Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-10 / 160. szám
1953 jClius io NAPLÓ 3 PAR 1 ÉS PÁRTÉPITÉ S * A Simon tornyai Bőrgyár pártszervezete harcol a selejtmentes termelésért A dombóvári járási pártbizottság a következő oktatási év sikeres beindításáért Egyre fokozottabban vetődik fel: „Jobb minőséget a dolgozóknak!“ Mind több iparágban születtek olyan kezdeményezések azért, hogy megjavítsák a minőséget és csökkentsék a selejtet. Ilyen irányú kezdeményezés volt, a könnyűipari férfiruhagyárban 7. sédet y József művezető elvtárs mozgalma, amely komoly eredményekre vezetett már eddig is. Ehhez a kezdeményezéshez csatla" koztunk, akkor mi is. a Simontor- nyai Bőrgyár dolgozói hogy jobb minőségű bőrt készítünk a dolgozóit számára. Tudva azt hogy nemcsak jó ruhára, hanem jó bőrárura is szükségük van a dolgozóknak. Uj gazda’ sági poll tik árak célkitűzéseinek megvalósítása még fokozottabb követelményeket ír elő számunkra. Ezért a Simontomvai Bőrgyár pártszervezete még keményebb harcot indított a selejtmentes termelésért. Éppen ezért az üzemi pártszervezet vezetősége a szakszervezettel és a vállalat igaz" gatójáva! együtt beszélték meg a tennivalókat. Az üzemi pártszervezet emeltle+t a legjobb minőségű munkát végző kommunisták feladatává tette., hogy műhelyenként a legrövi* de't>b időn belül gyakorlatban is adják át tapasztalataikat. A vállalat igazgatója a főmérnökkel és a mű-' szaki 0sz'iá!yvezeíőkíka] beszélik meg a szükséges tennivalókat azért, hogy maradéktalanul biztosíthassák a mű’ szaki féltéi eleket munkánk jó menetére. Nagy gondot fordítunk a munka- versenv nyilvánosságára élenjáró dolgozóink népszerűsítésére az üzem’ ben. és az üzemen kívül Ebben tér* mészebesen a riymu»brigád is kiveszi a részét. üzemen balül ismertető lapokat készítünk a felmerülő problé’ mákról, eredményekről és hiányosságokról. hogy még tisztábban lássuk további feladatainkat a munkamenet javításában, a minőségi munka emelésében. Párttaggyűlésen rendszere’ S'6n értékeljük a kommunisták példamutató munkáját. Nagyobb segítséget adunk a DISZ- saervezet titkárának is hogv az ifjak még nagyobb erővel kapcsolódjanak bele ebbe a munkába. Nemcsak szoros kapcsolatot létesítünk a szakszervezettel, a műszaki vezetőkkel és a DlSZ-szervezettel, valamint a többi tömegszervezetek vezetőivel, hanem rendszeresen be is számoltatjuk őket, hogy a taoasztalatok nyomán még n agy óbb segítséget ludjunv adni munkájukhoz A pártszervezet határozatot hozott, hogy a 111. negyedévi tervben a minőség megjavítására, nagyobb gondot keli fordítani. Ennek nyomán már eddig is vannak jó eredményeink. Többek között az áz ó-meszes műhelynél az 1952. II. félév hiba átlaga 2.82 százalék, $ ezt 1-88 százalékra sikerült lecsökkenteni. A krómcserző é= előkészítő hiba átlaga 0.84 százalékról 0.37 százalékra csökkent De ugyaniilyen jó eredményekről számolhatnak be a krómos kikészítők. növényi cserzek növény; kikészítők, vixos kikészítők is. Ezeknek a számoknak különös jelentősége van akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a rendelkezésre álló nyersanyag jó- része hibás, továbbá, hogy üzemünkben hatalmas építkezések átszervezések folynak, E nehézségek leküzdésében nagy segítség dolgozóink és a műszakiak újítási törekvései. Május és június hónapban például miintegv 200 újítási ölletet nyújtottak be a minőség megjavítására. Prell József újítása tízezer forint értéknek felel meg. Horváth János műszaki vezető újítása körülbelül félmillió forint értékű külföld-' áru megtakarítását eredményezi. De ugyanígy sorolhatnánk Róna és Molnár elvtársiakat, Riv- nyáii és Kiss Ferenc elvtórsafcat, vagy Molnár Jánost, aki az új üveglapos műhelyben a bőrök jobb tapadására dolgozott ki újítást. A még fennálló hibák kiküsaötoölégére Üzeműink műszaki vezetői és- sztahanovistái komoly vállalásokat tettek, amint ezt július 4-én a sztahanovista ankéton men is fogadták. A műszakiak patronálják a sztahanovistákat, a sztahanovisták a gyengébben dolgozókat, akik 100 százalékon alul teljesítenek. Habár ez csak körülbelül 30 fő, mégis jelentős a terv teljesít és szempontiából. E hiba adódik abból is, hogy áthelyezések, műhely átszervezésiek voltak. Uj munkamódszerekkel kell megásmer- kedniök dolgozóinknak egyes helyeken mint például az új üveglapos szárítónál és a talpo-sztály részlegnél. Ezek a műhelyek most valósultak meg, melyeiket a felszabadulás előtt nem is ismertünk. Látjuk feladatainkat, hogy még következetesebben és szilárdabban kell harcolnunk pártunk vezetésével új gazdasági politikánk cé’lkitűzéeei- n«k megvalósításáért, hazánk felvirágzásának és népünk jólétének emelése útján a szocializmus felé. Varga Lőrinc pártti-ifkár, Simonlornyan Bőrgyár. Pártunk tagjai csak úgy hajthatják végre s alakíthatják maguk is a párt politikáját, ha felvértezik magukat az élenjáró marxista-leninista elmélettel. Ez az alapja a termelésben és a pártmunkában mindenféle hiba kijavításának. Segíti ez a bírálat-önbírálat kiszélesítését, a tömegkapcsolat elmélyítését. Járásunk területén az 1952/53. oktatási évadban egyes területeken komoly eredményeket értünk el. Javult az oktatási színvonal, sokkal kevesebb hibás nézetek merültek fel mint előbb. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy a pártmunkáskönyvtár több esetben tartott különböző helyeken magas színvonalú előadásokat, valamint konzultációt. Ezenkívül állandóan foglalkoztunk a propagandistákkal, meghívtuk őket a járási pártbizottságra és konkrét segítséget adtunk a felkészüléshez. Ugyanezt alkalmaztuk az évzáró vizsgák előtt is. V u i c s Júlia elvtársnőt kétízben hívtuk meg és a záróvizsgán elmondotta, hogy nagy segítséget kapott ezzel a szeminárium levezetésére. Ugyanezt mondották a többi elvtársak is. Különösen sokat javult az oktatás ipari üzemeinknél ott, ahol a párttitkár elvtársak szívügyüknek tartották az oktatás ,kérdését. Itt évközben nem volt lemaradás. Az asztalosüzemben például a II. éves politikai iskolát Vörös László elvtársnő — pedagógus — vezette. Egész évadban mindig lelkiismeretesen felkészült, az anyagok tanulását mindig összekötötte a termelés növekedésével, ezáltal azok az elvtársak, akik résztvettek az oktatásban, sokkal nagyobb termelési százalékot értek el, mint a többi dolgozók. így ért el például Gyarmati Ferenc elvtárs 140 és Horváth Sándor elvtárs 138 százalékos eredményt. Ugyanezeket mondhatjuk el a MÁV forgalom II. éves politikai iskola hallgatóiról. Vezetője Halmo- s i Ferenc elvtárs már előzőleg is szeminárium vezető volt. Tapasztalatát felhasználta és igen jól foglalkozott a szeminárium hallgatóival. Az elvtárs minden egyes taggyűlésen beszámolt a tagságnak a hozzája tartozó hallgatók fejlődéséről. Az egyes anyagok megvitatása közben egy-egy szépirodalmi könyvből odavonatkozó részeket olvasott fel. Több esetben meglátogatott más szemináriumot és helyszínen adott segítséget a szemináriumvezetőnek, amiből maga is tanult. A falusi alapszervezetek titkárai és vezetőségi tagok az elmúlt évadban sokkal többet foglalkoztak az oktatással, mint az előbbi években. Több községben sikerült elérni azt, hogy a szeminárium hallgatóit felosztották a pártcsoportbizalmiak között, akik állandóan foglalkoztak a hozzájuk tartozókkal. Igen jó módszerrel dolgoztak Nak községben a pártcsoportbizalmiak. Ha egy, vagy két hallgató távolmaradt <j foglalko. zásról, nem jelent meg pontos időben, a bizalmi elvtársak még az este felkeresték őket és meggyőznék őket a tanulás fontosságáról. Ezen kérész, tül elérték azt, hogy nem történt le. maradás, sót a hallgatók száma 8 fővel emelkedett. Az eredmények mellett azonban voltak hiányosságok is. Ezek abból adódtak elsősorban, hogy a múlt évben az oktatás beindulása előtt nem tartottuk be a Politikai Bizottság határozatát. Nem úgy végeztük el a szemináriumvezetők és hallgatók kiválogatását, mint ahogy azt kellett volna, nem alakítottuk meg mindenütt a 3 tagú bizottságot, így nem beszélgettek el minden egyes hallgatóval. Ez hozzájárult ahhoz, hogy ezeken a helyeken a hallgatók évközben elmaradoztak. Hiányos volt a járási pártbizottság részéről az ellenőrzés is. Ellenőrző csoport ugyan volt, de azokat nem elég tervszerűen foglalkoztattuk, nem számoltattuk be őket a végzett munkáról ée így történt meg az, hogy Balázs Lajos és Horváth József elvtársak csak egyízben ellenőrizték a szemináriumokat. Ezek után jogosan bírálták az elvtársak elsősorban az A dunaszentgyörgyi pártszervezet okuljon a tavalyi pártoktatás hibáiból A dunaszentgyörgyi MDP alapezier- vuzetnél négy szeminárium működött a tavalyi oktatási évben. A községi párttiitkár Kovács János elv" |társ szavai szerint a négy közül kettő jó eredménnyel fejeződött he, két. tőnél pediig nagy volt a lemorzsolódás, a sok hiányzás miatt gyakran meg sem lehetett tartani a foglalkozásokat é« így. a hallgatók ideológiai tudása természetesen nem is fejlődött a kívánt mértékben. Az oktatási év bezártával a községi pártveaetőséginek természetesen értékelni kellett volna a tavalyi oktatás tapasztalatait, megbeszélni, hogy milyen tanulságokat kel; felhasznál- uiok a következő évi oktatás beindításánál előkészítésénél. A pártve* zetőség u-ern nézett utána annak sem alaposan, hogy miért volt olyan nagy. Lemorzsolódás a két szemináriumnál és azt, hogyan lehetett vol. t na megakadályozni. Ehelyett abban J a hitben ringatja magát a pártveze* f tőség, hogy „mi mindent elkövettünk \ a lemorzsolódás etlen. sőt a propa- t gandietájj munkájában sem lehetett f kifogást találni“. Az azonban mégis különös ;ennc, hogy mindent elkövettek és még sem ment az oktatás, úgy, ahogy kellett volna. Ha egy kicsit boncolgatni kezdjük, hogyan is néz ki a valóságban ez a „mindent elkövettünk... és még sem ment“ elmélet kiderül, hogy semmi alap sincs az ilyen állításokra. Dunaszent- györgyön például a párttagok egy része nem /árt jó példával elő a szemináriumok munkájában: gyakran hiányoztak, sőt a „Szabadság“ fszcs kommunistái el sem jártak az oktatásra, és ha felvetődik a kérdés, hoov prek közül hanv Wtvarsat vontak felelősségre, a szervezeüeszabály- za- alapián. Kovács elvtárs CBak ezt tudja telelni: egyet sem. A lemorzsolódás elleni agitáció sem volt elég szívó6 elég alapos. Ezt pontosan le lehet mérni az eredménnyel: a sok 1 em o rzs oló dússal. A következő oktatási év előkészületeinél akad egy-két eredmény ;= a dunaszentgyörgyi pártszervezetnél. Például elhatározták, hogy a legjobb szemináriumi hallgatókat bevonják az oktatási agátációba. olyan megbízatásokat kapnak, hogy beszéljenek a politikai képzés jelentőségéről. Sőt, létrehozták a szemináriumi hallgatókat kiválasztó 3 tagú bizottságot és kijelölték a propagandistáikat. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy a következő évben megfelelő vágányokon haladjon a pártoktatás és kellő eredményekkel végződjön. Elsősorban magának a pártvezetőségnek kell többet tennie: sürgősen értékelni a múlt évi oktatás tanulságait és a lemorzsolódás mögött megkeresni a hibákat, gondoskodni azok kijavításáról. Avignonban utcát neveztek el Ethel ért Julius Rosenbergről Paris. A 1‘Humanité jelenti: Az avignoni városi tanács a napokban tartott ülésén egyhangúlag elhatározta, hogy a város egyik főútvonalát a két ártatlanul meggyilkolt mártír emlékének tiszteletére Ethel és Julius Rosenbergről nevezi el. ágit. prop. titkárt* valamint a jb. többi tagjainak munkáját az évzáró- vizsgán, azért mert nem kapták meg a kellő segítséget munkájukhoz. Másik komoly fogyatékosság az volt, hogy az üzemi szemináriumvezetők sem kapták meg a kellő segítséget. A propagandista szeminárium, vezető, Molnár Ferenc elvtárs, a vá. rosi pártbizottság titkára több esetben késve, és nem alapos felkészít, léssel jelent meg a szeminárium levezetésére. Ezeket a hiányosságokat kiküszöbölve, már most úgy válogatjuk ki a szemináriumvezetőket, hogy e hiányosságok többé ne forduljanak elő, A Politikai Bizottság határozata megszabta a feladatokat. Első és legfontosabb az, hogy megfelelő propagandisták legyenek. Ezt a határozatot alaposan tanulmányozva láttunk hozzá a propagandisták kiválogatásához. Minden alapszervnél 3 tagú bizottság személyesen foglalkozott minden egyes vezetővel. Utána a vezetőkkel még külön, a jb. tagjai is beszélgettek. A propagandisták a legfontosabb pártmunkások közé tartoznak. A párt ideológiájának tanításával erősítik a pártot, emelik az egész pártmunka színvonalát. Ezért fordítottunk rá különösen nagy gondot, s továbbra is figyeljük, segítjük munkájukat. Molnár György dombóvári jb. ágit. prop. o. 1 tonna vasból db. ásót tudunk gyártani 3 VAGON FAT íafuih iíunh mep \ rácegresi állami gazdaságban minden dolgozóval egyformán törődjenek f A Rácegresi Állami Gazdaság köz- f ponti üzemegysége a legjobb álla- I mi gazdaságok köze tartozik. A 1 dolgozók számára biztosították a \ kifogástalan üzemi étkeztetést, a ' szórakozási és a pihenési lehetőséget. Akár a Dunamenti Gyapot Tröszttől, akár a megyei vagy a » járási szervektől ment valaki cl- \ lenőrizni, megelégedetten távozott \ a gazdaságból, mert a dolgozók \ részéről nem igen hallott panaszt. \ A gazdaság központjában a munka, illetve tervek teljesítése igazolja. hogy a vezetők törődnek a dolgozók problémáival, a törvény által előírtakat betartják. A központi üzemegység földjein nem igen , i lehet gazos földet találni, zökke- I nőmentesen megy minden munka. ,1 De nem így van ez az állami gaz- , i daság szigetpusztai üzemegységé- ,1 ben. Maga a puszta úgy néz ki, , i mintha gazdátlan volna. A kút már 1 4 több, mint féléve rossz. A gazda- 0 sági szerszámok szanaszét hevernek. Az üzemegységhez tartozó föl dek gazosak: 10 méterről nehéz megállapítani, hogy' mi van benne, répa vagy kukorica. A vezetők nem is tiltakoznak ellene, hogy nem így van. De bőven találnak magyarázatot arra. hogy miért van ez így. Czeff Mihály igazgatóhelyettesnek, Walter János vezető agronómusnak és Sátor István l]B elnöknek azonos a véleménye: „Sziget- pusztán azért olyan tűrhetetlen az állapot, mert ott „lumpen-proletárok“ dolgoznak. Hiába beszélnek azoknak, azért jönnek csak az állami gazdaságba, hogy egyenek“. A valóságban nem éppen ez a helyzet. A munkát befolyásolja az is, hogy a dolgozók öntudata nem kielégítő. Ez tény. Súlyos'hiba volna azonban azt állítani, hogy csupán ezért olyan tűrhetetlen Szigetpusztán az állapot. Nem. Ezekkel a pusztai dolgozókkal egyáltalán senki sem törődik. A 100 — vagy sokszor még ennél is több — dolgozónak még megfelelő ivóvize sincs. Már több. mint féléve az istállóban beszerelt tartályból isznak, amibe minden szenny és piszok belehullhat. Ha a gazdaság valamelyik másik üzemegységéből jönnek ide dolgozni, azok számára a gazdaság vezetősége külön vizet vitet lajttal, mert ők nem hajlandók ezt a piszkos vizet meginni. A pusztaiak hiába kérték s többízben már követelték, a gazdaság vezetősége ezt semmibe vette. A dolgozók számára nincs biztosítva a tisztálkodási lehetőség sem. 40 — sokszor még ennél is több — dolgozónak mindössze 2 mosdótál van. így legtöbbje kénytelen az állatvályuban mosakodni. A mun- \ kásszállásokon kimondhatatlanul » nagy a rendetlenség. A gazdaság J vezetősége, ahelyett, hogy takarí- \ tót adna, 5 forintra bünteti azokat \ a dolgozókat, akik rendetlenséget » csinálnak, — mondva — majd meg J tanulják a rendet. a Ez a puszta mindentől távol ^ esik. A legközelebbi község Nag.v-^ dörög, de oda is 5 kilométert kell gyalogolni. Július 6-án 6 dolgozó-, nak gyalog kellett elmenni az or- » voshoz, mert nem adtak számukra , kocsit. A pusztán — annak ellené-\ re, hogy sokszor még százan is» dolgoznak. — nincs sem sportolási,» sem egyéb szórakozási lehetőség.» Mindezeket a vezetők nagyon jól» tudják, de ahelyett, hogy ezekben^ keresnék a lemaradás okait, azt ^ mondják, hogy Szigetpusztán csak^ „lumpen proletárok“ vannak, azért ^ megy így a munka. 0 A gazdaság vezetőségének ezen f a téves és igen káros „nézetén“ é haladéktalanul változtatni kell. J Győzzék meg magukat arról, hogy» népi demokráciánkban minden cm-^ bér egyenlő értékű. Necsak azf egyik üzemegységben törődjenek af dolgozókkal, hanem még a legki-J sebb pusztán, s tanyán is. <|
