Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-22 / 274. szám
4 NAPLÓ 1953. NOWVRFR 22 NEMZETKÖZI SZEMLE Napjaink fo nemzetközi kérdéseinek megvitatásáért November 13-án Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere sajtóértekezletet tartott Moszkvában szovjet és külföldi újságírók számára. A sajtóértekezleten Molotov ismételten kifejtette. hogy a Szovjetuniónak elhatározott és megmásíthatatlan szándéka, hogy a nyugati hatalmakkal megtárgyalja napjaink fő vitás nemzetközi kérdéseit. Molotov külügyminiszter nyilatkozata nagy visszhangot keltett a nyugati sajtóban. Ennek az az oka, hogy Molotov nyilatkozata ismét lerántotta a leplet az imperialistáknak a tárgyalások kérdésében folytatott mesterkedéseiről. A sajtóértekezletet megelőzően ugyanis a Szovjetunió november 3- án jegyzéket intézett az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország kormányához, amelyben javasolta, hogy tartsák meg a külügyminiszterek értekezletét. méghozzá olymódon, hogy az valóban előbbrevigye a vitás nemzetközi kérdések megoldását. Ezért a Szovjetunió szerint meg kell vitatni a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedéseket, beleértve a német kérdést Is. A szovjet jegyzékre egész sor nyugati politikus és a nyugati reakciós sajtó legnagyobb része úgy reagált, hogy egyrészt azt igyekezett bizonygatni. mintha a Szovjetunió elzárkózna a tanácskozásoktól, másrészt egyszerűen elhallgatja a jegyzéket a széles tömegek előtt. Molotov elvtárs ezért nyilatkozatában rámutatott, hogy a Szovjetunió kész tárgyalni a vitás kérdésekről. de megkívánja, hogy a tárgyalások valóban a lényegre irányuljanak, tehát érintsenek minden vitás problémát: a német kérdés megoldását ,a támaszpontok felszámolásán-)'' kérdését, a tömegpusztító fegyverek eltiltását stb. Ezt a nyilatkozatot már nem lehet elferdíteni s nem lehet hallgatni róla. A három nyugati hatalom a bermudai értekezleten újabb — a Szovjetunió ellen irányuló — összebeszélést tart, majd a nyugati burzsoá sajtó már hangot ad annak a nézetnek, hogy a Szovjetunió tárgyalni akar, tehát tárgyalni kell vele. A „Daily Telegraph" című angol burzsoá lap megállapította, hogv Molotov „teljesen világosan rámutatott, hogy Oroszország továbbra is szorgalmazza az öthatalmi tanácskozás összehívását. „A párisi „Figaro" is arról ir, hogy Molotov ..ismét szorgalmazza a nemzetközi feszültség kérdése megvitatásának szükségességét." „A Szovjetunió — írja a „Párisién Lfberé" — a Kelet és Nyugat közötti összes vitás kérdések megtárgyalását javasolja. „Az angol alsóházban Bevan munkáspárti képviselő bírálta az angol lapokat, amelyeket — mint mondotta — „arra használnak fel, hogy eltitkolják a nép elől azt, amit tudnia kell." Ez történt akkor is, amikor egyetlen angol lap sem közölte teljes egészében a szovjet jegyzéket. — „Teljesen világos — mondotta Bevan — hogy a Szovjetunió nem csapta be az ajtót és kész tárgyalásokat kezdeni." A nyugati országokban tehát — különösen Molotov nyilatkozata után — egyre erősödik a kívánság, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság együttesen tárgyalják meg a vitás nemzetközi kérdéseket és gondoskodjanak ezek megoldásáról. A néptömegek nyomására e követelés elől előbb-utóbb már a nyugati imperialista hatalmak sem térhetnek ki. Harc Franciaország tügget I en ségéért Az utóbbi időben egyre éleződik a francia nép legkülönbözőbb rétegeinek harca, az amerikai imperializmus zsoldjában álló Laniel-kor- mány ellen, amely a francia nemzet- gyűlésben ratifikáltatni akarja a bonni és párisi háborús szerződéseket. A francia nép szerte az országban felemelte szavát az „európai hadsereg" és az „európai védelmi közösség" terve ellen, amely tervek azt a célt szolgálják, hogy „európai" cégér alatt úijáélesszék-a német mi- litarizmust. Franciaországban a nép nagy tömegszervezetei mellett községi tanácsok, frontharcos, rokkant és ellenállási szervezetek is úgy határoztak, hogy el kell utasítani ezeket a hazaáruló terveket. Választók keresték fel képviselőiket, hogy követeljék: szavazzanak az „európai hadsereg" • ellen, amely veszélyt jelent Franciaország számára. A Franciaország függetlenségéért, az „európai" áruló tervek ellen vívott harc kiéleződését tükrözte a francia nemzetgyűlésben lefolvt külpolitikái vita is. A külpolitikai vitában Landet miniszterelnök Bida- ult külügyminiszter olyan határozati javaslatot akartak kicsikarni, amely majd a bermudai értekezleten kedvezőbb színben tünteti fel a bonni és a párisi háborús szerződések ratifikálásának kilátásait. Lanielék a külügyi vita idején igyekeztek maguknak minden módon erős támogatást szerezni. Az ő malmukra hajtotta a vizet, hogy a Szocialista Párt áruló .vezetősége az „európai védelmi közösség" tervét támogató határozatot fogadjon el. El tudták érni azt is, hogy egyes szocialista képviselők — mint például Félix Gouin — az „európai védelmi közösséget" „az elképzelhető legjobb megoldásnak" nevezzék. Mindezek ellenére azonban a külügyi vitát az jellemezte, hogy a francia burzsoá pártokon belül mélyült a szakadás az „európai hadsereg" tervének hívei és ellenzői között, gyarapodott azoknak a száma, akik tanultak a történelemből s szám bavették. hogy a német militarizmus már többször megtiporta Franciaországot. A külügyi vitában a Kommunista Párt képviselői folytatták harcukat azért, hogy Franciaország függetlensége érdekében meg kell hiúsítani n „európai" terveket. A vita során ez* az álláspontot támogatták azok a burzsoá képviselők is, akik szintén felemelték szavukat a bonni és ” risi szerződések ratifikálása ellen. Gaulleista, radikális, MRP, független, parasztpárti, és egyéb burzsoá képviselők foglaltak állást a német militarizmus feltámasztását szolgáló európai temek ellen. A külügyi vita tehát nem hozta meg a Laniel és Bidault által kívánt eredményt. Az „európai hadsereg" ellenzőinek tábora erősödött. Ez a vita is azt tükrözte, hogy a francia tömegek olyan nyomást gyakorolnak még a burzsoá pártok képviselőire is, hogy azok a német mili- tarizmus feltámasztása ellen foglalnak állást. Végül figyelemre méltó jellemvonása volt a vitának, hogy a kommunisták mellett több burzsoá képviselő is hangsúlyozta: Franciaország számára az egyetlen járható út a francia-szovjet szerződés megvalósítása, amely jó fegyver a német mili- tarizmus feltámasztása elleni harcban. A harkovi traktorgyár kollektívája elhatározta. hogy ér végéig 1000 HrrZ-7 szántó-traktort gyárt terven felül. A gyár minden részlege jelentősen túlteljesíti tervét. A képenl Egy tervenfelül elkészült traktor a sok közül. (Foto J. Andrejev) VILLAMOSÍTÁSA KÍNA Nemrég a Szinkiang tartomány együk hegyi kerülőiében ipán központot létesítettek, amelyhez szükség volt villanyáramra. Elhatározták, hogy a sebes hegyifolyón felépítenek egy vizierőművet. A Kínái Népköztársaság gazdasági szerveinek meghívására körülbelül fél évet töltöttem az építkezésen. A dolgozók rövid idő alatt megismerkedtek az új gépekkel; a hatalmas exkavátorokkal, bulldózerekkel és betonkeverőgépekkel. Az építők nagyszerű munkalendülettel rövid idő alatt 13 ezer köbméter sziklás kőzetet és 50 ezer köbméter puha talajt távolítottak el. többezer köbméter betont építettek be, így csakhamar üzembehelyezhet- tük a vizierőművet. Szinkiang fővárosában, Urumosiban folyik egy villanytelep építkezése. A villanytelepet 1954 első felében adják át rendeltetésének, s tízszer több víllanyenergiát fog szolgáltatni, mint Urumcsi jelenleg működő valamennyi vil- lanytelepe. Kínai munkatársaim elmondták, hogy hatalmas. villanybelep épül Csunkiangban is, amely Dél- és Nyugat- Kina acélöntő- és, gépgyárait látja majd él villanyárammal. Korszerű vil lányié lepeket hoznak létre Cseng- csouban és Tajjüan- ban is. Szecsuan, Jün- nan, Szekiang és Fukien, stb. tartományokban is hozzáfognak új villanytelepek felépítéséhez. Az idén villanytelepek építésére húszszor nagyobb összeget fordítanak; mint a múlt évben. A TRIESZTI KÉRDÉS ES A VATIKAN A IrieSzH kéfdss ismét a nemzetközi politika előterébe került. A közelmúltban lezajlott Triesztet érintő vitáik, tárgyalások és események rámutattak az imperialista hatalmak közötti érdekellentétekre, bebizonyították, hogy a’ nemzetközi szerződések sem nyújtanak biztonságot, ha megszegik azokat; akiknek aláírása az okmányokon szerepel; rávilágítottak arra is. hogy az érdekellentéteket ideiglenesen áthidaló megoldások nemcsak nem vezetnek célhoz, hanem olyan tarthatatlan helyzetet teremtenek, amely köny- nyen;, válhat újabb háború elindítójává.»r. TrüÉszt már az első világháborút közvetlenül megelőző időkben is tűzfészek volt. 1914 körül az olasz riacioipaUslák és soviniszták falánkságát;. ingérelte. Olaszország akkori vezetőinek pedig alkalmat adott arra, hfegv hangulatot keltsenek a há- horú$me11e‘.t. igazolják a korhadt és kivéű'iilt Habsburg monarchia ellen indított hadműveleteket. A trieszti kérdés ekkor arra szolgált, hogv elkendőzzék az olasz dolgozó nép előtt az - igazi hadicélokat. A St. Germain i béke Olaszországnak ítélte oda Triesztet és a határos t.erü- le|ekft. (1919) A második világháború után ismét megváltozott a helyzet. Trieszt anionom terület lett. — Olasz és jugoszláv érdekek ütköztek össze Triesztben. Olaszország és Jugoszlávia egyformán jogot formált magábak Triesztre. A két állam kemény diplomáciai és politikai harcot indított a város birtokáért. A trieszti kérdés újra felszínre került, megmérgeztc az egyébként sem túlságosan barátságos olasz—jugoszláv kapcsolatokat és mindmáig végleges, az érdekelt feleket kielégítő és a Délkelet-Európát fenyegető háborús veszélyt elhárító megoldásra vár. Arra 0 kérdésre, hogy miért versengtek már az elmúlt századokban is Trieszt, és á kapcsolt területek birtokáért. részben a város történelmi múltjában, részben pedig gazdaságpolitikai jelentősegében kell keresnünk a választ:. Az Adria legészakibb pontján, az azonos nevű öbölben fekvő es a Karszt lábainál . elterülő Trieszt már Augustus császár korában- római erődítmény volt. Dioklécián császár korában, tehát a III. században az új vallást: a kereszténységet is ismerte. Püspöki székhely valószínűleg a VI. században lett. Ezt azertifontos tudni, mert a feudalis- ta rendszer virágzásának századaiban, 948—1216-ig püspök földesúr kormányozta a várost és a kapcsolt területeket. A közben jelentékeny tengeri hatalommá fejlődött Velence komolyan veszélyeztette Trieszt függetlenségét. A város változatos szerencsével folytatott harcok után III. Lipót, Habsburg herceg oltalma alá helyezkedett. A Habsburgok felismerték Trieszt jelentőségét és idővel fontos kereskedelmi kikötővé fejlesztették. Közvetlen hajójáratok indultak innen Afrikába. Amerikába és- a Közel-Kelé. különböző kikötővárosaiba. A Habsburg monarchia Trieszten keresztül bonyolította le tengerentúli áruforgalmát. Az olasz háborús uszítok az első világháborút. megelőző időben nemzetiségi kérdést csináltak Triesztből. Az irredenta-sovinizmus olasznak nyilvánította a többnemzetiségű várost, Olaszországhoz való csatolását követelte és többek között ezzel indokolta meg a Habsburg monarchia ellen indított háborúban való részvételét.. Azzal, hogy a St. Germain-i békeszerződés értelmében. Olaszországhoz csatolták, sokat veszített jelentőségéből. A második világháború után autonóm területnek nyilvánították. Ekkor azonban már Jugoszlávia is igényt emelt a városra. A nyugati hatalmak 1948-ba.n ígéretet tettek arra, hogy visszacsatolják Olaszországhoz, később azonban elállónak ettől a tervüktől. Az eredetileg két zónára Osztott területet a nyugati hatalmak katonasága tartotta megszállva. A jelenlegi helyzet az, hogy az A-zónát olasz, a B-zónát pedig jugoszláv katonaság tartja megszállva. A ké' ó!la n. Olaszország és Jugoszlávia vetélkedése Trieszt birtokáért érthető. Trieszt ma az Appeal ni-f élsz igét és a Balkán között fekvő beltenger, az Adria legnagyobb és legmodernebbül felszerelt kikötője. Jelentékeny ipartelepekkel, gyárakkal, üzemekkel, stb. rendelkezik. Virágzó gép-, acél-, és textilipara, vegyi-, kémiai telepei, vannak. 1938-ban exportkereskedelme 2.4 millió tonnára, importkereskedeüne pedig 0.8 tonnára rúgott. Iparát és kereskedelmét, valamint a kikötő berendezéseit a mai követelményeknek megfelelően tovább lehet fejleszteni. Trieszt fekvésénél fogva is al-* kalmas arra, hogy légi támpontot létesítsenek és hogy a kikötő: hadikikötővé alakítsák át. A nyugati hatalmak, am ti vek megszálló csapatokat küldtek Triesztbe, kezdettől fogva 'tisztában voltak ezzel és- nem úgy rendezkedtek .be, mintha eleve lemondanának Triesztnek saját céljaikra való kihasználásáról. A trieszti kérdésben a Vatikán is érdekelve van. Több oknál fogva. Ezek egyike az, hogy a Trieszti Autonóm Terület lakossága túlnyomórészt katolikus. A Vau- kán tehát nem szívesen lát olyan hatalmat vagy' államot. Trieszttel rendelkezni, amely vagy eleve nem katolikus, vagy pedig elutasítóan, a legjobb esetben semlegesen viselKe- dík a’ katolikus érdekekkel szemben, A Vatikán tehát Olaszország pártját fogia a trieszti kérdésben. Az olasz kormány, amelynek élén Pella, a levitézle.tt De Gasperj jobb- keze áll. biztos kezesség arra, hogy a Vatikán Triesztben érvényesíteni tudja akaratát es belefolyhat a varost irányító politikába. A Vatikán nem bízik Jugoszláviában és kormányában. Igaz ugyan, hogy Tito és a Vatikán közeledtek egymáshoz, sőt bizonyos tárgyalások is folytak, melynek eredményeként a bebörtönzött zágrábi érseket, Slepinac-ot bizonyos feltételek betartása mellett szabadon bocsátották,. — ez azonban csak közeledés, elővigyázatos diplomáciai tapogatódzás. Ha a Vatikánnak választania kell, Belgrad és Róma között, kétségtelenül Hella Rómájára szavaz, mert Pella az ő embere. Káért is áll a pápaság a trieszti kérdésben az olaszok oldalán. A Vatikán azonban igen kényes helyzetbe került, amely nagy elővigyázatosságot és mesteri diplomáciai játékot követel meg a pápai udvartól. A trieszti kérdésben légiidképpen az angolszász hatalmak, elsősorban az USA van erdekelve. Az imperialista hatalmaknak, az At1 lanti Blokknak szüksége van olyan hadi támaszpontra, amelynek segít- s égével ura lehet az adriai tengernek és légi haderejével gyorsan elérheti Kelet, főleg Délkelet-Európa bármelyik pontját Trieszt erre földrajzi fekvésénél fogva Igen alkalmas. Triesztet tehát csak az kaphatja meg, aki leginkább hajlandó Amerika politikáját követni és aki teljes mértékben bírja az Egyesült Államok bizalmát. Olaszország és Tito Jugoszláviája versenyeznek ezért a bizalomért és Olaszország mér meg is kapta a túlnyomórészt olaszok lakta ..A"' övezetet, ami Róma és Belgrád közök jelentékenyen fokozta a feszültséget. A Vatikán nem állhat nyiltan az olaszok pártjára, mert gazdája, Amerika — Ti- tót is támogatja. Más eszközökhöz kell nyúlnia. A kérdésbe nem közvetlenül, hanem közvetve nvul bele. A pápai diplomácia mély- hallgatásba merül, abszolút semlegességet színlel. Akaratát, titkos közvetítői révén érvényesíti. Ezt az utat, már nem egyszer, választotta. Többek között például akkor, amikor a. korhadt Habsburg-monarchia, amely ugyancsak közel állott a Vatikánhoz, összeomlott és az utódállamok, között számos vitás kérdés merült fel. A Vatikán akkor is semlegességet színlelt., közben a papai államtitkár, Gasparri, üzenetekkel bátorította Habsburg Károlyt., titkon helyeselte Magyarországra való visszatérésének gyászos és nevetséges kísérletét, az egyházi adminisztráció tétén nem alkalmazkodott' az új határokhoz, mert. reménykedett, hogy idővel sikerül a Habsburg monarchiát feltámasztani. A Felső-Sziléziában kitört nemzetiségi viszályba sem avatkozott bele ---Mtam. Nem mert. ujjat húzni Pilsu.. ,ay tengve [országának nacionalista kormányával. Ugyanakkor a varsói pápai nuncius Ratti, a későbbi XI. Pius pápa, beutazta az egész területet és nyiltan a németek mellett foglalt, állást. Igaz ugyan, hogy a lengyel kormány nyomására el kellett hagynia Varsó1 viszont XI. Benedek pápa teljes mér tékben a nunciusnak adott igazat és bíborost székbe , emelte. A Vatikán a trieszti kérdésben is ezt az utat követi. Megbízottja De Gasperi, aki bár nem 'kormányfő, mégis döntően mert mint pártelnök, ő szabja meg Pellának a kül- és belpolitikai irányt Utasításait persze a Vatikántól veszi. A pápai diplomácia a háttérben, biztos fedezékben marad és nyíltan nem keresztez,i ,Amerika szándékait. Ezt nem is teheti meg, mert jövedelmének kb. 80 százaléka amerikai eredetű. A Vatik árt mindent elkövetett, hogy a De Gasperi bukását követő kormányválság számára előnyösén fejeződjék be és megint az ö meghitt emberei kerüljenek uralomra'. Hosszas huza-vonin után sikerült De Gasperi hírhedt „jobbkezének", FeJla-nak az új kormányé: megalakítania. Ebben nagy' segítséget nyui*- tottak Rarragat jobboldali szocialistái. baloldali ' frázisok hangoztatása mellett, mindenben Amerika politikáját követik. Az új kormány De Gasperi klerikális vonalát követi, a Vatikán pártjára támaszkodik és teljes mértékben amerikai érdekeknek szolgál. Es a trieszti kérdéssel kapcsolatban is megmutatkozott' Az enierikabarét Fel la -kormány komoly’ jellegű rsapaiösszevónásókát eszközölt, a jugoszláv .határ méh ten és feltűnően csörtette kardját Tl- tóók felé. ugyanakkor azonban biztosította az Egyesült Államokat, hogy hajlandó az angolszász hatalmakkal ebben a kérdésben is megegyezni. Az angolszász hatalmak október 8-i határozatukkal a megszállásuk alalt álló ..A" övezetet átengedték Olaszországnak. A Szovjetunió október 12-én tiltakozó jegyzéket. nyújtott be és Trieszt autonómiájának további fenntartását követelte. Ugyanekkor felkérte a Biztonsági Tanácsot., hogy tűzze a trieszti kérdés békés rendezését napirendre. Azóta semmi sem tört At. A feszültség Olaszország és Jugoszlávia között egyre növekszik. A trieszti kérdés jelenlegi „megoldása" tűzfészekké változtatta át Trieszt Autonóm Területét Szikrái . könyi nyen lángba boríthatják a világot. A (tűzfészket olyan lelkiismeretlen politikusok rakták, akiknek érdeké az új imperialista háború kirobbantása. Közöttük találjuk a Vatikán embereit, akik nem egyszer sodort belefolyik az olasz politikai életbe, ták súlyos válságba az emberiségét,
