Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-08 / 287. szám

8 NAPLÓ M5S DECEMBER. S A% ENSZ különleges politikai bizottságának december í*í és S-i ülése Newyprk (TASZSZ): A* ENSZ kü­lönleges politikai bizottsága decent - bér 4-t délelőtti és ‘délutáni ülésén folytatta az áltialénos viifál a PéL afrikai Unióban tapasztalható faji megkülönböztetés érdekében. G. Saak^i-n. a Szovjetunió teétc viselője fei-ltórta a Dé'.-a-fi ika-j Unió kormányának barbár faji mecjiküliön- bőntejö potttiikiájánaik lényegét, majd ná matatott: tarthatatlan egyes küldötte,, ki jelentése, amely szerint oz f#/SZ nem illetékes megvitatni azt, hogy a Dél afrikai Unióba,, meg­szegik az ENSZ alapokmányában lefektetett a.laprlveket. Szakezin végül kijelentette: a. szov­jet küldöttség ‘árnogiaitja a 17 ország k'ildötiuségének határozati j-ava-síialát., ©maliiéit, és a Délaifrikan Unió kül- döitts-égériek határozati javas-teta el" len fog szavazni, tehát ameltett, hogy a bizottság folytassa a ezineslbőrüek helyzetének tanulmányozását a Dél­afrikai Unióban. Az ENSZ különleges politikai bi* zóii-ságia december 5 én befejezte a kérdés tárgyalását, valamin* na. © kér­dés? i kapcS'o'atban e'.óteT jeezitet-t ha- fározaiti javaslatok megvifiaitésá.t.. A villa befejeztével szavazási'., került sor, ti i Esőnek a Dé’iafrikiai Unió kül­döttségének hatórozaiii jiavasta-ta fe­lelt. szavaztok, amely szerig' a bt- zoltsiág ..nem iff-Nékes“ a szóba-nfoi- tjó kérdés, megy itatására, E javaslat el!en negyvenkét .kül­döttség szavazott, köztük a Szov- . jetunió, az Ukrán SzSzK, a Bieln- rassz SzSzK, Lengyelország. Cseh­szlovákia. az ázsiai, az arat, or­szágok. néhány la.tínamerikai or­szág, és más országok küldöttsé­gei. A Dé’aft'lka« Unió javasltaiba mel'N't csak hét küldöttség szavazott, hét küldötrtség pedig tartózkodott a sza* vazástól. Ilyenformán a bizott­ság túlnyomó többsége elvetette a IDéiiaifriikai Unió küildöttiségénen.- hatá­rozati javaslatát, ami az impcrMsfa hatalimak és az agresszív észkatlanti szövetség tagállamaiból kikerülő hí­veik komoji,, vereségét jelenti. . A tizenhét ország küldöttségének híafcározajti j-avasi-aitá-r.., a chilei kül­döttség módosításával harminchét küteiöttiség szavazó ff köztük a Saov je'iuiniió, az Ukrán SzSzK, a B jelöni fisz SzSzK, Lengyelország. Csehszlovákia, az, ázsiai, az arab államok k-ülldött- sárne és a ilatin-aimier.ik&i á’.Camok több sémiéinek küldöttségei. El javasltat azt ajánlja, liogiv a Dóllaifrifkai Unió faji viszonyait tamilíná ny-ozó bizottság, folytassa munkáját és tegyen jelen­tést a közgyűlés 9. ülésszakánál. A javaslat ellen tíz küldöttség szava­zott. (Délafrifeai Unió, Anglia, Fran­ciaország. Kanada, Belgium, Hollan­dia, Görögország, Ausztrália, Colum­bia. Uj-Zéland). Kilenc küldöttség, köztük az Egyésült Államok, Török­ország, Argentina, Dánia, Norvégia, és Svédország küldöttségei tartóz­kodtak a szavazástól. Ezzel a közgyűlés 8. ülésszakának különleges politikai bizottsága befe­jezte munkáját. A Japán Kommunista Párt központi vezető szerve közös afóóra szállotta tel a [apán szakszervezeteket es népi szervezetet az ú;ra!el?egyverzés eilen Peking (Ui Kína) „Az Amerikai Kölcsönös Biztonsági Hivatal á-ltá! folyósított „segély" elfogadása amy- nyi-t jelent. hogy a háború és a nem­zeti megalázás útját követjük" — állapítja meg a Japán Kommunist© Párt központi vezető szervének köz leménye. Egy Tokióból érkezett jelentés sze tinit a párt közleménye közös ak­cióra szólítja fel az összes já-pán szakszervezeteket és népi szervezete­ket a japán ú.jrafelf egy vérzésre vo­natkozó amerikai cselszövés megaka­dályozására. Az amerikai ..segély" elfogadása — hangsúlyozza, a párt közleménye, — az amerikai megszállás folytatá­st, az Egyesült Államok háborús 'iőkészíileiteíinek fokozását, a fasisz- to. elnyomás erősödését. Japán ipa­rának teljes miilitairizálását és a ja­pán nép jogainak megsemmisítéséi telentené. Újabb terrorhuUám zúdul végig iNyugat-Németországon Rsrlj-n (MTI) Adenauer terrarbíró- .*ága Cetében felháborító terroríté­lete' hozott 28 fiatal békeharcos; bűn perében. A terrorbíróság 21 vádlot­tat együttvéve ül havi fogházra ítélt, hetet pedig kénytelen volt felmen­teni. Az ítélet indoklása szerint a fiatal hazafiak ..államéllenes bűncselek­ményeket" követtek él, mert a nyil­vánosság előtt bírálták az Adenauer- kormány háborús politikáját. A lüne-burgi politikai különbírósás 15 havi fogházra ítélte a 22 éves Léni Jungét. aki az ifjú úttörők A bermudai tanácskozások (MTI) A három nyugati külügymi­niszter — mint az AFP és a Reuter jelenti — vasárnap ‘.ártott ülése után közleményt adott ki, A közle­mény szerint a külügyminiszterek Kifejezték a szovjet jegyzékre adan­dó válasz megvitatását. A közle­mény egyben utal arra. hogy a kül­ügyminiszterek ezzel kapcsolatban kikérték Adenauer kancellár véle­ményét is. alsószászorszá.gi szervezetének mun­káját irányította. A brémai büntetőbíróság megkezd­te 15 hazafi ügyének tárgyalását. A vádlottak az Adenauer-kormány po­étikáját bíráló röplapokat terjesztet­tek. Á vádlottak padjára ültetett béke harcosok között van Arthur Böpple, Németország Kommunista Pártja brémai bizottságának első titkára és Wilhelm Müller munkás, aki anti­fasiszta küzdelme miatt a hitleri uratem idején több mint tíz évet náci koncentrációs táborokban töl- tó.tt. Az Adenauer-Kormány Ribbenlron bizalmas munkatársát akaria állandó megíigye'őként kiküldeni az EHSZ-be Berlin (MTI): A Frankfurter Rund­schau közli; hogy Adenauerék az 'i.merikai kormány segítségével ál- 'andó megfigyelőt akarnak kikülde­ni az ENSZ-be. Erre a tisztségír? az Adenauer-kormány Pe'.er Pfeiffert, a bonni külügyminisztérium főosz- álvvezetőjét szemelte ki. Pfeiffer a hitleri' uralom idején Ribbentrop bizalmas munkatársa volt. Belföldi hírek Az egészségügyi intézmények jé munkájának fontos feltétele a mű- szereliátás. Az egészségügyi minisz­térium á gyakorlati orvosi munká­hoz és a tudományos kutatáshoz ti­zenhat millió forint értékben jutta­tott, illetve juttat még ez év hátra­lévő részében orvosi műszereket, la­boratóriumi eszközöket, készüléke­ket a kórházak, szakorvosi rende­lőintézetek, klinikák, gondozók, kör­zeti-orvosi rendelők részére. * A Budapesti Harisnyagyár a dol­gozók kérésére a megszokott kétféle mintájú férfizokm.ik és női tenisz- zoknik helyett már nyolcféle féríi- és női zoknit készít, amelyek 1954- bem kerülnek kereskedelmi forgalom ba. Ugyancsak a jövő év első felé­ben jelennék meg a divatáru .boj­tokban bokafixes női- és férfi nylon- zoknik. ¥ A Budapesti Csokoládégyár és a Szerencsi Csokoládégyár a közelgő fenyőfaünnepre ötvenezer darab kü­lönféle csokoládés függelékeket és más csokoládéfigurát gyártott. Az utolsó negyedévben megnöve­kedett a kekszfogyasztás. Az édes­ipar még közel másfélmillió kiló kekszet készít a negyedik ‘negyedév­ben. Ebből közel negyedmillió védő­keksz lesz. Az édesipar már november 30-án befejezte tervét és ez évben terven felül még hárommillió kiló külön­böző fajta édességet gyárt. # Szovjet tapasztalatok alapján ku­tatóink megteremtették a hazai cit- ruskultúra alapjait, Keszthelyen, Cserszegtomajon, Badacsonyban. Akaiiban. Tihanyban, Fertődön, Vil­lányban és Pécsett virágzó citrom­telepek vannak. A cserszegtomaji ár­kostermesztésű citruszligctben már tíz, három-négy éves mandarintp fordult termőre s mindegyik legalább négy-öt gyümölcsöt érlel. Az árkokat a fagy ellen most törek és polyva- takaró fedi. I BERLIOZ G züJestéséoek százötvenévé« év- fordulóján emlékezünk a nagy francia zeneszerzőről. Hector Berlioz forradalmár volt természetében, ze­néjében és írásaiban egyaránt. Már gyermekkorában szemfoeszálli orv ős­atyja akaraté vaj, mikor az nem akarta zongorára taníttatni. Később ugyan beiratkozott a párisi orvosegye temre. de a zene vonzásának nem tűd ellenállni: otthagyja az egyete­mei, és megírja atyjának, hogy mu­zsikus lesz. Hogy függetlenítse ma­gát szülei támogatásától, körtefának áll be. Közben cikkeket, kritikákat ír, feltűnést hajszol, zenei elképze­léseit pedig következetes kitartással igyekszik megvalósítani. 1830-ban kantátát ír, miközben a forradalom golyói süvítenek . ablakai alatt. Mikor befejezi müvéf. kimegy „Paris utcáira, a szent csőcselékkel, markában pisztolyt szorongatva" (az idézeteket Berlioz emlékirataiból vettük). A Marseillaise-t énekelteti ..mindenkivel, akinek hangja, szíve és vére van." Itáliai útjában olasz forradalmár hazafiakkal utazik együtt és kölcsönösen lelkesítik egy­mást. S zen ve d é ly esen szerette a sza­badságot. „A szívnek, a szellemnek, a léleknek, mindennek szabadsága! Igazi, föltétien, óriási szabadság!" Zenei munkásságában korszakalko­tó. irányt jelző jelentőségű, hogy ki­építette a romantikus zeneirány új tnűformájá't, a programmot adósaim fóni.kus költeményt, melyben a ze­nekül tő művei tartalmát meghatáro­zott programúiban ismerteti hallga­tóival. Ennek ijövetkeztében a régi formák kitágulnak és á zene kifeje­ző eszközeiben rendkívül mértékben gazdagodott. Első lázálmait írja )e a zene nyelvén. Hangszerelése ha­tárvonal a klasszikus és a roman­tikus hangszerelés között és nagy­mértékben előremutató, Áz a Ber­lioz, akit kora társadalma nem mél­tatott arra, hogy a Consevatoire-ban ■tanszéket kapjon, megírta hang,sze­reléstanát, mely elhatározó befolyás­sal volt Liszt és Wagner hangsze­relésére és azóta is a legjobb ilyen irányú tankönyvek közé tartozik. ß erlioz, aki állandó kapcsolatot tartott fenn a francia forra­dalmi tömegekkel, ösztönszerűen meg érezte, hogy milyen muzsika az, mely a néptömegeknek megfelel. De a zenekritikusok értetlenülválltak ze­néje előtt és a hivatalos körök sem­mi segítséget nem adtak neki. Pe­dig olyan zenét írt, melyről Wagner is így írt: „e szimfónia hallgatása közben az az eleven benyomásom volt, hogy a legelső kékzubbonyos, vörössapkás fiatalember is egészen megérti." A hivatalos Franciaország azonban állandóan gáncsolta, zenéjé­nek haladó elemeit pedig a mindin­kább reakcióssá váló burzsoázia nem értette meg. Éppen ezért Berlioz éle­A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság legfelső nemzetgyűlésének elnöksége ratifikálta a kínai-koreai gazdasági és kulturális együttmű­ködési egyezményt. Phenjan (Uj Kína) A „Koreái Köz ponti Távirati Iroda" közötte, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság legfelső nemzetgyűléséinek elnöksége ratifikálta a kínai-korea i gazdasági és IkuiTturálEs,- együttmű­ködési egyezményt. te masára erőszakolt pózok sorozata volt. A hazug társadalomban élő művész sorsa volt az övé. „Hiába erőlködöm, az élet. szétfolyik és- da­rabokra hull, csak rongyai marad­nak a kezemben." Egyedül maradt, művész-öntudatával es nyomorúsága val; a legnagyobb élő francia zene­szerzőnek hazája csak nyomorúságot, állandó gondokkal küzdő megélhe­tést biztosított. A z a művész, akit. . hazájában 1 v nem értettek meg, sőt állan­dóan akadályozták művészetének ki­fejlődésében, azoknál a népeknél aratott nagy sikert, akik hosszú el­nyomás zsarnokságát akkor készül­nek lerázni. Művészileg is, anyagi­lag is, első nagy sikereit Oroszor­szágban aratta; azt az országot, azt a népet, mely egyidőre visszaadta önbizalmát a művészetben, a hiva­tásban és az életben, így aposztrofál­ja: ..És -te, Oroszország, ki megmen­tettél engem ...." Balakirjev szerint Berlioz „az egyetlen francia zenész." 1846-ban Pesten is járt és két ha­talmas sikerű hangversenyt adott. Bécsből való elutazása előtt megis­merkedett a Rákóczi indulóval, me­lyet azonnal feldolgozott nagyzen©- kanna és budapesti hangversenyén (ornboló sikerrel vezényelte a -gyúj­tó hatású, forradalmi indulót Em­lékirataiban le is írja az induló ha­tását a közönségre: „Mikor a tárna a nagy dob távoli ágyudörgéshez ha­sonló ütéseitől megszakítva felhang­zott, a teremben leírhatatlan moraj kezdett forrongani: abban a pilla­natban, miikor a zenekar nekieresz- tet.te fontisszimóját, hallatlan ordítp- íás. lábdobogás reszkethette meg • a termet. Az izzó lelkek elfojtott, in­dulata hátamat, megborzongatő hanj- gokban tört ki. .." Az indulót Ber- ’i-oz később a Faust elkárhozása e; drámai legendába iflesztette be. ß erlioz halhatatlan érdeme, hogy megnyitotta Franciaor­szágban a népies művészet útját. — Talán az első francia muzsikus volt. aki franciéul mert -gondolkozni. Cso­dálatosan szép, új utakat tárt fel a zeneművészet előtt, melynek hatá­sait ma is érezhetjük. Az életből, a művészetiből, az emberekből és talán önmagából is kiábrádulva, 1869-ben Parisban halt meg. Ez volt a sorsa egy nagy művésznek a század hazug társadalmában. De egyben szilárdan bízott, hitt: az őt meg nem értő bur- zsoá társadalmat leromboló forrada­lomban. Prófétai előrelátással meg­érezte, hogy a 20. század közepe tá­ján kezdik ő: igazán megérteni, mert akkor már új társadalom friss erői igazságosan ítélkeznek felette. ..Ze­nei pályafutásom végül igen kedves lenne, ha száznegyven esztendeig él­nék.'* Horváth Mihály TTIT Művészeti Szakosztály Lemondott Izrael miniszterelnöke Páris (TASZSZ): Párisi jelenté­sek szerint Ben Gurion, Izrael mi-, niszterelnöke december 6-án hiva­talosan benyújtotta lemondását, Izrael miniszterelnöki teendőit '.deiglenesen Saret külügyminiszter látja el. Francia nemzetiig" esi képviselők látotratara LengveJor «ágban Varsó (TASZSZ): December 5-én francia nemzetgyűlési képviselők ki--, íenctagú csoportja érkezett Varsóba. A csoport tagjai: Edouard Daladier (volt miniszterelnök, a radikálszocia- listák pártjának egyik vezetője,)' Sous-tc'le (volt miniszter, a gaulleis- tá'RPF párt volt. főtitkára, a gaul- leísták parlamenti frakciójának el­nöke), Conte (szocialista), Darou (szocialista), Denis (MRP), Lanet (El­lenállók Demokratikus Szocialista Uniója), Lehon (gaulleista parla­menti frakció). Loustanau-Lacau (a független csoporttal rokon paraszt­akció tagja), Verneuil (radikál-szo- cial istát. December 10-én mutatják be «magyar-angoMaböarúqó mérkőzésről készült iiiraőflíiime! A londoni magyar-angol labdarú- gómérközésrö! készült, nagy érdeklő­déssel várt híradót „Az évszázad mérkőzése — 6:3" címmel december 10 •én mutatja be 47 fővárosi film­színház. A híradót Szabó Árpád cf Macskása?’ János felvételeiből és az angol-francia híradóból Varasdi .De­zső, a Híradó- és Dokumentum Film­gyár hírádószerkeszf őségének tagja állította össze. A MOXGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG A Mongol Népköztársaság Kö- zép-Ázsiában fekszik, területe t ,531.000 négyzetkilométer. Északról a Szovjétunióvail, keletről, délről és nyugatról pedig a Kínai Népköztár­sasággal szomszédos. Ezen a hatal­mas területen mintegy egymillió nnber lakik, Az ország felszíne igen változatos. Nyugati és északi részein a Mongol- Altáj hegység. 2000—3000 méter ma­gas, erdokoszorúzta gerincei emel­kednek. Örök hóval borított, köd be­vesző hegyormok, gleccserek, lejjebb pedig hatalmas kiterjedésű tű- és tómblevelű erdőségek jellemzik ezt aí-vidéket, Á .legmagasabb hegycsúcs a Küjtnin, eléri a .4.653 métert. •? z £ Az Altáj vonulatai délkeleti irány­ban mélyen belenyúlnak a Gobi- áivatagba, amely az országnak csak­nem egyharmadát foglalja el. A Gó­bi-sivatag nem összefüggő kihalt homoksivatag, riitkás bokrok, topolya fa ligetek teszik változatossá. Ennek a területnek- alig 3 százaléka kiet­len homok. Keleten gazdag pusztai növényzet­tel borított, lankás dombvidéket lá­tó lünk. Az ország még'ehctösen gazdag fo- 'ypkban és tavakban. A folyók egy része, mint a széles Szclenga, a bő­vizű Iro, a kék Kerületi, a Szovjet­unó területen folytatja útját, a ten­ger felé. Más folyók, mimt a Kobdo, . ‘I'" ;• Y. > " "" vagy a Dzabhan. az ország belsejé­ben lévő tavakba öintenek. Ezek a folyók felső szák-aszúkon gyors he- gyipataíkok sok vízeséssel és zuhogó- vaí, ailsó szakaszukon viszont kitere­bélyesednék és lassan hömpölyög­nek a széles völgyekben. Az ország többszáz édes- és sós- vizü tava közül a legszebb és az egyik legnagyobb a Hubszugul. Hosz sza 135 kilométer, szélessége 35 kilo­méter, mélysége pedig eléri a 250— 280 métert. Sok a tó a Gobi vidé­kén is. A Mongol Népköztársaság éghaj­lata szélsőséges. Télen gyakori a 40- 45 fokos hideg, nyáron pedig -néha 30—40 fokos hőséget is mérnek. Ál­taliéiban kevés a csapadék, az év n-agy részében teljesen felhőtlen az ég. A legszebb évszak az ősz, ami­kor csendes, derűs az időjárás, a dombvidék és az erdőségek ezernyi színben pompáznak. A növény- és az állatvilág igen gazdag. Az ország területéinek több mint 8 százalékát — 117.000 négy­zetkilométert — erdők borítják. Észa ken a legtöbb a karcsú vörösfenyő és a hatalmas cirbolyafenyő, de ta­lálunk erdei-, luc- és jegenyefenyőt is. Az alacsonyabb hegyeket nyír­ás nyárfa-erdők borítják. Jávor- szarvas, vaddisznó, őz. hiuz. farkas, róka, medve és számos értékes pré­mes állat tanyázik ezekben a renge­tegekben. A mókus, a coboly, a hó­párduc és a fcarbagán nevű -rágcsáló gereznája igen jelentős -kiviteli cikk. Az erdőövezet fölött, nedvdús ha­vasi legelők biztosítják a háziáUa-­tofc friss takarmányát a rekkenő nyá ri hőségben is. Az ország középső részén elterülő sztyeppe-vidék, szintén kitűnő legelő. Ezen a vidékén -találjuk az ország jellegzetes állatfajtáit: a vadDovat, a vadszamarat, a vadtevét és az anti­lopot. Ezek rendkívül ri-lfka állatok és ma már csak Mongóliában talál­hatóak. A hegyek mélyén gazdag felérek húzódnak. Sok az ólom-, réz-, man­gán-, ezüst- és vás-előhély, A völ­gyekben arány is akad. a katlanok legértékesebb kincse azonban a jó­minőségű kőszén, amely vastag ré­tegekben fordul elő. Már a Gobi- sivat-agban is több szénbányát tár­tak fel. A sóstavak bőségesen bizitosítanak konyhasót és más ásványi sók-a-t. Az északi hegyvidéken sók az ásvány­víz és gyógyvízforrás, amelyek ver­senyre kelhetnek Európa legismer­tebb ásványvízforrásaival. Különö­sen híresek a kudzsirtui és a hundi­ni források, amelyek környékén kor­szerű gyógyüdülők és szanatóriumok épültek. A hegyekben és a sivatag köves részein bőségesen található az épü­letkő. A .Mongol Népköztársaság -tehát változatos, természeti kincseikben igen gazdag ország. A föld mélyének kincseit nagyrészt az utóbbi évtize­dek folyamán tárták fel,»amióta meg alakult az országban a népi hatalom, amely a természet erőit és gazdag­ságát A nép jólétének szolgálatába áEitotea.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom