Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-29 / 304. szám

»W DECEMBER 29 NAPLÓ 8 Egy pártnap tapasztalatai Nagyobb gondot a felvilágosító munkára Bogyisslón Jól sikerült pártnapot tartottak Nemrégiben Bogyiszló községben az új' begyűjtési remplet ismertetésé­vel kapcsolatban. A tanácsházán összegyűlt dolgozó parasztok előtt Teszler Vendel elvtárs, a me­gyei tanács vb. elnökhelyettese is­mertette azokat a nagy kedvezmé­nyeket, amelyet az új begyűjtési ren­delet biztosít a dolgozó parasztok számára. A pártnap eléggé gazdag volt eredményekben. Ezt bizonyítja, hogy a résztvevő dolgozó parasztok egymásután szólaltak fel, s mond­ták el az elmúlt idők hiányosságai!, s tapasztalataikat leszűrve, elmondot­ták javaslataikat is. Sok hozzászóló olyan hiányosságokat vetett fel az egyes szervek, s a begyűjtési appará­tus munkájáról, amelyek akadályoz­ták a begyűjtési tervek teljesítését. D. Kovács Miklós, s még töb­ben elmondották a terményátvevő hiányosságait, hogy mm eg,y esetben a tengert átvételénél *i megengedort- n<*" jóval magasabb rkortalmv szá­molt fel, mellyel csöi- kente‘te n do - gozó parasztok beadási kedvét. Naszvadi Józsefné dolgozó parasztasszonv a Tolna és vidéke földművesszövetkezet munkáját bí­A bölcskei gépállomás felkészült a gépjavításra. Csatlakoztunk a tamási gépállomás versenyfelhívásához, s kihívtuk a mözsi gépállomást ver­senyre azzal a feltétellel, hogy feb­ruár 20-ra befejezzük a téli gépja­vítást.. E hónap U-én ismertettük a dolgozókkal, kinek hol lesz a beosz- •ása. A brigádok feladatát tervben elkészítettük, így minden dolgozó Uidja, mit kell tenni a terv teljesí- i őséért. Dolgozóink felkészültsége, versenyszelleme jó a feladatok vég­rehajtására. A legénységi’ pihenők tisztán, melegen várják a dolgozókat., így mehet a munka, emellett szak­mai és politikai oktatást is szervez­tünk, s nagyobb segítséget tudunk nyújtani a termelőszövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak. De nem siklunk el a súlyos hibák feiert, mert későbben érezteti hatá­sát a gyakorlati munkában, könnyen rányomhatja bélyegét az 1954-es. év munkájára. A téli gépjavításunk dön­ti el, hogy tudjuk végrehajtani a Köz ponti Vezetőség határozatát a tsz-ek megszilárdításáról, gépi munkával váló megsegítésükkel. rálta, amiért a beadott napraforgó­ért nem kapta meg a zsír és ólai járandóságát. Farkas János dől gozó paraszt arra hívta fel a figyel­met, hogy az új begyűjtési rendelet sikeres végrehajtása érdekében szívós és kitartó népnevelő felvilágosító munkát kell végezni, amelybe be kell vonni az élenjáró dolgozó pa­rasztokat is. Ehhez a javaslathoz egyébként a többi dolgozó parasztok is egyöntetűen csatlakoztak, sőt Pa­rittya Dán i élné annak a véle­ményének is kifejezést adott,' hogy mindannyian harcolnak a termés- eredmények fokozásáért, s első ter­ményeiket a hazának adják, hogy ezzel is erősítsék a munkás-paraszt szövetséget. Néhány hozzászóló komolyan fog­lalkozott azzal, hogy a notórius nem teljesítőkkel szemben, akik ezideig is hátráltatták a község tervteljesítését, erélyesebben fel kell lépni, hogy a jövőben ez ne forduljon eilő, mert ez az egész község szégyene. Többen beszéltek a felvilágosító munka ja­vításáról olyan tonnában, hogy a jö­vőben jobban tudatosítsák a község­ben az egyes rendeleteket a dolgozó párasztok között. Eddig ugyanis hiá­nyos volt az állam iránti kötelezett­A tsz-ek és gépállomások élenjáró dolgozóinak értekezletén igen fon­tos határozatok születtek. Az illeté­kes minisztériumok küldöttei elmon­dották, hogyan segítenek bennünket anyag és alkatrész ellátásban. A me­gyei, járási szervek megerősítették ezeket, beszélnek még a mai napig is a segítségről, de csali szavakban, a tettek legtöbbször elmaradnak, meg feledkezve arról, hogy minden hatá­rozat annyit ér, amennyit abból vég­rehajtunk. Uj gépállomásunk már két éve épül. Az á'jadásra már több határ­idő volt kitűzve, de még a mai nap­ig húzódik. Az illetékes Tatarozó Vál lalat gondol-e arra, milyen fontos az épület mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezésében. A tágas, kor­szerű épületben, szerelőműhelyekben sokkal eredményesebben lehet elvé­gezni a munkát, ha megértették vol­na pártunk, kormányunk határoza­tát, nem hivatkoznának „objektív' okokra. Sok dolgozó paraszt szidja a gép­állomást.. — Miért? Az új gépálio­ségek, valamint a minisztertanács ál­tal megszabott határidők ismerteté­se. Javasolták, hogy a jövőben ezt úgy kell végezni, hogy minden dol­gozó paraszt időben értesüljön köte­lezettségeiről. Még sok közérdekű hozzászólás hangzott el kérés, vagy javaslat formájában, amely nagyban hozzájárult az ezévi hátralékok és a jövő évi begyűjtési terv sikeres tel­jesítéséhez. Elmnodható, hqgy a községben ez volt az egyik legaktívabb pártnap, mert a dolgozó parasztok nemcsak, mint érdeklődők vettek részt, hanem aktívan bekapcsolódtak az új be­gyűjtési rendelet, megvitatásába. A pártszervezetre most különösen nagy feladat hárul abból a részből, hogy helyesen mozgósítva a párttagokat, tovább fokozza a dolgozó parasztok­ban most megmutatkozó lendületet. Juttassák érvényre jó javaslataikat. Tudatosítsák az egyes rendelkezése­ket személyhez szólóan számukra, s ezen keresztül az eddigieknél még több dolgozó parasztot nyerhetnek meg aktív harcra a párt- és kor­mányhatározatok végrehajtása érde­kében, mely egyet jelen' az egész község dolgozó parasztjainak életszín vonala nagyarányú felemelésével. téli gépjavításra más 32 hold területe dolgozó parasz­tok földje volt. Már két éve átad­ták, de a beszolgáltatást á tanács még most is megköveteli tőlük. így nem szilárdulhat a gépállomás tö­megkapcsolata a dolgozókkal. Az áramszolgáltatás kiesést is meg kellene már szüntetni, mert két-há- rom órás munka leállások nem sze­repelnek a tervben. Ha munkásaink felhívják a dunaföldvári villanytele- pet, mikor lesz áram. azzal vígasz­talnak, majd két-három óra múlva. Ez így megy gyakran, ne csak ígér­gessen a villanytelep, hanem hasson oda, hogy folyamatosan biztosítsa az áramot.. Ha minden szerv megteszi felada­tát., nem merülnek fel ily'on hibák. Rákosi elvtárs azt mondotta: „Még távolról sem töltjük be hivatásun­kat a szocialista mezőgazdaság át­szervezésében". Ez a tény még fenn­áll, de bízunk abban, hagy becsüle­tes helytállásunkkal befőttjük hiva­tásunk az elkövetkezendő feladatok­ban. Stier István gépállomás igazge tó. A bölcskei gépállomás felkészült a A pincehelyi úttörők emléket állítottak Vörösmarty na k A pincehelyi általános iskola ne­velői és tanulói kedves, bensőséges ünnepséggel emlékeztek meg Vörös­marty Mihályról. Az ünnepséget de­cember 1-re, a költő születésnapjá­ra terveztek, közbejött akadályok miatt, azonban csak később került rá sor. A műsorral és a VI. osztály­ban készített szép Vörösmarty fal­lal a költő görböi tartózkodásának állítottak emléket a pajtások. 1822—23-ban egy fiatal jurátus Trient Görbére. CséhfaJvay alispán­hoz, Perczel Sándor ajánlásával, ki­nél nevelő volt, hogy ügyvédi gya­korlatot szerezzen, tíz a fiatal em­ber: Vörösmarty Mihály volt. Ekkor még nem gondolta senki, hogy ez a külsőleg szerény, de belül annál ér­tékesebb ifjú két év múlva lázba hozza az országot és költészetével felrázza a nemzetet.. Ebben az időben a bécsi udvar az olasz forradalom leverésére adót és katonaságot követelt. A vármegyei nemesség tiltakozott a törvénytelen intézkedés ellen. Vörösmarty Mihály Görbőn kapcsolódott a feléledő ne­mesi ellenállásba. A múltról akar hősi példaképeket állítani a haladó köznemesség elé. Ezért választja leg nagyobb eposza hősévé Árpádot, a honszerzőt, s kimagasló vitézeit. Az eposz ültetője a megyei életen kívül ebben az időben fejlődő sze­relme, „mely bőséges forrása lett- költeménye lírai helyeméit, s Hajna alakjának**. Az első 8 ének tájleíró részeinek ihietői — szájhagyomány szerint — a görbői hegyek, az „egy fa", a Kapósba siető kis patak, a bolgár kert akkori mocsaras vidéke, s a hegyek alatt elterülő mező. Költészetének gazdagságát, nem tudtuk a műsor keretében teljesen bemutatni, de minden irányú mű­ködéséből ízelítőt adtunk. A műsor legkiemelkedőbb száma Szép Ilonka történetének eljátszása volt. A lepke fogást,, a poharazgatást, a király be­vonulását és az utolsó részt az út­törő zenekar kísérte. Befejezésül a Szózat hangja mel­lett történt meg a költő képének le­leplezése. Osztályonként két-két út­törő díszörséget állt, két pincehelyi népviseletbe öltözött lány pedig ko­szorút helyezett a költő képe alá, s az úttörők zászlótartója nemzeti zászlóval tisztelgett. A gyermekek érdeklődve olvasták a feliratot.: ..legyen minden magyar utód kü­lönb ember, mint apja voit". (Jóslat) Megnézték a pajtások azokat a ké­peket is, amelyek bemutatják, hol lakott. Vörösmarty Görbőn, mejve sétált, hol irta költeményeit és mi­lyen helyi emlékek őrzik a nevét. Ha,bel Gyula A „Hogyan harcolok a békéért66 — pályázat nyertesei A Tolnai Napló „Hogyan harco­lok a békéért" című pályázatára számtalan írásmű érkezett szerkesz­tőségünkbe. A bírálóbizottság, miivel igen sok hasonló értékű írás volt, úgy döntött, hogy a dicsérő levél helyett is könyvjutalmat ítél oda a pályázóknak. A legjobb írásokért jutalmat kapott: Endrédi Júlia Bonyhád, Közgaz­dasági Technikum 200 forint. Rosonczy Cecelia Dombóvár, Ta- nítónőképző könyvjutalom. Bőcz Katalin Bonyhád, Közgaz­dasági Technikum könyv. Scheweitzer Róza Bonyhád. Köz- gazdasági Technikum könyv. Guth Mária Bonyhád, Közgazda­sági Technikum könyv. Deli György Simontomya, könyv­jutalom. Szaiff István Szekszárd, könyvju­talom. Horváth Istvánné Paks, könyvjuta­lom. Schäffler Ádám Tolna, könyvjuta­lom. kovák András Bogyiszló, könyv­jutalom. Házat építenek az oesényi B‘ke tsz tagjai Az őcsény-szőlőbegyt Béke terme­lőszövetkezet tagjai miután elvégez­ték az őszi munkákat, a korszerű baromfiól megkezdett építését foly­tatták fokozott ütemben. Ma már be­fejezés előtt áll az építkezés. A terv­bevett haromfitelep, illetve a meg­lévő baromfiállomány szaporítása, fejlesztése a tagok jövőévi jövedel­mének növelése érdekében történik. A tavaszra sertésfiaztató építését vették tervbe. Ha összejön valahol néhány tag, sok szól esik az öntözé­ses kertészetről is, amelyet ugyan­csak a tavasszal hoznak létre. A kertészettől sokat várnak. Úgy ter­vezik, hogy amint a vetemények nő­nek és értékesíteni tudják, megvaló­síthatják azt, hogy havonként, mez- szarnak pénzt a tagok, között Többen igénybeveszik a kormá­nyunk által kislakás építésre adott kölcsönt Ezeknek a tagoknak ter­mészetesen ez a kedvenc beszédté­májuk. Uj házukét tervezik ráérő idejükben. Gondolatban már fel is építették a pirostetős kis házacskát a tavasszal azonban valósággá válik tervük. Bőséges választék az OFOTÉRT üz'etben A Szekszárd 42. sz. GFOTÉRT bolt ebben az évben igen bőséges és vá­lasztékos áruval látta el a vásárló közönséget A boltban a vevők meg ta'álták és most is megtalálják a legújabb típusú fényképezőgépeket, fénykép nagyító gépeket. A bőséges választéknak köszönhető az, hogy ebben az évben megvásároltak 29 különböző típusú fényképezőgépet, 22.000 szemüveget, 3 nagyító és má­sológépet, 1300 négyzetméter fotó­papírt, 70.000 fényképfilmet, 9 táv­csövet, 400 hőmérőt, 300 lázmárőt, 800 darab zsebalbumot A karácso­nyi forgalom messze felülmúlja bár­melyik ünnepi forgalmat, mert azok­ban a napokban mintegy 20 száza­lékot emelkedett a forgalom. Az OFOTÉRT üzletben jövőre még na­gyobb mennyiségben lesznek forga- lombahozva a Taxon, Kon*ax, Moszkva II, Altissa és Belika fény­képezőgépek. Egy új bányász levele a Pécsi Szénbányából Duna földvárra Ezelőtt még nem is olyan régen, még én is állami gazdaságban dol­goztam. Elhatároztam azt, hogy el­megyek szénbányásznak, mert tud­tam azt, hogy a hazának és a dol­gozó népnek szükség van s szénre azért, hogy az ipart fejleszteni tud'- és az ötéves tervet sikeresen meg tudjuk valósítani, és hogy ezen ke­resztül az. ország összes dolgozó pa­rasztságának korszerű mezőgazdasági gépeket tudjanak küldeni gyáraink. Most pedig elmondom azt, hogy mit adott a Pécsi Szénbánya mióta én is bányász lettem. Mikor megérkez­tem hideg volt, de amikor átléptem a bányász-szállás küszöbét, jóleső ér­zés fogott el, mert meleg, bútorozott szoba várt ránk. Itt megláttam azt, hogy a bányászdolgozókat milyen nagv becsületben részesítik. Az ét­kezdében terített asztalnál szolgál­ják ki őket, az. ebéd igen jó. Mikor munkába állunk reggel, orvosi ellen­őrzésben veszünk részt., ellenőrzés után felvesszük a munkásruhát, amit a szénbánya adott teljesen ingyen. Tapasztalatom az s rövid bányász- életről: érdemes bányásznak lenni, mert a magyar bányászt a dolgozó nép ’ megbecsüli és minden szüksé­ges holmit, úgy ruházatot, mint az étkezést, a 1 egmesszobbmenőkig biz­tosítja számukra. Mos+ pedig arra kérem a durr>­földván fiatalságot., hogy minél töb­ben jelentkezzenek bányamunkára és ne vegyék figyelembe Szab' Tstváu és Szabó Bajos véleményét, akik félúton álldogállnak és várják, hogy a sültgaiamb a szájukba repüljön. Faucz József bányász. Már megint at MÁVAUT! — Majdnem mindennapos utas va­gyok a G. M. 314-es autóbuszon, mely Dunaföldvár—Paks—Szekszárd közt közlekedik. Dolgozó és utazó­társaim nevében arra kérem a MÁVAUT-ot, hogy a G. M. 314-es autóbusz ablakait csináltassa be an­nál is inkább, mert beköszöntött a tél, és senkinek sincs kedve 40—S0 kilométert utazni törött afolakú autó­buszban. Véleményem az. bogy az egészséges emberek is betegek lesz­nek, ha sokáig nem csinálják be az autóbusz, ablakait. Most, amikor már hideg az idő. nem kellérne' reggelenként a hideg autóbuszba! törött ablakok mellett utazni. Mi­előbbi intézkedést remélve, utazó- társaim nevében: Rácz Jáaosné, Paks. A hogy eszi gépállomás brigádszállásán Este van, A brigádszál- Ids mehgében, ülünk. A hőgyészi gépállomás bri- gádszélMsa ez, Irt bent,, mint egy család vala­mennyien a gépállomás dolgozói, vagyunk. Vannak köztünk 16—17 éves fiata­lok, s köztünk van, egy nyugodt, középkorú férfi fi: Szentpdli Ferenc. A rádió hangja mellett be­szélgetünk. A lassan induló beszéd bő mederre talál. Kérdezgetik, honnan jöt­tém, s meddig maradok. Megmondjam, — majd én is kérdeztem találomra, hal rsr egyikei, hol a. mási­kat. Szentpáli elvtárs, akit mindenki farknak, mag Fe­ri bácsinak szólít, először tartózkodóan válaszáig a. tott faggatásomra. Később sem dicsekszik. Mikor azonban megtudja, mi <i szándékom a faggatással, csak annyit mond: ha ko­molyam érdekli elvtársam. Megtudtam, hogy nem is új dolgozója a gépállomás nak, még a 30-as évekből megvan a gépkocsivezető jogosítványa és autóbusz- vezető volt azelőtt. Három családja van, s mint cső. porttag dolgozik a gép­állomáson. Először csak mint trak­toros dolgozott, csak két éve ült a vontatóra. Az idei tervét még szeptem• herben, teljesítette, grafi­konja az irodában 130 rzár tolék körül ímetett. Azt kérdezi valaki, hogyan le­hetséges ez? Ezt tettem én is, megkérdeztem az adminisztrációt, meg a traktorosoktól is kértem véleményt.. Tud dolgozni Szentpáli Ferenc sziwel- lélckkel, emberi ésszel egy­szerre. Minden mozdulatá­ban ott van a nagy aka­rat, a munkaszeretet. Er­ről ő azt mondja: a mun­kához értek egy keveset. Ennek az embernek, aki munkáját nagyon szereti, váltótársa a. fiatal Varga Károly traktoros, ügy sze­retik egymást, mhet apa a fidt. Varga Karcsi még csak IS éves, 6 fs két á** dolgozik itt. A munka, a nagy kovács forrasztotta eggyé ezt a két embert. Reggel már hiába kere. sik a szálláson az öltöz­ködő szerelők között, pe­dig minden este legtovább van fent kedvencével, a rádióval. Kint még jó fél­homály takarja a csípős levegőt, de Szentpáli Fe­renc:, s n fiatal Varga már leápolták gépüket. Reggel van, s Szentpáli Ferenc újra fáradhatatlanul megy, rohan, s már a zaj hallik csak vissza, de az sem soká, s a többi gépek utá­na dübörögnek. , Ifj. NŐSZ ALI SÁNDOR EZT OLVASSUK ___ A szakmai verseny Gyakorlati példákat hoz a szovjet üzemekből a „Szakma legjobbja" címért folyó versenyről, a különböző kezdeményezések elterjedésének mód járói, sztahánovista tanfolyamok szer vezéséről, a kollektíva összefogásá­nak erejéről. Bemutatja, hogy a szakmai verseny új feltételeket te­remt, elősegíti a tömegek fejlődését, munkalendületét és magasabb fokra emeli a versenyt. A dolgozók, mikor az elsőségért küzdenek, elmélyülteb­ben tanulmányozzák a technikát, fej­lesztik szakképzettségüket, az alkat­részek megmunkálásának új mód­szereit hozzák létre, javítják a mun­kahely szervezését. A szakmai ver­senyben nemcsak munkások, hanem tervezők, technológusok, és más szakemberek is résztvesznek. A ki­advány az üzemi bizottságok, mű­helybizottságok, szakszervezeti bi­zalmiak versenyszervező munkáját segíti. 'iMCfcÉŐ aélkülőzheíetie* az aflltácié»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom