Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

V 19*3. DECEMBER 6 NAPLÓ 7 s* A JÓ MUNKA GYÜMÖLCSE Gazdag termelőszövetkezeti parasztság A heleeskas dobozó parasztok befelezték az őszt munkákat Dunaföldvár, Alkotmány tsz. Nagyon korán, zsenge gyermekko­rában megtanulta Juhancsik Mihály, hogy mit jelent a munka. Alig volt JO éves, máris Németh István 35 holdas kuláik állatait gondozta, kel­lett az állatokra vigyázni, mint a szeme fényére, mert ha egy állatnak valamilyen baja történj akkor gyor­sain. kijárt a verés. Hatan voltak test­vérek, 4 fiú és 2 leány. A 'lányok szolgáltak, a fiúik napszámba, jártak, de így is nagyon nyomorúságosán tengették életüket, Juhancsik Mihály kéthavi béréért tudott csak venni egy pár piaci csizmát. Ez használt csizma volt, éppen, hogy kiállt egy telet. Kora tavasszal, amikor egy ki­esét is felmelegedeitt a föld, már me­zítláb járt, hogy ne szakadjon a láb­beli. Bizony sokszor felsóhajtott Ju- hamcsik maima, hogy bár sohase len­ne vége a nyárnak, mert. a téli idő­szak bekövetkezte után nagyon szó­mon! napok vártak a családra. Teltek', múltak az évek. Juhancsik Mihály legénysorba került, Duna­földvár tehetősebb parasztjainál dol­gozott napszámban reggeltől, estig. Életerős, szorgalmas fiatalember, aki nem született, arra, hogy a más igá­ját húzza. Minden álma és vágya volt, meleg családi otthont tudjon teremteni, ahova a napi fáradtságos munka után hazavágyik. Elképzelte családja otthonát, élet társnak egy megértő feleséget, egy édes gyerme­ket ,aki tárt karokkal várja a mun­kából hazatérő apát és boldogan mondja .hogy édesapám. Juhancsik Mihály álmai valóra- váltak, amikor a sokat, emlegetett dunaföldváirt Alkotmány termelő­szövetkezetbe lépett, Ennek alig egy éve. Juhancsik Mihály és. felesége szorgalmasain dolgozott, A gazdasági év folyamán 820 munkaegységet gyűjtöttek össze. Az egykori szegény napszámos ember el sem merte vol­na képzelni, hogy két ember egy évi munkájáért 36.33 mázsa búzát, 25.50 mázsa kukoricát, 5.82 mázsa rozsot, 15.08 mázsa árpát, 21.48 mázsa szé­nát, 23.45 mázsa szalmát, 6,961.80 fo­rintot és még sok más egyebet kap­jon. Szinte hihetetlen az ő szemében, hogy ezentúl nem fog hiányt szen­vedni semmiben, mert ez a részese­dés egészen újig elég lesz a család­jának, Elégedett, 'boldog, törekvő tsz tag Juhancsik Mihály, Már évek óta ér­lelődik benne az elhatározás, hogy bútort fog venni. Két évvel ezelőtt nem merte volna elhinni, hogy álma ilyen hamar valóra válik. Elhatáro­zását az osztás után tett követte, 8.000 forint készpénzért gyönyörű hálószobabútort vett. Tekintete többször végigsuhan a vadonatúj bútoron, majd hosszan megpihen a néprádión. Hangjából az elégedettség sugároz, mert csak itt becsülik meg igazán az ember műn­ké játt. * Madocsai Igazság tsz. é Ha mostanában aziránt érdeklődik valaki Madocsán: kik a falu legmó­dosabb gazdái, azt a választ kapják; az Igazság termelőszövetkezet tagjai. Ez így is van. Madocsán többszáz olyan becsületes élenjáró dolgozó pa raszt van, akiknek ebben az évben bőségesen termett mindemből. Azon­ban még a falu legmódosabb gazdái is elismerik, hogy egyétlen olyan egyénileg dolgozó paraszt sincs a fa­luban, akiknek annyi mindene ter­mett volna, mint az Igazság terme­lőszövetkezet tagajainak részesedése. De lássuk a tényeket: Kovács István és felesége azok közé a tagok közé tartoznak, akik nem sok munkaegy­séget kerestek, mert bizony mind a ketten idősebbek. Az elmúlt gazda­sági évben ketten 369 munkaegysé­get szerezlek. Mégis Kovácsóknak annyi terményük van a padláson, hogy a mestergerendák meghajlanak alatta. Kenyérgabonából 32 mázsát kaptak a szövetkezetben, kukoricából 39 mázsát, 6.60 mázsa árpát, 66 kiló szappant, közel 10 mázsa almát, 8 méter fát. Ezenfelül kaptak Kovács­ék közel 300 kéve rozsét, alomszal­mát ,takarmányrépát, napraforgóola­jat, cukrot, egy 106 kilós kövérdisz- •nót és 3.351 forintot. Kovácsék ilyen szép jövedelemhez jutottak, pedig kevés munkaegységük volt. Nagy is az öröm és boldogság minden szö­vetkezeti család házában. Nem volt példa arra eddig, hogy az egykor kizsákmányolt cselédemberre azt mondják; a falu legmódosabb gaz­dái Nagy az öröm most Brászékmál, de meg is van az alapja. Brász Ferenc és felesége annyi terményt, meg pénzt kapott a szövetkezetben, hogy mikor vitték haza, az egész falu meg csodálta. Ketten 751 munkaegységet, szereztek az elmúlt gazdasági évben. Csak búzából kaptak 33.60 mázsát.. Mikor ezt hazavitték, összeröffertek a szomszédok és irigykedve mondo­gatták: „Ez sem történt még meg ebben az éleiben, hogy Brá.székmak három teli kocsi búzát hozzanak a házukhoz." Ez pedig még nem mái­dén. Ezenfelül kaptak Brászék cuk­rot, mákot, diót, almát, szénát, szal­mát, árpát, nicg 6.298 forintot. Ezek- után joggal mondja Brász Ferenc és felesége: „Ebben az évben kelletne sen csalódtunk, mert a gazdasági év elején ilyen eredményt remélni sem mertünk volna. A jövő ilyenkorig nem lesz gondunk semmire, bősége­sen jut ruhára is, cipőre is, meg mindenre." * Zomba-Szenlgál Szabadság tsz Kora hajnalban vidám nótaszó veri fel a csendet a termelőszövetkezet tehénistállója kqrüi. Patti Mihály a ,szenigái,t Szabadság Í6Z tehenésze dolgozik ilyen jó kedvvel 13 darab tehene körül. Szorgalmas, áliatszere- tő ember Páifi Mihály, aki a gond­jaira bízott 13 tehenei úgy ápolja., kezeli, gondozza, mintha a sajátja 'lenne. Kora hajnaltól késő estig ott tesz-vesz az istálló környékén. Szere­ti a .rendet és az meg is látszik a keze nyom á n. Páifi Mihály hajdanában a kakas- di gazdag parasztoknál dolgozott, mint napszámos. Nagyon nehéz és keserves kenyérkereset volt ez. Ha sütött, fújt, vagy hordta a havat a szél, menni kellet azért a nyomorú­ságos pár fillérért. A Szabadság tsz megalakulása után megváltozott Páifi Mihály élete •is. A közös gazdálkodás lehetővé tet­te, hogy a szorgalmas, lelkiismeretes munkával összegyűjtött 513 munka­egysége után 30.90 mázsa kenyérga­bonát, 10.20 mázsa árpát, 15.45 má­zsa kukoricát, 515 kiló burgonyát, 4768.90 forintot és még sok más ter­ményt kapjon. * Gerjeni Vörös Nap tsz. Napok múlva kigyullad a fény a szentgáiii Szabadság tsz területén Villanyt kap a tsz tagsága. — így van ez jól apjuk, az kap leg többet, aki legtöbbet dolgozott Mi sokat dolgoztunk az elmúlt gazda­sági évben, de meg is van az ered­ménye. Annyi terményünk van, hogy alig tudjuk hová rakni, — mondja férjének Brász Ferencné, aki a ger­jeni Vörös Nap termelőszövetkezet­nek tagja. Páifi Mihály rádiót fog vásárolni, teheti is, hiszen a termelőszövetkezet minden anyagi feltételt, biztosított hozzá. Zárszámadás a paksi Vörös Sugár tsz=beu Vasam,ap, november 29 én tartotta zárszámadási közgyűlését, a paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet. Ez a nap döntő jelentő­ségű a tsz tagok életében, hiszen termelőszövetkeze­tük ail.ig egyéves múltra tekint vissza. Most ezen az első zárszámadási köz­gyűlésen egészévi jó és rossz munkájukról fognak hallani a tsz tagok. A Vö­rös Sugár tsz tagjai na­gyon várták ezt a napot. Az ő szemükben most van a fordulat éve. Az elvég­zett munka meghozta gyű mölcsét, a - tsz t agok bát­ran néznek egymás sze­mébe, nem hoztak szé­gyent termelőszövetkeze­tükre. A term ed őszövetkezet megalakulásakor 480 hóid területtel és l8 darab ló­val rendelkezett a 30 fő­ből álló tagság. Gazdasági felszerelésük csak az volt, amit a tagok behoztak,. Dolgozott a tagság komo­lyan. hogy eredményt tud janaik felmutatni. 171 hold búzaterületből több mint 17 vagon búzát, 46 hold árpatorületekről 488 má­zsa árpát takarított be a tagság. De a többi kalá­szos és kapásnövényféle- ségek is jó termést bizto­sítottak. 10 hold cukor­répaterületükről 1254 má­zsa cukorrépát kapott a tagság. Termelőszövetke­zetük megerősödését bizto sította a több mint 59.000 forint rövidlejáratú hitel elengedése. Falusi István tsz tag 341 munkaegysége után 13,91 mázsa búzát, 375 kiló ro­zsot, 375 kiló árpát, 12.48 mázsa tengerit, 954 kiló száLastakarmányt, 921 kiló burgonyát, 23.87 mázsa la kairmányrépát, 23,87 má­zsa alomszalmát, 44 kiló cukrot, 34 liter olajat, 34 liter bort, 135 kiló almát és 2.414,28 forintot kapott. Elégedettek a paksi Vörös Sugár tsz tagjaié Munkájukat többszörö­sen megtalálták a része­sedésnél. A termelőszövetkezet ál latállománya is jelentős változáson ment keresztül 26 darab ló, 33 darab szarvasmarha, 53 darab sertés és 361 darab juh képezi állatállományukat. A tagság egy 22 férőhelyes sertésfiaztatót épített és saját erejéből egy 20 férő­helyes tehémstállót. Az 1418 mázsa szálastaíkar- mány és 100 köbméter si­lótakarmány biztosítja ál latálllományuk zavartalan átteleltetését. A paksi Vörös Sugár termelőszövetkezet tagsá­ga biztosította jövőévi ke­nyerét is, bár az öszii ve­tés munkái lassan halad­tak, mert a dumaszent- györgyi gépállomás nem törekedett arra, hogy a ter melőszövetkezet minden szem őszi kalászosa idejé ben a földibe kerüljön. 162 hold búzát, 53 hcíld ősziárpát. 33 hold rozsot és 3 hold őszi takarmány keveréket vetett a tagság. Jelenleg trágyázás és méíyszántási munkát vé­gez a tsz tagsága. 277 mély szán tási tervükből csak 32 hold van vissza szántatlan. A tagság legfontosabb feladatának tekinti az ál­latállomány fejlesztését saját szaporulatából, öt hold kertészetükön pedig az öntözéses gazdálkodást fogják megvalósítani. A termelőszövetkezet tulajdo nát képezi egy 5 és egy 15 lóerős benzinmotor ,mely segítségével a kertészet mellett lévő 12 holdas tó­ból a vízszükségletet fe­dezni tudják. Boldog tervezgetéssel in dúl az új gazdasági évnek a Vörös Sugár termelő­szövetkezet tagsága. Büsz­kék ed'J ai eredmény glkre és joggal büszkék is lehet nek, mert egy év alatt magasra emelték a szö­vetkezeti gazdálkodós zászlaját. Ezelőtt három hónappal még nagy feladatok elvégzése előtt álltak a belecskai dolgozó parasztok és a bc- lecskai tanács. A községben össze­sen 391 hold takarmány, illetve ke­nyérgabonát. kellett elvetni. A közsé­gi tanács elnöke Bánki József elv- társ mielőtt az őszi munkákat meg­kezdték volna, összehívta a mezőgaz­dasági és begyűjtési áHa.ndóbizotlság tagjait. Ezen a megbeszélésen azt mondotta Bánki elvtárs a mezőgaz­dasági állandóbizottság tagjainak: „Az őszi mezőgazdasági munkák el­végzése községünkben nem könnyű feladat, de ha összefogunk, követke­zetesen harcolunk a tervek teljesí­téséért .akkor eltudjuk látni a ránk váró feladatokat. Herlics Antal, a mezőgazdasági ál­landóbizottság elnöke azt mondotta: ..Ránk. mezőgazdasági állandóbizol I- sági tagokra az a feladat vár, hogy példát mutassunk az egyénileg d< I- gozó paraszttársainknak, s ahol nem értik meg az időben végzett munka jelentőségét .ott magyarázzák meg." Az áliandóbizottság tagjai valamen­nyien megértették, hogy miről van szó. Fáradtságot nem kímélve dol­goztak, hogy határidőre teljesítsék a község vetéstervét. Munkájuk nem is volt hiába. Őszi kalászosokiból a község 10 százatokkal túlteljesítette tervét. A betakarítási munkákat, h« nem is határidőre, de november 15- IX! befejezték. A mélyszántás) mun­kákkal sem áll rosszul a község. De­cember 1-re a tervnek mintegy 80 százalékát végezték el. I E-y követendő —* ©gy nem követendő példa Napjainkban nincs a mezőgazda­ságbaP fontosabb termelési feladat, mint a mélyszántások mielőbbi el­végzése. Szili István, a pusztahencsei tanács végrehaitóbizottságának elnö­ke ezt nagyon jól tudja. Időben moz­gósította a mezőgazdasági áliancló- bizottség tagjait a mélyszántások mielőbbi elvégzésére. A község de­cember 1-ig elvégezte a mélyszán­tást azon a területen, melyet erede­tileg beütemeztek. A pusztahencsei dolgozó parasztok nyugodtan várják a telet. mert. elvégezték a mélyszán­tást. A 2080 holdon végzett mély­szántás következtében a községben többszáz mázsa cukorrépával, több­száz mázsa kukoricával várnak a gazdák jobb termést. * Az őszi mezőgazdasági munkák el­végzésével Gerjen csúfosan megké­sett. A vetéstervét, is jóval a batár­idő utáni — majd csak december 1- re teljesítette. A vetéstervek késle­kedése kihat a mélyszántásokra is. Ezt aztán még tetézi a. községi ta­nács nem kielégítő munkája. Matus Károly a községi tanács vb. elnöke, no meg a tanács többi dolgozói is a véletlenre bízzák a mélyszántást. De­cember 1-ig a községben összesen csak 107 hold mélyszántást végeztek el az egyénileg dolgozó parasztok. Ez a község többszáz holdas mélyszán­tást tervének mintegy 8 százalékát teszi ki. A bölcskei ffépá! lom ásón múlik Megyénk gépállomásainak is egyik legfontosabb feladata, hogy a siló- záshoz, a takarmányok jobb előké­szítéséhez segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezeteknek és az egyé­nileg dolgozó parasztoknak. A bölcskei gépállomás azonban nem látja fontos feladatnak a siló takarmány biztosítását a körzetébe tartozó termelőszövetkezeteknél. A bölcskei gépállomáshoz nem egy és nem két tsz'tartozik. Ezért nem lett volna szabad előfordulni, hogy ami­kor a bölcskei Vörös Oktober terme­lőszövetkezet -nem tudott a silózás- hoz folyamatosan idiótáik ármányt biztosítani, akkor a gépállomás ve­zetősége a silótöRógépet kiadta bér­be a szomszéd állami gazdaságnak. Pedig jól tudta a gépállomás veze­tősége, hogy ugyanebben az időben a dunaiföldvári Alkotmány termelő­szövetkezetnél kell silózmi, mert a beütemezett répaszelet szállítmányt a termelőszövetkezet megkapta. A répaszelét napok óta ottvan a tsz siliógödre mellett és silózni mégsem tudnak. A dunaföldvári Alkotmány terme­lőszövetkezetinek jelentős mennyisé­gű állatállománya van, tehát a bölcs- kei gépállomáson is múlik, hogy a tsz 700 köbméter silót érvét mikorra tudja befejezni, amellyel 'biztositani tudja állatállományának zavartalan átteleltetését. Egyéves bentlakásos cseejemőjürondóvónőképző inclu! januárban Az egészségügyi minisztérium 1954 január közepén egyéves bentlakásos csecsemőgondozónőképző iskolát in­dít Budapesten, a Turjanicza Anna állami csecsemőgondozónőképző is­kolában. (IV. Erkel útra 26.1 Az iskolára jelentkezhetnek mindazok a 18—30 éves egészséges nők. akik hivatást éreznek erre a pályára és legalább hat általános iskolai vég­zettséggel rendelkeznek. Az iskola vezetőségéhez január 1-ig benyúj­tandó kérvényhez csatolni kell: rész­letes, sajátkezűleg írt önéletrajzot., Miért nem teljesíti tervét a Kölesdi Téglagyár A Kölesdi Téglagyár november ha­vi égetési tervét csak 60 százalékra teljesítette, a nyersgyártási tervből pedig csak 10.000 darabot tudtak el­készíteni. Ezt a nagy lemaradást nagyrészbem elősegítette az, hogy november hónapban nem kaptak az Egyesüléstől szállító eszközt, és így az építéshez szükséges szénmennyi­séget a kölesdi vasútállomásról nem tudták behordani. Borbély Ferencné gyárvezető, már több esetben fel­hívta az Egyesülés vezetőségének fi­gyelmét erre a hibára, de segítséget még a mai napig sem kapott, így a szén még mindig a kölesdi állomá­son van. November hónapban az erős szénhiány következtében 80.000 da­rab téglával termeltek kevesebbet, mint október hónapban. A Tanács Bánya és Téglaipari Egyesülés az el­következő időben több gondot fordít­son a kölesdi téglagyárra, hogy ter­vüket a kölesdiek is tudják teljesí - tani. születési, iskolai, körzeti, orvosi ha­tósági vagyoni bizonyítványt, ameny- nyiben az Iskolára jelentkező már dolgozott, úgy működési bizonyít­ványt is. Az egyéves tanfolyam tartania alatt a hallgatók teljes ellátást, la­kást és havi 116 forint tanulmányi segélyt kapnak. A csecsemőgondozónőképző iskola sikeres elvégzése után a hallgatók bölcsődei, csecsemőotthoni elhelyezé­séről az egészségügyi minisztérium gondoskodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom