Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-25 / 276. szám

135.1, N'f»\ i.|wnf n NAPLÓ A Párfoluatá* Háza a propagandamunka színvonalának emelése érdekében a folnal [Naplóban konzulláelős rovatot Indít A* .MDF Központi Vezetőségének 1953 október 26-1, a pártpropaganda helyzetéről és feladatóról szóló hatá­rozata egész sor alapvető fogyatékos­ságot állapit meg eddigi propaganda- munkánkban, E határozat többek kö- •ött, mint legfőbb fogyatékosságot emeli ki a pártpropaganda alacsony színvonalát, az alkotó elmeleti mun­ka háttérbe szorítását, burzsoá és egyéb, a marxizmus-len inizmussal ellejiitétés .nézetek elleni nyílt eszmei hart háttérbe szorítását. A KV határozata a pártpitopaganda helyzetének- mely. elemzése nyomán a fennálló hiányosságok kijavítása érdekében, elsősorban a pártpropa- fanda tartalmának megjavítását tűzi elénk feladatként. E nagyfontosságú határozat végrehajtása, mely a párt- propaganda tartalmában és módsze­rében gyökeres fordulatot jelent párt- szerveink irányító munkájának meg-' javítása mellett, rendkívül nagv és felelősségteljes munkát igényel va­lamennyi propagandistánál. tgényli a feladat Végrehajtása el­sősorban a propagandisták az eddi­gieknél sókkal alaposabb — elmé­lyültebb felkészültségét. A propagan­dista felkészültsége szoros összefüg­gésben van a hallgatók fejlődésével, vagyis a hallgatók fejlődése nagy­mértékben függ attól, hogy a propa­gandista milyen mértekben tudja ve­lük megértetni, elsajátítani a marx- izmus-lentnizmus elvét.. Propagan­dánk ezirányú megjavítása nagy fel­adatot hárít, az elméleti tanácsadás­ra is, melynek az a hivatása, hogy ideológiai tanácsadással segítse a propagandisták munkáját. Ezey a té­réin a megyei elméleti tanács az el­múlt időben már jelentős segítséget adott propagandistáink munkájához. Ezt, a célt szolgálták a sajtóban meg­jelent elméleti cikkek, a felmerülő vitás kérdésekre levél, egyéni, vagy csoportos konzultáció formájában — adott válaszok. Ez azonban még elég kevés, nem rendszeres és tartalmá­ban — módszerében messze alatta marad a KV okt. 26-i határozatában támasztott követelményeknek. A KV határozatában foglalt, köve telményeket, alátámasztja propagan­distáink ezirányban növekvő igényei is, amikor egyre sűrűbben fordulnak az elméleti tanácshoz problémákkal. A P. F. á követelményeknek meg­felelően kiszélesíti az elméleti ta­nácsadás eddigi kereteit a sajtó kon­zultáció terén. Eddig csak időnként jelentettünk meg egy-egy fontosabb elméleti kérdésről cikket. Most azzal változtatunk ezen, hogy konzultációs rovatot indítunk a sajtóban, ami azt jelenti, hogy rendszeresen választ adunk a felmerülő vitás kérdésekre a sajtó konzultációs rovatán keresztül. Nemcsak az úgynevezett, „nagyobb jelentőségű" elvi kérdésekre adunk á jövőben sajtón keresztül választ, hanem kisebb kérdésekre is­Ahhoz, hogy ez a rovat valóban betöltse hivatását, hogy elméleti ta­nácsadás reagálni tudjon a felmerülő kérdésekre, s az elméleti problémák megoldásában segítségére lehessen a propagandistáknak, az szükséges, hogy propagandistáink mindenkor hozzánk forduljanak problémáikkal.. El kell vetni azt az eddig gyakran érvényesütő helytelen eljárást, hogy inkább hosszú ideig tépelődnek pro­pagandistáink egy-egy kérdés tisztá­zása felett s végül is bizonytalan — vagy helytelen választ adnak, mint­hogy az elméleti tanácshoz fordulná­nak. Sok propagandista úgy gondolta., hogy „tekintélye csorbulna", ha azon­nal nem tudna valamilyen kérdés­ben állástfoglalni, ha neki az elmé­leti tanácshoz kellene fordulni. Ez rendkívül helytelen és káros nézet. Az a propagandista jár el helyesen, aki inkább tanácsot kér, problémái­kat vitára, bocsátja, mint semhogy helytelen álláspontra bírja hallga­tóit,. A konzultációs rovaton belül arra is lehetőség nyílik, hogy propagan­distáink egy-egy nézetet, sajtón ke­resztül megcáfoljanak, s vele szem­beállítsák saját véleményüket. Ez elő fogja segíteni az egészséges elmé­leti viták kialakulását, az önálló vé­leményalkotást, fejleszteni fogja pro­pagandistáink és' hallgatóik vitai- készségét. Éppen ezért az egyes té­mák feldolgozásánál felmerülő vitás kérdéseket olyan formában is be­küldhetik az elvtársak, hogy mind­járt valamely nézetet cáfoljanak — úgy vessék fel a különböző álláspon­tokat. s abban kérjenek tanácsot, hogy melyik álláspont a helyes, ugyanakkor a sajtóban közölt vitá­hoz ts hozzá lehet szólni, szembe le­het. állítani vele saját álláspontjukat. Az a célunk ezzel, hogy tartalmas és egészséges, propagandánk szín­vonalát emelő elméleti viták és el­méleti tanácsadás fejlődjön ki. S, hogy a P. H. ezen keresztül is meg­teremtse eleven kapcsolatát a propa­gandistákkal. Ennek érdekében kér­jük az elvtársakat., hogy minél több problémával forduljanak az elméleti tanácshoz. Rövid látogatás a Simontornyai Bőrgyárban Folyik a munka, zaka­tolnak a gépek a Simon- tomyai Bőrgyárban, szin­te alig halljuk egymás hangját Pintér Mihály versenyfelelős elvtárs, büszkén újságolja, hogy üzemük november 1-től 10-ig terjedő időszakon 128,2 százalékot teljesített. Á versenyirodákból a mű­helyekbe megyünk, ahol Takács Irén sztahanovis­ta.' elvtársnövel beszélünk pár szót. Kérdésünkre Ta­kács elvtársnő ' elmondja, hogy 1949 óta dolgozik a Böirgvärban, s 1950 április 4-én már meg is kapta, a sztahanovista oklevelet. Jelenleg csoportvezető a kenőmühelyben. munkája mellett állandóan segíti, oktatja a műhely dolgozó­it. A hasító üzemben éles késekkel vagdossák a nagy tábla bőröket apró dara­bokra. Itt szorgalmas munkájával Zsolnai Lász­ló elvtárs tűnik ki, aki november hó első dekádjá- ban 118 százalékra teljesí­tette tervét. A cseres mű­helyben sikerült az eddig magas százalékú faragási hibát a legalacsonyabb százalékra csökkenteni. Minden dolgozónak van egy vasból készült pecsét­je, amit az elkészített munkadarabra ráüt. Ez a pecsét, azt. a célt szolgálja, hogy ha egy munkás se­te jtét. gyárt, meg tudjuk állapítani, ki gyártotta. Az üveglaj>os szárítóban nagy üveglapokra feszítik ki a bőröket, simára hengerük, majd szárítókamrába tol­ják, ahol, kiszáradnak. Eb­ben a műhelyben nagy probléma volt a szárítás... Eddig fakeretekre szögez­ték a bőrt, ami jelentős anyagveszteséggel járt., mert a szögek helyei meg­látszottak, majd a továb­bi ’ munkafolyamatoknál hosszabb, rövidebb bere­pedéseket eredményeztek és ezeket a széleket le kel­lett yagdosni. Az' üveglapos szárítóbe­rendezésnél ez nem fordul elő, mert az üveglapra si­mára kifeszített bőrön semmiféle nyom nem ta­lálható. A műhely ezzel, az újítással 2,5 százalékos se- lejtcsökkentést ért el. A kormányprogramm meg­jelenése óta a bőrgyár dol­gozói mindent megtesznek a minőség megjavításáért. Fényes bizonyíték erre az, hogy ma már a sele.it az egész gyárban 0,45 szá­zalék. Igazolatlanul egyet­len égy dolgozó sem hi­ányzik. a munkafegyelem állandóan javul Pintér Mihály elvtárs eljövete­lünkkor ígéretet tett árrá, hogy ezután sem lesz mun­kafegyelem sértés. 4 DISZ-OH TI I ÁS HÍREI Megyénk fiataljai nemcsak a mun­kában. de a tanulásban is példát mu­tatnak. Különösen akkor tapasztal­ható ez, ha a DISZ szervezet törődik a fiatalok politikai oktatásával. Tol- rjanéroedm a gépállomásokról és termelőszövetkezetekről szóló tan­anyagoknál a fiatalok, azt. is megvi­tatták, hogv nekik mi a feladatuk a mezőgazdaság terméseredményeinek emelésében, ott. helyben. Azért, hogy ilyen' helyi anyagokkal színessé teszi a propagandista a foglalkozást a te­rületi DISZ politikai iskoláján min­dig 16—19 ifi vesz részt.. * Kistormáson a pártszervezet jól foglalkozik a fiatalók politikai neve­lésével. Legjobb propagandistáik egyikét adták át a fiataloknak. A Dózsa termelőszövetkezetben ugyan­csak 11 fiatal oktatását tervezték, de eljönnek oda az I-es típusú termelő­szövetkezetek fiataljai is. A foglalko­zások a propagandista jó felkészülése és a fiatalok lelkes tanulása követ­keztében igen színvonalasak. A me­gyénk egyik legjobb DISZ politikai iskolája a kistormás! Dózsa termelő- szövetkezetben van, * Borhi István própagandista az iregszemcsei fiatalokkal foglalkozik. Az iskola, megszervezésénél nehány olyan fiatalt vett maga mellé, akik már az elmúlt oktatási évben is résztvettek a politikai iskolákon. Az eredmény az lett, hogy a politikai iskolán 31 fiatal jelent meg. * A kiragadott néhány példa ellenére azonban azt kell megállapítani, hogy a DÍSZ járási bizottságok nem fog­lalkoznak elég gondosan a fiatalok politikai oktatásával. A bonyhádi DISZ járási bizottságon az elvtársik­nak az volt a véleményük, hogy Ta- bódon nem lébet. politikai iskolát, szervezni, mert a DISZ titkár be­vonult, egyébként elmaradott hely. Azonban a tények a járási DISZ bi­zottság felfogását alaposan megcá­folták. Uj titkárt választottak. Kon- csik Lajost, aki már négy esztendőn keresztül vezette az ifjúság tömeg- szérvezeti munkáját. A fiatalok kö­zül tizenhetén kezdték meg a tanu­lást a politikai iskolán. ¥ A gyönki járás területén számos politikai iskola és kör működik. Elég színvonalasak, elég látogatottak. Azonban a járási DISZ bizottságnak alig van fogalma arról, hogyán is fest tulajdonképpen ez az oktatás. A járási bizottságnak nincsen ellenőrző gárdája, amely segítené a munkáját. Hiányzik a lendület a munkájukból Ezt bizonyítja többek között Bihari elvtárs kijelentése is, amely szerint „nálunk pénteken nem lehet, aktívá­kat szerezni — majd hétfőn meg­szervezzük". Azonban ebből sem lett semmi. Amikor azt kérdezzük tőle: hogyan történik az ellenőrzés? Vála­szul a következőket, kapjuk: Általá­ban ismerjük a dolgokat., konkréten azonban nem ellenőrzünk. A kérdés ezek után az: milyen se­gítséget adnak *a fiatalok politikai neveléséhez a gyönki járási DISZ bi­zottság tagjai, munkatársai? 211 iparengedélyt adaV ki edd g megyénkben Megyénkben eddig a szükségletek­nek megfelelően 211 iparengedélyt ad­taik ki. így például Szekszárd város­ban 13 engedélyt, ebből l kőműves, 2 ács. 1 esztergályos. 5 szabó, l bognár, 2 asztalos. A szekszárdi járásban 18 kovács, 12 cipész, 12 fodrász 11 szabó, 7 kőműves, .5 asztalos, 1 villanyszere­lő, 2 lakatos. 1 műszerész. A gyönki járásban 4 cipész. 3 ko­vács, 4 férfiszabó, 3 fodrász, 1 szo­bafestő, 1 köteles, 1 gépihurkoló, 3 vegyes javító. A paksi járásban 2 lakatos. 1 gu­mijavító, 4 vegyes javító, 1 fes'ö. 8 asztalos, 2 ács, U. cipész, 4 kovács. 3 fodrász« 3 szabó. 2 villanyszerelő, 1 köteles. A dombóvári járásban C szabó. 5 kőműves 3 kovács, 4 cipész. I asz­talos. 3 fodrász, 1 tetőfedő, t kőfa­ragó. 3 női szabó, 2 villany szerelő, 1 szitás, 1 kádár. A bonyhádi járásban 5 fodrász, 3 női szabó, 4 asztalos, 6 cipész, 1 kályhás, 1 szűcs, 5 kóvács, .3 bognár, 5 férfiszabó, 1 festő kapott iparen­gedélyt.. A járási tanács ipari osztályára még 100 iparengedély kiadása irán^j • kérelem érkezett. A kérelmezők többsége kovács, bognár, cipész és fodrász iparűzésének engedélyezését kéri. Otto Nmchkét, a néma4-szovjet barátság elmélyítése űrén szerzett érdemeiért szülővárosának díszpolgárává választották Berlin (MTI) Ottó Nuschkét: a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesét, a Keresz­tény Demokrata Unió elnökét szülő­városa. Frohburg, a német-szovjet barátság elmélyítése terén szerzett érdemei elismeréséül díszpolgárává választotta. Zárszámadási közgyűlés a nagyszokolyi Béke tsz-ben A nap utolsó sugarai ragyogják be a nagvszokolyi Béke termelőszövet­kezet virágzó gazdaságát. Napnyug­ta' után munkától elfáradt, embe­rek és aisszonyok igyekeznek haza­felé. Nem mindennapi esemény volt életükben ez a nap. Zárszámadási közgyűlésre készültek, de azért egy perccel sem hagyták volna előbb ab­ba a munkát, mint. máskor szokták. Nagy a sürgés-forgás a termelő- szövetkezet központi tanyája körül. Az asszonyok sütnek, főznek, a fér­fiak az utolsó zsák kukoricákat hordják a padlásra. Beesteledett, A szövetkezet, apraja-nagyja legszebb ruháját vette magára, s ünnepeltek. Ünnep van ma, olyan ünnep, ami­lyen még Nagyszokolyban soha nem volt. A község vezetői, a járás ve­zetői, egyszóval minden becsületes dolgozó együtt örül a szövetkezet tag jaival — Elöltem lebegnek azok az ese­mények, amelyek pontosan egy esz­tendővel ezelőtt játszódtak le. Vala­mennyien a zárszámadási közgyű­léstől reméltük, hogy ma.id csak kerül még egy kis búza kiosztásra, meg egy kis kukorica, burgonya. De bizonv nem így lett. Mikor vége lett a zánszámadási közgyűlésnek, az el­nök kimondta az utolsó szót: nem tudunk többet osztani. Egy évwel ezelőtt ebben a szobá­ban csak gondterhelt, "csalódott ar­cokat lehetett látni. Mindenki arra gondolt: vájjon miből fogja család­ja és maga életét fenntartani, amíg lesz új kenyér — emlékszik vissza Tóth Ferenc, tsz-tag a tavalyi zár- számadási közgyűlésre. Elkeseredés vett erőt mindenkin, mert a fagy és az aszály következ­tében tavaly nagyon kévés jutott a tagoknak. Ezért többen ott is hágy- 'ák a termelőszövetkezetet.. — Csak nem lesz jövőre ilyen rossz esztendő, mint az idén. meg aztán jobban gazdálkodunk, több gondot fordítunk a közös munkára, aztán majd csak eredményes lesz számunkra is a közös gazdálkodás — így mondták ezt tavaly ilyenkor. A szövetkezet tagjai nem- ad iák fel a harcot, a község kulákjai bár­mennyire is támadták a szövetkeze­tei, bíztak a jövőben Meg voltak győződve arról, hogy az 1953-as esz­tendő mindent helyrepó.ol. A szövetkezet apraja-nagyja együtt van. Elkezdődik a zárszámadási köz­gyűlés. Gruber elvtárs beszámolója visszatükrözte a szövetkezet eddigi fejlődését, a vezetőség és a tagok egészévi munkájának eredményét és azt, hogy egy-egy tag elvégzett mun­kája után milyen jövedelemben ré­szesült ebben az esztendőben. — Öröm és büszkeség tölt él ezen az estén, mert arról számolhatok be szövetkezetünk tagjainak, hogy a ta­valyi nehéz esztendő után minden feladatot sikerrel oldottunk meg. — Szövetkezeti alapunk ebben az év­ben 175 ezer forintról 252 ezer fo­rintra emelkedett. Termésátlagaink — ha nem is mindenből, de legtöbb termény-féleségből — túlhaladta az egyénileg dolgozó parasztokét. Ebben a gazdasági évben munkánkat si­ker koronázta. Egy munkaegységre — ha mindent átszámítunk szabad­piaci árra —. 37.85 forintot oszlot­tunk. h’érincs Istvánnak, az egyik tagunknak az elmúlt gazda­sági évben 509 munkaegysége veit. Egészévi jövedelme 20.265.65 forint. De ha a többi tagok jövedelmét' néz­zük, csaknem valamennyié megkö­zelíti Hérincs elvtársét, — mondotta többek között az elnök. Az elnöki beszámolót szűnni nem akaró taps követte. Elsőnek, Tóth Ferenc, a tsz együk traktorisiája la­pot! szót. — Az tagadhatatlan, hogy ebben az évben sokát dolgoztunk, derem félünk mi a tnnnkátóL Most leg­alább nyugodtan alszunk, mert meg­van mindenünk. Én dicsekvő ;erm-' szetű vagyok, de erről magam sem tehetek — mondja Tóth Ferenc, — meg hát ki ne dicsekedne ilyenek­kel: évi tervemét 150 százalékra tel­jesítettem. Feleségerímiel 768 mun­kaegységet kerestünk, mely után a következőket kaptuk: 30.72 mázsa búzát, 8 89 mázsa takarmánygabo­nát, 15.50 mázsa kukoricát, 7.68 má­zsa burgonyát, 7.68 mázsa takar­mányrépát, 111.78 kiló cukrot, 86 7 Liter olajat. Ezenkívül kaptam szé­nát, szalmát és 9.216 forintot. Mi­kor hazavittük a terményeket, nem tudtam, hova raktározzam el, mert a háztájin is köze! 30 mázsa kukc - rica, 10 mázsa burgonya termett Én, 15 holdon gazdálkodó középparaszt voltam, míg be nem léptem a szö­vetkezetbe Egyetlenegy évben sem volt ilyen jövedelmem. Mikor haza- vittük a te.rményi és a pénzt, azt mondtam a feleségemnek, v-szel egy motorkerékpárt. Vettem Is. — Most minden reggel azzal járok Reg­szemcsére. Radovics János bácsi, a tsz legidősebb tagja a sarokba húzó­dott. Mikor az elnök kijelentette. 6ngv Radnvicsék egy borjút kapnak prémiumként, az öregnek felcsillant a szeme, s csak annyit ninndno­— A vezetőségnek meg k«' .ot­tani munkáját. Nem lehet tovább, hogy’ a takarínánvozás. körül ilyen hibák legyenek. Tavaly azért nern etethettem úgy, ahogyan ón akar­tam. mert nem volt mit A-* idén pedig azért nem etethetek, mer a magtáros nem hajlandó kjadni1 M-Ü ennek meg kell szűnni! Takarmá­nyunk van elég. én azt akarom, oly-an tehenek álljanak a tsz istál­lójában. hogy azt mindenki meg­bámulja. Radovics bácsi már közel jár a hatvanhoz, felesége pedig az ötven- harmadikat tapossa, de a tehenek gondozását nem engednék át sen­kinek. Ebben az évben ketten 1.118 munkaegységet kerestek. Csak bú­záiból 44.52 mázsát kapott a két öreg. készpénzből pedig a zárszám­adáskor 13.365 forintot, persze ezen­felül egyéb terményekben is része­sültek. Az ünnepélyes keretek között me* tartott zárszámadási közgyűlésen a vezetőség által elkészített terve! jó­váhagyták a tagok. Terv szerint niég a tél folyamán el kell készíteni * halastavat, meg kell kölni egy cso­mó nádpallót és elkezdeni a sertés- fiaztató építését. Az ünnepi közgyű­lés az Internacionálé eléneklésével ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom