Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

2

NAPLÓ

105?». NOVEMBVSÍl 22

Elméleti tanácsadó

i ? fe

Mit jelent a tudományos szocializmus összekapcsolása

a munkásmozgalommal?

A megyéből több helyről érkezett az Elméleti Tanácshoz olyan kérdés, amelyikben a tudományos szocializmus és a munkás- mozgalom összekapcsolásának kérdéseiről érdeklődnek az elv- társak. Ezeknek az elvtársaknak az alábbiakban adunk választ kérdésükre.

Ahhoz, hogy a kérdés jelentőségét teljesen megértsük, szükséges, hogy világosan lássuk az ösztönös mozgalom kialakulását és azt, hogy mit érhet el a munkásosztály ezen a mozgalmon keresztül.

Ismeretes az, hogy a munkásosztály kialakulása egybeesik a kapitalizmus kialakulásával, amit a XV— XVI. századra lehet körülbelül meghatározni. Ez persze minden országban változó, más időpontban alakult ki az európai és ázsiai országokban. Munkásosztály ösztönös mozgalmáról beszélhetünk attól az időponttól, amióta magáról a munkásosztályról lehet beszélni. Ezek az ösztönös mozgalmak megnyilvánultak abban, hogy egyes munkások fellázadtak az üzemekben, összetörték a gépeket, vagy olyan követelésekkel léptek fel a gyártulajdonosokkal szemben, ami az ő gazdasági helyzetük, vagy bérfizetésük megjavítását célozta.

Felvetődhet az a kérdés, hogy nem lehet-e vájjon már ezt is tudatosnak nevezni, hiszen 'a munkások valamelyest már akkor tudatára ébredtek, vagy legalább is érezték azt, hogy kollektív ellenállásra van szükség és elvesztették hitüket az őket elnyomó rendszer megingathatatlán- ságában. Ezeket a mozgalmakat azonban ' mégsem lehet tudatosnak nevezni, mert ezek inkább az elkeseredés és a bosszú megnyilvánulásai voltak, mint harc. Sőt, Lenin elv- társ azt tanítja, hogy Oroszországban már a 90-es évek sztrájkjai is sokkal inkább mutatják a tudatosság felvillanásait, mert határozott követeléseket állítottak fel, előre kiszámították az időpontot, megtárgyalták a más helyeken lejátszódó ese* menyeket.

Ezeknek az éveknek rendszeres sztrájkjaiban már a burzsoázia 6$ a proletár iát iw harcának cs-írái jutottak kifejezésre. Lenin elvtárs azonban hozzáteszi, , hogy önmagukba véve ezek a sztrájkok szakszervezeti hacok voltak, amik a munkások és munkáltatók közötti ellentét ébredését jelezték.- de a munkásokban még nem volt meg és nem is lehetett meg annak tudata, hogy kibékíthetetlen ellentét van az. ő érdekeik és az egész társadalmi rendszer közötti 1 Azaz hiányzott be1 ölük még a szd^Talista ludat. Es ilyen értelemben-,- habár haladást jelentenek a 90 es-éVet megelőző lázadásokhoz, azonban "mégis ösztönös mozgalmak maradlak.

Az' ösztönös és ösztönös mozgalmak között is tehát különbségét kell tenni, —- ezt tanítja Lenin elvtárs: „Mi, a teendő" című művében.

Amikor mi ösztönös mozgalomról beszélünk, elsősorban az utóbbit .értjük alatta. Amikor is a munkásosztálynak már van valamelyes szer- öezettsgge, azonban harca csak gazdasági harc a munkáltatók és a kormány ellen, ez azonban nem érinti létében sem a munkáltatókat* sem pedig a kormányt. A munkások gazdasági harca a munkáltatók és a . kormány ellen nem más tehát, mint tradeunionista harc, melyet azért folytatnak, hogy a munkás jobb munkafeltételek mellett adhassa el a, munkaerejét a kapitalistáknak."

Lényegében tehát ezzel a harccal a munkásosztály a saját sorsán változtatni nem tud. Mert ahhoz, hogy a sorsán változtatni tudjon, gyökerében az‘szükséges, hogy megsemmisítse a kapitalista rendszert, amire csak gazdasági harcon keresztül képtelen, éppen ezért. mert ez nem érinti a kapitalisták politikai hatalmát, amivel biztosítják a gazdásági hatalmukat is. Ehhez a munkásosztálynak politikai harcra van szüksége, amit azonban folytatni csak úgy tud, ha van- egy szervezete, ami felvan fegyverezve forradalmi elmélettel. Ilyen elmélet. a tudományos szocializmusnak az elmélete amivel a munkásosztály pártjai a kommunista pártok felvannak fegyverezve. Hivatottak arra, hogy a tudományos szocializmu elméletét bevigyék és egyesítsék a munkásmozgalommal,

emeljék a munkásosztály öntudatát, , hogy tisztában legyen történelmi hivatásával.

Azt persze helytelen lenne úgy meghatározni, hogy a tudományos szocializmus összekapcsolásáról a munkásmozgalommal csak azóta beszélhetünk, amióta kommunista pártok vannak. Helytelen volna annál is inkább, mert ezt megelőzőleg is voltak már a munkásosztálynak pártjai, amik a tudományos szocializmus elméletével voltak felfegyverezve és a marxizmus tanait hirdették.

Marx-Engels idejében például az I. Internacionálé különböző munkásszövetségesei és pártjai, valamint a régi nyugati szociáldemokrata pártok, amikor még az opportunizmus nem volt uralkodó ezekben a pártokban. Ilyen szervezet volt például Oroszországban az 1895-ös évben megalakult Harci Szövetség a munkásosztály felszabadítására" nevű szervezet is, amiről a SZKP történet azt írja, hogy „Lenin elvtárs vezetésével Oroszországban először kezdte megvalósítani a szocializmus egyesítését a munkásmozgalommal."

Természetes az, hogy a kommunista pártok megalakulásával ez a feladat még nincs befejezve. Ez harci kérdés volt és harci kérdés ma is. Ezt akadályozták már a múlt század utolsó évtizedeiben is a különböző opportunista pártok és elméletek. Világos példája ennek Oroszországban az úgynevezett ..ökonomisták". akik a nyugati opportunista pártok sugallatára Oroszországban megakarták akadályozni a forradalmi párt kialakulását, különböző opportunista elméletekkel magasztalták az ösztönös mozgalmakat. Mik voltak ezek az opportunista szervezetek? Azt tanították, hogy a cárizmus ellen irányuló politikai harc elsősorban a burzsoázia ügye és ennél fogva a munkásosztály nincs érdekelve ebben a harcban és. az csak gazdasági harcot folytasson a munkabér emeléséért és' jobb munkaviszonyokért.

A szociáldemokratáknak nem a cár megdöntése elleni harcot kell szervezni, hanem a munkások gazdasági harcát. Nyíltan nem merték tagadni a párt szerepéi, hanem azt mondották, hogy a párt, ne legyen a munkásosztály vezető ereje, ne avatkozzék a munkásosztály ösztönös mozgalmába, csak kövesse azt és tanulmányozza, hogy a szocialista tudat az elmélet szervező és irányító szerepe jelentéktelen, éppen ezért a munkasokat nem kell a pártnak a szocialista tudat színvonalára emelni, hanem neki kell a munkásosztály elmaradott rétegeihez lesüllyedni.

Ezekre az opportunista elméletekre Lenin elvtára• ..Mi a teendő" című munkájában súlyos csapást mért és szétzúzta őket, rámutatott arra. hogy a munkásokat elvonni a politikai harctól és gazdasági harcra korlátozni annyit jelent, hogy örökös rabságra ítéli *a munkásosztályt.

Megmutatta azt, hogy az ösztönös mozgalmat, magasztalni a Párt vezető szerepét pedig tagadni annyit jelent, mint a párt szerepet az események regisztrálására korlátozni, hogy a mozgalom passzív erejévé váljon és rábízza magát a dolgok spontán fejlődésére. Ez pedig azt jelenti, hogy mint a párt megsemmisítésére törni, a munkásosztályt

fegyvertelenül hagyni, amikor fel- fegyverzett ellenséggel áll szemben és ez pedig azt jelenti, mint elárulni a munkásosztályt.

Bebizonyította Leniri elvtárs azt is, — ellentétben az ökonomistákkal,

— hogy a szocialista tudatot be kell vinni a munkásság mozgalmába és aki ezt tagadja, a burzsoázia ideológiai útját egyengeti. És ezzel elárulja a proletáriátus életbevágó érdekeit.

Ahhoz azonban, hogy az elmélet jelentőségét világosabban megértsük, szükséges felidézni ezzel kapcsolatban Sztálin elvtársat, aki „Néhány szó a pártonbelüli nézeteltérésekről"

— a következőket mondja: a tudományos szocializmus munkásmozgalom nélkül: iránytű, amit ha nem használnak megrozsdásodik és arra való, hogy kihajítsák. A munkás- mozgalom viszont szocializmus nélkül hajó iránytű nélkül, ami ugyan átjut a túlsó partra, azonban sokkal előbb és kevesebb veszéllyel érte volna el a túlsó partot iránytűivel.

Látjuk tehát milyen óriási jelentősége van a tudományos szocializmusnak, mint elméletnek és milyen jelentősége van, azt egyesíteni a munkásmozgalommal, s a szocializmusnak ez az egyesítése a munkásmozgalommal a munkásosztály forradalmi pártjain keresztül ölt testet, történetesen a kommunista pártok ideológiai harcán keresztül. Ennek az elméletnek a segítségével és birtokában képes a párt a munkásosztály harcát vezetni és irányítani a kapitalista társadalom megdöhtésé- ért.

De ezt világosan bizonyítják maguk a történelmi események is. Ha megnézzük azt, hogy a XIX. század utolsó éveiben, amikor még a tudományos szocializmus egyesítése a

munkásmozgalommal nem történt meg, óriási különbségét láttunk a munkásosztály harcaiban és annak eredményében. Ma már ennek a birtokában a munkásosztály világosan látja úgyszólván minden országban feladatát és sokkal eredményesebben tud fellépni a kapitalistákkal szemben, mint a tudományos szocializmus egyesítése előtt bármelyik időben is.

Azonban mint már említettem is. ez még nem befejezett tény, itt nálunk a szocializmus építő országokban is harci kérdés, annál is inkább, mert a burzsoá ideológia befolyása még mindig érvényesül magára a munkásosztályra is. de különösképpen a kispolgári rétegekre. De ezt világosan akkor érthetjük meg teljesen. ha figvelembevesszuk Sztálin elvtárs legutolsó művébeni tanítását, amely rámutatott arra, hogy a kommunista társadalomba való átmenet egyik feltétele az emberek minden oldalú képzettségének a fejlesztése olyan irányba, hogy ne legyenek kötve egy szakmához, szabadon ■választhassanak maguknak foglalkozást. Ehhez pedig elsősorban az szükséges, hogy az egész munkásosztály, de magának a dolgozó népnek az öntudata legmagasabb fokra emel- „kedjen. Erre pedig csak úgy képes, ha a tudományos szocializmus, azaz a marxista-leninista elmélet jelentőségével tisztában van.

Homok István

MDP járási titkár

Rövid külföldi hírek

BRÜSSZEL

A „Drapeau Rouge“ közölte a Belga Népi Ifjúsági Szövetség titkárságának nyilatkozatát, amelyben tiltakozik az „európai hadseregéről szóló szerződés most készülő ratifikálása ellen.

„A Betg.a Népi Ifjúsági Szövetség titkársága — mondja többek között a nyilatkozat, — a különböző politikai nézetekre való tekintet nélkül felhívja az ifjakat, nyújtsanak egymásnak kezet abból a célból, hogy fenntartsák a hazánk függő leniségéert vívott harc dicső hagyományait és így együtt összefogva fejezzék ki ellenséges magatartásukat a Wehrmacht feltámasztását álcázó „európai védelmi közösség" ellen.

HELSINKI

A finn lapok keddi számukban foglalkoznak az új kormány összetételével.

A „Maakansa" az agrárszövetség lapja „parlamentellenesnek-* nevezi az új kormányt. A lap hangsúlyozza a kormánynak túl élénk politikai színezete van ahhoz, hogy pártonkí- vülinek lehessen nevezni.

A „Työkansan Sanomat" véleménye szerint egy ilyen kormány alakítása azt jelenti, hogy Finnországot beletaszítják a nyugati katonai szövetség örvényébe. A lap kiemeli, bogy az új kormány feladatai közé tartozik a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség elleni intézkedések előkészítése.

Az ilyen kormány — írja a „Va- paa Sana“ — a parlament provoká- lását jelenti.

A mesryei párt választmány ütése

A megyei pártválasztmány kibővített ülésén, november 18-án megvitatta a megyei pártbizottság h mólóját a Központi Vezetőség június 28-i határozatának végrehajtásáról és a további feladatokról. A megyei pártbizottság nevében Király László elvtáns, a megyei pártbizottság titkára mondóit beszámolót. A megyei pártválasztmányii ülésen megjelent és felszólalt Vass Istvánná elvtársnő, a Központi Vezetőség tagja, az MNDSZ főtitkára..

*

Király László elvtárs a többi között a következőket mondta:

— Pártunk politikájának az alapos megismerése és jó megértése a pártaktiva, majd pedig az egész párttagság által azért is égető, mert sok még a tisztázatlan kérdés s az ebből adódó bizonytalanság és zavar. Gyakori a tanácstalanság, mert nem ismerjük kellően a Központi Vezetőség határozatainak rendkívüli jelentőségét, csak felszínesen ismertük meg pártunk politikáját.

Király élvtá/rs ezután rátért a K. V. határozatai végrehajtásának részletes ismertetésére.

Az elmúlt hónapokban megtettük az első kezdeti lépéseket a pártélet. a pártmunka hibáinak kijavítására. A kritika-önkritika, valamint az alul- rót jövő bírálat kifejlesztése és felkarolása, a pártdemckrácia elveinek érvényesítése, a pártban a . kollektív vezetés alkalmazása, a választott szervek jogainak biztosítása kérdéseiben, ezért kezdeti eredmények kétségtelenül éreztetik kedvező hatásukat. Uj, egészségesebb szellem és légkör van kialakulóban a párt- életben, nőtt a párttagság és a funkcionáriusok kedve, lelkesedése. Uj, bátor és sok őszinte hang jellemezte azokat a nagyfontosságú megyei, járási értekezleteket, alapszei-vi taggyűléseket, a.hol a Központi Vezetőség határozatét vitattuk meg.

A megyei pártbizottság beszámolója azután foglalkozóit azzal, hogy több helyen még fáznak a bírálattól, igyekeznek azt leszerelni vagy elfogadásuk csak formaság, mert nem változtatnak addigi magatartásukon, nem igyekeznek a hibáikat kijavítani.

Pártszervezeteinknél a befeléfor- dulás is tapasztalható. Azt gondolhatnánk, hogy mosit. legalább rendbeli óztuk a párt szervezeteinket. Erről szó sincs, mert sok a felesleges üresjárat.. Nem jellemzi a munkánkat a bátor kezdeményezés, a lendületesség.

— Bátran kell rámutassunk arra a tényre is. hogy a pártimunka számos területén nem mutatkozik fejlődés. Különösen fennáll ez az ideológiai munka elhanyagolása, a kádermunka hibáinak, kijavítása es tömeg- szervezetek felé végzett munkánkban. Különösen hiányzik a «tömeg- szervezetek pártinányitása és ellenőrzése, másrészt a segítése. Ezeken a területeken sürgősen pótolni kell a lemaradást.

— Megyénk dolgozói elismerőleg nyilatkoznak és támogatják a pártot a jóiéiért folyó munkában, mert a párt törekvései egybeesnek a dolgozók érdekeivel, — mondotta Király elvtárs

A tqLnaimegyei dolgozók a kétszeri árleszállítás revén a folyó évben körülbelül 44 millió forintot takarítottak meg. A dolgozó parasztok 90 millió forintot takarítanak meg a begyűjtés csökkentés következtében s több mini 24 millió forint -megtakarítást jelent számukra az adómér - séklés.

A dolgozók munkakedve nőtt. Ennek bizonyítéka, hogy november 10- ig az összes tartalékföldek 92 százalékát hasznosították.

— Meg kell vallani őszintén, hogy a párt és a kormány gyors intézkedéseivel, másrészt a megnőtt követelményekkel a mi helyi part, állami és gazdasági szerveink nem tudnak lépést tartani. Ólomlábon jár a mi állami apparátusunk.

— Az elmúlt hónapokban a párt és állami szerveink nagy csatát vívlak a tsz mozgalom megvédéséért.

— Ma jogos büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy a tsz mozgalomért vívott harc első szakaszát sikerre) zártuk le. A harcból megerősödve került ki pártunk, népi demokráciánk. de mindenekelőtt a tszcs mozgalom. Tszcs-ink meggyőződhettek arrót. hogy nemcsak szavakban, de tettekben is mellettük van a párt, az állam.

A csata második része az eljövő hónapokban és esztendőkben zajI Lik le.

Király László elvtárs, a mezőgazdaság fejlesztésénél rámutatott arra, hogy igen nagy feladataink vannak az elkövetkezendő 2—3 évben, mivel megyénk is döntően mezőgazda- sági jellegű.

— Vigyáznunk kell arra. hogy most, amikor a szegény parasztságra való támaszkodással minden erőnkkel a középpanasz tsággal való szövetség megszilárdításaihoz kezdünk hozzá, nehogy „udvarlással" próbáljuk helyrehozni az elkövetett hibákat. Arra sem árt felhívná új na a figyelmet, hogy a kuláklista megszűnésével nem szüntetjük meg -az osztályharcot a kuláksággal szemben.

Ezután felhívja Király elvtárs a figyelmet arra. hogy a gyors előrehaladást, akadályozza az, hogy a párt és a kormány helyes intézkedését egyes helyeken kiforgatják. Ez mutatkozik meg például a Termény- forgalminál is, amely a termelőszövetkezeteket indokolatlanul nagy összegekkel terheli meg.

— Pártszervezeteink azzal tesznek most jó szolgálatot a jó ügy érdekében, ha saját területükön maradéktalanul érvényt szereznek a párt é* kormányhatározatoknak.

A mezőgazdaság fellendítésének elengedhetetlen feltétele, hogy teljesítsük az őszi gabona vetéstervet, hogy őszi mélyszántást alkalmazzunk az összes tavasziak alá, hogy jól előkészítsük a tavaszi munkát a téli hónapokban, s minél több földet trágyázzunk meg.

őszintén meg kell mondanunk, hogy kedvező az időjárás, sürgősen pótolni kell az elmaradást, mert. jórészt ettől függ. hogy milyen termést takarítunk be a jövő gazdasági évtoen.

A megyei pártbizottság beszámolóját. számos hozzászólás követté, amelyek megmutatták az elért eredményeket, rámutattak a hiányosságokra.

Tóth József döbrökőzi párttitkár rámutatott arra, hogy a tanács és a pártszervezet csak akikor tud jó munkát végezni, ha megjavítja tö- megkapcsolatát. Elmondotta, hogy a pártépítés terén vannak bizonyos eredményeink, de ezek azonban nem kielégitőek.

Rúzsa János DISZ megyei titkár hozzászólásában különösein a tízben lévő DISZ szervezetek megerősítéséről beszélt.. Hangsúlyozta, •— a DISZ szervezetek akkor végeznek majd ,ió munkát, ha a pártszervezet megbízza feladattal.

Márton András, a. tamási járási •pártbizottság titkára többek között a funkcionáriusok ideológiai képzéséről. annak fontosságáról beszélt.

Soltész Dezső elvtárs megállapította, javítani kelti a politikai munkánkat. -— különösen a középpanasz- tokait kell közelhozni a párthoz.

Vass Istvánná elvtársnő, - a Központi Vezetőség tagja hoizzássólásá- ban a tömegszervezetek jelentőségéről beszélt. ■ ‘

— Milyen fontos a párt számára a DISZ. a szakszervezet és MNDSZ?

Meg kell mondani, hogy egyes pártszervezetek számára a tömeg- szervezetekkel vaüó foglalkozás, a to- megszervezetek bekapcsolása a munkába gyakran tehernek számít. A tömegszervezetek munkája nem öncél. Pártunk hozta, őket létre’ azért, hogy azok munkáján keresztül1 a legszélesebb dolgozó tömegekhez lejusson

Felelős a párt azért, hogy a t.ómeg- szerveZetek a munkájukat meg tudják javítani, azért a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat-, sokkal jobban becsüljék meg. mert ezen keresztül fogják a partonkmili tömegeket bevonni a munkába.

Szügyi Elek elvtárs felszólalásában elmondotta, hogy meg «kell szüntetni a termelőszövetkezetekben a szegénv és középparasztok ’között még meglévő válaszfalat. Különösen fontos feladatként említette meg pártszervezeteink számára a tsz zárszámadás közgyűlésének jó előkészítését.

A vitát Király László elvtárs foglalta össze.

— Úgy hiszem, hogy a vita sokoldalú, rendkívüli hasznos és tanulságos volt. Tartalmas bírálatok, javaslatok hangzótok el. Uj szellem jelentkezett a pártaktíván is. Az * véleményem, hogy a megyei pártak- tíVa ülése helyesen állapította , meg, hogy hol tartunk a K. V. júniusi határozatának végrehajtásával. Úgy hiszem a ma' pártaktiva ülés után mindannyian gazdagabbak lettünk.