Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

h NAPLÓ 1953. AUGUSZTUS t ELMÉLETI TA JSÁCSADÓ Az alap és felépítményről Az a,lap éa felépítmény vizsgálatá­nál abból a sztálini megállapításból kel] kiindulni: hogy „amilyen a tár­sadalom termelési módja, olyan alap. jába® véve a társadalom maga ie — olyanok a társadalom eszméi és el­méleti, politikai nézetei és intézmé. nyei." Ahhoz tehát, hogy az alap és fel­építmény fogalmát megértsük, min­denek előtt a társadalmi fejlődést meghatározó főeröt „az anyagi javak termelési módját" kell vizsgálat alá helyezni. A termelőmód fogalmának tisztázá­sára annál is inkább szükség van, mivel sok propagandista előtt ez a fogatom homályos és ez akadályozza Sztálin elvtárs legújabb művének ala­pos megértését. MI A TERMELÖMÓD: A termelőmód magába foglalja egy­részt: a társadalom termelőerőit, más. részt: •» társadalom termelőviszonyait, A termelőerők alatt értjük: 1. A munkaeszközöket .amivel az emberek a létfenntartásukhoz szükséges anyagi javakat megtermelik. 2. Az embereket és a munkában való tapasztalatukat, vagyis azt a ta. pasztalatukat, ahogyan a munkaeszkö­zöket mozgásba hozzák, TERMELÖVISZONYOK alatt értjük az emberek társadalmi tér melési viszonyait — vagyis, hogy a termelés során milyen, viszonyba lép­nek egymással- Ez a viszony választ ad arra, hogy milyen az illető társa, dalom osztály viszonya, tulajdon vi« zo nva, kinek a kezében vannak a ter­melőeszközök. Ez a viszony lehet, ahogyan Sztálin elvtárs rámutat: kizsákmányolástól mentes emberek együttműködéséinek és kölcsönös segítségének a viszonyai Lehetnek az uralkodás és alárendelt, ség viszonyai, végül pedig lehetnek átmeneti viszonyok, a termelési viszo­nyok egyik típusából a másikba, (itt főleg a kisárutermeiésröl van szó). MI AZ ALAP: Az alap nem foglalja magába az egész termelő módot, hanem csak a termelő viszonyokat. Az alap — mond ja Sztálin elvtárs — a társadalom gazdasági rendje- a társadalom fejlő, délének adott szakaszán. Vagyis az alap nem más, mint az adott társa­dalmi rendszer termelési viszonyai, nak összessége. Az alap sajátossága az. hogy a tár eadalmat gazdaságilag szolgálja. Sztá­lin elvtárs megfogalmazásából világo. san kitűnik, hogy az alap történelmi kategória, a termelőviszonyok, a tár. sadalom változásával az alap is meg változik. Ahhoz, hogy a társadalom fejlődését előrevigyék, a régi alapot lerombol­ják és új alapot, azaz új viszonyokat hoznak létre. Világos tehát, hogy az alap nem foglalhatja magába az egész termelőmódot, a termelőeszközöket is­mert ez azt jelentené, hogy a régi alap megdöntésekor a termelőerőiket is meg kellene semmisíteni. Sztálin elvtárs az ilyen nézetet valló „raarx. istákat“ tróglóditáknak, „barltangla. kóktiak“ nevezte. Minden olyan társadalomban, ahol •z emberek uralkodási és alárendelt­ségi viszonyban vannak, az alap is antagonisztikus kibékíthetetlen ellent mondásoktól terhes, éppen azért mert a termelőeszközök magántulajdonban vannak. MI A FELÉPÍTMÉNY? Minden alapnak- tehát minden gaz, dasági rendnek meg van a saját, neki megfelelő felépítménye. A felépítmény — mondja Sztálin elvtárs — ,,A társadalom jogi, ved. Idsi, művészeti és filozófiai nézetei és az ezeknek megfelelő politikai, jogi és egyéb intézmény eV'. Tisztán kell tehát látni hogy a felépítménybe nemcsak a nézetek, hanem a nézetek­hez kapcsolódó intézmények is bele­tartoznak. Például a felépítményhez tartozik az állam, a törvényhozó és végrehajtó hatalom, büntetőszerveivel együtt. Valamint a társadalmi és po­litikai szervei, a politikai pártok, szer vezetek és társaságok is. A nézetek és intézmények között. 6zoros kapcsolat van. Mindegyik az uralkodó osztály érdekeit védi. Vagy is látni kell azt, hogy az antagomista I osztálytársadalomhan .ahol a termelő, eszközök magámtulajdonban vannak, a felépítménynek is osztályjeilege van Az uralkodó osztály fegyver« az el­nyomottakkal szemben. Például a kapitalista társadalomban az állam a csendörség, rendőrség fel. használásával a legkíméletlenebb har- oot folytatja a marxizmus-leniuizmus eszméjét terjesztő kommunista pártok ellen. Lásd: USA, Nyugat-Németor- szág stb. A felépítmény az alaphoz hasonlóan történelmi kategória, annak az egy korszaknak a terméke, amelyben az adott gazdasági alap él és működik. Éppen ezért a felépítmény rövid életű, megszűnik, eltűnik az adott alap megszűnésével, eltűnésével. A felépítmény nem foglalja teljesen magába az adott korszakban a társa, dalom eszméinek és nézeteinek ösz- szpsségét, hanem a nézetek és ezeknek megfelelő intézmények meghatározott csoportját. Világosan kell látni, hogy a társadalmi tudat szélesebb fogalom, mint a felépítmény. A társadalmi tu. datnak nem minden eleme tartozik a felépítményhez. Például a nyelv, kl-asz sziikus művek stb., nem tartoznak a felépítményhez, mert nem annak az adott korszaknak a termékei, amely, ben az adott alap él és létezik. Ami a nézetek és intézmények egy csoportját felépítmény jellegűvé teszi az, azoknak a segítő szerepe az adott alappal kapcsolatban. Pl. a marxiz. mus. mint eszme a kapitalizmusban szintén nem tartozik a felépítményhez, mive! nem védi, hanem rombolja a kapitalista alapot. Az alap és fel­építmény között állandó kölcsönhatás áll fenn. Nemcsak az alap hat a feL Alap és felépítmény a szocialista társadalomban Az alap és felépítmény kölcsön­hatásának törvényszerűségei a szo­cialista társadalomig is vonatkoznak. De a szocializmusban e törvényszerű­ségek nem spontánul, vakon érvé­nyesülnek. hanem tudatos harc alapján. Az embere^ tudatosan épí­tik a szocialista terme 1 őviszonyokát. A kapitalista alap ösztönösen jött létre a feudalizmus méhében Ez azért volt lehetséges mert a kapitalizmus­ban és a feudalizmusban egyaránt a termelőeszközök magántulajdon­ban voltak, Mi a helyzet a szocializmusban? A kapitalizmus méhében ezek a szó. dalista alap megteremtésénél nélkü­lözhetetlen anyagi termelőerők jön­nek ösztönösen létre. A szocialista alap megteremtésének döntő feltétele a proletárforradalom — a kisajátítók erőszakos kisajátítása. E forradalom nélküli a termelőesz­közök társadalmasítása, a szocialista viszonyok nem alakulhatnak tó, Va­gyis a forradalom csupán megtisztítja a talajt a kialakuló gazdasági rend számára. Az új szocialista alap meg- teremtóSg magára a proletár diktatú­rára a proletár államra vár, amely első kizsákmányolástól mentes felépít­mény, A szocialista gazdasági rend áz em' berek tudatos tevékenységének ered­ményeként jött létre. A szocializmus­ban minden gazdasági á talakul ás Sárszentlőrincről írom levelemet, mert traktoros édesapámnál vagyok a cséplőgépnél. Ebédet főzök neki. Az ebédfőzés mellett azonban más is történt. Édesapámnak egyik alkalom mai Nagydorogra kellett mennie a műszaki hiba kijavításáért. Az ellen őr maradt a cséplőgépnél őrnek. Ké­sőbb engem állított oda az ellenőr, mert ő nem győzte várni édesapá­mat. Én szívesen vállaltam ezt a megbízatást. Késő este pedig, amikor meghallottam édesapám lépteit, bol­dogan szaladtam elébe és mondot­tam nincs semmi baj, mindenre vi­gyáztam. Édesapám boldogan meg­ölelt én pedig úgy éreztem, hogy ko­moly munkát vállaltam, amikör né­pünk vagyonára vigyáztam. Nagyon késő volt, amikor lefeküdtem, de még lefekvés után is sokáig gondolkod­ópítjnényre, hanem a felép ítmény is visszahat az alapra. A felépítmény miután létrejött tevékenyen hozzája, rul alapjának kialakulásához, meg­erősödéséhez. A felópftmtny szolgál, ja az alapot aktívan, védelmezi azt. Vegyük például a mi helyzetünket: Az állam, a párt, amely a felépít­ménynek aktív része, tudatosan tőreik szik a szocialista termelő viszonyok megteremtésére, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésére, vagyis harcol a szocialista alap megteremtéséért, se. gíti annak kialakulását. De nemcsak segíti annak kialakulásét, hanem vé. deimezi is. Például, amikor fellép a társadalmi tulajdon rongálásával szemben- vagy a kulákok aknamunkái ellen a tsz-ekben stb. A felépítmény nemcsak az új alap létrejöttében, hanem a régi alap le. rombolásában is igen nagy szerepet játszik. A régi alap nem szűnik meg önmagától, nem összeomlás, hanem szétzúzás eredményeként tűnik eh A kibékíthetetlen ellentmondásokon alapuló társadalomban az alap felezá. molása forradalom eredményeként jön létre. Teháf tudatos harc eredménye. De az alap felszámolásával a régi felépítmény nem szűnik meg teljesen. Maradványa különösen az emberek fejében még sokáig fennmarad. Az em berek fejében meglévő ilyen marad­vány nagyban akadályozza a szocla. lista alap és felépítmény kialakítását. Pl. komoly akadályt jelentenek a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésében a parasztság egyéni gazdál­kodási nézetei. E meglévő maradványok elleni küz* delem — illetve ezek megszüntetése az ideológiai harc feladata. félülrőj indul meg az áUamhaítalom kezdeményezésére, a néptömegek alulról jövő támogatása mellett. Az államnak a nép érdekeit kife­jező tevékenységét a párt irányítja, Mindebből világos, hogy a felépít­mény befolyása az alapra, a szocializ­musban minőségileg és mennyiségi­leg is magasabb fokú, mint a kapi­talizmusban. Aat is világosan kéH látni hogy az új alap és felépítmény kialakulása, létrejötte nem egyszerre adott vala" mi, hanem hosszú fejlődési folyamat eredménye. Népi demokráciánkban néhány év alatt részben már átalakult az »lép­és felépítmény, de még egyik vonat­kozásban sem fejeződött be, folyik a harc a mezőgazdaságban is a szocia­lista alap megteremtéséért. Ebben a harcban nagy szerepe va® a felépít­ménynek, a felépítmény különböző elemeinek. Különösen nagy szerepe van az ideológiai harcnak, amelynek a propagandisták aktív résztvevői. A propagandistákra vár az a fel­adat, hogy a marxizmus-leninizmus eszmélnek terjesztésével hozzájárul, nak a régi alap lerombolásához a régi felépítmény maradványainak ki" irtásához az emberek fejéből, és se­gítsék a szocialista alap és felépít­mény kialakítását, megerősödését. Perecsi Ferencné MB. okt. felelős. tam, helyes volt-e az ellenőrtől, hogy rámbízta a cséplőgépet? Amikor vé­gül is elaludtam, az a boldog tudat hatott át, hogy a közös vagyon őr­zésével az ellenség elleni harcból cet tem ki részemet. Abból a harcból, melyre Rákosi pajtás a becsületes dolgozók figyelmét felhívta július hó 11-én. Esetemet és érzéseimet elmondot­tam társaimnak is. A DISZ tagok is örömmel hallgatták, de szeretném ha megyénk valamennyi úttörője, DISZ fiatalja hallaná és harcolna nemcsak az ellenség ellen, hanem minden igyekezetével segítené megvalósítani kormányunk programmját, követni azt az utat, melyet Rákosi elvtárs megmutatott számunkra. Ungerbiller Erzsébet úttörő, ..^ I evehzönU íria: „Szeretném, ha megyénk minden DISZ fiatalja segítené megvalósítani kornmnyunk programulját“ Megyénk kuhúrcsoportjai készüknek az őszi évadra Még javában folynak az aratási, cséplési munkák, s Tolna megye 437 kultúrcsoportjából alakult csasz- tuska-brigádok a nyár: mezőgazda­sági munkák, valamint a begyűjtés sikerét segítik műsoraikkal, de leg­több helyen már most megtették az előkészületeket az őszi évadra. A nyári kultúrmunkát elsősorban a brigádműsorok jelentették, a cséplő­gépeknél, Szabad Föld Vasárnapok keretében előadott táncszámok, rö­vid jelenetek, Az őszi kultúrmunka során nem elégedhetnek meg a cso­portok rövid, 10—20 perces műsor­számokkal, ezért már most egész estét betöltő műsorok előkészítését kezdték meg. A tolnamegyei kultúrcsoportok őszi műsoranyagát a vidámság jel­lemzi: a legtöbb együttesi zenés, tán­cos operettel készül, de ejzéken belül majdnem mindenütt eszürád-műsort is éllftanak egybe. A kultúrcsopor­tok közül legélénkebb előkészületek folynak Pakson, ahol a ezínjátszó- csoport már megkezdte a „Gazdag- feleség" című 3 felvonásom operett próbáit. Dunaföldvári színjátszók 70 tagú ének és zenekarral próbálják a „Két kapitány" című 1 feflvonásos operettet, míg a bogyiszlói színját­szók 2 egyfelvonásossal mutatkoznak be az ősszel. , , . Tolna megye két országoshírű népi együttese, a bátai és a sárpiiisi népi együttesek saját gyűjtésű és össze­állítású népi játékot mutatnak .be az ősszel, amivel a téli kultúrversenye- ken is szerepelnek. Hogyan támogatja Zombán a kultúragitácid a begyűjtést? Zomba község dolgozó parasztsága évröl-évre növeli fermósedmenyeift. A községi tanács irodájában ott díszte- nek a begyűjtés; vándorzászlók, ük" leveleik és emlék tárgyaik, amelyek hirdetik, hogy a község máy több év óta első a járásban a begyűjtés terén. Ezt az elsőséget a község ebben az évbe® is meg akarja tartam. A község dolgozóinak törekvését a kultúrcsopotrtok lendületes munkája íb támogat ja. A kulltü rot űh ónban megszakítás nélkül folyik a kultúr- munka, A tél folyamán a járási és megyei kult úrve rseny-b emu ta tókon szép sikereket elért kultúrcsoportok rendszeresen végzik munkájukat: a színjátszó és tánc cső portok állandóan tanulnak gyakorolnák, a DISZ ének­kara hetenként két este télen"nyáron próbákat tart, műsorát állandóan frissíti, hogy a kúttárforradalom cél­jainak megfelelően mindig „napra­kész“ legyen. A népművelési ügyvezető a nyári ku’Jtúragitáció legfontosabb szükség­leteinek biztosítására rigmusíró" és rajzoló-brigádot alakítóit, c ezeknek tagjai állandó munkában vannak. Már a szénaibegyüjtés kezdetén elin­dultak a jcös'zöntő-briigádok, s csasar tuskákkal .ijflvözö’.ték az elsőket. Az aratásban Zomba dolgozói pél­dás szorgalommal e^ök lettek a já­róéban. A pártvezetőség a tanács, a szövetkezetek dolgozói, s az otthon tartózkodó pedagógusok is megfogták a kaszát és a sarlót, hogy a község 1« n-e maradjon. De büszkén is dalol­ták a rigmust a kultúrcsoportok a község hamgoshíiradó jóban: „Sej, learatták Zombán az őszj árpát, Sej, közös szérűn rakták meg az asztagját! Megjött mára gépállomás gépe csuhaj, Tévéiről! Sej ne maradj lg galambom a versenyről! S a buzdító szó, a lelkesítő péltlu nem állt meg. Estéről estére fölke­reste a rigmust brigád az élenjá ró dolgozók és tszcs tagok házait az újaibbnákújabb köszöntőkkel: Sej, Zomba népe, kövesd az Uj v\ barázdát Sej, végezd el a, termés learatását! Búgjon a cséplőgép, ne álljon a hajtő kereke! Sej, bőven legyen országunknak kenyere! A rajzoló-brigád pihené« nélkül dolgozik, Napról-napra új plakátok, feliratok, rajzok, verses buzdítások jelennek meg a község forgalmás he­lyein: a földmüvesszövetkeaet kiraka­tában, a kultúrotthon falán és hirde­tik az eredményeket buzdítják a te" kosságoit a behordás, csépi és. be­gyűjtés, tarlóháintás másodvetés ,mí. előbbi elvégzésére. A szemléltető agi­táció nem feledkezik meg arról sem,, hogy az iskoláegyermekeket is be­vonja a kenyércsata küzdelmeibe: „Iskolások! Úttörők! Töltsétek el hasznosan a szünidőt! Versenyezve tarlón kalászt szedjetek, Szeptemberben több kenyeret szeljetek!“ A rajzolók öitletes festményekkel lelkesítik a dolgozókat, népszerűsítik az élenjárókat és buzdítják a kés­lekedőket. Méltók akarnak lenni a rigmusmondókhoz akik szüntelenül járják az utcákat, udvarokat és messzire hallhatóan zengik: „Takarodni asztagolni siessünk, Jó szomszédok, egymásnak is segítünk, Használjunk kj minden percnyi jó időt, Ráérünk majd kivenni a pihenőt!“ Tolna megye neve'ői a magasabb tudásért ... Kalinin elvaárs azt mondta: — „A nevelő élete abból álll, hogy meglévő tudásából tanítványainak, embertár­sainak állandóan átad valamit. Azon­ban h,a átadott tudásának pótlásáról nem gondoskodik — kimerül —, a fejlődés útján elveszti lába alól a ta­lajt, — feladatának nem tud megfe­lelni.“ Tolna megye névelői, oktató- káderei mélyen átérzik Kalinin elv­társ szavait: A nyár folyamán öt kü­lönböző tanfolyamokon indultak ro­hamra a magasabbfokú tudás meg­szerzéséért. A budapesti ideológiai ofctatóká- derképző tanfolyamon képzik most ki a jövő oktatási évad ideológiai kon- ferenckvvezetőit. Az ország összes megyéi közül Tolna megye az egyet­len, amely a létszámtervet túltelje* sítette. Jó a hallgatók minőség; ősze szetétele is: A K, M. is megdicsérte körrendeletében a tol na megyei hall­gatók lelkes munkáját. A Pécsi Pedagógiai; Főiskolán le­zárult szaktanári vizsgák ;e jó ered­ménnyel végződtek. A még nem tel­jes adatok szerint is megállapítható, hogy a tolnamegyei hallgatók vizsga, átlaga 4~es érdemjegy felett van. Az egyes szakok évfolyamain pedig jó­val e fölött áll. így például a B-ezak II évfolyamán az átlag 4.75. — Kitü. nők: Halmos Nóra, Szőts Gergely. — C'saak I, évfolyamán kitűnők: Frucht József Kosztéi Józsief, Méréi Jánosmé, Pesti Olga, Szatóry János. — C. 1. szak II. évfolyam kitűnői: Bévárdi József Palotás József, Gondos Gyula, Saramó Sándor és Kaszás Imre. — A B 2. szak II. évfolyamá­nak összes hallgatója kitűnőre vizs­gázott Ezek között van az oktatási osztály kát dolgozója Bárd Flórián és Farkas István, — valamint Wéber György a magyarfcsiszi általános is­kola nevelője. A Budapesti Pedagógiai Főiskola testnevelési oklevé'.ezerző szaktanári tanfolyam hallgatói is jó hímevet szereztek megyénknek. Vizsgáét] a" guk: 4.7. A vizsgázók közül ki kell emelnünk Soponyaí János Szabiár Márta és Bajári Miklósné igen jó eredményét, A debreceni alsó tagozat; oktató káderképző tanfolyamot a továbbkép­zés; csoport két szakfelügyelője még­látogatta és ott is jó eredményeket mutattak fel az oktatókáderek. Me­gyénk itt is túlteljesítette keretter­vét. — Mind mennyiségben, mind minőségben jó a hallgatók, össze­tétele. Az elmúlt tanév alatt végzett egybeforrott, jó kollektív munka eredménye: a vizsgán tizenöt katár- sunk kiválóan megfelelt, A tanfolyamok eddigi eredményei azt mutatják hogy Tolna megye ne­velői magukévá tették a budapesti pártaktiva-értekozleten hozott hatá­rozatokat és az értelmiségre váró fél. adatok minőségi megoldásával segí­tik elő új kormányprogrammunk végrehajtását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom