyei Tanács Oktatási Osztályának a munkáját, akkor ugyancsak azt kell megál­lapítanunk, hogv ennek a feladatának is igyekszik megfelelni. A megye közép- ég iltalános iskoláinak sportnaptára olyan változatos, hogy igazán bő versenyzési lehe­tőséget nyújt az ifjúság számára. Nézzük először az ált. iskolák versenynaptárát; Általános iskolák: Községi Járási Megyei Sakk Ili. 14 Hl. 28 Torna 1!I. H III. 28 Kézilabda V. 16. — Atlétika V. 30. — Mezei futás IX. 13-27. - — Röplabda X. 31. — Hadijáték XI. 1-ig — — Akadályfutás XII. 24—26. — — Két sportógga-1, tehát tornába« és sakkban kerül sor megvei döntőre, 5 sportágban: sakkban, tornában, kézilabdában, atlétiká­ban és röplabdában járási döntőre, a töb­biben csak helyi versenyek lesznek. Ez is nagy szó, mert ezeknek a versenyeknek a rendezési költsége tetemes összeget emészt fél. A labdarúgás, amelynek megrendezését a magunk részéről feltétlenül fontosnak tart­juk és a Labdarúgó Társadalmi Szövetség feladatának látjuk, nvilván azért nem sze­repel csak a hivatalos versenynaptárban, mert annak költségeit a résztvevőknek kell fizetniük s nem a versenyeket rendező me­gyei vagy járási, városi oktatási osztályok­nak. Helyi Sí Kosárlabda I. 25-ig Mezeif. Torna 111. 29-ig Spartak. Atlétika V. 16 Úszás Kézilabda IX. 26-ig Megvei Oroz, I. 16-17. II. 6—7. II. 13—14. III. 6-7. III. 21 IV. 18 IV. 10—11 IV. 24—25. V. 8-9. VI. 4-6. V. 23. VI. 19-20. IX. 5—6 IX. 25—26. X. 24 — Középiskolák; Jár. A középiskolai versenynaptárral kisaé hosszabban kell foglalkoznunk, mint az ál­talános iskolaival, mert a megyében nem egy sportágban a középiskolások jelentik a sportág életét. A síbajnokság aligha mozgat majd meg nagy tömegeket. Lnnék oka, hogy a mi vidékünkön az utóbbi évek ^ folyamán szinte évröl-évre nem volt megfelelő időjárás, no meg aztán sízésre alkalmas terep is rit­ka helyen van a középiskolá székhelyének környékén, annak ellenére, hogy a megye dombos vidék. A mezei futás megyei baj­nokságát korainak tartjuk, hiszen Közel egy hónap választ el bennünket az országos baj­nokságtól. Viszont itt meg kell alkudnunk, mert a megyei versenynaptárhoz kellett bi­zonyos vonatkozásban igazítani a középisko­lás versenynaptárat. Hiszen körülbelül ugyanazok vesznek majd részt a megyei ifj. és felnőtt, valamint az országos ifjúsági és felnőtt bajnokságon is, mint akik majd a középiskolás versenyeken képviselik majd az egyes középiskolák színeit. Az atlétikai bajnokság megyei és országos döntője között mutatkozó nagy kii'önbség on­nan ered, hogy biztosítani kellett az érett­ségik lezajlásának zavartalanságát. Ezért a megyei az érettségik megkezdése előtt, az országos pedig az érettségiek befejezése után lesz. Az úszás megyei versenyének szep­tember elején történő megrendezésével szin­tén egyetértünk, inert nálunk már ek.kor is, a tanév kezdetének legelején nagyon nehéz viszonyok vannak. Egy új sportággal is ta­lálkozunk a versenynaptárban: a kézilab­dával. A magunk részéről igen nagy öröm­mel fogadjuk ezt a kezdeményezést, meri hi_ szén a megyében a kézilabdasport eddig tel­jesen ismeretlen sportág. És az a körülmény, hogy középiskolás sportunk napirendre tűzte n kézilabda megszerettetését, az nagyot len­díthet majd a kézilabda meghonosításáért vívott harcban. A többi sportág: a kosárlabda, a mezei fu­tás és a torna minden bizonnyal igén eok fiatalt fog mozgósítani. Hiányoljuk azonban ismét a labdarúgó és röplabdabajnokság ki­írásának az elmaradását. Amennyiben an­nak az lenne az oka. hogy a részvétel költ­ségeit a sportköröknek kellene fedeznie, az esetben is feltétlenül kell foglalkoznunk ez­zel a kérdéssel. Javasoljuk, hogy az MTSB vegye kezébe ezeknek a bajnokságoknak a megrendezését a megyei Tanács testnevelési előadóját is bevonva ebbe a munkába. Ezekben ismertettük a megye iskoláinak sportversenyeit. Azt reméljük, hogy a kö­vetkező év végén elmondhatjuk majd. hogy a középiskolás és ált. iskolás sportélet fej­lesztése is nagyban hozzájárult a megye egész sportéletének a fejlesztéséhez Végül pedig csak heJyeselhetjük azt a kez­deményezést, amellyel a megyei Tanács Ok­tatási Osztálya jóelőre az iskolai sportkörök tudomására hozta azt, hogy milyen feladatok megoldására kell a következő évben számíta­niuk A megye testnevelői így alaposan fel­készülhetnek a versenyekre. A megyei^ Ta­nács Oktatási Osztályának ez a kezdeménye­zése minden bizonnyal a sportkörök helyeslé­sével fog majd találkozni. Az 1953. évi legjobb atlétikai eredméinyek ismertetése A Megyei TSB fennállása óta iramár két- ízben ismertettük a megve legjobb atlétikai eredményeit. Ezzel mindkét alkalommal két célunk v-olt. Elsősorban ezen keresztül le­mérni azt, hogy a megyei atlétika fejdo- doit-e, vagy visszafejlődött az .eJmult idő­szakban. másrészt pedig népszerűsíteni azo­kat, akik a vezetőszerepet viszik a megyei atlétikai életben. Most is ugyanezen cél­zattal kezdjük meg az 1953. évi legjobb atlé­tikai eredmények ismertetését Tavalyi be­számolónkat egy átfogó összefoglalással kezdtük, amelyben többek között arra is feleletet igyekeztünk adni. hogy milyenek az erőviszonyok az egyik járások között s levontuk a tanulsiígokat. kién jobbnak lát­juk. ha majd minderre az ismertetések befe­jezési; után kerül majd sor. Első cikkünk­ben a férfi 100 és 20Ö méteres síkfutással fogunk foglalkozni. Férfiak: t m. síkfutás; Har», ötös Ti*e* Legjobb eredmény; átlag: átlagaáflag: 1951: Pék, Dombóvár 11.3 11.63 11,74 11.86 1952: Pék, Dombóvár 11.6 11.66 11.72 11.88 1953: Alexits, Domb. 11.4 11.50 11.66 11.78 1. Alexits Tárná«, Dombóvári Fáklya 11.4 2. Szűcs Miklós, Szekszárdi Bástya 11.4 3. Alexits Béla, Dombóvári Fáklya 11.7 4. Bus Ambrus, Szekszárdi Bástya 11.* 5. Czibók Ferenc, Dombóvári ált. grén. ^19 6. Heil Báliat, Bonyhádi áH. gimn. il.9 7. Schuszter Ferenc, Domb. ált. gwan. 11.9 8. Török László, paksi kg. techn. 11.9 9. Varga István, Szekszárdi Dózsa 1L9 10. Zag László, Bonyhádi ált. gimn . Ift9 A 30. eredménye: 12.3. A rövidtávfutás az a vereenyszám. amekvw ben elért eredmények valósságé, különösei» vidéken erősen vitatható. Ha azonban ösz- szehasonlítúat akarunk tenni az előző két évhez viszonyítva, abból kell kiindulnunk, hogy az elért eredményeket valósoknak kell tekintenünk. Ezen az alapon a tavalyi vis­szaesés után, idén ismét fejlődés észledhető. Ez a fejlődés megmutatkozik mind a leg­jobb eredményben, mind pedig az átlagok bizonyos fokú javulásában. Az a körülmény pedig, hogy a 30-ik ideje is egészen közéi van még a 10-es átlaghoz azt bizonyít­ja, hogy a megyei atlétika mind szélesebb alapokat kezd ölteni. Egyelőre hiányzik eb­ből a mezőnyből a kirobbanó tehetség, de a mennyiségi fejlődés kiesúcseaodáfia után ennek is be kell következnie. A listavezető Alexits Tamás s az utána következő Sziirs Miklós sem tudta a 11.4-es formát állandó­sítani, eredményük értékéből ez a körülipény sokat levon. A többiek még náluk in sok­kal mérsékeltebb teljesítményt nyújtottak. Az első 10 közölt teljesen ismeretleneket i« találunk. Ilyenek a dombóvári Czibók, Schuszter és a paksi Török. Szeretnék, ha róluk a következő évben többet hallhatnánk. Varga és^ a bonyhádi Zag az atlétika raá* területéről rándult ide, de itt is figyelemre­méltó eredményeket értek el bizonyítva te­hetségüket. A labdarúgó Heilnek is becsü­letére válik a 11.9-es idő. A szekszárdi Bna állandó tagja volt a Bástya váltójának. 290 m. síkfutás: Hárm. ötös Tizes Legjobb oredménv- átlag: átlag: átlag: 1951 zNázer, Szék&z. B. 23.8 24.10 24.5S 1952: Varga,Szeksz. B. 24.8 24.96 25.0b — 1953: Alexits, Domb. F. 24.3 24.33 24.58 24.Ä4 1. Alexits Tamás, Dombóvári Fáklya 24.5 2. Varga István, Szekszárdi Bástya 24.5 3. Alexits Béla, Dombóvári Fáklya 24.4 4. Szűcs Miklós, Szekszárdi Bástya 24.5 5. Czibók Ferenc, Domb. ált. gimn. 24.6 6. Sz-elcczky Mihály. Szekszárdi Dózsa 24.8 7. Kiss Lajos, Gyönki ált. gimn. 25.2 8. Nyirádv Vince, Dombóvári ált. gknn. 25.2 9. Török János, Dombóvári ált. gimn. 25.2 10. Schuszter Ferenc, Domb. ált. gimn. 25.6 200 méteren is a tavalyi visszaeséssel szemben idén ismét némi fejlődés mutatko, zik, de az 1951. évi eredményeket még mindig néni sikerült elemi, kivéve az ötös átlagot. Idén is kevés 200-as versenyt ren­deztek és így nagyobb mértékű fejlődést nem is igen lehetett várni. Alexits itt i* az élre került. A gátfutó Varga vívta ki magénak a második helyet a dombóvári Alexits Béla előtt, aki szintén ^ először sze­repel a megyei legjobb eredmények között Czibók és Schuszter 200 méteren is bebi­zonyították, hogy helyük van a megye leg­jobbjai között. A szekszárdi Sze4ecziy, a dombóvári Nvirádi és Török itt az új név, mert a gyönki Kiss már többször hallatott magáról. (Folytatjuk) SOKAN NEM TUDTÁK . . . . . . hogy a kezdőrúgás hátrafelé rúgása esetén új kezdőrúgás rendelendő él. * . . . hogy a röplabda súlya 250—300 gram­mig szabályos, melynek kerülete 65 centj- métertől 68.5 centiméterig felel meg az elő­írásnak. * . . . hogy a röplabdaháló nagysága 245 cm (férfi), 224 cm (női), míg az ifjúsági ver­senyeken az ellenfelek megegyezése szerint váltaikozik. * . . . hogy az első 100 méteres gyorsúszó világcsúcsot Halmai Zoltán állította fel 1905- ben Bécsben elért 1:05.9 mp-es eredményé­vel. k . . . hogy az ökölvívókeszívű súlya 228 gramm A kesztyű bőrének Í14 grammot, a bélésnek ugyanennyit kell nyomnia. * . . . hogy ökölvívásnál megengedett a pó­lya (fásli) használata, de szélessége 5 centi­méternél. hossza 2.5 méternél több nem lehet. HÍREK SZERDA, 1953. DECEMBER 2 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR: 11/1. sz. Ali. gyógyszertár. NÉVNAP: Aranka. — IDŐ JÁRÁSJELENTÉS: Várható időjárás szerda estig: Vál­tozó felhőzet, legfeljebb néhány he­lyen futóeső. A szélvédettebb he­lyeken párásság, vagy köd. Mérsé­kelt, időnként élénkebb nyugati, északnyugati szél. Az éjszakai lehű­tés alig változik, a nappali hőmér­séklet nyugaton kissé csökken, kele­ten emelkedik. Várható hőmérsék­leti értékek az ország területére: szerdán reggel egy-négy, délben a déli megyékben 9—12, másutt 7—10 fok között. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet négy fok felett. ‘ MOZI Kossuth Filmszínház: December 1, 2-án: Gyöngyvirágtól lombhullásig. Színes magyar fiírt.. Az 1953. évi velencei filmfesztiválon a népszerű tudományos filmek első díját nyerte. Akciós jegy nem érvényes. Kezdések: Vasár- és ünnepnap 4, 6 és 9 orator. Hétköznap 6 és 8 órakor. TÓIN AI NAPIÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ A • zerkétfőséé ps kiadóhivatal 20-10 20-n Szekszárd. Széehenv utca 18 Ül. N R egv^zámlaszám 00*7* 065—58 Előfizetési díj: havi II.— forint. Baranvamegve» Szikra Nvomda Pécs. Munkáé*v VfiM'v ift 20 27 A QTotndáéri felel: MELLES AEZSÖ V"

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom