Tolnai Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-27 / 227. szám
1953 SZEPTEMBER 27 NÄPC5 5 A munkafegyelem lazaságát még az objektív nehézségekkel sem lehet takarni A Tolnanémedi Kendergyár munkájáról A Tolnanémedi Kendergyár az utóbbi időben nem örvend nagy népszerűségnek kendergyáraink között. Ebben a negyedévben még egyetlen hónapban sem teljesítették tervüket, pedig pártunk és kormányunk programmja tőlük is a több és a jobb minőségi munkát várja ezekben a napokban, hogy a célkitűzéseket — melyek a dolgozó nép élet- színvonalának emelésére irányul — sikeresen tudja végrehajtani. Júliusban 37 mázsa rostkenderrel, augusztusban 61, míg szeptemberben 23-ig már 104.40 mázsa rost kenderrel adósak államunknak. A kendergyár adóssága csak eddig, ebben a negyedévben több mint 200 mázsa rostkender, ami fonodáink anyageliá*á- sát veszélyezteti. Mi az oka e naey lemaradásnak ? Vetődik fel a kérdés az emberben. C z e 11 e r János telepvezető elvtárs és Farkas elvtárs, főművezető adják meg a választ: a rosszminőségű anyag, a munkaerőhiány, valamint az utóbbi napokban az áramszünet akadályozza munkánkat. Egy mázsa kenderkóróból nem tudjuk kihozni az előírt szálmennyiséget. Na meg aztán feszített tervünket nem tudjuk vizes anyaggal teljesíteni, ami abból adódik, hogy az idén késő’-' érkezett meg az új kenderkóró. Valóban vannak objektív nehézségek a Tolnanémedi Kendergyárban, melyek veszélyeztetik a terv teljesítését. Például a júliusi és augusztusi lemaradások abból is adódtak, hogy a gyárkéményt javítani kellett három hétig. Ezen idő alatt pedig nem tudtak a kazánnal üzemelni. Kár lenne tagadni: a jóminősé- kű kenderkóró hiánya is valóban objektív nehézség. A baj ott kezdődik, hogy a meglévő nehézségeket takarónak használják fel más hibák elfedésére. A gyár műszaki vezetői, pártmunkásai nem vizsgálták meg alaposan, mit lehetne, mit kellene tenni, hogy az objektív nehézségek ellenére is sokkal több anyagot tudjanak termelni az eddiginél. Igaz ugyan, hogy a korábbi siránkozás némileg kezd megszűnni, az üzem vezetősége már tett intézkedéseket a termelés fellendítéséért. Az elmúlt héten még egy műszakot indítottak be, hogy ezen keresztül pótolják a lemaradást. Ezzel azonban nincs minden a rendjén. A negyedéves terv teljesítése szeptember 23-mal bezárólag még bizonytalan, úgy néz ki a helyzet, hogy nem teljesítik ebben a negyedévben tervüket. Hibája a vezetőségnek, hogy most, amikor a legjobban kellene, nem éleszti a szocialista munkaversenyt az üzemben. A negyedév elején megszervezett párosverseny különösen az utóbbi héten nagyon ellanyhult az átszervezés folytán. Ugyanis a dolgozók széjjel lettek szórva, amit a harmadik műszak beállítása tett szükségessé. Helytelen az a megoldás, hogy a párosversenyzőket elválasztották egymástól. Versenytáblában nincs hiány annál kevésbbé található nyoma magának a versenynek. Akadnak ugyan kimagasló eredmények, egykét gyenge eredmény is, de ay'dolgozókat lelkesítő, a munkát előrelendítő verseny nem folyik az üzemben. S ennek hiányaként szeptember második dekádjában is 10 tilós 100 százalékon alul teljesített A jó versenymunkára, a verseny nyilvánosságára megvan minden lehetőség a Tolnanémedi Kendergyárban, mert sok -lelkes, versenyezni akaró munkás dolgozik itt: Bocs Mihály, Topán János, Tóth János elvtársak és mások rendszeresen jó eredményeket érnek el. Laza a munkafegyelem A Tolnanémedi Kendergyárban gátlója a termelésnek a laza munka- fegyelem is. A dolgozók legtöbbjénél — de különösen a fiataloknál — a kormányprogramra megjelenése óta lazult a munkafegyelem. Sokan azt hiszik, hogy most már megszűnt a pénzbüntetés, nem kell fegyelmezniük magukat munka közben. Pedig fordítva: még fegyelmezettebben, a munkaidő még jobb kihasználásával kell harcolniok a kendergyár dolgozóinak a kormány programmjának megvalósításáért. Egy-két példa, ami a munkafegyelem lazaságát bizonyítja. Mészáros Lajos az egyik napon azért hagyta el munkahelyét, mert a művezető, Mózes János elvtárs egy másik munkahelyre küldte őt arra a napra. Kiss Katalin szeptember 24-én azért nem jött be dolgozni, mert a művezető a turbináról a tilo- lóba helyezte át. De munka közben is születnek kisebb-nagyobb furcsaságok, melyek a munkafegyelem megbontását eredményezik, s emellett nagyban veszélyeztetik a napi, heti és a havi terv teljesítését. A pártszervezet A munkaverseny hiánya, a munkafegyelem lazasága — a pártszervezet rossz munkájának tükre. A pártszervezetnek most különösen nagy a feladata: harcos szellemet támasztani, hogy a dolgozók a nehézségek ellenére jobb eredményekre törekedjenek: felvilágosítani a dolgozókat, mi a hibák oka és mit tehetnek ellene. A tolnanémedi kendergyár pártszervezete nem tölti be feladatát, nem végez jó felvilágosító munkát a dolgozók között. Ehelyett inkább elbújik és hallgat Sebestyén Ferenc elvtárs, az üzem párttitkára megtenne mindent a dolgozók meggyőzése terén, azonban a csop>ortbizalmiak, a párttagok nem veszik ki részüket ebből a munkából A terv teljesítése mellett nem törődnek semmivel, nem törődnek azzal hogy miért nem tudja most már hónapokon keresztül teljesíteni az üzem tervét. Sántha Ferenc művezető, pártesoportbizalmi eivtársel-' mondotta, hogy a pártesoportbizal- miak még arra sem „képtesek“, hogy egy értekezletre eljöjjenek. így tehát nem csoda, ha nem érvényesül az üzemben a pártszervezet agitáeiós munkája. „Egyáltalán nincs felvilágosító munka — mondja Sebestyén elvtárs — ami oda vezetett, hogy a dolgozók a pártszervezetet nem tartják vezető szervnek." A pártszervezet hivatása, hogy a dolgozók becsülete, eleven lelkiismerete legyen: vezesse, mozgósítsa őket a nehézségek ellen, a termelés fokozásáért vívott harcban. A pártvezetőség és a dolgozók kapcsolatának megjavítása nélkül nem lehet megjavítani a ’ormeinst még a Tolnanémedi Kendergyárban sem. A To’nsn*m°di Kendergyár dolgozói sok mindent várnak az országtól. Sokkal több lakásra lenne szükségük, jobb ellátásra, több és olcsóbb zsírra, húsra, ruházati cikkekre, az üzemben jobb munkavédelmi felszerelésre és sok másra. De amikor jogosan elvárják más iparágaktól, vállalatoktól, üzemektől, hogy többet termeljenek — ugyanakkor ezt meg kell követelniük maguktól is. Csak közös erővel, a .tervek, a vállalások állandó túlteljesítésével, a minőségi munka fokozásával tudjuk elérni azt a közös célt, amelyért nagyjaink is harcoltak: az igazi békés, boldog életet A Tamási Ktsz számlája — taxiköltséggel Az elmúlt vasárnap avatták tel Pincehelyen megyénk második kór házát. Sok pénzbe került, míg a régi kastélyt úgy átalakították, hogy ezekben a napokban mát betegeket lehessen benne gyógyítani. A pincehelyi kórház építése újabb bizonyíték arra, hogy népköztársaságunk kormánya milyen nagy gondot fordít a dolgozók egészségvédel. mere, a megbetegedések gyógyítására. De nem erről akarok most ír ni, hanem a Tamási Epületkarban- tartó Kisipari Termelőszövetkezet munkájáról amit a kórház tatarozásánál végeztek. Nem azért írunk a KTSZ munkájáról, mintha a kórház jelentőségéről nem lehetne oldalakat teleírni, hanem éppen azért, mert egy kis furcsaságot találtunk az elvégzett munka számlájában. Mi lehet ez a furcsaság kérdi az az olvasó, aki még nem dolgoztatott a Tamási Épületkarbantartó KTSZ-el? Kezdjük csap, szépen sorjába: A dolog úgv kezdődött, hogy a Tamási KTSZ megrendelést kapott a kórházban végzendő munkákra. Idézzük a megrendelést: 2 darab mosdó szerelése, a meglévő folyosón túH W. C. vízvezetékéről a nyomóvezeték lecsatlakozása a lefolyó elkészítése, főfal és mellék- falafc elkészítésével. Az udvaron lefolyó földbefektetése, árok ásással és föld visszadöngölésével. A nyomóvezeték, lefolyóvezeték ólomcsö ég egyéb aprón nyagofc hozzáadásával. — Eddig szól a Tamási KTSZ számlájának szövege is. Ezt a munkát végezték el a kórháznál. Rendben át is adták, mikor elkészült, nem volt kifogás a munka miatt, de érdemes egy-két megjegyzést a számlához fűzni. Ugyanig a felhasznált anyag a számla szerint 150 forintba került, a munkabér pedig 360 forint volt. Azonkívül 77,5 százalék szoc. és regie 279 forint. Ehhez még hozzászámítjuk az 5 százalék hasznot, 39,45 íorintot, akkor megkapjuk a végzett munkáért járó díjat, a 828,45 íorintot. Az 1 százalék OK1SZ 8,28 forintot tesz ki, akkor is csak az elvégzett munka 836,73 forintba került. Ezután következett a számla furcsasága, ami megjegyzésre készteti az újságírót. Ugyanis a számla utolsóelőtti tétele a következő: ,,taxiköltség, anyagszállítás 516,80 fo rint‘. Állj meg Te olvasó e sornál és gondolkozz! Taxival szállították az anyagot? Már olyan jól megy a Tamási KTSZ-nél, hogy anyagfuva- rozásra taxit vesznek igénybe? Megjegyezni kívánjuk hogy az anyag olyan kismennyiségű, hogy Tamásiból egy kerékpáros vagy motorkerékpáros füttyszóval is el tudta volna szállítani De nem, a számla készítőinek nem jutott eszükbe Uyen okos megoldás, helyette könnyebbik megoldást választották, ami szabályellenes is. Éppen ezért nem szállították kerékpárral és azért vettek igénybe taxit mert a Megyei Tanács Egészség- ügyi Osztályának tervelőadója, Er dödi Sándor és Prajda Vendel, a Tolnamegyei Tatarozó Vállalat főmérnöke utasítást adtak Früwirth Ferencnek, a Tamási KTSZ vezetőjének, hogy a pincehelyi kórház szülészeti osztályának 2 darab mosdó szereléséhez-és azzal kapcsolatos any asszál lí fáshoz taxit vegyem igénybe. E két férfiú agyában megszületett ötletet a Tamási KTSZ végre is hajtotta sőt a számlához is odabiggyesztette az 516,80 forintos taxiköltséget. Megjegyezni kívánjuk, hogy a többletköltség a Megyei Tanács beruházási igazgatóságának megkérdezése nélkül lett felhasználva, és semmiesetre sem járultak volna ehhez hozzá, mint azt Mészáros János a beruházási igazgatóság vezetője közölte velünk. Több hónapja elmúlt már, hogy ezt a furcsa számlát a tamási járási tanács kórháza Pincehelyen kifizette, de még ők sem jöttek rá e furcsaságra. Vagy elkerülte a figyelmüket a több mint 500 forintos taxi- költség a 836 forintos munkára? Pedig úgy gondoljuk, nem szabad a figyelmet elkerülni olyan esetnek, hogy egy 836,73 forintos munka 1737,25 forintba kerüljön PÁLKOVACS JENŐ Akik a Tolnai Textilgyárban a kormányprogramm megvalósításában élenjárnak Lampek Katalin csévélést végez, kiváló minőségi munkával biztosítja, hogy a szövők zavartalanul tudjanak termelni. Legutóbbi dekád-tervét 113 százalékra teljesítette. A kép Bocsányi László és Schell Ferenc' szövő művezetőket műszakváltás közben mutatja, amint a feladatokat megbeszélik, ők kiváló irányítással és a gépek karbantartásával segítik a szövők munkáját. Virág Anna 6 gépes sztahanovista szövő látható munkaközben. Terve teljesítésében mindig az élenjárók között találhatjuk. Szeptember 11-én 109, 15-én 112, 22-én pedig 119 százalékra teljesítette napi tervét, kiváló minőségben Tóth Anna 6 gépes szövő munkamódszerét adja át Hercig Máriának. A Rőder-mozgalom keretében vállalta Tóth Anna, segíti társát, hogy teljesítménye a 100 százalék fölé emelkedjen. Hercig Mária megfogadta a munkamódszerátadó tanácsait és ezért tudta tervét szeptember második dekádjában 102 százalékra teljesíteni. Szokatlan tüntetés Nem titok, hogy az Egyesült Államokban az értelmiségiek számos kategóriájának munkáját igen gyengén fizetik meg. Mint a „Vie Ouvrie- re“ című francia hetilap közli, New- Yorkban nemrégiben a szépművészeti múzeum dolgozói sztrájkba léptek nyomorúságosán kis munkabé-ük emelése érdekében. A múzeum bejáratánál nem mindennapi tüntetést rendeztek. A sztrájkolok előszedték a múzeum egyes kiállítási tárgyait és különböző öltözékekben sorakoztak fel a bejáratnál. Volt köztük egy páncélos „középkori lovag", aki a következő feliratot tartotta kezében: „Munkabérünk most is középkori színvonalon van"; egy tógás „ókori görög“ a következő feliratot vitte: „A munkabérem nem elég arra, hogy nadrágot vegyek,"
