Tolnai Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-04 / 181. szám

1953 AUGUSZTUS 4 NAPLÓ 3 Fejetlenség*, kapkodás jellemzi a nag*ydorog*i tanács munkáját A nagydorogi tanács vezetői most a behordás és a begyűjtési munka dandárjában igen gyengén dolgoz­nak. A község határában lévő tar­kákon sűrűn sorakoznak a keresz­tek, s ennek ellenére a fogatok nagy része tétlenül áll. Takarmányból pél­dául 4 nap alatt hordtak be annyi gabonát, amennyit egy nap alatt könnyűszerrel asztagba rakhattak volna. A nagydorogi tanácsházán most a legnagyobb munkák idején, mikor a dolgozó nép kenyerének betakarításáról van szó, legnagyobb fejetlenség és szervezetlenség ural­kodik. Megtörtént július 28-án, hogy a ta­nácselnök, Gyuricza János Szekszárd ra ment, saját ügyeit intézni. A köz­ségi tanács titkára pedig délután 4 órakor otthagyta a munkát, s eluta­zott haza Tolnára. Nagydorogon a gépállomás és a tanács a rajoniro- zási tervet semmibe veszi. A cséplőgépek ötletszerűen vándorolnak egyik portáról a másikra, a falu egyik végéről a másikra. Megtörtént az. hogy Jaksa Lászlónak, a gépállo más egyik cséplőgép vezetőjének a vásártérről az új sorra kellett huzat- ni a falu másik végére, mert nem volt biztosítva számára a gép üze­meltetése. Kinek lett volna elsőren­dű, legfontosabb feladata, hogy a behordást megszervezze? A tanács­nak! A tanács ezt most figyelmen kívül hagyja, mindenki intézi a sa­ját ügyeit. így történt meg, hogy 8 egyéni termelő nem teljesítette a géptől beadási kötelezettségét. A ta­nács vezetőinek már ezelőtt 4 nap­pal tudomására jutott, hogy Cser György 12 holdas, Sütkei György 7 holdas, Somján Imre 7 holdas dol­gozó parasztok gabonáját mór ez­előtt 4 nappal elcsépelték, de a mai napig sem teljesítették beadási kö­telezettségüket. A betakarítás és a begyűjtési ter­vek teljesítésének lemaradása mel­lett tűrhetetlen az állapot a tarló- hántási, valamint a másodvetési ter­vek teljesítésében is, amely olyan kevés, hogy számszerűleg alig lehet kimutatni. Ennek ellenére a tanácselnök, Ba­logh István, a mezőgazdasági előadót küldi ki, hogy számoltassa el a be­adásukat nem teljesítő gazdákat — ő nem teszi ezt, mert úgy véli nép szerűtlon feladat — holott tisztába van vele, hogy ez közvetlen a köz­ségi tanácselnöknek, helyettesének, vagy a községi tanácstitkárnak a feladata. A mezőgazdasági előadónak pedig az a feladata, hogy szervezze a behordást, mozgósítson a tarlóhán- tási és másodvetési tervek teljesíté­sére. A „villáin instruktorok44 Mindez azért történhet meg Nagy­dorogon, mert a paksi járási tanács munkatársai a „villám instruktori“ szerepet töltik be. Egyetlen alkalom­mal sem fordult elő, hogy a járás valamelyik munkatársa hosszabb ideig tartózkodott volna Nagydoro­gon, gyakorlatban segítette volna a községi tanács munkáját. A nagydorogi tanács vezetőinek is sürgősen változtatni kell munkamód­szereiken. Ebben a nagy munkaidő­ben ne a saját ügyeiket intézgessék, hanem úgy szervezzék munkájukat, hogy a cséplésben, behordásban, va­lamint a begyűjtésben az eddig mu­tatkozó lemaradásukat haladéktala­nul pótolni tudják. A járási tanács 'pedig az eddiginél hathatósabb se­gítséget nyújtson a nagydorogi ta­nács vezetőinek, gondoskodjanak ar­ról, hogy a nagydorogi tanács funk­cionáriusai ne ötletszerűen végezzék munkájukat, hanem tervet készítse­nek, s annak alapján dolgozzanak. Wiedermann Ferenc MT főagronómus. A gnbonacsata győzelméért! Követendő gíéfda a pálíai tanács műnk a módszere A pálfai dolgozó parasztok az ara­tás ideje alatt kora reggeltől késő estig dolgoztak, hogy 8 nap helyett 6 nap alatt fejezzék be az aratást. Törekvésük, megfeszített munkájuk meghozta gyümölcsét, mert megyénk ben Pálfa fejezte be elsőnek az aratást. A párt és a tanács vezetői, vala­mint. a község dolgozó, parasztjai pnm elégedtek meg az aratási munka sikereivel, újabb lendülettel, fokozott munkakedvvel indultak harcba a gabonacsata további győzelméért. Az aratási munkát a pártszerve­zet és a tanács az állandóbizottsági tagok bevonásával kibővített tanács­ülésen értékelte, s egyben megszab­ták a további feladatokat, melynek alapján a behordást végezték, s a begyűjtési, valamint a cséplési mun­kát végzik még ma is. A tanács a pártszervezet javaslatára az állandó- bizottsági tagok bevonásával begyűj­tési és cséplési tervet dolgozott ki. A kidolgozott terv szerint 10 nap alatt kellett volna elvégezni a be­hordást. Az állandóbizottsági tagok ió munkája nyomán 10 nap helyett 8 nap alatt befejeződött Pálfán a be­hordás. Schmidt József, a begyűjtési állandóbizottság elnöke és Pleck Já­nos, a mezőgazdasági állandóbizott­ság elnöke egy célért dolgoztak, az­ért, hogy minden paraszt gabonája minél előbb asztagban legyen. En­nek érdekében egy-egy utcasorban megszervezték a közös takarodást, illetve a behordást. így fejeződött be Pálfán a behordás július 28-ra. A behordás után minden állandó­bizottsági tag a cséplésre és a be­gyűjtésre összpontosítja a figyelmét. Elsőnek segítettek a tanácsnak ab­ban, hogy a cséplőgépeknél meg­szervezzék a két műszakot, mert ez az egyedüli alapja a cséplési és a begyűjtési tervek teljesítésének. A cséplőgépeknél nincs is probléma. Mind a négy gép két műszakban dolgozik, 27-én estig 216 gazdának csépelték el a gabonáját. Csíki Jó­zsef elvtárs, a községi tanács vb. el­nöke elégedetten beszél a cséplő­gépvezetők és a cséplőrnunkacsapa- tok munkájáról: — „Megmondom egész őszintén, hogy a csépléstől na­gyon féltem, mert a nagydorogi gép­állomásról sok rosszat hallottam, de kellemes csalódás ért, mert ezideig zökkenőmentesen dolgozik mind a négy gép, félóránál több műszaki kiesés még nem volt egyiknél sem.“ A csépléssel egyidejűleg a község folyamatosan teljesíti mindennap be­gyűjtési tervét is. A terv szerint na­ponta 119.5 mázsa gabonát kellene az állami raktárba szállítani, hogy augusztus 17-re teljesítse Pálfa be­gyűjtési tervét. A beütemezett be­gyűjtési tervet naponta rendszeresen túlszárnyalják. Ezideig átlagosan 181 mázsa gabona került naponta a rak­tárba. Pálfán minden gazda a cséplőgép­től tesz eleget állam iránti kötele­zettségének. A tanács begyűjtési nyilvántartói cséplés előtt újra átné­zik a beadási könyvet, hogy sem kevesebbet, sem többet ne adjon senki annál, amit a törvény előír. Ezideig nem is adott senki. Minden gazda pontosan teljesítette kötele­zettségét. A 215 gazdából csupán Kajár István nem tett eleget be­adási kötelezettségének, de vele szemben a tanács alkalmazta a szankciókat, mint ahogy ezt a tör­vény előírja, s ezen keresztül bizto­sították, hogy ő is eleget tett állam iránti kötelezettségének. A pálfai tanács és a pártszervezet a gabonacsatában eddig megállta a helyét. A pálfai dolgozó parasztok most azt vállalták, hogy augusztus 3 0-ig befejezik a cséplést s teljesí­tik begyűjtési' tervüket. A ssahesi pártszervezet az új oktatási év sikeréért A tavalyi oktatási év hatására községünk dolgozó parasztjai a ta­vaszi munkákban élenjártak. Párt- szervezetünk, mely mozgósított e feladatok végrehajtására, megerősö­dött új tagjelöltekkel is. Rákosi elv­társ beszéde az új kormánypro- gramm széleskörű megvitatása még nagyobb lendületet adott a munkák elvégzéséhez. Kommunistáink kez­deményezésére és példamutatásával az aratást is szemveszteség nélkül 7 nap alatt befejezték. Igen jó pél­dát mutattak ebben a munkában a Béke tszcs tagjai is. Nemcsak az aratásban mutatko­zik meg az oktatási év eredménye, hanem a beadásnál is. Dolgozó pa­rasztjaink a cséplőgéptől teljesítik beadásukat, s örömmel újságolják: „Eleget tettem kötelességemnek, de nekem is maradt bőven." A szakcsi egységes pártvezetőség azt tűzte ki célul, hogy még jobban megszervezi a következő oktatási évre a tanulást. Ennek érdekében a hallgatók kiválogatását már elvé­gezték, de azóta is állandóan fog­lalkozik az elvtársakkal, hogy le­morzsolódás nélküliek legyenek a politikai iskolák. Megértettük, hogy az oktatáson keresztül még többet kell adnunk a hallgatóknak, még érdekeltebbé kell tennünk számuk ra a tanulást. Éppen ezért már magam is jó előre készülök a jövő oktatási évre. Javasoltam a szemi­nárium vezető elvtársaknak is, hogy különösen Rákosi elvtárs beszédét jól tanulmányozzák át. Már most gyűjtsék a pártsajtóban megjelent cikkeket is, mert ez a felkészülés* hez, valamint a szemináriumok vm* zetéséhez nagy segítséget ad. Madaras László párttitkár, Szakcs. A béke erőinek győzelme még jobb munkára lelkesít bennünket Megyénk dolgozói a koreai fegyverszünetről A paksi 1, sz, téglagyár dolgozói is örömmel fogadták a hírt, hogy Koreában aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Erről számol be J a- s i n k a György levelezőnk, amikor azt írja, hogy az örömhír hallatára a dolgozók az eddiginél sokkal lel­kesebben végzik munkájukat. Ja- sinka elvtárs beszámol arról is, hogy az üzem objektív okok következté­ben lemaradt az augusztus 20 tisz­teletére tett vállalások teljesítésé­ben, de amikor meghallották a hírt, hogy Koreában elhallgattak a fegy­verek, valamennyien ígéretet tettek, hogy pótolják lemaradásukat. S i r József, aki már átélte az első világ­háború borzalmait, azt mondotta, együtt örülök a koreai szülőkkel, mert tudom, mit jelent a háború borzalma. Minden igyekezetemmel harcolni fogok, hogy vállalásom tel­jesítésével segítsem a béketábor ere jét ahhoz, hogy ne csak a fegyver­szüneti egyezményt, hanem a béke- szerződést mielőbb aláírják. Hasonló kijelentést tett Székely Sándor hatgyermekes apa is, aki ugyancsak átélte a II. világháború borzalmait. Az üzem valamennyi be csületes dolgozója harcol vállalásá­nak maradéktalan teljesítéséért, hogy ezzel segítse a béketábor ere­jét s kifejezzék együttérzésüket a koreai nép iránt. Bodor János, a biritói állami gazdaság földespusztai üzemegyse­gének vezetője arról számúit be. hogy a dolgozók örömmel fogadták a hírt, fokozták munkájukat, mert látják, hogy a béketábor ereje ké­pes a háború megakadályozására és ezt a tábort akarják erősíteni mun­kájuk fokozásával. Több oonílot az eíőadókíiídésre! Július 22-én este 8 órára előadást hirdetett a hőgyészi DISZ-szervezet a kultúrotthonban „A bukaresti VIT“ címmel. Előadónak a Megyei DISZ Bizottság kiküldöttjét jelölték meg. Pontosan 8 órakor közel 80 ifjú je­lent meg a kultúrotthonban. A helyi DISZ-szervezet titkára is virágcsok­rot szorongatott a kezében, hogy az előadói asztalra tegye. A nagy elő­készület azonban mégis hiábavaló volt, mert az Ígért előadó nem jött meg. Szerencsére azért nem jöttünk össze hiába, mert az erre a napra leküldött „Arassunk szemveszteség nélkül,, című filmet néztük meg, amelyből sokat tanulhatott ifjúsá­gunk. Megjegyzésünk azonban az, hogy annyi fáradtságot vehetett volna az előadó elvtárs, hogy időben értesíti a DISZ-titkárt arról, hogy nem jö­het. Major Mátyás népművelési ügyvez. Hőgyész. A ffyapote^ronáló építői a munVafe »yolem megszilárdításává! küzd jenek a terv teljesítéséért A kormány programmja új felada­tok elé állította építőipari dolgozó­inkat. Tervük állandó túlteljesítésé­vel kell elősegíteni azt a célkitű­zést, melyet pártunk és kormányunk a dolgozó nép életszínvonalának eme léséért szabott meg. Ebben az évben 40 ezer munkáslakást kell felépíte­ni. Ez a szám annyit jelent, hogy építőmunkásainknak a terv túltel­jesítése érdekében minden kezdemé­nyezést, észszerűsítést fel kell hasz­nálni a siker érdekében. A gyapotegronáló építkezés dol­gozói megértve a kormány pro- grammját, újult erővel kezdték meg az új negyedévet. Azért harcolnak, hogy az építkezést a kitűzött határ­idő előtt fejezzék be. Vannak is nap, mint nap komoly eredmények, több brigád állandóan emeli teljesítmé­nyét. A Pruzsina sztahanovista kő­műves brigád az utóbbi 15 nap alatt 189.4 százalékról 236.5 szá­zalékra emelte teljesítményét. A Pirgi kőműves brigád 127.7 szá­zalékról 149.1 százalékra, a Dö­mötör segédmunkás brigád 178.9- ről 198.2-re, a Bakos ácsbrigád pedig 189-ről 202 százalékra emel­te teljesítményét. VISSZA SZER EZZ UK A . . . „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja“ — írta Arany János híres Toldi-jában. Ez a gondolat jár eszemben amikor a bátaszéki Béke utcán ki­lété ballagoj, a határba a rekkenő hőségben. — Arany tolláról is a magyar táj szereletének ha­tásaképpen születtek e szavak. Mennyivel inkább születhet a mi ajkunkon még határtalanabb sze­retet hangja a most már szabad magyar táj iránt. Ég a napmelegtől a bátaszéki határban is, de nem a kopár szik sarja, hanem a dolgozó parasz­tok becsületes munkája nyomán szinte erdővé nőttem a kukorica és a napraíorgó táblák. A ko- párságot említve találunk ilyet is, de csak azért, mert a keresztbe rakott gabonák is eltűntek a tar­lókról. Asztagba rakva várják a gépeket, vagy már mint szalma állnak kazalban. Gyönyörű ez a táj s oly felemelő érzés hal­lani a cséplőgépe^ búgó hangját melyet a játé­kosan lengedező szellő hol közelebb hoz. hol nesz- szebb visz. Továbbmenve, egyre több kocsival találkozom. Derűs arcú, vidám emberek ülnek rajta egyik teli zsákokban gabonát szállít a fa­luba, a másik magasra rakott szalmahegy tete­jéről hjtja lovait hazaleié. Egyre közelebbről hal- lik a cséplőgép búgása s egy forduló után hirte­len feltűnnek az asztagok s közte a cséplőgép. — Egyúttal megoldódott a gabonakeresztek eltűnése is, hisz ide ,,vándoroltak“ Ami legelőször teltűnik a gépen, egy vörös zászló melv játékosan leng a cséplőszekrény tete­jén, az egész környéket uralja. Kedves, harcos színe lelkesít, buzdít egyre jobb munkára. Most már nyilvánvaló hogy egy élenjáró cséplőbrigád területére tévedtem, Ruskovics István a gép fe­lelős vezetője büszkén mondja, hogy a Bálaszéken dolgozó cséplőgépek között az övéké tartja az el. ső helyet. Büszkén hirdeti a július 28-án este a cséplőgépszekrényre kiakasztott tábla, hogy 39 vagonos tervükkel szemben 2795 mázsát teljesí­tetlek, de ebben még nincs benne az aznapi közei 160 mázsás teljesítmény. Kissé kedvetlenül me­séli el hogy náluk volt a sárpilisi gépállomás vándorzászlaja is, de az utóbbi napokban kissé lemaradtak, igaz, hcgv csak 5 mázsával de. mégis más géphez került a vándorzászló. De a pillanatnyi elkeseredést újra lelkes bizakodás tölti el: — Visszaszerezzük — mondják. — Varga István csoportvezető még külön is rátromfol: — Nem maradunk ;e visszaszerezzük a vándorzászlót is. Az ígyekezgt meg ;s van a cséplőgép dol­gozóiban. Most is sebesen villázzák a kévéket s a kévevágó s az cíető jóvoltából tüneményes gyorsasággal logy az asztag, telip a zsák nő a szalmakazal. Ebédszünetekben elcsitul a zaj, a hű- vhúzódnak enni, s utána a rövid pihenő „jatt előkerül a Szabad Nép mert jó egy kicsit, a vi­lág, az ország sorsáról is tudomást szerezni. Egy- egy kiemelkedően jelentős psemény nyomán mint most if. a koreai iegyverszünet megkötése újabb lendületet ad a versenv megnyeréséért vívott harcnak. Búzás Teréz ellenőrt ebédszünetben kö­rülveszik s érdeklődéssel hallgatják felolvasását. — Már amikor a koreai fegyverszünet megköté­séről szóló cikk címét elolvastam — mondotta Buzás Teréz, — mindenki felügyelt s i,ez nagyon érdekel bennünket“ felkiáltással fogadták. — Mindjárt jobban is ment a munka, hiszen valamennyien érezte;c hogy ez az esemény újra a béketábor nagy győzelmét jelenti. Ezért telje­sítették túl tervüket ma is mintegy 20 mázsával. Ez a látható nagyszerű lendület biztosítéka annak, hogy az elsőséget nemcsak megtartják bá­taszéki viszonylatban, hanem vissiaszerzik a gép­állomás vándorzászlaját is. ■I A jó eredmények mellett vannak hiányosságok is az építkezésen, me­lyek nagyban akadályozzák a brigá­dok eredményét. Sok az igazolatlan mulasztó az utóbbi hónapban. Eb­ben a hónapban már csökkent az igazolatlan mulasztók, a későnjövők száma. De mindez még nem elég. Csak akkor lehet jó munkát vé­gezni, a tervet teljesíteni, ha minden dolgozó mindenkor pontosan jelenik meg a munkahelyen. Horváth Ist­ván, Vámosi Mihály és Kertész Jó­zsef ifi kőművesek azok, akik leg­többet vannak távol az építkezés­től igazolatlanul az utóbbi hónapban. Máté János ifi segédmunkás is a munkafegyelem megsértésével aka­dályozza brigádja teljesítményét. — Ebben a hónapban 5 napot mulasz­tott igazolatlanul, amiért megkapta méltó büntetését. Mint gépkezelőt, segédmunkásként alkalmazzák az építkezésen. A nők sem állják meg mindenüít helyüket a termelésben. S ez meg­látszik a keresetükön is. Az Adorján női segédmunkás brigád július II. dekádjában csak 88.7 százalékra tel­jesítette tervét. De júniusban sem érték el a 100 százalékot s így abg keresték meg az 500 forintot, mis a Dömötör férfi segédmunkás bri­gád, jó munkája után 1000—1100 fo­rintot keresett. Az Adorján női se­gédmunkás brigád javítsa meg mun­káját, a munkafegyelem megszilár­dításával, a munkaidő kihasználásá­val harcoljon a tervért, a kormány- programm megvalósításáért. A mun kafegyelem terén kell javítani a Kirszt női segédmunkás brigádnak, de az építkezés többi fiataljainak is. Nem engedhető meg,az, amit egye­sek elkövetnek napokon keresztül. Reggel fél nyolctól délután fél hatig van munkaidő az építkezésen. Töb­ben ezt nem veszik figyelembe, már négy, fél ötkör ide-oda mászkál­nak, nem dolgoznak. A meglévő hibák kijavításával vé­gezzék a továbbiakban munkájuk-! a gyapotegronáló építői. Az aug. 20-ra tett vállalások túlteljesítésével segítsék a párt és a kormány Pro­gramm j át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom