Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-18 / 167. szám

lass jixirrs is

NAPLÓ

a

. A bonyhádi gépállomás dolgozol nem akarnak lemaradni a versenyben

A bonyhádi gépállomás dolgozói jú sius ll*én versenyre hívták ki a megye összes gépállomását, a növény- ápolás, aratás és cséplés gyors elvégzése érdekében. Növényápolási vállalásukat, teljesítették i,s 108 százalékra,

A ^zöldelmélet“ okozta a lemaradást

Az aratásban már nem ilyen jó fL2 eradmény, -ez azonban nem róható fel . a gépállomás hibájának, „Bedől" ’em Szomor Ferenc járásij főagronó- mua szakvéleményének, aim; szerint zöld még a búz.a'‘ — mondja-Brücfc- ner Ferenc, gépállomás Igazgatója. Emiatt a '„zöldelmélet“ miatt a két kombájn három napig állt é5 ez óriá sd kiesést jelent, Jelenleg azonban 6 kévekötő aratógép é-s a két kombájn dolgozik a körzetükhöz tartozó ts.zcsk.b6n Aratási tervüket eddig 5! százalékra teljesítettéig és mint" egv 716 holdat arattak le,

A bonyhádi gépállomás munkaszervezése kifogástalan A gépeknél előforduló műszaki hibáka1 1 órán be- lül mindig kijavítják és ebben a legnagyobb érdem Csákvári János főgépészé. Amint Brückner elvtárs fe" le!őrségre vonja őt hoqv hiba van a gép ék körül, csak annyit mond: ..Meglesz igazgató elvtárs“, de hozzáteszi még kedvenc káromkodását is bog,, „a betyár petróleumé*“. — Maid motorra ü] és ailiiq egy óra mu'va rondbehpZ7.ó az elromlott gépei Csákvári elvtársijait a kormány, cr--grammról é~ Rákosi elvtár* be" szédéro' íj.egyéni vélemény? van. — yisws v.'n^ Rákos1 e’vMrs.

nak beszélni, csak azután Nagy Imre eívtársnaiu- és akkor nem esett volna annyi félreértés, féiremaqya- *

rázás, mint így-“ Rákosi elviére be" széde után azonban tisztázódtak a félreértések és most már minden

dolgozó előtt, tisztán áll, hogy azért továbbr-, is pártunk irányítja, vezeti és figyelemmel kíséri munkánkat. Ez lelkesíti a bonyhádi gépállomás trak toristáit, kombajnvezot óit a jó munkára. az új kormányprogramm megvalósítása érdekében.

Szabó Mihály sztahanovista traktoros-, g majosí Kossuth tszcsmek ké* és fél. nap alatt 680 mázsa árpát csé pelt. el. Jelenleg pedig, min* kombájn vezető 118 holdat aratott le, , Fodor Vilmos a másik kombájn vezetője eddig 83 holdon végezte e! a.z aratást. A gépállomás igazgatója. Brückner elvtárs. Fodor Vilmossal együtt e'mentek Mözare. megnézték Szántó József megyénk legjobb kom- bájnoíána-k munkáját és átvették munkamódszerét. Ennek eredményeképpen Fodor Vilmos naponta 10— 11 holdat arat, le a kombájnnal, szem" ben az eddigi 7—8 holddal. Fazekas János tszcs-tiaq két műszakban dolgozik és kévekötő aratógépével naponta 11 holdat arat le. Az aratás" ban eddig 91 munkaegységet teljesített, A traktorosok vontatósok ugyancsak ké* műszakban do’goznak toen ió munkát végez Batári, István DlSZ-fiatal. aki kévekötő aratógépévet eddig 111 holdat aratott. le. Az agronómusok is belekapcsolódtak a versenybe é- ió munkát végeznek, el" lenben a brlcádveze‘őkke! nincsenek n népáliomá’: do’sorói megelégedve. Többet törődjenek brigádiukkal kérik a dolgozók a briqádvezstőket. Mozgósítsák ? tsgcs tagságát,: hogv gereblvézzév fel a tarlókat, mert ha halogatják, ezzel akadályozzák a •traktorosok munkája; és a másodnövénv is később kerül a földbe. Vdr- alján például a2ért new tudták a traktorosok a tarlóhántást elvégezni, mert 15 napig hevert a tarlón a kombájn által lerakott szalma A gépállomás minden munkája a tszcs-k megsegítésére irányul. Miiért akadályozzák ezzel szemben a tsres-k a gépállomást a versenyben?

A „Villám“ dícsér és bírál

A bonyhádi gépállomás vezetői öt" naponként értékelik a versenyt és a versenyszellem ébrentartására alkalmazzák a „Villám -ot. ami; minden nap kézhez kap a gépállomás valamennyi dolgozója és tájékozódik be" ’ő’e a verseny állásáról, eredményei" röl.

Brückner etvtárs azt a módszert vezette be. hogy a jól dolgozók csatád jónak megírja, hogy az illető dolgozó milyen lelkiismeretesen dolgozik és miért kapott jó fizetést. A lema" rád ők. rosszul teljesítők családjának ugyancsa^ tudomására hozza a dolgozó hanyagságát és hogy kevés fizetés annak a következménye, A módszer igen jól bevált.

A dolgozókról való gondoskodást mutatja a fehércsempés fürdőszoba és a tiszta traktoros pihenők,

A dolgozók munkakedvéből és a ió munkaszervezésből logikusan következnék a jó eredmény és itt mutatkozik meg. hogv mekkora kárt okozott Szomor Ferenc a maga ..zöld elméletével". A bonyhádi gépállomás körzetébe tartozó tszcs-k is "-r'v/zfroeitc fele'ő^vf'g0*; ? .é^jlorú- versenyéért, annál is inkább, mivel az aratás, tarlóhántás és másodvetés számukra is elsőrendű feladat.

Simon tornyai Bőrgyár:

Uiiosierveiték a műszaki továbbképző kört

Az egyenletes tervteljesítés, a selejt csökkentése és a minőség javítása a mi üzemünkben — de úgy gondolom, hogy minden üzemben — a legnagyobb probléma. Nem elég a tervet csak globálisan teljesíteni. Szükséges, hogy azt minden részletében megvalósítsuk, mert csak ezen keresztül tudja a többi iparág tervét egyenletesen teljesíteni.' Nálunk a Siipontornyai Bőrgyárban tapasztalhatók voltak ilyen hiányosságok. Azonban az utóbbi hónapok alatt nagyot javult az áruk minősége, csökkent a selejt. De az eredmények, nem voltak elégségesek, több és jobb árut kellett volna biztosítani a cipőgyáraknak. Ennek a hibának kijavítását tűzte célul a műszaki továbbképzőkor, amely többé ke- vésbbé meg is felel hivatásának.

Az üzemi pártszervezet és szak- szervezet elhatározta, hogy megjavítja a műszaki továbbképzőkor munkáját. Ennek érdekében értekezletet hívtak egybe, ahol a kör eddigi munkáját megvitatták. Az értekezleten résztvettek a Bőripari Szakszervezet, a Bőripari ■ Igazgatóság és az Újpesti ' Bőrgyár egy-egy kiküldöttje is. Küzdi elv-társ számolt be a műszaki kör munkájáról. Elmondta, hogy a kör nem végezte megfelelően munkáját. A műszaki vezetők és

dolgozók nem tudtak aktív munkát kifejteni a körön belül, mert, az üzemben egy teljesen új üzemrészt állítottak be, ami lekötötte., a műszaki vezetőket. A beszámolót vita követte, amelyen felszólaltak valamennyien a megjelentek. Egyben javaslatokat tettek a műszaki kör munkájának megjavítására. A műszaki dolgozók védnökséget vállaltak az üzemrészekben dolgozó sztahanovisták felett és elhatározták, hogy az együttműködést még jobban, kiépítik, még jobban segítik egymás munkáját. Az értekezlet végén új vezetőséget választott a műszaki továbbképzőkor, melynek tagjai, Küzdi Endre, Rivnyák Antal, Takács Irén, Liptai István, Nagy Lajos. Ugyancsak ezen az értekezleten adta át Stoic Ferenc, a Bőripari SzakszerKölesd község mindhárom tszcs- je és valamennyi dolgozó parasztja befejezte az aratást és megkezdte a behordást. Azonban az aratás nagyfontosságú munkája mellett sem feledkeztek meg törvényszabta kötelességükről. Pintér Ignác tanácstag június havi tejbeadást 244 százalékra teljesítette, tojás- és baromfibeadási kötelezettségének pedig egész évre eleget tett. A kölesvezet kiküldötte a műszaki tovább- képzökörnek a 45 kötetes szakkönyv sorozatot, mely a kör munkáját megkönnyíti és elősegíti a jobb munkát.

Á műszaki továbbképzőkftr átszervezésével megvalósul, hogy még jobban fog javulni az üzemünkben termelt áruk minősége, még szorosabbá válik a kapcsolat a fizikai és műszaki dolgozók között, még eredményesebben tud harcolni a tervek teljesítéséért, nem utolsó sorban eredményesebb munkájukkal elősegítik a kormány új programmjának megvalósítását. A műszaki továbbképzőkor tagjai elhatározták, hogy úgy végzik munkájukat, hogy minél több, olcsóbb és kiváló minőségű árut termeljen üzemünk.

Deli György Simontornyai Bőrgyár

di Haladás tszcs az előírt 1200 liter tejbcszolgáitatás helyett júniusban 3.200 litert adott be. A tszcs és az élenjáró Pintér Ignác példáján felbuzdulva Adorján József dolgozó paraszt tejbeadását 184 százalékra, tojás- és baromfibeszolgáltatását pedig háromnegyed évre teljesítette.

A kölesdi tanács követendő példaképül állította ezeket a gazdákat valamennyi dolgozó paraszt elé.

A tanácstagok pé'damutatása Kölesden

a elkhet írták . . .«

Tamás elvtárs fellapozta a Szabad Népet: szokás szerint először a címeket olvasta el. Egy pártépítési cikk címén megakadt a iigyelrr.e: ■,A kollektív vezetés növeli a pártszervezetek erejét— ltt bizonyá- ra arról lesz szó, hogyan lehet erősíteni a pártszervezetei, — elkezdte betűzni a cikket: „Répcelak, vasmegyei község határa nem dicséri..." lejjebb arról olvasott, hogy a párttagok keveset teszne^ a dolgozók felvilágosításáért, a sorontévő munkálatok megjavításáért, majd pedig: ■A községben a pártvezetőség lényegében nem működik: a tüggetlenitett községi párttitkár igyekszik elvégezni minden feladatot."

E szavaknál enyhe elégedettség lutott át rajta: Rólun^ írt a Szabad Nép! A biztonság kedvéért visszapillantott az első sorra. Mégegyszer elolvasta. Kissé lehangolódott, mégsem Högyész község neve szerepel, hanem Répcelak.

Tovább olvasta a cikkel. A község nevét már kétszer Is elolvasta, de minden sor után mégis az az érzés erősödött meg benne, hogy talán valami tévedés tolytán összecserélték a község és a tüggetlenitett párt- titkár nevét, mert a cikknek minden sora Hőgyészre is vonatkozik. Néhány mondat különösen megütötte ügyeimét: ,,A hiba az, hogv a községi párttitkár nem fejleszti a vezetőségi tagok, öntevékenységét, nem bízza meg teladatókkai őket, nem épít kezdeményezőkészségükre, tapasztalataik ra .. A községi pártvezetőségben, papíron van valamiféle munkamegoszlás. Ki szervező titkár, ki gazdasági felelős, ki ágit. prop. titkár. De ez 3 beosztás üres, lormaság, valójában, a gyakorlatban nem létezik" Sokáig elgondolkozott rajtuk. Végül félhangosan megjegyezte — csak úgy magának: „Ezt a cikkei Hogy észről írták, ha a nevek nem is egyeznek. Az utolsó bekezdést már így olvassa: ,.A betakarítás, begyűjtés most

nagv teladatokat ró a högyészi kommunistákra" és nem pedig úgy, ahogy ott Írva volt: „...A répcelaki kommunistákra" Rájött arra, hogy ez « cikk, nemcsak a répcelaki kommunistákkal foglalkozik, hanem feltárja a högyészi pártvezetőség hibáit is.

A cikkel mégegvszer elolvasta, jól „átrágta" magiban és utána minden mondatához hozzáfűzte, hogy a cikk nyomán mit is teszne^ a pártszervezet munkájának megjavításáért. Igv született meg a terv: „Még a lövő hét elején vezetőségi ülést hívok össze és telolvassuk a Szabad Nép 8. számának pártépítésí cikkét és megvitatjuk. Nem lehet, hogy, mint tüggetlenitett párttitkár, végezzek minden munkát. Megbeszéljük. hegy az egyes pártvezetöségi tagoknak, az a lapszervezeti párttitkároknak mik a feladataik. Ez/ határozatba foglaljuk. Eletrekeltjük a pártcsoporlókat, mert azok tevékenykedésére különösen most van nagy szükség. Jó példa erre a múlt csütörtöki eset: Népnevelőértekezletet akartunk tartani, hogy Nagy Imre elvtárs beszéde alapján dolgozzanak agitátoraink. A pártcsoportok azonban nem tettek semmit, mert a pártvezetőség sem mozgósította ö<.et, így i.em jöttek össze annyian, hogy meg tudtuk volna tartani a népnevelőértekezletet. Természetesen nem elégszünk meg azzal, hogy megadjuk a feladatokat az egyes pártvezetőségi tagoknak, párttitkároknak, hanem ellenőrizzük is azoj. végrehajtását. Ha valamelyik elvtárs mulasztást követ el, felelősségre vonjuk."

A bátai népi együttes Dunaföldváron

A sima betonúton Szefoszárdtó! már sebesen szaladt a nagy autóbusz. Percek alatt ette a kilométereket, s a fürge kerekeknek szinte jókedve támadt a bentülők vidám nótáitól. „Villásfarku fecske, — Bátai menyecske, — Hogyan tudnál ide-ide jönni — Erre az idegen földre? ..— szólt a nóta. Messze kavargóit a por mögöttük, s ők bátran, merészen, jókedvvel daloltak Bétától egész Dunaföldvárig, a holt Duna partjától jöttek a nagy Duna mellé.

Kora délután fékezett az autó Dunaföldváron. Nagy érdeklődő tömeg gyűlt össze érkezésükkor. Nézték a népi együttes tagjait, s mindjárt ismerkedtek is.

De nem sokáig várakozott az együttes. Felkeredett a kultúragitá- ciós brigád, s gazdákhoz mentek köszönteni. Felkeresték Czompó János dolgozó parasztot, aki aratását befejezte, élenjár a növény ápolási munkákban, s már a másodvetést végzi. Az összes szomszédok összeverődtek a háznál, vagy 30—40 dolgozó c!ő*t énekelték a rigmust:

„Aranykalász ring a búza mezőben.

Oszlik a köd, most van a békés nap felkelőben,

Vidám nótát visz a szél a Dunának

partjára,

Az aratók most mennek a munkára‘‘

Azután a karádi verbunkost járták, majd a zenekar tagjai népdalokat játszottak. Végezetül Nyéki József, a megyei tanács népművelési osztályának művészeti előadója köszönte meg a gazdáknak a jó munkát, s kívánt további jó eredményeket nekik. A kultúragitációs brigád felkereste még Sztani János élenjáró gazdát is és köszöntötték az Alkotmány tszcs-t. Este pedig a kul- túrotthonban szerepeltek. Bemutatták művészi, értékes műsorukat.

Szereplésük világossá teszi: a

nagy eredményeket elért, a nagy szerepléseken kitűnt együttesek nem becsülik le, nem tartják jelentéktelennek a kultúragitációt, sőt még vidékre is elmennek, hosszú utakat tesznek meg, hogy a többieket is megtanítsák a kultúragitáció helye« alkalmazására.

EGY BOLDOG TALÁLKOZÁS A

A dunántúli dombok fölött vígan kacag a nap. A dombok hajlataiban bókol a rozs, kövér, szemeket ígér a búza. A jól végzett vetés, trágya, zás után bö aratást ígérnek a táblák. A barázdás, bronzszínű paraszt- arcok bizakodóan néznek az életre.

— Az idén nem kell szűkölködnünk

— mondogatják. Gyorsan telnek majd a zsákok, alig győzzük bfhor. doni.

A kapásnövények rosszabbul áll. nak. Az állandó esőzés után erősen kigyomosodolt a talaj. A gépek nem tudtak a földekre menni, a fogato- sok szállítási munkákat végeztek. A földeken boglyákban búslakodott az ázott széna, s a zetorosok min. den percet felhasználtak a behor- dásra. A másik táblákon a kaszások vágták a rendet és a traktor prüszkölve járt körben g fűkasza. val. A termést úgy kellett lelopkod, ni a táblákról az állandó eső miatt. Amint elállt az eső. kisütött a nap.

— nyüzsögni kezdett a határ. Tarku .szoknyák, kendők virítottak a hatalmas táblákon. Az uiak sárién.t gerré váltak. A lovak fújva» horkolva dagasztották a sarat, s néha bizony a kocsin ülőket is megáldották egy.egy adag híg, fröcsögő masszával, amit elég volt eltűnte'.ni a ruháról.

. így festett a rácegresi üzemegység so/* más pusztával és gazdasággal együtt. Szombat délután volt. Az úton a szép gabonatáblák között vígan, fütyörészve, dudolgatva haladt egy fiú. Ment — hazafelé. Rég nem járt már otthon, s most. az üzemi gyakorlat ideje alatt felnapi eltávozással hazalódult. Hátán kom pott hátizsák lötyögött. Rózsás kedv vei kerülgette a pocsolyákat — örült a viszontlátásnak.

Gyorsan halad: <rz idő is. men a fiú is. Kiért a fasorból a legelő szélére, s egyszerre feltűnt előtte áz első dombon a hegyháti magtár. Kibontakoztok a szülőföld kedves tója í. Megállt — csillogó szemmel kö. rülhézett. Megpihent tekintete a kéknek látszó erdőn. Elégedetten mosolygott. Tclcszívta tüdejét friss hazai levegővel, — s gyerünk. Átvágott a legelőn. Tpronyirán; haladt. A kisebb bokrokat csak átugrotta, s lelkendezve futott le a völgybe. A másik oldalon fújtatva kapaszkodott n meredélyen felfelé. A nagy síelésben homlokát kiverte a; verejték.

Fönt a hegyen a Szabad Nép tszcs gyönyörű árpája mellett vitt az út. Végig simította a lekonyuló dús kalászokat. A takarmánykeverék he. Újén szépen megfogásait szán ás barnállott. Várta a másodvelést. A gabona bő termést ígért. Gazdász- szemmel nézte a dolgokat, s elégedetten ballagot a szeles dülőúton.

A magtár melleit ereszkedett le a völgybe- a tszcs birtokára. Egyenest az istállókoz vette u.ját, —

apját kereste. A falka éppen akkor tartott lefelé. A kutyák csaholva ugrándoztak a békésen röfögő disz. nók mellett.

Néhány érzelmes pillanat után az apa fia kezébe nyomta az ostort:

— Segítsd behajtani az öregnek. Arra mész. Mindjárt ott leszek. A fiú szeretettel vette át apjából az ostort, s pattintgatva induíf a falka után. Anyjá, ott läita a kertben dolgozni.

— Csak észre ne vegyen — szúr. költ magában.

Kényelmesen megilattak, majd betereltek. Elköszönt, s « kert irányába indult. Az út két oldalán sűrű bozót nőt , s igy nem láthatta senki, nyugodtan mehelett. A kert végében a bozóton kis kapu volt. Átlépett. Anyja háttal állt az útnak — palantázolt. Hogy addig elérjen, még sokat kellett menni észrevet, lenül.

A szomszéd kertekben is dolgoztak. Kapállak, palántáitok. Munka közben kiabáltak egymásnak, mert kissé nagy volt a távolság, munkaidőben leállni, tereferélni nem lehet. Az ismerősöknek csak egy fejbólin. tással köszönt, s ajkára helyezte ujját. Ezzel jelezte, hogy ne szóljon senki. Óvatosan, minden lépésre ügyelve lopódzott az anyja háta mögé, s megállt. Anyja mit sem sejtve dolgozott, s folytatta a beszélgetést a szomszédokkal, akik már a bekövetkező eseményeket lesték.

— A fiam meg idejön Rácegresre gyakorta ra — kiáltotta, egy palán, tát dugva a földbe.

Erre már a fiú is megszólalt, meri nem állhatta tovább;

— .War nem jön, mert itt is van.

Anyja első meglepetésében szólni

sem tudott, de aztán boldogan borult fia ölelésre tárt karjaiba.

MITTELHOLCZ GYULA