Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-17 / 295. szám

1953 DECEMBER IT NAPLÓ a „Jobb élet lesz, ha mindaráján megtesszük érte a magunk él* Pártnap Teng^licen 4 szakszervezetek feladata a KV határozata után •Jó»a! hat ára e’fttt szállingóznak már a téngeliciek a kultúrház felé. Partnap lesz. A nagyteremben az asszonyt*.'.'-- szokásuk szerint — Uörülütik a kályhát, s miközben fá­vá-],. csutkával tömködik, megindul a szó is. A. tsz-beli asszonyok újsá­golják: rrjilyen szép eredménnyel zárták az idei évet. A csoport ki­fizette' már minden adósságát, 37-33 formte! tehet terményben, pénzben összesen egy-egy munkaegységre szá­mítani. De szépen sikerült ez az év az egyénieknek is, alig akad udvar, amelyben legalább egy hízó ne göm- bölyödne. Persze akad baj is, meg bosszúság. A tanács nem mindig in­tézi szívvel-telokkel a parasztok ügyét, a földmű vessző vetkezet bői sok minden hiányzik .. mérgelődnek te az asszonyok. de biztatják egymást • szólalj maid fel. most elmondhatod, beszélj csak bátran. El i* határozták sokan, hogy fel­szólalnák- A beszámoló végén mégis csend van 'égj’ ideig. Persze érdekes volt a beszámoló nagyon — dehát igen csak elgondolkoznak az embe­rek azon. amit a pártnap előadója: Benke Valéria elvtársnő, a Köz­ponti Vezetőség póttagja mondott Koev a tanácstagoknak a nép igazi szószó’óivá ke'i lenniok Hogy a nép­nevelőknek a Kö™nnti Vezetőség jú­niusi és októberi határozatát, a kor- mánvnrogrammot ma avarázni. is­mertetni kell a faluban, hamarabb valóra válik ígv. Hogv végrehateásá­hoz- mindenki munkájára szükség van s aki gyorsabb fejlődést akar. az küzdiön minden ellen, ami fé­kezi az útját. Mert a kormánypm- gracnm nem a lógósok, nem a fe- gyelprezetlenek nrogrammia. — ha­nem az ioarkorló szorgalmas embe­reké^ S. hogy egyik dolog a másik- töt függ: ha azt akarják, hogy több tegyen az iparcikk, a ruha. a szer­szám — akkor most mindenekelőtt a mezőgazdaságot kell felvirágoztat­ni. S hogy a csoport felemelkedése attól függ, mennyire képes bekap­csolódni a vezetésbe a tagság egésze. Konto y do grok ezek s o’v közel állnak a tengelici paraszt min­dennapi életéhez! Meg is 'Indul a szó, élénkül a gyűlés. Ifjabb Patai János az egyéniek sé­relmét panaszolja. Tavaly nem haj­tották ki legelőre teheneiket: a köz­ség legelőit betagositották a tsz-be. Szóka József, a Petőfi tagja büsz­kén sorolja az étért eredményeket: — Tavaly bizony elég nehéz volt, most azonban igaz szívvel mondha­tom: ami az anyagiakat illeti, meg vagyok elégedve! Szépen részesül­tünk a .jövedelemből. Az is fontos, hogy sziwel-iélekkel magunkénak tudjuk a szövetkezetét, hogy érez­zük: rni vagyunk a gazdái. A mi el­nökünk . azonban sokszor önkénye­sen intézi a dolgokat. Mindnyájunk­tól függ, hogy jövőre ez másképpen legyen, s hogy minőjén erőnkkel se­gítsünk valóraváltani a kormány programmját. Most Bogáncs József szólal fel. Nem tagja a csoportnak, de szavai­ból árad a bizalom a szövetkezet felé. Bírálja a csoportot, amiért nem visel elég gondot a földjére, egymás­után sorolja, hol tát hibákat a Pe­tőfi munkájában. Beszél arról is, hogy sok mindent nem kap a bolt­ban — s okosan magyarázza, hogy mi ennek az oka. Sokan vásárolnak most, hiszen pénz van bőven. Igén sokan vermének például takaréktűz­helyet., Ebből azonban nem olyan egyszerű többet gyártani, mint szeg­ből, drótból -— minden szükségletet nem tud az ipar sem kielégíteni azon nal, egy-két nap alatt. Sil'jártÁ János arról beszél, mit is jelent az, hogy .miénk." A csoport s minden tagja csak ügy lehet gaz­dagabb, úgy jövedelmezhet jobban, ha mindenki a magadnak érzi a kö­zőst. így van ez mindenütt A közeli szedrest gépállomás munkájában például bajok vannak. Miért? Mert sokf traktoros n*m eléggé érzi ma­gáénak a gépet s nem használja ki azokat kellően. A közös felelősséget kell ínindaony.iunkban kialakítani — mondja Szijjártő János — a felelős­séget a gépért., a földért, a ránkbi- zott anyagért, szerszámért — s a fe­lelőséget az egpsz országért, épp­úgy, mintha a jmagunk családjáról lenne szó. Késő este van már, amire a vá­laszokra kerül spr. S mindjárt ki­derül, lehet megoldást találni az egyéni gazdák állatainak a legelő­jére éppúgy, mint a többire. A jóin­dulattól, az erriberszere tettől igen sok függ. Még árra te fikád megol­dás, hogy a boltban né hiányozza­nak fontos áruk. Bátran kell beszél­ni minden hibáról, s ha jogos a pa­nasz, ha mód van rá, orvosolja azt az állam, a párt. Benke elvtánéííő ar­ról beszél, hogy a bajokra ma már néni legyinteni kell. e- küzdeni és eredményesen lehet ellenük küzde­ni. Csak harcosan, öntevékenyen kell dolgozni. Az ember harca nagy* dol­gokat képes véghezvinni a világ­ban. Milyen1 kis részé ennek a harc­nak, hogy egy szövetkezeti ügyve­zető tüzön-vizen keresztül harcol­jon faluja jobb ellátásáért.— s még­is a falu gondtalan élete szempont­jából mily fontos dolog. A párt azt üzeni nekünk: tesz jobb élet — ha mindnyájan megtesszük - érte a ma­gunkét. (Megjelent * Szabad Nép de­cember M-i számában.) Mi az oka ónnak, hogy a kenyér minősége még ma sem a legobb? A Központi Vezetőség október 31 i határozata óta a malmokban és a sütőiparban egy a jelszó: ..Nemcsak több, de jobb minőségű kenyeret a dolgozók asztalára.“ November hó­napban' mégis felvetődött a kérdés a fogyasztó részéből, mi az oka an­nak, hogy a kenyerek minősége nap- rel-.napra változó, pedig ugyanazon lisztből készük?’ Malom üzeme ink nagy' általános­ságbaj) megfelelő minőségű lisztté! látták el a. sütőipart, a kenyér mi­nősége mégsem felelt meg minden esetben a dolgozók Igényeinek. Min­denekelőtt , meg kell állapítani, hogy főleg a vidéki községek sütőipari doj gozói helyűden munkamódszerre! dolgoznak. Sokhelyütt még a liszt szifálásját, sem végzik el, a lisztet nem tárolják megfelelő helyen, fel­dolgozás előtt egyáltalán nem vizs­gálják metg nyersanyaguk külső és belső tulajdonságai11., vagyis nem munkaterv szerint dolgoznak. A sütőipari dolgozóknak olvasn; kell a lisztből. Ha látják, hogy á liszt színe fehér, akkor az a kemé­nyítő és levegő adta szín, mely a szemcse nagysággal és a nedvesség- tartalommal függ össze. A nagyszem- cséjü fogós liszt már sárgább, de ha simára őrlik, fehér lesz. A Liszt szem cse nagyságával .összefügg a tésztának a sütőtérben való pirulása is: ugyan­azon hőfok mellett a kisebb szem­cséjű lisztből készült sütőipari ter­mékek előbb pirulnak. A sima lisz­tek tésztái — melyeknél az erjedő? gyorsabb és tökéletesebb hatásokat fejtenek ki, — megfelelőbb színben sülnek. A kétszer fogós lisztek hasz­nálatánál a sütőipar úgy segít ma­gán, hogy azt simáiisztekkel puhítja. A lisztek külső tulajdonságai tehál a sütőipari dolgozó gyakorlati keze alatt és jó szeme mellett a megmun­kálás alkalmával elétárulnak, csupán az öntudat szükséges a siker érde­kében. A ' liszteknek belső tulajdonságai*1 szintén munkamenet közben kísérje a sütőipari szakmunkás. Nagy gon­dot kell fordítani a siikér mennyisé­gére és minőségére, nedvességére és duzzadására, a tészta gázt.artóképes­TiíÍtélj esi* ette november havi tervét a Malomipari ES A november havi munkaverseny eredményeképpen a havi terntet 101.2 százalékra teljesítette a Tolname- gyei Malomipari Egyesülés, bár a hó első felében az egyesület malmai a .rossz áramszolgáltatás következté­ben tervszerű munkát nem végez­hettek. A hó második felében a mal­mok dolgozói a kormányprogramm széliemében fokozottabb erőfeszítés­sel tudták biztosítani a dolgozó pa­rasztság zavartalan vámőrlését. Ebben a munkában példaszerűen oldotta meg tervfeladatát a tamási malom, mely 43.917 forinttal teljesí­tette túl november havi tervét. Ezen túlmenően a cseretelepeit zavartala­nul. ellátta kifogástalan minőségű liszttel, A dunaföldvári malom terv teljesítése 107 százalék, amivel nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy Fejér és Bácskiskun megye dolgozói kellő idő ben és fennakadás nélkül eszközöl- hgfléfc vámőrlésüket. A dombóvári malom dolgozói lel­kes vállalásaikkal, versenyfelhívá­saikkal a versenymozgalmai kiszéle­sítették a megye egész területén, ezen keresztül 111.9 százalékos ered­ménnyel. nagyban hozzájárulták a dolgozók zavartalan lisztellátásához és az egyesülés tervteljesítéséhez. A vámőrló malmok közül az iregszem- csei malom 127.1 százalékos tervtel­jesítése melleit a darálás! tervét is 386 százalékra teljesítette. Lemaradt a terv teljesítésében a szekszárdi malom, 71.6, a bátaszéki malom 97.9, a gyöntei malom 73, a tolnai malom 71, a mözsi malom pedig 84.8 százalékos teljesítéssel. Ezek az üzemek az áramzavaroik ál­tal keletkezett kieséseket nem voltak képesek behozni. Az egyesülés a kor mányprograrnm megvalósításáért, a dolgozó parasztság jobb ellátása ér­dekében újabb lisztcseretelepek beál­lítását vette tervbe, továbbá minden malomnál, ahol még ezideig nincs daráló, darálót állítanak be. Már folyamatban van a kurdi. mözsi, ozorai, malmoknál a darálók besze­relése. AiysraJá- Ferenc ségére és gázt e mo el oké pess égére — ezeknek egymásközötti viszonyaira, valamint a lisztek vízfelvevő és víz­tartóképességére is. És éppen itt van a nagy baj, hogy* mindezeket sok esetben figyelmen kívül hagyják a sütőipari dölgozók, ezért egyik nap jó, a másik nap viszont rosszabb a kenyér. A szocialista sütőipar dolgozói ne a véletlenre bíznák a kenyérsütést, hanem szakmai képzésük tovább- fokozásával, munka terv szerinti üze­meléssel, új módszerek bevezetésé­vel igyekezzenek a KV határozat szellemében végezni mindennapi munkájukat. Most, a téli időszak alatt a Sütőipari Tröszt biztosítson a sütőipari szakmunkások részére szakmai tanulást, esetleg indítson rö vid tanfolyamot is. A minőségi szükségletek kielégí­tését károsan befolyásolja az is, hogy a sütőipar minqségi kifogás emelé­sét kötbérezést — foganatosít a malomiparral szemben és ezzel befe­jezettnek tekinti a minőségi kérdé­sek megoldását. Megjegyzem: ezze' még a fogyasztókhoz nem kerül jobb minőségű kenyér. Sókkal eredményesebb lesz a mi­nőség javítása, ha a sütőipar jobban kiépíti a kooperációs kapcsolatot a malomiparral és igényije veszi az iparon belül felállitölt minőségi el­lenőrök műszervizsgálatairiak meg- állapításait. Példa erre Dombóvár, ahol a malom és a sütőüzem között a kooperáció megvan, és ezen belül a termelési értekezleteken egyik vállalat dolgozót a másik vállalat dolgozóinak hibáit bírála't formájá­ban érvényesítik. Követendő példa ez Dunaföldvár, Szekszárd és Bony- hád részére is, ahol a kormány és párthatározat megvalósítását szolgá­ló minőségi ellenőrző szervek ma­lomiparon belüli működését a sütő­ipar nem veszi segítségül. Adjunk a dolgozók asztalára jó­minőségű kenyeret. Dobjuk félre az*, a régi kapitalista szokást, ha rossz a kenyér, akkor a fogyasztó a sütő- iparost szidja, a sütőiparos a mol­nárt, s ez körforgásszerűen a dol­gozó nép rovására megy. Kéz a kéz­ben, fegyelmezett munkával és a két „rokon" ipar összefogásával javítsuk meg a hibákat. Wolf József Dombóvári Matat» jgatgaéo A KV júniusi határozata fatert*, az eddig elkövetett hiányossá- gokart, és a munkásosztály, egész dolgozó népünk gyorsabb ütemű életiszínvonalénak emelkedését tűzte ki célul. A határozat célkitűzései és a már megjelent határozatok egybe­esnek munkásosztályunk és a dol­gozó nép érdekeivel, éppen ezért min den szakszervezeti funkcionárius­nak kötelesség? és becsületbeli ügye, hogy az eddiginél még nagyobb oda­adással harcoljon s KV határozatai­nak V alőravál fásáért. A határozat végrehajtásáért folyó munkával erő­sítjük a munkásosztály hatalmát, pártunkat elmélyítjük a munkás- paraszt szövetséget, melyek egyet jelentenek népi demokráciánk to­vábbi megszilárdításával. A KV. határozata nagyjelentőségű esemény népi demokráciánk fejlődé­sében, a hibák mellett megmutatja, hogy a célkitűzések megvalósításáért hogyan kell új módon dolgoznunk. A KV határozatainak iránymutatá­sa felmérhetetlen nagy segítséget adott, a szakszervezetek munkájá­ban lévő fogyatékosságok felszámo­lására. A szakszervezetek munkája az utóbbi években eltolódott., illetve a termelésre és a tagdijfizetésre szű­kült. le. A szakszervezetek nem fog­lalkoztak a dolgozók sokoldalú apró­lékos problémáival, a kulturális igé­nyek kielégítésével, a jobb munka­körülményekkel, egyszóval a dolgo­zók érdekvédelmével. Ennek követ­keztében a szakszervezetek tekintély felen szervvé változtak, ami maga után vonta a tömegkapcsolat lazu­lását.. Nem vettük észre, és a felis­meréshez1 a KV határozata adott, se­gítséget; hogy a helytelen munkák­kal, mely a tömegkapcsolatunkat la­zította, a . párt és a tömegek közötti kapcsolat, lazulását segítette elő. Ezen a hiányosságon csak úgy tu­dunk változtatni, és csak ügy tu­dunk. még erősebb támaszai lenni pártunknak, ha a határozat végrehaj­tásában új módon dolgozunk és új módon lépünk fel a dolgozók érde­keinek megvédésében, A szakszervezeti funkcionárius­*•*■ nafc világosan és tisztán kell látni azt, hogy a határozat célkitű­zéseinek megvalósítása a több és jobb árutól függ. Éppen ezért min­den szakszervezeti funkcionáriusnak éreznie kell a termelés emelésében, a felelősségérzetet.. Nap. mint nap harcolva á dolgozók megméréséért, a KV határozatának széleskörű meg­értetésével mozgósítsák az üzem dolgo zóít a tervek teljesítésére. Rendsze­resen ismertessék a dolgozókkal a termelésben elért eredményeket és hiányosságokat. A mi.nóség, terme­lékenység, önköltségcsökkentés terén tudatosai)! mozgósítsák a dolgozókat a fogyatékosságok megszüntetésére. Széleskörű nevelő munkával szüntes­sék meg a fegyelmezetlenségeket és teremtsenek olyan légkört, melyben szégyen a naplopás és a munkafe­gyelem lazítása. Amikor a szakszervezetek harcol­nak a jobb és magasabb termelés­ért, ezzel a dolgozók életszínvonalá­nak emelését segítik elő. ez pedte egyezik a dolgozók érdekeivel. De nemcsak így kell képviselni a dol­gozók érdekéit, képviselni kéll ügy, hogy nap, mint nap allen őrizni kell. hogy mindazokat $ jogokat, jutta­tásokat, amit pártunk és kormá­nyunk biztosít a dolgozóiknak, be is tegyenek tartva. Ezen a területen, hogy eredményesebb ellenőrző mun­kát. tudjunk kifejteni, alaposain és mélyebben kell rnegiMnemünk az er­re vonatkozó határozatokat és ren­deteteket. Csakis a határozatok és rcridetetek alapos ismeretével tudunk ha'tározót, tan és bátran .kiállni a dolgozók érdekében. A szakszervezeti funkcionáriusoknak ezért: rendszere­sen keli tanulmányozniuk az új mu nkalörvénykönyvet.. rjo’gozókik véleménye akkor fog * majd megjavulni a saákszerve zetről. ha látni fogják, hogy a szak­szervezetek keményen, pártsaerűen, meg nem alkudva harcolnák az üzem dolgozóinak joga« követeléséért. Az új munkatörvénykönyv pontjainak és a KV határozatainak végrehajtására mozgósítani kell min­den egyes szakszervezeti aktívát,, az ÜB reszort vezetőségtől kezdve aa összes bizottságokat és bizalmiakat. Látnunk kell azt. hogy a dolgozók anyagi és kulturális igényeinek ki­elégítésére irányuló szakadatlan gon- doskodás el szakít,hatatlanul össze-- kapcsolódik a munka termeliékenysé. gének emelésével, a szocialista mun- kaverseny fejlődésével és a népgaz­dasági terv teljesítésére és túltetje- sf+éséne irányuló szakszervezeiti te­vékenységgel. A KV határozaitának végrehajtás# parancsolóan követeli meg tőlünk, hogy még javítsuk a vezetés színvo­nalát. Még csak kezdeti, lépéseket tettünk a kollektivitás érvényesítésé­re, mely a szakszervezeti demokrá­cia fő követelménye. A magyar szak szervezeteik alapszabályai kimond­ják: „A választott szervek döntik él a szakszervezeti munka összes kér­déseit.“ Az alapszabálynak ez, a pontja nem érvényesül teljes egészé­ben a szakszervezeti mozgalomban Például az SZMT július óta nem hívta össze a választott tanács tag­jait.. Az üzemekben úgynevezett, fcte ÜH-üléseket tartanak, ahol 3—4 szakszervezeti funkcionárius döeiit az üzem szakszervezeti munkájában, A szakszervezeti vezetés magasabb színvonalra való emelésének alapve­tő fontos föltétele, a kollektiv ve­zetés elveinek érvényesülései­A szakszervezetek fontos felada­tokat töltenek be, a szocializ­mus építéséért folyó harcban. Fontos szerepüket csak akkor tölthetik be maradéktalanul, ha legteljesebb mér tőkben összeforrnak a dolgozó töme­gekkel, ha a párt politikájának he­lyes megvilágításával magasabbra emelik szocialista tudatukat, ha tö­rődnek a dolgozók jólétének folyam matos emelésével, ha mindenben ki­kérik tanácsaikat, véleményüket, ha állandóan fejlesszük a szakszer­vezeti demokráciát. Szüntelenül se­gítsék az alulróljövö bírálatot, és önbirálatot, ugyanakkor harcoljanak következetesen a bírálat elfojtása ellen. Sorakozzanak fel a szervezett dol­gozók ezrei, még egységesebben, még nagyobb harci akarattal a párt zász­laja alatt. Küzdjenek szakszervezeti aktivistáink odaadóan. a párthatáro­zat és kormányprogramm megvalósí­tásáért., a munkásosztály és az egész dolgozó nép szebb és jobb éle­téért, tegyenek ismét tanúságot a 'bé­ke. a szocializmus magasztos ügye mellett. Schrottncr Károly SzMT elnök MEGJEGYZÉSEK A pontosságról . . . Lassan, színin ólomlábon járnak a. percek. A toronyóra nagy mulató­ja. este 9 órát jelez. A lilárc/ decem­beri szél pirosra csípi az ácsorgók orrát. Idegesen nézem, az óráma', s közben nagy leplekkel mérem, az utca. kövezeted. Felvetődik bennem és « többi várakozó agyában is as a kérdés, — és jogosan. — hogy tu. lajdonképpen a 8 órai előadás miért nem kezdődik el, hiszen a torony, óra már .9 órát mutat. Többet nem tudni, csak azt, hogy az elűző elő­adásnak sincs vége. A „Kivételes törvény“ című lei­met nem vasárnap, azaz december 13-gn tatitetiék először, hanem mír csütörtökön is. Tehát, a film színház vezetősége nagyon jól tudta,, hogy „ film —a többi, filmtől eltérően — hosszúságára való tckin’.\íllcl tovább fog tartani. A'em kelleti volna más, csak egy kis jóindulat, jóakarat és egy k’s lelkiismeretesség a vezetőség tö’, hogy feltűnő helyen Indiára adj''’ a várakozó, minden izükben fázó mozüáiogatóknak, hogy . a film. rend­kívüli hosszúságára való tekin'ettel fél, esetleg egy árával tovább fog tartani. Ez lett volna a help's. Dg ág//lát­szik, hogy a filmszínház illetékesei nem tudják elképzelni, hogy épp•’» nem a legideálisabb doUyj a neon- fényben úszó széllel bélelt Garay- téren több, mint egy órát várához, ni. Arról nem is beszélve, hogy a lel. kiismer ellenség twk az )-tt a. vége, hogy december 13-án mentem mozi­ba és december 14-én értem haza. EGY ÖSSZEFAGYOTT HOZILATOGATCh \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom