Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-14 / 163. szám

tö33 JCLIUS 14 Nap l o n A BO TERMESEKT A bonyhádi járásban Zomba község az első a begyűjtésben Az aratás-cséplés munkáinak gyors befejezése mellett nem szabad elhanyagolnunk a félévi tervek tel­jesítésére való mozgósítást sem a be­gyűjtésben. Pártszervezeteink rend­szeres segítségével és irányításával tanácsainknak erre a fontos kérdésre is ki kell terjednie figyelmüknek. Ezt értették meg a zombai tanácsnál is. A begyűjtési állandóbizottság rendszeresen működik. A bizottság tágjainak személy szerint van a falu területekre felosztva, ahol népnevelő, felvilágosító, mozgósító munkájukat végzik a begyűjtési tervek teljesíté­séért Hozzátehetjük, hogy nem is eredményié' ö'. A július 6-i értéke­lés szerint Zomba község első a bonyhádi járás községei között, mész sze maga mögött hagyva versenytár­sait, Bonyhád és Kéty községeket Az is hozzájárult jó eredményük el­éréséhez, hogy a felvilágosító mun­ka párosult a bizottság tagjainál a példamutatással is. Ambrus Imre, a begyűjtési állandóbizottság elnöke s a többi bizottsági tagok is, mint M á t h é György, Sándor István egyéni dolgozó parasztok maguk is élenjárnak ébben a munkában. A további sikereknek az az egyik alapja, hogy ez a jó módszer érvé­nyesüljön továbbra is munkájukban. Nagvlormási állami gazdaság: Több, mint 28 mázsás termés a keresztsor osan vetett ősziárpából A nagy tormási állami gazdaság­ban nagyban folyik a békearatás. — írja levelében Horváth János levelezőnk. Gépek segítségével 350 hold ösziárpat. arattak le. A legjobb eredményt Müller József munka­csapata érte cl. 160 százalékot tel­jesített.. Nem messze maradt le mel­lette Kató Lázár munkacsapata sem 130 százalékos munkateljesítményé­vel. A búzaaratás megkezdésével fd- kozódott a verseny a munkacsapa­tok azért küzdenek, kié lesz a ván­dorzászló. Gazdaságunk ősziárpa aratását ha­táridőre teljesítette. 40 hold ősziár­pát keresztsorosan Vetettünk, a töb­binél pedig egyirányú vetést alkal­maztunk. A próbacséplés azt mutat­ta, hogy a keresztsoros vetés átlaga 28 mázsa 40 kiló, míg az égyirány- ban vetett árpáé csak 18 mázsa. Mint látjuk az új agrotechnikai el­járással 10 mázsa 40 kilogramm hol­danként! átlagterméssel értünk el többet, mint azon a területen, ahol a régi egyirányú vetést alkalmaztuk. A terven felüli terméshozamért a brigádok minden egyes tagja pré­miumban részesül. Gazdaságunk bő termése azt is mutatja, hogy beadási tervünket nemcsak teljesítjük, de túl is teljesítjük. Pintér Ionos, to'noi dolgozó paraszt példája Uj. kormányunk programmjának helyessége és igazsága széles vissz­hangra (átáll dolgozó parasztságunk kóréhen. Az aratás, cséplés és be­gyűjtés terén mutatkozott meg a dolgozó parasztok lelkesedése. Soha nem látott munkakedooel dolgoznak, l et jes egészében átérzik a gabonabeta- karitás, begyűjtés fontosságát. Jobb életünk megteremtéséhez sok mázsa pirosló. új búzamagot adnak, amelyből bőségesen jut kenyér minden dol­gozó asztalára. uyum ........ E gy a sok élenjáró dolgozó paraszt közül Pintér János tolnai gazda, aki nemcsak községének, hanem az egész megye minden dolgozó paraszt­jának példát mutatott. Teljes egészében befejezte az aratást és a cséplést ■is július 10-ére. Pintér János 6 holdon gazdálkodik. A terméseredmény­ből kitűnik, hogy nem is akárhogy an, hanem jól gazdálkodik. Két hold és 400 négyszögöl búzái vetett az őss zel és ezen a területen 53 mázsa 86 kilogramm búzája termett. A holdan kénti termésátlag tehát 15 mázsa, ami tolnai viszonylatban igen jó ered meny. Beadási kötelezettségét öröm­mel, mindjárt a géptől teljesítette. 786 kilogramm búzabeadási kötele- zittscgén felül is akart teljesíteni, de nem fogadták el tőle a többletet, értékesítse szabadpiacon feleslegét. Pintér János példamutatása nyomán minden tolnai dolgozó paraszt igyekezzék aratását, cséplését és be gyűjtését elvégezni, hogy minél előbb szabadpiaci engedélyhez jussanak, s ezáltal Pintér János is értékesíteni tudja a vetőmagon és 4 tagú családja szükségletén felül megmaradó bű­zd ját. A pari Béke tsz 12 hold másodveiését is bsísjezfe A pári Béke tsz tagsága gyors ara­tással harcol a szemveszteség meg akadályozásáért. A gépek mellett kézierővel is biztosítják, hogy a beérett táblán minél előbb kereszt­ben álljon a gabona. így aratták le közös munkával az elmúlt napon egy húszholdas tábla dús termését is. A learatott területen azonnal megkez­dik a tarlóhántást, máSodvetést. Már tizenkét hold másodvetését befejez­ték, kölest, kukoricát, cirkot vetet­tek a takarmány biztosítása érdeké­ben. Hetvenkét hold másodvetést terveztek, amelyet a betakarítással egyidőben elvégeznek. Munkájukat eredményesen segíti a tamási gép­állomás, jól kijavított gépeivel, lel­kiismeretes munkát végző traktoro­saival. A gépállomás és termelőszö­vetkezet jó kapcsolata a gazdasági év kezdetétől szilárd, az elvtársi se­gítségen alapszik. Ez elsősorban a bő termésen mérhető le a jóminő­ségű gépimunka következtében. A tszcs árpatermése átlagosan elérte a 22 mázsát, búzából a 17—18 mázsát holdanként. Kukoricából 40 mázsá­ra számítanak. A helyesen alkalma­zott agrotechnikai eljárások, kereszt soros, négyzetes vetés, fejtrágyázás, meghozta eredményét. A tszcs tag­sága gazdag termést takarít be, bő­ven jut szabadpiacra. NagTŐorogi Felkelő Nap tszcs; MSZT-szervezeteínk jobb munkával segítsék az aratást-csépiést Öt kg búsa egy munkaegységre! A nagydorogi Felkelő Nap tszcs tagjai minden reggel 4 órától este 8-ig aratnak. Fáradságos mun­kájuk nem eredménytelen. A zab kivételével csütörtökön összes ara­tásukat befejezték. Az aratással egy­idejűleg elvégezték a tarlóhántást is. Jó munkájuk gyümölcsét elsősorban a tagok élvezik. Ösziárpájuk 17 má­zsa 82 kilót, búzájuk 15 mázsát tér- | mett holdanként. A tagok számítá­sa szerint a kiosztásra kerülő bú­zából — szerényen számítva — 5 kiló jut egy-egy munkaegységre. Lengyel Antal, a csoport egyik tagja harmadmagával eddig 800 munkaegységet keresett, így Lengyel elvtárs az elszámolásnál 30 mázsa kenyérgabonában részesül. De Len­gyel elvtárs nem maga van a cso­portban, aki ilyen szép jövedelemre számíthat. A csoport valamennyi tag ja elégedett a jövedelemmel. Révai József elvtárs mondotta a Magyar-Szovjet Társaság II. Orszá­gos Kongresszusán: „Az MSZT kü­lönlegesen nagy és megtisztelő fel­adata: a magyar-szovjet barátság ápolása népünk legszélesebb töme­geiben, a szovjet kultúra gazdag ta­pasztalatainak a lehető legszélesebb körű terjesztése szocialista építé­sünk minden területén.“ Révai elv­társ világosan és határozottan meg mutatta a követendő utat, meghatá­rozta tevékenységének irányát, le­szögezte, hogy mit vár a párt és az egész magyar nemzet az MSZT-től, Különösen nagy és megtisztelő a szervezet feladata — szögezte le Ré vai elvtárs. És azért megtisztelő ez a feladat, mert a magyar-szovjet barátság legszentebb nemzeti ügyünk A magyar nép szeretete és ro- konszenve azonban még nem fejező­dik ki kellőképpen az MSZT mun­káján keresztül felszabadítónk iránt. Különösen most az aratás-cséplés időszakában nem ismertetik kellő­képpen a szovjet kolhozok eredmé­nyeit, a szovjet módszerek alkalma­zását követő sikereket. Pedig ez len­ne most elsődleges és főfeladata a szervezetnek: a szovjet példa bemu­tatásán keresztül kellene agitálniuk a gyors és szemveszteségmentes ara­tás és cséplés sikeréért. Dunaföld- váron Tamás Istvánná megtette ezt, összehasonlította az ő földjük, az Alkotmány tszcs 40 hold keresztso­rosan vetett, 18 mázsa átlagtermést adó árpaföldjét a mellette fekvő föl­dekkel, s számszerűén kimutatta, hogy a fejlett módszer alapján vetett gabona sokkal magasabb termésátla­got adott. Ez valóban eredményes és szemléletes, csak az a baj, hogy nem dolgoznak hasonlóképpen többi MSZT tagjaink és szervezeteink. A szervezetnek kellene segíteni a tszcs-knek és állami gazdaságoknak azzal is, hogy tagjaikat megszervezik segítő munkára. Mégis ez csupán Szekszárdon és Dombóváron történt meg. Különösen példamutató ezen a téren Dombóvár, ahol Horváth elvtársnő, megyei választmányi tag vállalást is tett arra, hogy szabad­sága alatt 4 nap szervezi a társadal­mi segítő munkát a járásban. Mun­kája eredményes is lett, a dombóvári üzemekből és hivatalokból sokan mentek ki vasárnap az alsóleperdi állami gazdaságba. Teljesen elaludt a szovjet élen­járó tapasztalatok ismertetése. Csak a járásokba kiküldött „Több gabo­nát szeretett hazánknak“ táblák mu­tatják egy-két helyen, hogy ilyesmit is kellene végezni a szervezeteknek. Mindenki a nagy munkákra hivat­kozik. Pedig a szervezet munkája éppen azt segítené elő, hogy a nagy munkák meggyorsuljanak és köny- nyebbekké váljanak. Egyedül Iz- ményben fordult elő az, hogy az MSZT népnevelői rendszeresen fel­keresik a gazdákat és a szovjet kol­hozok példájával agitálnak. Munká­juk nem is marad eredménytelen. A néhány kiragadott jó példa mel lett nem igen beszéltünk a rosszak­ról, ennek magyarázata az, hogy MSZT szervezeteink túlnyomó több­ségére fennállnak azok a hibák, azok a hiányosságok, amelyek egyet jelentenek a Programm, a cél, a kö­telesség nem teljesítésével, vagyis nem segítik elő az aratás-cséplés gyors és időbeni befejezését. Nincs még késő, a hibák felszámolása és a jó példák követése nyomán minden MSZT szervezet megfelelő mérték­ben veheti ki részét a feladatok tel­jesítéséből, a Révai elvtárs által meg határozott úton haladhat. A kormány programmjának megvalósításáért küzdenek a csatári dolgozó parasztok is A 73/2. Építőipari Vállalat nép­nevelőit örömmel fogadták a Szek- szárd-csatári dolgozó parasztok. A kormány új programmját vitatták meg. Nagy Imre elvtárs beszéde igen jó hangulatot teremtett a csatári dolgozók között. Szűcs Ferenc 4 holdas dolgozó pa­raszt is örömmel fogadta a kormány új programmját. Vállalta, hogy a be­gyűjtési kötelezettségét határidő előtt teljesíti, ennek érdekében bé­kevédelmi szerződést is kötött. Ugyanezt vállalta Nagy István csa­tári dolgozó paraszt is. Ez a közös beszélgetés is segített abban, hogy az ipari dolgozók még szorosabb kapcsolatba kerüljenek mezőgazdaságunk dolgozóival, erő­sítve a munkás-paraszt szövetséget. Kovács Sándor Szekszárd. LEPERDPUSZTAl U1/JEGYZETEK A gazdaság kocsisaitól megkérdez­tem: van-e itt pártszervezet? A fele­let kórusban hangzott: Nincs! Másik kérdéssel próbálkoztam: __ De kommunisták azok bizonyá­ra vannak? — Vannak ... Jobban mondva azok sincsenek. A traktorosoknál az UB. felől ér­deklődtem. Mintha előtte összebeszél­tek volna, itt is kórusban feleltek: — A mi gazdaságunkban nincs ÜB. — Közben gyanúsan összemo- solyogtak. Ettől aztán végképp za­varba jöttem: milyen állami gazda­ság az, ahol nincsenek kommunis- tás, nincs pártszervezet, nincs üzemi bizottság? Ilyen gazdasággal még nem találkoztam. A biztonság okáért megkérdeztem az egyik brigád vezetőjétől, a mim- kaérdemrendes Schneider Jánosnétől •is mindezt. Schneidernd azt mon­dotta: — Elvtárs, magát egy kicsit félre­vezették, mert vannak itt párttagok, van itt pártszervezet is. ÜB is. De... Itt hirtelen elakadt a hangja, mint­ha megbánta volna, amit mondott. Hiába nógattam, hogy magyarázza meg nekem, mit jelent ez a „de“, csak ennyit mondott: — Járja körül az elvtárs a gazda­ságot és nyissa ki jó! a szemét. Körül is jártam a gazdaságot. Sok érdekességgel találkoztam. Dolgozik egy marok verő aratógép a gazdaságban. Ezt felváltva húzat- ják a kocsisok. Naponta változnak nála a fogatolok, ugyanígy naponta változik a gép teljesítménye is. Van, amikor egy napon 3 —4 órát áll, wert 8—10 kaszát is eltörnek és ki­cserélésük bizony sok időt vesz igénybe. A legfeltűnőbb az a dolog­ban, hogv amikor Leuscliuk Adam dolgozik a géppel, nem törik a ka­sza. — Vigyázni kell a gépre — mimdja Leuscliuk Ádám — ha lá­tom, hogy a kaszába beleakadt a gaz, vagy' valami szilárdabb dolog, nem restellek megállni és kiszedem belőle. A vízmosásoknál óvatosan hajtom a lovakat, mert ha a kerék belemegy, könnyen elakadhat a ka­sza és mindjárt el is pattan. Csak lelkiismeretesség kell és mindjárt meg lehet akadályozni a kaszatö­rést. — A többi kocsisoknál nincs meg ez a lelkiismeretesség, felelőtle­nül dolgoznak a géppel. A felelőtlen­ség pedig abból adódik, hogy nincs egyetlen egyr népnevelő sem közöt­tük, aki elbeszélgessen velük, fejlesz- szc öntudatukat. Mint ahogyan itt, ugyanúgy az egész gazdaságban nem lehel tala'ni népnevelő’. A választások előtt még dolgozott néhány, de azóta még csak egy érte­kezletre sem hívta össze őket a párt­vezetőség. A szerződött munkásoknak legfel­jebb 40—50 százaléka jelenik meg naponta dolgozni. Ebből fakad, hogy nincs elég munkaerő és még mintegy 40 hold takarmányrépát inog sem ka­páltak. csak k,i egy élték és most olyan nagy közte a gaz. mintha a terület évek óta ..senki földje” lenne. Ez a nagyfokú fegyelmezetlenség egyrészt a népnevelő munka hiányából fa­kad. másrészt pedig abból, hogy a gazdaság igazg-atósága nem gondos­kodik a fegyeíemlazítók felelósségre­vonásáról. A nópnevelőmunka hiá­nyából fakad az is, hogy noha „mű­ködik“ a gazdaság óvodája, az asz- ! szonvok még sem járnak dolgozni. A versenvmozgalom kimerül ab-' ban, hogy néhány nevet időnkint ki­írnak a falitáblára, melléje pedig a százalékokat. Ellő párosversenyeknek, brigádverseny eknek nyoma sincs, pe­dig az előre lendítene a munkálato­kat. Beszélni akartam egy olyan dol­gozóval, aki ismeri Nagy Imre elv­társ beszédét, az új kormány prog­rammját. Erről legfeljebb annyit tudtak, hogy „beszélt", do hogy mit mondott, vagy ezzel kapcsolatban most mi az ő teendőjük, arról semmit sem tudtak. Nem szervezték meg a csoportos rádióhallgatást és a brigá­dokban nincs népnevelő, akj foglal­kozna ezzel a kérdéssel. Ezt maguk a dolgozók is hiányolják. Szép Ist­ván, az egyik cséplőmunkás például ezt mondotta: — Itt vagyunk a he­gyek között, távul az élettől és még sem gondoskodik senki sem arról, hogy fontos esemény ekről tájékoztat­nának bennünket, pedig ezt mindany- 11> iuii elvárnánk. Meg is lehetne ezt könnyen oldani, például délben, míg ebédelünk. Valaki felolvashatna az újságokból egy-egy fontosabb cikket. Nagy hibának tartom, hogy erről nem gondoskodik sem az igazgató­ság. sem a pártszervezet. — Ezt egy ember mondotta, de a gazdaság vala­mennyi dolgozójának ez a vélemé­nye. Becker Jakab, a gazdaság egyik legjobb traktorosa, már befe jezte évi. tervéi. Amikor felkerestük, éppen azon mérgelődött, hogy órák óta j fekszik és nem tud elaludni, mert j sürgés-forgás nagy zaj van a szobá- I ja körül napközben, amikor az éjjeli műszakos traktorosok aludni szeret­nének. A gazdaság igazgatósága nem gondoskodott a traktoristáknak meg­felelő szálláshelyről. Másutt arról panaszkodnak a dol­gozók, hogy 'öbb n?p fizetésüket nem kaplak meg. Herbert Józsefnek 2 napi. Lugosi Jánosnak 3 napi munkádíját hóna­pok ófa nem fizette ki a gazdaság. Nincs biztosítva a cséplőmunkások­nak mintegy 80 lepedő, 40 pokróc, 30 szalmazsák, 30 párna. Itt szintén a gazdaság igazgatóságának felelőssé­gét kell felvetni. Több helyen pa­naszkodtak a dolgozók amiatt, hogy kevés kenyeret kapnak. Ez sem má­son múlott, mint azon. hogy a gaz­daság igazgatósága nem tartotta elég­gé szívügyének ezt a kérdést. Mind­ezeket a hibákat, a dolgozók jogos panaszait nem vette észre a pártve­zetőség, pedig neki kellett volna ezért felelősségre vonni a gazdaság igaz­gatóságát. Nem vette észre az üzemi bizottság, pedig neki a legfontosabb feladata: gondoskodni a dolgozókról. Néhány adat a sok közül, és ezek folx latiák Schneider Júiiosné bri­gád Vezető magyarázatát: — ...csak papíron. Ali nálunk sem a pártszervezet, sem az üzemi bizott­ság nem tölti be feladatát. Most választottak űj párttitkárt Kovács elvtárs helyett, így elsősor­ban a pártvezetőség felelősségéről kell beszélni. Nem foglalkoztak eddig az agitáeiós munkával, nem ellen­őrizték az igazgató. Bodor István elv­társ munkáját. Pártv.eze'őségi gyű­lésre például sosem szokták meghív, ni és nem is kérték tőle számon, aogy mit tett a soronlévő munkála­tok sikere érdekében. A gazdaság szakszervezetével pedig egyáltalán nem foglalkoztak. Nem vették észre, hogy sokszor szervezetlenség, az uta. sítások végrehajtásának elmulasztása, hogy an akadályozza a termelést. Az ÜB. munkájával nem iörödtelr. A szervező titkárnak kellett volna elsősorban figyelmeztetni az ÜB-t, hog'v tartson rendszeresen gyűlése­ket, járjanak ki állandóan a dolgo­zók közé, hallgassák meg jogos pa­naszaikat és tegyenek meg mindent azok orvoslásáért: gondoskodjanak a dolgozókról szakszervezeti vonalon. Az üB-nek pedig ellenőriznie kelle­ne az üzemi konyha, a gazdaság gondnokának munkáját, mert az szo­rosait hozzá tartozik a dolgozók megfelelő ellátásához. Mindez nem történt meg és ez is egyik oka annak — a gazdaság vezetőségének mulasz­tásai mellett — hogy még mindig olyan sok kívánnivaló van a dolgo­zók ellátásában. Ez nem is leheteti máshogyan a leperdpuszlai állami gazdaságban, mert a pártszervezet szervező titkára, az V B-clnök, a gaz­daság gondnoka egy cs ugyanaz, a személy, Kuss Imre. Vagyis, neki sa­ját magát kellene ellenőriznie, be­számoltatnia munkájúról úgy is mint ÜB elnököt, úgy is mint gondnokot. Ez pedig egy kissé körülményes len­ne... Mindezek a súlyos hibák felvetik a kérdést: a szekszárdi járási pártbi­zottság miért nem hat oda, hogy a gazdaság pártszervezete ne csak pa­píron iegyon még, hanem segítse is a gazdaságban a munkálatokat, olyan vezetőség Egyen az élén, amely dolgozik is, amelyikben nem a funk­cióhalmozás a jellemző.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom