Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-17 / 218. szám
1953 SZEPTEMBER 11 NAPLÓ 8 ELMÉLETI TANÁCSADÓ A* objektív törvényekről Propagandistáink szorgalmasan készülnek az új oktatási évre, hogy még nagyobb eredményekkel növelhessék hallgatóink elméleti színvonalát. Tanulás közben számtalan vitás kérdés merült fel, a legfontosabbakat a megyei elméleti tanács kü lön is kidolgozta, melyekből az alábbiakban közlünk, hogy ezzel is még nagyobb segítséget adhasson a propagandistáknak, hallgatóknak. Kérdés: „A törvények objektív jellege és a különböző törvények közti különbségek és összefüggések?" Válasz: A törvények objektív jellege. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a gazdasági fejlődés törvényei ■— a politikai gazdaságtan törvényei akár kapitalizmusról, akár szocializmusról van szó, egyformán objektív törvények, amelyek a gazdaság fejlődésének az emberek akaratától függetlenül végbemenő folyamatait tükrözik. Az emberek feltárhatják ezeket a törvényeket, megismerhetik. őket, felhasználhatják a társadalom érdekében, de nem szüntethetik meg a régi gazdasági törvényeket és nem teremthetnek újakat. A gazdasági törvényeket nem az emberi akarat teremti, hanem ezek az új gazdasági viszonyok alapján keletkeznek. Tehát az objektív jelleg azt jelenti, hogy a gazdaság különböző törvényei az emberi akarattól és tudattól függetlenül keletkeznek, léteznek és hatnak, mivel az adott gazdasági élet lényegéből fakadnak. A gazdasági törvények: Olyan szabályok — törvényszerűségek —, amelyek szerint az adott társadalom termelési folyamata s vele együtt társadalom fejlődési folyamata végbemegy. Nem az egész gazdasági életre terjednek ki, hanem annak csak egyes ágára, a gazdasági élet egy-egy folyamatára hatnak. Például a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének törvénye, vagy a kapitalizmusban az értéktörvény, a munkanélküliség törvénye, a háború törvénye. Tehát sem a párt, sem a kormány, sem pedig személyek nem találhatnak ki, nem hozhatnak létre új gazdasági törvényeket. Csak arról lehet szó, hogy a tudomány birtokában megismerhetik a gazdasági törvényeket és a leginkább kifejező szavakkal megfogalmazhatják annak azon mozzanatait, amelyet a gazdasági élet bánmelyik ágára kifejt. Ezt tette Sztálin elvtárs is, amikor megfogalmazta, szavakba öntötte a szocializmus, vagy a kapitalizmus gazdasági alaptörvényét, mint objektív törvényt. A törvények objektív jellegét nem szabad összetéveszteni a törvények érvényesülésének ösztönös jellegével. A szocializmusban megszűnik a társadalmi törvények spontán hatása, a társadalmi — gazdasági folyamatok spontán jellege. Miért? Először, mert a szocializmusban nincsenek olyan elvénhedt, idejük- múlt osztályok, amelyek akadályozzák az új társadalmi törvények fölismerését és felhasználást. Másodszor, mert a termelőeszközök társadalmi tulajdona egybehangolja az emberek érdekeit és törek véseit. Harmadszor: mert a komrhunista párt a szocialista társadalom vezető és szervező ereje, a társadalom fejlődését a marxizmus-leninizmus tudománya alapján irányítja. Tehát a párt és állam felismerve a társadalmi és gazdasági törvények objektív jellegét, ezen törvények hatását, tudatosan mozgósítja a társadalmat a célok megvalósítására. A kapitalista társadalom fejlődése lényegében spontánul megy végbe. Miért? 1. Mert az emberek nem igen ismerték fel a társadalom mozgás- törvényeit, s ezért a termelés folyamatában is csak közvetlen" érdekeikkel számoltak. Ha tehát a termelőfolyamatban közvetlenül résztvevő emberek megváltoztatták, fejlesztették is a termelést, e változások következményeit nem láthatták. De ha fölismerték volna is a fejlődésük mozgástörvényeit, alkalmazásuk az idej ükmúlt uralkodó osztályok ellenállása miatt mindenképpen meghiúsult volna. így tehát a termelőerők spontánul fejlődtek, ez pedig szükségessé tette a termelőviszonyok forradalmi megváltoztatását. 2. Mert a termelőeszközök magántulajdona válaszfalat emelt az egyes emberek közé, elszigetelte a termelőket, és így mindegyik a saját érdekeinek kielégítésére tőre*- kedett. Milyen törvényeket ismerünk? 1. Gazdasági törvények 2. Természettudomány törvényei. 3. Jogitörvények. Mi a különbség és mi az összefüggés a törvények között ? Az előbbiekben már szó volt róla, hogy mi a gazdasági törvény. Tovább menve látni kell, hogy az alaptörvény is gazdasági törvény, amely mint objektív törvény az egész népgazdaságot átfogó, annak minden ágát érintő törvény. Ennek vannak alárendelve a többi gazdasági — társadalmi és jogi törvények. Sőt az állam azért hozza a jogi törvényeket, hogy ez az alaptörvény minél jobban érvényesüljön. Vannak még olyan gazdasági törvények is, amelyek speciálisak, amelyek csak az adott társadalomra érvényesek (alaptörvény, stb.) Vannak általános érvényű törvények, amelyek minden társadalmi, gazdasági életre vonatkoznak. (A termelő erők és termelőviszonyok jellege kötelező összhangjának törvénye.) — Vannak olyan gazdasági törvények, melyek nemcsak egy társadalom gazdasági életében hatnak, hanem a másikban is. (Értéktörvény.) A lermés-zeliudomány törvényei: Objektív törvények. A természeti jelenségek és folyamatok végbeme- nését mutatják. Az egyik lényeges eltérés a természettudomány és a politikai gazdaságtan törvényei között abban áll, hogy a természet- tudomány törvényei hosszúéletűek, vagy ahogy néha mondják: öröktörvények. Például villámlás. Ezzel szemben a politikai gazdaságtan törvényei többségükben nem hosszúéletűek, hanem csak meghatározott történeti időszakra vonatkoznak és érvényesek. Például a munkanélküliség, az értéktörvény. Ezek a törvények nem semmisülnek meg, hanem új gazdasági viszo nyok folytán elvesztik érvényüket és letűnnek a színről, hogy helyet adjanak új törvényeknek, amelyek az új gazdasági viszonyok talaján keletkeznek. Egy másik lényeges eltérés a politikai gazdaságtan és a természettudomány törvényei között, hogy amíg a természettudományban egy törvény felfedezése simán megy végbe, addig gazdasági téren egy olyan törvény felfedezése és alkalmazása, amely a társadalom magukat túlélt erőinek érdekeit sérti, ezeknek az erőknek leg erősebb ellenállásába ütközik. Az osztálytársadalomban tehát a gazdasági törvények felhasználásának mindig és mindenütt osztály háttere van. Az ancrol hadianyaarellátási miniszter fogadtatása Ausztráliában London (TASZSZ) Sydneyi jelentés szerint Duncan Sandys angol hadianyagellátási miniszter, aki az angol atomfegyver kipróbálására érkezett Ausztráliába, szeptember 13-án rádió nyilatkozatában kijelentette, hogy több levelet kapott, amelyben követelték, „takarodjon Ausztráliából és vigye magával bombáit és irányítható lövedékeit.“ A „Béke-szüret64 küszöbén Megyénk dolgozó parasztjainak túlnyomó többsége megértette, hogy saját életszínvonalának emeléséhez alkotó munkával kell hozzájárulni. Kormányunk legutóbbi intézkedéseire — többek között az árleszállításra — dolgozó parasztjaink azzal válaszolnak, hogy becsülettel teljesítik állam iránti kötelezettségüket. A beadási kötelezettségek teljesítésének szerves része a borbeadások maradéktalan teljesítése is. A bor éppen olyan fontos iparunk külföldi nyers anyagellátásához, mint bármely cikk féleség. Politikai téren még ennél is nagyobb fontossággal bír. A parasztság azzal juttatja kifejezésre az ipari dolgozókkal való szoros szövetségét, hogy borából egy kis részt megoszt a föld mélyén dolgozó bányászok és az olvasztókemencék előtt izzadó dolgozókkal, mert ezeknek a dolgozóknak életfeltételéhez szükséges a bor fogyasztása. Kétségtelen, hogy ezévben az elemi károk és gomba-betegségek sok kárt okoztak szőlőtermésünkben. De ahol kitartóan és lelkiismeretesen el végezték a védekező munkálatokat, miiinf például: a le perdi állami gaz. dóság szőlőjében, ahol nyolcszor permeteztek és 12-szer poroztak, gyö. nyörű a termés. Husconöt-harminc ‘hefctólitene» átllagteranésit várnáik. Sümegi István bátai vb. elnök, aki szintén jól elvégezte a védekezőmunkákat, most jó termést vár. Ahelyett, hogy még több rézgálicért siránkozott volna, mint ezt legtöbben tették, négyszer beporozta szőlőjét, ami sokkal jobban megvédte a pero- noszpórától és lisztharmattól, mint a rézgálic. 390 öl szőlőjéről 8 hektoliter bort szüretel. Ezekkel a példákkal nem azt akarjuk mondani, hogy minden esetben a szőlőtermelő követett el mulasztást, csupán azt, hogy még lelkiismeretesebb munkával sok helyen a termés nagy részét meg lehetett volna menteni. De hiába vár bő termést Ágoston János bátai lakos, járási állandóbizottsági tag, mert szőlőjében a gyom még ma is nagyobb, mint a szőlő, védekezésnek pedig nyoma sincs. Ezeket a jelenségeket majd minden faluban észleljük. — Medinán gyönyörű a termés, legjobb a Négy cs alcd számadása az árleszállítás után Közel két hét múlt el az árleszállítás óta, s a tervek, amiket minden családnál szőttek az árleszállítás első napjaiban, azóta valósággá váltak a kis családi számadásköny. vekben, A kiadási végösszegek min denütt összezsugorodtak s minden csalidban több jut szórakozásra, ruhára, könyvre. a faddi Kossuth tsz legidősebb tagja. A napsütéses őszi délelőttön az építési brigád tagjai között talál, juk; korát meghazudtoló frisseséggel dolgozik. — Korábban éjjeli őr voltam, — mondja — mert a szövetkezet mindenképpen kímélni akart. Az igaz, hogy a kmzafogásra már nem va. gyök alkalmas, de untam az éjszakai semmittevést. A szó hamar a keresetre, az árakra fordul. Szabó bácsi eddig 260 munkaegységet szerzett s 10 mázsa kenyérgabonát vitt haza előlegként. A terményrészesedés mellett mintegy 12—15 forintot tud adni a szövetkezet munkaegységenként s a Szabó-család úgy számol, hogy ebben az évben még mintegy ezer forintot tudnak költeni ruházkodásra. Velük lakik a kis unoka is, ,,nagyon szeretjük, nem is engednénk el“ — mondja Szabó bácsi, így aztán őrá is kell gondolni. — Potitos számítást még nem csináltunk, de ahogy a feleségem tervezgetett, abból az derül ki, hogy az árleszállítás után az unokámnak ,iángyért‘‘ kapunk egy öltöny ruhát, meg egy pár cipőt. Ezt hozta nekünk az árleszállítás, a mi ruházatunk mellett a kisunoka ingyért felöltözik. De Szabó bácsinak az árleszállítás mellett van egy másik öröme is: az elmúlt napokban vett rádiót. 71 éves korában szólalt meg először lakásukban a rádió, s amint mondja, ilyen nagy öröm már régen nem érte őket. Mondták is a faluban, meséli, hogy milyen jól megy neki irigykedtek rá. „Nőné, még rádióra is telik az öregnek‘‘ — így beszéltek, de Szabó bácsi csak mosolyog: — Inkább száz irigyem legyen, minthogy egy ember is sajnálkozzon rajtam. a tolnai általános iskola igazgatója elsősorban azzal méri az ár- leszállítás eredményét, hogy a fizetésből azóta nemcsak a fontos szükségleti cikkekre futja, hanem, egyébre is. Náluk már pontosan lemérhető a napi. és havi megtakarítás. Az öttagú család elfogyaszt naponta 3 kiló kenyeret és havonta elfogy 6 kiló cukor. Számadáskönyvük az 'árleszállítás előtt így nézett ki: Kenyér hab ont a az árleszállítás előtt 306.— Ft. Cukor havonta az árleszállítás előtt 67.20 Ft. Az árleszállítás irtán e két fontos közszükségleti cikk: Kenyér havonta 270.— F:. Cukor havonta 63.60 Ft. A Végh.család az árleszállítás előtt havonta 373 forint 20 fillért költött kenyérre és cukorra. Az árleszállítás óta havi kenyér és cukorszámlájuk csak 333 forint 60 fillért tesz ki, tehát a havi megtakarítás 39 forint 60 fillér. De ha hozzá számítjuk, hogy a három gyermek részére gyakran vesznek zsemlét, kiflit, csokoládét, gyakran mennek moziba■ akkor csak ezekből az áru féleségekből havonta mintegy száz forintot takarítanak meg. — Emellett azonban nem szabad megfeledkezni az egyéb élelmiszer- árak csökkenéséről, — mondja Végit János. — Egy évvel ezelőtt 350 forintért vettünk egy mázsa burgonyát s igen jelentős kiadás volt a zöldségfélék beszerzése is. Most 90 forintért vettem egy mázsa burgonyát, a zöldség pedig olyan csekély összegbe kerül, hogy beszélni is alig érdemes róla. A tavaly ilyenkori állapothoz viszonyítva nagyon sokat emelkedett életszínvonalunk. rz 77~- í a mázai kőszénI _____________! banyában, mint k ülszíni munkás dolgozik. 1919J>en, y égh János Szabó Lajos Eger Katalin a forradalom bukása után halálraítélték, s csak hosszú huzavona után változtatták börtönre a halálos ítéletet. Amikor hosszú börtönélet után végre szabadlábra került, Győrén, ahol lakott, a csendőrök állandó zaklatásának volt kitéve. 1937-ben még azért is megbüntették, mert a kakasuk kukorékolt: a csend őrök sietve kiszabták a büntetést — csendháborításért! — A népi demokrácia békés öregséget biztosított számomra. Havi keresetem állandóan 6—700 forint körül van, a bányásznapon hűségjutalmat kaptam, az ólban hízik már a disznónk, igazán elmondhatom, hogy semmi bajunk nincs. Hogy mit jelent számunkra az ár- lesy'ílitás ■— és széles mosolyra húzódik öreges arca, — veszünk egy új rádiót! az árleszállítás napjaiban lépett munkába a mözsi tanácsházán s most kapja meg első fiz9 ésfit. Édesanyjával és húgával hárman élnek otthon, édesapja, bátyja, sőt az öccse is hajós, ők Pesten dolgoznak. — ügy terveztem, — mondja, — hogy első fizetésemből külső és belső gumikat veszek kerékpáromra és meglepem valamivel az édesanyámat. Az árleszállítás megváltoz tóttá terveimet, mert amint kiszámítottam, a tervezett kendő helyett egy ruhát tudok venni édesanyámnak. De megvan már a következő fizetésre is a tervem: egy nylon- harisnyát veszek, mert ez is sokkal olcsóbb lett és ezzel régi vágyam valósul meg. Négy családot kerestünk fel az árleszállítás második hetében. Mindenütt mosolygós arcok, megvalósult tervek fogadtak. Az árleszdlli- tási jegyzék végtelen számoszlopai mögött valósággá váltak a százaié, kok s a háztartási könyvek mindenütt arról beszélnek, hogy sikere van az árleszállításnak. (z) megyében, de itt is van 4—5 hold szőlő olyan elhanyagolt állapotban, ahol nem lesz szüret. Az ilyen és hasonló állapotokért a községi tanács a felelős, mert elhanyagolta a szőlők ellenőrzését, ami pedig népgazdaságunknak igen fontos tényezője. Dolgozó parasztságunk nagy többsége magáévá tette pártunk és kormányunk programmját és egymás után hívja versenyre a rivális községeket, de versenyre kelnek községen belül is a borbeadás határidőn belüli 100 százalékos teljesítésére. A medinai parasztok a sióagárdiakat, a bátaiak a bátaszékieket hívták versenyre. A mözsiek a járás összes községeit versenyre hívták. Mözsön 42 dolgozó paraszt áll egymással párosversenyben. Medinán ifj. Mester István, Újvári Istvánnal, Bátán Berta József elnökhelyettes Szántó József dolgozó paraszttal versenyez. A szekszárdi járás a paksi járást hívta ki párosversenyre. A Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat jól felkészülve várja az átvételre kerülő borokat. Bátaszéken és Pakson már megkezdték a szőlő átvételét, a szekszárdi pincénél pedig várják az első mustszállítmányt. A szüret ezévben is engedélyhez van kötve, amit a községi tanácsok adnak meg, a termelő által kért idő pontban. Az átvevőhelvre szállítésv'z szintén engedély szükséges. A 26. számú törvényerejű rendelet kimond ja, a beadási kötelezettséget lehet szőlőben, mustban és borban teljesíteni. Szőlőnél 11.5 Malligand fokos bornak 150 kilogramm, mustnál 105 liter 18 cukorfokos minőség az előírás. Az átvétel egyelőre csak a vállalat pincészeteinél történik, de októberben az átvevő brigádok is megjelennek a kijelölt községekben. Áív°f»llel megbízott személvek kivétel nélkül mind kiváló szakemberek, akik pontosan fogják a bor mérését és minősítését elvégezni. A kormányzatunk mindent elkövet, hogy a parasztság minél több időt és pénzt takaríthasson meg. Kovács Gyula járási borbegyüjtési felelős. z é’e'sz nvonal további emeléséért... Dolgozó parasztságunk válaszul kormányunk intézkedéseire, új lendülettel teljesíti baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét. Például Re- göly községben Varga Imre hatholdas dolgozó paraszt háromnegyed évi tojásbeadását 110 százalékra, ba romfibeadását ped'p 120 százalékra teljesítette. H. Varga Antal 12 holdas dolgozó paraszt már egész évi tojá.sbeadását és a háromnegyedévi baromfibeadását teljesítette. Bonyhádon G y ő r f f i Péter egészévi tojásbeadását. T ó k Illés ugyancsak egészévi kötelezettségének eleget tett. Cikón az MNDSZ ügyvezetője és gazdasági vezetője, B o z ó Sándoiv né és Kristály Gyuláné, azonkívül Mágel Katalin, DISZ-tag és Walter Erzsébet úttörő példamutatóan sokan törődnek azzal, hogy községük a baromfi- és tojásbeadási kötelezettségét teljesítse. Állandóan felvilágosító munkát végeznek a dolgozó parasztok között. A felsorolt községek dolgozó parasztsí pa elhatározta, hogy gyorsbeadással válaszol pártunk és kormányunk támogatására, az árleszállításra. A dolgozó parasztság új lendületének azonban kerékkötői is vannak, mégpedig a kulákok, akik szabotálják a baromfi- és tojásbeadási kötelezettségük teljesítését. Például Dunaszentgyörgyön ifj. Dömötöl Imre 34 kiló tojással, 23 kiló baromfival, László Ferenc 37 kiló tojással, László István 38 kiló baromfival. Oláh János 48 kiló tojással, Fodor Albert 44 kiló tojással, H a n á k Péter 54 holdas regölyi kulák 101 kiló tojással adós államunknak. H a n á k Péter regölyi 54 holdas kulák arra vetemedett, hogy 50 darab teljesen romlott tojást vitt a Toegyüjtőhelyre, 50 darab tojással akarta becsapni azokat a-üiletes ipari dolgozókat, akiknek a munkája árán jutunk minőségi cipőhöz, ruhához. A dolgozó nép éberségét azonban nem tudta kilátszani. Illés János begyűjtési oszT.-vez. Bátaszék.
