Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-17 / 166. szám

1953 JULIUS 17 NAPLÓ 3 Rákosi elvíárs beszéde után .. . Felismerték a politikai munka gyengeségét a dunakömlódi Szabadság tszcs-ben A dunakömlódi Szabadság tszcs tagsága is lelkesedéssel hallgatta Rákosi elvtárs beszédét. Azóta na­ponta ebédszünet alatt újra és újra megbeszélik az ezzel kapcsolatos teendőket. A megbeszélés eredmé­nye: elsősorban a politikai munkán változtatnak. Tartalmas, állandó fel- világosító munkát kell végezni a tag­ság között, biztosítani kell, hogy a kommunisták ne csak a termelő munkában, hanem a felvilágosítás­ban is élenjárjanak. Ezt az elhatáro­zást különösen az váltotta ki, hogy a csoportban még számos ingadozó van és felütötte fejét az olyan nézet: most aratunk, nem érünk rá nép­nevelő munkát végezni. Ennek a ká­ros nézetnek eredménye, hogy a leg­utóbbi taggyűlést is elhalasztották. A pártszervezet vezetősége Rákosi elvtárs beszédéből kiindulva, érveket dolgozott ki a népnevelők számára.. Bemutatták, hogy a termelőszövetke, zetnek a 10 százalékos kedvezmény folytán csak búzából több, mint 80 mázsa marad meg, amelyből családon„ ként közel 1 mázsával jut több. Árpából 16, rozsból 4 mázsa marad a tagságnak. Eme'üetlc munka­egységenként árpából 3 kiló jut és másfél évre megfelelő mennyiséget tartalékolnak, hogy egy esetleges gyenge termés ne okozzon különö­sebb problémát. Búzából 4 kilóra számítanak munkaegységenként. :— Ugyanakkor bemutatták azt is, hogy mennyire emelkedik a tagok jóléte. Hanuszka Mihály 410 munka­egységet teljesített ezideig. Csak az eddig szerzett munkaegységet figye- lembevéve búzából 17 mázsát, árpá- dóI közel 13 mázsát kap. Emellett bőven jut még egyéb termény is. A zárszámadásig természetesen még több munkaegységet szerez Hanusz­ka Mihály, de a többi tag is. A tagság jólétének emelkedésével bemutatják a népnevelők, hogy a csoport most adott el nemrégen 11 hizót, kilónként 20 forintos áron. Most újabb 100 süldőt fogtak hízás­ra, amelyből könnyen teljesítik a második félévi 17 mázsa beadási kö­telezettséget, a többi szabadpiacra kerül, a tagság jövedelmét emeli. Ezek az érvek sok taggal megérttel ték, hogy a felemelkedés, a jólét egyedüli útja a szövetkezeti gazdál­kodás. Azóta még lelkesebben folyik a munka, s a tagság ígéretet tett: a héten elvégzik az aratást. Nem lehet azt állítani, hogy a csoport tagsága nem végzett jó munkát ezideig. Hi­szen a terméseredmények ezt rög­tön megcáfolnák. Árpából 20.80 má­zsás átlagtermést takarítottak be. búzából pedig 15—16 mázsára szá­mítanak holdanként. Mégis, azt kell megállapítani, hogy hiányzott a ne­velőmunka, amely az ingadozókban is tudatosította volna: „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga.“ Rákosi elvtárs beszéde óta gyöke­resen változott a helyzet. Kora reg­geltől késő estig arat a tagság, szem­veszteség nélkül takarítja be a ter­mést. Három fűkaszálót alakítottak át, amellyel nagyszerűen vágják a dőlt gabonát. A kaszálók, marok­szedők versenyre keltek egymással a hangulat jó. Minden változásnak a titka: a párt hatalmas lelkesítő ereje, a jó politikai munka. Népnevelőértekezlet Zombán: „Vitéz" Borbély kulák azt hitte, eljött újra az ő világa . . . Meleg nyári este van. Zomba ut­cáin is kígyóinak a villanylámpák, s a házak ablakai vidám fénnyel néznek a sötétedő estébe. Csütörtök este van, népnevelő értekezletre ké­szülnek a községben. A kultúrterem­ben már égnek a lámpák, gyülekez­nek a népnevelők. Jelentős ez a mai értekezlet, mert a kormány új pro- grammja óta most beszélik meg jófor­mán először a tapasztalatokat rész­letesen, Az értekezleten felszólaló egyik népnevelő, Török Jánosné szavai is bizonyítják, hogy e tapasztalat­cserék milyen fontosak. — Tudhat­juk — mondotta, — hogy mennyire várnak bennünket, mennyire szük­ségük van ránk. S a kormány új programmjával kapcsolatban elmon dotta, hogy a falu becsületes dol­gozóit még jobb munkára ösztönzi ez. Erős Albert egyéni dolgozó pa­naszt beszámolt a tagosítások meg­szüntetését követő jó hangulatról. Sokkal jobb lesz — mondotta töb­bek között —, ha nem csereberélik a földeket, mint eddig. — A többi felszólaló is arról beszélt, hogy a dolgozó parasztok körében nagy megnyugvást keltett az új kormány­programra, melyet pártunk Köz­ponti Vezetősége javaslatára dolgoz­tak ki. Megmutatkozott azonban, hogy a nép ellenségei is megélénkültek. — Úgy gondolták, mint ahogy Rákosi elvtárs is megállapította, hogy most már eljött az ő idejük. Újra a kizsákmányolást, a dolgozó nép kiszipolyozását szerették volna visz- szaállítani, holott a kormány új programmja erről egy szót sem ír. Arról azonban van szó benne, hogy a kuláklista megszűnik, de nem azért, hogy a kulákok jó világát visszahozza, hanem orvosolja szám­talan becsületes középparaszt jogos sérelmét, kihangsúlyozva, hogy a ku- lákkorlátozás népünk érdekében megmarad. „Vitéz'' Borbély Pál, zombai kulák esete élénken bizonyítja, hogy erre milyen nagy szükség van. Úgy gondolta a kulák, — amint az egyik népnevelő elmondotta, „mintha most már az övé lenne a diófáig" — Schmidt Jánosné öreg édesany­jával él együtt. Béreltek egy fél- holdnyi szőlőt, s más napszámos munkából élnek. Ezt akarta kihasz­nálni Borbély kulák, gondolva, hogy most már szabad a vásár. Schmidt- né ugyanis permetezni akart, de nem volt permetezőgépje. Elment tehát Borbély kulákhoz kölcsönkér­ni egy fél napra a gépet. S itt kez­dődik a régi nóta, mely bizonyítja Rákosi elvtárs megállapítását, hogy az utóbbi napokban megnőtt a ku­lákok szarva. Az új kormánypro- gramm előtt még tán ingyen is oda­adta volna, csakhogy barátokat, saj­nálkozókat szerezzen magának. — Most azonban úgy gondolta, az ő szabadsága jött el, hát a báránybőr­be bújt farkas szemmel láthatóan is szürke ordassá változott. Nem hízel- gett már, nem igyekezett leplezni valódi ösztöneit. Kereken kijelentet­te, hogy a gépet csak egy napi nap­számért adja oda, s ebből nem en­gedett. Az ő szabadságát, az ő vilá­gát úgy képzelte, mint 1945 előtt: egy kis zsírozóért. egy-egy liter te­jért napszámra dolgoztatni a föld­nélküli, vagy kevésföldű dolgozó pa­rasztokat. — Ez a világ pedig eltűnt és soha többé nem jön vissza. . Későre jár az idő, befejezték a népnevelőértekezletet, hiszen az ara­tást reggel jó korán kell kezdeni. Pihenni is kell addig, hogy újult erővel indulhassanak harcba nem­csak begyűjtésben, hanem az aratás­ban is megtartani az elsőséget já­rási viszonylatban. Harcba indulni az ellenség ellen, mely, mint a fenti példa is mutatja, nem nyugszik. Eh­hez adott Rákosi elvtárs beszéde kü­lönösen nagy segítséget, amikor kom­munistákhoz, népnevelőkhöz szó­lott: „A mi dolgunk most, hogy le­törjük a megnőtt szarvakat." Kiterjesztik az állatorvos-szaksegédképzést „Ingyenessé tesszük az állatorvosi szolgáltatást“ — mondotta többek között Nagy Imre elvtárs, a minisz­tertanács elnöke, az új kormány- programmot bejelentő beszédében. Az ingyenes állatorvosi kezelés meg­növekedett feladatok elé állítja az állatorvosokat. Ezért már az ősztől növelik az állatorvos-szaksegédképző tanfolyamok számát. Eddig összesen három ilyen tanfolyam működött öt­hónapos oktatási idővel. Levelezőink a kormány programmjáról Megyénk dolgozó parasztjai örömmel fogadták az új kormány prog­ramul , mely a dolgozók életszínvonalának emelését tűzte ki célul. Rá­kosi elvtárs beszéde óta egyre több azoknak a leveleknek száma, melyek írói arról számolnak be szerkesztőségünknek, hogy helyeslik az új kor. mány-programmot, munkájuk fokozásával segítik azt megvalósítani. Savanya Imre iregszemcséi levelezőnk többek között így ír: „örömmel fogadtuk az új kormányprogrammot. Kísérleti gazdaságunk valamennyi dolgozója a munkaidő jobb kihasználásával harcol az aratás mielőbbi be. fejezéséért. Az aratásnak már végefelé járunk. Az aralóbrigádok és a kom­bájn után jól fullad a tarlóbuktatás is. azzal egy Időben pedig a másod, vetés. A községben tn*r megkezdődött a cséplés is. A dolgozó parasztok a cséplőgéptől teljesítik beadásukat, ezzel válaszolnak a kormány prog- rammjára. Kövesd-puszta dolgozó parasztjainak véleményéről Szabó János írja: A Kövesd-pusztai dolgozó parasztok szorgos munkával, valamint beadási kötelezettségűk gyors teljesítésével válaszolnak a kormányprogrammra. Nemcsak azért, mert az élelmiszer ellátása terén máris javulás tapasz, tolható, de azért is, mert nyűgöd gazdálkodást biztosít számunkra. A tszcs.tagok az aratást már befejezték, s Rákosi elvtárs beszéde után lelke, sen kezdték meg a cséplést. Szabó Istvánná a paksi járás dolgozó parasztjainak véleményéről szá­mol be. amikor azt írja, hogy a járásban örömmel fogadták az új kormány programmot. 15 dolgozó paraszttársával ült a rádió mellett, amikor Nagy elvtárs beszélt. A dolgozó parasztok szeme felcsillant, amikor Rákosi elv. társ beszélt. A dunaszentgyörgyi dolgozó parasztok el is határozták, hogy beadási kötelezettségük teljesítésével segíti!: a kormány programúi mielőbbi megvalósítását. A múlt héten csütörtökig mintegy 60 gazda csépelte el ősziárpáját, és teljesítette közvetlen a cséplőgéptől beállását. Egy 70 főből álló aratóbrigád pedig a Szabadság tsz segítségére sietett, hegy ott >s mielőbb elvégezhessék az aratást. A szakcsi TJj Élet tszcs-ből Právics János levelezőnk írja, 18 má­zsás holdankénti átlagtermést értek el árpából. Beadási kötelezettségük­nek és a gépállomással szemben fennálló tartozásulmak közvetlenül a cséplőgéptől tettek eleget. Kenyérgabona beszolgáltatásukat is hasonlóan fogják teljesíteni. Ezzel akarják erősíteni a munkás.par ászt szövetséget. A bölcskei dolgozó parasztok az elmúlt vasárnap reggel fokozot­tabb erővel kezdtek munkához, — írja Németh János bölcskei levelezőnk. — Az új programm szinte megháromszorozta erejüket. Harcba indultak minden szem gabonáért. Azok a parasztok, akik elcsépeltek, azonnal tel­jesítették beadási kötelezettségüket is. A Vörös Október tszcs tagsága is fokozta az ütemet a gabonabetakarításért, de a gépállomás dolgozói sem pihennek babérjaikon. Lvbik József traktoros július 6-ra teljesítette ezévi aratási tervét. Oláh István traktoros is 110 százalékos teljesítményt ért el. Kovács Mária pedig naponta 160—170 százalékra teljesíti normá. ját. A cséplés sikere érdekében Pintér Gyula műhelyvezető éjt-nappali téve járja a cséplőgépeket, hogy a hibák meneiközbeni kijavításával se. gítse a cséplés zavartalanságát. A pártszervezet és a tanács pedig a dolgozó parasztok felvilágosítására fordít nagy gondot. Ismertetik velük a kormány új programm ját és rámutatnak, hogy mi a feladatuk annak meg­valósítása érdekében. Az 1V1N D8Z asszonyai az új korniányprogramm inearvalósításáért Járásunk területén az asszonyok is nagy érdeklődéssel hallgatták Nagy Imre elvtárs beszédét. Lelke­sedéssel vették tudomásul az új kor- mányprogramm célkitűzéseit és mindjárt a tettek mezejére léptek, hogy szorgalmas munkával, jó ered­ményekkel fejezzék ki lelkesedésü­ket, segíteni akarásukat az új pro­gramm iránt. Decsen 13 tagú brigádot szervez­tek az MNDSZ-tagok és aratni segí­tettek a lemaradt tszcs-nek. Az őcsé- nyi MNDSZ asszonyai résztvesznek a tűzőrségi szolgálatban, gondoskod­nak a cséplőgépnél dolgozók vízel­látásáról. Bátaszéken az asszonyok négy cséplőgépnél népnevelőmunkát folytatnak, ebédidő alatt újságból ol­vasnak fel. Ezenkívül vándorzászlót készítettek a legjobb teljesítményt elérő cséplőbrigádnak. Esténként még kisgyűléseket tartanak és eze­ken felvilágosító munkát végeznek. A faddi asszonyok is kiveszik ré­szüket az aratásból. Brigádot szer­veztek és a Béke tsz aratási mun­káiban segítettek. Az ebédidő , alatt------o ■ —--------------------­s ajtóismertetést és tűzőrséget vállal­tak. A mözsi Úttörő tsz-ben 30 MN­DSZ tag dolgozik. Papp Mihályné fejőasszony ugyan, de a reggeli fe- jés befejezése után ő is kimegy arat­ni. A tengelici asszonyok is részt­vesznek a felvilágosító és szervező- munkában. Az MNDSZ-tagok jó munkájának hajtó motorja az új kormánypro- gramm és Rákosi elvtárs minden kétséget eloszlató meggyőző erejű beszéde. Bodrics Jánosné A RADIO MELLETT CSONKA JÁNOSEKNÁL Pincehely. Szombat este 8 óra előtt pár perccel... A kis szoba megtelt a szomszédokkal. A rádió a „sublót“ tetején recseg. A gazda iga­zít rajta, végre tiszta lesz a hangja. A hallgatók körülülik, mint a kiscsirkék, anyjukat. Ki széken, kj a kispadon, ki az ágy szélén foglal helyet. — Nyolc órára olyan zsúfolj lesz a szoba hogy a háziak már csak az ajtó küszöbéig tudnak el­jutni. Itt von idős Tóth Antal, az 1. típusú Al­kotmány tagja, Ördög Ferenc, a III. típusú tszcs tagja, Horváth János, Major István egyéni gazda feleségével, Zádori Andrásné. Rákosj elvtárs szavait sugározza a készülék. A kiváncsi tekintetek a rádióra tapadnak. Úgy lesik, várják Rákosi elvtárs minden szavúi, mint az iskolások tanítójukét, amikor a betűvetést ma­gyarázza. Egy árva szó sem hangzik Rákosj elv­társ szavain kívül, mégis beszélgetnek e kis szo­bában ... A párt és a dolgozó parasztok beszél­getnek itt. A párt Rákosi elvtárson keresztül szól a dolgozókhoz, n jelenlévők pedig arcukkal, de­rűs mosolyaikkal, bólintgatásaikkal válaszolnak. „A magyar dolgozó nép újra meggyőződhet róla, hogy pártunk a kellő pillanatban meg tudja tenni a kellő lépéseket és ha felismeri az elkö­vetett hibákat, azokat bátran teltárja és megteszi a kijavításra szükséges rendszabályokat“ —hang zik a rádióból. Míg Rákosi elvtárs a mondat vé­gén Iélekzetet vesz, az idő alatt a kis szobában „elhangzottak“ a válaszok: az arcokon elégedett­séget, örömet sugárzó pír jelent meg. Fejcsóválva összenéztek. Érződött e mozdulatukból, tekinte­tükből véleményük: ez így igaz, szóról-szóra. Nem sokkal utána már arról beszéli Rákosi elvtárs, hogv melyek azok, az intézkedések, ame. lyekkel a párt és állam kijavítja az elkövetett, hi­bákat: „...meg kell nyugtatnunk az egyénileg dolgozó parasztságot... támogatnunk kell, hogy kapjon műtrágyát igénybe vehesse a gépállomá­sok segítségét“ — mondotta a többi között. Pár perc múlva már a termelőszövetkezeti mozgalom­ról beszél: „aki akar, a gazdasági év végén kilép­het a tszcs-ből és a csoportot fel is lehet osz­latni a tagok többségének kérésére“, elsősorban szeretnének kilépni a lógósok, naplopók, az olyan „tagok“ akik egy esztendő alatt néha csat. 5~6 munkaegységet dolgoztak.“ Egy hang közbevág: — Hadd hulljon a fér­gese, ezzel csak erősödnek a csoportok. — Ugv van! — mondották rá többen. Ezzel helyeslőén válaszoltak Rákosi elvtársnaazokra a szavaira is, hogy: „ .. . pártunk éx népi demokráciánk változatlanul a termelőszövetkezetekben látja a lalu szocialista építésének útját és ennek meg­felelően. a jövőbe,-, is mindent megad a terme­lőszövetkezetek erősítésére és fejlesztésére ... az összes begyűjtési cikkeknél adjunk az eddigieken felül még tíz százalék engedményt“ a termelő- csoportoknak. Erre a bejelentésre n rádióban nagy laps következett. Tóth Antal megjegyezte: — Én I. típusú csoportokban voltam az idén. de nem volt semmiféle kedvezményünk. Ez most meg erősít abban, hogy továbbra is tszcs-tag marad­jak. A kulákokról beszél Rákosi elv társ: ........a kulák kulák maradt listával, vagy lista nélkül.“ Erre csak ennyit mondott az egyik asszony: — Nem is árt nekik... Rövid, sokatmondó szavak, valamermyiök véleménye. A beszédnek vége... A rádióból még halla­ni a szűnni nem akaró tapsot, éljenzést. A kis szoba egyszerre megelevenedik: n férfiak vitat­kozó érces hangja tölti be a levegőt. Tóth Ar­ial, az Alkotmány tszcs tagja azon évelödik, hogy mj lesz most, ha nem tagosítás, mert bizony az ő földjeik jórésze szer te-széj jel van. Ifjú Csonka Jánog felelt neki: — Mi lesz? Egy kicsit másho- gyan kell megszerveznetek c munkátokat. Ne íorduljanak elő olyan dolgok, hogy egy 400 öles parcellára 4—5 kaszával mentek aratni, és akkor mindjárt nem okoz olyan nagy gondot a kis- parceila. Idős Csonka János, a házigazda, is közbe­szól: — Az mind szép. amit most Rákosi meg­ígért. De majd megvalósulnak-e ezek? Többen is válaszolnak neki: — Az mirajtunv is múlik. — Maga Rákosi elvtárs is azt mondotta, hogy „ pa­rasztoknak jó munkájukkal kell ehhez az új, jobb élethez hozzájárulni. Több gabonát kell ter­melnünk, hogy az új kormány programm megva­lósuljon. E néhány szó világossá telte idős Csőn ka János előtt: mj szükséges aZ új kormánypro­gramul megvalósításához és megjegyezte: — Hát, ami rajtam múlik, ott nem is lesz hiba. mert én eddig sem maradtam le c. gazdálkodásban, de ezentúl i, megteszem a magamét... A többiek megtoldoVták szavait: — Nálam sem lesz hiba. meri én is elvégzem amit kell... Lassan elült r. vi/a, szét jeloszlott a kis cso­port, nyugovóra tértek és másnap már a tettek beszéltek szavaik helyett. leküzdötték a peronoszoóra-veszélyt a tolnamesyei szőlősgazdák Tolna megye lankás domboldalain több, mint 20 ezer holdon szőlőt ter­melnek. Az idei párás időjárás a szőlőtermelésre nem kedvezett, s az éjszakai csapadék, az erős nappali felmelegedés következtében nagy volt a peronoszpóra veszély. Tolna megye szőlősgazdáinak a peronosz­póra elleni küzdelemben nagy segít­séget adott ebben az évben a megye különböző részein felállított 29 pe­ronoszpóra jelzőállomás, melyek elő­re jelentették a fertőzést, s a gazdák megelőző védekezést alkalmazhattak, W>ben megkezdhették a permete­zést. A peronoszpóra elleni küzdelem­ben a kormány is a szőlőtermelők segítségére sietett: 10 vagon pótréz- gálicot, s 2 vagon rézkénport osz­tottak ki a megyei szőlősgazdáK kö­zött, mely az időjárástól függően le­hetővé tette, a hat-hétszeri perme­tezést. A fűperonoszpóra megelőzé­sére a kétszeri rézkénporozást is biztosította. Bár a tolnamegyei sző­lőket elég nagy veszély fenyegette, a megfelelő óvintézkedésekkel meg tudták menteni a termést. Befejez­ték a kötözést, a harmadik gyomta­lanításnál 60—70 százaléknál tarta­nak. A szőlőfürtők szépen fejlődnek, s a mélyebb fekvésű területeken is közepes holdankénti 12 mázsás sző­lőre számíthatnak. (MTI) Olvasd a Társadalmi Szemle minden számát. Elméleti fejlődésedet segíti *161

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom