Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-18 / 296. szám

* ________________________________N A P C O A Szovjetunió ügyészsége befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L P. Berija ügyében Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió legfelső Tanácsának elnöksége 1953 június 26-án, miután megvizsgálta a Szovjetunió Minisztertanácsának közlését L. P. Berijának, a külföldi töke ügynökének a szovjet állam aláaknázására irányuló bűntetteiről, elhatározta: leváltja L. P. Bérijét a Szovjetunió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettesi és a Szovjetunió belügyminiszteri tisztéségéből és bí­rói úton felelősségre vonja. — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1953 augusztus 8-án jóváhagyta a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök­ségének június 26-i rendeletét. A Szovjetunió ügyészsége most befejezte a vizsgalatot a haza- áruló L. P. Berija ügyében. A vizsgálat megállapította, hogy Berija, helyzetét kihasználva, a szov­jet. állammal ellenséges, áruló, ösz- szeesküvő csoportot tömörített, mely azt a bűnös célt tűzte maga elé, hogy s belügyminisztérium szerveit mind a központban, mind vidéken a Kom­munista Párt és a Szovjetunió kor­mánya ellen, a külföldi tőke érdeké­ben használja fel' s amely hitszegő terveiben arra törekedett, hogy a belügyminisztériumot a hatálam tnegfeapariníása és á szovjet mun­kás-paraszt, rendszer megsemmisítése érdekében, a kapitalizmus visszaál­lítása és a burzsoázia uralmának helyreállítása céljából a párt és a kormány fölé helyezze.-Az összeesküvők áruló csoportjá­nak tevékeny résztvevői voltak a belügyi népbiztosságban és a belügy­minisztériumban Berijáva! sokéves közös bűnös tevékenység folytán kap csolatban állott következő vádlot­tak: V. N. Merkulov, a Szovjetunió vollt, állambiztonsági minisztere, az utóbhi időben pedig a Szovjetunió állami ellenőrzési minisztere; V. G. Dekanozov, a Szovjetunió belügyi népbiztosságá egyik hatóságának vólt vezetője, az utóbbi időben pedig a Grúz SzSzK belügyminisztere; B. Z. Kobulov, a Grúz SzSzK belügyi népbiztosának volt helyettese, később a Szovjetunió állambiztonsági' mi­niszterének helyettese, az utóbbi idő­ben pedig a Szovjetunió belügymi­niszterének helyettese; Sz. A. Go.gli- dze, a Grúz SzSzK volt belügyi nép­biztosa, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió belügyminisztériuma egyik hatóságának vezetője; P. J. Mesik, a Szovjetunió belügyi ncp- hiztoseága egyik hatóságának volt vezetője, az utóbbi időben pedig az Ukrán SzSzK belügyminisztere, va­lamint 1,. J. Vlodzimirszkíj, a Szov­jetunió belügyminisztériuma különö­sen fontos ügveket kivizsgáló osztá­lyának volt vezetője. Barija és cinkostársai hosszú éve­ken keresztül gondosan álcázták és titkolták ellenséges áruló tevékeny­ségüket. -T. V. Sztálin elhunyta után amikor a reakciós imperialista erők aktivizálták a szovjet állam ellen irányuló aknamunkájukat. Berija fel- fokozott ütemű működést kezdett ki­fejteni, hogy bűnös célkitűzéseit elérje, —- mindenekelőtt olymódon, hogy a belügyminisztérium szerveit a hatalom megszerzésére használta fel, ami azután rövidesen lehetővé tétté, . hogy leleplezzék a hazaáruló igazi arcát, és határozott intézkedé­seket foganatosítsanak, ellenséges .te­vékenységének meghiúsítására. » Amikor Berija 1953 márciusában a Szovjetunió belügyminisztere lett. fokozottan kezdte a belügyminiszté­rium vezető állásaiba helyezni az összeesküvő csoport résztvevőit. Az összeesküvők üldözték és hajszolták iC belügyminisztérium becsületes dol­gozóit, akik megtagadták Berija bűnös rendelkezéseinek végrehajtá­sát. Berija abból a célból, hogy alá­aknázza a kolhoz rendszert és élel­mezési nehézségeket idézzen eló országunkban, minden eszközzel sza­botálta, gátolta a párt és a kormány ázón rendkívül fontos intézkedései­nek' Végrehajtását/ amelyek a kol­hozok és szovhozok gazdaságának fellendítésére, a szovjet nép jólété­nek szakadatlan fokozására irányul­tak. • Az is megállapítást nyert, hogy Berija és cinkostársai bűnös intéz­kedéseket tettek, hogy felelevenítsék a burzsoá-nacionaLista elemek ma­radványait a szövetségi köztársasá- ságokban, ellenségeskedést és civa- kodást szítsanak a Szovjetunió né­pei között és elsősorban, hogy alá­ássak a Szovjetunió népeinek a nagy orosz néphez fűződő barátsá­gát. Berija és cinkostársai, akik sem­minemű társadalmi támasszal nem rendelkeztek a Szovjetunión belül, bűnös terveiket külföldi reakciós imperialista erőkkel való összeeskü­vés támogatáséra építették. Amint most a vizsgálat megálla­pította. Berija már a polgárháború időszakában kapcsolatokat teremtett külföldi titkosszolgálatokkal. 1919- ben. a Bakuban tartózkodó Berija árulást követett el, titkos ügynöki állást töltött be az azerbajdzsáni el- lenforradaJlmi musszavatisia kor­mány7 kémszoligálatában, amely an­gol kémszervek ellenőrzése alatt dol­gozott. 1920-ban a Grúziában tartóz­kodó Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot teremtett a grú- ziai mensevik titkosszolgálattal, mely az angol titkosszolgálat fiókintézmé­nye volt. A vizsgálat megállapította, hogy Berija a későbbi évek során is fenn­tartotta és kibővítette a külföldi tit­kosszolgálatokkal kiépített titkos és bűnös kapcsolatait az azok által be­csempészett kémeken keresztül, aki­ket sikerült néha megóvnia a lelep­lezéstől és a megérdemelt büntetés­től. A hazaárulóként és kémként mű­ködő Berija, aki eladta magát kül­földi titkosszolgálatoknak, cinkos­társai segítségével bűnös tevékeny­ségének egész ideje alatt titkos kap­csolatokat tartott fenn az ellenfor­radalmán grúz menseviik-emígránsok- kai* több külföldi titkosszolgálat ügy­nökeivel. Berija, gondosan elrejtve és álcáz­va bűnös múltját és az idegen álla­mok titkosszolgálataival fenntartott ellenséges kapcsolatait, alapvető módszerként a rágalmazást, az ár­mánykodást, a különböző provoká­ciókat választotta a becsületes párt­munkások és szovjet funkcionáriu­sok ollen, akik útjában álltak a szovjet .állammal szemben ellensé­ges. terveinek és akadályozták öt a hatalom megszerzésében. Berija és cinkostársai, miután a bűnös • módszerek segítségével felelős állásokat- kaparintottak meg a Kau­kázuson túl és Grúziában, majd ké­sőbb. a Szovjetunió belügyminiszte­ri umábíuv áruló céllal a hatalom megszerzésére irányuló terveket for­gatva fejükben, leszámoltak a ne­kik nem megfelelő emberekkel, nem riadtak vissza önkényeskedésektöl és törvénytelenségektől sem, gyaláza­tos . módon félrevezették a pártot és az államot. A vizsgálat nagyszámú olyan bű­nös mesterkedésre derített fényt, amelynek célja Berija karrierista célkitűzésednek elérése és ellenséges személye leleplezésének megakadályo zása volt. így a vizsgálat megállapí­totta, hogy Berija áruló célkitűzé­seinek eléréséért cinkostársainak se­gítségévéi bűnös iutrika-harcot foly­tatott. Szergo Ordzsonikidze, a Kom­munista Párt és a szovjet állam ki­váló funkcionáriusa ellen, benne lát­va azt az embert, aki akadályozza to vábbi előrehaladását és ellenséges terveinek megvalósítását. Mint most ■ megállapítást nyert, Szergo Ordzso­nikidze politikai bizalmatlanságot táplált Bélájával szemben. Szergo Ordzsonikidze élhúnyta után az ösz- szeesküvók kíméletlen bosszút álltak családjának tagjain. Megállapított a vizsgálat olyan té­nyeket is, amikor az összeesküvők terrorista módon meggyilkoltak olyan személyeket, akik részéről le- 'eplezéstöl tartottak, minthogy Be­rija és cinkostársai tették el láb alól M. Sz. Kedrovot, aki a Kom­A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége leváltotta Merkulovot Moszkva (TASZSZ) Á Ssövjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége az­zal kapcsolatban, hogy a Szovjetunió ügyészsége leleplezte V. N. Merkú- '■ovnak, a Szovjetunió állambiztonsá­gi minisztériuma és a Szovjetunió belügymlnisatériuma szerveiben vég­zett. munkája során kifejtett bűnös államellenes tevékenységét, - . a Szovjetunió minisztertanácsának ez MOSZKVA G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke decem­ber 16-án fogadta Otto Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét. A szívélyes és barátságos légkör­ben lezajlott beszélgetésben részt- vett V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhe­lyettese, külügyminiszter, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára és V. Sz. Szemjonov, a Szov­jetunió németországi főbiztosa. BONN A berlini négyhatalmi értekezlet közvetlen befolyásolására Adenauer „az értekezlet tartamára Nyugat- Berlinben a bonni külügyminiszté­mpnifita Párt tagja volt 1902 óta, emellett elnökségi tagja a Szovjet­unió rendkívüli bizottságának (VCsK) és kollégiumi tagja az Ál­lami Politikai Hatóságnak (OGPU), F. E. Dzerzsinszkij mellett. Az ösz- szeesküVőknek alapos volt az a gya­nújuk, hogy Kedrov rendelkezik anyagokkal Berija bűnös múltja fe­lől. Megállapítottak más olyan terro­rista gyilkosságokra való tényeket is, amelyeket az összeesküvők azzal a bűnös céllal követtek el, hogy el­pusztítsanak a Kommunista Párt és a szovjet hatalom ügye iránt oda­adó, becsületes kádereket. Amint a vizsgálat megállapította, Berija és cinkostársai számos áru­lást köveitek el, igyekezvén gyengí­teni a Szovjetunió védelmi képessé­gét A vizsgádat anyagai bebizonyítot­ták, hogy az összeesküvő csoport résztvevői -r- Mefkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglidze. Mesik és Vlod- ziminszkij vádlottak — akiket sok­éves közös bűnös tevékenység kap­csolt össze Berijáva! és akik Berija bármilyen bűnös megbízását telje­sítették, segítettek neki elrejteni és álcázni bűnös múltját —- számos igen súlyos, fent már említett álfám- ellenes bűntettet követtek el. tlymódon ' megállapítást nyert, hogy Berija, Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglicjze, Mesik és Vlod- zkuirszkij vádlottak elárulták hazá­jukat. a nemzetközi imperializmus Ügynökségeként, a szovjet nép leg­ádázabb ellenségeiként cselekedtek, Ä vizsgálat fényt derített más, Be­rija által elkövetett olyan bűntet­tekre is, amelyek mély erkölcsi le- züllésé; bizonyítják, ezenkívül olyan tényekre, hogy Berija bűnösen önző intézkedéseket foganatosított és visz- szaélt hatalmával. A vádlottak, akiket a vizsgálat során lelepleztek a nagy;számú tanú vallomásai és a valódi otkmányada- tok alapján beismerték bűnösségü­ket számos íren súlyos államellenes bűntett elkövetésében. Boriját hazaárulás, szovjetehencs összeesküvés szervezése, terrorista cselekedetek elkövetése vádjával, a munkásosztály és a forradalmi mun­kásmozgalom ellen folytatott, a pol­gárháború időszakában az ellenfor­radalmi musszavatista kormány tit­kosszolgálata szerveiben betöltött tit­kosügynöki állásában kifejezésre ju­tott aktív harc vádjával, vagyis olyan büntettek vádjával adták át a bíróságnak, amelyek az OSzSzSzK büntetőtörvénykönyvénék 58—1 „B", 58—8, 58—13, 58—-11. cikkelyeiben szerepelnek. Merkulovot, Dekanozovot, Kobulo- vot, Goglidzét, Mesiket, és Vlodzi- mirszkijt hazaárulás, terrorista cse- ’ekmenyek elkövetése és ellenforra­dalmi áruló összeesküvő csoportban való részvétel vádjával, vagyis olyan bűntettek vádjával adták át a bíró­ságnak, amelyek áz OSzSzSzK bün­tetőtörvénykönyvének 58—1 „B“, 58—8, 58—11. cikkelyeiben szerepel­nek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­nökségének rendelet« értelmében a Berija, Merkulov, Dekanozov, Kobu­lov, Goiglidze, Mesik és Vlodzimir- szkij elleti emelt vád ügyét a Szov­jetunió Legfelső Bíróságának külön- tanácsa tárgyalja az 1934. évi de­cember 1. keltezésű rendelkezések­nek megfelelően.. Ifüvltl külpolitikai hírek év szeptember 17-i előterjesztésére V. N. Merkulovot elmozdította a Szovjetunió állami ellenőrzési minisz térének tisztségéből. V. N. Merkulo­vot bírói! ag felelősségre vonják. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége Vasziíij Gavrilovics 2savorónkovot nevezte ki a Szovjet­unió állami ellenőrzési miniszterévé. fiúm összekötő hivatalát akarja fel­állítani Herbert Blankenborn veze­tésével“ — jelenti legújabb számá­ban a „Der Spiegel'* 1 című hamburgi lap. PARIS Franciaországban országszerte nagy felháborodást váltott ki az a rendőr terror, amelyet kedden a párisi rend őrség a tüntető- diákokkal szemben alkalmazott. A Roueni egyetem diák­jai szerdán délelőtt nagygyűlést tar­tottak, s azon egyhangúlag határo­zatot fogadtak el, melyben szolida­ritásukat fejezik ki a párisi diákok követeléseivel cs tiltakoznak a rend­őrség brutalitása ellen. A diákok a gyűlés után elvonultak a varos fő­utcáján, majd egy kü’döttségük át adta a határozatot a prefektusnak. 1953 DECEMBER 1? 1000 hektár művelhető fő det nyertek A kormány nagyvonalú segítsége révén, mely eddig 800.000 DM-et bocsá­tott rendelkezésre, lehetővé vált az Eilsleben mellett fekvő Seelsch-i in- govan.v kiszárítása. Ebből a célból az egész ingoványon át 70 cm mély urkol húznak cs összesen 610 km hosszú csővezetéket fektetnek le. Ezen lecsapódás által 1.000 hektár lápot, mely a környék több mint 400 dol­gozó paraszt, valamint népi tulajdonban van — termőfölddé változtattak. Á haldenstebe.nl Wilhelm Arndt magáncég hatalmas földgyaluja, mely egy óra alatt 280 m hosszú és 70 cm mélységű árkot ás. Ez a gép, mely a nehézgépgyartó főiskola egyik mérnökének terve alapjait készült, szár ember munkáját végzi el. Németországban nincs még egy hasonló gép. A Kínai Nipjíözlársaság ^liíiyniTOtémM emlékirata a svájci kormányhoz ^Peking. (Uj Kína) Csüng Han-Fu, i Kínai... Népköztársaság Központi Nép.i kormányának külügyminiszter- helyettese december) 16-án fogadta C. Rezzomicót, Svájc j pekingi köve-7 tét, és átadta neki a Kínai Népköz- társaság külügyminisztériumának emlékiratát, amely válasz a hadi­foglyok haza telepítéseivel kapcsolatos november 25-i svájci emlékiratra. Az emlékirat, rámutat: amíg a svájci kormány egyrészről hangsú­lyozta, azt 'kívánja, hogy minden egyes hadifogoly teljesen szabadom határozhasson, hazate’epítésc kérdé­sében, addig másrészről ellenzi, hogy <i nemleges haznielr yitési bizott­ság éljen is törvényes hatalmú ral a hadifoglyodat megféYmlítq és erőszakkal befolyásoló titkos iigtfnökökkcl szemben. Az emlékirat a 'továbbiakban hang súlyozza: a semleges hazate'epítési bizottság hivatalos okmányaiban többször is beismerte, hogy az indiai fegyveres erők őrizete alatt álló ha­difogolytáborban a koreai és a kínai hadifoglyok a valóságban az Egye­sült Államok utasításai szerint mű­ködő liszinmanista éjs csankajsekista ügynökök ellenőrzése, alatt állnak és sem joguk, sem lehetőségük nincs szabadon kifejezni hazatelepítésre irányuló kívánságukat. Az emlékirat rámutat, hagy a fel­világosító tevékenységnek a semleges hazatelepitési bizottság által hozott eljárási szabályai és a bizottságnak a hadifoglyokhoz intézett nyilatko­zata alapjában véve helyes okmá­nyok. As a magatartás, amelyet <z bi­zottság különféle nemzetiségű tagjai a fm'említett kérdésekben tanúsítottak, (Mtaldban 'szintén helyes Vélt, A semleges hazatelepítési bizottság egyes tagjai az Egyesült Államok kormányának nyomására azonban fo kozatosan képtelenné váltak ennek az álláspontnak fenntartására. A Kínai Népköztársaság.. külügy­minisztériumának a svájci kormány­hoz intézett emlékirata befejezésül hangsúlyozza: „Véleményünk szerint a semleges­ség megőrzése és a genfi konvenció* bam kifejezésre juttatott emberies­ségi elvek fenntartása érdekében a semleges hazatelepítési bizottság va­lamennyi -tagjának ma radék tatamii be kell. tartania a működési szabá­lyok és az eljárási szabályok rendel­kezéseit . . I bizottságnak tehát osonnál ha. tárolod rendszabályokat kell fo­ganatosítania a: hadifoglyok és. terrorsservezetcik lelkülönítésére, a . titkos ügynökök eltávolítására^ és letörésére. A semleges hazatelepitési bizottság rendelkezéseinek megfelelően teljes 90 napon át lehetővé keli tenni' to- \ ábbá a felvilágosító munka elvég­zését. Csak így lehet megoldani a hadifoglyok hazatelepítésének, .válsá­gossá vált kérdését.“ Végétért az Atlanti Tanács ülésszaka Páris (TASZSZ) [Az Atlanti Ta­nács december 15-i ülésein jóváhagy­ták a különleges bizottság jelenté­sét a -tervezett „európai hadsereg1' fegyveres erőiről, amelyekbe ötyen hadosztályt, több rrlint tíz páncélos hadosztályt, háromezer repülőgépet, negyven kísérőhajót szándékoznak {elvenni. A közzétett adatok szerint az At­lanti Tömb országai 1953-toait 6515 milliárd dollárt fordítanak fegyver­kezésre. A ttömbberi résztvevő'- euró­pai országok katonai kiadásai 1953- ban 13 százalékkal magasabbak, paint 19,52-ben voltak. Tervbe vették ezek­ben az országokban a szárazföldi csapatok létszámának 6—30' százalé­kos emelését.' A . különböző országok képviselői, között az „Európai Hadsereg“, a négyhatalom képviselőinek küszöbönálló tanácskozása és az indokínai háború kérdéséből támadt nézeteltérések arra vezettek, . hogy december 16-án „titkos ülést“ hív­tak össze e problémák zárt ajtók mögötti megtárgyalására. December 16-án .este kezdődött az Atlanti Tanács utolsó ülése, amelyen Bidaultnak, az Atlanti Tömb tagál­lamai által folytatott propaganda összehangolására vonatkozó javasla­tai vitatták meg. Ezután tértek rá a záró közlemény szövegének megvi­tatására. . A. záróközlemény megerősíti, hogy az „Európai védelmi közösség;' let-; rehozása a nyugatnémet c&apatkon- tingensek részvételével továbbra Is e támadó tömb legfőbb célja marad.“ Az ülésszak résztvevői kijelentették'; é’tökéit szándékuk a fegyverkezési hajsza folyttatása. Ennek megindo­kolásaképpen arra hivatkoztak, hogy a Szovjetunió részéről „veszély, fe­nyegeti Nyugatot." A záróközlemény megjegyzi, hogy az Egyesült Államok kormánya en­gedélyt akar kérni a kongresszusi ól, arra, hogy7 adatokat adjon át az atomfegyverről az északatlanti tömb katonai vezetőinek. A záróközlemény helyesli a négy­hatalmi értekezlet összehívását. McCarthy vizsga óbizat'sága elé idézte Erro’ Flynn! és Walt Disney! a „Ritiin Haid“ című film matt Newyork (MTI) A newyorki .Daily Worker“ a kövatkezőket köz­li: McCarthy büntetés terhe alatt vizs gálóbizottsága elé idézte. Harry és Jack Warner!, a ..Warner ..Bros Pictures" iilmvállűlak két társíuíajr donosát, Errol Flynn filmszínészt és W.alt Disneyt, akik annakidején resztvettek a „Robin Hood“ című film gyártásában. McCarthy „magya­rázatot1' akar .kérni tőlük arra vo­natkozóan, miért működtek közre a; Robin Hoydról, a hírhedt, „vörösről“ szóló fűm készítésében, . .. , )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom