Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-13 / 240. szám

1953 OKTOBER 13 NAPLÓ 3 UJ élet kezdődött a böScskei Vörös Október tszcs-bcn Bei? tűnőén nagy a sürgés--forgás a b.t>licsSc©i Vörös Október lermelőcso- p<5rtb.an. A tagok; egyik a másiknak aniják az iroda kilincsét. „Bizony ratég egy jó pár esté* így ke’Jl ellböl- temünk, mire rendes kerékvágásban megy: mindem“ — eóhajt fel Kapó­István, a csoport egyik tagja. deJ h.amgja reménységet, biza'kodo'ttiságot I áamil el. így vám ez, A csoport tagjait.1 váratlan meglepetés érte amire még ezelőtt egy héttel gondolni sem mer­tek .volna. Hogy is merték volna gion dőlni arra, hogy István László, a cső-A port volt elnöke „halálos“ ellensége ingyen a tagak szebb s még jobb életének. A korábbiakbam ugyan vol'l KBik ilyen jelenségek. István Lászlí 5 maga szította a kilépési hangulaitoi í. mindenáron arra akarta bírni a esc r port tagijait, hogv hagyják a tszcs-1 t. De szeptember 19-ón a járás szél k- helyén megtiarto« mezőgazdasági a/ ic tívaértekezüietem (teljes ,/meggyőzi ß- désbőP* mondotta ej hogy megbá fn- tia, amit tett, „Akárki akármit mo: rid, a dolgozó parasztok csak a szövi et- kezeti gazdálkodás útján találják it teg számításaikat. Éppen ezért én is i így határoztam, hogy semmi kincsért i tem hagyom ott a csoportot. Az öt I told földet, melyet béreltem, visszaad lom, s kitartok a csoport mellett“ — j nőm dotta István László, az értefcezl et©n. „Nem n1' d arany, ami fér» yllik“ — tartja a Közmondás_ István ' Lász­ló e-=eie is így néz ki. Lätazolai g azt mutatta ő, hogy megrendüli e 1 étién tagja a oso,portnak, de szívéb m s gondolatéban éppen ez elleni tezője volt. Egyáltalán nem törődött a csoj* őrt ügyeivel ég a gazdasági ügyek imitál résével. Somlaiam esetben megtörtént, azt V íiandta, hogy a csoport közös ügyét megy intézni s otthon dolgozott, vagy éppen feküdt. A tago^ ezt megsokallták, úgry gondolták: ez így nem mehet tovább, vagy ő, vagy mi — de valakinek menni keW —truom- dot^ Mészáros Mihály, a pártsser* vezet vezetőségiének egyik tagja. — Lázas napokra ébredtünk —cm. lékszj^ vissza Gerendái János a csoport új elnöke, — tanácstalanok voltunk, nem tudtuk, mit tegyünk; annyi biztos, hogy nem akartuk, — nem akarjuk ma 6em itthagyni a csoportot. Itt tehát határozni kellett. A bölos- kei Vörös Október tszcs ben szep­tember 30 án osoport.gyű'Jés volt. A csoport elnöke bejelentette lemondá­sát. ,,ügyesen“ megelőzte a «ago* kát: ugyanis a tagok ezien a taggyű­lésen arra készültek, hogy a kiski- rályoskodó a csoport ügyeivel egy­általán nem törődő elnököt levált­ják és kizárja^ a csoportból, ügy is történt. István Lászlót elnöki tiszt­ségéről is leváltották, de a osoport- ból is elitávo'ítotltálk. Azóta új élet kezdődött. A csoport tagjainak megváltozott a gondolkodása. A 35 tagból egyet&.-n* egy sem alkarja otthagyni a szövet­kezetét. „Felelőtlenség volna olyat tenni, hogy most egyszerűen itl- hagyjuk, amit ezelőtt három évvel kezdtünk, újra kezdeni ugyanazt, amit otthagytunk azért, mert nem volt jó“ — mondja Gábor László, a osoport egyik tagja- Hozzá* hasonló­an gondolkodnak — s cselek-edmisk -j- a többi tagok is. A dunaiföldvári kendergyár kom­A Domb** vári II. sz. Téglngvár. Több, mini, 500 ezer téglával gyártottak többet, mint tavaly ■ A Dombóvári ÍI. számú T ,‘áglagyár dolgozói az első félévben a sok esős nap miatt nem tudták terv 'ükét tel­jesíteni. Fa most nézzük ( meg az eredményi .át, megállapíthatjuk, hogy a téglagyár dolgozói a III. ne­gyedévben jól megállták I selyüket a termelésben, nagy lelkese déssel és odaadással végezték mr unkájukat. Szeptember 15-ig teljesig stték ezévi nyersgyártási tervüket, még a kész­áru, terv teljesítésénél á ’ III. negyed évben 109.5 százalékot élj tek el első- oeztályú tégtlára átszámíts ra. A terven felül adóit késztéglából a i számítások szerint több, mint 10 c saládi házat lehet felépíteni, A gyár vezetősége i jsszehasonli- tást tett a tavalyi III . negyedévi, valamint az idei III. ne' gyedévi mun­ka között. Megállapított Iák, hogy az utóbbi negyedévben 291 J százalékkal volt jobb globálisan a e eredmény, azaz 532 ezer darab - [nyerstéglával gyártottak többet a dl Mgozók. mint tavaly ugyanezen időit >en. „Ez ért­hető is — mondja I Kókai Barna könyvelő elvtárs — í mert az idén ólyan versenyszellem alakult ki a dolgozók között, amirs > még egy év­ben sem volt példa, i Szinte naponta jöttek be a dolgozók érdeklődni az elért eredmények ut fin, s ha volt némi visszaesés, úgy az illető dolgo­zó ebédidő alatt is í képes volt ter­melni, csakhogy ö li egyen az első." Ez a lelkes munka, , ez a szép ered- mély Kertész Yj jrenc gyárveze­tőnek is köszönheti i, aki mióta a A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat Béke bri gádjának tagjai június közepén ho nosították meg a Péntek-mozgalmat munkájuk sikeres elvégzése érdekébs m. A brigád szeptec nber 2-től október 2-ig a kanacsi áll ami gazdaság vil­lamosítását végezi e el. Az előirány­zott 380 munkaóra it péntek estig tel­jesítették, míg szc imbaton 80 munka óra volt a teljesítés, ami a tervtúl­teljesítést jelenti . Ezen a héten a heti globális tervi teljesítés 130 száza- ’ '-os volt, a pé' nteki napon 159.1 ^zúzalékot értek el. A brigád áldo­zatos és jó muri kája nomán az üz­gyár vezetője, mindent megtett an­nak érdekében, hogy a jó munka túl­teljesítést eredményezzen. Rendsze­resen megbeszélte a feladatokat a brigádvezetőkkel, felbontották a ter­vet személyekre is, így mindig reá­lis vállalásokat tettek a dolgozók. A jó irányító munka természetesen a dolgozók anyagi helyzetén is segí­tett, többet tudtak keresni. — Lajkó Antal kézivető brigádja már július közepén teljesítette az évi ter­vét. A terven fölül gyártott téglá­nál minden 1000 darab után már nem 51 forintot, hanem 81 forintot kaptak. Ezzel Lajkó Antal keresete már nem 1500 forint, hanem az el­múlt hónapban is 2574 forintot ke­resett. Ugyanez a helyzet a többi kézivetőnél is, Valérián Ferenc kézi vető brigádja július 25-én fejezte be az éves tervét, s most a prémiummal együtt 2600 forintot vitt haza csa­ládjának. A kézi vet ők még most is d nak, pedig más téglagyáraknál mar befejeződött a kézi nyerstéelagvér­tás. Vállalták, hogy az idén még 100 ezer darab téglát gyártanak. Most azért folyik a harc, hogy e vállalá­sukat is valóra váltsák, ezzel is segít­sék pártunk és kormányunk prog- rammját. A dombóvári II. számú Téglagyár téglavetői nemcsak a köl- csönjegyzésben jártak elől jó példá­val a gyár többi dolgozói előtt, de jó munkájukkal is harcolnak a dol­gozó nép életszínvonalának emelésé­ért. letigazgatóság 105 százalékra tudta teljesíteni a III. negyedévben építő ipari és karbantartási tervét. A brigád tagjai most azon fára­doznak, hogy a hónap végéig befe­jezzék éves tervüket. Naponta kül­dik be a jelentéseket az elért ered­ményekről, így az üzletigazgatóság is tudja majd jelenteni a brigádnak, mikor fejezték be pontosan az éves tervet. A brigád tagjai elhatározták, hogy a még ebben az évben hátra­lévő két hónapot Komlón töltik élj ahol segítik Magyarszék község III. kerületének villamosítását, ahol leg­nagyobb részben bányászok laknak. rminsj&tiád és a paksi járási párSbiizoti- ság vezetői látták hogv a csoport tagijainak, kommunistáinak napjaink ban ölyan gzüikségie van a segítség­re, mint vaknak a látásra, s segítsé­gükre küldték a dumaföldvóri ken- dergyár egyik legjobb kommunis­táját, Komáromi János elviársat. — Komáromi elvtárs és a csoport veze­tősége brigiádvazetői és munkacsa­pat-vezetői minden este megbeszélést tartanak. Megbeszélik a másnapi munkát, s szerényein számitgatják, hogy a-z évvégj zárszámadásnál meny nyi jövedelem jut egyegy munka­egységre. Mióta az elnököt leváltották., a csoportban a munka is jobban megy, mint azelőtt. Kivétel -nélkül minden tag dolgozik a búza kivételével már befejezték őszi vetéseiket. A betaka­rítási munkákkal is jól előre van­nak. A kukorica kivételével már ka­pásnövényeiket is betakarították. — ,,Én ügiy gondolom, valamennyien megtaláljuk számításainkat, még bú­zából is van egy kicsi rozsból is, meg árpából isi, kapásaink, amint a betakarítás mutatja, szépen j öv edel- mernek. Pénzből, pedig, mint ahogy számítottuk 15 forint jut egy-egy munikaiegységre“ — mondja Hencz Mihály, a ^szövolk-zet legidősebb tagja. Mellettük van n Párt A bölcskei Vörös Október terme- főcsoport tagjait nem ingatja meg semmi. Tudják hogy teljes erejével mellettük van a pórt és az egész dolgozó nép. Ennek a tudatnak szel­lemében dolgoznak, hogy még szebb, még boldogabb legyen az egész tag­ság élete. Országos első a Tolnám* gyei lég agyári Egyesülés A Tolnamegyei Téglagváer--Egye­süléshez tartozó nyolc üzem dolgo­zói a III. negyedévben lelkes és odaadó munkát fejtettek ki a nyers- valamint a készáru terv túlteljesíté­se érdekében. Az Egyesülés szeptem bér !-én még 883.000 nyerstéglával volt adósa államunknak. A jó mun- kaversenyszervezés, a kézivetők ál­dozatos munkája nyomán szeptem­ber hónap végére egészen más hely­zet állott be: 1.384.000 darab nyers­tégla az éves terven felül, ami évi 104.1 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Szép eredmény született a készáru terv teljesítésénél is: 54 házhoz szükséges késztéglát adtak az éves terven felül, 106.3 százalékra teljesítették tervüket. Javult a minőség is. 1952-ben az Egyesülés üzemei II. illetve III. osz­tályú téglát gyártottak. 1953-ban csak a Tamási Téglagyárban gyár­tottak II. osztályú téglát. A többi téglagyárak I. osztályú téglát ter­meltek, a paksi és a mázai tégla­gyárakban pedig nagyszilárdságú églát gyártottak, amelyből emeletes házakat építenek. E szép eredmények hírnevet sze­reztek a Tolnamegyei Téglagyári Egyesülésnek. Az Építésügyi Minisz­térium által küldött legutóbbi ver­senyhíradó szerint a. Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés az ország 27 egyesülése közül szeptember hónap­ban az első helyre került. Most azon fáradoznak a téglagyárak, valamint az Egyesülés dolgozói, hogy jó mun­kájukkal még ebben az évben ki­érdemeljék a Tégla- és Cserépipari Igazgatóság élüzem vándorzászlaját. A „Két kapitány“ a Faluszínház míborán A megyénk területén nagy siker­rel szereplő Állami Faluszínház a feledhetetlen szépségű „Vándor diák" című darab után most új mű­sorral lép megyénk falvainak dolgo­zói elé. A darab címe a szintén nagy sikerű „Két kapitány", melyet 13-án Kistormáson, 14-én Szakadáton, 15- én Alsónánán, 16-án Alsónyéken, 17- én Miszlán, 18-án Tolnán, 19-én Mórágyon, 20-án Bogyiszló, 21-én Szárazd, 22-én Belecskán, 23-án Varsádon, 24-én Kisszékelyen, 25-én Pálfán és 26-án Bikácson adnak elő. DéMuj (ííintíili Ar»m«7o’®állató Vállalat: A Béike-brigád e hónapban bi pfejez* éves lep vét EZZEL ÉRLELJ... Termclöszövet’ezeteink meg szilárdításáért, munkájuk megjaví­tásáért folytatott harcban igen nagyjelentőségű népnevelőink felvi­lágosító nevelőmunkája. Ahol a kommunisták vezetésével a párton- kívüii népnevelők egységesen állnak ki a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényének megmutatásával a termelőcsoportokban folyó munka meg­javításáért, ott a jó eredmény nem marad el. Ehhez azonban az is szükséges, hogy pártszervezeteink álljanak élére -ennek a harc­nak s a népnevelőket nap, mint nap tájékoztassák, nap, mint nap adjanak számukra új és új érveket, melynek segítségével személy szerint is- meg tudják mutatni az egyes tagoknak, mennyivel több jövedelmet biztosít számukra a nagyüzemi gazdálkodás, mintha egyénileg gazdálkodnának. Ezt a nagy felelősséget a sárpilisi Sarló Kalapács tsz pártszer­vezete is érzi, s ennek szellemében cselekszik is, amikor a népne­velők számára olyan érveket dolgozott ki, amelyek valóban be­mutatják, hogy a termelőcsopo rt tagjainak jövedelme felülmúlja az egyénileg gazdálkodókét. A népnevelők tehát ennek nyomán el­mondják, hogy például Tancsa János, akinek 441 munkaegysége van, 1952 év október 1-től 1953 október 1-ig a már megkapott ter­ményféleséget, fa, olaj, szappan, zsír, stb. s a még várható jövedel­met is pénzre átszámítva több, mint 17 ezer forint jövedelemre szá­míthat ebben az évben. De elmondják a népnevelők azt is, hogy ebben még nincs benne Tancsa János háztáji földjének haszna, va­lamint a jószágtartás jövedelme. Tehát, ha Tancsa János termelő­csoporttag eddigi jövedelmét hónapokra osztjuk él, több, mint 1409 forintos havi fizetésnek felel meg. A pártszervezet kidolgozta K. Horváth István és Schneider Fe­renc csoporttagok várható jövedelmét is. Ők 376 munkaegységet szereztek fejenként, ami közel 16 ezer forintos jövedelemnek felel meg. Tehát számukra is, ha havonként osztjuk el a pénzben át­számított jövedelmet, ez is több, mint 1200 forintos havi fizetésnek felel meg. Természetesen ebbe sincs beleszámítva az á jövedelem, amely a háztáji kert és jószág tartásból adódik. Ilyen hatásos és személvhe z szóló érveket kell pártszerveze­teinknek a népnevelők kezébe adni. Ezzel segíthetünk leginkább, hogy a termelőcsoportok becsületes, szilárd tagjai mellett, a még kissé ingadozók is kemény harcot folytatnak az ellenség hazug pro­pagandája ellen, egységesen állanak ki szebb, boldogabb életükért. Termelőszövetkezeteink meg szilárdításáért folyó harcban DISZ fiataljaink is méltóan kiveszik r észüket, nemcsak a termelő mun­kában. hanem a felvilágosító ne velő munka területén is. Saját pél­dájukból adódóan mondják cl, hogy számukra mit jelent a közös gazdálkodás, mennyivel jobkan kifizetődik, mintha egyénileg dol­goznának. Ifjú Farkas Mihály, a döbrö közi II. Pártkongresszus tsz DISZ fiatal tagja például nevelömun kaja során elmondja, hogy míg egyé nüee 12 kh földön a cs’1- ~ ’-L tehát öten dolgoztak, közel sem volt ilyen jövedelmük, mint mo st, amikor a szövetkezetben hárman dolgoztak. Az új élet bizonyítéka azonban az is, hogy egyik bátyja katonatiszt, a másik pedig üzemben dolgozik. Ifjú Farkas Mihály DISZ fiatal a termelésben is ki válóan megállja a helyét. 399 mun­kaegységet szerzett, amire esek búzából több, mint 20 mázsát, s ár­pából 17 mázsát kapott. Nagyon jól tudja, ha egyénileg gazdálkod­tak volna a családdal, nem juIhatott volna ennyi gabona számára. De elmondja mindenkinek, hogy az egész családnak több mint 86 mázsa jutott búzából és árpából összesen. A romániai Magrynr Autonóm Tartomány fejlődése a számok tükrében A romániai Magyar Autonóm Tartomány ipari termelése az év első felében 17 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának ipari termelését. Uj gyárakat és kisüzemeket helyeztek üzembe, mint például a marosvásárhelyi „Encel Móric"-gyárat, a Csíkszeredái kao­linfeldolgozó üzemet. Számos gyá­rat és üzemet kibővítettek, illetve korszerű gépekkel szerelték fel. \ borszéki lignitbánya termelése 1959- hez viszonyítva 300 százalékra emel­kedett. A városokban és az ipari köz­pontokban egyre újabb és újabb :<un kásnegyedek épülnek. A toplicai fa­kitermelési központ mellett egész munkásnegyed épült, Marosvásár­helyen nemrég 36 korszerű lakásba költöztek be a dolgozók. A városok­ban további 106 munkáslakás ép"?. Jelentősen kibővült a kereske­delmi hálózat is, amely egyre 'tób és egyre jobb minőségű áruval lá‘- ja el a Magyar Autonóm TariNoany dolgozóit. 1953 első felében a ke­reskedelem állami és szövetkezeti szektora 51 százalékkal több fo­gyasztási cikket és 40 százalékkal több élelmiszert biztosított a dol­gozóknak, mint tavaly az első fél­évben. Marosvásárhelyen új kenyér­gyár épül és két korszerű épület a „Kalapács" és a „Textila-Mores" kis iparosszövetkezet részére. Hasonló fejlődést tapasztalunk a mezőgazdaság terén is, A Magyar Autonóm Tartományban eddig 11 ezer dolgozó parasztcsalád 120 kol­lektív gazdaságot alakított, ame­lyek 43.169 hektár vetésterülettel rendelkeznek. További 2.924 hektár területen 50 mezőgazdasági társulás alakult. A falvak dolgozóinak mun­káját 7 gépállomás könnyiti meg. A társasgazdálkodás útjára lépett dol­gozó parasztok egyre gazdagabb ter­mést érnek el. A stejarisi kollektív gazdaság tagjai például idén búzá­ból 27 mázsa, zabból pedig 36.66 mázsa átlagot értek el hektáron­ként. A Magyar Autonóm Tartomány kulturális fellendülésére jellemző, hogy a falvakban és a gyárakban eddig 487 kultúrotthont és 921 vö­rös sarkot létesítettek. Idén 7 kul­túrotthon építését fejezték be és to­vábbi 129 kultúrotthon építkezése folyik. A tartományban 2 magyar- nyelvű állami színház, állami fil­harmonikus zenekar, zenei és kép­zőművészeti középiskola, számos könyvtár és múzeum működik. A tanulók és a főiskolai hallgatók szá­ma 1938-hoz viszonyítva 100 száza­lékkal emelkedett. A marosvásárhe­lyi magyar tanítási nyelvű Orvosi- Gvógyszerészeti Főiskolán több, mint 1000 hallgató tanul. A népi demokrácia lehetővé tette a tartomány egészségügyének gyors fejlődését is. Az egészségügyi intéz­mények száma 902-re emelkedett. Csupán falvakban 38 kórház és 58 szülőotthon működik. EZT O LVÁSSUK... Szántó György: Majtény után Rákóczi szabadságharcának egyik neves szereplője, Jávorka Ádám ka­landos életét és a Rákóczi-levéltár sorsát idézi fel ez a kisregény. Nem csak a bujdosók életét ismerteti meg Lengyelországtól Rodostóig, hanem megmutatja a császáriaktól sanyargatott magyar nép hűségét is Rákóczihoz, a szabadság és függet­lenség ügyéhez. Magyar írók Bulgáriában Szeberényi Lehel, Cseres Tibor és Vészi Endre írók huzamosabb időt töltöttek a testvéri Bulgáriában, Könyvükben színes beszámolót ad­nak a bolgár dolgozók mai életéről. Megmutatják, honnan indult el a bolgár nép és hogyan jutott él a szovjet Vörös Hadsereg és a szovjet nép támogatásával a szocializmus építéséig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom