Tolnai Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-29 / 280. szám

4 NAPLÓ io«?? ^jnvT'RTOfro AZ OLASZ PARASZTOK HARCA ÉS A VATIKÁN A haladó emberiség élénk figyelemmel és őszinte rokon szerte vei kíséri az elnyomott és sokszorosan kizsákmányolt olasz parasztság elet-lwlálharcát az olasz nagy birtokosoki valamint oz USA és <t Vatikán mögöttük álló bérence, De Gasperi és Pella keresztény.de­mokrata kormánya Men. E harc jelentőségét csak akkor tudjuk tel­jes egészében felmérni, ha komolyan számot vetünk az olasz paraszt­ság sanyarú, ma már tarthatatlanná vált helyzetével és megismerke. dunk az olasz mezőgazdasági válság okozóival * \r. <>lav7 agrárviszonyokra jellem­hogy az ország niegművelhe­,i <í •. bektár (1 kát. hold P- P V ?>755 hektárral) területé­hol 170 800 hektár, az összte­rőtet 79 7 százaléka, magánkézen V3.T» íiíiHvomórófüzhen nagvbír­toV*«!ítV tii'a'd-Hiát híiteíl, Az olasz szegényparasztmak ha sa­lát hazájában meg akar élni, akkor saját kezdeményezésére és a törvé­nyes kereten kívül kell a már régen esedékes és sokszor megígért föld­reformot végrehajtania. Ez annyit je- ent, hogy erőszakkal kell a földet a hazaáruló földesuraktól és az őket védelmező népgyilkos keresztény-de­mokrata kormánytól elvenni. Az olasz naraszt tragikus sorsa kének és papvezérének felfedezettje. De Gasperi vezető bizalmi állást töl­tött be Don Sturzo mellett a Nép­pártban. Ennek feloszlatásakor sze­rencsésebb volt mesterénél, Don Sturzonál, aki XI. Pius „jóvoltából" kegyvesztetten külföldre kényszerült, ahol mint óraadó olasz nyelvtanár tengette életét. Az élelmes és felet- ébb „hajlékony" De Gasperit a Va­tikán vette szolgálatába. Itt bősége­sen volt alkalma a Vatikán vezető .embereivel ismeretséget kötni. Ezen­kívül kijárta a pápai diplomácia ma­ga® iskoláját és eleg szemfüles volt ahhoz, hogy bepillantást nyerjen a legmagasabb egyházi politika tit­kaiba. 1945-ben, a második világhá­ború után a Vatikánnak „rugalmas" ooliitikusra volt szüksége. Elővette tehát De Gasperit és Kertesztény-de- mokrata Párt néven újjáélesztette vele az annak idején gáládul cser­benhagyott Néppártot. Az új párt vezetője, majd az általa alakított kormány elnöke természetesen De Gasperi lett, aki az éveik folyamán kegyetlen következetességgel hajtot­ta végre gazdája, XII. Pius paraszt- gyilkos agrárpolitikáját A létéhen veszélyeztetett olasz pa­rasztság elkeseredett küzdelmet indított a Vatikán bérence, De Gasneri keresztény-demokrata párttá el'en. Az olasz parasztságnak ezen a téren már van némi tapasztalata, hiszen 1870, vagyis az egységes Olaszország megalapítása óta küzd az elnyomás és a kizsákmányolás ellen. Harcát nem egyszer siker koronázta. Az el­ért eredményeket azonban Mussolini fasiszta rendszere egy tollvonássá1 megsemmisítette. A harc a második világháború után újból fellángolt. A parasztságnak nem egy vonatkozás­ban sikerült kissé könnyítenie hely­zetén. Gallo, a kommunista földmű­velésügyi miniszter 200 000 hektár n at lag on fekvő földet juttatott a pa­rasztságnak, Scoccimarro pénzügy­miniszter pedig könnyített a kis­birtokosok adóterhen. A földreformért, továbbá a bér­rendezésért folytatott harcot az Olasz Kommunista Párt vezette. Nem ’gy fontos részleteredményt sikerült elérnie. így például 1947 őszén 600 ezer északolasz mezőgazdasági mun­kás kiharcolta a mozgó, az árak emelkedéséhez igazodó bérskálát, a munkanélküli segélyt és a család' oótlék felemelését. A toszkánai bére­sek 1948 őszén 45 napos sztrájkkal, amelyet az ipari munkásság is tá­mogatott, elérték, hogy az újonnan foganatosított bércsökkentést hatá- ’yon kívül helyezték. 1949 má.ius-jú- niusában pedig 2 millió mezőgazda- sági munkás sztrájkolt a munkavi­szonyok megjavításáért, a bérek eme léséért. Az ipari munkások (3 millió munkás állott sztrájkban a parasz­tok mellett) ezt a mozgalmat is tel­les erejükkel támogatták. Scelba, a hírhedt keresztény-demokrata rend­őr miniszter a terror minden eszközét felhasználta, hogy ezt a hatalmas mozgalmat elfojtsa. Keretlegényei csendőrei agyba-főbe verték azokat, akik gyilkos kezükbe kerültek. Nem egyszer belelőttek a tömegbe, úgy hogy a nagyarányú mozga'omnak sok halottja és súlyos sebesültje volt. A Vatikán egy másik bérence, a sárga katolikus szakszervezet a jobboldali Sarragat-szocialisták segítségéve' megpróbált éket verni a mezőgazda­sági munkások egységébe. A^ pattok és a szerzetesek pedig a szószéken mennydörögtek a sztrájkolok . ellen. Ugyanezt tették 1949-ben és később a parasztság földfoglaló mozgalma al­kalmából. össze játszottak Scelba miniszter pribékjeivel és segédkezet nyújtottak a mozgalom elfojtásához. Ez azonban eddig nem sikerült. A megígért és végre nem hajtott fölü.rpformmal az olasz oaraszt- kérdé« nincs megoldva, A parasz- tok feudális földeket kisajátító és parlagon heverő területeket bir­tokba vevő és megművelő moz- ga’ma tovább tart. Ezt az 1950-es. az erőszakos földki­sajátítást börtönnel büntető törvény sem tudja megakadályozni. Még ke- vésfobé a Vatikán sötét ügynökei és a kereszténydemokrata kormány ál­szent politikusai. A Vatikánt a csillogó arany, a busás nyereség és amerikai üzletei sokkal jobban érdeklik a nyomorgó olasz parasztok sorsánál. Vatikáni körökben nem az ember a legfőbb érték, hanem a pénz. Ezt mindenki­nek tudnia kell, hogy átlásson azon a misztikus fátyolon, amellyel a pá­pai udvar szennyes üzleteit takar­gatja. Csak hat millió hektár föld van pa­rasztkézen, ezen azonban „csekély" két és félmillió parasztbirtokos osz­tozik úgy, hogy egy családra átlag 2.4 hektár föld esik. Ezzel szemben 40 ezer földbirtokosnak 10 millió hektár megművelhető terület jut 257.5 "hektár családonkénti átlaggal. Két és féímr I'lió parasztcsaládnak semmi földje sincs; egymillió 668 ezer pedig törpebirtokos 0,6 hektár átlag­gal. A törpebirtokos és a földnélküli parasztcsaládok száma hozzávetőleg 4 200 000. A megművelhető összterü­letből csak 5 655 200 hektár van az állam és a nagyobb közületek kezén. Ezekből a statisztikai adatokból ki­tűnik, hogy az olasz parasztság túl­nyomórésze nélkülözi a létminimum­hoz szükséges földet. Csak súlyos­bítja a helyzetet, hogy — mint az alábbiakban kifejtjük — más terüle­ten sem találja meg a létfenntartás­hoz szükséges feltételeket. Az olasz kisbérlők helyzete szin­tén nyomorúságos. A földtulajdonos ugyanis a mindmáig érvényben lévő félig feudális, félig fasiszta törvé­nyek szerint a legalaptalamabb okok­ból megvonhatja tőlük a megmun­kált földet anélkül, hogy köteles vol­na a kárt megtéríteni. Az olasz viszonyokra jellemző to­vábbá az is. hogy a földtulajdon koncentrációja aránylag itt a legna­gyobb. Dól-O laszországb an és a kapcsolt szigeteken a 10, 15 sőt 20 ezer hektáros nagybirtok (külterjes gabonatermeléssel és nagykiterjedé­sű legelőkkel) igen gyakori eset. Itália középső és északi tartomá­nyaiban pedig a tőkés nagygazdasá­gok vannak túlsúlyban. A kizsákmá­nyolást megkönnyítő felesbérlet rend szere még csak fokozza a paraszti réteg nyomorúságát, annál is inkább mert a felesbérletben megdolgozott föld az összes vetésterület egynegye­de. Egyedülálló jelenség és foWt.«w. olasz acrárpo 't'kÁra hogy Kszak-Olaszország inaid fel- w*.«. ■_> dél-olasz tartományok rendszeresített kirablás »>••>. »an felépítve. Az északolaszországi ipar- és pénz­mágnások a folytonos válsággal küz­dő dél-olasz mezőgazdasági rendszer következtében rendkívül olcsó munk- ecőhöz jutnak, a föld- és munkanél­küli dél-olasz parasztokat szinte éh­bérért dolgoztatják, ami lényegesen növeli extraprofitjukat. A déli nagy- birtokosok és az északi iparmágná­sok ezenkívül, ami a tömegek úiabb kizsákmányolását jelenti, sajátságos vámrendszerben egyeztek meg: a déli gabonára és egyéb gazdasági termék­re magas vámot vetnek ki. ami a piaci áraik jelentékeny emelkedéséi -vonja maga után; az északi iparcik­kekkel ugyanezt teszik, úgyhogy az .olasz Délvidék drága áron jut az iparcikkekhez és az Észak viszont magas árat fizet a gabonáért, am' az ipari munkások és a szegénypa­rasztok életszínvonalának tovább' süllyedését eredményezi. Egvben oka a déli tartományok feltűnő, elmara­dottságának is. Ezek és hasonló jelenségek eléggé megindokolják azt a rétegeződési fo­lyamatot, amely egyre erősebbé vá­lik és a parasztság elproletarizálódá­sához vezet. A válságos helyzet kö­vetkeztében ugyanis a parasztok egy­re nagyobb tömege kényszerül a falu elhagyására. A szerencsétlenek el­árasztják a városokat és mint segéd­munkások az iparban próbálnak el­helyezkedni. Ez viszont kevés re­ménnyel kecsegtet, hiszen a másod"' világháború után lassan felé'edő olasz ipart a Marshall-terv fojtogat­ja.- Ennélfogva nem képes a prole- tarizálódó paraszti tömeget felszívni, illetve foglalkoztatni végeredményben az amerikabé- rette pídItacji a 1«*­reszténvdemokrata De Gasperi- Pe'l a kormányok lelkén szárad. Tudnunk kell, hogy a Vatikán nem­csak nagytőkés, egyben nagybirto­kos is; Olaszországban hozzávetőle­ges becslés szerint 500 ezer hektár földdel rendelkezik. Ennek értékét 380 milliárd lírára becsülik. A nagy- birtokos Vatikán feje, az arisztok­rata származású XII. Pius, akinek dúsgazdag bankelnök unokaöccse, Mancantonio Pacelli nagybátyjától hercegi rangot kapott, szoros kapcso- 'atot tart fenn a nagybirtokos olasz főnemesekkel, kiknek legtöbbje a va­tikáni udvarban magas bizalmi állást tölt be. Ezek, vagyis a Chigi-k Pig- natelli-k, Aldo-brandini-k, Borghese- k, Corsini-k, Colonna-k, Guicciar- dini-k, stb. az ország tizenöt leg­nagyobb fö'dbirt okos-családjához tartoznak. A Vatikánt tehát minden érdekszála a nagybirtokos arisztok­ráciához fűzi. Ez határozza meg az olasz agrárkérdésben elfoglalt feudá- ’is álláspontját és ezt kívánja meg nagy" üzlettársa, az Egyesült Ára­mok érdeke is. A Vatikán és az USA között fennálló szoros kapcsolat űz­eti és politikai jellegű. A vallás csak * kapcsolatok igazi természetének kendőzésére szolgál. A Vatikán ugyanis többek között erősen érde­kelt az amerikai monopolkapitalis­ta Morgan csoport világot behálózó vállalkozásaiban. Saját érdekében cselekszik tehát, ha az USA imperia­lista politikáját követi. a nnlHílí^, npfl’ó pIcncDrHain ‘ '-■■+ fHMs ria-írn van tekin- “s vsak ezeket védelmezi mHnn nem töri az oía-sz mező­gazdaság fellendülését, további fed adósét. Tudjuk, hogy az Egyesült Államok dömpingszerűen elárasztotta Olaszor­szágot olyan mezőgazdasági termé­kekkel. amelyekre Olaszországnak semmi szüksége nincs. Az amerikai exportőrök egymásután szorították ki az olasz mezőgazdasági terméke­ket a külföldi piacokról, ami csak súlyosbította az olasz mezőgazdaság ■ siralmas helyzetét. Előállott — ami egyébként a Marshall-terv egyik ,áídása" — az a groteszk he’vzet, hogy a növényi o’ajat terme'ő Olasz­ország Amerikából köteles ezt az élelmi cikket imoortá’mi. Olaszor­szág ezelőtt például ma.kkaroni-kivi- telével szerzett magának nevet a vi- ’ágpiacon, ma az a helyzet, hogy az riaszok a Marsha’l-terv alapján ezt s cikket is kénytelenek Amerikából behozni, ami súlyosan megkárosítja az olasz mezőgazdaságot és az élel­miszeripart. Amerika, amint láttuk, meghódította az olasz piacot és a Marshall-terv segítségével saját ter­mékeit kényszeríti az olasz piacra, ami busás iövedelmet jelent a? ame­rikai nagytőkének. Ez nersze közel­ről érinti az amerikai tőkében érde­kelt Vatikánt. Érthető, hogy az őt szolgailag kiszolgáló kormányra olyan gazdaságpolitikát kényszerít, amely az olasz piacon helyet biztosít az amerikai árubehozatalnak és amely ebből kifolyólag tönkreteszi az olasz mezőgazdaságot. A O'nci'órti'ipfrAf. órínfő Iának synijra» vésrre­Sg H-rií?» 3,7 általa ^"tfPhwott és •áw pppWj; u v(1 pniG.irt.ofc», kfjrmánv. amelvet a lev» tóul et-t irrtmÁnv^Díik. iele^esr pártolnftk Oasner5 nníit'ka» iohhkftw ^»oiic* ve?et. A. Vatikán kívánságait még mindig XII. Pius bizalmi embere, De Gas- oeri közvetíti. Ennek a sötét politi­kusnak elég tarka múltja van. De Gasperi tulajdonképpen Don Sturzo az 1926-ban Mussolini nyomására feloszlatott, a pápa által ismételten jóváhagyott katolikus Néppárt elmö­A MA ÉS A JÖVŐ MOSZKVÁJA A képen: A Szadovo-Csernog rjazszkaja-utca Moszkvában A szovjet fővárosra ráborul az alkonyat A parkok fáá az első fa­gyok hideg lehelletétől már lehullatták bar­na, piros leveleiket. A levegő száraz, éles tiszta. Csak november­ben ilyen a levegő, amikor a nyár már végétért, de a tél még nem vette át birodal­mát. Millió fény csillog. Az esti szürkületben mesebeli óriásoknak tűnnek a magas épü­letek. Az elővárosok útvonalain megrakott gépkocsik gördülnek a főváros felé. Nincs olyan utca, ahol ne éreznénk friss festék- szagot, ahol ne látnánk a város szépítésén, ren dezésén fáradozó em­bereket. Évről-évre szebb vi­rágzóbb lesz ez a ha­talmas város. Uj há­zak, lakótelepek, — egész városnegyedek épülnek. Szemünk lát­tára változik meg az utcák és terek arcula­ta. Ott, ahol a közel­múltban még apró há­zikók állottak, most óriási épülettömbök emelkednek, új ker­tek, sétányok és par­kok húzódnak. Az épí­tőmunkák üteme pe­dig napról-napra nö­vekszik. Tudósítónk felkereste A. VLaszovot, Moszkva főépítészét és megkér­te. számoljon be olva­sóinknak a fővárosi építészek munkájáról, azokról az óriási mun­kálatokról, amelyek a városban a szovjet em­ber érdekében kibon­takoztak. A főépítész dolgozó- szobájában óriási tér­kép függ. A sugárutak és körutak pontosan megrajzolt vonalaiban, az utcák hálózatában elénk tárul, az óriási város képe. Sok min­dent, megtudhatunk, há a térképet figyelmesen vizsgáljuk. A térkép alapján könnyen meg­láthatjuk Moszkva tör­ténelmi kialakulását s fejlődését, belepillant­hatunk a város jövő­jébe, fogalmat alkot­hatunk arról, milyen lesz egy év/ két esz­tendő egy évtized múlva. — A város 1951— 1960. évi építésének a Szovjetunió miniszter- tanácsa által jóváha­gyott terve szerint a moszkvaiak tízmillió négyzetméternyi új la­kóteret, négyszáz is­kolaépületet kapnak — mondja A. Vlaszov fő­építész. — Jelentősen nő majd a kórházak, bölcsődék, napköziott­honok, filmszínházak, klubok és más kultúr­intézmények szarna is. A párt központi bi­zottsága cs a kormápy közelmúltban hozott határozatai nyomán nagy figyelmet fordí- lunk áruházak, ven­déglők, éttermek épí­tésére. A főváfos grandiózus átépítési terve fokoza­tosan megvalósul. — Moszkvában csupán 1951-ben 735 ezer négy zetméternyi lakóterü­letet adtak át rendel­tetésének. Tavaly ez a szám már 782 ezer ­re emelkedett, az idén pedig a főváros építé­szei 800 ezer négyzet- méternyi lakóterület átadásáért harcolnak. Ilyen méretű lakásépí­tést • még nem ismeri a történelem. De ez még nem a határ. Ha­talmas szocialista ipa­runk, a szovjet embe­rek kiváló tapasztala­tai és lelkesedése le­hetővé teszi, hogy a közeljövőben a mosz­kvai lakásépítés mé­reteit évi egymillió négyzetméternyi lakó­területre növeljük. Az építkezéseknél szem előtt tartjuk, hogy az utcák, terek, lakónegyedek építésze­tileg egységes képet nyújtsanak, hogy egyet len művészeti gondo­latot fejezzenek ki. — Hatalmas feladat a Lenin-hegy és a hoz­zácsatlakozó délnyuga­ti kerület átépítése. — Azon az óriási terüle­ten, amelynek köz­pontjában a moszkvai állami egyetem új épülete emelkedik, már k'Hontakoztak a váppEl­rendezési és parkosí­tási munkálatok. A délnyugati kerület új építkezéseinél arra tö­rekedtünk, hogy meg­testesítsük a szocialis­ta városépítészet élen­járó elveit — fejezte be beszámolóját A. Vlaszov főépítész. Rövid hírek Csehsz lovákiából — LENDÜLETESEN ÉPÜL az új Ostrava, a Csehszlovák Köztársaság első szocialista városa. Az ostravai kerület lakossága tavaly vállalást tett. hogy 19S3-ban három millió önkéntes munkaóra teljesítésével járul hozzá- a szocialista Ostrava építéséhez. A ke. rii >et bányászai, kohászai. fiatalok é.$ asszonyok eddig már több mint négy millió önkéntes munkaórát teljesítet­tek a nagy építkezéseknél. Munkájuk nyomán egyre több lakóház, üzlet, bölcsőde és iskola épül a szocialista városban. * — A CSEHSZLOVÁK DOLGOZÓK szívós harcot folytatnak az évi terv, s ezzel az egész ötéves terv sikeres befejezéséért. Egyre több üzem je. tenti, hogy teljesítette az első ötéves terv előirányzatát. Csupán Szlovákia, ban több mint. 150 üzem és kereske­delmi vállalod fejezte m.ár be ezévi tervét. 9 — KELET-SZLOVÁKIA, amely egykor a köztársaság legelmaradot­tabb része volt> napról-napra változ­tatja arculatát. A kosicei és jrresovi kerületben az ötéves terv során több mint 15 000 lakást építettek, Hhet-ve állítottak helyre. A kosicei kerület ben az uj üzemek melleit korszerű munkás lakótelepeket építenek. Eddig oxen lakosba kid öz'ek be az iize mi dolgozók. Az év végéig további Hit lakás építése fejeződik be. Lengyelországi mozaikok — NOVA HUTÁBAN. Lengyelor­szág első szocialista városában len­dületesen folyik az építkezés. Ez ér első tíz hónapjaiban 5598 lakószobát, 37 nagy üzlethelyiséget és egész sor éttermet adtak át rendeltetésének. Az év végéig 1400 újabb lakószoba és több kulturális és szociális intéz­mény építését fejezik be. * — LOB/,, a lengyel textilipar fel­legvára, A tókések és fö'desurak rendszerének éveiben egészségügyi szempontból is nagyon elhanyagolt volt, ez a város. A népi hatalom szüntelenül gondoskodik az egészség­védelem fejlesztéséről. A kórházi ágyak száma elérte már a 4861-et Jelenleg egy be'gyógyászati klinika, szülőotthon és korszerűen" felszerelt járványkórház épül. V — LENGYELORSZÁGBAN az ÚJ építkezésekkel egyidejűleg nagysza­bású helyreállítási munkálatok ia folynak. Ez év első 9 hónapiéban több mint 409 080 lakószobát állítot­tak helyre az országban. A népi ta­nácsok körültekintő munkájának kö­szönhető. hogy október elsejéig 98 százalékban teHesítették már a hely­reállítási munkálatok egész évi ter­vét. * — A LENGYEL KISIPAR egyr* gazdagítja termékeinek választékát A közelmúltban 107 új cikket hoz­tak forgalomba. A kisipari központi tervező iroda újabb 40 közszükség' 'éti cikk gyártási tervét dolgozta ki Ezek a cikkek Is rövidesen forgalom­ba kerülnek. Uitiuusú gyermek-ke- rékDáro-kat. turista felszereléseket különböző háztartási cikkeket éf sok más hasznos cikket hoznak for­galomba. «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom