Tolnai Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

2 NÄPC5 1953 DECEMBER St A» elmélet napi kérdései: HA RI ES PARI EPll ÉS A mezőgazdaság fejlődésének két útja A Dunaszentgyörgyön folyó Párttörténet első évfolyamá­nak hallgatói azt kérdezik: „A kapitalista mezőgazdaság fejlődésében mi a különbség az amerikai és a porosz út kö­zött." Az Elméleti Tanács a következőkben adja meg a vá­laszt A marxizmus tanítómesterei közül Lenin mutatta ki, hogy a mezőgazda­ságban a kapitalizmus fejlődésének két útja lehetséges: a porosz és az amerikai út Miért nevezte Lenin az egyik utat porosz, a másikat amerikai útnak? Azért, mert Lenin kimutatta, hogy a két ország mezőgazdaságának ka­pitalista fejlődése egymástól teljesen eltérő sajátos módon alakult ki. Most nézzük meg előbb az egyiket fl „porosz út" Miért éppen Poroszország példáján mutatja be Lenin a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének egyik útját? Azért, mert Poroszország volt a leg­jellegzetesebben feudális ország, itt érte el a feudalizmus legteljesebb fejlődését. Ugyanakkor Poroszország volt az, ahol lassú, fokozatos fejlő­dés útján alakultak át a feudális birtokviszonyok kapitalista birto­kokká, a feudális birtokok junker latifundiumokká, ami a hűbéri ma­radványok megőrzésével járt együtt. Hogyan lehetséges ez? Azért volt lehetséges a kapitalizmus ily módon való fejlődése, mert. Poroszország­ban, mint ismeretes, az 1848-as for­radalom nem zúzta szét a feudális nagybirtokrendszert, hanem a forra­dalom utáni törvényhozás fogott hozzá felszámolásához. A földesúri kiváltságokat fokozatosan törölték el. a természetbeni szolgaitatásokat, pénzbeli szolgáltatásokra változtat­ták át, a parasztságnak lehetővé tet­ték a földesúri földek megvásárlását. E felülről jövő földreform, a feu­dális gazdálkodási mód jelentős le­építését eredményezte, de ugyan­akkor jelentős földterületet vettek el a földbirtokosok a parasztoktól. A parasztoknál a meghagyott földekért pedig rendkívül magas megváltási árat, követeltek a földesurak. A felülről jövő reformok követ­keztében tehát a földesurak birto­kaikat kibővítették, hatalmas lati­fundiumaik köré sok apró parcellá­val rendelkező parasztot összponto­sítottak, akik már eleve rá voltak kényszerülve arra, hogy a legsúlyo­sabb feltételek mellett is megművel­jék a földesúr földjét.. A földbirtok- viszonyok rendkívül egyenlőtlenné váltak Németországban, néhány száz földbirtokosnak ugyanannyi földje volt mint két és félmillió paraszt­nak. Ez volt az oka annak, hogy Németországban egészen az utóbbi időkig fennmaradtak a parasztság kizsákmányolásának hűbéri marad­ványai. E feudális maradványok rányom­ták bélyegüket Németország egész gazdasági fejlődésére. E fő jellemvonások tehát azok, amelyek mutatják a porosz feuda­lizmus, illetve a mezőgazdaság kapi­talista fejlődését. Ezt- nevezte Lenin „poros?" útnak. Mosl nézzük meg a másik, az „amerikai" utal Mi jellemzi a mezőgazdaság kapi­talista fejlődésének e másik útját? Amerikában már kezdetben az jel­lemezte a mezőgazdasági termelést, hogy sok volt a szabad föld, min­denki, aki földműveléssel akart fog­lalkozni, olcsón és könnyen hozzá­jutott a földhöz. Az amerikai mező- gazdaságnak másik jellemző vonása az, hogy nagyobbik részében nem vótt meg a feudalizmus és ilymódon a kapitalizmus útjában nem állot­tak a feudális maradványok. Itt rá kell mutatnunk azonban arra is, bogy Amerikában az egyes kerüle­tek mezőgazdaságában a kapitaliz­mus szempontjából jelentős különb­ségek voltak. Az Egyesült Államok déli részén például az eredeti tőke­felhalmozódás korszakában hatalmas rabszolgatartó latifundiumok kelet­keztek. Ezeket később a polgár- háború megszüntette, felosztotta in­gyen. Ez a földhöz juttatás létrehozta a farmergazdaságokat. Később a ka­pitalizmus fejlődése a farmerek ré- tegeződéséhez vezetett, azaz létre­hozta a nagybirtokot, vagyis kiala­kult a nagybirtokos osztály. Nagy arányokban elterjedt a földek ha­szonbérbe vétele. A régi földalap viszont, amely valamikor hatalmas kiterjedésű volt, kimerült. Ezek azok a körülmények, melyek az Egyesült Államokban is közrejátszottak abban, hogy kiala­kultak az abszolút földjáradék fel­tételei. Az Egyesült Államok mező- gazdaságának fejlődését a feudális maradványoktól, az abszolút föld- járadékmentes farmerség jellemezte. Ez a fejlődés alapvetően különbö­zik a „porosz" típusú fejlődéstől, a fejlődés új típusát képviseli. Az Egyesült Államokban sokkal gyor­sabb ütemű volt a mezőgazdaság ka­pitalista fejlődése mint Poroszország­ban. Lenin ezért nevezte e fejlődést amerikai útnak. Nálunk, Magyar- országon a mezőgazdaság kapitalista fejlődése a porosz úton haladt Talán éppen ez az oka annak, hogy sokan a mezőgazdaság kapitalista fejlődésé­nek e két út közötti különbségéből azt a helytelen következtetést von­ják le, hogy az „amerikai“ út nem a hosszú és fájdalmas, a parasztságot a feudális béklyóban szenvedés jellem­zi, hanem ingyen kapott földön a korlátlan „szabad fejlődés" útján a soha nem látott virágzó kisfarmerek „szabad" hazája alakult ki. Hogy ez nem így van, azt bizonyítja helyet­tünk H. Brown amerikai lakos New York-ból írt levele, mely megjelent a „Tartós Béke“ december 8-i szá­mában. Az amerikai farmerek elnyomorodása „A farmerek helyzete egyre rom­lik — írta nemrég a „Doane Agri­cultural Digest“ című folyóirat. — Egyes farmerek már fülig eladósod­tak. A rövidlejáratú adósságok ősz- szege meghaladja a jelzáloghiteleket, s fenyegetően tovább növekszik. A rövidlejáratú hitelekből eredő adós­ságok növekedése a farmerek vásá­rolta áruk rohamos drágulásával és a farmok termelési költségeinek föl­duzzadásával függ össze. A bankok­tól és állami hitelintézetektől föl­vett rövidlejáratú farmer-hitelek ösz- szege, hivatalos adatok szerint, a legutóbbi két és fél év alatt 40,3 szá­zalékkal emelkedett. Az amerikai farmerek összes adósságai már 1952 elején meghaladták a 13 milliárd dollárt. Mint a közelmúltban a mezőgazdasági hivatal közölte, ez év végéig a farmerek adósságainak ösz- szege további 800 millió dollárral növekszik. A kis- és középfarmert kizsákmá­nyoló tőkés monopóliumok minden eszközzel lenyomják a mezőgazda- sági termékek fölvásárlási árát. A farmerek most a tavalyinál 13 szá­zalékkal, s az 1951 januárjában megállapított áraknál 19 százalék­kal olcsóbban kénytelenek eladni ter­ményeiket a fölvásárló vállalatok nak. Egy év óta a burgonya fölvá­sárlási ára 67 százalékkal, a szarvas- marháé 33,7 százalékkal, a gyapoté 13,6. a tengerié 14,5 százalékkal esett és így tovább. De a műtrágya, a mezőgazdasági gép, az üzemanyag és a többi iparcikk folytonosan drágul. Az amerikai farmer ilymódon a mezőgazdasági termékek fölvásárlási ára és az iparcikkekért kifizetett árak közt egyre mélyülő szakadék áldozata lesz. Az átlagos farmercsa­lád vásárlóképessége 1942-höz képest majdnem cgyharmaddal csökkent. Az „U. S. News and World Report" számítása szerint a farmerek része­sedése az Egyesült Államokban nem­zeti jövedelemben az idén csupán 6,5 százalék. Az Egyesült Államok­ban a háborút követő első öt év alatt mintegy 500.000 farmer ment tönkre. Ezek egy része földbérlő lesz, s tönkretevőitől, a mezőgazdasági mo­nopóliumoktól kénytelen földet bé­relni, a többi ezer meg ezer farmer pedig az amerikai országutak mun­kát és kenyeret hajszoló vándorai­hoz csatlakozva, a mezőgazdasági bérmunkások hadseregének létszá­mát szaporítja. Az átlagszámokkal bűvészkedő hi­vatalos amerikai statisztika eltorzítja a falu szociális rétegeződésének ké­pét. Az átlagos számok mintegy 3.5 millió amerikai farmercsalád re­ménytelen nyomorúságát takarják. Az Egyesült Államokban mindmáig vannak olyan vidékek, ahol a nyo­mor állandó vendég. Ezek közé tar­tozik a gyapottermelő Dél, a déli Apalach-hegység, a Missouri és az Arkanzas államokbeli Ozark-fenn- sík, Uj-Mexikó hegyvidéke és szá­mos más vidék. Különösen nehéz a mezőgazdasági munkások legnagyobb tömegét alkotó négerek, portori- kóiak, indiánok és külföldről beván­doroltak sorsa. A nagy mezőgazda- sági monopóliumoknak a mezőgazda- sági munkások kizsákmányolásából származó profittöblete évű 8 mil­liárd dollárra tehető. A farmerek helyzetét találóan fe­jezte ki Dennis Driscoll, az október végén Washingtonban járt 350 állat- tenyésztő farmer .karavánjának“ egyik vezetője. Ezek a farmerek az Egyesült Államok 32 államából za­rándokoltak Washingtonba, hogy a .központi közigazgatástól" segélyt szerezzenek a szarvasmarhaárák ka­tasztrofális zuhanásának megállítá­sára. A farmerek — mondotta Dennis Driscoll a mezőgazdasági miniszter­nek — tönkrejutnak és elpusztulnak. Az e teremben ülők közül sokan máris tönkrejutottak, s ha kormány­segély nélkül kénytelenek hazatérni, nem tehetnek mást, mint hogy el­adják ingóságaikat, s bezárják far­inukat." Megjegyezni kívánom, hogy a le­vélnek az itt idézett része csak egy töredéke, de éppen elég ahhoz, hogy képet alkothassunk magunknak az amerikai farmergazdaságok mai hely­zetéről. Szügyi Elek MDP MB. mezőgazd. oszt. vez. Párihírek Politikai gazdaságtan II. éves konferencia vezetői részére decem­ber 28-án délelőtt 9 órai kezdettel a Pártoktatás Házában konferenciát tartunk. * A II. éves Párttörténet konferen­cia vezetői részére december 29-én délelőtt 9 órai kezdettel a Pártokta­tás Házában konferenciát tartunk. A konferenciákon a propagandisták feltétlenül jelenjenek meg. M. B. ágit. prop. osztály. A nagydorogi gép&Ppm&s DISZ f a»a iái; Jó munkánkkal segítjük a oéDiavitások sikerét Lapunk december 19-i számában cikk jelent meg, mely a nagydorog* gépállomás gépjavítás! munkáival foglalkozik. A cikk megemlítette töb bek között, hogy a gépállomás dol­gozó: versenyre hívták a daimandi gépállomást és fogadalmat, tettek, hogy február 28 helyett február 20- ra fejezik be a gépjavítást. A vál­lalás teljesítésének érdekében a gép­állomás DISZ fiataljai is versenyt kezdeményeztek. Ezév december 17-én a DISZ tagok új vezejőseget, választottak s egyben versenyre hívták a gépállomás ösz- szes gépjavító brigádjait. A verseny­nek minden pontja azzal foglalkozik hegy a két gépjavító DISZ-brigád példát mutat a gépállomás többi javító brigádjainak és a határozott munkát határidőre teljesítik eke- javító brigádnak például n i tag­ja DISZ fiatal. Ennek a l.„ ..adnak tagja’ azt vállalták, hogy a 29 ekét öt nappal a határidő előtt kijavít­ják. anyag- és alkatrészfelhasználást pedig 5 százalékra csökkentik. A versenyvállalás hat szem.pontbó1 áll. A diszisták így fejezik be válla­lásukat: „Mi, a nagydorogi gépállo­más DISZ fiataljai azzal a kéréssé: fordulunk megyénk gépállomásainak valamennyi DISZ fiataljához: köves­sék példánkat harcos helytállásukká., jó munkájukkal segítsék a téli gép­javítások sikerét. DISZ fiatalok! Ez­zel is méltóan veszítek ki részeteket pártunk október 31-i határozatának végrehajtásával. A nagydorogi gépállomás DISZ fiataljai. PÁRTÉPITÉS Útmutatóit nyújt o mindennapi p ármunkában fl zombai pártszervezet fokozottabb seg tsége a népnevelők új begyűjtést ismertei munkájához A zombai pártszervezet mindig nagy gondot fordított a népnevelő, felvilágosító munkára. Ezzel termé­szetesen párhuzamosan a népneve­lők segítségére, nevelésére is min­den alkalmat megragadott. Nem is maradt el ennek jó eredménye akár a begyűjtés, akár a vetés állását vesszük, hiszen a bonyhádi járás élenjáró községe Zomba. A kor- mányprogramm ismertetése nagy­szerű érvek sorozatát adja kezünk­be, s nyomában lelkesebben, nagyobb önbizalommal dolgoznak a község dolgozó parasztjai. A rendelettel kapcsolatos nép­nevelő értekezlet megszervezéséhez is nagyobb gonddal készültek. Rend­szerint úgy szervezik, hogy a párt- bizalmiak s a népnevelőfelelősök meghívják a népnevelőket, most azonban eat a munkát kiszélesítet­ték, s a dolgozó parasztok közül is meghívták a legjobbakat s az ér­deklődőket. így majdnem ugyan­ennyi dolgozó paraszt is megjelent az értekezleten, mint amennyi nép­nevelő. A népnevelők összetétele is biztosítja, hogy az egész község dol­gozóit ilyenképpen átfoghatja a pártszervezet. Ifjú Geleta Gyula elvtárs például, mint a kultúrotthon igazgatója, a kultúrmunka segítsé­gével végzi agitációs feladatait. Hir- nigli György elvtárs pártvezetőségi tag, mint az I. típusú Petőfi ter­melőcsoport tagja nemcsak saját, ha­nem az egész csoport példamutatá­sával is büszkén agitálhat. Ilyen népinevelőket akár a Petőfiből, de a többi két I. típusú termelőszövet­kezetből számtalant lehetne sorolni. A jó munkának meg is van a ha­tása. Jobb munkára serkenti ez a többi még egyénileg gazdálkodókat is. — Általában megállapított tény — mondja Szabó János kitüntetett párt- titkár elvtárs, — hogy ami lemara­dás tapasztalható volt a vetésnél, vagy most tapasztalható a mélyszán­tásnál, az ott található, ahol a há­rom X. típusú tszcs közül valame­lyiknek nincs földje. Az egyéni dolgozó parasztok kö­zött is olyan népnevelők vannak, mint többek közt Takács János, aki saját példájával agitál. Kezdeménye­zője a versenyeknek. Ebben a mun­kában sem hátrál meg a nehézsé­gektől. A mélyszántásnál például, bár neki tehénfogata van, olyanokat hívott ki versenyre, mint Csillag Fe­renc, Mocsári Mihály, akik lófogattal rendelkeznek. A népnevelő értekezlet hozzászó­lásai is azt bizonyították, hogy az új begyűjtési rendelet részletes is­merete nagymértékben fokozza dol­gozó parasztjaink munkakedvét. Illés Antal elvtárs is nagy örömmel ér­tesült róla, hogy az új telepítésű szőlőterületre 4 évig nincs beadási kötelezettség. — Mennyire érdemes foglalkozni a szőlővel — mondotta többek között. Azután elmondotta, hogy neki is van egy darab öreg szőlője, melynek 20—30 százalékát, megújítja. Az ilyen népnevelő pél­dáját többen is követni fogják. Ta­kács János népnevelő példáját külö­nösen az állattenyésztés területén érdemes követni. Két fejőtehene is van, s az egyik után majd nem kell tejet beszolgáltatni. Elmondja, hogy ez napi 12 liter tejet jelent neki, amit szabadpiacon értékesíthet. Pénz - re átszámítva ez 35—45 forintot jelent naponta. így maguk a népnevelők egészítet­ték ki a pártszervezet munkáját., mert akadt, azért a jő előkészítés során egy kis hiba is. Szabó elv- társ csak politikai szempontból vilá­gította meg a rendelet jelentőségét.. A részletes ismertetést a tanács ré­széről Szurduk János tartotta. Ez azonban csak abból állt, hogy a ren­deletet felolvasta. Helyi példákat azonban nem dolgozott bele, hogy ez személy szerint is mit jelent egy- egy dolgozó parasztnak. A pártszervezet vezetősége art a hibát most igyekszik kiküszöbölni. Szabó elvtárs már gyűjti is az ada­tokat hozzá. Hozzávetőlegesen már megállapította, hogy az új rendelet a községnek például 4—5 vagon ku­korica, 7—8 vagon kenyérgabona- beadási csökkentést jelent, a többiek - ról nem is beszélve, s főként, ezeket, pénzre átszámítva Ezenkívül gon­dol arra is Szabó elvtárs, bogy a következő népnevelőértekezletre kap­janak az agitátorok konkrét személy­hez szóló érveket. Kelemen János dolgozó parasztnak például 2 mázsa búzával, 100 kiló kukoricával, 122 kiló burgonyával, 204 liter tejjel, II kiló baromfival stb. kell keveseb­bet beadnia jövőre, mint az idén. Ha ezt szabadpiaci áron pénzre átszámít­juk, valóságában csak így tudjuk bemutatni a rendelet, óriási jelentő­ségét, a dolgozók jóléte emelése szempontjából. így és ilyen érvekkel felszerelve tudnak a zombai nép­nevelők is még jobb munkát vé­gezni. Ehhez ad a pártszervezet ilyenformán még hathatósabb segít­séget a népnevelőknek A tengelici Petőfi tsz pártszervezete megkezdte a hibák kijavítását A termelőszövetkezetek megvé­déséért folytatott felvilágosító mun­ka során a párttagok mellett számos pártonkívüli dolgozó is harobaszállt a nagyüzemi gazdálkodás megvédé­séért. A termelőszövetkezetek párt­szervezetei a tsz megvédésében ki­tűnt pártonkívüli dolgozók egy ré­szét most felveszik soraikba, hogy az új tagokkal megerősödve meg­kezdhessék a munkát a nagyüzemi gazdálkodás felvirágoztatásáért. A tengelici Petőfi termelőszövet­kezetben a kormányprogramm el­hangzása után többen úgy határoz­tak, hogy ismét, a kisüzemi gazdál­kodást folytatják. Az ingadozók meggyőzése nem volt könnyű feladat. A pártszerve­zet vezetőségének sürgősen pótolnia kellett azt, amit azelőtt, nem tett meg — ki kellet építenie a párton­kívüli aktívák hálózatát és meg kel­lett hízni őket feladatokkal. A párt­tagok mellett számos pártonkívüli, — akik a nagyüzemi gazdálkodás hí­vei — jelentkezett a pártszervezet­nél, hogy bízza meg őket feladatok­kal. A népnevelők helyi érvek birtoká­ban mentek el minden tsz dolgo­zóhoz és elbeszélgettek velük. A pártszervezet megkezdte a tömegek­kel a „beszélgetést". A párttagok és pártonkívüliek fel- világosító munkája — eredménnyel járt. A termelőszövetkezet ellensé­gei vereséget szenvedtek Tengelicen is. Akik az ellenséges híresztelésnek hittek — belátták tévedésüket. A termelőszövetkezet kommunistái a taggyű'ésen úgy határoztak, hogy a termelőszövetkezet megvédéséért folyó agitáció, — legjobbjait és a termelésben példamutatókat felve­szik soraik közé. Az elmúlt taggyű­lésen vették fel tagjelöltnek Nyaka Imrét, Kulcsár ístvánnét és Nyul Erzsébetet, Farkas Istvánt a közel­múltban megválasztott, tsz. elnök­helyettest a taggyűlés saronkivüí párttagnak vette feL A termelőszövetkezet . pártszerve­zetének munkája az utóbbi néhány hónap óta egyre tervszerűbb és egyre jobban érezteti hatását a ter­melőszövetkezet munkájában. A pártszervezet vezetősége rendszere­sen megtartja a vezetőségi üléseket, és a taggyűléseket, ahol a legfonto­sabb problémákat vitatják meg Meghatározzák, hogy egy-egy a'.ka lommal milyen feladatai vannak a pártszervezetnek, hogyan aktivizálják a párttagokat annak végrehajtására. A pártszervezet megkezdte a párt- cíoportbizalmiak rendszeres beszá­moltatását is, hogy ezáltal még inkább a terület gazdájává válhas­son, megismerje a problémákat, * felvetett jogos panaszokat és ugyan­akkor irányt szabjon a további mun kának. A vezetőség megszilárdította a pártcsoportokat is. A kommunistá­kat elosztotta brigádonként és min­den egyes brigádon belül egy párt­csoport dolgozik. A tengelici Petőfi termelőszövet­kezet pártszervezete tanult a saját hibáiból. A nagy feladat végrehaj­tása során rájöttek arra, hogy párt­szervezetük befeléfordult, — s ezért nem tudott megfelelő segítséget nyúj­tani a tsz vezetőségének a nagyobb jövedelem eléréséért folytatott mun­kájában. A pártszervezet megkezdte a hibák kijavítását. * v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom