Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-16 / 217. szám
2 NAPLÓ 1953 SZEPTEMBER 1« A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése 1953. szeptember 7-én N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója alapján határozatot hozott a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről. A határozat bevezető része hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió szocialista mezőgazdasága, amely a Kommunista Párt vezetésével jött létre, es szilárdult meg, hatalmas ipari, technikai bázisra támaszkodik és a világ legnagyobb és legjobban gépesített mezőgazdasága. Vitathatatlanul bebizonyította döntő fölényét mind a kisárutermelő parasztgazdaság. mind a nagyüzemi kapitalista mezőgazdasági termelés felett. A szocialista mezőgazdaság a békés építés éveiben és a nehéz háborús megpróbáltatások éveiben egyaránt bebizonyította nagy életerejét, azt a képességét, hogy egyre növekvő mértékben el tudja látni a lakosságot élelmiszerrel, a könnyű- és élelmiszeripart pedig nyersanyaggal. — Szüntelenül fejlődik a kolhozok korszerű technikával felszerelt közös gazdasága és erősödik a kolhoz- rendszer. A kolhozok és szovhozok biztosították a mezőgazdaság termelékenységének jelentős növekedését és a mezőgazdaság nagyfokú árutermelését. A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió el van látva gabonával és növekedett az egyéb termények és termékek állami begyűjtése is. A továbbiakban megállapítja a határozat, hogy a mezőgazdasági tér rnékek termelésének színvonala azonban nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság növekvő élelmiszerszükségleteit, valamint a köny- nvű- és élelmiszeripar nyersanyag- szükségleteit, és nem felel meg a mezőgazdaság technikai ellátottságának, valamint a kolhozrendszerben rejlő lehetőségeknek. Most, ami kor a Szovjetunióban már létrejött a hatalmas, technikailag tökéletes nehézipar és jelentősen megerősödtek a kolhozok, minden feltétel meg van a mezőgazdaság minden ágának gyors fellendüléséhez. A határozat ezután sorba veszi a hibákat, amelyek fékezik a lakosság létfontosságú szükségleteit kielégítő könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztését és komolyan akadályozzák a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmének emelkedését. Megállapítja a határozat, hogy különösen kedvezőtlenül áll az állat- tenyésztés fejlesztésének ügye. Sok kolhozban még lassan növekszik az állatállomány, alacsony az állatok hozama és gyengén fejlett a takarmányalapja. Sok szovhoz munkájában szintén jelentős hiányosságok vannak, alacsony a mezőgazdasági növények terméshozama és az állat- tenyésztés produktivitása. A hibák okait vizsgálva megállapítja a határozat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja következetesen haladt a nehézipar minden eszközzel való fejlesztésének irányvonalán, mert ez szükséges feltétele ■ népgazdaság minden ága sikeres fejlesztésének s ez úton nagy sikereket ért el. Eddig az ország iparosítása kötötte le a legjobb kádereket. A nehézipar, valamint a mező- gazdaság és a könnyűipar egyidejű gyorsütemű fejlesztését nem lehetett biztosítani. Ehhez meg kellett eremteni a szükséges előfeltételeket. Ezek az előfeltételek most már létrejöttek. A mezőgazdaság több fontos ága elmaradásának azonban vannak más okai is és ezek a mezőgazdaság vezetésének hiányosságaiban- gyökereznek. Részletesen vázolja azután a határozat ezeket az okokat, amelyek közül elsőnek emeli ki. hogy a szocialista gazdálkodás egyik alap elvét megsértve, nem tették a dol- lozóka: anyagilag érdekeltté a termelés fejlesztésében, a jövedelmezőség növelésében. Hiba volt. hogy az lenjáró. tó! dolgozó kolhozokra • gyobb beszolgáltatás) feladatokat ottak. mint a rosszul dolgozó kolhozokra. Sok kolhozban megsértetek a kolhozgazdaság artyel formáiénak egyik legfontosabb elvéi — ■ közösségi és személyi érdekeknek i rmodon való helyes összeegyeztetését az ariyelben, hogy a személyes, érdekek alá legyenek rendelve a közösségi érdekeknek. Egyúttal azonban minden kolhozportának joga van nem nagy, kiegészítő személyi gazdasághoz, amíg a közös gazdaság nem tudir ‘eljesen kielégítem fogyasztási szükségleteit. Az ai’tyel forma legfontosabb elveinek megsértése jelentkezett például a háztáji gazdaság termékbeszolgáltatásainak magas normáiban és a kolhozparasztok személyi gazdaságára vonatkozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a határozat. hogy a hata’mas technikai lehetőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően használják ki. Hiba van a párt, a szovjet és a mezőgazdasági szervek irányító munkájában, a káderek kiválasztásában és a falusi pártpolitikai munka terén. A kolhozok elnökeitől és vezetőségétől, a kolhozparasztoktól függ. hogy sok artyelben még nem megfelelő a munkásszervezés, a munka- fegyelem és előfordul a közös tulajdon iránti hanyag magatartás. A határozat ezután feladatul tpzi ki, hogy a kolhozok, szovhozok és kerületek mezőgazdaságának elmaradt ágait, az élenjárók színvonalára kell emelni. A feladat az, hogy a legközelebbi két-három év alatt a Szovjetunió mezőgazdasága élelmiszertermékekben bőségesen kielégítse az ország lakosságának növekvő szükségleteit és bőségesen ellássa nyersanyaggal a könnyű- és élelmiszeripart. A továbbiakban részletezi a határozat a megteendő intézkedéseket Ezek között elsősorban foglalkozik az állattenyésztés további fejlesztésével. a kolhozparasztok — munkások és ^alkalmazottak — gazdaságai kötelező állati termék beszolgáltatásának csökkentésével. A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanakkor meg állapítja azt is, hogy a közös állatállomány elért növekedése és termelékenységének színvonala nem kielégítő. Különösen élesen jelentkezik ez most. amikor a népgazdaság új, magasabb fokra emelkedett és mérhetetlenül megnőtt a lakosság szükséglete az állattenyésztési termékekben. Megállapítja a határozat hogy az állattenyésztés fejlődésének kedvezőtlen helyzetét mindenekelőtt a takarmánytermelés és betakarítás elmaradása magyarázz-*. Ezért felelősség terheli a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a szovhozügvi minisztériumot. sok helyi szovjet és mezőgazdasági szervet. A határozat ezután konkrét pontokban megjelöli az elkövetkezendő két-három esztendőben elvégzendő feladatokat az állattenyésztés leggyorsabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására. Kötelezően előírja, hogy az egész mezőgazdaság állatállománya 1954-ben a következő méretekig emelkedjék: tehén 29.2 millió, szarvasmarha 65.9 millió, juh és kecske 144.4 millió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarhaállomány növekedésével kapcsolatban különösen hangsúlyozza a határozat a tehénállománj' növelésének, a baromfitenyésztés további fejlesztésének fontosságát. Szigorúan meg kell valósítani a párt és a kormány által megállapított azt az elvet, hogy az állami kötelező állati termékbeszolgáltatást hektáronként állapítják meg. Ezzel elejét veszik annak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat kötelezően előírja a párt és a szovjet szerveknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, melyek a kolhozok és kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozására irányulnak a közös állat- tenyésztés fejlesztésében. Intézkedik a határozat az állattenyésztés produktivitásának fokozását szolgáló kiegészítő bérezés rendszeréről, s javasolja a kolhozoknak, hogy a közgyűlések határozatai szerint az állati termékek és az állatok értékesítéséből származó pénzösszegeknek mint egy huszonöt %-át előlegképpen év negyedenként fizessék ki a kolhozparasztoknak. A közös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt. szovjet és mezőgazdasági szerveknek fel kell szá- molniok azt a káros gyakorlatot amely a kolhozparasztok érdekeit csorbítja, a személyi tulajdonban lévő állatok tekintetében. 1953 második félévében fel kell mentpm a húsbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954 évi beszolgáltatásba a kolhozparasztoknak azokat a gazdaságait, amelyek 1953. június 15-ig nem rendelkeztek személyes tulajdont képező állattal. ' 1953 január 1-i állapot szerint törölni kell a kolhozparasztok — mun/ kások és alkalmazottak —• gazdaságainak az állati termékek kötelező beszolgáltatásai terén a múlt évekből fennmaradt minden adósságát. Ez a rendszabály segíti a kolhozparasztokat a személyes tulajdont képező állatok megtartásában és beszerzésében. Nagy gondot fordít a határozat a szilárd takarmányalap megteremtésének kérdésére, irányelvül kimondva: szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy tehénre legalább 5—6 tonna silótakarmányt tegyen el. Véget kell vetni annak, hogy sok gép- és traktorállomás közömbösen viseltetik a kolhoz állattenyésztés-fejlesztés ügyével szemben. Gondoskodik a határozat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő mennyiségű építőanyagot biztosítson a Szovjetunió állami tervbizottsága, s kötelezően írja elő, hogy a legközelebbi két-három évben meg kell valósítani a szovhoztermelés minden ágának komplex gépesítését. Meg kell erősíteni a mezőgazdaság fej-' lesztésének irányítását. A pártszervezeteknek be kell avatkozniok az állattenyésztés ügyeibe és minden erőfeszítést meg kell tenniök, hogy sok magasképzettségű vezetőt neveljenek a mezőgazdaság e fontos ága számára. A határozat ezután a kolhozok és szovhozok burgonya és zöldségtermelésének növelésével kapcsolatos feladatokat állapítja meg. Kifejti, hogy a Szovjetunió nagy lehetőségekkel rendelkezik a burgonya- és zöldség- termelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a lehetőségeket kihasználó burgonya, káposzta, uborka és más zöldségféle-termést érnek el. Sokhelyütt azonban a burgonya és zöldségtermelés növelésének meg lévő lehetőségeit nem használják ki elegendően. Felelős ezért a Szovjetunió mezőgazdasági- és begyűjtési minisztériuma, valamint a Szovjetunió szovhozügyi minisztériuma. Fog lalkozik a határozat, a gép- és trak- torállomások e téren elkövetett hibáival is. A legközelebbi két-három év alatt a burgonya- és zöldségtermesztést olyan mértékig kell fejleszteni, hogy az teljesen kielégítse nem csak a városok, ipari központok és a feldolgozó ipar szükségleteit, hanem az állattenyésztés burgonyaszükség- ’eteit is. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatában konkrétan megjelölte a növények terméshozamának ielentős emelésével kapcsolatos feladatokat. Előírja a többi között, hogy 1954-ben a kolhozokban a burgonya-vetésterületeket négymillió 128.500 hektárra, a zöldségvetés-terü- leteket egymilíióháromezernégyszáz hektárra kell emelni. Hasonlóképpen intézkedik a szovhozok burgonya- és zöldség-vetésterületeinek emeléséről és megállapítja, hogy 1954-ben miiven terméseredményeket kell elérőtök a kolhozoknak és szovhozoknak e növényekből. Előírja a párt- es szovjet szerveknek, hogy széleskor- ben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak es alkalmazottaknak azokat a határozatokat, melyek fokozzák a kolhozok es kolhozparasztok anyagi érdekeltséget burgonya- és zöldségfélék termesztésében. Ezek a határozatok csökkentik a kolhozoknak a növényekre megállapított kötelező állami beadás- normáját és fokozzák a felemelt arakon való állami felvásárlásokat. A Szovjetunió Kommunista Pál t- ja Központi Bizottságának tettes ülése kötelezi a Szovjetunió szov- hozügyi minisztériumát, hogy az 1953—54. évben pótlólag 154 szov- hozt állítson át zöldség és burgonya termelésre. Intézkedik a határozat a kolhozok és szovhozok vetőburgonya alapjának létrehozásáról és kötelezően kimondja, hogy a burgonya és a zöldség begyűjtési es fel- vásárlási tervének sikeres végrehaj- * asst iztosítani kell. Ennek érdekében minden támogatást meg kell adni a kolhozoknak a betakarítás megszervezésére, a betakarítási mun ;ák gépesítésére. Előírja a határozat a kolhozokban és szovhozokban a zöldségtermesztő brigádok megszilárditását, a dolgozók szakmai oktatását és kötelezőve teszi a pártszerveknek hogy a kolhozokban és szovhozokban javítsák meg a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztésének pártirányílá- sát. A Szovjetunió Kommunista Párja Központi Bizottságának teljesülése határozatot hozott a gabona az ipari növények és az olajos növények hozamának növeléséről is. Ez a határozat kifejti, hogy a legértékesebb élelmiszernövény. a. búza vetésterülete az 1940. évihez képest 0.1 millió hektárral emelkedett. Az ország élelmiszerellátása szempontjából oly fontos vidékek, mint Ukrajna. Észak-Kaukázus, Krím amelyek súlyosan szenvedtek a háború idején, gj-orsan helyreállították mezőgazdaságukat és jelentősen kibővítették gabonatermelésüket kifejti -a határozat, hogy ugyanezen idő alatt kibővült a cukorrépa, napraforgó és több más ipari növény vetésterülete is, nagy eredményeket értek el a Szovjetunióban a gyapot-termelésben. A komoly eredmények mellett azonban a gabona, az ipari növények és az olajos növények termelésében lényeges hiár nyosságok is mutatkoznak, így nem alkalmazzák mindenütt az élenjáró agrotechnikai módszereket, nincs megszervezve a gép- és traktorállomások elé kitűzött határidők betartásának, a gépállomások minőségi munkájának ellenőrzése és hibák vannak a termés-tervezésben is, mert az élenjáró kolhozoknak növénytermesztési brigádoknak túlságosan magas tervfeladatokat adnak, ami megfosztja a dolgozókat annak lehetőségétől, hogv termelékenyebb munkájukért prémiumot kapjanak. Tekintettel arra, hogy a gabonatermelés az egész mezőgazdasági termelés alapja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatának értelmében különösen a központi feketeföldi övezet vidékein, a jobbparti Volgamenti vidékeken, a délkeleti vidékeken, Kazahsztánban és Nyugat-Szibériában kell fokozni a búza termeléséi. A továbbiakban a kapásnövények a gyümölcsfélék terméshozamának emeléséről intézkedik és a fűtermesz téssel, a szántási munkákkal, a talajjavítási munkákkal foglalkozik a határozat és előírja a műtrágya- gyártás növelését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a gép- és traktorállomások munkájának további megjavításáról is. A gép- és traktorállomások jelentik a kolhozrendszer ipari, anyagi, műszaki bázisát és döntő erőül szolgálnak a kolhozok termelésének fejlesztésében. Ezek az állami nagyvállalatok, amelyek a kolhozok mezőgazdasági munkájának mintegy háromnegyedét végzik el, szervező szerepet is betöltenek. Lehetővé teszik sok munkaigényes munkafolyamat gépesítését, s ezzel a kolhozparasztok munkájának megkönnyítését, a mun ka termelékenységének jelentékeny fokozását. Megállapítja a határozat, hogy a nagy eredmények mellett a gép- és traktorállomások munkájában komoly hiányosságok is vannak. A gép- és traktorállomások lépészkáderei körében nagy a fluk- uáció, a gépészkáderek képzésében is mutatkoznak hiányosságok. Sok terület párt-, szovjet és mezőgazda- '■ági szervei nem foglalkoznak kielégítő módon a gép- és traktorállomások vezetőkádereinek kiválogatásával, nevelésével, nem használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy az iparból és tudományos intézményekből mérnökkádereket vonjanak be a gép- és traktorállomások munkájába. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a gép- és traktorállomások fő feladata, minden eszközzel fokozni a mezőgazdasági növények erméshozamait, biztosítani a közös állatállomány számszerű növelését. Ennek érdekében kötelezően előír- ia a határozat, hogy a gép- és traktorállomásokon olyan állandó gépészkádereket képezzenek ki. akik a legteljesebben és legtermékenyebben képesek kihasználni a technikát. Intézkedik a határozat az ér- vénybenlévő bérezési rendszer kiegészítéséről, s a többi között kimondja azt is, hogy a traktorosoknak és a gép- és traktorállomások állandó dolgozóinak, amennyiben a kolhozokban nincs háztáji gazdaságuk. háztáji földet kell juttatni. A gépészkáderek képzettségének megjavítása érdekében kimondja a határozat, hogv át kell térni a gc- pés/.kádereknek ipari tanintézetekben alkalmazott képzési rendszerére és a meglévő gépesítési iskoládat mezőgazdasági gépesítést n- ntézetekké kell átszervezni különböző szakmák szerint. 1954—57-ben 'egalább 300 új mezőgazdasági gépesítési tanintézetet keli lé'esiter.1 egyenként kétszáznegyven—kétszáz hetven tanuló számára. A meglévő mezőgazdasági gépesítési, tanintézetek számára kétszáz tanulmányi épületet 315 gyakorlati foglalkozások céliát szolgáló épülete*, és 600 ■'özös lakóépületet kel! építeni. A gép- és traktorállnmásoknek és a szovhozoknak úi trak torokká t me . tógazdasági gépekkel és felszedés sei való további ellátása ércekében a népgazdasági tervekben 1054-től ’957. május 1-ig terjedő időszakra elő kell irányozni legalább 500 000 általános rendeltetésű traktort. 750.000 univerzáltraktort, továbbá 'zükséges mennyiségű mezőgazdasági gépet, gépkocsit, mozgóműhelvt 's különböző felszerelést. A továbbiakban a határozat nagyszeren mű hely. garázs, pajta építéséről és ar, -■zekhez szükséges etetőanyagok biz ‘ősit ás áról intézkedik. A gép- és *raktoráHomárokon dolgozó munka ek, mérnökök, technikusok lakásviszonyainak rendezésé—"’ nik intézkedés. 1954—56-ban 10 800 ’akóházat és 3000 közös lakóépületet °melnek és 450 millió rubel hitelt biztosítanak 1954—5R-bari a géo- és t rak torál lomásc-n dolgozó munkásoknak. az egyéni lakásépítkezéshez. Tntézked’k a gép- és 'traktorátlomások. a kolhozok és a szovhozok villamosításáról, a traktorok és mezőgazdasági gépek tartalékaikat- 'őszeinek gyártásáról. A mezőgazdaság területén felme "ö’ő úi nagv és bonyolult fetada- *nlc tol ropalrnvoteli a metógrzdaság irányításának megjavítását. A határozat hangsúlyozza, hogy s feladatok sikeres végrehajtása érdekében emelni kell a falun a poétikai és szervezőmunka színvona- lát. A pártszervezeteknek felvilágosító munkát kell végezniük azok között a traktoristák és más gépkezelő káderek között, akik a gépes trakiorállomásokról más szervezetekhez mentek dolgozni. Felhívással kell fordulni hozzájuk, hogy tér :enek vissza a gép- és traktorállo- másekra és meg kell nekik magya- -ázni az új bérezési rendszert,, ami ’gén sok előnyt biztosít szamukra. Hangsúlyozza a határozat, kötelezni kell a Szovjetunió kulturális üsveinek minisztériumát, hogy 1954 —55-ben 6500 gépészmérnököt, ezen belül 1954-ben 2500 mérnököt irá- nvítson a Szovjetunió mezőgazda- sági és begyűjtési minisztériumához. a gépi- és traktorállomásokon végzendő munkára. Intézkedik a ha tározat arról is, hogv a körzeti agro nómusok és zootechnikusok helyett a gép- és traktorállomások a kolhozokban való állandó munkára ag ronómusokkal és zoot°ehnikusokkal rendelkezzenek, úav. hogy minden kolhozt egy-két olyan mezőgazda- sági szakértő lásson el. aki a gép- és traktorá’lemások állományába tartozik. 1954 tavaszára százezer ilyen asronómus és zoot^hnikus mu.nkábaállításáról intézkedik a ha tározat. A kolhozelnöki káderállomány megszilárdítására politikai és szakmai szempontból megfelelő főiskolai, vagy mezőgazdasági középiskolai képzettséggel rendelkező szakembereket válasszanak ki és nevel jenek erre a munkára. A mezőgazdaság irányításának megjavítása érdekében intézkedik a határozat a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumának. valamint a helvi mezőgazda- sági szervek munkájának átszervezéséről is. A mezőgazdasági propaganda minőségének javítása érd°kó- ben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a több’ között utasítja az illetékes szerveket. hogy tartsanak rendszeresen módszertani szemináriumokat a nö vénvtermelés és állattenyésztés dot gozói számára. Javítsák az éléniáró gyakorlati módszerekkel foglalkozó irodalom, a tankönyvek és szemléltető eszközök minőségét, vonjanak be a mezőgazdasági propaganda- munkába tudósokat, készítsenek színes, oktató, tudományos és népszerű mezőgazdasági filmeket, szer vezzék meg az élenjáró módszerek rádiópropagandáját. készítsenek hangfelvételeket a tudósok és szakemberek által tartott előadásokról, széles körben feilesszék a versenyt (Folytatás a 3. oldalon)
