Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

1953 SZEPTEMBER 27 NÄPC5 5 A munkafegyelem lazaságát még az objektív nehézségekkel sem lehet takarni A Tolnanémedi Kendergyár munkájáról A Tolnanémedi Kendergyár az utóbbi időben nem örvend nagy népszerűségnek kendergyáraink kö­zött. Ebben a negyedévben még egyetlen hónapban sem teljesítették tervüket, pedig pártunk és kormá­nyunk programmja tőlük is a több és a jobb minőségi munkát várja ezek­ben a napokban, hogy a célkitűzé­seket — melyek a dolgozó nép élet- színvonalának emelésére irányul — sikeresen tudja végrehajtani. Július­ban 37 mázsa rostkenderrel, augusz­tusban 61, míg szeptemberben 23-ig már 104.40 mázsa rost kenderrel adó­sak államunknak. A kendergyár adóssága csak eddig, ebben a ne­gyedévben több mint 200 mázsa rost­kender, ami fonodáink anyageliá*á- sát veszélyezteti. Mi az oka e naey lemaradásnak ? Vetődik fel a kérdés az emberben. C z e 11 e r János telepvezető elvtárs és Farkas elvtárs, főművezető adják meg a választ: a rosszminő­ségű anyag, a munkaerőhiány, vala­mint az utóbbi napokban az áram­szünet akadályozza munkánkat. Egy mázsa kenderkóróból nem tudjuk kihozni az előírt szálmennyiséget. Na meg aztán feszített tervünket nem tudjuk vizes anyaggal teljesíteni, ami abból adódik, hogy az idén késő’-' érkezett meg az új kenderkóró. Valóban vannak objektív nehézsé­gek a Tolnanémedi Kendergyárban, melyek veszélyeztetik a terv teljesí­tését. Például a júliusi és augusztu­si lemaradások abból is adódtak, hogy a gyárkéményt javítani kel­lett három hétig. Ezen idő alatt pe­dig nem tudtak a kazánnal üzemel­ni. Kár lenne tagadni: a jóminősé- kű kenderkóró hiánya is valóban ob­jektív nehézség. A baj ott kezdődik, hogy a meglévő nehézségeket taka­rónak használják fel más hibák el­fedésére. A gyár műszaki vezetői, pártmunkásai nem vizsgálták meg alaposan, mit lehetne, mit kellene tenni, hogy az objektív nehézségek ellenére is sokkal több anyagot tud­janak termelni az eddiginél. Igaz ugyan, hogy a korábbi siránkozás némileg kezd megszűnni, az üzem vezetősége már tett intézkedéseket a termelés fellendítéséért. Az elmúlt héten még egy műszakot indítottak be, hogy ezen keresztül pótolják a lemaradást. Ezzel azonban nincs minden a rendjén. A negyedéves terv teljesítése szeptember 23-mal bezárólag még bizonytalan, úgy néz ki a helyzet, hogy nem teljesítik eb­ben a negyedévben tervüket. Hibá­ja a vezetőségnek, hogy most, ami­kor a legjobban kellene, nem éleszti a szocialista munkaversenyt az üzemben. A negyedév elején meg­szervezett párosverseny különösen az utóbbi héten nagyon ellanyhult az átszervezés folytán. Ugyanis a dolgozók széjjel lettek szórva, amit a harmadik műszak beállítása tett szükségessé. Helytelen az a megol­dás, hogy a párosversenyzőket el­választották egymástól. Versenytáblában nincs hiány annál kevésbbé található nyoma magának a versenynek. Akadnak ugyan kimagasló eredmények, egy­két gyenge eredmény is, de ay'dolgo­zókat lelkesítő, a munkát előrelen­dítő verseny nem folyik az üzem­ben. S ennek hiányaként szeptem­ber második dekádjában is 10 tilós 100 százalékon alul teljesített A jó versenymunkára, a verseny nyilvá­nosságára megvan minden lehető­ség a Tolnanémedi Kendergyárban, mert sok -lelkes, versenyezni akaró munkás dolgozik itt: Bocs Mihály, Topán János, Tóth János elvtársak és mások rendszeresen jó eredmé­nyeket érnek el. Laza a munkafegyelem A Tolnanémedi Kendergyárban gátlója a termelésnek a laza munka- fegyelem is. A dolgozók legtöbbjé­nél — de különösen a fiataloknál — a kormányprogramra megjelenése óta lazult a munkafegyelem. Sokan azt hiszik, hogy most már megszűnt a pénzbüntetés, nem kell fegyelmez­niük magukat munka közben. Pedig fordítva: még fegyelmezettebben, a munkaidő még jobb kihasználásával kell harcolniok a kendergyár dolgo­zóinak a kormány programmjának megvalósításáért. Egy-két példa, ami a munkafegyelem lazaságát bizonyít­ja. Mészáros Lajos az egyik napon azért hagyta el munkahelyét, mert a művezető, Mózes János elvtárs egy másik munkahelyre küldte őt arra a napra. Kiss Katalin szeptember 24-én azért nem jött be dolgozni, mert a művezető a turbináról a tilo- lóba helyezte át. De munka közben is születnek kisebb-nagyobb furcsa­ságok, melyek a munkafegyelem megbontását eredményezik, s emel­lett nagyban veszélyeztetik a napi, heti és a havi terv teljesítését. A pártszervezet A munkaverseny hiánya, a mun­kafegyelem lazasága — a pártszer­vezet rossz munkájának tükre. A pártszervezetnek most különösen nagy a feladata: harcos szellemet támasztani, hogy a dolgozók a ne­hézségek ellenére jobb eredmények­re törekedjenek: felvilágosítani a dolgozókat, mi a hibák oka és mit tehetnek ellene. A tolnanémedi ken­dergyár pártszervezete nem tölti be feladatát, nem végez jó felvilágosí­tó munkát a dolgozók között. Ehe­lyett inkább elbújik és hallgat Se­bestyén Ferenc elvtárs, az üzem párttitkára megtenne mindent a dolgozók meggyőzése terén, azonban a csop>ortbizalmiak, a párttagok nem veszik ki részüket ebből a munká­ból A terv teljesítése mellett nem törődnek semmivel, nem törődnek azzal hogy miért nem tudja most már hónapokon keresztül teljesíteni az üzem tervét. Sántha Ferenc mű­vezető, pártesoportbizalmi eivtársel-' mondotta, hogy a pártesoportbizal- miak még arra sem „képtesek“, hogy egy értekezletre eljöjjenek. így tehát nem csoda, ha nem érvényesül az üzemben a pártszervezet agitáeiós munkája. „Egyáltalán nincs felvilá­gosító munka — mondja Sebestyén elvtárs — ami oda vezetett, hogy a dolgozók a pártszervezetet nem tart­ják vezető szervnek." A pártszerve­zet hivatása, hogy a dolgozók be­csülete, eleven lelkiismerete legyen: vezesse, mozgósítsa őket a nehézsé­gek ellen, a termelés fokozásáért ví­vott harcban. A pártvezetőség és a dolgozók kapcsolatának megjavítá­sa nélkül nem lehet megjavítani a ’ormeinst még a Tolnanémedi Ken­dergyárban sem. A To’nsn*m°di Kendergyár dolgo­zói sok mindent várnak az ország­tól. Sokkal több lakásra lenne szük­ségük, jobb ellátásra, több és ol­csóbb zsírra, húsra, ruházati cikkek­re, az üzemben jobb munkavédelmi felszerelésre és sok másra. De ami­kor jogosan elvárják más iparágak­tól, vállalatoktól, üzemektől, hogy többet termeljenek — ugyanakkor ezt meg kell követelniük maguktól is. Csak közös erővel, a .tervek, a vállalások állandó túlteljesítésével, a minőségi munka fokozásával tudjuk elérni azt a közös célt, amelyért nagyjaink is harcoltak: az igazi bé­kés, boldog életet A Tamási Ktsz számlája — taxiköltséggel Az elmúlt vasárnap avatták tel Pincehelyen megyénk második kór házát. Sok pénzbe került, míg a ré­gi kastélyt úgy átalakították, hogy ezekben a napokban mát betegeket lehessen benne gyógyítani. A pin­cehelyi kórház építése újabb bizo­nyíték arra, hogy népköztársasá­gunk kormánya milyen nagy gon­dot fordít a dolgozók egészségvédel. mere, a megbetegedések gyógyítá­sára. De nem erről akarok most ír ni, hanem a Tamási Epületkarban- tartó Kisipari Termelőszövetkezet munkájáról amit a kórház tataro­zásánál végeztek. Nem azért írunk a KTSZ munkájáról, mintha a kór­ház jelentőségéről nem lehetne ol­dalakat teleírni, hanem éppen az­ért, mert egy kis furcsaságot talál­tunk az elvégzett munka számlájá­ban. Mi lehet ez a furcsaság kérdi az az olvasó, aki még nem dolgoz­tatott a Tamási Épületkarbantartó KTSZ-el? Kezdjük csap, szépen sorjába: A dolog úgv kezdődött, hogy a Tamási KTSZ megrendelést kapott a kórházban végzendő munkákra. Idézzük a megrendelést: 2 darab mosdó szerelése, a meglévő folyo­són túH W. C. vízvezetékéről a nyomóvezeték lecsatlakozása a le­folyó elkészítése, főfal és mellék- falafc elkészítésével. Az udvaron le­folyó földbefektetése, árok ásással és föld visszadöngölésével. A nyo­móvezeték, lefolyóvezeték ólomcsö ég egyéb aprón nyagofc hozzáadásá­val. — Eddig szól a Tamási KTSZ számlájának szövege is. Ezt a mun­kát végezték el a kórháznál. Rend­ben át is adták, mikor elkészült, nem volt kifogás a munka miatt, de érdemes egy-két megjegyzést a számlához fűzni. Ugyanig a felhasz­nált anyag a számla szerint 150 forintba került, a munkabér pedig 360 forint volt. Azonkívül 77,5 szá­zalék szoc. és regie 279 forint. Eh­hez még hozzászámítjuk az 5 száza­lék hasznot, 39,45 íorintot, akkor megkapjuk a végzett munkáért járó díjat, a 828,45 íorintot. Az 1 szá­zalék OK1SZ 8,28 forintot tesz ki, akkor is csak az elvégzett munka 836,73 forintba került. Ezután következett a számla fur­csasága, ami megjegyzésre készteti az újságírót. Ugyanis a számla utol­sóelőtti tétele a következő: ,,taxi­költség, anyagszállítás 516,80 fo rint‘. Állj meg Te olvasó e sornál és gondolkozz! Taxival szállították az anyagot? Már olyan jól megy a Tamási KTSZ-nél, hogy anyagfuva- rozásra taxit vesznek igénybe? Megjegyezni kívánjuk hogy az anyag olyan kismennyiségű, hogy Tamásiból egy kerékpáros vagy motorkerékpáros füttyszóval is el tudta volna szállítani De nem, a számla készítőinek nem jutott eszükbe Uyen okos megoldás, he­lyette könnyebbik megoldást vá­lasztották, ami szabályellenes is. Éppen ezért nem szállították kerék­párral és azért vettek igénybe taxit mert a Megyei Tanács Egészség- ügyi Osztályának tervelőadója, Er dödi Sándor és Prajda Vendel, a Tolnamegyei Tatarozó Vállalat fő­mérnöke utasítást adtak Früwirth Ferencnek, a Tamási KTSZ vezető­jének, hogy a pincehelyi kórház szülészeti osztályának 2 darab mos­dó szereléséhez-és azzal kapcsolatos any asszál lí fáshoz taxit vegyem igénybe. E két férfiú agyában meg­született ötletet a Tamási KTSZ végre is hajtotta sőt a számlához is odabiggyesztette az 516,80 forin­tos taxiköltséget. Megjegyezni kí­vánjuk, hogy a többletköltség a Megyei Tanács beruházási igazgató­ságának megkérdezése nélkül lett felhasználva, és semmiesetre sem járultak volna ehhez hozzá, mint azt Mészáros János a beruházási igazgatóság vezetője közölte ve­lünk. Több hónapja elmúlt már, hogy ezt a furcsa számlát a tamási járási tanács kórháza Pincehelyen kifizet­te, de még ők sem jöttek rá e fur­csaságra. Vagy elkerülte a figyel­müket a több mint 500 forintos taxi- költség a 836 forintos munkára? Pe­dig úgy gondoljuk, nem szabad a figyelmet elkerülni olyan esetnek, hogy egy 836,73 forintos munka 1737,25 forintba kerüljön PÁLKOVACS JENŐ Akik a Tolnai Textilgyárban a kormányprogramm megvalósításában élenjárnak Lampek Katalin csévélést végez, kiváló minőségi munkával biztosítja, hogy a szövők zavartalanul tudjanak termelni. Legutóbbi dekád-tervét 113 százalékra teljesítette. A kép Bocsányi László és Schell Ferenc' szövő művezetőket műszakvál­tás közben mutatja, amint a feladatokat megbeszélik, ők kiváló irányí­tással és a gépek karbantartásával segítik a szövők munkáját. Virág Anna 6 gépes sztahanovista szövő látható munkaközben. Terve teljesítésében mindig az élenjárók között találhatjuk. Szeptember 11-én 109, 15-én 112, 22-én pedig 119 százalékra teljesítette napi tervét, kiváló minőségben Tóth Anna 6 gépes szövő munkamódszerét adja át Hercig Máriának. A Rőder-mozgalom keretében vállalta Tóth Anna, segíti társát, hogy tel­jesítménye a 100 százalék fölé emelkedjen. Hercig Mária megfogadta a munkamódszerátadó tanácsait és ezért tudta tervét szeptember második dekádjában 102 százalékra teljesíteni. Szokatlan tüntetés Nem titok, hogy az Egyesült Ál­lamokban az értelmiségiek számos kategóriájának munkáját igen gyen­gén fizetik meg. Mint a „Vie Ouvrie- re“ című francia hetilap közli, New- Yorkban nemrégiben a szépművésze­ti múzeum dolgozói sztrájkba léptek nyomorúságosán kis munkabé-ük emelése érdekében. A múzeum be­járatánál nem mindennapi tüntetést rendeztek. A sztrájkolok előszedték a múze­um egyes kiállítási tárgyait és kü­lönböző öltözékekben sorakoztak fel a bejáratnál. Volt köztük egy pán­célos „középkori lovag", aki a kö­vetkező feliratot tartotta kezében: „Munkabérünk most is középkori színvonalon van"; egy tógás „ókori görög“ a következő feliratot vitte: „A munkabérem nem elég arra, hogy nadrágot vegyek,"

Next

/
Oldalképek
Tartalom