Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

1*53. NOVEMBER »

Babits Mihály 70. születésnapjára

Még csak három hete, hogy Szek- szard népe, városa szülöttéről, < a- ray Janos költőről emlékezett meg halálának százéves évfordulója alkalmából.

November 2«-ávaJ egy .újabb jelentős dátumhoz érkeztünk. Ezen a napon volt 70 éve, hogy Szekszárd másik nagy költője, a tudatos versírás mestere, Babits Mihály megszületett

Az évforduló alkalmat nyújt arra, hogy az aránylag kevéssé ismert költőnkkel közelebbről megismerked jünk. Eddig keveset foglalkoztunk Babitssal, mert a fonradalmiság terén aránylag nem sokat nyújthatott fiatal íróinknak. Babits ugyanis nem volt forradalmár, bár szembekerült az ura’kodó osztállyal, nem találta meg a tömegekkel való kapcsolatot és így harcát magánosa«, a társadalomtól elszigetelten akarta megvívni. A felszabadulás utáni irodalmunk je lm szakaszába, amikor a seum'i'- mus elleni harc került előtérbe. nru I tán foglalkozhatunk Babitssal, aki a magyar nyelvnek mesteri használatával segítségére siethet fiatal, szocialista irodalmunknak.

Ba.bitsot az első bírálói is „tudós kö’tő"-nek nevezték. A formai játékok a versírás mesterségének fölényes művészét, a dekadens érzések költőjét látták benne. Igaz. pályája kezdetén valóban dekadens költő volt., de későbbi költészetének mélyén igazi, lírai mondanivalója is rejlett. Á költő kereste a kiutat a kénvszermagányból. A második világháború alatt népe sorsáért aggódott és elítélte a háborút.

A társadalomtól való elzárkózott.: tógának oka elsősorban származásában és nevelésében rejlik. Középnemesi eredetű, de polgári értelmiségivé vált családból született. Apja törvényszéki bíró, anyja szolgabíró lánva volt. A kis Babits a társadalomtól elszigetel ód ve nőtt fel, a dolgozó népet nem sikerült közelebbről megismernie. Elemi iskolába Szekszárdon járt. A még meglévő anvakönyvek tanúsága szerint kitti- nőrenc í tanuló volt. Középiskoláit Pécset* végezte. Itt sem'sikerült közé1 cbb kerülnie a va’ó világhoz. Tanú'ás terén az elsők között volt. So1.-«'.* o’encnff ró«; trip]* 1*55.0 ^.cfiO+va ff

1901-ben beiratkozott a budapesti bi> cseszettudnmányi karára. Tanári pályára készült. Itt kötött barátságot a vele egykorú Jahsz Gyulával és a két évvel fiatalabb Kosztol á- n y i Dezsővel. Közös iroda'mi terveik és a világirodalom nagy kiasz- j szikusa'nak tanu'mányozása hozta őket össze. Babits zárkózott életet é't szabad idejét könyvtárakban töltötte. ' i

Egyetemi évei után mint középiskolai tanár működött Baján. Szegeden. maid Bogarason A vidéki városéit úri társaságának henye életmódjába nem tudott beleilleszkedni és íg\ visszavonultan élt és sok d olvasott. Tanári működése alatt tairv't- vámvai é'etén keresztül alkalma nyílt az úri Magyarország társadalmi , é’etének megismerésére. Jó tanár volt. tanítványai szerették. Meglő- j fogatta a nyomorúságos diákszálló- | sokat is. A növekvő irodalmi si.ke- rei elismeréseként, 1911-ben Uinest-| re. majd Rudapesbre helyez**!- Név"

1 tóit-tói válik ismertté. Előbb a „Ho'nap", majd a .Nyugat'' című folyóiratnak lett a munkatársa.

tói. Igyekszik kitörni, de mint a vers következő sorai bizonyítják, sikertelenül; „Én maradok magam számára börtön. Mert én vagyok az alany és a tárgy. Jajj én vagyok az omega és az alfa."

Korai verseit egyedül a külső formai csiszoltság, a mesterkélt rímek és alliterációk jellemzik. Ugyanakkor azonban már jelentkeznek költészeté ben a haza. a szülőföld szeretőiének hangjai. Itália földjén a dunántúli táj szépségeiről ír verset, amelyben hazaszerető, a hazájáért aggódó költő szava csendül fel; „Itália! Tudom városait csodálni — írja. majd később így folytatja; „De nem kékebb eged és dombod se zöldebb. Mint honi dombjaim s a dunántúli ég, E gömbölyű, szelíd, színjátszó kék vidék. S olasz szív sem lehet emlékektől gyötörtebb. A vén boltok alatt az ősök piacán. Mint én. ha földeden bolyongok, bús hazám."

A második kötetnek már a címe is tudósköltészetre vall: „Herceg,

hátha megjön a tél is!" Ebben a kötetben az ó-francia ballada és a szonett versformáit alkalmazza. A kötet egyik legismertebb verse a „Cigánydal", Ebben a versében is szinte játszik a szavakkal. Babits verseinek formáival, modem nyelvével elszakad a feudá’ís uralkodó osz+álv parlagias irodalmától és költészetében felfigyel a munkásosztály irodalmi megmozdulásaira. Az 1912-es véres csütörtök hatására megírja a ..Május 23. Rákos palotán" című versét. A vers bizonysága annak, hogy Babits vágyik a forradalom után. A vers következő soraiban Petőfi szellemét* idézi s bízik abban, hogy a forradalom megszüli Magyarország jövendőjét: „Visztek-e még odáig, Ahol most csőrre« az ablak, Hol most csorran a vér, Forran a forradalom? Hol saigó tömegen most úr a néma Petőfi, S sarkra az Eszme kiáll. Isteni rima gyanánt. Hol tán még írom ezt, Magyarország beteg ágyán, Vér és kínok közt megszületik a Jövő". A vers befejező sorai is sokat mondanak, de egyben bizonyítják azt is. hogy a forradalmat menynyire anarchisztikusén fogta fel.

Társadalmi felelősségét igazában azonban csak az első világháború álltai hazánkra szakadt bor?altnak ébresztik fel. Eddig a művészi öncé- lúság világában élő költő közösséget vállal a háborúba hurcolt öregekkel és nem áll költészetével az uralkodó osztály háborút magasztaló bérencei közé, hanem kora haladó íróit, Adyt és Móricz Zsigmondot követve felemelte szavát a háború kegyetlenségei ellen. Háborúellenes előadásokat tart. Verseiből ugyan még nem az igazi harcos humanista ítélete, honom a háború barbárságát megérző ember békeszeretete szólal meg. i Ilyen kö'teménye például a „Fiatal katona."

Az ilyen pacifista hangú versek közül kiválik az Adynak küldött ..Kakasviada1" A versben szinte eé1- talannak tartja az írók harcát, amit a kakasviadalhoz hasonlít. ,K:á'ta- nánk, kinek kiáltsunk?" — teszi fel a kérdést. meri hiszen a háborút megindító he'álmák nem hallgatnak rájuk. A ..Husvét előtt' című versében már bátrabb a ha.ngia. s világgá kiáltja a béke tiltott nevét. ..Ha ki-, szakad ajkam, akkor ’< Ha vérb° 'ábbad a dallal..." — írja a kö’tő de akkor is kikiáltja: ..Hogv <-Me!

hogy elég! elég vo't! Hegy béke! béke béke. béke már! Leg ven vége már!" A háború e’len hadakozva Babits tudott még harcíasabbá válni.

A Háborús Anto'ógiákró! írott versében étes hangon elítéli a militarista hatalmat kiszolgáló költőket.

Háborúel'lenes versei miatt rátámadt a soviniszta sajtó: Ady után

őt támadták a legélesebben. A hivatalos körök gyűlölete arra k*nvsze- rítette. hogy 1917-ben lemondjon állásáról. Ebben az időben Adv iránti rokonszenve barátsággá fejlődött.

Az 1918-as polgári forradalmat lelkesen üdvözölte, s a haladó írók élére állt. Babitsot egyetemi tanárrá nevezték kt. amely állást a proletárforradalom alatt is megtartotta. Vezető tagja lett az írók direktóriumának. A tanács,kormánv bukása után ál'ását vesztette. Az irodalmi társaságokból kizárták, egv időre rendőri felügyelet alá helyezték, majd később háborúellenes versei miatt perbefogták. Babits azonban opportunista módon mentegette magát a győzelemre jutott et'enforrada.'mi hatalmak előtt, bár a Horthy koir1909-ben megjelenik első verses kötete: „Levelek írisz koszorújából' címmel. Már a kötet első versének az „In Hófatium"-nak első sorai is hangsúlyozzák tudatos elzárkózott tógát a társadalomtól. Ugvpnakkor azopban ez a vers arról szól. hogv az. újat énekli, az örök változást és az ember jobbraitörését. Horátiussza! szemben a meg nem elégedésnek zengi himnuszát a következő sorokban is: „Te is vesd el restségednek önsúlyú köntösét, elégeld már meg a megelégedést..." A versben költői programmját. is megveti, amely újszerű. „Ekként a dal is legyen örökkön új, a régi eszme váltson új köpenyt, s a régi forma új eszmének öltönyeként kerekedjen újra". A versnek e forradalmi hangja Adyva! ellentétben csak a formaművész forradalmárra vonatkozik. Első verses kötetének záróverse „A lírikus epi- lögja" a költő fájdalmas és kényszerű magányának hangja: „Csak én bírok versemnek hőse lenni” — írja, holott nem önmagától szeretne írni *A misfldenséget vágyom versbe bántó." Megundorodik az „én kultusz"szak irányzatát is megvetette. Egy időre visszavonult a közélettől. 1821- ben feleségül vette a Török Sophie néven ismert költőnőt.

Babits most már nem tudott teljesen visszavonultan élni és felemelte szavát az ellenforradalom hitványsága ellen. 1923-ban, amikor a hivatalos Magyarország Petőfi születésének 100 éves évfordulóját ünnepelte a „Petőfi koszorúi" című versében tiltakozott a forradalmár költő meghamisítása és kisajátítása ellen. „Szabadság csillaga volt hajdan a magyar, de ma már maga sem tudja mit aikar" — írja a költő szembeállítva a dicső múltat a későbbiekben börtönhöz hasonlított jelennel. Majd Petőfi hangját idézve tiltakozott a méltatlan ünneplés ellen: „Kelj magyar ifjúság, tépd le a virágot, melyet eszméinek ellensége rádoto emlékére kőnek".

A „Gyémántszóró asszony" című versében az ellenforradalmi jelszavaktól megtévedt magyar közvéleményt ostorozza, amelyet Móricz Zsigmondinak küldött.

A politikai élet viharaiban és az azt követő visszavonulás idején az önmagát marcangoló költő gyakran hazaiön szűkebb hazájába, Szek- szárdra. A szülőföld szeretető mély lírai érzésekkel telített hangú költeménye megírására készteti. Gyönyörű hasonlatokat használva elénk varázsolja — akár mint elődje Garay — a bartina alján elhúzódó kis várost fehérfalú, pirostetejű házaival. Ilyen költeménye a sok közül: „Szék szárd 1915. nyarán". A vers soraiban így ír: „A város mint egy álmos eb. Hever domb alatt, sik felett, Kis város nagy falu, Korán fekvő, korán kelő: fehér fail és piros tető,

zöld fák és zöld zsalú." A vers befejező soraiban szülőföldje iránti sze- retetéről tesz hitet, amelynek emléke bárhová vetette is a sors, mindenhova elkísérte.

Szülőfö’.die szépsége mellett azonban nem feledkezett meg a házuktól pár méterre csörgedező, de a télutói hóolvadás előtt a várost rettegésben tartó Séd-patakról sem. A „Télutó a Séd-nataknál" című versében Petőfi Tisza című verséhez hason’óan így fejezi be a vers első részét: „Paták! tudod-e: nemsokára Itt lesz a tavaszi ár! Jajgatni fogsz, ha vize benned medredet tépve leszáll.

S csapkod. mint ostoros hóhér: böm- bö'ni. zokogni fossz! Arany Séd! tudsz-e róla? oly nyugodtan ragyogsz ..." A vers második részében a még akkor megzafoolázatían Séd miatt a patak alsó folyásánál lakók érzése hatja át, amikor azt írja: „Csupa remegés vagyok, mert a vad nyomor ostora jön már..."

A vers figyelmeztette az akkőri hatóságokat hogy ideie lenne már a régi ígéretet beváltani, a patakot a gátak közé szorítani.

A Szekszárdon írt „Zsendül már a tavasz" című versében az ébredő tavasz és táj leírása után a gyermekkor emléke idéződik fel benne: „Be ió vo’na ma bolvomsni. mint haidan bolyongtam e bölcs otthoni faiakon. Hetykén sorraköszömtve Sédet, Sárvizet és S'ót".

Visszatérve a költő magatartásának vlzsgá’ására. megállapíthatjuk hóm- n-v-uts elítélte az eltenforradpi1- mi Magyarország embertelen politikáját, nem egyszer felemelte szavát, de n»m tudott egyértelműen szembe- szegü’ni vele, A rtvilt harc hé'vett a menekülés Illúzióiét az „elefá.nt- csonttornyot" választotta. Maga ígv ír erről: „Toronvbavonu’ásom egyúttal Ítéletet jelentett a logikátlan és csúnya vi'ággal szemben".

Az az elképzelése, hogv po'itika- mentes.ség és elvonulás szembeszállást je ent a fennálló társadalmi renddel — lett Babits tragédiája.

A huszas évek végén felmerütt kötészetében a saiát magatartása ’ránti kétség. P*’da rá az I9*w ham megielent „Levél", majd később írt Csak oosta voltál" és az „Elgurult nanok".

Kifejezésre futott ver=e'b°<n annak a ténynek a felismerése is. hogv a háború utáni polgárság útia leha- nvait'ntt. hogv é’ete már csak haláltánc, hogy kultúrája üres és hazúg Ekkor írta nagy regényét, a . Halál fiai"-t. ame’v szm‘°n e pusztulás, hangulat szü'ötte Babits egy középosztály ú Család sorsán át érezteti a társada'mi rétegnek a pusztulását Tmrusnak. a főhősnek ajakiéban Babits sok tek:p*e*ben saiát masát ábrázolta. aki bár próbálkozik, de nem bír osztályává' szakítani.

Időközben Babits kilépett visszar

Farkag Lajos:

E N Y ATT A

Az Országos Béketanács szépirodalmi kiadványa.! közt a „Békebizott Ságok Kiskönyvtára" sorozatban %ieg jelent Farkas Lajos írása az angol gyarmatosítók által kegyetlenül üldözött és elnyomott kenyai nép hős fiának és vezetőjének: Dzsomo Ke- nyattának küzdelmes életéről, népe szabadságáért vívott harcáról.

Kenyattát az angol gyarmatosítók letartóztatták s koholt vádak alapján évek óta börtönben tartják. A |

vádak „alátámasztására" ner.ft ráadnak vissza a legszennyesebb, eszközöktől sem, hamis tanuk ígérD/öevételétől sem. Farkas Lajos írcusa a többi közt; izgalmas színekkel, ecseteli egy ilyen hamis tanú tel<$>lezé- sét.

A kisregény hű képet fest az .angol . gyarmatosítók gyalázatos tevékeny-: ségéről és méltó emléket áUít a népük szabadságáért minden áldozatra kész hős kenyai hazafiaknak.

Kultúrmunknban is élenmrnnk a Bonyhádi Cipőgyár dolgozói

A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói nemcsak a termelésben, haasem a kultúrmunkában is megállják a helyüket, sőt élenjárnak. Amikor eljutott hozzájuk a felhívás a járási kultúrversenyre, élénk mozgolódás támadt, aminek az lett az eredménye, hogy 5 különböző művészeti csoport jelentette be nevezését a versenyre.

Z á d o r i Lajosné a kultúrfelelös, aki egyébként a tűződe csoport vezetője, napközben is meglátogatta a különböző műhelyrészek dolgozóit, szervezett fáradhatatlanul. A nevezések óta pedig minden gondja az, hogy a próbák zavartalanul follya- nak, ne hiányozzék senki. Egész héten át szinte minden estéje foglalt. A táncegyüttes már próbál, amely 10 tagú és csak lányok a tagjai. Egy orosz polkát és a Gyöngyös-bokréta című magyar néptáncot adja elő. Gondot okoz a szarvalókórus témaválasztása. A kórus tagjainak egy része Petőfi: „Falu végén kurta kocsma" című versét akarja, a másik része pedig egy Ady verset A színjátszóknál már nincsen ilyen probléma. Csehov „Szakadék" című darabját választották és már tanulják is. A zenekar is talált témát, a Csínom Palkó című daljáték néhány részletét gyakorolja. A rigmushrigád ténylegesen nem dolgozik még, de az-------------------------- ---ü

zem úgynevezett „írói kflzösséjg*" gyűjti már a rigmus anyagát

Ne gondoljuk azonban, hogy niin- den olyan könnyedén oldódott rneg a Bonyhádi Cipőgyárban. Voltak és vannak is még nehézségek. Különösen a műszakváltás okoz gondot a pónbák idejét illetően. *.

Zádori Lajosnén kívül azonban Szűcs Aladár művészeti felelős is szívén « viseli az együttes munkáját és minden segítséget megad a maga részéről. De nem hiányzik a lelkesedés a csoportok tagjaiból sem és az együttes, szívesen végzett munka nyoméin születnek az eredmények. A járási versenyen kívül közbeeső ünnepélyes alkalmakra is készül a Cipőgyár kultúr brigád ja December elejére az üzemi napköziotthon gyermekei részére szerveznek Télapó-estet. SzB- vKszter estélyén pedig vidám műsorral akarják szórakoztatni az üzem dolgozóit, köszön feni az újesztendőt.

flfjóta Rácz Erzsébet lett a kultúr- ottlton igazgatója, szívesebben és gyakrabban látogatják a dolgozók, megélénkült az élet a kultúrotthon- ban. Ebből is láthatjuk, hogy milyen »ok függ a vezetéstől. Néhány lelkes vezető munkája helyes, egészséges új^ra terelte a Bonyhádi Cipőgyár dolgozóinak kulturális életét, fejlődésé»*,.

PA R T H I R B K

Értesítem a szekszárdi járás Párttörténet III. éves hallgatóit, hogy számukra a X. fejezetből a Pártoktatás Házában november 39-án hétfőn délelőtt fél 9 órai kezdettel konferenciát tartunk. Kérem a hallgatókat. hogy a konferencián pontosan jelenjenek meg.

Földes Imréné konferenciavezető.

*

Értesítjük a politikai gazdaságtan I. évfolyamának konferencia vezetőit, hogy részükre december 2-án (szerdán) dé'előtt 9 órakor a Pártoktatás Házában konferenciát tartunk, „Az áru és pénz" című témából.

M'B. ágit. prop. osztálya.

*

Értesítjük az önálló tanulásban résztvevő politikai gazdaságtan-szak hallgatóit, higgy részükre december 2-án, szerdán reggel 9 órakor Szekszárdon, a Pártoktatás Házában megbeszélést tartunk Kérjük az elvtársak pontos meg jelenését.

Ez a megbeszélés nem vonatkozik sem a Kurucz. sem a Szendí elvtársak konferenciáinak hallgatói részére. I

MB. agát. prop. osztálya._______

v

onuttságából és az érvényesülés útja megnyílt előtte. Egy ideig Móricz Zsigmonddal, majd miután azzal nézeteltérései támadtak, 1933-tó1 egyedül szerkesztette a „Nyugat" című irodalmi folyóiratot. Megbízták az irodalmi díjakat osztó „Baum- garten" alapítvány gondozásával, a Klsfaludy-társaság pedig tagjai közé választotta. Tekintélye egyre nő szinte iroda'mi vezérlő lesz. A népi írók egyrésze Illyés Gvuláva’ az éhükön bizalommal fordulnak felé. Babits aggodalommal figyelte az egyre jobban elhatalmasodó fasizmus veszedelmét, de nem lelte meg a fasizmus el'eni harc helyes útját.

A harmincas évek végén, amikor a fasizmus új háborúba akarja kergetni a világot, megíria életének utolsó nagy művét, a „Jónás könvv"- ót. amelyet a következő évben 1938- ban a „Jónás Imáia"-val toldott meg. A költeményben feltárja művészetének mély ellentmondásait, keserű csalódottságát és kétségbeesését A költemény azt a\ gondolatot fejezi ki a bibliai Jónás {történetének allegóriájával, hogy az igazi költő nem menekülhet el legfontosabb hivatása, az igazság, a haladás szolgálata elől, nem zárkózhatik el g magánéletbe: " .. mert aki életét hazúgságba veszti, a boldogságtól magút elrekeszti..."

Babits versmű vészesével kapcsolatban nem tagadhattuk meg tőle mi sem a tudós költő címet. Egy- egy verse első megfogalmazásában is mesteri volt. írta róla Illyés Gyula. Játszadozott a szavakkal. Verseinek és műfordításainak gazdagsága annak a bizonyítéka, hogy mily nagy mestere volt Babits Mihtály a magyar nyelvnek, s milyen biztonsággal tudta felhaszná'ni anyanyelvűnk gazdag lehetőségeit.

Kovács Antal