Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-12 / 188. szám

vnio PROLmtam A MAI SZAMBÁN: G. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén (2—3. o.) — Megyénkben 19 tszcs és hat község kapta vissza a gabona szabadpiaci értéke­sítésének jogát (3. o.) — A vasutas dolgozók harcos seregszemléje volt a vasárnapi III. Vasutas Nap (3. o.) — Átadta megbízólevelét Anglia új budapesti követe (4. o.) — Átadta megbízólevelét a Mongol Népköz- társaság új budapesti követe (4 o.) J AZM DP TOLNAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AN AK LAPJA Jf... X. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM ARA SO FILLER SZERDA. 1953. AUGUSZTUS 12 Töretlen lendületet az augusztus 20-i vállalások teljesítésében C. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén II. A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája Alig néhány nap és ránk kö­szönt augusztus 20-a, alkotmá­nyunk törvénybeiktatásának ne­gyedik évfordulója. Ezt a napot megyénk dolgozói is minden év­ben új munkasikerekkel ünnep­ük. Hagyományossá vált hazánk­ban a munkaverseny történetében az augusztus 20-i verseny. Dicső hagyományok ezek, melyek bi­zonyítják, hogy dolgozóink viszo­nya megváltozott a munkához, — nőtt öntudatuk. Az augusztusi versenyszakasz előrelendítője volt — és most is az — a harmadik negyedévi terv teljesítésének. Az idei készülődés augusztus 20-ra más. mint az előző években volt. A párt politikája és a kormány programmja új színt vitt a mun- kaversenvbe is. A orogramm meg­valósítását'segíti elő ez a munka- versenyszakasz is. Még több és jobb minőségű cipőt, ruhát, stb. tudunk biztosítani a fogyasztók­nak, a dolgozóknak, ami feltétle­nül elősegíti az életszínvonal emelkedését. A szocialista munka- versenv eredményeképpen már jelentős sikereket értünk el, e si­kerekhez könyvelhetjük el a leg­utóbbi árleszállításokat és a még jobb minőségben előállított fo­gyasztási cikkeket. Hatalmas lelkesedéssel vették dolgozóink tudomásul a kormány politikáját. Ez a lelkesedés átcsa­pott a tettekre. Dolgozóink tet­teikkel bizonyítják be, hogy a nárt politikája, a kormánv programm­ja mellett vannak, hogy harcol­nak megvalósításáért. Megyénk üzemeinek dolgozói vállalásokat tettek a harmadik negyedéves terv teljesítésére, a minőség meg­javítására. Már ezideig is kima­gasló eredmények születtek a vál­lalások teljesítésében. Azonban ha figyelembe vesszük a felsza­badulási hét ragvovó eredményeit, akkor látiuk mázán, hogv tanasz- talható fogvatékosság is az auvusz trsj versenyben, van még mit ja­vítani. A hátralévő naookban ezt kell elvégezni. Különösen az anyagellátásra kell nagy gondot fordítani. Oazdasági vezetőink­nek. rpüszpki dolgozóinknak ket­tőzött figyelemmel k°ll őrködni azon. hogy a dolgozók vállalásá­nak toljocf+égébez minden szüksé­ges feltételt biztosítsanak. Ez az al.ama annak, hogy töretlenül v:- gyük sikerre az augusztus 20 munkaversenyt. A tapasztalat azt is bizonyítja, hogy a dolgozóknak kevesebb szá­zaléka van munkaversenyben, mint az előző versenyszakaszok­ban volt. Nem kielégítő a Bony­hádi Cipőgyárban a munkaver- seny lendülete. De ezt tapasztal­hatjuk megyénk legtöbb tégla­gyáránál is. Fokozni keli a ver- senvagitációt szakszervezeti bi­zottságainknak. Arra kell töre­kedni, hogy a kormány programm ját megmagyarázzák a dolgozók­nak, egyidőben azt is, hogy a programm akkor valósul meg, ha még jobban harcolunk a tervek egyenletes teljesítéséért, a kiváló minőségi áru előállításáért, a fe­gyelem megszilárdításáért. Az augusztusi versenyszakasz sajátossága az, hogy dolgozóink fo­kozottabban vállaltak kötelezett­séget, mint az előtte lévő időben, a minőség megjavítására. Az öntu­datos dolgozók, elsősorban a kom­munisták, aktívan, lelkesen har­colnak a vállalások teljesítéséért. Nemes vetélkedés alakult ki üze- pieink között. Harcolnak a „me­gye legjobb minőséget gyártó üze­me1' cim elnyeréséért. A második negyedévben a Tolnai Texcilmű- vek nyerték el a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vándorzász­laját. Most, a harmadik negyedév közepén még nem tudni, melyik üzem lesz az első e versenyben, de az eredmények azt bizonyít­ják már, hogy amelyik üzem ezt a zászlót el akarja vinni Tolnáról, annak keményen kell dolgozni, ott minden egyes dolgozónak har­colni kell a napi tervek teljesíté­séért, a minőség egyenletes eme­léséért. Az augusztus 20-i ver­seny lendítője ennek a harcnak. Az eddigi eredmények már anu! tanúskodnak, hogy dolgozóink nagyszerű eredményekkel akar­ják köszönteni alkotmányunk év­fordulóját. Az a feladat ezekben a napok­ban, hogy egyenletesen teljesítsek dolgozóink a tervet, hogy valóra- váltsák adott szavukat. Ehhez kell biztosítani üzemeink vezetői­nek, a pártszervezeteknek, a fel­tételeket. A harmadik negyedévi célkitűzések megvalósításának fontos feltétele a technológiai fe­gyelem megszilárdítása, illetve az előírt technológiai utasítások be­tartása. E téren még van kíván­nivaló. Az a feladat, hoev jó po­litikai felvilágosító munkával ne- veliék a dolgozókat a technológiai előírások betartására. Az augusztus 20-i verseny ta­pasztalata az is, ho«v üzemeink­ben a vezetők nem folytatna!' kö­vetkezetes harcot a tervszerűsé­gért. Megelégednek azzal.' hogv a' tervet értékben teljesítik, de már nem fordítanak gondot, arra. hogv betartsák a tervszerűséget, hogy minden rés-zietóben teUesusé'- a tervet. Különösen a Paksi Kon­zervgyárban és a kpndergzérpk- ban laza a t»rvfe"velem. Ez bi­zonyos mértékig külső okokból adódik. De éppen ez adia men a feladatát a műszak’ dolgozúVn-ú- teremtek men a terv minden a+óT-jpr* íróin tplj GZ £ feltételt. Különösen fontos az olvan üzemekben a tervfegyelem betartása, aöoi cs”!^ az áru ein- kész’té.sőt végzik, akol nem feje­zik be a terhelés folyamatát. — TI ven üzemek mpgvónkben a t«»x­tilwáre1' és a c:montormrai Bőr­gvár. Mozgósítsák ezekben az. üzemekben a pártszervezetek a dolgozókat a kommunisták példa­mutatásával a terv minden rész­letében való teljesítésére. Pártszervezeteink egves üze­mekben nem elég álhatat.osak és még nem érték el azt. hogv az 'izemvezetőség a tpo----’mat bizto­sítsa a gyárakban. Meg kell szi­lárdítani a fe evei met! Ez az első és legsürgősebb feladat. mely fei+étele a vállalások teljesítésé­nek. A dolgozók megértik, — ha megmagyarázzák nekik, — hogy saját érdekük a fegyelem meg­szilárdítása. hiszen ió munkájuk­kal még fokozottabban, mint ed­dig, az üzem termelését, egész néoünk életszínvonalát, Saját jólé­tüket emelik. Mégis akadnak olyan dolgozók, akik igazolatla­nul hiányoznak, hanyagul végzik munkájukat, és ezzel saját ma­gukat, dolgozó társaikat, az üze­met károsítják meg. A Bonyhádi ^ománcművekben például július­ban három igazolatlan napot mu­lasztottak és 20 késés volt. Üze­mi pártszervezeteinknek most az augusztus 20-i versenyben is elő­térbe kell helyezni az agitáció fel­adatai között a fegyelmezett mun­kára való nevelést. Üzemeinkben teremtsenek olyan légkört, mely­ben fegyelemsértőknek,lógósoknak seleitgyártóknak nincs helvük. Az eddigi tapasztalatokat az augusz­tus 20-i verseny további szakaszá­ban fel kell használni arra, hogy töretlenül tovább fokozzák a ver­senyt, hogy újabb kimagasló ered­ményekkel tudják köszönteni üze­meink dolgozói augusztus 20-át. Küldött elvtársak! Belső kérdéseink megvizsgálásakor természetesen nem tekinthetünk el a nemzetközi helyzettől. A nemzetközi helyzetet jelenleg mindenekelőtt azok a komoly sike­rek jellemzik, amelyeket a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság. a béke és a demokrácia egész tábora elért a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a békéért, az új világhábo­rú elhárításáért vívott harcban. Keleten megszűnt a vérontás, amelynek szörnyű sok emberélet esett áldozatául és amely a legko­molyabb nemzetközi bonyodalmak veszélyét rejtette magában. A világ népei kitörő örömmel fe­ladták a koreai fegyverszünet alá­írását és joggal tekintik azt a béke­szerető erők győzelmének. A béke és a demokrácia tábora több. mint három éven át harcolt a koreai há­ború megszüntetéséért. A fegyver- szünet aláírása megkoronázta e har- "ot. Az embermilliók akarnia olvan hatalmas és hatékony erővé lett. hocv az egres szórók kénytelenek szá molni vele. Az agresszív körök — háborút rob­bantva ki Koreában — abban re­ménykedtek. hogv sikerül térdre kényszeríteniök a koreai népet. * Korest Néni Oenjokratlkns KözGruasáar «Men b ilv -”t indí­tó mterveuciósnk azonban el­s’"1 uüt'Vt■>v magni'nt M»m fon­ták megtörni » hős koreai né­pet. Háborús kalandba kezdve, az mter- venciósok erra számítottak, hogv céDukat V'l'nmgyors csapassa1 és minden kii'önö« erőfeszítés né'küi “lénk A valóságom ez máskép ala­kult. Az ínts*rveneióseV hosszú véres Háborúba bonye'örUnV és miután “mberben és hadiz-i'-agOan nagv vesztoséc*s.!-of ezen voUlpk. alánosén mcgtépázix’ott katonai tek’Otél’'’"'1' kénytelenek voltak lemondani hó­dító terveikről. Abogvan azt mon­dani szöktél- cnrartviért mentek és moenvírva tértek vissza. A koreai nép harca az jpt°rv°n- ciósok és a L; Szán Man-klikkhez 'artozó bérenceik e’'°n. bebizonví- ‘ntta, hogv a szabadság és a haza "üégeHanséao iránti odaadás hatal­mas állhatatosságot, bátorságot és H-r»ogös bösiasságat sdU A korea1’ nép. ampivre a modern imperializ­mus Ipahatalmaoabb katonai géop- •ete zúdult, legvőzhetetlanné vált, mert az igaz ügyért küzdött. °oha- -.em tiln'k e1 az emberek emlékeze­téből a d'cső kínai páré' önkéntesek nemes hőstett“ sem, akik segítségé­re siettek a koreai pépnek. Erre a hőstettre nemcsak a hatalmas kma; nép. de az egész haladó emberiség büszke. A Szovjetunió népei teljes szívük­ből üdvözlik a koreai és a kínai né­pet a fegyverszünet, elérésé alkal­mából. A feladat möst az. hogy biz­tosítsuk az újjászületett békés életet a sokat szenvedett koreai népnek amely nagy áldozatok árán védel­mezte meg jogát, hogy rendelkez­hessék saját sorsával, országának sorsával. Mi. szovjet emberek forrón óhajtjuk, hogv a dicső koro“i nép élete békében virágozzék, A Szovjetunió segíti a koreai népet, hogv behegeszthesse a há­ború okozta súlyos sebeket. A kormánv elhatározta, hogy etrv- milliárd rubelt juttat azonnal Korea szétrombolt gazdasági éle­tének újjáteremtésére. Meggyőződésünk, hogy a Legfelső Tanács egyhangúlag helyesli ezt a döntést. Nyugaton a Szovjetuniónak a bé­kés politika folytatásában megnyil­vánuló következetessége és állhata­tossága meghiúsította a berlini pro­vokációs kalandot. A berlini kaland szervezői mesz- szemenő célokat követtek. Az volt a céljuk, hogy elnyomják Németor­szág demokratikus erőit, szétzúzzák a Német DemokratjkUS Köztársasá­got, amely a nénwft'' néii jjékeszeretó erőinek támasza, Németországot mi­litarista állammá tegyék, Európa közepén újjáélesszék a háborús tűz­fészket. Kétségtelen, hogy ha a Szovjetunió nem lenne ki­tartó és állhatatos a béke érde­keinek vfdelir.ezésében, a ber­lini kaland igen komoly nemzet­közi következményekre vezetett volna. Ezért kell úgy tekinteni a berlini kaland felszámolását, mint a béke ügyének fontos győzelmiét. A Szovjetuniónak a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harc terén elért sikereihez tartozik a szomszéd államokkal való viszony megjavítása. A valamennyi ország békés együttműködésének fejleszté­sére törekvő szovjet kormány külö­nös jelentőséget tulajdonít a Szov­jetunió és a szomszédos államok közötti kapcsolatok megszilárdításá­nak. E kapcsolatoknak az igazi jó­szomszédság színvonalára való fel­emelése: ez az a cél. amelynek meg­valósítására törekszünk és fogunk törekedni. A Szovjetuniónak nincs területi követelése egyetlen állam­mal szemben sem, így egyetlen szom szédos állammal sem. Külpolitikánk megingathatatlan alapelve minden ország — legyen az nagy vagy ki­csi — nemzeti szabadságának és szu­verenitásának t iszteletben t artása. Magától értetődik, hogy a különb­ség országunk és néhány szomszédos állam társadalmi és gazdasási rend­szere között nem lehet akadáTj'a a baráti kapcsolatok megszilárdulásá­nak. A sznviet kormány a maga ré­széről lépéseket tett a jószom­szédi barátság megerősítésére ezekkel az államokkal kapcso- tatban és most az a kérdés, hogy kormányaik készek-e tevékenyen hozzájárulni a barátság megte­remtéséhez. nem puszta szavak­kal, de tettekkel, olyan barátság megteremtéséhez, ame'v kölcsönös gondoskodást téte­lez fel a béke és országaink bizton­sága megszilárdításáról. Déli szomszédunk Irán. Három és fél évtized tapasztalatai bebizonyí­tották, hogv a Szovjetunió és Irán érdeke a kölcsönös barátságos együtt működés. A szovjet-iráni kapcsola­toknak ilymódon szilárd alapja van. ami lehetővé teszi a két fél közötti kapcsolatokban felmerülő kérdések kölcsönös megelégedésre történő meg órását. Jelenleg a Szovjetunió kezdemé­nyezésére tárgyalások folynak bizo­nyos natárkérdések rendezéséről és a kölcsönös pénzügyi igényekről. Re­méljük. hogv a tárgyalások sikere­sen érnek véget. Nemrégiben kölcsönösen előnyös alapon megállapodás jött létre a két ország közti áruforgalom növelésé­ről. Az iráni kormánytól függ, hogy a szovjet-iráni viszony a jószomszé­di viszony útján, a gazdasági és kul­turális kapcsolatok szélesítése útján fejlődjék. A Szovjetunió és Afganisztán vi­szonya változatlanul szilárd és azt a kölcsönös érdekek tiszteletbentar- t.ása jellemzi. Ez előnyös feltételeket teremt országaink kapcsolatainak további szilárdítása számára. Mindenki emlékszik még arra a nyilatkozatra. amelyet. a szovjet kormány a török1 kormánynak tett. Pl/ a nyilatkozat megteremti a lé­nyeges előfeltételeket a jószomszédi viszony fejlesztéséhez, természetesen akkor, ha a török fél a maga részé­ről- kellő erőfeszítéseket tesz ebben az irányban. Törökország és a Szov­jetunió viszonyának javulása feltét­lenül hasznára válna mindkét fél­nek és fontos hozzájárulást jelentene a Fekete-tenger körzeti biztonság megszilárdításának ügyéhez. A Finnországhoz fűződő kapcsola­tok terén a Szovjetunió mindkét ország érdekeiből indul ki. 1950-ben ötéves gazdasági egyezményt írtunk alá. Ezt később kiegészítettük az 1952—1955 évi áruforgalmi egyez­ménnyel. Ez jelentékenyen kiterjesz­tette a Szovjetunió és Finnország gazdasági kapcsolatait. A Szovjetunió és Finnország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dése megfelel mindkét ország érdekeinek és a béke és a biz­tonság megszilárdítását segíti elő Európa északi részében. \ szerződés jó alapul szolgál a jő*» szomszédi viszony kialakításához. Szükséges, hogy e szerződést ne csak a mi kormányunk, hanem Finnor­szág kormánya is töretlenül végre- hsítsa. A szovjet kormány — az általá­nos feszültség enyhítésére törekedve — beleegyezett az Izrael állammal való diplomáciai kapcsolatok hely­reállításába. Ezzel kapcsolatban fi­gyelembe vette, hogy Izrael kormá­nya kötelezettséget vállalt. hogy ..Izrael nem vesz részt semmilyen szövetségben vagy egyezményben, amelynek agresszív céljai vannas a Szovjetunióval szemben“. Reméljük, hogy a diplomáciai kapcsolatok hely­reállítása elő fogja segíteni az együtt működést a két állam között. Alaptalanok egyes külföldi lapok kijelentései, amelvek szerint íz Izraellel való diplomáciai kapcsola­tok helyreállítása állítólag a Szov­jetunió és az arab országok közötti kapcsolatok gyengülésére vezet. A szovjet kormány továbbra is erő.r’ti az arab államokkal való baráti kap­csolatokat. Kormányunk kezdeményezést tett abban az. irányban, hogy hosszas szünet után nagyköveteket cseréljen Jugoszláviával és Görögországgal. Arra számítunk, hogy ez megfeiulő rendeződésre vezet a két országgal való viszonyban és hasznos eredmé­nyeket hoz. Semmilyen tárgyi ok sincs, amely megakadályozhatná a Szovjetunió és Olaszország viszonyának megjavítá­sát. Természetesen az államok kö­zötti kapcsolatok csak akkor erősöd­hetnek. ha a kölcsönösen vállalt kö­telezettségeket teljesítik. A kedvező­en fejlődő szovjet-olasz kapcsolatok esetén Olaszország nagv nehézségek­kel küzdő ipara jelentős támaszra találhatna az államaink közötti gazdasági kapcsolatok javulásában. Kölcsönösen előnyös egyezmény alap ián Olaszországot elláthatnánk szén­nel és gabonával és. ipara számára megrendeléseket biztosíthat iánk. Nem kétséges, hogy ez elősegítené az olasz nép életszínvonalának ja­vulását. Minden ország népei reményked­nek abban, hogy a koreai fegy­verszünet aláírása fontos hozzá­járulás a béke és a biztonság megerősítésének ügyéhez, min­denekelőtt a Távol-Keleten. Ezzel kapcsolatban aktuális jelen­tőséget nyer az összes távolkeleti államok közötti kapcsolatok rende­zése és közöttük a Japánnal való kapcsolatok rendezése. Ezen az úton komoly akadályok mutatkoznak, mert az Amerikai Egyesült Álla­mok megszegték a szövetségesek között a háború alatt és a háború után kötött egyezményeket és Ja­pán nemzeti függetlenségének elfoj­tására. katonai támaszponttá ala­kítására irányuló politikát folytat­nak. A japán nemzet egészséges erői egyre inkább felismerik: le kell küz­deniük a fennálló akadályokat és meg kell védelmezniük az ország nemzeti függetlenségét. Megértik, hogy csak ilyen úton lehet biztosí­tani hazájuk békés fejlődését, a szükséges külpolitikai és a megfe­lelő gazdasági kapcsolatokat a szom­szédos államokkal. Azok a lépések, amelyeket Japán ezen az úton *esz, a Szovjetunió és minden bákeszerető nép együttérzésével és támogatásá­val találkoznak. Keleten a béke megszilárdítása szempontjából nagyjelentőségű olyan nagy állam állásfoglalása. mint amifyen India. (Folytatás a 2. eidolon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom