Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

1953 SZEPTEMBER 20 NAPLÓ 7 Kinek a szégyene ? A tavaly országos első dalmandi gépállomás az utolsók között kullog . . rT^***» i A HÉTEN HALLOTTUK.. Szocializmusunk építésének jelen­legi szakaszában a gépállomásokat többek között azzal bízta meg a párt: segítsenek a termelőszövetkezetek tagjainak és az egyénileg dolgozó pa rasztoknak a szántás-vetésben, poli­tikailag és szakmailag segítsék a tér melőszövetkezetek megszilárdítását. Ennek a feladatnak elvégzése még soha nem követelt olyan lelkiismere­tes és felelősségteljes munkát, mint napjainkban. A dalmandi gépállomás vezetői és dolgozói — mint ahogy azt a tervek teljesítése bizonyítja — nem érzik át megbízatásuk jelentő­ségét, nem a felelősségtudat szelle­mében dolgoznak . Ezt leginkább a kocsolai Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjainak a véleménye alapján lehet bebizonyí tani. Van ne' ilnV egy „gyönyörű“ írnkiorá! omssunV. megyei igazgatóságának a segítségét közelebbről vázolni. A gépáromási csoport seg tsége körieve ekben merül ki. Kovács Ferenc elvtárs, a gépállo­mások megyei igazgatója tudja, hogy a dalmandi gépállomáson milyen ál­datlan állapot uralkodik, de még ezideig nem gondoskodott arról, hogy megszűnjön. A szeptember 8-án meg­tartott szemlén megígérte Kovács elv társ, hogy gyakorlati segítséget ad­nak a gépállomás vezetőinek. A gya­korlati segítséget azonban körlevelek helyettesítik. A szeptember 10-én ki­küldött körlevélben utasítja Kovács elvtárs a gépállomás igazgatóját, hogy Fánai Imrét a jelenlegi vezető agronó mus helyettesét állítsa fegyelmi elé, mert a termelőcsoportok repcéjét nem vetették el. Kovács elvtársat a párt és a dolgozó nép bízta meg je­lenlegi funkciójával. Éppen ezért tud ni kellene neki, hogy egy gazdasági vezető munkáját nem fegyelmivel lehet elősegíteni, hanem konkrét gya kor,lati segítséggel. A dalmandi gépállomás dolgozóira, vezetőire és a megyei gépcsoportra nézve szégyen, hogy az országosan első dalmandi gépállomásból csak­nem országosan utolsó lett. Éppen ezért ébredjen fel a dalmandi gép­állomás vezetőiben, dolgozóiban is, meg a megyei gépcsoportban is a fe lelősségtudat. összehangolt munká­val ,közös akarattal bizonyítsák be, hogy tudnak jó munkát végezni, mos sák le a szégyent a mindig élenjáró dalmandi gépállomásról. ... hogy a leperdpusztai állami gaz daság agronómusa, Tóth Béla azt mondotta, hogy ők tervszerűen, oko­san gazdálkodnak. Ezt el is hittük volna neki, ha közben nem hallunk mást. A gazdaságban nagyobb terü­leten vadmohar nőtt, mivel nem ka­pálták meg és Tóth Béla ennek be­takarítására adott mintegy két héttel ezelőtt utasítást ahelyett, hogy gon­doskodott volna a közel 80 hold rét lekaszálásáról és a sarjúszéna beta­karításáról. * ... hogy a gerjeni tanács az utóbbi napok alatt mintegy 24 forintot do­bott ki az ablakon. Természetesen képletesen kell érténi ezt a pénzki­dobást. De körülbelül annyit jelen­tett, hogy a dunaszentgyörgyi gép­állomás cséplőgépét sürgették telefo­non, mivel az aprómagvakat is ideje volna elcsépelni már. Hasztalan Ké­rik a gépállomást. Nagy segítség vol­na pedig a dolgozó parasztoknak ez, mert nem kellene például a napra­forgót éjfélekig kézzel verni, nem lenne veszélyben, kitéve az esőnek a mohar és a többi még elcsépelésre váró aprómagvak. Ez a segítség hoz zájárulna ahhoz is, hogy az őszi szán tás-vetés, betakarítás is gyorsabban haladna. # ... hogy az őcsényi földművesszö­vetkezet vezetősége nem sokat törő­dik a dolgozók igényeinek megfelelő kielégítéséről. Megtörténik, hogy két-három napig nincs élesztő. De megtörténik az is, hogy a főüzletben van, de a fióküzletben nincs, s a dől gozók a fióküzletben azt kapják, hogy menjenek a főüzletbe, ami jó­val távolabb van ahelyett, hogy biz­tosítanák legalább azokat a cikkeket, melyek a főüzletbem kaphatók. Bírálatunk nyomon: Megjavult a dolgozódról való "ondosliodás az alsóhidvégi állami gazdaságban Nagyszerűen el van látva gépekkel — mondja Tárnok Péter eivtárs — a termelőszövetkezet egyik tagja. — A gépállomás vezetői megfeledkez­tek ígéretük valóraváltásáról, — egé­szíti ki Morvái József, a csoport el­nöke Tárnok elvtárs megállapítását. Az őszi munkák megkezdése előtt Ígérték, hogy a szántást három hét­tel. a vetés előtt elvégzik. Mivel a gépállomás ígéretét nem váltotta va­lóra, mi sem tudjuk teljesíteni pár­tunknak tett ígéretünket, azt, hogy a vetést 10 nappal a határidő előtt elvégezzük, mert a gépállomás nem biztosította a szántást, s azt követően nem biztosít vetőgépet, így az őszi­árpánk, repcénk még mindig zsák­ban van. Ez az egy példa is elég volna arra, hogy a gépállomás súlyos mulasztá­sait igazolja. De ezenkívül számta­lant lehet felsorolni, melyek a gép­állomás hanyag munkájára vallanak. Leginkább azonban a tervek teljesí­tésével lehet érzékeltetni a gépállo­más dolgozóinak és vezetőinek nem kielégítő munkáját. Szeptember 15-ig a gépállomás őszi tervét csak 11 szá­zalékra teljesítette. A tervek nem teljesítésének oka nem máról holnapra jelentkeztek. Lapunk augusztus 30-i számában bíráló cikk jelent meg az alsóhidvégi állami gazdaságról. A cikk a dolgo­zókról való gondoskodással, helye­sebben a munkatörvények betartásá­val foglalkozott. A cikk megjelenése óta jelentős változások történtek a gazdaságban. Uj igazgató, új főagronómus dolgo­zik, a régi vezetőség hibáit felszá­molják. Bírálatunk nyomán most már elegendő mosdótál áll a dolgo­zók rendelkezésére, akiknek pedig a szerződés értelmében munkaruha jár, az megkapta. Megnőtt a dolgozók megbecsülése, aminek következtében azok munkavédelme is fokozódott. Bizonyíték erre Simon Elemér állat- tenyésztő példája. Feleségével és 4 gyermekével egyetlen szobában la­kott eddig, most azonban kőművesek jelentek meg és megfelelően átala­kítják lakásukat. Simon Elemér el­mondja azt is, hogy mennyire örül az árleszállításnak, azóta áll verseny ben Lőrinc Gyulával, aki ugyancsak a tehenészetben dolgozik. Versenyük óta állandóan növekedik a napi tej­hozam. — Tudom, hogy életszínvo­nalunk növekedésének több termelés az előfeltétele és én ezen a téren tu­dok többet termelni. Több tejet adunk a hazának. Most került sor erre is — mutat az asztalon álló rá­dió felé Simon elvtárs. Elhatároz­tuk, ha az egész fizetésem rá is megy, de most már veszünk rádiót — mondja Simonná, aki mint borjú­nevelő végez jó munkát. — De nem ment rá még fele sem ,— veszi át a szót ismét férje, — mert 1.090 forin­tot kerestem a múlt hónapban és a rádió pedig csak 380 forintba került. A gyermekek is nagyon örülnek a rádiónak, mikor úttörőhiradó van, mindig behívom őket, hogy hallgas­sák, mert ez az ő műsoruk. Ilyenkor egészen közel bújnak a készülékhez és úgy hallgatják. Az új vezetésről is megvan Simon elvtársnak a véleménye. — „Az új főagronómus odajön az emberhez és kérdezi, hogy s mint megy a munka, van-e valami problémánk, nem úgy mint a régi. A kutat is megcsinál­ták, mihelyt szóltunk, pedig azelőtt hónapokig halogatták az ilyen dol­gokat. A munkaszervezés is más. — Most nem hallani még reggel 7 óra után is fogatosok tanakodását, kia­bálását az udvaron ,mint annakide­jén.“ Apró dolgok ezek, de rajtuk ke­resztül már érzik a dolgozók, hogy határozott, céltudatos emberek veze­tik őket ,akik szívügyüknek tartják mind a gazdaság, mind a gazdaság dolgozóinak érdekeit. A pártszervezet iránt is megnőtt a dolgozók bizalma, úgy hogy Alrián elvtárs, a párttitkár örömmel mondja munkája máris eredményeket hozott. A dolgozók egyre többen látogatják a párthelyiséget. „Most látom csak, ha mindig így dolgoztunk volna, már élüzem lenne a gazdaság“ — gyako­rol önkritikát Adrián elvtárs. Lássanak hozzá fokozottabban a gazdaság vezetői és dolgozói, hogy valóban élüzem legyen gazdaságuk. A hibáknak mélyebb gyökere van. A dalmandi gépállomás már a csép- lési munkáknál lemaradt a tervek tel jesítésével, még augusztus 31-én is csépeltek, pedig akkor már szántani kellett volna. Ez még nem is volna súlyos hiba, mert párnapi kiesést jólszervezett munkával rövid időn be lül pótolni lehet. De a dalmand« gép állomáson éppen ez a jó munkaszer vezés nincs meg. A 22 talajmunkás traktorból csak 15 dolgozik, de ezek közül is hol az egyik, hol a másik, egymásután es­nek ki a termelésből Jogosan kérdez­heti bárki, hova rejtette el a gépál­lomás a többi hét traktort? Nem rejtette el sehová! A gépállomás sze­relőműhelye előtt és a kaposvári gép javítónál csinálják őket — de már több mint húsz napja. A gépeknek hengerfej repedése van, erről nem tehet senki — mond­ja Horváth György elvtárs, a gépál­lomás igazgatója. Ez igaz. Arról iga­zán nem lehet tenni, ha a gép el­romlik. Arról azonban lehetett vol­na, és kellett volna tenni, hogy sür­gősen kijavítsák. Arról is lehetett volna tenni, hogy a jó gépek teljes Vontatottan indult a vetés a nagytormási ádatni gazdaságban MeonövekedeU a gyógykezelése’! száma, az ingyenes állatorvosi szolgáüai'ás bevezetése óta Decs Községben A nagytormási állami gazdaság dolgozói megelégedéssel fogadták a két hónappal ezelőtt pártunk javaslatára kidolgozott kormányprogrammed, hasonló öröm töltötte el üzemünk dolgozóit, amikor kormányunk az árle­szállításról adott ki határozatot Tud ják dolgozóink, hogy az elért ered. ményekhez az ö munkájuk is hozzá járult, és azt is, hogy életszínvona­lunk további emeléséhez még több, még jobb munkára van szükség. Bőséges termést takarítottunk be az idei évben, de csak vontatottan indult meg a vetés, melytől jövő évi kenyerünk lügg. Ezért traktorosain­kat összehívtuk, megtárgyaltuk velük az eddigi hibákat, rávilágítottunk az előttük átló nagy teladatokra. Ennek nyomán traktorosaink vállalták. hogy vasárnap is szántanak, és vállal ásulcat teljesítették .Fogatosaink kö­vetik a traktorosok példá ját, jó mun kát végeznek, azon vannak, hogy a felszántott területeken minél előbb zöldeljen a vetés .Nem tudjuk azon­ban mütrágyázási tervünket teljesíteni, mert nem kaptuk meg a tervezett műtrágya mennyiséget. A készlet szuperjoszfáiot a jövő évi nagyobb ter­més érdekében házilag szemcsézzük, mivel ez az eljárás az idei évben igen jól bevált és hozzájárult magas tér méseredményünkhöz . HORVATH JANOS A tolnamegyei Decs község paraszt sága havonta átlag 2000 forintot fize­tett ki eddig állatorvosi díj címén állati gyógykezelésért. Egyéb bonyo­lultabb betegségek esetén különösen magasra szökött az orvosi díj: Schrott Ádám ,vagy Glöckner Kon- rád decsi dolgozó parasztok a télen fejenként 52 forintot fizettek tehe­nük ellésénél felmerült orvosi be­avatkozásért. A minisztertanács augusztus else­jén életbeléptetett rendeiete ingye­nessé tette az állatorvosi szolgálta­tást s ez nemcsak anyagi megtakarí­tást jelent a dolgozó parasztságnak, hanem lehetővé teszi a nagyobbará- nyú előzetes védekezést is: a dolgozó parasztság nagyobb bizalommal ke­resi fel falujának állatorvosát. Ga­lambos László a Decs melletti Cse- renc-pusztán lakó dolgozó paraszt amikor néhány nappal ezelőtt tehe­nén a betegség jeleit látta, azonnal felkereste Áts Kálmán decsi állat­orvost. A tehén súlyos betegséget kapott; ellés következtében tetanusz lépett fel. Az állatorvos azonnal in­tézkedett s a gyors beavatkozás meg mentette az állat életét. Galambos Lászlónak augusztus elseje előtt mint egy 60 forintot kellett volna fizetnie az orvosi kezelésért, most teljesen dítjalanul mentették meg beteg ál­latját. A gyógykezelések száma az elmúlt két hét alatt emelkedést mutat De­esen. Az emelkedés az elmúlt évi ha sonló időszakhoz viszonyítva mint­egy 10—15 százalékos, az orvosi nap ló tanulsága szerint azonban az iga­zi emelkedés az őszi és tavaszi hóna­pokban várható, mert ezekben az időszakokban leggyakoribb az álla­tok megbetegedése. Csoportjuk megerősödését várják a/ országos értekezlettől a sárpilisi Mérem«» Ébredés tszcs tagjai kapacitással ki legyenek használva. A gépállomás vezetői ezidáig erről sem tehettek, mert nem volt éjjeli világítás. Most már éjjeli világítás is van, mégis csak 6 gép dolgozik két műszakban. így történt meg, hogy szeptember 10-től 15-ig a gépállomás egy gépre eső átlagteljesítménye csak 2.8 normálhold volt, a 4.1-el szemben. A fent felsorolt hibákért nem le­het teljes egészében a gépállomás mostani vezetőit okolni. Ugyanis az a helyzet, hogy az igazgató csak szeptember elsejétől vette át a gép­állomást. Vezető gazdász nincs, a négy agronómus feladatát két ember rel kell elvégezni. Persze nem tud­ják. Érdemes azonban a gépállomás A sárpilisi Március ébredés tszcs- nek egy évvel ezelőtt 26 tagja volt, az elmúlt év őszén azonban egyesült az Uj barázda tszcs-vel s így a tag­ság száma közel 50 lett. A tavalyi esztendő után sok sárpilisi gazda gondolkozott úgy, hogy a rossz ter­més okozta nehézségeket legkönnyeb ben a csoport keretében tudja átvé­szelni s az új belépők egymásnak adták a kilincset a Március ébredés tszcs irodájában .A tavaszra 82 tagja volt a csoportnak s 789 hold földön kezdték meg a munkát. De az új be lépők jelentős része, — mint a régi tagok mondják — csak — a vihar elől menekültek az eresz alá, s mun­kájukban nem volt köszönet. Hiába jött el a legnagyobb dologidő, 35— 40 embernél több soha nem dolgozott a földeken s egyesek már a nyár ele jén lazították a munkafegyelmet. — Móricz Sándor bíztatására például több mint 500 mázsa lóhereszéna pusztult el a kaszálón, mert még csak fel sem gyűjtötték. „Úgysem kapunk belőle, mit vesződjünk vele“ — mondotta Móricz Sándor, s ennek a hangulatnak lett eredménye az is, hogy 50 hold kukoricát egyszer sem kapáltak meg ,amivel mintegy ezer mázsa kukoricával rövidítették meg a tagságot a lazítok és a lusták. — Gáspár Pál, id. Fülöp János, Kers Ádám és még néhányan már az ara­táskor arról beszéltek, hogy az ősszel legjobb lesz kilépni s az így szított hangulat továbbra is a munka rov- sára ment. De még a sok hiba ellenére sem panaszkodtak a Március ébredés tszcs tagjai: 3.20 kiló búza, 1.54 kiló árpa részesedés mellett 2 kiló kuko­rica, ugyanennyi burgonya és széna 4—5 deka dió és olaj jut munka­egységenként ,mig a pénzbeli része­sedés mintegy 10 forint lesz. A tag­ság becsületes része azonban tovább akarja fokozni eredményeit s ezért küldték el a budapesti országos ta­nácskozásra egyik legjobb tagjukat, a 19 éves Bottyán Katalin DISZ- fiatalt. — Mielőtt útnak indult volna, ala­posan megbeszéltük a határozati ja­vaslat tervezetet — mondja Gunger István, a tszcs elnöke. — Mindnyá­jan helyeseltük azt a tervezetet s úgy érezzük, ha ebből a tel--jtótből határozat lesz, a mi csoportunk is meg tudja erősíteni sorait. A sárpilisi tszcs-tagok útrabocsá- tották küldöttüket, a jövőt kezdték építeni. A szociális alap a háztáji gaz daság növelése mind egy lépés a szí lárd, biztos termelőcsoport felé. — De a határozati javaslatnak csak akkor lesz eredménye — mondja Gunger István elnök, ha munkánk­kal valósítjuk meg. Ezért már most, az őszi munkák idején, készüljünk a jövő évre, megbeszéljük a vetéster­vet. a szerződéses növények kérdé­sét és azt akarjuk, hogy az országos tanácskozás után minél jobb munká­val járulhassunk mi is az új kor-« mányprogramm megvalósításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom