Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-07 / 235. szám

1953 OKTOBER 7 NAPLÓ 3 Nem elég a fogadalom — azt teljesíteni kell A dunaszentgyörgyi gépállomás munkájáról MEGJEGYZÉSEK A dunaszentgyörgyi gépállomás a nyári munkáik idején hátul kullo­gott a megye gépállomásainak ver­senyében. Mielőtt megkezdődtek az ősii munkák, változás történt a gépállomáson. Átszervezték a mű­szaki gárdát, új főgépészt kaptak Szántó József, megyénk legjobb kombájnosa személyében. A felké­szülés jelei azt mutatták, hogy a gépállomás vezetői és dolgozói szé­gyenük lemaradásukat és az őszi tervek teljesítésében derekasan meg­állják helyüket. Ezt bizonyította Tóthi Ferencnek, a gépállomás igazgatójának kijelentése is, ami­kor azt mondotta, hogy „ha elsők nem is, dé másodikak leszünk az őszi munkákban." Nem sokkal ez­után megjelent a megyei tanács gép állomási csoportjának értékelése és a dunaszentgyörgyi gépáüomás nem második, hanem 15., azaz utolsó lett a versenyben. Az okok Mi az oka annak, hogy a gépállo­más az őszi tervteljesítésben is utolsó maradt? M i h-a 1 k ó József, a gépállomás politikai helyettese erre így válaszolt: „Nőtt nálunk az egy gépre eső átlagteljesítmény, csak az a baj, hogy a többi gépállomá­sokon még jobban nőtt." Ez bajnak ugyan nem baj, esetleg a dunaszent györgyieknek, de nyilvánvaló, hogy ahol váltott műszakban, éjjel-nappal dolgoznak az erőgépek, ott több a teljesítmény is, mint ahol éjszaka félnek a traktorosok. Csak addig dolgozik az éjjeli műszak, ameddig ellenőrzik, utána leállítják a gépe­ket a traktorosok — és alszanak. De ha nincs ellenőrzés, egyáltalán el sem indulnak. Alig néhány ♦ rak to­ros van a gépállomáson, am lelki- ismeretesen dolgozik. E közöt“ a né­hány között van Horváth Mária, aki egész éjszaka énekel, csak úgy harsog a határ, hogy bátor tsa ma­gát — de szánt. Ezzel szemben vál­tótársa, Molnár Alajos gondatlan­sága miatt már két hengerfel ment tönkre, sőt az is megtörtént, hogy Molnár elvágta este a kábelt, hogy világítás híjján, éjszaka ne tudjon menni a gép. Németkéren négy erőgépe dolgo­zik a gépállomásnak, de a munka olyan lassan halad, hogy a német­kéri termelőszövetkezetek nem tud­nak folyamatosan vetni. L á s z ló- c z i Imre és váltótársa például egész nap aludtak és beszélgettek a németkéri brigádszálláson. Minőségi leg sem megfelelő a gépállomás mun kája. Megtörtént, hogy amikor ke­resztsoros árpát vetettek a német­kéri Ságvári termelőszövetkezetben, egy soron elvetették, amikor elrom­lott a gép, de mire megjavították és rávetettek keresztben, az előbbi so­ron elvetett mag mór csírázott. Mindezek a hibák elsősorban a hanyag vezetésből adódnak. Augusz tus utolsó szombatja óta nem volt üzemi értekezlet. így természetes, hogy nem tudják a dolgozók sem felvetni problémájukat, javaslatai­kat, a gépállomás vezetősége elszakadt a dolgozóktól. Vezetőségi ülés is csak egyszer volt augusztus óta. A vezetők eltöltik valahogy az időt. Szántó elvtárs túl sok időt szentel kedvenc motorjai javítgatására, az igazgató pedig ► ugyancsak kevésszer fordul meg a £ dolgozók között. Mihalkó elvtárs ki- £ járogat a traktorosokhoz, azonban ► meglehetősen egyéni módon agitál tervteljesítés érdékében: „Dolgozik, £ vagy nem dolgozik, mert odaadom £ a munkakönyvét és mehet." Fink í Péter traktoros mondotta el azt ► aki maga is szenvedő alanya vol': £ egy ilyen „meggyőzésnek." £ A dunaszentgyörgyi gépállomáson £ igen kevesen éreznek felelősséget £ mind a tervteljesítésért, mind a tér- ► melőszövetkezetek megsegítéséért, a ► jövő évi bő termés biztosításáért. A £ traktorosok „lógnak", ahol és ami- £ kor csak lehet és ez alól a megái- £ lapítás alól sajnos, igen kevés ki- ► vétel van. A vezetők tehetetlenek cr £ nem látják, hogy jórészt bennük van a hiba. I Dolgozótról való „gondoskodás“ Csurgó-pusztán: A gépállomás £ hagyományos lemaradását ► végzetes „átoknak" tartják. Arány- ► lag Szántó József tesz a legtöbbet» a bajok orvoslására, egyedül azon- £ ban nem sokra megy. Ébredjen fel- ► végre a felelősségérzet a dunaszent- £ györgyi gépállomás vezetőiben és £ dolgozóiban egyaránt, hiszen soha ► nem volt még akkora szükség a gép- £ állomások munkájára termelőszö- £ vetkezeteintoben, mint most, amikor a többtermelésért, a termelő’ZÖve? kezetek felemeléséért, a jobb élet­ről van szó. Szépülő életükért jegyeztek békekölcsönt a dombóvári vasutasok Dombóvár vasútállomáson a dol­gozók már az első- r pon többségé­ben jegyeztek békekölcsönt, csak azok nem, akik a jegyzés első nap­ján úton voltak. Jegyeztek a vasutas dolgozók is szépülő életükért, a bé­kéért. Dombóváron is látják, hogy mi épült eddig az ötéves terv eddigi szakasza alatt. Uj laktanya épült a szolgálatra várók részére, mely a legmodernebb berendezéssel bizto­sítja a dolgozók kényelmes pihené­sét. De nemcsak a szociális beruhá­zás könnyíti meg a dombóvári vas utasok munkáját, hanem az is, hogy több tízezer forintot fordítottak már a forgalom korszerűsítésére. Forintjaikkal és még jobb mun­kával segítik a nagy tervek meg­valósítását. Marosy János és brigád­ja a félhavi fizetését jegyezte és ezzel egyidőben kötelezettséget is vállaltak az őszi csúcsforgalom ide­jére. Megfogadták, hogy eddigi 98 százalékos teljesítményüket 105 szá­zalékra fogják emelni. Sípos Ferenc- né amikor jegyzett, azt mondta a jegyzésgyüjtőnek: „Kölcsönadott fo­rintommal és még jobb munkával járulok a kormányprogramm meg­valósításához, látom, hogy a köl­csön visszatérü! minden nyeremény- húzásnál és a sok építkezésen ke­resztül, mely mind a mi javunkat szolgálja.“ Marton István térmester is a jegy­zéskor vállalt kötelezettséget a ne­gyedéves terv teljesítésére, s a 94 százalékos gőztartási teljesítményét 98 százalékra akarja emelni, Samu Lajos vonatvezető, amikor a jegyzési} íven aláírta nevét, azt mondóba: ► „Két heti fizetésemet jegyeztem, de* emellett még felajánlást teszek,£ hogy balesetmentes szolgálatot te!-»a iesítek és a vonatkéséseket a i óim­má iisra fogom csökkenteni az uta­sítások pontos betartásával“. Papp János, a rakodási főnökség dolgozó­ja is jegyzett; hazafias kötelességé­nek tartotta, hogy segítse kölcsön­adott forintjaival és még jobb mun­kával nagyszerű terveink megva.ósi- tását. Lelkesen adták forintjaikat a dombóvári vasutasok. A jegyzési nap után minden munkaterületen emelkedett a munkateljesítmény, ugyanis október 1-én és 2-án a ‘ér­vét globálisan az élüzemszint felett teljesítették. Az alsóleperdi állami gazdaság­hoz tartozik a csurgói sertésfarm. Ennek a sertésfarmnak a dolgozói nem valami szerencsés körűimé, nyék között élnek, illetve dolgoz­nak, Ugyanis az a helyzet, hogy ez a puszta mindentől távol esik. Ez azonban a kisebbik hiba. A nagyob­bik hiba az, hogy a csurgói sertés­farm vezetői — akár az egyik, akár a másik — az „atyaisten‘‘ sze. repét akarják, illetve töltik be. Ré­gebben ennek a farmnak Végh elv- társ volt a vezetője. Ez a szóban- forgó Végh a dolgozók sérelmeinek és kérelmeinek orvoslását, azok jo­gos panaszainak elintézését egysze­rűen figyelmen kívül hagyta. Pél­dául Siklósi Imrét, az üzemegység egyik dolgozóját — nem olyan ré­gen — pártunk DISZ politikai is­kolára küldte. Siklósi elvtárs a DISZ iskolát szerencsésen el is vé­gezte. De amikor hazatért, tudo­mására adták, hogy az üzemegység. vezető nem engedi sem ebben az üzemegységben, sem a DISZ szerve­zet munkájában tevékenykedni, sem pedig előző munkakörében dolgozni. De ilyen és hozzá hasonló eset más alkalommal is megtörtént. Ez azonban a többi megtörtént tények mellett úgyszólván szóra sem érdemes. Ugyanis az a helyzet, hogy ennek a farmnak a vezetői egyszerűen lábbal tiporják a mi­nisztertanács anya_ és csecsemővé- delemről szóló határozatát. Magyar székiné, az üzemegység egyik dol­gozója terhes volt. Szülés előtt kérte az üzemegységvezetőt, hogy bizto­sítsanak számára egy hintát, mely- lyel a döbröközi vasútállomásra megy, onnét pedig Dombóvárra, mert ott akar leendő gyermekének életet adni, A farmvezető nem volt hajlandó a hintát odaadni, a trágya hordó kocsit is csak pár nap múlva, így azután Magyarszékiné a pusz­tán betegedett meg s nem tudott leendő gyermekének életet adni. — Van egy másik eset. Augusztus 29­én az egyik dolgozó kisfia súlyosan ; megbetegedett. Orvoshoz kellett vol na vinni, de kocsit ö sem kapott. Ellenben bölcs tanácsokat igen. A j farm mindenható vezetői azt taná­csolták neki, hogy kisfiát vonattal vigye. Ez nem is megvetendő jamas, lat, mert valóban kényelmesebb vo­naton, mint kocsin közlekedni. A vonatközlekedést azonban egy ob- pektív körülmény befolyásolja, még pedig az, hogy Csurgón annak eile- 3 nére, hogy van megálló, nem áll ■* meg a vonat, s így a csurgói dől- J gazoknak — ha vonattal szándékoz 2 nak közlekedni — a döbröközi vas. ■* útállomásra kell elmenni. Az üzem egységvezető, nem gondoskodik ar­ról, hogy a dolgozók számára biz- 3 tosítson kocsit, ha megbetegednek. < A dolgozókról nem, de van egy 3 testi-lelki jóbarátja, — Gyöngyösi 3 nevű brigádvezető, — arról igen. J Ha egy dolgozó megbetegedett, an 5 nak nem tudott járművet keríteni * De a Gyöngyösinek még szórako- 3 zási igényei kielégítésére mindig J volt lehetőség hintát keríteni. Igen, 3 tnert az üzemegység hintójával 3 Gyöngyösi brigádvezető és Végh < farmvezető jártak, illetve járnak J szórakozni. 2 A dolgozók miután m.egsokalták 3 Végh viselkedeését, magatartását, 3 az állami gazdaság vezetőségéhez 3 folyamodtak, A vezetőség ezután 3 ,.méltó'' büntetésben részesítette . Véghet, A farmvezető funkciójából ■* főállattenyésztői funkcióba javasol- 3 ta. A javaslatot az illetékes igaz- 3 gatóság el is fogadta. Így Véghből 3 főállattenyésztő left. De azért ez J az áldatlan állapot nem szűnt meg. 3 Az alsóleperdi állami gazdaság ve- < zetösége gondoskodott arról, hogy 5 minden maradjon a régiben. Végh 2 helyett testi-lelki jóbarátját, Gyön- 3 gyösit nevezte ki farmvezetőnek. 3 Ezen keresztül biztosította, hogy a 3 csurgói farm „atyaistenének“ van ^ egy ugyanolyan u'ódja. As őssi munkák hírei Hőgyész község a gabonabeadás­ban 'ieiső volt a járás területén. — Most sem akar lemaradni az ősziek begyűjtésénél. Minden dolgozó pa­raszt azon igyekszik, hogy a beta­karítással egyidőben állam iránti kötelezettségét is teljesítse. A ku­koricabeadásban Csikós Géza, Kling István, Nagy Ferenc, Papp János, Nagy Gáspár és Sipos Antal járnak az élen. Burgonyabeadásban pedig Béres Vilmos és/áfónás Géza mutat­nak jó példát, ókét követik a töb­bi dolgozó parasztok is. (Major Má­tyás, Hőgyész) * A dombóvári dolgozó parasztok között Szemes János, Teleki út 35 szám alatti lakost is az élenjáró dol­gozó parasztok között lehet megta­lálni. Kenyér- és takarmánybeadási kötelezettségét is maradéktalanul teljesítette. Az elsők között, van az őszivetésben is. Az ősziárpát és a rozsot már elvetette, örömmel jegyzett békekölcsönt is. Mozs zsef is jó munkájáért kapott dicsé­rő oklevelet és ajándék-nótát is a tanácstól. Mindkettőt örömmel fo­gadta. A kukoricabegyüjtésben Ke- recsényi Sándorné volt az első. Az ő kocsija állott meg elsőnek a be- gyüjtőhely előtt, hogy eleget tegyen az állam iránti kötelezettségének. (Samu Magdolna, Dombóvár). LÁTOGATÁS A PAKSI KONZERVGYÁRBAN Paksra mentünk, végig a hosszú új műúton, gépkocsink halk mo­raja tette változatossá az utat.— Oszj ruháját kezdte feléltem a ha­tár mindenfelé kocsikat, embere­ket lehet látni, helyenként egy egy traktor búgását lehet hallani, nyo­mában mint fehér papíron a friss írás, úgy csillog a frissen szántott barázda. Telt az idő, mind köze­lebb értünk célunkhoz: a Paksi Konzervgyárhoz. Néhány kilomé­terre voltunk a gyártól de sűrűn kellett lovaskocsikat, teherautókat kerülni, mind tele volt paradicsom mai, almával, szilvával. Ezt is a konzervgyárba szállítják. Ilyen­kor ősszel — mikor az egész évi munka gyümölcsét takarítják be — különös élet elevenség van a konzervgyárban, naponta 10 vagon számra érkezik gyümölcs messze tájakról. A közelebbi helyekről pe­dig gépkocsival és lovaskocsival szállítják be a nyersanyagot, hogy otf feldolgozzák; élelmiszert ké­szítsenek belőle. A gyárban, — amely hasonlít egy nagy konyhához, — serény munka folyik. Mint téglagyárak­ban a téglarakások úgy sorakoz­naj. a gyümölccsel leli ládák a gyár udvarán. Van nyersanyag bő­ven, kj tudják elégíteni a dolgo­zók szükségleteit friss konzerw vel a téli hónapokban. Szombaton 17 vagon gyümölcs érkezett. És ebből néhány nap múlva léiig kész konzerv lesz. Az elmúlt ne­gyedévben is nagy mennyiségben és kiváló minőségben készítettek konzervet. Most az új negyedév­ben is ezt akarják elérni a gyár dolgozói. Teljesíteni akarják a ter­vet. A szakszervezet már most szervezi a felajánlásokat, a dolgo­zók pedig örömmel vállalnak kö­telezettséget. Ha a negyedév első napjainak eredményességét néz­zük, a számadatokból megállapít­hatjuk, jól dolgoznak az üzemben, túlteljesítik a tervet. A paradicsom főző ben, alig lehet látni a hatalmas gőzfelhőtől, s csak a kora őszi enyhe szellő, mely a nagy nyitott ajtón keresztül be­hatol, az teregeti szét és ilyenkor látni lehet a gépek mellett a dol­gozókat. Munka közben keveset beszélnek nincs arra idő. Mindnyájukon látszik, hogy nagy figyelemmel végzik a munkát. A versenytábla, mely a paradicsom- főző-üzem falán van, a dolgozók jó munkáját dicséri, ugyanis a terv teljesítési rovatban 199 százalék látható. A ,,paradicsomosoktól'1 — mert így hívják őket a dolgozók egymásközt, így különböztetik meg a különböző gyümölccsel dol­gozókat, — alig 10 méterrel a kö­vetkező munkateremben két ha­talmas szürke gép áll. Csak ritkán lehet hallani kissé nagyobb zör­gést, amikor feltöltik n szárítót. E két gépen szárítják a paprikát, amit majd Kalocsára szállítanak,— ott őrlik meg. A paprikaszárítóh október három első napján 145 százalékra teljesítették átlagosan a tervüket. Három műszakban végzik a gyü­mölcsök feldolgozását. Éjjel nappal szállítják az árut és azt pedig tel keli dolgozni, mert ha nem, akltor megromlik és csak takarmányozás­ra lehet telhasználni. Éppen ezért vált szükségessé az is, hogy va­sárnap is termeljenek. Örömmel vállalták a dolgozók a vasárnapi munkát, — ebben persze része van a pártszervezetnek és a szakszer­vezetnek is — megmagyarázták a dolgozóknak, hogy milyen jelen­tősége van annak, ha egy vasár­napot dolgoznak. De nem volt min dig így, a múlt negyedévben, ak­kor sokat kellett anyagra várni. Szeptemberben például alig érke­zett 25-ig néhány vagon áru. — Ahogy Pataki elvtársnő műszaki vezető mondja: „pangás“ vagy uborkaszezoh volt az üzemben. — De még az sem, mert a nyári uborka sem jött, sőt a ME2Ö- KER még Ä szállítási tervek sze­rinti szilvát sem szállította le. Ez állította nagy probléma elé a mű szaki vezetőket_ hiszen a létszám magas volt. termelni pedig nem tudtak, mert nem volt mit íeldol gozni. Nem is tudták a szeptem bér havi tervet teljesíteni. Az volt a szerencséjük, hogy júliusban és augusztusban túlteljesítetté^ a tér vet és így a negyedéves tervet meg tudták valósítani 100.5 száza­lékban. t Sokat írtunk már a Paksi Kon­zervgyárról, jót rosszat, vegyesen, mikor hogyan dolgozlak. Most ezekben a napokban jót írunk, bi­zonyos mértékig jól végzik mun Icájukat, de ettől eltekintve van még hiba a termelésben. Nem tart­ják be a tervszerűséget. Ilyen az élet ezekben a napokban Pakson. így dolgoznak a konzerv­gyárban. Azzal búcsúzunk a gyár dolgozóitól, hogy valamennyien ér­jenek el kimagasló eredményeket tervük teljesítésében legyen előt­tük az élenjáró^ példája, olyanok, mini Kónya János, Herold Sán­dor, Oláh Istvánná és még sok olyan dolgozó aki már sokszor l-.bizonyította munkájával, hogy nemcsak egy tervszak elején dol­goznak jól, hanem egész negyed évben. Úgy gondoljuk, még a gyár vezetőinek sem árt megszív­lelni. A lióten hallottuk... ... hogy a Dombóvári Fatelítő Vállalatnál az elmúlt negyedévben ötletnapokon a dolgozók javaslatai­nak díjazására 660 forintot fizet­tek ki. Ezenkívül 2 újítónak 3050 forintot fizettek mint újítási dijat. Legjelentősebb újítása Réti József­nek volt. * .. . hogy a Mázai Téglagyárban a pártszervezet kezdeaiényezésére kiszámították, hogy az árleszállítás a téglagyár dolgozóinak annyi/ je­lent, mintha fizetésüket 22 száza­lékkal emelték volna. — Igen jó módszer ez és követendő példa ar­ra. hogy kormányunk intézkedéseit rendeletéit szemléltetően magyaráz­•Aflrülőzhetetten az ogHddÓe munkába«

Next

/
Oldalképek
Tartalom