Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-13 / 266. szám

1953.« NOVFMBER 13 NÄPCÖ 3 PÁR 1 ÉS PÁRT ÉPÍT ÉS A 'Sze;<szárd-ú város« a apszervezet kommun’sfá'nak feladata az ősz-szántás-vetés, begyűjtés? munka* végrehajtásában Nagy küzdelem folyik hazánk fgiész: területén az őszi szántás vetés, begyűjtés minél előbbi befejezésé­ért. Barcbaándultak a falu dolgozó pa.ra?:z,:jai. azok akiik megértették a kora), vetés jelentőségét. , Saskszárd városában az utóbbi na’ pókban gyorsult a vetés üteme, de ez íiem kielégítő még. Lassan halad az őszihúza vetése, melynek határ­ideje október 31-én már lejárt. Dol­gozó parasztságunk eg*y része vára­kozási álláspontra helyezkedett, az­zal érveitek hogy nem lehet vetni, kg meny és száraz a talaj. Pedig év ez/ázados tapasztalata a dolgozó pa­rasztoknak az. hoov ősszel a porba., tatvass7.nl a sárba vessünk. Ez a köz­mondás számtalanszor bevált, példa ajt,elmúlt év. amikor dolgozó paraszt- eátgnnk vetőmag hiányában is igye­kezett korán vetni. És aki korán ve­tett termése holdanként 2—3 mázsá­val js több volt, A pártszervezetek kommunisitái- npk. népnevelőinek felvilágosító szó. vsai kell harcolni azért, hog-,, minden evem őszi gabona minél előbb a föld­be kerüljön. Az utóbbi időben a ve­tésért folyó küzdelem pártszerveze­teink, népnevelőink részéről csők* kent. A kommunisták, a népnevelők nem ismertetik eléggé pártunk hate- rr> zalait a kormány programmját, nem ismertetőt megfelelően a minisz­tertanács rendeletéit. Az újvárosi alapszervezelek nép­nevelőinél is megállt a politikai fel- ortlágosító munka. Az aratás-cséplós befejezése óta a népnevelők alig járt tak ki területükre agitációs munkát végezni. Nem tartotta^ kisgyűlése- ket, e’Iianyagolitak a csopefrtos be­szélgetéseket, s magát az agitációs munkát ie. Hibát követett el első­sorban az aliaipszerveziei vezetősége, mert nem mozgósította eléggé a kom immástákait a feladatok megoldására. Ezt, bizonyítja, hogy a népneve’.öér- tekezlteteket ugyan megtartottuk, de ezeken az agitátorok a% 30—40 szá­zaléka vett részt. Az elmúlt taggyűlés célja az volt. ogy ezen sürgősen változtassunk, A titkári beszámoló mozgósította a kom munistákait e feliädafgiK' megoldására. Ennuék nyomián kisgyűléseket szer* vertek a népnevelők. De ezetc a kis- gyűlések még mindig nem kellően si­kerültek. Kiss István és Fejes Gyu- láné elvtársak például a Kaipisztrán- ubcában nem hajtották végre a párt- szervezet megbizaitásét, mert a kis" gyűléseket nem szervezték mag. Még súlyosabb, hogy Kiss elvtárs felelős- ségrevonásakor arra hivatkozott, hogy neki futbaKimsccsre kellett men­ni. Felelősség terheli az alaipsaerve- zet vezetőségiét is ment nem ellen­őrizte idejében a két elvtárs mun­káját. mert akikor meg tudtuk vor na akaidiályoznii a kisgyűlés elmara­dását. A taggyűlés foglalkozott a kom­munisták példamutatásával is, ami még hiányzik aiz alapszervezetaél, még az olyanoknál is, akik eddig élenjártak. Márkus István elvtárs fe- !esiége pártválasztmányi és vezetősé­gi tag. Ennek ellenére még nőm ve­tetitek el a búzát, s ugyanez jellem­ző Marsai Mihály elvtársira is aki­nek búzavetőmagja szintién a zsákban várja még, hogy a földbe kerüljön. A munka minden területién, ugyanig-,, az őszi vetési munkákban is a kom- miumsláiknak kell élenjárni, példát mutatni, vezetni „ tömegeket: Ez o feladata Márkus István és Marsai Mi­hó’v elvtársaknak is! Az újvárosi alapszervezet az őszi mezőgazdasági munkák sikeres el­végzéséért csupán két kisgyűlés t tiair- to'i'i a népnevelők imitt-amott men­tek ki a területre agitálni. Károly József e'ivtárs népnevelő az egyik értekezleten elmondotta, hogy a tit­kár elvtárs több segítséget, úimuta" test nyújtson ?, népnevelőknek. a kisaiyúlés előadóiknak, n~ a városi tanácshoz kelljen felmenni adatokér- a kisgiyűijá? megtartásához. Ismertesse a titkár elvtárs konkrétan a minisz­tertanács rendeletit valamint azit; hogy mit jelentenek ezek a rendele­tiek Sziekszá.rd dolgozó parasztjainak is. A mostani taggyűlés beszámolója már a minisztertanács addiq mogtie- üont rendeletéire volt felépítve és konkrétan foglalkozott a feladatok­kal. Egves elvtársak azonban nem szívlelték mcq a beszámolót « így nem is mentek ki a területire népneve lőmunkáira. Grajsza Júli0 elvtársnő pl. a tavasz óta nem volt a terü­leten nem végzett népnevelőmunkáit azóta, s a taggyűlésekre is ritkán jár el. Pártunk Szervezeti Szabályzata pe­dig előirjq többek között: ,,A párt­tag kötelessége, hogy minden erejé­vel harcoljon a párt, a dolgozó nep, a haza ügyéért, a Magyar Népköztár saság felvirágoztatásáért. Állandóan erősítse kapcsolatát a tömegekkel, vi­lágosítsa tel őket a párt politikájá­ról, tanácsadójuk, vezetőjük legyen. Élenjárjon a termeJésben, példát mu­tasson a munka tégy elemben.“ A kom­munisták tevékenységében, harcké­pességében, politikai felvilágosító munkájukban rejffiik az őszi mezőgaz­daságii munkák, a szántás-vetés^ be* gyűjtés sikere. Ezt kell fokozottabban szívügyük­ké tenni az újvárosi alaipszerveziet kommunistáinak is. Politikai felvilá­gosító munkával kell győzelemre vin niök az őszi vetés befejezéséért ví­vott harcot. Felelősek vagyunk az ősziek vetésénél tapasztalható elma" radáeért. Éppen ezért a népnevelők fáradságot nem ismerve, mindem tu dásuka't latbavetve végezzék a poli tikai felvilágosító munkát a dolgozó parasztok között. Magyarázzák meg, hogy a vetés közvetlen egyéni ér­dek is. Mutassanak rá arra is. hogy az elmúlt tavasz folyamán milyen harc folyt a kenyérért a dolgozó pa­rasztok között is, amikor sorban- álltak. Ezért is kell vetni, még­pedig azonnal, hogy ilyen ne for- a.."ÍVi:c,iio-, p’ő többet Tu'datositeák széles körben, hogy pártunk és kor­mányunk eg -ik legfontosabb gond­ja, a dolgozók életszínvonalának ál­landó növelése, igényeik maximális kielégítése. Ennek fényében mulas­sák meg, hogy az őszi vetés, be­gyűjtés, mélyszántás minél e'rti.b való elvégzése legdöntőbb hozzájá­rulás a dolgozó parasztság részérő' a kormányprogramm megvalósításá­hoz. Ami ebben az országban történik, politikai, gazdasági, kulturális téren, rtrösndbp," a kommno-Vák felelő­sek. Felelősek az újvárosi alapszer­vezet kommunistái is területükön a vetésért, szántásért, begyűjtésért. Most még inkább harcba kell in­dulni minden újvárosi alapszervezet­hez tartozó kommunistának, öreg­nek és fiatalnak egyaránt a vetes befejezéséért, hogy méltók lehessünk pártunk és a dolgozó nép biza'mára. Horváth József a Szekszárd-ujvárosi alap­szervezet titkára. Amit még mindig nem lehet kapni Vásárlási körút Szekszárdou. vásárlás nélkül Békekiildötfválasztó gyűlések Tolna megyében Kölesden a községi kultúrterem Majdnem teljesen megtelt. Mintegy 170 dolgozó veti részt a béke küldő 11 válasz tó gyűlésen. Papp Ferenc vajgyári dolgozó mondott bevezető bestédet, arrtdy- ben hangsúlyozta az ünnepélyes küldöttválasztás jelentőségét. Farkas falvi József általános iskolai tanító tartott előadást a békéről, a béke jelentő­ségéről. Elmondotta, hogy az amerikai imperialisták milyen merénylete- két követtek és követnek el még ma is békés életünk ellen. A béke meg­védése tehát mindannyiónk kötelessége. A lelkeshangú előadás után kö­vetkezett a küldöttek megválasztása. A dolgozók maguk közül választot­tak küldötteket, akik a járási béke gyűlésen képviselik a község dolgo­zóit, tolmácsolják békeüzenetüket. A megválasztott küldöttek között van­nak élenjáró dolgozó parasztok, mint Benke József, mezőgazdasági előadó, Tupi József tanácstag, de van ipari dolgozó is, Papp Ferenc vajgyári és Pribék József téglagyári munkások. A kölesdi fiatalokat Kaposi Julianna DISZ-tag képviseli. Á küldő ‘tválasztó gyűlést az úttörők műsora tette ün. nepélyesebbé. A pajtások békéről szóló szavalataidat és népi táncokat mu­tattak be. A gyü'is befejezésekor minden dolgozó arcán az tükröződött, hogy nemcsak akarta, kívánja a békét, hanem megvédése érdekében kész áldozatokat is vállalni. Hőgyés % községben is megtartották a béke küldöttválasztó gyűlést. Lányai Dezső tanító ünnepi beszédben mondotta el, hogy milyen fontos, mit jelent szá­munkra a béke és milyen nagy jelentőségűek a napjainkban lezajló béke. gyűlések. Majd megválasztották a 10 tagú békeküldöttséget, amely flő- gyész község harcos békeakaratáról tesz tanúságot a járási küldöttvá­lasztó gyűlésen. A jelölteket a dolgozók leg jobbjaiból választották meg. Találunk közöttük példamutató dolgozó parasztokat, szocialista szektorok ban dolgozókat, kiváló nevelőket. Az ünnepélyes hangulatot növelte az Amek-Otthon zenekarának részvétele és az óvónőképző műsora. Az Óvó­nőképző tanulói békedalokat énekelt :k és békéről szóló szavalatokkal lel. kesítették a megjelent dolgozókat. Sítnon^ornvai Bőrgyár; Az élenjárók példája nyomán A Simontomyai Bőrgyárban az el­múlt hónapban ismét megnőtt azok­nak a száma, akik a termelés élhar­cosaivá váltak. Alig akad olyan dol­gozó az üzemben, aki 100 százalékon alul teljesítené '^tervét, illetve vállalá sát. A dolgozók jó munkáját tükrözi vissza, hogy a Bőrgyár üzemi átlag­teljesítménye 122.3 százalékos volt október hónapban. Antal János gószínelő 141 százalék ra, Németh János tímár 135, Kovács István taszító 133, Takács László gép kefélő 125, Kiár István taszító 141, őri Mihály taszító 132, Kiss Béla Boxraktáros 161, Mészáros József boxraktáros 170, Pelákovics Istvánná kenő 164, Jobbágy János kruponáló 125, Liptai János faragó 132, Gereny Sándor faragó 131, Ányos József talpraktári munkás 142, Fazekas Jó­zsef préselő pedig 124 százalékra tel­jesítették október havi tervüket. Pél­dájukat követik a többiek is, az üzem minden dolgozója terve túltel­jesítésével segíti a párt és a kor­mány programmját. Hő?vp»7Í Téol-igyár: U «ztahanov stákat tüntettek ki November 6-án a hőgyészi tégla­gyár dolgozói egybegyűltek, hogy kis ünnepség keretében megemlékezze­nek november 7. jelentőségéről. A dolgozók lelkes hangulatban hall­gatták Schönberger Márton üzem­vezető rövid, de jelentős beszámoló­ját. Kettős ünnep volt a téglagyárban. Schönberger elvtárs rövid beszámoló ja után beszélt a termelésben élen­járókról, azokról, akik egész éven át — de az utóbbi héten is — tudá­suk legjavát adták. Ide tartoznak Tillmann Miklós és .Ulrich Károly rakodómunkások, akik 150 százalék­ra teljesítették az utóbbi hónapok­ban tervüket. Schönberger Márton példaképül állította e két dolgozót a többiek elé és valamennyiek örömé­re sztahanovista jelvényt tűzött mel­lükre. Major Mátyás levelező. At ár'es á'Htős nemcsak olcsó árakat, hanem árubőséget is terem­tett. Ma már alig Van iparcikk, ami­ből ne állna bőséges választék a dol­gozók előtt. Bzekszárdon azonban mégis hibák mutatkoznak. Nem nagy hibák, ki lehet őket javítani, csak egy kis figyelem és jóakarat kell hozzá. Az egész azzal kezdődött, hogy vidéki barátunk, aki néhány napra Szekszárdra érkezett, valami útra- valót akart vásárolni elutazása előtt. Utunk a város központjában léve csemegeboltba vezetett, mely dús kirakataival valóban csábitja a ve­vőket. De a választékos kirakatok megtekintése után ha belép az em­ber a boltba, .mintha az elvarázsolt kastélyba érkezne: egyszerre ü’-ts polcokat lát az élelmiszerosztályon. Az elárusítók roppant figyelmesek, legalább is az, amelyiknél érdeklő­dünk s lágyan csengő hangon mond­ja eh hogy pillanatnyilag valóban nem tud adni semmit, a szalámi, a sajt, a konzerv elfogyott, azonban néhány hét türelem és minden meg­változik. • — A húsárut Pécsről fogják szál­lítani, aszpik s más ételkülöngessé- gek Budapestről érkeznek naponta, teherautón. Bíztató 8vS. azonban addig is jó lenne valamit venni s ezért azt kér­jük, hogy a kirakatban lévő kon- zervekből vegyen be egyet, mielőtt az aszpik megérkezik, elfogyasztjuk. De azt nem lehet. A kirakat az ki­rakat, ahhoz nem nyúl senki. Ha már itt tartunk, vegyünk ta­lán kenyeret. A kenyeres polc azon­ban üres, a pék még nem érkezett meg. A csemegeboltban jósok nin­csenek, így a szegény vásárló telje­sen ki van téve a sütőüzem szeszé­lyének: egyszer azért majd megér­kezik a kenyér is. A földművesszövetkezet központi boltjában a mustárral van baj. Csak egy kilót lehet venni, kevesebbet nem adnak, mert nem bontják fel az üveget. De nincs 2 decis zománc­bögre sem, amit egyébként az egész városban nem lehet kapni. Háziaszony ismerősünk végigjárta a várost 1 liter ecetért. Minden üz­letben savanyú arcok fogadták: el­fogyott, még nem érkezett meg. De hetek óta nincs sok egyéb árucikk sem. Sem az Anyák boltjában, sem a Ruházati boltban nem lehet kap­ni gyermekmackót, rejtélyes okok miatt nem érkezik meg az olcsó női selyemharisnya, s igazán nagy szerencséjének kell lennie annak, aki el tud csípni egy leszállított áru lópokrócot. A vasáru bobban is vannak hiányok. Nem lehet kályhát kapni, vagy ha van, egyáltalán nem olyán, amilyent a vásárló szeretne. Nincs kályhacső, pedig — ennek felisme­réséhez nem kell nagy fantázia — A Német Demokratikus Köztársaság és az Albán Népköz ársasáe követséggé szervezi át tiranai, illetve berlini diplomáciai miss/ió át Berlin (MTI). Mint hivatalos hely ről közük, a Német Demokratikus Köztársaság és az Albán Népköztár­saság kormányának megállapodása értelmében a Német Demokratikus Köztársaság tiranai és az Albán Népköztársaság berlini diplomáciai misszióját követséggé szervezik át. Ulvi Lulo rendkívüH követ és meg hatalmazott miniszter, az Albán Nép köztársaság követe a Német Demo­kratikus Köztársaságban, csütörtö­kön megérkezett Berünbe, Adenauerék meg akarják h;vni Bonnba McCarthyt, hogy „tanultának tőié“ most van az ideje. Egy ismerősünk ‘öbb, mint 2 hónapja vár függöny­tartóra, azonban hiába. A függöny, amivel lakását szeretné díszíteni, a szekrényben várja tartóját. Rákosi elvtárs legutóbbi beszá­molójában kereskedelmünkkel kap­csolatban ezt mondotta: ..Ki kell küszöbölnünk azokat a hibákat, ame lyeket belkereskedelmünk a lakos­ság ellátása terén elkövetett. Nép- iólétünk emelésének elengedhetetlen feltétele, hogy lényegesen*megjavít­suk az áruforgalmat a városban csakúgy, mint a falun." Tennivaló van. Most már csak az kell, hogy a szekszárdi kereske­delmi szervek sürgősen kijavítsák el­követett hibáikat. . * (—s—) Berlin (MTI). A „Nürnberger 8 Uhr Blatt' jelentése szerint a nyugat németországi kormánykoalíció több képviselője azt kívánja, hogy McCarthy szenátort, a hírhedt ame­Bécs (TASZSZ). A demokratikus sajtó közli, hogy Klagenfurt legna­gyobb kórházának igazgatójává Oscar Kaufmannt nevezték ki. Oscar Kauf­mann 1945-ig egyik legközelebbi munkatársa volt a háborús bűnös Continak, aki Hitler idejében a bi­rikai „boszorkányüldözőt'' a közel­jövőben hívják Bonnba, Adenauerék el akarják sajátítani McCarthy mód­szereit, amelyeket a „kommunizmus elleni harcban" alkalmaz. rodakni egészségügyi központ veze­tője volt. Continak és uszályhordo­zóinak — ezek közé tartozott Oscar Kaufmann is — utasítására a hit­leri Németország kórházaiban tízez­rével gyilkolták meg a betegeket, köztük sok Ausztriából elhnrcoltat is. Háború* bfíuö> vezető ti-ztséjtjbe került Ausz'riában MEGJEGYZÉSEK Kemény Tamás és a köles . . . Az avari út mellett két köles- asztag áll magában. Vájjon hon­nan és mikor kerültek ezek ide? Hiszen az aratási és cséplési idő már régen lejárt. Ezek foglalkoz­tatják gondolataimat, amikor ránéz tem ezekre a rosszul sikerült asz- tagműmiákra. '’'öprengtem egy da­rabig, végül is arra az elhatáro­zásra jutottam, hogy talán a falu­ban majd felvilágosítanak. November 9-ét írunk, Iregszem- csén vagyunk. Az egyre sűrűsödő és mindig lejjebb szálló köd, pró­bálja betakarni Kemény Tamás ügyvezető lelkiismeretlen munká­ját. Ez úgy kezdődött, hogy a föld­művesszövetkezet patronál 8 hold tartalékföldterületet, amibe kölest vetettek. A köles szépen fejlődött, megérett. A munka további moz­zanatai az aratásból, az összehor­dásból álltak — amit a tény is iga zol. Hej, azóta sok idő lejárt, sok víz folyt le a Dunán. Az a szeren­csétlen köles azonban még mindig asztagban van és egyre vár. Vár­ja azt a jó lelket, aki majd meg­szánja és megajándékozza egy cséplőgéppel. A régen várt segít­ség azonban egyre késik, késik. Bedig az iregszemcsei gépállomás két cséplőgépét alakította át apró­mag cséplésre, de a földművesszö- vetkezet 8 hold kölese mégsem ke­rült a gépbe. Na, de miért? — Azért, mert a gépállomás villany­erővel hajtott cséplőgépe egy he­lyen leállt és a gépállomás arra kérte a arazdákat. hogy hord iák oda a csépelnivalójukat. A másik csép­lőgép pedig a szomszédos közsé­gekbe ment el dolgozni. A hiba ott kezdődött, hogy a kö­les nem ment a cséplőgéphez, az ügyvezető kartárs pedig annál lus­tább volt, minthogy intézkedett volna, hogy az a szerencsétlen kö­les végre a rendeltetési helyére jus son. A napok egymásután múltak. Kemény Tamás hiába várta azt a bizonyos sült galambot — nem re­pült, hiába, úgylátszik, hogy szebb vidékre költözött. A mesének azonban meg nincs vége. A refrén újra és újra ismét­li, hogy Kemény Tamás ügyvezető kartárs mennyivel károsította meg népgazdaságunkat. A 8 hóid köles­ből legkevesebb 48 mázsa kölest tudtak volna betakarítani, ami forintra átszámítva 3.600 forint. önkénytelenül is felvetődik az a kérdés, hogy tulajdonképpen mi is a célja Kemény Tamásnak? Nem nehéz válaszolni. Természetesen csak az, hogy az ügyvezető kartárs nem viseli szívén annak a nyolc hold kölesnek a sorsát, hanem minden lelkiismeretfurdalás nélkül hagyja veszendőbe menni azt a sok magot. Igazán nem ártana, ha a MÉ­SZÖV a tamási járásba is el-ei- iátogatna és tüzetesen megnézné a dolgok jelenlegi állását a köles cséplése körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom