Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-22 / 248. szám
1953 OKTOBER 22 NÄPCö 3 Miért nem tudja ellátni feladatát a miíssi gépállomás? A mözsi gépállomás vezetőit és i dolgozóii; most az őszi szántás-vetési munkák elvégzésének idején nsihéz j feladatoikkai bízta meg a párt; a dolgozó nép. 14 termelőszövetkezet- j nél ei kei; végezni iök az őszi kalá- i szosok alá szükséges velőszántást, I amely 1802 holdat tesz ki. Ugyan*.' ennyi vetést, közei 2000 hold mélyszántás; és még egyéb gépi munkát. Ezen felade''"‘k elvéaizése • lősségiteljes. Vikiismaretes munk/ít követel a mözsi gépállomás mindí/n doHgozdjatotl és vezetőjétől. Az c^ízi munkák eddig lejárt szakaszába^,, a mözsi gépállomás dolgozó; nerry bizonyították be hogv tudják j’iéjtni feladatúkat. Az a helyzet, hogy,' yiem di csokedhetnek jó eredmény ékké L, azzal, hogy az ősz: munkák ideje alatt minden segíteégiet m-g,adtaik a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteknek. Tagadhatatlan, hogy a gépállomásnak tok nehézséggel b,ell megküzdeni. hogy feladatát él tudja tát* ifi. A gép* állomásnak hiányzik 20 t raktoristá- jia ebből az következik, 'ftogy a 30 erőgépet nem tudják két műszakban üzemeltetni. Hogy a 30 g ép nem dől qozik két műszákban, ej-; érthető, az azonban érthetetlen, hof/y a gépek müszaknormájának át/ /ag teljesitmé- nyie miért áll! normán a/ml, a •legiuitol.* só öt napban miért csak 2.4- normál- hold vo-ltt a teljesítőnél; ry a 4.1 nor málholddal szemben. A mözsi gépáliloimá« traktorisitái meglehetősen mostoha körülményeik között végzik munikä j/ulkat. Ha 8—10 kilométerre szántana): a falutól kint a szabad ég alatt keríti aludnioik. mert nines számukra biztosítva brigádszál- lás, traktiorospihenö., ahol megpihen* betűiének. Helekig r.rem jutnak meleg ételhez, libádhoz Itt az együk magyarázata hogy miért, nem tudja a" mézei gépállomás etótn; feladatát. A meglévő sok hiba és hiányos ság ellenére sem liehe; élettani, hogy a mözsi gépállomás traiktoristáimak nincs semmi enedménye. A gépállomás éves tervét október 10 re 84 százalékra télifísibetite, ősz; idény- tervét pedig 4/6 százalékra. A trak* t árlisták érzik a felelősségiét azért is, hogy a termelőszövetkezetek ma gasabb terméseredményeket érjenek el, jobban boldoguljanak minit ed dig. A 13 te ír meló sző v e t kez;e t nél 389 hold ősziárpít kellett elvetni október 1-ig. Ezzial szemben a gépállomás 422 hold ösriárpát vetett, me!ynek70 százaléka keresztsorosan került a földbe. Ugyanígy túlteljesítették rozs vetésinél ás a takarmánvkieverékak vetésénél ;s a szerződésileg vállalt kötelezettségüket. A Iríjktoro-ok versenye A tirafetoTistók lelkesen versenyeznek egymással, hogy a gépállomás m/.Vg több és jobb munkával segdt- hi »seien „ termelőszövetkezetek tag* jííinak és az egyénileg dolgozó paras ztóiknak. November 7-,re, a Nagy 'Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulójának méltó megünneplésé re 47 traktorista vállalta, hogy no- vember 30 a helyett november 7-re teljesíti őszi idénytervét. Hosnyán- szki András, a gépállomás egyik .legjobb traktor istája az* vállalta, hogy november 7 re. 350 normál hold ter lajmunikát végez el a 220 normál- ! hold tervével szemben. Hosnyánszki I elvtárs október 15-ig már 326 nor- j málholdat teljesített is. Hasonló vál* I Hálásodat teltek a többi traktorisiák i,s, és hasonlóképpen teljesítik is. A fentiekből kitűnik hogy a megűévő sok hiba ellenére eredmények is vannak a mözsi gépállomáson. A felelősség A mözsii gépállomás igazgatója Ju~ rinka Sándor elvtárs és a gépállomás vezetöagironómusia.. Arany István eWtárs őszimía emberek. Nem tagadják le, hogy őke,t terheli a felelősség. amiért Sz.efcszárd város határában többszáz hold számitatlan föld van. Ez azonban mind kevés. A hibák beismerése nem biztosíték arra, hogy Szekszárd város határában és az Öcsény iszölőhegyi Béke tea-ben is idejében földibe kerüljön a vetőmag. A mözsi gépállomás vezetőiének és dolgozóinak az elkövetkezendő időben fokozni kéül elért eredményeiket gondoskodni arról, hogy a gépek legalább műszaknormájukat teljesítsék. A „hihaUutató NV.“ A mözsi gépállomás nem kielégítő munkájáért súlyos felelősség terheli a járási; tanács mezőgazdasági osztályát is, meg a megyei tanács gép- állomási csoportját is. Farkas Ferenc eivtárs, a gépállomás egyik hri gád vezető je elmondotta, hogy a fent említett szervektől az eddiginél sokkal több segítséget vár. Az a helyzet, hogy a tanács kiküldött funkcionáriusa; legtöbbször a ,,hibakutaió nemzeti vállalat“ szerepét töltik be. „Ha lelsőbb Szervektől jár kint nálunk valaki, az ieltétlenül azzal kezdi. miért szántunk olyan keveset. — Mi elmondjuk neki nehézségeinket, ffelírja ledorongol bennünket és azzal máris távoziku — mondja Farkas éüvtiárs. A felsőbb szervekről nemcsak Farka® elvtáirsnak van ilyen véleménye, hanem a gépállomás többi dolgozóinak is, meg a vezetőknek is. Arany István elvtárs, a gépállomás vezető agironómusa álmom,dotlta: a megyei gépcsoporttól és a tanácstól kiintjár; é'Jvtárs'a^ már számtalanszor feTrtálk, hogy nincs minden dó'gozónak eső köpenye nincsenek biztosítva a brigádszáMásök, főbb nó'tankiaórész hiányzik. — de ezek elintézésére még a mai naipig sem került sor. A mözsi gépállomás vezetőinek és dolgozóinak ilyen szempontból igazink van. Munkájukban most a.z őszi munkák idején sok kifogásolnival'ó van. Igazé van p. megyei gépcsoportnak albban. hogy lelkiliisme,rezesebb, szervezettebb munkávaii legalább a műsziaikni ormiáját minden gépnek teljesíteni keltene. Azonban az* zaí miég nem tudroplk a tirabtonieták jobb munkát végezni többet szántani, ha a gépállomás vezetősége beismeri a hibáját megígéri, hogy gondoskodik a hibák megszüntetéséről. A gépállomás vezetőségié pedig azzal még nem sok segítséget kaip a meglévő hibáik kiküszöböléséhez, ha a felsőbb szervek funkcionáriusai feljegyzik a hibákat a vezetőket és a dolgozóka,t ledorongolják és nem iintézfeedine/k. Vegyesipari ét» Jnvtó Vállalat; ’ December 21-re beje ezziik az éves tervet A Tolnamegyei Vegyesipari és- Javító Vállalatnál október 17-én rendkívüli termelési értekezletet tartottak, melyen Kovács elvtárs, a vállalat igazgatója beszámolt arról, hogy a megyei tanács nyolc vállalata közül a III. negyedévben a 119 százalékos tervteljesítéssel vállalatuk az első helyre került. Elmondta azt is, hogy az eredmény elérésében nagy szerepe volt a dolgozók öntudatos, fegyelmezett munkájának, valamint a párt- és a szakszervezet felvilágosító munkájának is. Kovács elvtárs elmondta azt is, hogy minden lehetőség megvan arra, hogy az éves tervet december 21-re teljesítsék. A beszámoló nyomán egymás Után tették meg felajánlásaikat a termelési értekezleten résztvevő dolgozók. Szocialista kötelezettséget vállaltak november 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére A vállalat 11 szakbrigád ja vállalta, hogy a havi terveket, valamint a IV. negyedéves tervet 5—15 százalékig túlteljesítik, fokozzák a minőségi munkát és a hulladékanyagok felhasználását. A Simon kőműves-brigád külön fogadalmat tett arra, hogy a vállalat által építendő kislakásokból december 21-ig négy darab családiház építését befejezik és azt lakható állapotban tulajdonosainak átadják. A vállalat valamennyi dolgozója ezekben a napokban már azért harcol, hogy valóra- váltsa fogadalmát, hogy teljesítsék december 21-re az éves tervet. KrctfJinóiiycM munkát végez a l*ak$! Konzervgyár áj1íó-hi/o*í*á»a Nagy múltja van az újító mozgalomnak a Paksi Konzervgyárban. Sok értékes javaslatot nyújtottak már be a dolgozók, melyek elősegítették minden esetben a terv teljesítését, könnyebbé és gyorsabbá tették a munkát. Ebben az évben is, csakúgy, mint az elmúlt években számos értékes javaslatot nyújtottak be a dolgozók. A gyár vezetősége és szakszervezeti bizottsága nagy göndör fordított az óv elején arra, hogy a dolgozók javaslataikat, ötleteiket felvessék és azt a termelés szolgálatába állítsák. Mindennek az lett az eredménye, hogy ma már mind több dolgozó foglalkozik újításokkal és öletekkel. A konzervgyárban Ambrus Ödön elvtárs, az újílóbizottság elnöke, ő irányítja az újítókor munkáját mindig a legfon/uosabb problémák megoldására. A jő irányítás és szervezés eredménye az, hogy ebben az évben a gyér dolgozói 22 újítást javasoltak ék ezek közül az újítóbizottság tizennégyet el is fogadott. A 14 elfo.gad.ott újítás közül már kilencet bevezettek a termelésbe, a többi újításokkal még kísérleti munkát végeznek és ha beválik, akikor fizetnek érte újítási díjat és akkor alkalmazzák nagyobb méretekben a termelésben. Az újítások, melyeket a termelésben már alkalmaznak, mind elősegítik a terv teljesítését. Csak a munkagépeken bevezetett újításokkal több órával lehet meghosszabbítani élettartamukat, meghosszabbítani a nagy javítási határidőket. Számos munkavédelmi újítást nyújtottak be a dolgozók, melyekkel védik a dolgozók egészségét. Ilyen újítása volt B.e- dőcs Rozáliának, aki a főző üst tetejét oldotta meg elmésen, úgy, hogy most a gőz mór nem tud belőle kitörni. Mindenki tudja a konzervgyárban, a jó felvilágosító munka eredményeképpen, hogy az újításoknak milyen nagy jelentősége van. S e tudat abban is kifejezésre jut, hogy ebben az évben minden ötletnapon átlagosan 25 ötletet javasoltak a dolgozók a termelés meggyorsítására. Október 8-án volt a konzervgyárban termelési értekezlet, melyen Ambrus elvtárs f* •> a dolgozók figyelmét az újításai a. Lelkesítő szavainak az lett az eredménye, hogy azóta már 5 újítást nyújtottak be a gyár dolgozói október 14-ig. A konzervgyár újítóbizottsága jó munkát végez, felkarolja a dolgozók javaslatait, el is rendeli bevezetésüket azonban eredményük még nagyobb lehetne akkor, ha a szak- szervezeti bizottság, ezekben a napokban is úgy, mint az év elején, törődne az újítómozgalommal, ha mozgósítaná a dolgozókat az újítómozgalomban való aktív részvételre. Jó felvilágosító munkával kell elérni, hogy minden dolgozó úgy újítson, mint Schmelcz Gyula, Oláh Imre, F a r k a s d i Sándor, vagy Pataki János. Persze figyelembe kell venni azt is, hogy az újítók az utóbbi hónapokban nem adtak meg minden támogatást a gyár dolgozóinak, olyanoknak, akik nem akarnak újítani, de jó ötleteik vannak. Ilyeneknek kell megadni a segítséget ahhoz, hogy ötleteiket bát ran vessék fel, és nyújtsák be az újítóbizottságnak. Igen helyes és jó kezdeményezés az, amit most indítottak be a gyárban, hogy október 19—29-ig újító- dekádot tartanak, ez jó annál is inkább, mivel most van a gyárban a munka dandárja; ilyenkor sokkal több ötlet, javaslat vetődik fel. A konzervgyár újítóbizottságának az a feladata, hogy továbbra is lelkesen végezze munkáját, kérje a pártszervezet segítségét és követelje meg azt, hogy a szakszervezeti bizottság érezze magáénak az újítómozgalmat. Ez azt fogja eredményezni, hogy * szervezett újítások révén mind szebb eredményeket tudnak elérni tervük teljesítésében. Népnevelők! Gyorsítsuk meg a/, őszi munkák alomét! Az őszi munkák kellős közepén vagyunk. A földeken egyre kevesebb a termény, mert a szorgalmas dolgozó parasztok mór a padlásra, góré- ba, pincébe hordták a termést, de elsősorban saját jó munkájuk bőséges jutalmát: a sok kukoricát, napraforgót, burgonyát, szőlőt. A betakarított földekéit pedig hasítja az eke. Készül a jó magágy, a jövőévi bő termés bölcsője. Bőven van mit tenni most a határban. Ezért fokozni kell a munkák ütemét. „Ha most jól megfogjuk a dolog végét, félig már is biztosítva van a jövőévi bő termés‘‘ — mondja az egyik jól d'ollgiozó paira&zt. — ,,Nincs idő késlekedni“. Bizony miiinden nap, amíg a vetőmag most a föld felett van, érezteti csökkentő hatását, a termésre. Tavaly tavasszal a mucsi Vörös aészló tsz, — ahonnan a „korai vetéssel a békéért" mozgalom elindult — időben végzett a vetéssel. Az ő földjüket sem kerülte el a fagy, erősen sújtotta az aszály is — mégis jobb volt termésük, mint a szomszédos egyénileg gazdálkodók földjein, ahova bizony később került a mag. Persze az idén — amikor kedvező időjárás volt, méginkább érdemes volt korán végezni a vetései. Ezt bizonyítja az alábbi példa, amit az egyik népnevelő, — Laborcz János 14 holdas zombai dolgozó paraszt ért e' • — Tavaly október közepén vetettem el a búzámat. Időben kikelt, megerősödött és jól telelt. Nagy öröm volt az aratás — de még nagyobb volt a cséplőgépnél, amint a kiváló bánkúti búza ömlött a zsákba. Valóban ömlött, mert holdanként 16 mázsás átlagtermést értem el. Az idén már október elején a földbe tettem a búzát. — Ezt a nagyszerű népnevelő példát nem követte a községben Forirai András. Későn vetett, rossz magágyba és 16 mázsa helyett csupán 443 kilogramm búza termett holdanként. Példák sokaságát hozhatják bizonyítékul megyénk népnevelői: ki időben vet — bőven arat. Jól jár az, aki a párt szavára hallgat. Akik tavaly az ellenségre hallgattak, borsos árat fizettek érte. Amíg jó idő volt, húz.ták-halogatták a vetést, amikor megjöttek a hetes esők — akkor nem tudtak vetni, s így igen sokan decemberben voltak kényte’enek elvetni az őszi búzát. A hideg földben lassan kelt ki a búza, s amikor már sorolt, a varjak lepték el a fotóét. Az üde zöld helyett, csak gyászos fekete foltokat 1 áthatott a vetés helyén. Ezt ak. az ellenség az idén is. Ne késsenek hát a népnevelők: a községben szerzett jó és rossz példákkal győzzék meg a késlekedőket. A határban még sok-sok vagon burgonya, kukorica van. Itt-otit még a napraforgó is szomorúan hajtja le fejét — sajnálja a kevés elhullott magokat, ő szégyenli magát a hanyag gazdája helyett. A bő termés, minél tovább a határban marad, annál nagyobb lesz a veszteség és csokikén az egész évi fáradtságos munka gyümölcse. Egy pár jó bakancs, vagy csizma ára gyorsan elhull a határban. Ha veszteséggel takarítjuk be a termést, kevesebb zsák telik meg — kevesebb marad a szabadpiaci értékesítésre. kevesebb lesz a bevétel és így a leszállított áru iparcikkekből sem kerül annyi. Aki tehát későn takarítja be a termést, saját maga ellensége. Levágatlan kukorica- és napraforgószár a törés után továbbra is felhasználja a föld értékes tápanyagait. Soványabb lesz a föld, kevesebb lesz a jövőévi termés, de a szár értéke is napról-napra kisebb lesz. Népnevelőink mutassák meg — számokon keresztül is, — hogy a kukoricaszár lesilózásával mennyi takarmányt takaríthatnak meg a termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságban egyaránt. Ne engedjék meg a népnevelők, hogy a silónak igen a'kalmas szár elvesszen. Emlékeztessék a dolgozókat a téli és a koratavaszi takarmányhiányra — s ezáltal mozgósítsanak a betakarítás gyors elvégzésére. A betakarítdtt földeket gyorsan fel kell szántani, éjjel-nappal, két műszakban dolgozhatnak a traktorok. Jó az idő, jó minőségű munkát lehet végezni. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások népnevelői fokozzák harcukat a szántás meggyorsításáért, felvilágosító munkáiukkal érjék el, hogy az jóminőségi munka is legyen. T"'st, napjainkban tesszük meg az e j lépéseket a jövőévi jó termés biztosítása felé. Vigyáznunk kell: mindennan. amennyivel később kerül a földbe a mag. annyival kevesebb lesz a jövőévi termés. A késői betakarítás kevesebb jövedelmet jelent. Kezünkben van az életszínvonal emelésének eszköze, — rajtunk múlik, hogy mennyire használjuk fel azt. * MEGJEGYZÉSEK i rúcesresi állami gi'das tg szénává/áriás írál Október 4-én négy hónapja mull annak, hogy a, rácegresi állami gazdaság vezetői 50 niássa szénát vásároltak dolgozóiktól. Azóta már a Tolnai Naplón keresztül két alkalommal megbíráltuk z vezetőséget, mert a széna árát nem fizették ki- A második bírálat után — október 9-én — feltételeztük, hogy a gazdaság vezetősége ekkor már gondoskodik arról, hogy a széna ára ki legyen fizetve. Ám tévedtünk. A mi bírálatunk — éppúgy mint a gazdaság dolgozóinak a kérése — süket fülekre talált. Az a helyzet, hogy a négy dolgozó még a mai napig sem kapta meg a széna árát, ami több mint 3 ezer forintot tesz ki. Juhász József, az egyik dolgozó — akit 12 mázsa széna ára illet — — felkereste a gazdaság vezetőségét, személy szerint Walter János főagronómust. Próbált vele érdemlegesen tárgyalni a széna árával kapcsolatosan, de bizony a főagro- nómus erre nrm volt hajlandó, csupán annyit tett: most is mint any- nyiszor megígérte, hogy pár napon belül ki lesz fizetve a széna. Juhász József megkérdezte a főagronómust: ,,Mi a véleménye a Tolnai Naplóban megjelent őket illető bíráló cikkről. A főagronómus megmondta véleményét: „Megszoktuk mi azt már, hogy bírálgassanak bennünket, a Tolnai Naplónak egyébként ez a dolga? Erre aztán Juhász József sem maradt adós, ő is megmondta a maga véleményét. M "óból kikelve elkáromkodta maga', szidta a vezetőséget s kérte vissza a szénát. De, ha már itt tartunk, had írjuk le mi is a szénavásárlásról, meg a rácegresi állami gazdaság vezetőiről harmadszor is véleményünket. 1. A rácegresi állami gazdaság vezetőinek a bírálatra való reagálása iskolapéldája annak, hogyan nem. szabad egy vezetőnek a dolgozók jogos követelését, kérését visszautasítani. 2. A rácegresi állami gazdaság vezető agronómusa, Walter János téved, ha azt hiszi, hogy a Tolnai, Naplónak egyéb feladata nincs, mint őkét bírálni. 3. Mi először is, másodszor, meg harmadszor is azért bíráljuk a rácegresi állami gazdaság vezetőjét, mert megérdemli. Egy állami gazdaság vezető agronómusának illő vol. na legalább azt tudni, hogy a vezetők ilyen irányú magatartása egyáltalán nincs összhangban a kor. mány programmjóval. Szovjet hadihajók baráti látogatása bolgár kikötőben Szófia (TASZSZ): Október 19-én hivatalos baráti látogatásra szovjet hadihajók egy csoportja érkezett Sztálin, bolgár kikötőbe, V. A. Parhomenko altengernagy parancsnoksága alatt. A hajóraj kél cirkálóból és négy torpedorombolobol áll. A szovjet hajókat a tengeren egy bolgár hajó fogadta. A találkozó alkalmával a szovjet hajók díszlövést adtak le a bolgár nemzet tiszteletére. A tengerparti sétányon és a tenger .mellett lévő parkban dolgozók ezre* jelentek meg, hogy üdvözöljék a szovjet tengerészeket. A város ünnepi külsőt öltött. V. A Parhomenko altengernagy a tisztek egy csoportjával látogatást tett a bolgár haditengerészeti erők parancsnokánál és a városi tanács elnökénél.
