Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
1953 NOVEMBER 1 NAPC6 5 A NAGY OKTÓBER TISZTELEI ÉRÉ „Forradalmi műszakot11 ndítanok fataljai a Tolnai Text’l^v^r Nem a hóvégi rohammunka eredménye az, hogy ezekben a napokban a Tolnai Textilrnűvekben sokkal nagyobb eredményeket énnek el a dolgozók, mint a hó elején, hanem annak a következménye, hogy közeleg november 7-e és a do'gőzök a tel ajánlásaikat kimagaslóan teljesítik. Soha nem látott és nem tapasztalt eredmények születnek a textilgyáriban. Különösen a fiatalok azok, akik kimagasló eredményeket értek el a Komszomol-műszak alatt is. A textil gvár október három utoisó napján nT+eliesítette a tervét. Emelkedett a munka termelékenysége is és egyre javul a termelt áruk minősége. Már pótolták az "lső dekád lemaradását. Október 29-én, csütörtökön, mind a délelőttös, mind a délutános műszakok teljesítették a tervüket. Azonban az ifjúsági üzemrész doilgozói ke- iültek ezen a napom is az élre. lsguitt Adám ifjúsági brigádja csütörtökön délelőtt dolgozott, és tervüket 122 százalékra teljesítették. Az üzemátlag a délelőttös műszakok eredményét összesítve 108 száza1 °k volt, míg a délutános műszakok eredményeivel összesítve október 29-én a textilgyárban 105.4 százalékos volt a termelés. Október 30-án reggel az ifjúsági üzemrész dolgozói brigádértekezletet tartottak, melyen Isgum Adóm brigádja elhatározta, hogy még ebben az évben valamennyien sztahanovisták lesznek. Hét szövő van ebben a műszakban, olyanok, mint Virág Anna, Tóth Anna és Hochsteiger Mária, akik mindig a legjobb eredményt érik <>! vetési tervük és a minőségi terv teljesítésében. Megjavult a munkavei-seny értékelése és népszerűsítése is. Ma már a szövőket reggel a legfrissebb eredmények fogadják, ugyanis az üzemi DISZ szervezet megvalósította, hogy minden fiatal munkáját naponta értékeli. megállapítja, hogy a vállalást hogyan teljesítette, s azt egy sokszo- , rosított versenyhínadóban teszi köz- | zé.' melyet munkábaállás ©lőtt már minden szövőgépre elhelyeznek. A Komszomol-műszak első napján | történt, hogy az Ifjúsági műhelyrész dolgozói párosversenyre hívták a gyors-üzemrész dolgozóit a tervek VíVflMasftése és a minőség javítása érd^kéb^n. A párosverseny ideje óta | a gyorsüzemrész dolgozói is tudják' teljesíteni naponta tervüket. Tóth Anna négygépes szövőnő 134 százatokét! míg versenytársa. Vier linn Pan la, ugyancsak négygépes szövőnő, 139 százalékot teljesített október 29-én. Ezen a napon a gyorsüzemrész dolgozói közül Cseh Ferencné érte el a legjobb eredményt, 132 százalékot teljesített, ifj. Mino- rics József pedig 125 százalékot ért el. Nagy lelkesedéssel készülnek a textilgyár dolgozói a forradalmi műszakra. A műszaki dolgozók már megtették a szükséges intézkedéseket, hogy sikerrel, új termelési eredményekkel zárják a dolgozók által kezdeményezett műszakot. November 7-rc készülnek a Dombóvári Malom dolgozói Még a hónap elején tettek vállalásokat e nagy nap tiszteletéfe, hogv ezen kere-ztül még több, még jobb minőségű lisztet adjanak a dolgozóknak. A kiszerelő dolgozót ígéretet tettek, hogy egyéni normájukat 130 százalékra, míg a lebontott tervet 104 százalékra teljesítik. Hujladékcsök" kerítésre is történt vállalás. Az őrlőüzem dolgozói megfogadták, hogy a havi tervet 102 százalékra teljesítik, s november 7-ig nem lesz 100 százalékon alul egyéni teljesítő. A dolgozók szépen teljesítik adott szavukat. A november 1-től beinduló „forradalmi műszak" alatt úgy dolgoznak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójára tett ígéretükéi minden részletében teljesítsék. Új telefonkönyv készül Az új budapesti telefonkönyv a jövő év elején kerül az előfizetőkhöz. A budapesti telefonkönyv készítésével egyidőben állítják össze a vidéki telefonkönyveket is. Ezideig az volt a rendszer, hugy valamennyi vi dÓKi város és község minden telefonszámát egy könyvben nyonifat- ták ki Most minden megyének külön telefonkönyv készül A vidéki előfizetők azonban a saját megyéjükön kívül tetszés szerint megvásárolhatják más megyének a telefon könyvét is. A postahivataloknál természetesen minden telefonkönyvet meg lehet majd to'ákii. A vidéki névsorok a budapesti távbeszélő- együtt ugyemcsfilk. a ■’övő év elején kerülnek az előfizetőkhöz. Kő1©“»!' Vaii'izem : Minden dolgozó vállalt kóíelezeltséget november 7-re A Kölesdi Vajüzemben a napokban fejezték be a gyár átalakítását. Bővült az üzem, nagyobb lett kapacitása. és ezzel egyidőben mód és lehetőség nyílik arra is, hogy az áruk minőségét állandóan javítsák. Két új sajtikádat kaptak az elmúlt héten és a napokban már ezekben készítik a finom, ízletes sajtot, Sokezer forintot fordított már államunk ennek az üzemnek a korszerűsítésére is. Számos új gépet szereltek már be, melyek megkönnyítik és gyorsabbá teszik a termelést. Legutóbb egy ötezer literes szivattyút kaptak. Október 26-án tartották az üzemben a szokásos tervismertető-értekezletet, melyen a telep vezetője beszámolt az október havi terv teljesítéséről és ismertette a november havi előirányzatot is. A dolgozók megfogad ták, hogy az. október havi eredményes munka után, újabb kötelezettséget vállalnak a november havi terv teljesítésére. Gáti János és ölveczki János fűtők váffiail- tak elsőnek kötelezettséget, megfogadták, hogy szén- megtakarítással is elősegítik, hogy méltóképpen ünnepeljék meg november 7-ét. a Nagy Október 36. évfordulóját,. A sajtmesterek arra tettek fogadalmat, hogy 80 százalékban első osztályú exportképes árut termelnek. Szili Erzsébet és Póth Sándorné, a vajüzem két legjobb pasztőröse, megfogadta, hogy teljesítményét 5 százalékkal növeli. Végeredményben minden dolgozó vállalt kötelezettséget, s megfogadták, hogy november 2—7-ig „forradalmi műszakot." tartanak. Ezekben a napokban a dolgozók már vállalásuk vatóraváltásán dotgoz.na.k Október 29-én például a .gyár minden dolgozója túlteljesítette vállalását. S/phiz^rdi 4iiióiavíió: Fiata'oU az élen a november 7-re ind tolt munkaversenyben A Szekszárdi Autójavító Vállalat dolgozói is, úgy, mint megyénk többi üzemeiben, készülnek megünnepelni November 7-ét. A vállalat vailamen.nyi dolgozója párosversenybe -l-épett a terv sikeréért. Kü'ön verseny induilt a vállalat szak brigádjai között a legjobb brigád cím elnyeréséért. A brigádok versenye augusztus 11-én kezdődött. Akkor intéztek felhívást ag írógépes-brigád tagjai a többi brigád felé. Vállalásaik túlsúlyban a kiváló minőségi munkára irányult. A dolgozók munka- versenyének eredménye az lett, hogy a harmadik negyedéves tervet 104 százalékra tudták teljesíteni, ami annál is inkább dicséretreméltó eredmény, mivel a vállalat a megelőző negyedévek tervét egy esetben sem tudta teljesíteni. Különösen a fiatalok érnek el a termelésben olvan eredményeket, meiy felkelti nemcsak a válMatvezetők, hanem más tanácsi vállalatok vezetőinek figyelmét is. Azok a fiatalok végeznek jó munkát, akik ebben az évben lettek szakmunkások. Ezek közé tartozik Prei- mayar István. Schrott József és Bandi János. Legutóbbi dekádtervüket 110 százalékra teljesítették. A fiatalok sokkal jobb munkát végeznek, mint az idősebb dolgozók. Ez a véleménye a vállalat vezetőinek is. Hogy mennyim igaza van, azt bizonyítja a, teljesítmény elszámolási lap is. KoKáth András és Hennert László autóműszerészek kiváló minőségi munkát végeznek. Legutóbb dekádtervüket 123,5, illetve 228 százalékra teljesítették. Foníos feladatunk: a dolgozók panaszainak orvoslása Kétféle bikát ismer a téglagyári dolgozó: tud a falvak bikáiról, melyek élő állatok, mert hiszen húsból és vérből vannak, és a téglagyári „bikáról", mely téglából, tégla alatt kemencében születik és a téglaégetők kedvétől függ, hogy mekkorára nő meg. A kemencemunkásók bikának hívják, amikor a tégla a kelleténél nagyobb hőségtől összeég, egybeforr. Ilyenkor az. egybeforrt téglatömeg úgy terpeszkedik végig a kemencében, mint egy élő bika. Ám, ez a bikajószág rengeteg mérget és bosszúságot okoz a kihoirdóknak. Mert ezzel nem lehet olyan könnyen elbánni, mint az élő híméllat- tal, hogy nekimegyünk kutyával és ostorral és kiűzzük. A kirakok legtöbb esetben kalapáccsal, feszítővassal és csákány- nyiat verik jobbról-ba-lrói, míg nagynehezen darabokra törik, hogy azután a kamratisztítók talicskába rakva kihordják. Közben szidják mérgesen az égetőket a kihordók, a „házmestert", hogy miért nem vigyáznak, miért csinálnak bikát. Ment tudniillik a kihordok a bikával való vesződésükért nem kapnák semmit, szabály szerint a bikáért az égetők a felelősek. Tehát, ha az égető bikát csinál, köteles azt felfeszegetni és széjjelverni. Tudják ezt a téglaégetők, de hogy a rájuk háruló felelősség alól kibújjanak, igyekeznek egymásra tolni a bikát: „Ezt a bikát nem én csináltam" — mondja az egyik. „Ez nem az én bikám" — mondja a másik, a harmadik, és sohasem tűnik ki, hogy az egyik, vagy másik bikának ki is lehet tulajdonképpen a gazdája. Szakértői szemmel nézve, könnyű kitalálni, hogy a téglagyári bikának ki az igazi gazdája: A bor. A borban ugyanis igazság és bölcsesség van, aki bort iszik az idegen nyelveket beszél és mindenféle tudományt ismer, bortól az ember verseket ír, bortól a gyáva bátorságot kap, bortól a politikus csizmát tud varrni, az égető „bikáit" csinálni. Sőt vannak olyan természetek is — Jókaival szólva: „akik csak akkor felelnek meg igazán a maguk hivatásának, amikor illő mértéke szerint a hálédatos nedvek elmetehetségeiket felfrissítik." A harmincas évek vége felé a Teveli Téglagyár akkori tulajdonosának, Avar Jánosnak volt egy Szandrei Sándor nevű égetője, aki rendkívül részeges volt, szünet nélkül ivott és szünet nélkül bikát csinált és szüntet énül azt hangoztatta: „Én vagyok a mesterek mestere". Avar akkor nem tűrte, hogy fele tégláját Szendrei bikává égesse, tehát gondolt egyet és elkergette az üzem területéről a „mesterek mesterét". Rá következő évben kapott Avar Bajáról egy huszonhárom-éves fiatal égetőt: Veréb Vendelnek hívták. Veréb addig önállóan még -nem égetett. Ennek ©lenére bikát mégsem csinált, ez pedig annak volt tudható be, hogy Veréb Vendel antialkoholista volt, tehát soha nem ivott egy csep bort sem. de bikát sem csinált. így tehát Veréb teljesen selejtmentesen égetett, mert a bika a téglagyárakban selejtet jelent A Teveiá Téglagyár égetői is inkább szeretik, ha a demi- zson telle van, mintha üres: tudnak is bikát csi-ná'ni. Nem arról van szó, hogy szüntelenül bikát csinálnak, ha akadnak néhanapján jó nagyok, jó kövérek, hadd mérgelődjenek a kihordok. Szeptember vége felé egy jókora bika miatt Varga Lajos kamratisztító is kikelt magából és Ponciustól Pilátusig mindenkit fenyegetett a bika miatt. A kihordok is egytől- egyig felindultak ugyancsak emiatt. — Készakarva csinálják nyakunkra, hogy ne tudjunk keresni — mondta magából kikelve Réger János kihordó De lazított a többi kihordó is, mire Perényi János műszaki vezető, akinek felesége is éget a Teveli Téglagyárban, betoppan a kemencébe, és kissé haragosan megjegyezte: — Maguknak ez is valami? Menjenek Zombára. vagy Bonyhádra, ott látnak majd bikát! Utévégre mi nem is vagyunk az oka, ette volna meg a fene, ak-i .kitalálta, hogy negyediknek egy tudatlan égetőt kell beállítani: az csinálja a bikát. Seifert Mihályné az, akit beállították negyedik égetőnek, végighallgatta a műszaki vezető kirohanásait, és annyira szívére velte Perényi támadását, hogy majdnem sírt. — Hogyan mernék ilyet rám fogni! — mondogatta magában — Saifertné — hiszen én ott nem is tüzeltem, amit be is tudok bizonyítani. Másnap Seifert Mihályné megkérte Varga Lajos kamra- tisztítót, menjen fel vele a ringre, megmutatja neki, hol tüzelt ő, mert ahol a bika van, obt ő egyáltalán nem tüzér. Megtudta Perényi, hogy Varga Seifertné hívására felment a ringre tüzet szemlélni, hogy hol tüzelt a Seifertné asszony és hol nem. A műszaki vezető tüstént magához hívatta Vargát, a kamratisztítót és azt mondta neki: — Lajoska, maga többet ne menjen a ringre tüzet vizsgálni, magának semmi köze a tűzhöz! Megértette? — Igen, megértettem, többet nem megyek a ringre tüzet vizsgálni — mond-ta a kamratisztító szolgai alázattal Rákövetkező héten megint megszületett egy jókora bika Varga Lajos csak fintorgatta az orrát, de nem szólt egy szót sem. — Mi az, ma nem haragszol a bikára, hogy nem szólsz semmit Lajos — kérdezte Réger Vargától. — Dehogyisnam haragszom — mondta Varga Lajw — csak én már nem szólok semmit, ha mind összeégetik az égetők a téglát, akkor sem. A múltkor is megkaptam Perényi- től, hogy miért megyek a ringre tüzet vizsgálni. — Nem úgy van az — vette át ismét a szót Réger — ha azt akarjuk, hogy a tervet teljesíteni tudjuk, akkor kötelességünk szólni, mert bűdnek ezek égetni, csak az a baj, hogy nem vigyáznak Es. ha csinálnak is néha bikát, de legalább vallanák be: „Ezek a mi bikáink, ezeket mi csináltok" — így egész máskép hangzana, nem ám úgy, mint ők, aikiik bünte- len bűnöst keresnek. így a bikáknak sose lesz gazdájuk és ebből kára lesz a gyárnak, meg nekünk is. Csizmók József zettséx szempontjából, (dís S-abo Sándor kölesdi dolgozó paraszt arról ran <*zkodott, hogy fia után 600 forint katonai szolgál a tment essegt adót kell fizetni. Miután megállapítottuk. hogv a. kivetett 600 forint adó jogtalan, töröltük. Minden igyekezetünkkel, erőnkkel azon leszünk, hogy a hozzánk forduló dolgozók panaszait becsületesen lelkiismeretesen elintézzük, mert a nép bizalma a tanácsok iránt kötelei. Arra kötelezi a tanácsok dolgozóit, hogy a dolgozók ügyeit bürokratizmus mentesen, a legnagyobb odaadással végezzék. C-ÖZON LAJOS megyei tanács. Kormányunk progra-mmjának meg- | jelenése óta dolgozóink problémáival, ' javaslataival az eddiginél sokkal nagyobb odaadással foglalkozunk, amit több konkrét példa is bizonyít. A dolgozók ügyeit soronkívül is felülvizsgáljuk és a lehető leggyorsabban megtesszük a szükséges intézkedéseket. Kifogásuk volt a borbeadási előírással kapcsolatban Mártonfi András, László Ferenc, Szekszárdi István szekszárdi dolgozó parasztoknak, és Humml Mihályné bálaszéki lakosnak. A panaszát felülvizsgáltuk és mérsékeltük a beadásukat. A csereingatlanként kapott szőlőterületüket állami tartalékszőlőkkel am'”' >don bíráltuk el a borbeadási köteleFelhívás Tolna megye dolgozó népéhez Mi. Tolna megye drtgotóvnak szocialista öntudatára s/.ómíi mk és arra, hogy készleteiket önként átadják. Kormámyprograinmunk alapján ebből az ócskavasból ké-zülnek krtnynyfl és élelmiszeriparunk gépei, melyek a további árleszállításokat és ezen keresztül életszínvonalunk emel. kedéséi eredményezik Előre a minisztertanács határoz«- tának maradéktalan megvalósításiért. a novemb'*ri Eu'ßijü)töh<i"ni> sí- kérőért! Varga Gyűl» Foto László MÉSZÖV-titkát MŰI igazító A minisztertanács 1953. november 2-től 30-ig Vasgyüjtő Hónap megtartását rendelte el. Pártunk és kormányzatunk Tolna megye népétől várja, hogy kohóinak ellátása érdekében önként adják át elfekvő ócskavas és fém készleteiket, valamint egyéb hulladékféleségeikct a MÉH Vállalatnak, falun pedig a Eöl dm ű vesszövetkezeteknek. Mindkét gyűjtéssel megbízott szerv dolgozói tudják, hogy a dolgozók fe. les lege. zaklatása, erőszak, megtévesztések alkalmazása szigorúan tilos. Simontornyai B/>r.»vpr ; A boxral tárban emelkedett a teljesítménv lette tervét Ezzel az eredmény ük Kel az tizein dolgozói közül az első három helyre kerültek. Ezekben a napokban a dolgozók lelkesen készülnek a november 7'ét megelőző forradalmi műszakra. Terv. ismertető értekezleteken határozták el, hogy új sikerekkel köszöntik a Nagy Október évfordulóját. A műszaki dolgozók inár megtették a műszaki intézkedéseket a forradalmi műszak sikere érdekében. A Simontornyai Bőrgyárban, amikor a legutóbbi dekád munka versenyét értékelték, kitűnt a gyár üzemrészei közül a boxraktárban érték eii a legjobb eredmény-eket, ugyanis a dolgozók átlagteljesjítménye 5.7 százalékkal emelkedett a szeptemberi átlaghoz viszonyítva. A műhelyben egyénileg Mészáros József érte el a legjobb eredményt: 173 százalékot teljesített. Kiss Béla 170, míg Ko- váos István 165 százalékra teljesíEhnvo'ítiák a szekszárdi bukkanó! kát. Geremdi János sztahanovista segédmunkás brigádja és Dörinő János komplex-brigádja októltei M-it- mar a bukkanó jobb oldalát makadaui' mai burkolták be, s azonnal un-e- kezdték az út baloldalának javítását ts. Az eredményeket látva, a Mélyépítő Vállalat vezetősége és a két brigád tagjai ígéretet tettek, hogy 20 nappal a határidő előtt befejezik a munkát. Kevés ember van a megyében, aki ne ismerné Szekszárd város „nevezetességét", a Rákóezi'utcában lévő bukkanót. Sok kellemetlen percet szerzett ez már az utasoknak és a gépkocsivezetőknek egyaránt. De nem sokáig fog városunk e nevezetességgel „büszkélkedni“. A 5. sz. Mélyépítő Váll. dolgozói végzik a bukkanó eltávolítását. Október első napjaiban kezdték meg a munkálatoPaulus rolt tábornagy visszatéri Németországba Patt tus, akinek csapataiI a Szovjet Hadsereg 1953 elején SzUtlirigráo térségében gyűrűbe szorította, jnmt ismeretes. letette a fegyvert s a 6. német hadsereg maradványaival szovjet hadifogságba került Berlin (MTI) A Német Demokratikus sajtó jelenti, hogy Friedrich Paulius volt tábornagy, a hitleri 6. német hadsereg egykori parancsnoka a napokban visszatért Németországba és a Német Demokratikus Köztársaságban telepedett le. GAZDÁTLAN „BIKÁK" . . .
