Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-02 / 153. szám

\ 1S53 JULIUS 2 NAPLÓ Mozaikok a béketábor országainak életéből Fejlődő nemzedékünk Irta: M. IÜOTOV, a Szovjet Bekévé dcltui Bizottság főtitkára. MEGJEGYZÉSEK A bonyhádi posta vezetője meg a papírgyűjtés A szovjet gyermekek .,. Nézzetek boldog arcukba és ragyogó szemeik­be. A szemek áttetszőek és tiszták, mint a forrás vize. Hazánk és .'Le­nin—Sztálin nagy pártja atyai gon­doskodással veszi körül őket. Előt­tük nyitva állanak a csodás palo­ták, magas, világos iskolák, tág sportpályák, szanatóriumok és út­törőtáborok. Előttük nyitva áll a végtelen, fényes látóhatár. Ök tud­nak ábrándozni és magabiztosan néznek a napsugaras jövőbe. Nézzétek csak meg Galja Kulako- vát, ezt a szovjet kislányt. Galja Kulakova pajtásaival, a moszkvai úttörők küldötteivel együtt azért jött el a Szakszervezetek Házának Oszlopcsarnokába. hogy a IV. Összszövetségi Béke Konferencia szónoki emelvényéről, a szovjet gyér mekek nevében az odaadó szeretet meleg hangján köszönje meg ha­zánknak boldog gyermekkorát. Tisztán csengett gyermeki hangja a terem fehér márvány boltívei alatt: — Mi gyakran ábrándosunk a jö­vőről, minél hamarabb szeretnénk felnőni, hogy Önökkel együtt elv­társak, a gépek mellé álljunk, a földeken és tudományos laborató­riumokban dolgozzunk. Mi nagyon szeretnénk már dolgozna a kommu­nizmus nagy építkezésein. Csator­nákat akarunk építeni, erdőket kí­vánunk létesíteni ... De mindehhez békére van szükségünk. Tudom, hogy önök. a mi apáink és anyá­ink. meg tudják védeni békés al­kotómunkájukat és minket — gyer­mekeiket. A kislány szívből .‘jövő szavait az értekezlet küldöttei,1 a szovjet nép képviselői. ; a béke aktív harcosai szűnni nem- akaró tapsviharral fo­gadták. Nem, népünk nem a háború szá­mára nevelte fel ezt a fiatal sztá­lini nemzedéket, hanem a béke és a nagy alkotások számára! A szov­jet emberek, aoák és anvák, min­dent elkövetnek, hogy még szebb legven a^mi szovjet hazánk. Ök meg valósítják a najgy Sztálin útmuta­tásait. Csodálatos szovjet gyerme­kek. a sztálini gondoskodás soha­sem fog elhagyni benneteket! A béke ellenségei új háború ör­vényébe akarják taszítani a népe­ket. Halálthozó bombákat akarnak zúdítani a békés városokra és fal­vakra. De ez nem történhet meg! A szovjet nép a föld minden jóaka­raté emberével együtt meg tudja vé­deni a békét és gyermekeit! Egy távoli északi szovjet faluban Irta: G. JUSIN. a habarovi pedagógiai főiskola hall­gatója. Végtelen tundrák, vulkánok, ha­talmas erdőségek borítják a korják nemzetiségi körzet területét. Derűs, napfényes időben messziről fényle­nek a hóval borított, fenséges kam- csatkai hegygerincek fehér csúcsai. Ezekben a végtelen térségekben, a görbehátú vulkánok lábánál hú­zódik meg a kis itelmen falu, Utho- tok. Távolesik az országutaktól, csu­pán egy keskeny gyalogút vezet, ide az ingoványos tundrákon keresztül, gyors patakok és erdős bozótok kö­zött. A falu neve ..Utholok" itelmen nyelven elhagyatottat, távolit je­lent. Ebben a kis faluban azonban ele­venen lüktet az élet. Lakói tevéke­nyen résztvesznek a kommunizmus építésében. Nem érzik magukat el­szakítva- a világtól, állandó össze­köttetésben állanak a szovjetorszá­gi és határon túli eseményekkel. Hogyan élnek az emberek ebben a távoli északi kis faluban? A Nagy Október éltető fénye bol­dogsággal és örömmel árasztotta el a kis itelmeni nép életét. Itt van például Ivan Fedorovics Zajev, a .,Győzelem"-kolhoz tagja Már 75 éves. Ez az öreg halász és vadász azelőtt soha nem hallotta és nem tudta, mi is az a könyv. De nemcsak ő nem tudta! Egyáltalán ritka jelenség volt itt a könyv. A Szovjetunióban, ahol legfőbb érték az ember, ahol magasra érté­kelik az ész és a kéz munkáját, még azokon a helyeken is gyökeresen megváltozott az emberek élete, ame­lyeket azelőtt „elhagyatotténak ne­veztek. Ivan Fedorovics ma is. mint az­előtt, vadászik és halászik, de már nem egyedül, hanem baráti össze­forrt kollektívában. Régóta ismeri a könyvet és szoros barátságot kötött vele. Ha megnézzük, milyen köny­veket olvas a könyvtárban, akkor Puskin, Gogoly, Tolsztoj, Turgenyev, Szaltikov-Scsedrin halhatatlan mű­veivel találkozunk. Nagy érdeklő­déssel fordul Gorkij, Erenburg és sok más író alkotásai felé. Zajevnek és a többi útholoki la­kosnak azonban nemcsak a könyv vált igaz barátjává. Ivan Fedorovics állandóon hallgatja a rádiót, rend­szeres mozilátogató, egyetlen elő­adást sem mulaszt el, amely a kom­munizmus nagy építkezéseiről, a szovjet tudomány és technika ered­ményeiről, a nemzetközi életről, a természetről és ennek jelenségeiről szól. A távoli itelmen faluban élő halász és vadász rendkívül széles­látókörű emberré vált. Utholok faluban jómódú, kultúrált életet élnek az emberek. A szovjet kormány és a Kommunista Párt fá­radhatatlan gondoskodással veszi körül a messzi határvidékeken élő népeket. A júniusi taggyűlésekről A felsőnyéki lüggetlenített párttitkár, Kocsis Pál elvtárs úgy „ké­szült“ lel a taggyűlésre, hogy előle ereseit egy brosúrát és abból cikket olvasott fel, utána pedig felolvasta a minisztertanács nyári mezőgazda- sági munkálatokról szóló határozatát■ Ez volt a beszámoló. A helyi ese­ményekről, a pártszervezet, az egyes tagok a tömegszervezeli vezetők íeladatairól azonban egy árva szó sem volt beszámolójában. Ugyanígy a hozzászólások sem jelentettek komoly segítséget a sorcmlévö feladatok megoldásához. Ez a taggyűlés éppen ezért nem töl löt te be hivatását: nem segítette megfelelően a község aratási eredményeinek növekedését, a be~ hordás, cséplés, begyűjtés előkészítését. * Az őc ényi alapszervezet taggyűlésén konkrétan megbeszélték, ho­gyan harcolnak azok ellen az ellenséges nézetei- elten. amelyek a faluban felütötték a lejüket. Elharapódzott például az a téves nézet. hogv a csép­lőgéptől minden gabonát be kell adnia kötelezettségek teljesítésén leiül is. Erre felállt Horváth elvtárs és javas olla, hogy tartsanak kisgyüléseket a községben és ott magyaráznák meg a dolgozóknak a begyűjtési, rende­letet: verjék vissza ezt az ellenséges nézetet. A taggyűlésen mindjárt meg is tették a szükséges lépéseket: minden egyes párttagot megbíztak egy egy kisgyülés előkészítésével, megtartásával. Meghatározták azt is, hogy ki, melyik utcában tartson kisgyűl ést. A taggyűlés sokat foglalkozott atanács munkájával; feladatokkal bíz­ta meg a végrehajtóbizottságot, szem ély szerint magát az elnököt. Ez ed­dig helyes is, de sajnos a tanács elnöke, Bakó elvtárs még annyira sem tartotta érdemesnek a párttgg gyűlést. hogy azon résztvet.t. volna. * A hátai Vörös Zászló taggyűlésén Tóth Anlalné, Rácz János elv- társak és még többen, erősen meg bírálták a púrlvezetöséget, mert nem hajtotta végre az előző taggyűlésen hozott határozatot. A múlt havi tag­gyűlésen határozatba foglalták: a pár tvezetöség gondoskodjon arról, hogy a tszcs tagsága között felosszál, a le rületet, mert az eredményeknek ez az alapja. A terület egyénekre való feloszlása még nem történt meg és clrőscba,,. er a magyarázata annat, hogv a tszcs-nek még kapálatlan 25 hold kukoricája. Igaza volt Patonai János elvtársnak, amikor azt mon­dotta: Hogyan javuljon meg a pártszervezet munkája, hogyan tudja se­gítem a tszcs eredményeinek növekedését, ha még a vezetőség sem haji­ja végre c határozatokat. A hüzépliidvégi állami gazdaságban nem tudták megtartani a tag­gyűlést. mert a párttitkár, Kapás István el.vtárs nem készítette elő: nem gondoskodott arról, hogy a tagság megjelenjen de saját maga sem ké­szült lel megfelelően, mert beszámo lója nem nyújtott volna alapot ah­hoz, hogy a pártszervezet megjavítása munkáját és nagyobb erővel, len­dülettel harcoljon a gazdaság eredményeinek növekedéséért, wz aratás, cséplés sikeréért. Jellemző a pártszervezet munkájára, hogy a tagoknak nincs pártmegbizatásuk, senki sem ellenőrzi, mit tesznek a soronlévö fel­adatok sikeréért. * A leperdpusztai állami gazdaság taggyűlésén nemcsak arról esett szó_ hogy szervezetileg hogyan segítik az aratást, cséplést, hanem a pél­damutatásról is. Elhatározták, hogy p éldamutatásukkal is segítik a nyári munkák sikerét. Tösmagi László elv társ állattenyésztési technikus fel­ajánlotta, hogy szabadidejében learat 1 hold gabonát és emellett otyan agilációt végez a többi állattenyésztési dolgozók között, hogy ők is vállal ják legalább cgy-egy hold gabona learalását szabadidejükben. Hatalmas méretekei öltött az el­múlt hetekben a papír gyűjtése. Fia­talok, idősebbek, mind lelkesen vet­tek részi ebben a kampánymunkában, a lelkes munkának eredménye is lett. Megyénk országos viszonylatban az elsők közölt van a megyék ranglis­táján. Bonyhádoti is gyűjtő lek pa­pírt. A budapesti postás szakszervezet kezdeményezésére megyénk több pos. tahivatalának dolgozói elhatározták, hogy a papírgyűjtés propagálását kézbesítés közben társadalmi munkám val végzik úgy- hogy a kis röpedur Iákat eljuttatják a lakóházakba. Azonban a bonyhádi postahivatal ve. vetője, Farkas Ferenc elvtárs nem volt hajlandó a kézbesítő clvt'ársak. kai ezt megbeszélni. Különböző ob­jektív okokra hivatkozott, ff au ifit semmit a posta-vezető a papírgyűjtés propagálása érdekében, pedig a bony­hádi postának sok kiváló dolgozója szívesen teile volna ezt, ha a, veze­tőjük nem merev elzárkózással fog­lalkozik ezzel az ügg-yel. Ahol nem toboroznak ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításához mind több ipari dolgozóra van szükség. A munka­erőt építkezéseink, új gyáraink toborzás útján biztosítják. S eb­ben a toborzási munkában a helyi tanácsokra is hárul feladat, az állandóbizottságokon keresztül. Ahol az állandóbizottság napiren­di feladatnak tekinti a toborzást, ott érnek cl szép eredményt a to­borzási terv teljesítésében. így volt ez Iregszemcsén is, a tanács támogatta a toborzási munkál és a tervet 240 százalékra teljesítették. Ozorán, Értényben, Nagyszokolyon cs Magyarkcszin a tanácsok ne«* ezt teszik, csak tizedrendű kér­désként kezelik a toborzási terv teljesítését. E négy község a to­borzási tervből egy százalékot sepi teljesített. Kérdezzük: így akar-, ják az említett tanácsok elnökei és állandóbizottsági elnökei előse­gíteni a toborzási terv teljesítését? Ha így, akkor ez nagyon rossz „módszer“, s javasoljuk, hogy ta­nulmányozzák a B. M. 27—17. szá­mú rendeletét és ennek megfele­lően támogassák a toborzást. Re­méljük, megfogadjak az említett községek tanácsai útmutatásunkat. „Hang verse uyzők4 Igen sok esetben tapasztaltul: mar. hogy különös előszeretettel állnak meg vonta’ó traktorjaikkal Szekszárd főutcáján a különböző gépállomások traktorosai. Ez mind rendben van. Biztos fontos dolgot intéznek cl va­lamelyik hivatalban. Csak azt tart­juk furcsának, hogy a traktorok mo­torja miért jár órákig, miért zakatol a főtéren és főutcán lévő hivatalok dolgozóinak bosszúságára feleslege­sen. Június 30-án is több mint egy órán keresztül „hangversenyt'' adott a V. E. 470. rendszámú traktor. De előfordul ez más traktorosnál is. Sie. retnénk tudni, hogy az illetékesek ez. ideig bekötött füllel járlak, hogy ezt nem hallották? Javasoljuk, hogy szá­moljanak egy kicsit: mennyi üzem­anyag pocsékolódik cl már hónapok óta, mikor minden nap átlag egg-két traktor ilyen céltalan „hangversenyt* ad. Mennyi növényápolást munkát le. hetne elvégezni az elpocsékolt üzem. anyaggal. Jó lenne, ha a .»hemgver- ssnyzők“ és az illetékesek gondol­kodnának ezen egy kicsit — alaposan rájuk férne. ~ P. J, A sárszent lőrinci Kossuth iszcs-ben 70 asszony veszi A i részét a munkából Fadd községből jelentik: Az uralás után azonnali elvégezzük a íarlólnikíatást Községünkben a növéoyápoldsi munkálatokban lemaradás tapasztal" ható. Ez nagyrészt annak tudható be, hogy az elmúlt hetekben sok vo t az eső. A lemarad*- ’-n az is. hogv sem termelőcsopor*. jaink, sem az egyéni dolgozó parasztok nem hasz­nálták ki a ’ó Hő nvnden nercét. Ezt a lemaradást úgy pótoljuk, hogy a népnevelők felvilágosító munkája mellett kisgyűléseken és gazdanapokon ismertetjük a növény ápolás mielőbbi elvégzésének jelen tőségét. Eddig 18 kisgyűlést és egy gazdanapot tartottunk. A gazdana­pon mintegy 70 gazda vett részt, va" lamennyien ígéretet tettek, hogv az aratás megikezdése előtt befejezik a növény ápolás; munkálatokat. Jelenleg a második kapa1 ás vége- felé tartunk de , búza a-='ásának megkezdése elölt a harmrd'k kapa last is elvégezzük. Hogy ez: meg Is ■ valósíthassuk, támaszkodunk az olyan élenjáró dolgozó parasztok te; világosító munkájára, mint Ölveczki Ferenc 12 holdas középparaszt, aki vállalást' tett a Béke Világlanács ülésének tisztei, téré. hogy félévi be- adásj kötelezettségének határidő előtti teljesítése mel’ott a növény­ápolást is befejezi, még az aratás megkezdése előtt, ölveczki Ferenc teljesítette vállalását, június 2Ute le aratta az ősH árpáját is, melynek tar lóját azonnal megbuktatta és másod növénnyel vetette be. Ölveczki Fe­renc a. versenymozgalom terén is példát mutat. Versenyre hívta Fehér Pál 7 holdas gazdatársát. aki alig egynapi munkává; marad le a ver" senyben. A növényápolás mellett le aratta az ősziárpát és annak tarlóját másootnövérmve’ vetette be. miulán azt megbuktatta. Példájukat többen is követik: Pasinszki Jánosné, Joó György, Báli István és mások, akik a. növényápolási munka mellett meg- kezdték, vagy már bo is fejezték az ősziárpa aratását. Községünkben mint egy 40 holdon arattuk már ;e az őszi árpát. Ennek a területnek mintegy 80 százalékán elvégeztük a tarlóbuk tamást is. Ezek az eredmények termelőc&o- portjaink példája nyomán jöttek lét" re, amelyek közül a Lgszebb ered­ményi a Győzelem tsz érte el. A Győzelem tsz fokozottan támaszko­dik a gépállomás munkáiéra is, az ősziároa aratását gépállomás se­gítségével fejezte be. Ez tette le* hetővé azt is. hogv °.r-'Yt) megkezd­je a c&ép'.ésl és időben e’végezze a tarlóbuktatást A Győzelem tsz pél­dáját követve a várszegi Búzakalász U megkezdte az ősziárpa aratását Kertész János, F»dd A sárszentlőrinci Kossuth termelő­csoportban mintegy 70 asszony ve­szi ki részét a termelőmunkából. Megtalálhatók az asszonyok az állat- tenyésztésben is. Daróczi, Pálné és Somogyi Györgyné különösen kitűn­nek az állatenyésztés vonalán, mun­kájukat versenyben végzik. Somo- gyinénak már több, mint 250 mun­kaegysége van. De Darócziné' sem hagyja magát, bízik benne, hogy rö­videsen utoléri, mert amellett, hogy naponta 10 tehén fejését végzi, ka­pálni is kimegy — írja levelében Szabó Istvánná levelezőnk. Majd így folytatja: valamennyien bizakod­va nézik a jövőt, mert idei gabona- termésük jó termést igér. Baromfi­állományuk is szép számmal van. 1700 darab tollas csibe mellett van 75 darab libájuk, s úgy tervezték, hogy jövőre növelik ezt a létszámot. A kajdacsi József Attila, valamint a November 7 termelöcsoportról, amelyek egymással „versenyeznek“, nem lehet elmondani ilyen jó ered­ményeket. Főleg a November 7 tszcs ről, ahol nem vonják be az asszo­nyokat és a családtagokat a mun­kába. Nem követik a jó példát,. Szi­lágyiné példáját, aki 56 éves létére teljes mértékben kiveszi részét a munkából. Sőt leányát és az apósát is bevonja a közös munkába. Szilá­gyiné májusban lett tagjelölt, s .ed­digi munkája azt mutatja, hogy mél­tó a tagjelöltségre. Tavaly 300 mun­kaegysége volt, ezt az idén is -el akarja érni. Szabó Istvánná Paks A kétyi földművesszövetkezet vezetői példát mutatnak A zombai körzeti földművesszö­vetkezet kétyi szervezetének igazga­tósági és ellenőrző bizottsági tagjai a minisztertanács határozata alapján megbeszélték a második negyedévi tervek teljesítésének feladatait. Az ülésen megállapították, hogy a szö­vetkezet vezetőségi tagjai példát mutatnak az állam iránti kötelezett­ségek teljesítésében. Major Bálint, Bikkel Henrik, Ferenc Gergely, Sá­rai Rezső és Nagy Mátyásné veze­tőségi tagok félévi tej, tojás és ba­romfibeadási kötelezettségüknek ele­get tettek. A földművesszövetkezet vezetőségi tagjai nemcsak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében, a növényápolási munkákban iá pél­dát mutatnak. Miklós Lőrinc,’' íf j. Bogos Menyhért dolgozó parasztok már elvégezték kapásnövényeik két­szeri kapálását s ezen félül teljesí­tették tejből és tojásból, válamínt a szénából félévi beadási kötelezettsé­güket is. .. ‘. A tejbeszolgáltatásnui. . kitűntek Major Bálint és Bíró Ferenc' veze­tőségi tagok, akik 280. illetve 180 liter szabadtejet adtak a nép álla­mának. , Domonkos Ferenc Kéty. EZT OLVASSUK.. Időszerű mezőgazdasági szakkönyvek Tóth Pál, a szentesi „Vörös Haj­nal“ tsz munkaérdemrenddel kitün­tetett tehenésze „Hogyan értem el nagy fejési átlagot“ c. kis füzete 29—32. oldalán beszámol arról, ho­gyan legeltette a teheneket és mi­ként etet nyáron zöldtakarmányt. Arra is megfelel, hogy miért teszi a legeltetés olcsóvá a tejtermelést. Csukás Zoltán: „Takarmányozás­tan“ c. könyve a felsőoktatás számá­ra készült, de gyakorlati vonatkozá­sú anyagat a mezőgazdasági dolgo­zók széles köre is hasznosíthatja. A 119—138. oldalon találjuk meg a választ arra, hogy mi a különbség a legelő és a rét között? Milyen lege­lőtípusokat ismerünk? Milyen lege­lőt igényel a szarvasmarha, milyet a juh, a sertés a ló? Milyen zöld- takarmányfélét termesszünk? A 2íl6 211. oldal ad tájékoztatást arról, hogy milyen felszerelésekre van szük­ség a legelőn, mikor kezdjük a le­geltetést az egyes szakaszokon? Mi­ként trágyázzuk a legelőt, hogyan szervezzük meg a szakaszos legelte­tést?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom