Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

»SS. NOVEMBER I«

NAPLÓ

7

Ol&h György 5 és fél holdon gazdálkodó tolna- ném-edíi doLgoaó paraszt ebben az évben 8 és fél hold tartalélkföLdet bérelt. Toinanémedin úgy ismerik, mint élenjáró dolgozó parasztot. Ezévi beadási kötelezettségét és adófizetését már ÍOO százalékban teljesítette. A közelmúltban a begyűjtési miniszter dicsérő oklevélben részesítette. Az őszi munkák során versenyre hívta Gárdonyi Sándor 8 holdon gozdálkodó dolgozó parasztot. A vetések elvégzésében Oláh György lett a verseny győztese.

A na^ydorogi gépállomás meg a györUönyi Szabadság tsz

„Csalogatná csemegével" — de nem muci paripáját, hanem a nagydorogi gépállomás traktorát. Na, de ne vágjunk a dolgok elébe, hanem állítsuk sorrendbe az eseményeket úgy, ahogy azok követik egymást.

Hogy történt, mint történt, nem tudni. Talán a tányérszerű törpe se tudná megmondani, ami sajnos megtörtént, hogy a györkönyi Szabadság termelőszövetkezet nem kötött vetőszántásra szerződést a nagydorogi gépállomással. Pedig a termelőszövetkezetnek megvolt a terve, hogy hány holdat kell elvetni és tudnia kellett azt is, hogy ezt a földterületet saját erejéből nem tudja vetésre előkészíteni, ha megfeszül sem. Különösen akkor nem, ha többet látogatnak a pincébe, megnézni, hogy zavaros-e még a bor — mint azzal törődni, hogy tulajdonképpen ho- gyon is állnak a vetéssel.

Száz szónak is egy a vége, kezdték belátni, hogy azzal a vetés nem fog menni, ha ők csak egymás egészségére koccintanak. Vettek maguknak annyi fáradságot, mondhatnánk, hogy érdemesítették a nagydorogi gépállomást a tárgyalások megkezdésére és létrejött egy pótszerződés a vetőszántás elvégzésére.

A gépállomás vezető agronómusa, Szendi József el'víárs fellélegzett, amikor idáig eljutottak, pedig az igazi kálvária mégcsak ezután kezdődött. Előhangnak csak annyit, hogy jó pár hétig nem engedték a gépállomás traktorosát szántani, mert állítólag nagyon száraz volt a föld. A gépállomás vezetősége már szinte vért izzadt, nem tudtak eredményt elérni — mikor egyszercsak „megtört a jég." A gépállomás kitartó közelharc után „bevette" a földet és vég- re-valtaihára kezdetét vette a szántás.

— Ezt a táblát szántsa fel az eiv- társ — dirigált az elnök, — ebbe vetjük az árpát. Elkészült a talaj, de az árpa mégsem oda került, mert . időközben úgy határoztak, hogy most azt a táblát szántsák fel, mert inkább oda vetik az árpát. A végén kitudódott, hogy mégsem a másikba, hanem egy harmadik táblába vetették az árpát.

így ment ez nap-nap után, most ezt a táblát szántsák, most amazt, mert nem ebbe, hanem a másik táblába akarjuk vetni az árpát.

Ennek az egész körforgásnak egyik érdekessége, hogy mindig akkor jutott eszükbe, hogy a másik darab földbe vetnek, miikor már az egyiket

felszántották. Mindig abba a földibe akartak vetni, amelyik még nem volt felszántva. Ilyen furfangos módon majdnem kétszerannyi területen elvégeztették a vetőszántást, mint amekkora területre vetni akartak. Nagynehezen, de mégis földbe került az árpa és a rozs. De vissza volt még a búza, a határidő vészes közelsége pedig felkiáltójelként intette őket a gyors cselekvésre. A talaj vetésre készen állt, 90 holdra a vetőmag is megvolt, és mégsem vetettek. De miért? — Eláruljuk azt is. Azért, mert 15 holdra minőségi vetőmagot kaptak és mivel a minőségi vetőmag késett, így a többit se vetették. Megérkezett a minőségi vetőmag, megnyugodtak és kezdtek vetni. Ez a nagy fellángolás azonban hamar kialudt. Megint nem vetnek, pedig november 13-á't írunk. Hogy miért nem vetnek, megint eláruljuk. Azért, mert eszükbe jutott, hogy van még három hold répaföldjük, ebbe is búzát vetnek, persze a répát ki kell szedni még, a földet felszántani ás csak utána kezdhetnek újra a búza vetéséhez.

Ahol a munkafegyelem megszilárdít a a fogas kérdés

A szilárd munkafegyelem alapvető tényezője a szocialista gazdálkodásnak. Fegyelem nélkül eredményt elérni lehetetlenség.

Az alsóhidvégi állami gazdaság vezetősége is biztosan tudja ezeket a szabályokat, csak éppen nem gyakorolja, mert ha gyakorolná, akkor nem fordulna elő a következő eset.

Korán reggel tarkaszoknyás lány- seireg rohamozza meg a vontatót. Beszélgetve, viccelődve elhelyezkednek, majd erélyes rándulással kezdetét veszi a kora reggeli utazás. Odaérnek a gyapottáblához. megáll a vontató, igen ám, de a lányok nem szállnak le. Csak onnan a helyzet magaslatáról körülpi Hanténak és úgy határoznak, hogy ők bizony itt nem fognak gyapotot szedni, mert nagyon kevés van, ha tehát kevés van, akkor nem lesz meg a norma, ha nem lesz meg a norma, akkor nem keresnek annyit, hogy hidegvízre elég legyen. Megfordultak, irány vissza.

Egy más alkalommal pedig a gya- potföldre kiküldött Falb Erzsébet munkacsapata jött vissza, hogy őket inkább állítsák répaszedésbe, mert ott nagyobb a kereseti lehetőség.

Tulajdonképpen mi is a helyzet a gyapot körül? Krizsán Imre, a gazdaság vezető agronómusa azt mondja, hogy kovadt gyapot van elég, teljesíteni is lehet, mert a 8 órai norma 12 kilogramm, s ezt a mennyiséget a dolgozók teljesíteni tudják. Ezt igazolja az a tény is, hogy egy nap alatt egy dolgozó 28, sőt 30 kilogrammot is le tudott szedni, és a keresete ezzel 43 forint körül mozgott.

Kiváncsiak vagyunk, hogy a dolgozók meddig kerülgetik a gyapot- táblákat, mikor akarják leszedni a fehér aranyat. Tanácsoljuk, hogy halogatni nem érdemes, mert ha a fagy beáll, nehéz munkájuk lesz.

Miért fáznak az emberek . *.

a dombóvári 6-os fodrászszövetkezetben

Olyan esetet szeretnék leírni, mely megtörténik mostanában, de én, vagy egy másik dolgozó nem valami jó érzésnek tekinti azt. Már csak azért sem, mert főleg az utóbbi hónapokban nagyot nőtt igényünk.

Ugyanis az utcán szinte már nem tűrtek meg az emberek, mindenki ferdén nézett rám. Miért? Gondolkodtam. Vájjon mi lehet ennek az oka? Nem bántottam én senkit, ami miatt támadnának engem ilyen sokan. Akkor jöttem rá, hogy miért van ez, amikor az arcomhoz emeltem kezemet, s éreztem, hogy nagy a szakállam.

Bementem a dombóvári 6-os számú fodrász szövetkezetbe. Fázós emberek ültek, akik a cigaretta füstjével melegítették kezüket, s közbe-közbe a fodrász mesterre is fújták a füstát. Ültem és vártam a hideg szobában. De ezt hamarosan meg is untam, mert a füst nem adott nagy meleget Megkérdeztem a borbélytól, hogy miért nem tüzelnek, hiszen már november van, s kint hideg szél fúj. Olyan választ kaptam, ami nem elfogadható. — a borbély panaszkodott. Kértem a panaszikönyvet. de sajnos a 6-os számú fodrászüzletben ilyent nem ismernek. Tavasszal már egyszer megígérték hogy lesz panasz könyv, mihelyt Szekszárdon nyomtatnak. Vájjon még mindig nem nyomtattak panaszkönyvet? Vagy a dombóvári szövetkezet vezetősége nem akarja, hogy a hiányosságai a panaszkönyvbe kerüljenek — jutnak eszembe a különböző gondolatok.

Megborotváltak a hidegben. Azután nyomban hazasiettem, hogy cik két szerkesszek, amely panasszal fordul a vezetőség felé. Csupán az dühített fel legjobban, hogy míg a 6-os számú fodrász szövetkezetben fáznak az emberek, addig a főüzletben annyira meleg van, hogy a vendégeknek még a kiskabátot is le kell vetniök, hogy meg ne főijenek. Igaz, a közmondás is azt mondja, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Hát ez meg is mutatkozik a dombóvári fodrász szövetkezetnél

fa.ssü János

KÉRDEZZ — FELELEK...

Gyalog János és őri József a sar- piUsi Sarló-Kalapács tsz tagjai a sárpllisi gépállomás traktoristái azt kérdik, hogy a tsz traktoristákat abban az esetben, ha teljesítették éves tervüket, megilleti-e az 50 százalékos plusz munkabér. Ezenfelül a tsz traktoristák szállásáról ki köteles gondoskodni, és a gépállomás ebben az időszakban kö- teles-c melegétől!, illetve meleg italt biztosítani.

Abban az esetben, ha a termelőszövetkezeti tratotorista tervét 100 százalékban teljesítette, (nem III-as típusú és önálló tsz-ben érte el, hanem egyéni parasztoknál végzett talajmunkát) a felemelt 50 százalékos darabbért a gépállomás számfejti mindaddig, míg tervét termelőszövetkezetében 100 százalékon felül teljesítette. Tehát a traktorista nem károsodhat meg azáltal, ha munkáját más területen végezte. Abban az esetben, ha a traktoros éves tervét teljes egészében nem termelőszövetkezetben teljesítette, az éves terv túlteljesítéséért az 50 százalékos prémiumot pótmunkaegység jóváírás nélkül a gépállomás köteles folyósítani.

A traktorosok szállásáról, ha tsz tag, és saját szövetkezetében dolgozik, akkor a szövetkezet vezetősége köteles számára szállásról gondoskodni. Abban az esetben, ha tsz traktoristét saját termelőszövetkezetéből máshova küldik dolgozni, a gépállomás vezetősége köteles szállásról gondoskodni.

A meleg étel és meleg ital, tekintet nélkül arra, hogy az illető traktoros tsz tag, vagy nem tsz tag, ebben az időszakban (ha kint szánt), a gépállomás vezetősége köteles biztosítani. *

A szedresi dolgozók azzal a kéréssel fordultak szerkesztőségünkhöz.; Mi az oka, hogy Szedresbe egyszer van gyufa, máskor nincs, de legtöbbször nincs.

>’nnek elsősorban az az cka, hogy a földművesszövetkezet szedresi vezetősége későn nyújtotta be az igény lést a megyei FÜSZÉRT szekszárdi fiókjához. így a Füszértnél a későbbiek folyamán nem volt a raktáron gyufa, s az újraigénylést a szedresi földművesszövetkezetnek csak részben tudta leszállítani. De ebben az ügyben Salamon János a MÉSZÖV Fogyasztási Osztály vezetője intézIvan Bárgyúi akadémikus kitüntetése

Moszkva (TASzSz) Ivan Bargyin akadémikust, az egyik legkiválóbb szovjet tudóst, a tudomány terén kifejtett munkásságáért 70 születésnapja alkalmából a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendeleté értelmében Lenin-renddcl tüntették ki.

Az osztrák-szovjet barátság hónapja

Becs (TASzSz) Ausztriában most folyik az os líráik-szovjet barátság hónapja. Grácban gyűlést tartottak, amelyen Stájerország tartományi koi-mányának képviselői és számos vállalat küldöttei jelenlek meg. Gyűléseket tartottak Leobenben és Inns- I bruokban is.

kedett s Ígéretet tett arra, hogy ez több alkalommal nem fog megismétlődni.

*

Borbély Károly az udvari Bébe termelőszövetkezet elnöke levelet írt szerkesztőségünkhöz, melyben elpanaszolta, hogy a szövetkezet könyvelőjét ez év áprilisában a megyei tanács más munkabeosztásba helyezte és akkor ígéretet tett arra. hogy helyette biztosítanak egy megfelelő könyvelőt, de még a mai napig sem biztosítottak. Borbély elvtárs arra kér választ, hogy most mit tegyen, mert könyvelőre szükség van.

A megyei tanács illetékeseinél érdeklődtünk, s az a helyzet, hogy valóban a járási tainács hibás, de a megyei tanács is hibás. (Persze ebből még nem lesz könyvelő). Borbély elvtársnak azt javasoljuk, hogy a december 1-én induló tsz könyvelői tanfolyamra küldjenek egy becsületesen dolgozó tagot, mert amint a fentiekből kitűnik, a járási tanács szavára, illetve ígéretére jelen esetben nem igen lehet építeni. Hogy könyvelői tanfolyamra küldjenek egy tagot, arra pedig van lehetőség, mert maga Kiss Antal elvtárs, a megyei tanács tsz csoportvezetője mondta. *

Iregszemese dolgozó parasztsága azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy mitévők legyenek, nem tudják teljesíteni burgonyabeadási tervüket, mert a ter- ménybegyüjtő szigorúan ragaszkodik ahhoz a rendelethez, hogy a 4 centiméternél kisebb átmérőjű burgonyát nem veheti át. Vannak olyan dolgozó parasztok, mint például Tóth Mihály és Német József, akik még egy dekagramm burgonyát sem tudtak beadni, mert csak 4 centiméternél kisebb átmérőjű burgonyájuk termett.

Jogosan kérdezi Iregszemese dolgozó parasztsága. hogy most mi lesz a burgonya átvételével?

Györfi László a megyei tanács begyűjtési osztályának vezetője vizsgálat tárgyává tette ezt a 4 centiméteres burgonya ügyet, a vizsgálat eredménye az lett, hogy Iregszemese dolgozó parasztjaitól igen is át kell venni a kisebb burgonyát is, és egyben utasította november 13-án a községben lévő begyűjtőt a burgonya átvételére.

Páríhírek

A politikai gazdaságtan II. évfolyam konferenciavezetői részére kon fereneia lesz a Pártokíatás Házában november hó 16-án, hétfőn délelőtt 9 órakor.

A Párttörténet III. évfolyam kon- ferenciavezetőli részére konferencia lesz a X. fejezetből a Pártoktatás Mázában november 17-cn, kedden délelőtt 9 órakor.

Felhívjuk mimlrn konferencia vezető figyelmét, hogy pontosan jclcn- jrn meg.

MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÁGIT. PROP. OSZTÁLYA.

A mezőgazdaság* e-őadó .. .

— Hát ez meg mire jó? Nem többet keresel te itt a tsz-ben, mint egy községi tanácsnál. No meg . .. úgysem tudod te ellátni, amit egy mezőgazdasági előadónak kell. ezt verd ki a fejedből! Nem azért küldtünk hathetes iskolára, meg nem azért zavartad a család nyugalmát éjszakákon át, — bújtasd a mezőgazdasági szakkönyveket, hogy most nieg itthagyj bennünket, máshol hasznosítsd azt a keveset, amit tanultál. Maradsz velem együtt a szövetkezetben — mondogatta férjének Tamás Ferenc- né, — ezelőtt egy évvel — mikor megtudta, hogy Kisdorogra akarják vinni mezőgazdasági előadónak.

Tamásnciniaik és a szövetkezet tagjainak annyiban igaza volt, hogy egy tsz tag többet keres, mint egy mezőgazdasági előadó. Többet keres és fele gondja-baja van, mint bárkinek. Ebben Tamás Ferenc is egyetértett. De azért... azért mégsem kommunistához méltó, hogy meghátráljon a nehézségektől, nemmel válaszoljon, ha a párt, a dolgozó nép egy olyan felelősségteljes munkakörrel bízza meg, mint cgv község mezőgazdasági életének egyengetése. Ezt ő nem teszi még akkor sem, ha a felesége, vagy bárki akarja erre rászedni — határozott Tamás elvtárs — és nem volt hajlandó álláspontját megváltoztatni. Határozott és cselekedett. Tavaly augusztus 29-én átvette megbízólevelet és szeptember 1-től Kisdorog köz. ség mezőgazdasági előadója lett.

Egy év nem nagy idő, hiszen a gyümölcsfa négy év után hozza első gyér termését. De Tamás elvtárs egy évi munkájának nem ilyen eredménye van.

Mikor Kisdorogra került, az volt az első ténykedése, hogy megismerje munkatársait, megismerkedjen a köz. ség dolgozó parasztjaival. A szerencse itt is neki kedvezett. A községben olyan tanácselnök van, mint Havasi János, akinek többéves tapasztalata van, aki rövid idő alatt megtanította Tamás elvtársat, hogy mit kell tenni, hogy u község mezőgazdasági munkái rendes kerékvágásba menjenek. — „Csak ne tévesz- sze az ember szem elől, hogy kinek a megbízásából került az áll&mélet vezetőinek sorai közé, tisztán lássa, hogy a község előtt álló feladatokat nem neki, vagy helyesebben nemcsak neki kell elvégezni, hanem a község dolgozó parasztjainak, illetve termelőszövetkezeti tagjainak. Ezért azt kell tenni, hogy minden idejét a dolgozó parasztok között töltse, ismerkedjen meg azok problémáival, tanítsa, nevelje őket, akkor nem lesz hiba“ — mondotta Havasi elvtárs, az új mezőgazdasági előadónak.

Tamás elvtárs e szavakat jól emlékezetébe véste, s pár héttel ezelőtt, miikor nehezen ment a községben a vetés, csak az öreg tanácselnök szavai jutottak eszébe. Gyakran járta a Határt, s mikor a vetési munkák kellős közepében a „szárazság-elmélet“ lett úrrá, egy héten kétszer Tartott megbeszélést a mezőgazdasági állandóbizottság tagjaival. Ez bizony nem sokat javított az akkori áldatlan állapoton, mert az állandóbizottság tagjai’mind olyan élenjáró dolI

gozó parasztok, mint Kerekes Pál, Salamon György, Szabó Antal, Takács János, akik időben elvégezték a vetést, nekik nem igen kellett magyarázni a korai vetés jelentőségéről. Ennél tehát többre volt szükség. Mégpedig arra, hogy ezt azokkal is megérhessék, akik esőre vártak. Takács elvtárs még ekkor sem adta fel a reményt. A községi párt- titkárhoz ment tanácsot, illetve segítséget kérni. A pártszervezet vezetőcége ekkor napirendre tűzte a község mezőgazdasági munkáinak megbeszélését, s határozatot hoztak arra, hogy minden héten egy-egy élenjáró dolgozó parasztnál kisgyű- lést tartanak. Ezekre a kisgyfdések. re Takács elvtúrs is eljárt. Itt aztán elő kellett szedni az összes tudományát. mert bizony a parasztok csak azt hajtogatták „száraz a föld, kiszárad a gabona, újra kell vetni“, nem vetők, megvárják, míg h^z cső ■ Takács elv társ ekkor azt mondta: „Én is paraszt vagyok, meg az iskolán is tanultam, ha a növénynek a teteje sárgul, a töve nenn akkor nincs hiba. mert az azt jelenti, hogy még elég tápanyagot kap. A mi határunkban pedig a sárguló gabonák így néznek ki. Nincs várnivaló, vetni kell, mert ha megjönnek az őszi csők, azok általában sokáig szoktak tartani, megfagy a föld és akkor nem tudnak vetni". Az ilyen beszélgetések többször megismétlődtek, s eredményhez is vezettek.

Ha az ember végigjárja Kisdorog határát, jóleső érzés fogja el, mert ezen a tájon nem lehet kupacokba rakott kukoricaszárat látni, hanem zöldc.lő búzatáblákat. Kisdorogon a termelőszövetkezet is, inog az egyénileg dolgozó parasztok is maradéktalanul teljesítették vetéstervüket, sőt az egyénileg dolgozó parasztok két holddal túlteljesítették. Büszkén beszélt a járási tanács elöke. Bercsényi Vince elvtárs arról, hogy á bonyhádi járás 28 községe közül Kisdorog teljesítette elsőnek vetéstervét. Büszkék a nagyvejkei Uj Élet tsz tagjai is, hogy olyan „káder“ került ki soraikból, aki Kisdorogon mint mezőgazdasági előadó példamutatóan helytáll. Fáradságot nem ismerve harcol azért a célért, mely mindany- nviónk közös iigye: a szebb, boldogabb elet megteremtése.