Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-30 / 229. szám
TOLNAI NAPLÓ IfTlJc PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége Elnökségének felhívása a nyugatnémetországi szakszervezeti tagokhoz (2. o.) — Csaknem hárommillió forint értékű ingyenes oltóanyag-juttatásban részesült eddig a dolgozó parasztság (2. o.) — A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. megyei tanácskozása (3—4. o.) DP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA X. ÉVFOLYAM. 229. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA. 1953 SZEPTEMBER 30 A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felhívással fordul dolgozó népünkhöz és a IV. békekölcsön jegyzésére szólítja fel a munkások, parasztok, értelmiségiek, asszonyok és fiatalok millióit, Ki kételkedhetik abban, hogy dolgozó népünk és így megyénk dolgozói is csakúgy, mint az előző években egyemberként lelkesedéssel válaszol kormányunk felhívására és mindenki kiveszi részét eme hazafias kötelesség teljesítéséből. Eredményeink eléréséhez jelentősen hozzájárult az a többezer millió forint, melyet dolgozó népünk népgazdaságunk fejlesztésére kölcsön jegyzéssel bocsátott eddig az állam rendelkezésére. A kormány prog- rammja is bizonyítéka annak, hogy az államkölcsönök dolgozóink gyümölcsöző befektetései, amelyek minden forintja bőségesen térül vissza az egész ország és valamennyi dolgozója javára. Dolgozó népünk, s így megyénk dolgozói is már saját tapasztalatukból jól tudják, hogy a békekölcsönjegyzéssel a haza javát, a maguk hasznát szolgálják, ötéves tervünk megvalósítását, életszínvonalunk további emelését, a szocializmus felépítését gyorsítjuk meg ezzel. A mi kormányunk az ország gazdájához, a dolgozó néphez fordul kölcsönért, hogy még többet tehessen hazánk felvirágoztatásáért, népünk gazdasági és kulturális színvonalának emeléséért, a béke megvédéséért. „A népgazdaság anyagi erőforrásai nak jelentős megnövekedése lehetővé tette. hogy ebben az esztendőben a kormány csökkentse a kibocsátásra kerülő államkölcsön összegét, az új államkölesönt pedig elsősorban olyan beruházásokra fordítsa, amelyek az életszínvonal közvetlen emelkedését szolgálják: a könnyűipar és az élelmiszeripar fejlesztésére és főként a mezőgazdasági termelés növelésére-*. (A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívásából). Népünk fáradhatatlan alkotó munkája mellett az eddigi kölcsönökkel is segítette hazánknak, történelmünkben páratlan ütemű fejlődését. Bármerre járunk az országban, mindenütt a terv eredményeivel találkozunk. Né? zünk csak széjjel megyénkben. Két hatalmas Duna-híd épült, amely ősz- szeköti megyénket a Nagy-Alfölddel. Elkészült a megyénkén keresztülvezető Budapest—pécsi műút. Pincehelyen új kórház létesült, elkészült Szekszárdon az új bérház és a gépjavítóműhely, Pakson modern 28 lakásos bórház épült a téglagyár dolgozóinak. Nemcsak megyénkben, de országszerte is egyike a legszebbeknek a tolnai textilgyár kultúrháza. Megannyi bizonyítékai ezek annak, hogy kormányunk pártunk vezetésével jól gazdálkodik a nép. a haza javára, államunk vagyonával, dolgozó népünk kölcsönadott forintjaival. Ezt a fejlődést gyorsítjuk meg a IV. békekölesönjegyzéssel. A békekölcsön a békés építés, a béke ügyét szolgálja, Az elmúlt béke kölesönjegyzés alkalmával a reakció nem egyszer azt suttogta egyes ke- vésbbé öntudatos dolgozók fülébe, hogy „ne jegyezzen békekölcsönt, mert háború lesz." A háborús gyuj- togatók eme hazai ügynökei megkapták a csattanós választ, amikor Sztálin elvtárs kijelentette: „A háború nincs közelebb, mint három-négy évvel ezelőtt.“ Gondoljuk végig, hogy csak a tavalyi békekölcsönjegyzés óta milyen hatalmas méretekben erősödött a béke híveinek legyőzhetetlen tábora. A szovjet nép óriási győzelmeket arat a kommunizmus építkezéseinél. A népi demokráciák országai sikeresen valósítják meg fel emelt terveiket, erősödik és izmosodik a békemozgalom az egész világon. Hazánk dolgozó népe is kimagasló eredményekkel, sikerekkel tett hitet békeszeretete mellett. A békét védi a termelés fokozásával, az állampolgári kötelességek teljesítésével, a saját- jólétét teremti meg a kormányprqgramm megvalósításával. A békekölcsönjegyzés minden egyes dolgozó egyéni érdeke. Kormányunk a kölcsönadott pénzt mindenkinek maradéktalanul visszafizeti, de sokezer azoknak a száma, akiknek kötvényét kisebb vagy nagyobb nyereménnyel sorsolják ki. Csak a legutóbbi sorsolás folyamán a tolnai textilgyár dolgozója, Sigl Mária szövőnő 5.000 forintot nyert. Vánesa János, a Bonyhádi Zománcgyár dolgozója 200 forintos kötvényével 25.000 forintot nyert. De sorolhatnánk még tovább azoknak nevet akik a békekölcsön sorsolások óta kisebb-nagyobb nyereményekben kar ták vissza pénzüket. „A IV. békekölcsön forintjai hozzájárulnak a kormány célkitűzéseinek megvalósításához, elősegítik, hogy több és jobb fogyasztási cikk álljon a lakosság rendelkezésére, szebb és egészségesebb lakások nyújtsanak boldog otthont dolgozóinknak, új mezőgazda- sági gépek, több műtrágya, korszerű agrotechnika, dúsabb termeléssel tegye gazdagabbá népünk életét“ — szögezi le népköztársaságunk minisztertanácsának felhívása. A munkások és alkalmazottak körében a jegyzés félhavi keresetük alapján történik. A kölcsön jegyez- tetőknek, vállalatoknak, intézmények nek és pénzügyi szerveknek nem szabad félhavi keresetnél magasabb ösz- szegü jegyzést elfogadni. A kölcsön- jegyzésnél az önkéntességet szigorúan be kell tartani. Az új államkölcsön az előbbi kölcsönökhöz hasonlóan nyereménykötvények formájában kerül kibocsátásra. A jegyzett kölcsön összegét a munkások és alkalmazottak a múlt évekhez hasonlóan tíz hónap alatt törleszthetik. A kötvény összegét húsz év alatt fizeti vissza az állam. Minden harmadik kötvény nyereménnyel kerül kisorsolásra. A falusi lakosság körében a köl- csönjegyzéseket, — szigorú önkéntes ség elve alapján, a helyi tanácsok fogadják el. A tanácsok által gyűjtött és kifizetett jegyzések után húsz százalék illeti meg a tanácsokat, Ezt az összeget minden helyi tanács szabadon felhasználhatja szociális és kulturális beruházásokra. Ne legyen megyénkben egyetlen kommunista, egyetlen becsületes dolgozó sem, aki ne venné ki részét példamutatóan ezen hazafias kötelességének teljesítéséből. A békekölcsön jegyzésétől nem tarthatja magát távol egyetlen hazáját szerető dolgozó sem, mivel minden jegyzett forint anyagi és kulturális felemelkedésünket szolgálja, még szorosabb egységbe kovácsolja, új, nagy győzelmekre lelkesíti dolgozó népünket. Gépállomásaink versenye A szeptember 20-i jelentések szerint az őszi talajmunkákban a gépállomások sorrendje a következő: Elsők: Iregszemcse, gépállomás igazgató: Magyar Sándor, vezető agronómus: Takács Lajos. Tamási, gépállomás igazgató: Szlaczki József, vezető agronómus Máthé János. Sárpilis, gépállomás igazgató: Titz Péter, vezető agronómus: Miklós János. Utolsók: Dunaszentgyörgy, gépállomás igazgató: Tóthi Ferenc, vezető agronómus Fáth Lajos. Te vei, gépállomás igazgató: Kozma Gyula, vezető agronómus Miklós Gyula. Pincehely, gépállomás igazgató: Simon István, vezető agronómus Mészáros Gyula. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása a negyedik békekölcsön jegyzésére Magyarország dolgozó népéhez! Felszabadult népünk alkotó ereje gyökeresen megváltoztatta országunk arculatát. A termelésben elért nagy eredményeink gazdagabbá tették hazánkat, megerősítették népi demokratikus államunkat. Hazánk nem elmaradt ország többé, hanem fejlett ipari ország. Eredményeinket a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk odaadó munkájának köszönhetjük. A szocializmus építésének programmja nemcsak a jövő ragyogó távlatait nyitotta meg népünk előtt, eredményeink lehetővé teszik, hogy népünk jólétét emeljük, a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit egyre inkább kielégíthessük. A kormány programmjának megvalósítása egész népünk osztatlan elismerését váltja ki és fokozza népünk munkalendületét. Azok az Intézkedések, amelyek több, mint tízezer fogyasztási cikk árának leszállításában, az áruk minőségének javításában jelentkeznek, amelyek jelentős kedvezményeket nyújtanak a mezőgazdasági lakosságnak, amelyek a lakásépítés programmját valósítják meg, népünk mindennapi életét szebbé és boldogabbá teszik. Eredményeink eléréséhez jelentősen hozzájárult az a többezermillió forint, amelyet dolgozó népünk népgazdaságunk fejlesztésére kölcsön jegyzéssel bocsátott eddig az állam redelkezésére. A kormány programmja is bizonyítéka annak, hogy az államkölcsönök dolgozóink gyümölcsöző befektetései, amelyeknek minden forintja bőségesen térül vissza az egész ország és valamennyi dolgozója javára. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ezért elhatározta, hogy ebben az évben is államkölesönt bocsát ki. Az új államkölcsön, a negyedik békekölcsön, 1953 október 1-én ezermillió forint összegben kerül kibocsátásra. A népgazdaság anyagi erőforrásainak jelentős megnövekedése lehetővé tette azt is. hogy ebben az esztendőben a kormány csökkentse a kibocsátásra kerülő államkölcsön összegét, az új államkölesönt pedig elsősorban olyan beruházásokra fordítsa, amelyek az életszínvonal közvetlen emelését szolgálják: a könnyűipar s az élelmiszeripar fejlesztésére és főként a mezőgazdasági termelés növelésére. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meg van győződve arról, hogy felhívása az egész magyar nép körében, városban és falun egyaránt, lelkes visszhangra talál. A negyedik békekölcsön népünk anyagi és kulturális felemelkedését szolgálja, még szorosabb egységbe kovácsol ja, új nagy győzelmekre lelkesíti népünket. A negyedik békekölcsön forintjai hozzájárulnak a kormány célkitűzéseinek megvalósításához, elősegítik. hogy több és jobb fogyasztási cikk álljon a lakosság rendelkezésére, szebb és egészségesebb lakások nyújtsanak boldog otthont dolgozói nknak, új mezőgazdasági gépek, tö bb műtrágya, korszerű agrotechnika dúsabb termeléssel tegye gazdagabbá népünk életét. Magyar Dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a maga hszn ára, jegyezzen mindenki békeköl csont! Budapest, 1953 szeptember 30. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA A pénzügyminiszter közleménye a negyedik békekölcsön kibocsátási feltételeiről minden esedékesség előtt kell nye- I alkalmával minden száz millió f<v reménysorsolást tartani. I rint névértékű osztályra a követke7. Az egyes nyereménysorsolások | jő nyereményeket kell kisorsolni: 100 Ft névértékű kisorsolásra kerülő nyeremékötvényre eső nyere- egy nyék mennyisége az összes meny, beleértve sorsolás sorsolás alkalmával db a névértéket is alkalmával db 50.000 Ft 1 39 25.000 „ 2 78 10.000 „ 10 390 5.000 „ 30 1.170 1.000 300 11.700 500 „ 1.100 42.900 200 „ 6.407 249.873 1. A negyedik békekölcsön 1953. október 1-én kerül kibocsátásra. A visszafizetés időtartama húsz év. azaz 1973. október 1-ig minden kötvény visszafizetéBi-e kerül. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölesönjegyzés rendjét a pénzügy- miniszter állapítja meg. 3. A kölcsön száz millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály húszezer sorozatból áll. Egy- egy osztály kötvényeinek „sorozat- száma“' 20.001-tői 40.000-ig, egy-egy sorozaton belül a kötvények „száma“ 01-től 50-ig terjed4. A kölcsön százforintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények kétszáz és ötszáz forintos névértékben, amelyek kettő, illetve öt darab százforintos kötvényeknek felelnek meg. Az ösz- szevont kötvényeknek öt, illetőleg két „száma“' van. Az összevont kötvények az azon feltüntetett „szá- mok"-nak megfelelő öt, illetőleg két nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a száz forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. 5. A nyeremények összege évi öt százalékos kamatozásnak felel meg. A nyereményekből húsz százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: a százezer forintos főnyeremény, az ötvenezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz forintos nyeremények, melyek a százforintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértékét i6. 6. A nyeremények kifizetése 1954. október 1-től minden év április és október első napján esedékes. A kölcsön húsz éves időtartama alatt A nyeremények száma összesen: 7.850 db A nyeremények forintösszege: 2,481.400 Ft Ezenkívül minden sorsoláson van még egy db százezer forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1958, október 1-től 1973. október 1-ig terjedő tizenöt év alatt névértékben kerülnek kisorsolásra. 306.150 dl 96,774.600 Ft 9. A nyereménnyel kisorsolt, vaj lamint a névértékben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1976 október 1-ig lehet beváltani. E határidő után a még be nem váltott kötvén nyék érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt nem lehet már kifizetni. Rövidesen elkészül az első magyar gyártmányú fejőgép A budapesti malomgépgyárban rövidesen új gyártmány készítését kezdik meg. Szovjet dokumentáció alapján a jövő hónapban elkészül a gyárban az első fejogép. A prototípus alkatrészeinek nagyrésze már a gyár munkahelyeiben van. A sorozatgyártás tervei is készenállnak már. A Rákosi Művek dolgozói csütörtökön értesítették a malomgépgyárat, hogy december 31-ig legyártják a fejőgép sorozatgyártásához szükséges szerszámokat A dolgozók idei országos gépiróversenyét október 24-én rendezik meg, általában a dolgozók munkahelyein. A bajnoki döntőre november 8-án kerül sor. A nevezéseket október 10-ig két példányban kell beküldeni Budapesten az Országos Gyors- és Gépíróversenybizottság (V., Szabadságtér 17. I. 124), vidéken a legközelebbi I állami gépíró, gyorsíró és irodakeze- • lői szakiskola igazgatósága címére«
