Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-09 / 186. szám
1953 AUGUSZTUS 9 NAPLÓ A g:rál)óci Alkotmány tsz tagjai boldog jövőjüket építik A grábóci Alkotmány tsz-ben a jó szervezés, a kemény, céltudatos mun ka szép eredményeket biztosított. Miután elcsépeltek a gabonának egy részét, elsőnek az állam iránti kötelezettségüket teljesítették és a tagoknak előleget adtak. Árpából 62 dekagrammot osztottak ki munkaegységenként, búzából pedig 3 kilót és úgy számítanak, hogy a zárszámadáskor is jut még ennyi. Nincs a tsz-ben egyetlen olyan tag sem, akinek 150-nél kevesebb lenne a munkaegysége, a legtöbbnek azonban 300-on felül van. Kardos Albertné fejőnő 450 munkaegységet ért el éj a férjével együtt 28 mázsát kapott előlegbe. Nagy t.ajos fogatos 18 mázsa búzát és 9 mázsa árpát vitt haza. Bakii András DISZ fiatalnak 300 munkaegysége van; ö mázsa búzát, g 4 mázsa árpát kapott. Mégcsak most kezdik elosztani a jövedelmet, de minden tag megelégedett és mire minden terményt elosztanak, megtelik a tagok padlása, kamrája. A jó eredményeket úgy érték el, hogy mindenki tudta, miért felelős és munkáját a maga területén becsülettel elvégezte, ősszel már 4 évre adja ki a vezetőség a területeket a két növénytermelő brigádnak. A szép eredmények arra serkentették a tsz vezetőségét és tagjait, hogy tervezzenek, fejlesszék, gazdagítsák a tsz-t. Ősszel már saját égetést! szénporos téglából építik meg a 2000 köbméter silót, kibővítik a baromfitelepet, 50 férőhelyes, új tehénistállót építenek a meglévő mellé, 2—3 holdas viziszárnyas telepet létesítenek, 9 hold gyümölcsöst telepítenek. Tervezik még a szarvasmarha állo- í mány minőségi javítását, a mennyiségi tervet ugyanis teljesítették már. A sertéstenyésztésben még a meny- nyiségi terv elérésén dolgoznak. Juhokat is akarnak venni, hogy a tsz birtokában lévő juhlegelőt kihasználják és ezzel is emeljék a tagság jövedelmét. Libákat és pulykákat is akarnak tenyészteni, a kertészetben termelődő hulladékot pedig házinyulak tenyésztésével hasznosítják majd. Tervük szerint termelvényeiket a jövőben maguk dolgozzák fel. A tejet lefölözik és csak a tejszínt szállítják el. A fölözött tejjel pedig szép borjukat és malacokat nevelnek, a túróval meg a kispulykákat etetik. A grábóci Alkotmány tsz minden tagja lelkesen dolgozik, hogy ezek a tervek necsak tervek maradjanak, hanem a gyakorlatban megvalósítsák azokat, hogy termelőszövetkezetük virágzó, gazdag legyen és minden tagja boldogan, megelégedetten éljen. A grépáltomások híres Megyénk gépál'omásai között fo'yó cséplési versenyben a sárpilisi gépállomás tört az élre, tervét augusztus 5-ig 66.2 százalékra j teljesítette. Második az iregszem- csei gépállomás 61.3 százalékkal, harmad««. * >- •H.ne.i'omste 59.7 százalékkal. Jók közé tartóz- j nak a szedresi és a teveli gépállomások. A cséplési versenyben hátul kullog a dunaszentgyörgyi gépállomás. Tervét augusztus 5-ig 32.1 százalékra teljesítette. Rosszak közé tartoznak a varsádi, a nagykónyi és B da maiidi gépál'omások. A cséplőgépvezetők egyéni versenyében továbbra is Kiss János, a mözsi gépállomás traktorosa vezet. Augusztus 7-ig 50 vagon gabonát csépelt el, a legutóbbi három napon 7 vágón gabona elcséplésével emelte teljesítményét. A legutóbbi értékelés szerint a második he'yre Pesti Imre, a teveli gépállomás traktorosa került 45 vágón gabona elcséplésével, s visszaesett Ruskovics Ist- I ván, a sárpilisi gépállomás csép'ő- gépvezetője. A legutóbbi értéke'ésig a cséplőgépvezetők versenyében harmadik volt, augusztus 7-én azon- ! ban negyedik helyre esett, 37 vágón gabona elcséplésével. így került a harmadik helyre Matus Sándor, a szedresi gépállomás cséplőgépvezetője, aki augusztus 7-ig 3.767 mázsa gabonát csépelt e'. Ugyancsak visszaesett az egyéni versenyben Kovács Mária, a bölcskei gépállomás cséplőgépvezetője, aki augusztus 5-ig a cséplőgépvezetők versenyében a harmadik volt. Augusztus 7-ig 36 vagon gabonát csépelt e1 s ezzel a cséplőgépvezetők versenyében ötödik helyre került. Teljesítik vállalásukat a szekszárdi löídmövesszöve rezet do gozöi A szekszárdi földművesszövetkezet dolgozói alkotmányunk ünnepének tiszteletére üzemi értekezleten tettek vállalásokat. A vállalások nagy részét már teljesítették is, sőt az élenjáró dolgozók túlteljesítették. Az eladási forgalmat már mindenhol túlteljesítették. Ehhez a dolgozók jó munkáján kívül az is hozzájárult, hogy a dolgozó parasztságnak a bő termés következtében megnőtt a vásárlóereje. A földművesszövetkezet áruházában mindent megtalálnak a dolgozó parasztok, amire szükségük van. Nagy forgalmat bonyolított le a férfiruha osztály; meglévő árukészletének 69 százalékát adta el rövid idő alatt. Különösen kiemelkedő eredményt ért el a dolgozó parasztság áruellátásában a 7. sz. bolt. Zilizi Gáspár ügyvezető. A paksi járás kultúragitációs munkájáról... A választási kultúragitáció után azt mondottuk: most még nagyobb és mozgősítóbb agitációt várunk kultúfmunkósialuktól. Lendületet és erőt kell, hogy adjanak dolgozó parasztságunknak és termelőszövetkezeteink tagságának a nagy nyári mezőgazdasági munkák idején. Színessé és örömtelivé kell szerepléseikkel emelniük azokat a napokat, heteket, amikor a jövőesztendoi kenyér betakarításáért serénykedik minden kéz a szántóföldeken. Szép volt a programra, jelentős tervek születtek is nyomában, de az elképzelések, gondolatok túlnyomórészt csak ötletek és gondolatok maradtak. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy teljes mértékben leállt a kultúragitáció, de azt viszont leszögezhetjük: nem töltötte be olyan mértékben cs olyan szellemben hivatását, mint az elvárta volna maga a dolgozó nép. Ez tény, megváltoztathatatlan és félremagyarázhatatlan tény. Ezt a megállapítást szögezte le a nemrégiben mcgtSrtott népműve’'-i értekezlet is, ahol a paksi járás munkáját vitatták meg. — Négyszáz köszöntés történt a járásban az utóbbi időben, az aratás- cséplés időszakában — mondotta Wéinréb elvtáre, járási népművelési előadó. Ez önmagában igen szép szám, de a járás lakosságához viszonyítva igen csekély. Sok élenjáró gazdához, példamutatóan dolgozó tsz »rigóhoz nem jutottak el. Azt pedig már mi fűzzük hozzá, hogy egyetlenegy lemaradó gazdát sem csasztus- káztuk ki. A bírálatnak még a legenyhébb tavaszi szellője sem fujdo- gált a paksi járásban. Csak rózsaszínű szemüvegen át nézték a világot. A szemléltető agitáció terén se büszkélkedhetnek. Alig-alig tudott beszámolni valami eredményről a járási népművelési előadó. Amit pedig mondott, az is nagyobbrészt az általánosságok ködfátylába buékol ódzott. Példán] kijelentette: „...ahol visszaesés mutatkozik a vállalások teljesítése térén, ott megadtuk a kelik LÁPAFÖI Kinizsi cséplőmunkacsapat a megyében a legjobbak közé tartozik. Napi normájukat 1000-es gépen állandóan 1'50—200 százalék között teljesítik. Jól megszervezték a munkát, a gépá'llítést a legrövidebb idő alatt oldják meg. lő segítséget..." De mivel? Félő, hogy az a segítség is ilyen általános volt. Hallottunk azután arról is, hogy a könyvtár-mozgalom visszaesett, a Szabad Föld Vasárnapok rendszertelenek és egyre csökkennek, a szakkörök nem működnek, a tanácsok igen- kevés támogatás adnak. (Ez az utóbbi sajnos általános jellegű jelenség megyénkben.) Szóbakerültek azután a sok faliújságok is, ezeknél se jobb a helyzet: általánosak, időpont — egv-két kivételtől eltekintve (Duna- föidvár) — még ma sem jelzi, hogy mikor, de azt sem, hogy miben élenjárok. vagy rossz példát mutatúak a kiírtak. Szó esett azután a hangoshíradók- ró,l is. Ezeknél végre komoly eredményeket tudtunk meg. Az agitáció- nak talán ezek az eszközei segítenek legtöbbet a versenyek nyilvánossága és a jól dolgozók népszerűsítése telén. Különösen Pakson működik jó! a hangoshínadó. Rendszeresen ismerteti az eseményeket. Jó agitációs eszközként ismertük meg a paksi járásban a filmszínházakat is. Szünetekben nótákat küldenek a kiváló gazdáknak és dialemezeken népszerűsítik őket. Feltétlenül meg kell említeni azt is, hogy kultúrvonalon a legelhanyagoltabb terület a termelőszövetkezet. Csupán Nómetkéren és Madocsán mutatkozik valami mozgás. De n paksi járásban nemcsak ezen a két helyen van termelőszövetkezet, s a szocialista gazdálkodás útjára lépett, üntudatosabb parasztság ezen a téren is példát mutatna a többieknek, ha törődnének velük. A leírt tények a cikk bevezetőjének szavait igazolják. Minden ko- mentár nélkül megállapíthatjuk, hogy nem véletlen: a július 30-i értékelés szerint a paksi járás negyedik a megyében. Nem a legrosszabb hely, de lehetne jobb is, igen sokkal jobb, ha a kultúrmunkások elvégezték volna cí olyan értelemben végezték volna el a rájukeső munkát, ahogy azt a választási agitáció idején tették. A munkacsapat tagiai nemcsak más cséplőmunkacsapatokkal, hanem egymással is versenyben állmak. így érték el Pálkovács János és Fias István etetők, hogy percenként 18 kévét eresztenek a gépbe. A munkacsapat ezideig 27 vágón gabonái csépelt el. A tamási dolgozó parasztok Uét számadása • Évek óta nem volt olyan termés, mint amilyent ezévben a termelő- szövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok betakarítanak. A cséplés megkezdése óta, másról sem beszélgetnek az emberek, mint arról, hogy jól fizet a gabona és kinek mennyit termett, ebből mennyi marad meg, amit szabadpiacon értékesíthet és az árából ruhát, iparcikket vásárolhat. Ezen a nyáron gazdag termést takarított be a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet tagsága, a közr ség egyéni parasztsága és mindazok a termelőszövetkezetek, egyéni dolgozók, akik megadták a földnek, ami jár és megfogták a dolog végét. Szőke Ferenc tamási 10 holdas dolgozó paraszt 13 mázsás holdanként! búzatermést takarított be, de még nagyobb termést takarított be a tamási Vörös Szikra tsz tagjai, akik fáradságot nem ismerve az új agrotechnikai módszerek alkalmazásával harcoltak a magasabb terméshozam eléréséért. A búzacséplés eddigi eredménye azt mutatja, hogy a tsz búzatermésének holdanként! átlaga meghaladja a 15 mázsát, az a tábla pedig, amelyiken keresztsoros vetést alkalmaztak, 17 mázsa 66 kilót adott holdanként. Nemcsak a gabonatermés területén értek el jó eredményt, hanem a kukorica, burgonya, cukorrépa és egyéb növények is kiváló termést ígérnek. Ezeknek az eredményeknek eléréséhez nagyban hozzájárult a két növénytermesztési brigád párosversenye, annak rendszeres értékelése és a legjobb dolgozók népszerűsítése. A verseny kiszélesítésének egyik feltétele az volt, hogy a tsz vezetősége még a tavasszal felosztotta a területet brigádokra és ezen belül egyénekre. Hogy mennyire értékeli a tsz vezetősége a tagok munkáját, azt mutatja az is, hogy prémiumként 125 mázsa árpát osztanak szét a brigádok tagjai között, mert ősziárpából terven felül termeltek. De a növénytermesztési brigád a többi aiivény féleségből is számít prémiumra. A Vörös Szikra termelőszövetkezet tagsága már most számolgatja, mennyi lesz az évi jövedelme. Úgy számítják, hogy egy-egy munkaegységre csak Mind az öten becsületesen dolgoznak, így érték el, hogy már 1370 munkaegységük van. Zárszámadásig elérik az 1600-at, tehát, ha 5 kilogramm kenyérgabona jut egy munkaegységre, akkor részesedésük kenyérgabonából 80 mázsa, amiből beadási és cséplőrész kötelezettség nincs, tehát az egész mennyiséggel szabadon rendelkeznek. Ugyanakkor hogyan számol Szőke Ferenc tamási becsületes, példamutató dolgozó paraszt, akinek a földművelésben már több éves tapasztalata van. Úgy ismerik a községben, mint élenjáró termelőt, aki a 10 hold földjén mindig a legjobb terméseredményt érte el. Ebben az évben az összgabona termése 41 mázsa 71 kiló, amiből beadási kötelezettsége 17 mázsa 83 kiló, cséplőrész 4 mázsa 66 kiló, vetőmagszükséglet 4 mázsa. Összes kiadás tehát 26 mázsa 49 kiló, tehát 15 mázsa 22 kiló gabona kerül Szőkéék kamrájába, amivel szabadon rendelkezhetnek. Amint a példa mutatja, Süvegjártóék 80 mázsa gabonát visznek haza — és ezzel szabadon rendelkeznek — vagyis 64 mázsa 79 kilóval többet, mint Szőke Ferenc 10 holdas középparaszt. De a termelőszövetkezetben, nem csak Süvegjártó Mihályéknak ennyi a jövedelmük, hasonló jövedelemre számít Kovács István tsz-tag is, akinek zárszámadásig 800 munkaegysége lesz, amire 40 mázsa búzát fog kapni. Ezenfelül lesz még részesedése kukoricából, burgonyából és más terményből. Számításba vette még azt is, hogy munkaegységenként körülbelül 10 forintot fog kapni, ami mintegy 8000 forintot tesz ki. Kovács elvtárs várható évi jövedelmét kenyérgabonából 5 kiló jut, de nagyban növeli részesedésüket a kukorica, a burgonya, a cukorrépa, s a többi ipari növény és az állat- tenyésztés hozama is. összeszámítva úgy tervezi, hogy őszszel — háztáji gazdasága gyarapítására — vesz egy tehenet és két hízónak valót, amelyeket legalább 3 mázsára felhizlal a munkaegysége után kapott bőséges takarmányból, nem beszélve arról, hogy háztáji föld területén is szép termés ígérkezik. Ugyanilyen jövedelemre számítanak Kudariék is, akik ketten dolgoznak a tsz-ben. Zárszámadásig ők is elérik a 800 munkaegységet, amiért részesedésük csak kenyérgabonából 40 mázsa, amihez jön még a többi terményféleség is. A növénytermelés mellett az állattenyésztés is jövedelmezőbb a Vörös Szikra tsz-ben, mint Szőke Ferenc gazdaságában. Bár a termelőszövetkezetben is mégcsak a kezdetén vannak a korszerű állattenyésztésnek, de máris a saját maguk építette hatalmas napfényes istállók ban fejlődnek állataik. Jelenleg 267 szarvasmarha, 70 ló, 676 sertés (ebből 100 anyakoca) és több, mint ezer baromfi a közös állomány. Szőke Ferenc állatállománya 2 tehén, amelyeknek egészévi tejtermelése 3000 liter, ebből beadási kötelezettség és egyéb felhasználás 2100 liter. Szabad értékesítésre marad tehát 900 liter, amiből egy-egy dolgozó családtagra 300 litert számíthatunk. Ugyanakkor egy-egy tsz családra, például Süvegjártó Mihá- lyékra 3.305 liter tej jut, amit teljes egészében szabadon felhasználhatnak. Süvegjártóéknál tehát egy-egy családtagra évente 361 literrel több tej jut, mint Szőkééknél. Süvegjártó Mihály tsz-tag háztáji gazdaságában az évi hústermelés is lényegesen magasabb. Rendelkeznek 4 hízóval, amelvpek összsúlya 850 kilogramm. Ebből beadási kötelezett ségük nincs, szabad értékesítésre marad tehát a teljes mennyiség, ami azt jelenti, hogy egy-egy dolgozó családtagra 130 kiló jut. Ugyanakkor Szőkééknél, akik szintén 2 darab hízóval rendelkeznek — számítva a 93 kiló beadási kötelezettséget — családtagonként mindössze 62 kilogramm hússal rendelkeznek, 68 kilóval kevesebbel, mint Siiveg- Járíóék. Érthető tehát, miért olyan bizakodóak a tamási Vörös Szikra tsz tagjai. Néhány évvel ezelőtt ők is kü- lön-külön viselték az élet gondjait, bajait. Ma már ezek 220 tag között oszlanak meg. Alig néhány éve kezd ték meg a közös gazdálkodást, s máris sokat változott életük. — B. Szabó Mihályné például elmondotta, hogy amíg ők egyénileg gazdálBúzából 147 mázsát, rozsból 5 mázsát, napraforgóból 45 mázsát, burgonyából 15 mázsát, borsóból közel 2.5 mázsát, sertésből több, mint 15 mázsát, baromfiból 169 kilót és tejből 3.150 litert, vagyis ennyivel többet oszthatnak szét munkaegységenként. Ha ezt pénzbe átszámítjuk, 68.409 forintot jelent, ami munkaegységenként több, mint 1 forinttal növeli a tagok jövedelmét. Süvegjártó Mihályék jövedelmét mintegy 1600 forinttal fogja emelni ez a kedvezmény. Ennek eredménye, hogy a tsz-ből egyetlen tag sem akar kilépni, sőt — mint B. Szabó Mihályné mondja, — a közös munka, az eddig elért eredmények még jobban összeforrasztják a tsz tagságát. Bizakodóan nézhetnek a termelő- szövetkezet tagjai a jövőbe, hiszen pártunk és kormányunk gazdasági intézkedései mind nagyobb segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek számára. A napokban megjelent rendeletek egytől-egyig fokozott kedvezményt biztosítanak a tsz-ek- nek és ezzel hozzájárulnak gazdasági megerősödésükhöz, a tagok élet- színvonalának emeléséhez. Ilyen segítség az is, hogy kormányunk elkodtak, soha nem volt annyi jövedelmük, mint most. Tavaly az aszály és fagykár ellenére is több jövedelmük volt, mint bármikor azelőtt. Elmondotta, hogy a háztáji gazdaságból már ezévben is 6 darab süldőt adott el, de még mindig maradt 5 sertése, amiből meglesz az évi hízónak való sertése. B. Szabó Mihályék most vettek egy szép házat 20 ezer forintért, amit a tsz-ből kapott évi jövedelmükből fognak kifizetni. De Szabóék nemcsak a házat akarják ebből a jövedelemből kifizetni, hanem bútort Is akarnak vásárolni az ősszel férjhez menő lányuknak. Szabóék számítása valóra Is válik, hiszen zárszámadásig több, mint 1200 munkaegység lesz, amire mintegy 60 mázsa kenyérgabonát és közel 12 ezer forintot kapnak. engedi a december 31-ig fennálló hátralékot és az erre kivetett kártérítést. A tsz-tagok jólétét emeli a minisztertanácsnak az a határozata is, amely engedélyezi, hogy a tagok háztáji földterületét szeptember 1- töl 1 holdra emeljék fel. Ugyanígy nagy kedvezményt, jelent tsz-eink számára az is, hogy elengedik a július 1-ig fennálló gépállomási tartozásukat és 20 százalékkal csökkentik az 1953—54-es gazdasági évtől kezdve az 1 holdra eső gépi művelés díját. Egyénileg dolgozó parasztságunk nagy figyelemmel kíséri a termelő- szövetkezetek eredményét, azok tagjainak boldog életét. Egyre több dolgozó parasztban születik meg az az elhatározás, mint Bánki Gyula egyéni dolgozó parasztban, aki felismerte a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és már most belépett a tamási Vörös Szikra tsz-be. Ugyanez a véleménye Egerszegi Ferenc majsapusz- tai dolgozó parasztnak is, aki elhatározta, hogy az ősszel belép a Vörös Szikra tsz-be. i'ulai Károly Sógorka Mihály MB pol. munkatársak. Hogyan tzámol Süvegjártó Mihály, a Vörös Szikra tsz tagja, aki ötödmagával dolgozik a tsz-ben Mit jelent a beadás terén nyújtott 10 százalékos kedvezmény a tsz tagságának ?
