Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

(> Ozorán elkészült, Tamásiban most épül az úi foldművesszövetkezeli áruház Ozora községben az elmúlt év őszén készült el az új földművesszö- vetkezeti áruház, a kivitelező tamási KTSZ azonban nem végzett minden területen jó munkát, mert sem az épület vakolása, sem a szigetelése nem volt kifogástalan. ’ Az áruház helyiségeiben hullott a vakolat, a kellő szigetelés hiánya, bedig állan­dó nedvességet okozott. Az épületet nem lehetett használatba venni, s a hibák kijavítására új szerződést kö­töttek a tamási KTSZ-el, s kötelez­ték, hogy a hibákat javítsa ki. Az építkezések most készültek el, s a hatalmas harmincszor 12 méteres üzlethelyiséggel rendelkező áruház rövidesen megnyílik. Az elmúlt na­pokban történt árleszállítás fokozta a munkák menetét, s a dolgozók megfogadták, hogy a hét végére el­készítik a berendezési tárgyakat is, s szombaton már az új földműves­szövetkezeti áruházban vásárolhat­ják meg a szükségleteiket az ozorai dolgozó parasztok. Az új boltnak mintegy másfélmillió forintos árurak tára lesz. Tamásiban szeptember elsején kezdték meg az új földművesszövet­kezeti áruház építését. Teljesen le­bontanak egy régi kisméretű üzletet, s ennek helyén másfélmillió forin­tos költséggel készül el az új ta­mási áruház. Az új földművesszö­vetkezeti áruház belső, berendezését úgy oldják meg, hogy az emeleti ré­szen rendezik be a textil* cipő, kon­fekció osztályokat, míg a földszin­ten a vegyiárut, háztartási cikkeket, vasárukat árusítják. A tamási áru­házát a tervek szerint jövő év tava­szán adják át rendeltetésének. Több figyelmet a 134-es nyomtatvány bolt pénztáránál Szeptember 5-én a déli órákban végeztem bevásárlást a nyomtatvány boltiban, 10, darab dossiét, 50 darab könyvelési kartont, egy 60 centimé­teres vonalzót és egy törlőgumit. A kiszolgáló kartársnő az árut kiadta és fizetésre került sor. A vásárolt áru összege 28.30 forint volt. Két darab 30- forintost adtam a kiszol­gáló -kartársnőnek, mivel egyben pénztáros is. Ebből 1.70 forintot adott vissza. - Azonban a nekem járó 10 forintot nem volt hajlandó, visz- szaadni, pedig kétszer is kértem pén­zemet és akkor sem adta vissza. Ha továbbra is így kezeli a bolt pénz­tárosa a pénztárt, akkor a hó végéig úgy vélem, kicsit sok „megtakarított pénz“ gyűlik így össze. Kérem, hogy több figyelmet fordítson a vásárló- közönség pénzére, végezzen ponto­sabb munkát! Stier Júlia DISZ járási bizottság,. LEVELEZŐNK ÍRJA:- —-................ - -C Miért késik az őszi vetés az Őcsény- szőlőhegyi Béke tszcs-ben Kormányunk programmjának meg valósítása óriási feladatokat ró va­lamennyi mezőgazdasági dolgozóra. Nálunk az Öcsény-szőlőhegyi terme- iőcsoportban azonban nem megy minden a legnagyobb rendben. Vol­tak ugyan szép eredményeink, pél­dául a 'keresztsoros árpánk holdan­ként 20 mázsát termett és 5 kiló búzát osztottunk munkaegységen­ként. A hiányosságok a vezetésben mutatkoznak meg. A rossz munka- szervezés következtében egyáltalán nem gereblyéztük fel a tarlóinkat, ami kataszteri holdanként körülbelül 1 mázsa veszteséget jelent. Az őszi munkákra való mozgósítás hoz szükséges politikai nevelőmunkát elhanyagolja a pártszervezet a ter­melőcsoportban. Sem a párttagok, sem a népnevelők munkájában sem mi fejlődés nem mutatkozik. Egy­általán nem látszik meg a politikai munka a termelőszövetkezet megszi­lárdításában, valamint a begyűjtés­sel kapcsolatban. Ezeknek a hibák­nak következménye, hogy mindössze 20 hold földet készítettünk elő az őszi vetésre, illetve vetettünk el. Szabó István Öcsény-szőlőhegy, Béke tsz üu’gozó parasztok írták do!«roőá parasztoknak „i mi szövetkezeteink“ c;mű könyvet A Szabad Föld 1953. évi pályáza­tira beérkezett legjobb írásokból ál­lította össze a Szikra ezt a külön­leges, rendkívül érdekes könyvet. A 45 írásban és Versben az ország különböző részén lakó tsz-tagok és egyénileg dolgozó parasztok mondják el véleményüket a termelőszövetke­zeti gazdálkodásról. Elmondhatják ezekben múltbeli nyomorukat, szenvedésüket, új életü­ket. Gazdagon és mélyen tükrözi e könyv a régi élet letűnését és az újnak születését, gazdagon példázza a szocialista építés útjának, nagysze­rű, felemelő és lelkesítő élményeit és vívmányait éppúgy, mint a pro­blémákat, a nehézségeket, a kételke­dést és a harcot, a szövetkezést a falu szocialista átépítése terén. Az egyes emberek, családok, ter­melőszövetkezetek életén keresztül az egséz dolgozó parasztság, a mező- gazdaság élete, döntő problémái ele­venednék még a könyv lapjain. Minden írás színesen és különböző oldalakról azt mutatja be, hogy dol­gozó parasztságunk jőrésze megtalál­ta már új életét, egyrésze pedig a hibák leküzdése utón, a jó tapaszta­latok, eredmények, az agitáció nyo­mán megtalálja majd a termelőszö­vetkezetekben. A kötetben összegyűjtött; írások, akár egy-egy termelőszövetkezetről szólnak, akár egyéni gazdálkodóknak a véleményét tartalmazzák, szinte kivétel nélkül mindenütt arról be­szélnek, hogy mi az, ámi a termelő- szövetkezetek felé fordítja a dolgozó parasztság figyelmét és mi .az,...ami kétségekkel tölti el. Ezek az írások mélyen és sokoldalúan feltárják azt az élményt, ami a szocializmus út­jára, a termelőszövetkezeti gazdál­kodás útjára Való rátérés sórán él át a dolgozó paraszt. Daru János, a füzesgyarmati tszcs tagja versben fejezi ki a belépésre való elhatározás nagy pillanatát. Hogy belépek én a Tszcs-be Több társammal erőm összeté.ve Elvethessem a múlt nehéz gondját Levethessem testem elnyűtt rongyát Jólét lépjen a gondok helyébe Uj ruha az eltépett helyére í’ Mert világos, hogy így több a gon­dom Kétszer annyi, sőt még több a dol­gom Nem tudom úgy erőm kihasználni Uj parasztok -közé kéne álhit. * . így tárul fel e köilyvban közölt írásokban a belépés drámai izgalma. Ezek az őszinte, nyílt és egyenes megnyilatkozások jói és eredménye­sen szolgálják az egyéni gazdálko­dók meggyőzését, a termelőszövetke­zeti mozgalom megszilárdítását és feilődését. A könyvet szép borítólap és 40 ol­dalnyi, érdekes. rendkívül tanulságos mélynyomáséi képeslap teszi még gaz dagabbá. NAPLÓ Levelezőink az árleszállításról Szeptember 6-a nekünk, magyar dolgozóknak sokkal derűsebb nap völt, mint azt a külső és belső ellen­ségeink szerették volna. Az árcsök­kenés ismét bebizonyította, hogy pártunk és kormányunk beváltja ígéretét. Gépállomásunkon az árcsök kenés óta komoly harc folyik a terv teljesítésért. Tudjuk, hogy a mi jó munkánk gyümölcse is hozzájárni az árleszállításhoz. Ezért ígérjük, hogy tervünket november 31-e helyett no­vember 15-re teljesítjük. Ezzel akar­juk hálánkat kifejezni a munka frontján. (Vámosi Gyula, a mórágyl Szabadság tszcs traktorosa.) * A minisztertanács sorozatosan meg jelenő határozatai, melyek a dolgo­zó parasztok és termelőcsoportok megsegítéséről szólnak, a beszolgál­tatás, adócsökkentés és az adóhátra­lékok elengedése, termelőcsoportunk ban is komoly visszhangra talált. Még az ingadozók is meggondolták a dolgot. Most .amikor megtudtuk az újabb árcsökkenést, még inkább foko zódott a munkakedv. Elhatároztuk, hogy az eddiginél jobb munkával válaszolunk kormányunk ilyen nagy mérvű intézkedéseire, elsősorban a munkafegyelmet szilárdítjuk meg, hogy ezen keresztül növelni tudjuk a termelést és elősegítsük azt, hogy kormányunk újabb árleszállítással lepjen meg bennünket. (Égyed Ká­roly. Felsőnyék, Vörös Csillag tszcs.) * Bátaszék község lakossága öröm­mel fogadta mindazokat az intézke­déseket, melyeket pártunk és kor­mányunk tett a dolgozók életszín­vonalának emelése érdekében, öröm­mel szállt a hír, hogy az őszi kapá­sokból 10 százalékkal csökkent a be­szolgáltatás, mérséklődött az adóki­vetés is. Az adóhivatalnál soha nem láttam olyan jókedvű adófizetőket, mint napjainkban, ezt a jókedvet fo kozta az árleszállítás híre is. Min­denki örül, hogy lényegesen olcsób­bak lettek a közszükségleti cikkek, több ruhát és egyéb dolgot tudunk most már vásárolni. Ezek az intéz­kedések amilyen örömet váltanak ki a becsületes dolgozók között, olyan súlyos csapást mérhek ellenségeink­re. Megmutatjuk nem vagyunk rásro rulva az imperialisták könyöradoiná- nyaira, saját magunk teremtjük meg saját magunk jobblétét. (Kolb Jó­zsef, Bátaszék.) * A faddi Kossuth tsz valamennyi tagja becsülettel veszi ki részét a munkából. Jó munkájuk jutalmául szépen részesednek a jövedelemből és csak búzából 4 kiló jut egy mun­kaegységre. Jut nekik szépen szabad piacra is, búzából éppúgy, mint ta­karmánygabonából. Most tovább harcolnak a jövőévi bő termésért. Szeptember 8-án befejezték 50 hold őszi árpa vetését, de rövidesen meg­kezdik a búza vetését is. Az egyéni dolgozó parasztok is nagy lelkesedés­sel végzik munkájukat, csatlakoztak a „termelj többet“-mozgalomhoz, már több, mint ezer holdat megtrá­gyáztak. Jó vetőágyat akarnak ké­szíteni, hogy jövőre még több ter­mést takarítsanak be, mint az idén, így akarják segíteni a kormánypro- gramm megvalósítását és egy újabb árcsökkentést. (Kertész János, Fadd.) * Mi, a bátaszéki körzeti földmű­vesszövetkezet dolgozói szeptember 5 én este röpgyűlésen beszéltük meg feladatainkat az árcsökkentéssel kap csolatban. Az árcsökkentés ismerte­tése után rövidesen megkezdtük a kirakatok rendezését, hogy a vásár­lók már a kora reggeli órákban lát­hassák a különbséget a régi és az új árak között. A belső munkához csak azután kezdtünk, miután a ki­rakatokat elrendeztük, de vasárnap 11 órára ennek a munkának is el­végeztük 80 százalékát, 7-én reggel már teljesen fe'készültünk a vá­sárlók fogadására. Komoly munkát kellett végeznünk, de örömmel csi­náltuk, mert tudjuk, hogy ezzel dol­gozó társaink munkáját könnyűjük meg. Tudjuk, ha mi jól készülünk fel a vásárlók kiszolgálására, nem várakoztatjuk a vevőt, a termelést gyorsítjuk meg. Nekünk szövetkezeti dolgozóknak az a kérésünk a dolgo­zó parasztság felé, hogy beadási kö­telezettségük teljesítésével segítsék a kormányprogramm megvalósítását ezen belül a Jobb áruellátást. (Szabó János, Kövesd pta.) 1853 SZEPTEMBER IS Amit a rákbetegségről mindenkinek tudnia ke 1 Minden élő szervezet, így az em­beri test is — apró részecskékből épül fel. Az élet folyamán elpusztult sej­tek helyére a szervezet sejtoszlás út­ján sejteket termel, amelyek az ere­deti sejt minden tulajdonságát meg­őrzik. Káros körülmények között a sejtszaporodás kapcsán olyan sejtek is képződhetnek, melyek az „anya­sejttől“ élettanilag és működéstani- lag is eltérnek és így a szervezetre káros hatásúak. Ezek a káros sejtek a „daganatsejtek“. Kétféle daganatot különböztetünk meg: j- és rosszindulatú daganatot. A jóindulatú daganat a szervek ha­tárát nem lépi túl, áttételt nem ké­pez, legfeljebb nagysága miatt okoz fájdalmat, vágy egyéb panaszt a be­tegnek. A rosszindulatú daganat hagy növekedési hajlammal bír, be­letör a környező szövetekbe, távo­labbi szervekbe áttételeket képez, szétszóródik az egész testben és ép­pen ezen tulajdonságai miatt kezelés nélkül biztosan a beteg halálát okozza. E rosszindulatú daganatok közé tartozik a rákbetegség is. További kérdés ezek után, hogy mi a rákképződés végső oka? A kí­sérleti orvostudomány számos olyan vegyi anyagot ismer, mellyel állat­ban mesterségesen rákot, lehet elő­idézni. Emberre Vonatkozólag is Is­meretes több olyan behatás, „inger“, mely alkalmas körülmények között a rák keletkezését megtudja indítani, így rákkeltő inger lehet a túlzott napfénybehatás, a hőbehatás, egy helyen gyakran ismétlődő sérülés (foggyökér okozta nyelvsérülés, sze­mölcs borotva-sérülése stb.) külön­böző vegyszerekt hatására, (kátrány­termékek stb.), hosszabb idő óta fenn álló elhanyagolt betegségek tartós ingere. Ezen megállapítások fontos­sága abban van, hogy az ilyen fog­lalkozási ártalmakkal szemben a dől gozók egészségvédelmét tökéletesen ki kell építeni. Ezek az ingerek sok embert érnek és közülük mégis ke­vesen kapnak rákot. Ahhoz, hogy valaki, a fenti ingerek hatására rá­kot kapjon — mai tudásunk szerint — hajlamosnak kéül lenni erre a be­tegségre. A rák nem öröklődő és nem fertőző betegség, de a hajla­mosság egyes családoknál megfigyel­hető. Az elmondott rákkeltő okoknál sokkal fontosabbak azok a betegsé­gek, melyek idővel rákosán elfajul­hatnak. Ilyen az egyes szervek sze­rint: 1. a bőrön szemölcsök, anyaje- gyelk, lassan gyógyuló hegek, festé- kes szemölcsök. Ezen elváltozások „pászkálgatása“, helytelen módon való eltávolítása, mint kiváltó inger megindíthatja a rákképződést. 2. Méhrákra a különböző elhanyagolt gyulladások, régi el nem varrt szü­lési sérülések, polypok, méhszájki- maródások, gyulladások, gyűrű okoz ta állandó izgalom teszik hajlamossá az asszonyokat. 3. Emlőrákra hajla­mosító betegségek: régi gyulladások, esomóképződések, régi sérülések, he­gek. 4. Ajak szájüregrákot megelőző betegségek: rossz fogak által létreho­zott sebek, gyulladások, gennyedé- sek. Nem sorolhatjuk fel az összes szer­vek ilyenfajta betegségeit, itt csak a leggyakoribb és a legismertebb be tegségeket emeltük ki, hogy most ezek jelentőségét és fontosságát megtárgyaljuk. Ha a rákot kiváltó ingerek közül valamelyik egy olyan emberre fejti ki hatását, aki rákra hajlamosító betegségben szenved, akkor ebben az emberben a rákkeltő inger a sej­tek normális szaporodását kóros sza­porodássá alakítja át bizonyos idő — esetleg évek — alatt. Ez az izgal­mi állapot még nem maga a rákbe­tegség, hanem ezt rákot megelőző ál­lapotnak nevezzük. A rákra hajlamosító betégségek és a rákot megelőző állapot felismeré­sének és kezelésének az a felmérhe­tetlen jelentőségé, hogy ilyenkor még tökéletesen gyógyítható és gyó gyításukkal a rák kifejlődését meg­előzhetjük. A rákképződés és rákos Szétszóródás akkor még nem indult meg, áttétképződés veszélye nem fe­nyeget, hisz az elváltozás csak egé­szen kis területen van és ezen terü­let eltávolítása az egész folyamat megszüntetését jelenti. Az országszerte szervezetten folyó rákszűrővizsgálatok Célja és feladata az, hogy ezeket a szinte semmi pa­naszt, semmi tünetet nem okozó megelőző és hajlamosító betegsége­ket emelje ki a tömegből. Ma, ami­kor a rákbetegség terjedését és a fiatalabb korosztály felé való eltoló­dását figyelhetjük meg és amikor a rák gyógyításában lényegesen előbb re vagyunk az elmúlt évekhez ké­pest, kétszeresen fontos a szűrővizs­gálatok minél nagyöbb tömegben való végzése. Magyarország évi rák- halálozása 12.000 ember, a megbete­gedések száma körülbelül 36.000. A halálokok között a rák a tüdőbajt megelőzve második helyen szerepel. A rák tehát népbetegségnek számít. Ezekután természetes, hogy a rák gyógyítására vonatkozó kutatások az egész világon hihetetlen energiával és szorgalommal folynak. Ennek eredményeként ma már elmondható, hogy a rákbetegség gyógyítható. Három hatásos eszíkőz áll az orvo­sok rendelkezésére: a műtéti megol­dás, Röntgen-besugárzás és rádium besugárzás. Mindhárom eljárás célja és lényege az összes ráksejt eltávo­lítása a szervezetből, vagy elpusztí­tása a szervezetben. Ezen eljáráso­kat kombinálva, egymást kiegészítve használják. Az elmondottakból kö­vetkezik, hogy a rák tökéletes gyó­gyításának feltétele az, hogy a be­tegség az úgynevezett „rákot meg­előző állapotban“ vagy legkésőbb olyankor kerüljön kezelésre, amikor még nem okozott áttételeket. Minden rákos megbetegedésnek van egy olyan szakasza, amelyben ez a fel­tétel hiánytalanul megvan. Viszont minden rákos beteg kerülhet olyan állapotba, amikor gyógyulása már kilátástalan. A beteg sorsa tehát azon fordul meg, hogy milyen álla­potban kerül kezelésre. A rák’min­den szervre vonatkozó tüneteit nem sorolhatjuk fel, de nyugodtan kije­lenthetjük, hogy ennek nem is sok értelme lenne. Az igazság az, hogy. amikor a rák már tüneteket okoz," akkor rendszerint elkésett a kezelés megkezdése. A még gyógyítható rá­kos betegnek semmi tünete nincs, az ilyen ember teljesen egészséges­nek érzi magát. Mindezekből világo­san következik, hogy milyen óriási jelentősége van az egészséges, job­ban mondva a magát egészségesnek érző lakosság átvizsgálásának a tö­meges szűrővizsgálatokon. Láthatjuk, hogy az orvosok időt és fáradtságot nem kiméivé dolgoz­nak a rákbetegség megelőzése és a rákos betegek gyógyítása érdekében. Ennek a sok munkának kézzel fog­ható eredménye azonban csak akkor lesz, ha a lakosság legyőzi eddigi közömbösségét és nemtörődömségét és minél nagyobb számban Jelenik meg a kórházban mindennap folyó, és vidéken előre bejelentett időben megtartott ingyenes rákszűrő vizsgá­latokon, Dr. Zábó Zoltán főorvos természettudományi előadó. Munkaerőfoborzás Megyénkben szeptembertől október 10-ig munkaerőtoborzást folytat a Pécsi Szénbánya Vállalat. Jelentkez­ni lehet a toborzóknál, a járási ta­nácsok munkaerőgazdálkodási osz­tályán és a községi tanácsoknál. A Pécsi Szénbánya Vállalatnál a csa- patcsiüés keresete 800—1000 forintig terjed, de többet is kereshet, ha 100 százalékon felül végzi munkáját. Az a dolgozó, aki 1 éve9 szerződést köt, 400 forint jutalmat, munkaruhát, al­sóruhát, bakancsot, vagy gumicsiz­mát kap teljesen díjtalanul. Évi 18 nap fizetett szabadságot Is biztosít a vállalat. Ugyanakkor díjtalanul szállást és naponta háromszori ét« kezést biztosít a vállalat 9 forint té­rítés ellenében. A Nagymányoki Szénbánya Vállalat ugyanezeket a juttatásokat biztosítja, mint a Pécsi Szénbánya Vállalat, csak azzal a kü­lönbséggel, hogy a dolgozókat na­ponta hazaszállítja lakóhelyére. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom