Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-06 / 286. szám

1953. DECEMBER 6 NAPLÓ s A verseny kiszélesítésével lehet as éves tervet teljesíteni a Fark ói Ken der gyárban NOVEMBER 30. a hónap utolsó napja. A Funkópusztai Kendergyár­ban ezen a napon is már korán reg­gel megindultak a törő és ti.lógépek. Az emberek a szokásos időben, de talán nagyobb lendülettel kezdték meg a napi munkát. S ez érthető is. Az üzem több mázsa tilolt anyaggal adósa népgazdaságunknak, amit de- c&tnbér végéig pótolni akarnak. Nem a vezetőség és a dolgozók rossz munkája miatt van lemaradás ebben az üzemben, az év közben elő forduló objektív nehézségek miatt maradtak le tervük teljesítésével. A II. negyedévben például teljés egé­szében III. osztályú kendert dolgoz­tak fel .mig a tervezés el.söosztályú kenderre történt. Természetesen 'így nem is lehetett nagy mennyiségi szá­zalékot felmutatni. De akadályozta a tervteljesítést az a sok gépállás is, ami a törőgépnél majdnem minden héten előadódott. S éppen emiatt a tilósok sok esetben napokat , is tét­lenkedtek gépeik mellett, mert nem volt tört. anyag. Ma azonban már örömmel újságolják a gyár dolgozói, hogy értesítették őket arról, hogy december végére már új kerekeket kapnak a törögépek. A III. NEGYEDÉVBEN is hasonló nehézségek voltaik. De ezt valaho­gyan le tudták küzdeni a gyár dol­gozói, úgyhogy int százalékot értek ej ebben a negyedévben. Augusztus közepén megérkezett az új kender — s ekkor meggyorsult a termelés, pótolni tudták két hónap alatt a jú­liusi lemaradást is. A sztahanovis­ták —• mint Papp Antailiné, Braun Mihály, Vorebi Mihályné és még egy páran — szinte magukkal vit­ték a tilos dolgozókat a termelésben, de nem is volt 100 százalékon alul teljesítő a III. negyedév végére. Amikor a vezetőség október hó­nap elején ismertette a IV. negyed­évi tervfeladatokat, mindenki azt hangoztatta az üzemben: pótolni híd juk a lemaradást, sikeresen elvégez­zük 1953, évi feladatunkat is. Való­ban úgy indult meg a termelés a gyárban ebben az időben, mintha egy hét alatt szerették volna behoz­ni az évi lemaradást. Októberben, de novemberben is szépen túltelje­sítették a tervüket, mintegy 4—5 HA MA ÉRDEKLŐDÜNK az üzem ben a tervteljesités iránt, kétféle vá­laszt. kapunk. Egyesek azt állítják. — mint például a főkönyvelő, a műve­zető és a dolgozóknak bizonyos ré­sze — hogy lehet az éves tervet tel­jesíteni, csak még jobb munkalen­dület szükséges. A főművezető azt állítja, hogy semmiféleképpen nem lehet a lemaradást pótolná, mert no­vember hónapban is két nap m-yi,ka­kiesés volt géphiba miatt, ami több mint 10 mázsa ttíóiit kender terme­lését akadályozta meg. S hogy ilyen­re számíthatnak decemberben is. A sök-6ok beszélgetés után, na meg aztán az üzemben szerzett ta­pasztalatok alapján megállapítható, hogy lehet az éves tervet teljesíteni a Fuiikói Kendergyárban is. Javasol­juk az üzemi szakszervezetnek, hogy szervezzen versenyt az. üzemben. Je­lenleg mindössze egy párosverseny­ző van, pedig még legalább 10 pá- nosvensenyzőt lehetne szervezni, akik mind olyan dolgozók ,hogy megten­nének mindent az elsőségért. A párt­szervezetnek sürgős feladata hogy a munkaidő teljes kihasználására nevel je a dolgozókat.. No forduljon elő olyan eset, hogy a munkások fele nem kezdi meg időben a munkát, amikor a reggeli szünet után meg­szólal a gyár szirénája, am.i jeiw a pontos Időt. Tehát a munkafegyelem megjavítása — ez a legfontosabb feladat a fűnkén üzemben. MEG KÉT ÉS FÉE HÉT, s elérke­zik az év vége. A Fűnkéi Kender­gyár vezetősége, és a dolgozók te­gyenek meg mindent, az éves terv teljesítése érdekében. Gondoljanak arra, hogy Ígéretet tettek erre, amit szokás be is tartani. A gyár dolgo­zói pedig már nem egyszer bebizo­nyították, ha akarnak, tudnak kima­gasló teljesítményeket elérni. Egy újítás története A Du naföld vári Cipész KTSZ-nek gumi javító részlege van, amely már több mint négy éve a környező fal­vak, városok lakói részére végzi el a kerékpárgumi ragasztásokat, csiz­ma javításokat. A tagok már több­ször azon töprengtek ,nem lehetne-e a szövetkezetét gyarapítani valami­lyen formában. Az egyik napon meg tudták, hogy az országban gyártanak hlJadék gumikból csizmákat a bánya szokás más nagyobb vállalatok, gyá­rak számára. A szövetkezet 1952 tavaszán el­küldte Holmár József gumijavítót egy gyárba Budapestre, hogy nézze meg a munkafolyamaitokat Holmár elvtárs ezen a tanulmányúton sok mindenről szerzett tudomást.. Látta, hogyan készül hu KI adék anyagból csíz ma. Még itt. a gyárban tudomást szerzett arról is, hogy a hideggyár­tás, amellyel dolgoztak, nem meg­felelő, a dolgozók részéről .nagy a reklamálás. S ez azért van, mert a kötőanyag egyszerűen ragasztva van a csizmára, ami nem -tartós, hanem hamarosan elválik a gumitól. Ezt, ott a helyszínen megmondta a csizma­készítőknek. Amikor hazaért. Duna földvárra, tár sainak elmesélte az ott szerzett ta­pasztalatokat. Kijelentette, hogy ez a gumácsizmagyártiás nem megfelelő, tehát ne is gyártson a szövetkezet hideggyártással. De közben sokat gondolkodott azon, nem lehetne-e más módon csizmát készíteni a gu- mihulladékbótl. 1952 novemberében már egy újítást adott be a KISZÖV- nok, mely a meleggyártási folyama­tot biztosítaná. El is fogadták ezen újítását, s azonnal 500 forint előleget kapott. A beadott újítás gyakorlat­ban! alkalmazására azonban már nem merészkedett a cipész szövetke­zet, de a KISZÖV vezetősége sem. A nyáron történt, hogy Holmár József élvtárs újítása újra szóba ke- rüflit. Az új szövetkezeti elnök, Fálfi Gábor már másképpen gondolkodott, mint Horváth János, az előbbi elnök Számolgatott, ha ez az újítás bevál, nagy jövedelemre tesz szert szövet­kezetük. Eljárt mindenhova, ahova csak kellett, mig végre kn nem har­colta: bevezetik az újítást Több, mint 120.000 forintba jött a felszerelés .amivel a vulkamizáilást, a meleggyártást le «lehet bonyolítani. Rövid időn belül megszerezték a hűl ladék gumi anyagot., meg a kötő­anyag is előkerült kisebb mennyi­ségben. Az újítás bevezetése több munkaerőt is követelt meg. A szö­vetkezet, úgy oldotta meg ezt a kér­dést, hogy a cipész részlegből helye­zett át egy-egy férfierőt, valamint a gumirészleg tagjainak hozzátartozói is be lettek vonva a munkába Körülbelül három hete indult meg a termelés. Sztálinváros már küldött megraxMést többszáz gumicsizma legyártására. így az első szállítmány Sziálinvárosba kerül, mely segéd­anyaggal is ellátta a KTSZ-t. Az első napokban 20—25'gumicsizma készült él egy műszak alatt. Az első héten bebizonyosodott, hogy Holmár elvtárs újítása népgazdasági szempontból hasznos, az évi előkalkulált gazda­sági eredménye meghaladja az 55— 60.000 forintot. A második héten már naponta 40 párat is letudtak gyártaná Ezideig már több mint 300 hultladék anyagiból készült gumicsizmát adtak át. Sztálin város részére, melyek mi­nőségileg is megfeleltek. A Dunaföldvári KTSZ vezetősége, valamennyi dolgozója büszke Hol­már Józsefre, aki újításával nagyban elősegítette szövetkezetük fejlődését. Jelenleg azonban hiba van, mert nincs kötőanyag,’ s emiatt csak elő­készítő munkákat lehet végezni. De az igéiét, már megvan, hogy e hó­nap 10-ig ez az anyag is rendelke­zésükre áll. A gumi részleg dolgozói már várják a kötőárut, mert. szeret­nék teljesíteni adott szavukat.: Ígé­retet tették, hogy december 21-ig 1200 pár gumicsizmát gyártanak tér ven felül Jantner Mária: • az üzem legjobb dolgozója Két évvel ezelőtt, 1951- ben Jantner Mária elha­tározta, hogy a mezőgaz­dasági munkát felcseréli ipari munkával. Elhatáro­zását tett követte. Elment dolgozni a Kölesdi Tej­üzembe. Először a sajt- készítő műhelybe került., áhol rövid idő alatt elsa­játította a sajtkészítés mű veletét és 3 hét után már önállóan dolgozott, A tej­üzem vezetője még ma is csodálkozik azon, hogyan tudta ilyen rövid idő alatt megtanulni a sajtkészítést Jantner elvtársnőt akarat fűtötte, igyekezett elsajá títani mindent. Múltak a hetek, a fiatal saj.tkészí- fö keze mindig ügyesebb, mozgékonyabb lett, ezzel párhuzamosan emelkedett a termelés és vele együtt a fizetés is. 1951 december 21-e ez nagy forduló pont volt, Jantner elvtársnő életé­ben. Első munkafelajánlá­sát tette. Vállalta, hogy a még hátralévő 10 nap alatt megtanulja az üzem terü­letén minden gép kezelé­sét. Vállalását teljesítette is, mert tényleg mindegy volt, akárhova küldtélfi, minden gépnél, megállta a helyét. Amikor saját ma­ga meggyőződött arról, hogy most már teljesen egyedül tud dolgozni, újult erővel kezdett a munká­hoz. 1952-ben az a megtisztel tetés érte, hogy rábízták az üzem egyetlen pasztő­röző gépét. Eleinte kissé idegesen dolgozott, de ahogy múlt az idő, mind­inkább megszerette gépét, eggyé forrt vele. Abban az időben aki elment Jant ner elvtársnő mellett, mo­solygott annak láttára, hogy milyen szívvel-lé!e.k- kel dolgozik. Jó és gon­dos munkájának meg is lett az eredménye, mert normáját hamarosan 100 százalék fölé tudta emel­ni. Mindennap könnyített a munkán, egymás után észszerűsí tette a munka- folyamatokat. Jantner Mária: ez a név ma már a Kölesdi Tej­üzemben. sót az egész or- ságban ismeretes a tej­ipari munkások előtt. Öt állítják követendő példa­képül minden dolgozó elé, mert J antner elvtársnö nemcsak a saját munkájá­val törődik, hanem segíti a gyengébbeket, tanácso­kat ad, egyszóval ahol csak tud segíti munka­társait. Szeretik is a dol­gozók lelkességéért, ragasz kodnak hozzá és ha vala­mi problémája van, akkor együttesen oldják meg azt. 1953 nyarán Jantner elv társnő bevezetett egy újí­tást a pasztőröző gépnél. Az újítás lényege az, hogy szerkesztett egy fémszűrőt amelyen megszűrik a pasz tőrözögépből kifolyó tejet az esetleges szennyeződés­től. Amig ez az újítás nem történt meg, a tejszünést egy vászonruhán keresztül végezték, de az nem vált be, inert nem tudták biz­tosítani a tej 10 százalé­kos csíramentességét. Az újítást be is vezették a Kölesdi Tejüzemben és pár hónapja már teljesen csíramentes tejet tudnak adni. Szeptember 25-én Dombóváron volt Jantner elvtársnő tapasztalatátadá si ankéton, ahol a megye legjobb tejipari dolgozói­nak és tejipari vezetőjé­nek adta át tapasztalatait. Ezután a tapasztalatese re után még jobb munkát végez Jantner elvtársnő, ez meg is látszik, mert ál landóan 130—140 százalék ra teljesíti normáját, ver­senyben van minden dol­gozóvá I az elérhető leg­magasabb termelési száza­lék és minőségi munka terén. Szinte egész más han­gon kezd beszélni akkor, amikaf arról beszél, hogy 1949-ben elveszítette szü­leit, teljesen árva lett. — Most egyik idősebb nővé­rével ét együtt, de min­den bánatnak, minden szó morüságnak van vigasza. Kipirosodik az arca .ami­kor arról beszél, hogy jö­vő májusban megtartják az esküvőt. Közeleg az idő. hogy elhagyjuk a tej­üzemet. de utolsó ígéretet tesz még Jantner elvtárs- nó: megígérem azt, hogy úgy fogok dolgozni, ahogy egy ifjú kommunistához méltó. Azt akarom, hogy munkámmal meg legye­nek elégedve és igyek­szem elérni azt az ered­ményt, hogy jövőre én is sztahanovista lehessek. ... hegy a Furk ópusztai Kender- 1 gyárban az iizemélclmezés megjaví­tása érdekében 10 sertést vásároltak, amit időközönként levágnak, hogy ezzel biztosítsák a dolgozóknak a jobb élelmezést. A levágott sertések helyébe újakat vesznek. * ...hogy a szekszárdi Textilnagy­kereskedelmi Vállalat kifizeti a kö­zel 3 hónapja húzódó túlóra díjakat. * ...hogy most a járási kultúrvcr- senyekro való készülés idején új egyesületek kelnek életre. Ozerán is Varsádon is megindult a régóta ha­nyagolt kultúrmunka és a nehézsé­gek ellenére Is lelkesen dolgoznak a fiatalok, * ... hogy a nemrég megalakult Férfi Divatáru üzletben Szekszárdon szo­katlanul udvariasak és előzékenyek a kiszolgálók. * ... hogy a Mázai Téglagyárban Je­ne! Tibor vezetésével a dolgozók a gyár környékén régóta elfekvő szét­szórt törmeléket eltakarították. így a gyár környékén kifogástalan rend uralkodik, ...hogy a Hl. sz. Mélyépítő Vál­lalat dolgozói felajánlották, hogy mi­nőségi munkát végeznek, a munka­fegyelmet megszilárdítják és igazo­latlanul nem hiányoznak. * ...hogy a MÁV az utóbbi hetekben késve indít jo a reggeli mnukösiXjun­tokat és így <t dolgozók késve érkéz. nck munkahelyükre. * ...hogy a Text.ilnagykeres^delnú VálUúat a vidéki dolgozóiknak egy nappal később fizeti ki a ham mun­ka-dijat. így volt ez ebben a hónap, ban is, mert nem 3-án, hanem 4-én kaptak a dolgozók fizetést. ♦ ... hogy a, Totnamegyei Tanács Bá­nya és Építőipari. Egyesülés nem ad, szállítóeszközt a. kölesdi téglagyár. na.k, hogy n vasúiról a szenet el tud. fák szállt ani. « .. hogy a Simontornyai Bőrgyár­ban nincs üzemi étkezde, pedig a dol­gozók nagyrésze, szeretne üzemi kong hin étkezni, mert ezáltal jelentős idő és pénzmegtakarítást érnének el. « .. . hogy Szekszárdin mondén reggel 7 óra alán söprik az utcákat.]? ppen akkor csapnak hatalma* porfelhőt az utcaseprők, amikor a vasit tró! özön. lenek be a diákok, hivatali dolgozók, vagy —hetipiac alkalmával — a fa­lusi dolgozók, amikor a dolgozó anyák bölcsődébe, vagy napközibe vi­szik gyermekeiket, a sütödékből a boltokba szállítják a kenyeret és a háziasszonyok viszik reggelire a tejet a csarnokból. A dombóvári vasút és a szó*’ tó vállalatok közötti együttműködésről A dombóvári állomás éUizemikémit vesz részt a szooializmus építésében. Azokhoz a nagyszerű eredményekhez mellyel ezt a sikert -a dombóvári vasútállomás dolgozói efléirték, a dóm bóvári szállító vállaitoik, jó együtt­működéssel, a vasúti szállítás kér­dését a népgazdaság súlyponti kér­déseként kezelve segítették elő. A dombóvári számítási komplex- brigád szocialista szerződésben rög­zítette a tagoknak azokat a vállalá­sait, melyek szükségesnek látszottak ahhoz, hogy az 1953-as év szállítási feladatait teljesíteni tudják. A járási tanács, a vasút és a váltál átok dol­gozóinak jó kollektív munkája a 44. számú Közlekedési Közlöny példa­képül áUlítottia az ország többi ilyen kollektívája elé. Az idei őszi forga­lomban pántunk új prograimmja és Komló szocialista város építése ha­talmasan növelte Dombóvár forgal­mát és így még inkább szükség tenne a kollektíva harcos együttműködé­sére. Azonban hiba az, hogy hónapról- hónapra kevesebb vállalatvezető, vál­lalati küldött látogatja a műszaki ér­tekezletet.. Ez az elmaradás talán a feladatok súlyosbodása, vagy a. hibák gyors növekedése miatt van. Pedig ez a szovjet munkamódszer kiválóan alkalmas arra, hogy a hibákat feí­tárja, azok kiküszöbölése iránt intéz­kedjen és a vállalatvezetők közvet­len betekintést nyerjenek vállalatuk munkájának egyik legfontosabb ré­szébe ,a szállítás kérdésébe. A járást tanács felvilágosító és segítő munkája kevésnek bizonyul, a községi tanács távolmaradása pe­dig akadályozta á hibák kiküszöbö­lését. Ezért most a dombóvári vas­útállomás szocializmust építő vas>- utasainak nevében felhívjuk a dom­bóvári TÜZÉP, Fűszerértékesítő Vál­lalat, az I., IT., III-as számú tégla­gyár, kender és lenüzem gazdaságii vasút vezetőit, hogy vegyenek részt kollektív munkában, segítsenek ben­nünket. az együttműködés kiszélesí­tésében. a hibák kiküszöbölésében, hogy a dombóvári szállítási komplex- brigád büszkén mondhassa az év vé­gén, hogy teljesítette tervét, teljesí­tette azokat a feladatokat, melyet pártiunk és dolgozó népünk jelölt ki számunkra. Rántás Magdolna Hibák vannak a Füszórt-nél a szál ítások körül Az elmúlt hónapban levél érke­zeit a Paksi Járási Szövetkezetek Szövetségéhez a Nagydorog és Vi­déke Földművesszövetkezet vezető­ségétől. A levél a Fúszerérlékesitő Vállalat, paksi kirendeltségének ha nyag munkájáról számol be, mely­nek ma már nem szabadna előfor­dulni. A nagydorogi körzethez tartozó földművesszövetkezeti boltok veze tői még a nyáron megrendeltek a FtlSZERT-töl bizonyos mennyisé­gű szaloncukrot és mikulást, hogy c téren is kielégítsék a a lakosság igényeit. A nagydorogi kisáruda kapott időben 200 kiló szaloncuk­rot és 30 doboz mikulást, mig a többi szövetkezeti boltok nem ju­tottak ezekhez az árukhoz. Ezután következett a keveredés. A környező községek lakói meg­tudták, hogy Nagydorogon kapható szaloncukor, meg mikulás. Nyom­ban a helyi földművesszövetkezet­be siettek. De az eladó sajnálat­tal közölte az érdeklődőkkel, hogv ezideig még nem érkezett semmi. Az ellenség azonnal közbelépett. hangoztatni kezdte, hogy az idén nem is lesz szaloncukor, meg mi­kulás. De e® a hírverés nemsokára kútba esett, mert a FÜSZÉRT utó­lag közölte a nagydorogi körzet ve­zetőségével, hogy a már megkül­dött édesáru az egész körzeté. Saj­nos. mire az értesítés ideérkezett, a nagydorogiak megvásárolták a mikulást, s csaknem teljes egészé­ben a szaloncukrot is. Pontosan a címzés miatt történt ez az eset a paksi járás nagydorogi körzetében. Ezenkívül még mást is olvasha­tunk ebben a levélben! Nagy hiba az is. hogy a FŰSZERT a megren­deléseket mindig 2—3 nappal ké­sőbb szállítja le. Egy példa: októ­ber 27-én a FŰSZERT leszámlá­zott 362 liter ecetet a nagydorogi szövetkezetnek. Az ecetet csak no­vember 19-én adta fel a földmü- vesszöv etkezetnek. Érdekes esetek mindez éli. — A FŰSZERT úgy tudna ezeken a hi­bákon javítani, ha a rendeléseket tervszerűen fogadná el, s azt terv­szerűen időre el is juttatná a föld­művesszövetkezetek részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom