Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-05 / 208. szám

2 NAPLÓ 1953 SZEPTEMBER 5 Moszkvai dolgozók gyűlései a Béke-Világtanács budapesti határozataival kapcsolatban Moszkva (TASZSZ): Szeptember 3- án egész sor moszkvai iparvállalat­nál gyűléseket tartottak, amelyeken megvitatták a Béke Világtanács bu­dapesti határozatait, továbbá a szov­jet békebizottság napokban megtar­New-York (TASZSZ) Az „Asso­ciated Press“ iszfaháni tudósítójá­nak jelentése szerint „bár sok nap telt el Moszadik megbuktatása óta, ebben a festői városban, amely va­laha az ország fővárosa volt, a tö­megek továbbra is ezt kiáltozzák: „Jenkik, takarodjatok haza!" A há­zak falain minden reggel a sah és az amerikaiak ellen irányuló felira­tok jelennek meg és a rendőrség egy nap alatt nem is tudja eltüntet­ni az összes ilyen feliratokat.“ A tudósító közli, hogy az iszfaháni amerikai konzul csak fegyveres őrök és géppisztolyos rendőrök kíséreté­ben mer járni a város utcáin. A tu­dósító panaszkodik amiatt, hogy ezen a vidéken „az irániak és még a fá­Keszon (Uj Kína) Vang Csing- Csun kínai Vöröskereszt-képviselő elmondta, hogy az amerikai kato­nák augusztus 6. és 25 között hat al­kalommal támadták még a Kocsedo- szigeti hadifoglyokat mérgesgázbom- bákkal. A 15. számú hadifogolytábor 2-es részlegében hatszáz hadifogoly közül ötszáz megsebesült és három meghalt egy augusztus 10-én végre­Oslo (TASZSZ) Az „Orientering“, a „Független Norvég Munkáscsoport“ lapja cikket közöl „A függőség csök­kentésének útja“ címmel. Az utóbbi időkben — mondja a cikk — egyre több hang hallatszik, amely függetlenséget követel a nyu­gateurópai országok számára az Egyesült Államokkal szemben. Ilyen hangok nemcsak Angliában hallha­tók, hanem nálunk, Norvégiában is. „A Marshall-terv alapján kapott segély — folytatja ezután a cikk — igen sokba került Norvégiának, mert Montevideo (TASZSZ): Az „Im­prensa Popular" című brazil lap je­lentése szerint a brazíliai nemzeti kongresszus (a brazíliai parlament alsóháza. MTI szerk.) 159 képviselő­je felhívta Brazília népét, támogas­sa a tárgyalások érdekében folyó világmozgalmat. „A koreai fegyverszünet megköté­sének sikere arról tanúskodik, hogy tott teljes ülésén hozott határozatot. A~ gyűlések résztvevői kijelentették: Teljes mértékben helyeslik a Béke Világtanács felhívását, hogy tárgya­lások útján rendezzék az államok között fennálló nézeteltéréseket. tyolt viselő asszonyok is“ nyíltan el­lenséges magatartást tanúsítanak az amerikai hatóságok képviselőivel szemben. A rendőrségtől nyert értesülésekre hivatkozva' a tudósító jelenti, hogy Iszfahánban, amely az iráni’' textil­ipar központja, igen erős a Tudeh- párt befolyása. „Még néhány hónappal ezelőtt is — közli a tudósító — a munkásokat arra kényszerítették, hogy napi ti­zenkét órát dolgozzanak. A betiltott Tudeh-párt megalakította az első helyi szakszervezetet, amely kivívta a nyolcórás munkanapot. Ennek kö­vetkeztében a munkások és család­jaik e párt elszánt híveivé váltak“. \ hajtott gáztámadás következtében. A 11. számú táborban augusztus 25- én gáztámadás miatt több, mint há­romszáz hadifogoly sebesült meg, egy pedig megvakult. Aug. 9-én a tábort látogató koreai-kínai Vörös­keresztes képviselők, maguk is végig szenvedték a hadifoglyok ellen vég­rehajtott gáztámadást. ez az úgynevezett segélyprogramm az Atlanti Szövetség előfutára volt. Ez még ráadásul a külkereskedelem úgynevezett liberalizálását hozta ránk ,ami gyakorlatban azt jelenti, hogy külkereskedelmünk szabályozá­sának jogát teljesen a trösztök és kartellek kezébe adtuk. Ez azonban nem felel meg a norvég nép érde­keinek. Követeljük, hogy valósítsák meg a függetlenség politikáját, amely megszabadít bennünket az At­lanti Szövetség béklyójától gazdasági és politikai vonatkozásban egyaránt. nincs olyan vitás nemzetközi kér­dés, amelyet ne lehetne megoldani az érdekelt kormányok tárgyalásai útján. Ez a megoldás megfelel az egész emberiség érdekeinek. A jelen­legi nemzetközi helyzet hatalmas, következetes harcot követel meg a kölcsönös megértésért, a viták és nézeteltérések békés megoldása ér­dekében." Sz rajkók az Egyesült államokban Newyork (TASZSZ): Az Egyesült Államok munkaügyi minisztériumá­nak jelentéséből kitűnik, hogy ezév júliusában 475 sztrájk volt az or­szágban. Ezekben 260 ezren vettek részt. Csak a konzerv- és élelmi­szeripar munkásai közül 33 ezren sztrájkoltak. Sztrájkok folytak a Westinghouse-Electric vállalat üze­mében, az építőiparban, több kali­forniai vállalatnál és másutt is. A jelentés rámutat, hogy a gép­kocsigyárak termelésének csökkené­sével és a mezőgazdasági gépek gyár tásánaik megcsappanása következté­ben a munkanélküliség növekedése észlelhető az országban. A líbiai I ormány lerrorintézlcedései az anpoMibiai szerződés elleni nemzeti mozgalom elfojtására (MTI) Az „A1 Ahram" című egyip tömi lap jelenti, hogy a líbiai kor­mány terrorintézkedéseket hajt vég­re az angol—líbiai szerződés elleni nemzeti mozgalom elfojtására, mely­nek során széleskörű letartóztatáso­kat foganatosít és önkényes intéz­kedéseket tesz. Lezáratta például Tripolitania és Cirenaica közötti ha­tárt, hogy megakadályozza a nem­zeti ellenállási mozgalom terjedését. Szeplember 10-töi 800 helyen tarfanaH áru- és divatbemutatót a fölíművesszövetlíeze ek A földművesszövetkezetek szeptem­ber 10-től az ország területén 800 helyen tartanak vidám műsorral és árusítással egybekötött áru- és divat bemutatót. Az őszi divatbemutatókon a vásár­lók szebbnél-szebb ruházati cikkek­ben válogathatnak. Dolgozó parasztok mezőgazdasági kisgépeket, ekét, kis- vetőgépet, szőlőprést, kukoricamor- zsolót, szecskavágót, a háziasszonyok háztartási kisgépeket, háztartási esz­közöket, többek között a boltokban hosszabb idő óta hiányzó paradicsom paszirozókat, sütőlemezeket, réz- és habüstöket vehetnek. Eriksen dán miniszterelnök választási beszéde Kopenhága (TASZSZ) Erik Erik- sen dán miniszterelnök Janderup városkábán választási beszédet mon­dott. Mentegetni igyekezett a kor­mánynak a külföldi támaszpontokkal kapcsolatos politikáját. Biztosította hallgatóit, hogy végleges döntés nem történt és kijelentette, igen nyomós okok kellenek ahhoz, hogy beleegyez zenek külföldi csapatok dániai elhe­lyezésébe. Eriksen ugyanakkor hangoztatta, hogy minden eddiginél inkább meg­győződése, hogy a béke problémáit csakis tárgyalások útján lehet meg­oldani. „Éppen ezért kötelességünk­nek tartjuk, — mondotta — hogy mindenütt, ahol csak erre lehetőség nyílik, hangsúlyozzuk a Nyugat és Kelet tárgyalásainak szükségessé­gét.“ As iráni helyzethez A koreai-kínai Vöröskereszt-képviselö az amerikaiak Kocsedc-sziyeti mérgesgáziicmla támadásairól Norvég lap a nyugateurópai államok függetlenségi törekvéseiről Mozgalom Brazíliában a vitás kérdések tárgyalások utján történi) megoldásáért A Volgán, a kujbisevi vizierőmű építkezésén befejezéshez közelednek az erőműépület alapgödrének munkálatai. Az exkavátorkezelők élenjáró brigádjai már elérték a tervelőirányzatot. A gépkezelők 25 méterrel a Volga szintje alatt dolgoznak. Az alapárokból 6 millió köbméter földet emeltek ki. Jelenleg éjjel-nappal viliódznak a villamos-hegesztők lángjai az alapárok területén. Készülnek az első fémszerkezetek, a vizierőmű épületének vázai. A képen: Fémszerkezetek hegesztése a kujbisevi vizi­erőmű építkezésén. (Foto F. Finyikov) Fordulat Marokkóban Francia csapatok augusztus 20 án harckocsi- és páncélkocsi támogatás­sal Rabatban körülzárták a marokkói szultán palotáját. Ilyen körülmények között folytatott ,.megbeszélést“ Guil­laume tábornok, a marokkói íranaia főhely tartó Mohammed ben Jusszet marokkói szultánnal. A ,,megbeszé­lés'tartalmára következtetni lehet ab­ból, hogy utána a francia hatóságok a szultánt trónfosztottnak nyilvání­tották. A gyarmati önkénynek ez a kiáltó példája szorosan összefügg n francia imperialisták arra irányuló kísérletei vei, hogy eliojtsák a marokkói nép nemzeti felszabadító mozgalmát, mely az utóbbi években rendkívül meg­erősödött és kiszélesedett, A marok­kói hazafiak lő követelései: Marokkó tüggetlenségének visszaállítása a francia monopóliumok fosztogató te­vékenységének felszámolása, az ame­rikai légj és egyéb katonai támasz­pontok megszüntetése, A trónfosztott szultán, bár tett bi­zonyos engedményeket a francia ha lóságoknak, nem akart eszközük len­ni a nemzeti felszabadító mozgalom elleni harcban. A gyarmatosítókat ez nem elégítette ki: elhatározták, hogy a szultánt iélreteszik az útból. Ez év májusában a francia ható­ságok sugalmazására z kaidok egy csoportja élén El Glaui marakesi pa­sával, egy beadványban a .,szultán trónfosztását“ kérte a francia kor­mánytól. A marokkói közvélemény tö megtiltokozással válaszolt erre a pro. vokációs cselekményre. 318 ulema (egyházi jogász) kiáltványt tett köz­zé, amelyben leleplezte a kardokat, megállapította, hogy a petíció aláírói a francia közigazgatás bábjai. El Glaui röviddel ezután Franciaország­ba utazott. Visszatérése után még tevékenyebben készítette elő a talajt a szultán trónfosztásához. Többek között felkelésre uszította a törzse­ket., Guillaume csapatai elvágták a szultánt a külvilágtól és ezzel tevé­kenységét. semlegesítették. Augusztus 15 én a pasák és kaidok, élükön El Glauival, önkényesen Mohammed ben Aratót kiáltották, ki imámnak (vallási vezetőnek) majd Marokkó szultánjának. A sajtóközlemények szerint a ma­rokkói népet felháborította a gyar­matosítók önkénye és a kaidok áru­lása. A nagy városokban lázongások törtek ki. A lakosság sokhelyütt meg­ütközik a csapatokkal és a rendőr­séggel. 'Az arab hivatalos személyi­ségek közül sokan a szultán erősza­kos eltávolítása elleni tiltakozásuk jeléül lemondanak tisztségükről. Ezt tette például Szí Békái, Szeíru várós pasája. A francia hatóságok cselekményei qZámos mohamedán országban váltot­tak ki tiltakozást. Az Arab Liga politikai bizottsága szeptember má­sodikára összehívott ülésének napi­rendjére tűzte a marokkói helyzet kérdését. Tizenhat arab és ázsiai or­szág kormánya elhatározta, hogy kéri: a Biztonsági Tanács vitassa meg a marokkói helyzetet. Egyiptomi lap a francia gyarmatosítók tuniszi terrorjáról (MTI) Az „AI Miszri“ című egyip­tomi lap jelenti, hogy Dél-Tuniszban hatalmas tömeg tüntetett három tu­niszi hazafi házának lerombolása miatt. Francia katonai egységek és rendőrkülönítmények erőszakkal megpróbálták szétoszlatni a töme­get. összetűzések keletkeztek, nie,- lyek során a francia gyarmatosítók pribékjei két tankból tüzet nyitót-' tak és negyvenkilenc tüntetőt meg­öltek. - ;:j A VERÉB ÉS A RÓKA „Ameko, Kaere/“ "A Szagani öböl bejáratánál elte­rülő Oszima nevű kis japán szige­ten amely eddig csupán vulkánjá­ról volt ismeretes (a vulkán kráte­rébe vetették magukat az öngyil­kosok), nemrég figyelmet keltő ese­mény történt. Amerikai katonák je­lentek meg a szigeten. Radar állo­mást akartak felállítani. A japán parasztok tiltakoztak ez ellen. Lán­cot alkotva ,,é]ő iáiként“ elzárták a partot és meggátolták az ameri. kai hajó kirakását. A japán rend­őrség nem lépett közbe. Angol lapok az eseményekhez fűzőit kommentárokban rámutatnak arra, hogy a Japánban egyre ter­jedő „Ameko kaere!" (Jenkik, ta­karodjatok haza!) jelszó még „ kis Oszima szigetre is eljutott. Reston, a New York Times című amerikai lap tokiói tudósítója aug. elején a japán lakosság hangulatá­ról az alábbiakat írta: „A japánok látni sem bírják már az amerikai katonákat.. Valóban, sokat árul el már maga az a tény hogy még egy kis félre­eső sziget parasztjai is útját áll­ják az oda betolakodni akaró ame rikai megszállóknak. , u | UV'danában a veréb és a róka jó barátságban éltek, segítettek egymásnak, mint jó szomszédokhoz illik. A ravasz róka mégis állandóan azon törte a fejét, hogyan csaphat­ná be a verebet. Egy alkalommal így szólt a róka: — Kedves veréb-barátocskám! — Gondoltam valamit. Vessünk búzát. Együtt dolgozunk és amikor elcsé­peltünk, megfelezzük és egész télen vígan élünk belőle. A veréb beleegyezett és kimentek a mezőre búzát vetni. Igen ám, de a rókának sehogysem fült a foga a munkához. Lusta volt a ravasz kó­pé. Hamar kitalálta, hogyan csapja be a verebet. — Veréb-barátocskám! — szólt. — Te dolgozz itt, én elmegyek és meg­támasztom az eget, nehogy lezuhan­jon és összenyomja a búzánkat. Elment a csalárd róka a mező szé­lére, s ott üldögélt álló nap. A ve­réb pedig ezalatt elvetette a búzát. Eljött az aratás ideje. A róka me­gint így szólt: — Veréb-barátocskám, te csak arass, én meg tartom a felhőket, ne­hogy ideérjen az eső és eláztassa magasranőtt búzánkat. A mező felett valóban úszott né­hány bárányfelhő. A róka hátsó lá­(Bolgár népmese) bára állt és úgy tett, mintha a fel­hőt tartaná, de magában mosolygott és nézte, hogyan dolgozik a veréb. Eljött a cséplés ideje is. A róka megint gondolt egyet: — Veréb-barátocskám! Dolgozz csak, én pedig megyek a szél elé, ne­hogy ideérjen és szétfújja a mi aranyló búzánkat. A róka egész nap a mező szélén üldögélt, sütkérezett a napon, a ve­réb pedig elcsépelte az egész bú­zát. Végül eljött az osztozkodás ideje. A veréb megkérdezte a rókát: — Róka koma! Hogyan oszto­zunk? — Egy fnagocska a tied, kilenc az enyém — felelte a róka. A hogy mondta, úgy is osztotta el a búzát: egy rész jutott a verébnek, kilenc saját magának. A szegény kis veréb elvetette, learatta, elcsépelte a búzát, mialatt a róka a mezőn pihent és mégis majdnem az egész termés a henyélőnek jutott. Igen elbusult a veréb és útnak indult bánatában. Egyszercsak szem­be jött vele a kutya. — Kicsi veréb, miért vagy olyan szomorú? — kérdezte. — Ki bán­tott? A veréb szép sorjában mindent el­mesélt: hogyan, vetette el a búzát, míg a róka az eget tartotta, hogyan aratott, míg a róka a felhőket őriz­te és hogyan csépelt, míg a róka a szél útját állta. — Nos, mondd meg te, kinek ju­tott a nehezebb munka?! — kérdez­te a veréb. — Oh, te ostoba, kis veréb! Hiszen a róka becsapott téged! Node ne busulj, nincs semmi baj. Majd egy kicsit megleckéztetjük a róka ko­mát. Mindent megbeszéltek és a veréb visszarepüit a rókához. Mikor oda­ért hozzá, kiabálni kezdett: — Menekülj gyorsan, rókakoma! Egy nagy, gonosz kutya tart erre! Fenyegetőzik, hogy megesz téged! Szaladj hamar, majd én őrzöm a búzádat ! Szaladt ám a róka, vissza sem né­zett. A veréb pedig odahívta a bu­‘ * iyát és az egész termést el­vitték a róka magtárából. Vígan csi­pegetett télen a búzából a veréb, a kutya alig győzte a sok kását főzni. Még vendégeket is hívtak, mégsem tudtak mindent megenni. A róka pedig egész télen éhesen szaladgált az erdőben. Lám, milyen igaz a közmondás: „Ki mint vet, úgy arat!“ A „bonni demokrácia“ Von Manleuílel páncélostábornok Wolí tüzértábornok, üeup tenger nagy. André vezérőrnagy. Rudel ezredes, a lovagkereszt tulajdono­sa. , Lanz hegyivadászlábornok:' Hans Grimm író .., Tíz évvel ezelőtt ezek a nevek díszére válhattak volna n .Hitler togadására meghívottak névsorá­nak. Most a szeptember 6 ra kiűzött bonni parlamenti választásokon in. dúló képviselőjelöltek listáin sze­repelnek. Megjegyzendő. hogv nem csupán a nyíltan fasiszta pártok képviselő­jelöltjeinek listáján szerepelnek hétpróbás hitleristák. Manteuftel Iá homok neve a bonni kormánypárt­nak, annak a „Szabad Demokrata Pártnak“ listáján díszeleg, amely­nek elnöke Heuss, n bonni köztár­saság elnöke. Heue tengernagy Ade nauer pártjának képviselőjelöltje. Mi sem bizonyíthatná ennél job ban a bonni rendszer íasiszta mi­voltát. Pedig amerikai gyámjai ezt a rendszert n ,,demokrácia példa képének“ mondjak és szeretnék rá­erőszakolni egész Németországra — Kelct-Németországra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom