Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-31 / 178. szám

2 NAPLÓ 1953. JULIUS 31 A INépközlársasáo Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az új ügyészi szervezetről PETŐFI SÁNDOR PÉCSETT 112 évvel ese'.őlt A törvényesség fokozott biztosítá­sa céljából az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelettel létrehozta az alkotmánynak megfelelő új ügyészi szervezetet és alapvető feladatául a törvényesség megtartása feletti őr­ködést jelölte meg. Az új ügyészi szervezet az alkot­mány értelmében az államigazgatá­si és a helyi államhatalmi szervektől függetlenül a következő feladatokat látja el: az egységes törvényesség megszilárdítása, az állami és társa­dalmi rend, valamint a társadalmi tulajdon védelme és a Magyar Nép- köztársaság rendjét, biztonságát és függetlenségét sértő mindennemű cselekmény következetes üldözése; a Magyar Népköztársaság állampolgá­rai részére az alkotmányban bizto­sított politikai, munkaügyi, lakás­ügyi és egyéb személyi és vagyoni jogok és törvényes érdekek vé­delme. A legfőbb ügyész és az aláren­delt ügyészek a törvényesség bizto­sítása érdekében őrködnek a mi­nisztériumok, a különböző hatósá­gok, hivatalok, intézmények és az államigazgatás egyéb szervei, vala­mint az államhatalom helyi szervei által kiadott rendeletek, határoza­tok és utasítások, továbbá egyéb intézkedések törvényessége felett és ügyelnek arra, hogy a hivatalos és egyéb személyek a törvényt ne sértsék meg. Az ügyészségek őr­ködnek a nyomozás törvényessége felett, biztosítják a bűncselekmé­nyek gyors feltárását és kinyomo­zását, biztosítják a büntető eljárás megindítását a népköztársaság ellen­ségei, a társadalmi tulajdon foszto­gatói, az üzérkedők és egyéb bűnö­zők ellen. Ugyanakkor éberen vi­gyáznak arra is, hogy senkit tör­vényellenesen és alaptalanul ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyes sza­badságától és, hogy mindenki men­tesüljön minden zaklatástól, tör­vénytelen korlátozástól és jogfosz­tástól. A legfőbb ügyész és az alárendelt ügyészek figyelemmel kísérik a bí­róságok tevékenységét, hogy a tör­vényeket helyesen alkalmazzák-e. Ennek biztosítására a büntető és polgári ügyekben fellépnek a bíró­ságok előtt, óvást emelnek a tör­vényellenes, vagy alaptalan ítéletek és döntések ellen. A legfőbb ügyész és az alárendelt ügyészi szervek fel­világosítások adását és vizsgálat le­folytatását követelhetik, vagy maguk folytatnak le vizsgálatot annak meg­állapítására, hogy nem történt-e tör­vénysértés, nem sértették-e meg az állam, vagy az állampolgárok törvé­nyes érdekeit. Ha a legfőbb ügyész, vagy az ügyészi szervek a törvény- ellenesen eljáró szervekhez az intéz­kedés hatályon kívül helyezése cél­jából óvást nyújtanak be, ezt az il­letékes szerv nyolc napon belül kö­teles megvizsgálni. Ha ezen határidőn belül a szerv vezetője az óvást nem vizsgálja meg, a kifogásolt in­tézkedés végrehajtását köteles fel­függeszteni. Abban az esetben pe­dig, ha az illető szerv az óvást alap­talannak tartia. a kifogásolt intéz­I kedésre vonatkozó iratokat felül- /izsgálat céljából a felettes szervhez továbbítja. A legfőbb ügyész a fe­lettes szerv határozata ellen az ille­tékes miniszternél, vagy .a minisz­tertanácsnál óvást emelhet. Ha az ügyész megállapítja, hogy akár hiva­talos, akár más személyek a tör­vényt megsértették, az elkövetett tör vénysértés természetéhez képest bün­tető vagy fegyelmi eljárást kezde­ményez. A törvényerejű rendelet értelmé­ben az új ügyészi szervezet a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb ügyész ségéből, az alárendelt megyei ügyész ségekből (budapesti fővárosi ügyész­ségből) egyes nagyobb városokban a városi ügyészségekből, valamint a járási ügyészségekből (Budapesten kerületi ügyészségekből) áll majd. Ezeknek az ügyészségeknek vezetőit a legfőbb ügyész öt évre nevezi ki. Az ügyészeknek, a nyomozóknak és az ügyészség többi alkalmazottainak, oolitikai és erkölcsi szempontból ki­fogástalan magatartásúaknak, ébe­reknek, a nép ellenségeivel és más bűnösökkel, valamint a Népköztár­saság törvényeinek megsértőivel szemben engesztelhetetleneknek kell lonniök. Az ügyészségek kötelessége lesz felfigyelni a törvények megsérté­sére vonatkozó, a dolgozóktól vagy egyes szervektől érkező minden pa­naszra, gyorsan és eredményesen intézkedjenek a panaszok tárgyá­ban, feltárják a törvénysértéseket, gondoskodjanak azok kiküszöbölésé­ről és a törvényeket megsértők kö­vetkezetes felelősségre vonásáról. A termeíőszövefkezefreV és egyénileg dolgozó parasztok silóépítkezéseinek támogatósa A termelőszövetkezetek és az egyé nileg dolgozó parasztok gazdasági megerősítése, anyagi jólétük foko­zása, valamint a dolgozók élelmi­szerrel való jobb ellátása érdekében a minisztertanács az alábbiakat ha­tározza: 1. A minisztertanács a termelő- szövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részére háromszázezer köbméter állandó (tégla, beton, kő) silótérfogat építéséhez harminchá­rom millió forint összegben hosszú- lejáratú hitelt engedélyez évi egy százalékos kamat mellett. A hitel törlesztését a folyósítástól számított ötödik évben kell megkezdeni. A hitelt tíz év alatt kell visszafizetni. 4. minisztertanács javasolja az ön- á1 ó termelőszövetkezetek és az I., II és III. típusú termelőszövetke­zeti csoportok tagjainak, hogy a háztáji állatállomány takar­mányellátásának megjavítása ér­dekében építsenek mint­egy tíz köbméter nagyságú silókat. A minisztertanács a termelőszövet­kezeti tagok részére 150 ezer köb­méter háztáji állandó siló építéséhez az anyag beszerzésére 16.5 millió forint összegben középlejáratú hi­telt engedélyez, az építési anyag- költségek 75 százalékára, évi öt százalékos kamat mellett. A hitel törlesztését a folyósítástól számított harmadik évben kell megkezdeni. A tagok háztáji silóépítéseire szolgáló hitelt hat év alatt kell visszafizetni. 2. A minisztertanács javasolja az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy minél nagyobb számban építse­nek állatállományukhoz mérten mintegy tíz köbméter térfogatú siló­kat. Az egyénileg dolgozó parasztok részére 250 ezer köbméter állandó siló építéséhez az anyag beszerzésé­re 18 millió forint középlejáratú hi­telt engedélyez az építési anyagkölt­ségek ötven százalékára, évi öt szá­zalékos kamat mellett. A hitelt a folyósítástól számított öt év alatt kell évi egyenlő részletekben vissza­fizetni. 3. A minisztertanács utasítja az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a silók építéséhez szükséges anya­gokat a bel- és külkereskedelmi mi­niszter által megjelölt időpontban biztosítsa és utasítja a bel- és kül­kereskedelmi minisztert, hogy az építkezési anyagoknak a TÜZÉP-te- lepekre történő folyamatos leszál­lításáról gondoskodjék. 4. A silók építését idomlapok elő­regyártásával is meg kell gyorsíta­ni. Az építésügyi miniszter vizsgál­ja meg, milyen mértékben tudja biz­tosítani a rendelkezésre álló gépek felhasználásával az idomlapok elő- regyártását. . 5. A minisztertanács utasítja a pénzügyminisztert, hogy a silók épí­téséhez szükséges hiteit haladéktala­nul bocsássa a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank rendelkezésére és gondoskodjék arról, hogy a hitelt mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank kirendeltségeinél igénybevehessék és a hitel folyósítása zavartalanul tör­ténjék. A hitel általában csak anyag beszerzésre szolgál. A termelőszövet­kezetek a közös siló építéséhez mun­kaköltségre (fuvar, stb.) is kaphat­nak hitelt, ha az építéshez szüksé­ges munkát saját erővel elvégezni nem tudják. Silóépítkezésre köbmé­terenként a termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak legfeljebb 150 forint, termelőszövet­kezeti tagoknak (csak anyagszükség­letre) legfeljebb 109.50 forint, egyé­nileg dolgozó parasztoknak (csak anyagszükségletre) legfeljebb 73 fo­rint hitel folyósítható. A silóépítke­zéshez szükséges hitelt a termelő- szövetkezetek, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó par rasztok a Mezőgazdasági és Szövet­kezeti Bank kirendeltségeinél vehe­tik igénybe. Azoknak a termelőszövetkezetek­nek, amelyek a silóépítést 1953 no­vember 15-ig befejezték és ezt a helyi tanácsok igazolják, az építési anyagköltségből a termelőszövetke­zetek részére megállapított kedvez­ményes áron felül további ötven százalék visszatérítés jár. Az így visszatérített összeget az állami költ­ségvetés terhére kell elszámolni. Az az egyénileg dolgozó paraszt, terme­lőszövetkezeti tag, aki a silóépítési hitelt nem veszi igénybe, a silóépí­téshez szükséges anyagokra a fo­gyasztói árból tíz százalék árenged­ményt kap a községi tanács igazo­lása alapján. 6. A minisztertanács felhívja az építő kisiparosokat, hogy munkájuk­kal segítsék elő a silóépítést. A siló­építéshez iparengedély nem kell, az építés költségeinek megállapítása kölcsönös megegyezés alapján törté­nik. 7. A minisztertanács felhívja a földművelésügyi, a bel- és külkeres­kedelmi, az építésügyi minisztert, a pénzügyminisztert és az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a jelen határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket haladéktalanul te­gyék meg. A földművelésügyi mi­niszter gondoskodjék a silózás jelen­tőségét, valamint a silók építésének módozatait ismertető útmutató ki­adásáról is. (MTI) A begyűjtési miniszter rendelete a sertés- és juhvágási engedélyek kiadásáról A begyűjtési miniszter szabályoz­ta a hízottsertés és a juh vágási en­gedélyének kiadását. Eszerint az az egyénileg termelő, akinek hízottser­tés beadás hátraléka nincsen, vagy pedig akinek a hátralékát a ter­ménybeadás kötelezettségének telje­sítése után törölték — mielőtt eleget tenne a hízottsertés-beadás 1953. má sodik félévre eső kötelezettségének, egy hízottsertés levágására engedélyt kaphat. A termelőnek a tanács vég­rehajtó bizottságánál igazolni kell, hogy a levágásra kerülő sertésen kí­vül megfelelő súlyú sertése van a sertésbeadás 1953. második félévére szóló kötelezettségének teljesítésére is. Stockholm (TASZSZ); A svéd kül­ügyminisztérium közli, hogy a ko­reai fegyverszüneti egyezmény fel­tételeinek megtartását ellenőrző sem­Kiselejtezésre kerülő juh levágásé ra az a termelő kaphat engedélyt, aki a gyapjúbeadás kötelezettségét teljesítette és szerződéses ürühízla- lási kötelezettségének is eleget tett. Ha ürühízlalási kötelezettsége csak később lesz esedékes, akkor is már most kiadható a juhra a vágási en­gedély. Természetesen az is meg­kaphatja az engedélyt, akinek nincs ürühízlalási kötelezettsége. A begyűjtési miniszternek ez a két újabb rendelkezése ismét jelentős kedvezmény a kötelezettségüket be­csülettel teljesítő egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztoknak. leges felügyelőbizottság Tokióban tartózkodó svéd tagjai július 29-én Koreába repültek. Szov;e!-görög árucsere- és fizeiési egyezményt kötőitek Athén (TASZSZ). Ez év áprili­sában — mint ismeretes, — az ENSZ európai gazdasági bizottsága értekez letet hívott össze a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fejlesztése ér­dekében. Az értekezlet eredménye­ként május végén Athénben szovjet­görög kereskedelmi tárgyalások kez­dődtek. A tárgyalások július 28-án sikeresen befejeződtek: árucsere- és fizetési egyezményt írtak alá a Szov­jetunió és Görögország között. Az egyezmény 12 hónapra szabá­lyozza a két ország közötti kölcsö­nös áruszállításokat. Az elszámolás kliring alapján történik. A Szovjetunió nyersolajterméke­ket, antracitot, fát és más árukat szállít Görögországnak. Görögország dohányt, gyapotot, rizst és egyéb cik keket szállít a Szovjetuniónak. Az egyezményt szovjet részről Pritvorov, a Szovjetunió görögor­szági kereskedelmi képviselője, gö­rög részről pedig Kantopulcs Pala- masz, a görög külügyminisztérium gazdasági osztályának igazgatója írta alá. A svéd külügyminisztérium közleménye A költő halálának Ji| a van száznégy esztendeje an. 1 1 nak. hogy Petőfi Sándor, a nagy forradalmár, a magyar- és a vi_ lágszabadság lánglelkű költője, a se­gesvári csatatéren életét áldozta fel azért az eszméért, amely csak kilenc, venhat év múlva: 1945-ben. a Szovjet Hadsereg segítségével valósult meg magyar földön. Halála előtt nyolc esztendővel — száz tizenkét évvel ezelőtt — Petőfi Sándor még Pécs város utcáin bandu- kult végig fáradtan, a sóik gyaloglás­tól elcsigázottan. Pécsi átvonulása kiderül abból a levélből, amelyet 1'842. július 7.én Pápáról Vieszkána írt barátjának: Sze herényi Lajosnak. Levelében — amely btn az 1841-as évi élményeiről számol be részletesen — többek között a kö­vetkezőket írta: •iPestre menők, de itt semmi ked­vező szél nem fiit, nem is lengede­zett tovább folytatóm hát utamat (a la „hű bele Balázs") Füred felé, s innen átkelve a Balatonon. Somo. gyón. Veszprémen keresztül Tolnába, Ozorára (a fentebbi vármegyébe) jö­vök. itt színészek delegálnak, vetők megbarátkozoms — színésszé le­szek. Három hónapig színészkedtem. társaságunk tönkrement s én „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem“ elbúcsúztam a színészektől Mohácson (de ha isten segít, nem örökre) s per varios casus et. tot discrimina rerum Mohácsról PÉCS, Szigetvár, Kapos­vár, Keszthely• Sümeg és Szombat­helyen keresztül Sopronba értem .. A levélen a köve kező humoros aláírás olvasható: (jelenleg) PETROVICS SÁNDOR tanuló, (hajdan) RÓNAI színész, (jövőben) SIÓ színész és literátor. Petőfi Sándor, a végtelen miagyar rónaság, az Alföld fia és költője te­hát a mohácsi színtársulat bukása után. 1841. évének körülbelül októ­ber havában haladt át Pécsen. Mind össze tizennyolc és ffl éves volt és abban az időben Pécs városának még csak 14.700 lakosa volt. Javarészük németül beszélt, magyar szót csaik el. vétve lehetett hallani. Talán éppen ez volt az oka annak, hogy Petőfi Sándor — aki a német nyelvben is az osztrák elnvomaitás szimbólnmát látta — csak áthaladt Pécs városán és nem töltött több időt falai között. Valószínűleg idegennek érezte ezt a várost és hátterében az akkor még ..zordon“- ..vad“, elha­nyagolt állapotban lévő Mecseket. Ez a'magyarázata annak is, hogy Petőfi Sándort sem Pécs természeti szépségei, 104. évfordulójára sem a város történelmi múltja, pati­nája, nem ihlette meg. Amikor Petőfi Sándor Pécs városán áthaladt, a Király-utca 25. számú ház ban, a Pécsi Takaréknánztár épülete volt. az egykori ítélőtábla (a Mun­kácsy Mihály.utcában a most átala­kítás és kibővítés alatt lévő kórház) helyén még a Polgári Casino állott. A mai Széchenyi-tér még beépítetlen volt, csak néhány épület sárgállott. A mai Nádor-szálloda helyén a Ha- vele-cukrászda állott, azután kas zár. nya s a Littke.féle ház következett. A házak többnyire földszintesek v«P tak, mind összes néhány emeletes akadt közöttük. A mai Széchenvi-tér volt a nagypiac, a Jókai-tér pedig a kispiac. A városban semmi kiilönö. sebb nem akadt, ami magára vonta volna Petőfi Sándor figyelmét és a.mi röl naplójában, úti leveleiben, vagy költeményeiben megemlékezhetett vol­na. * \ mai napon a költő halálának *’* száznegyedik évfordulójának al kaiméval, Pécs város lakossága sze­retettel és hálával gondol vissza az egykor Pécsett is megfordult Petőfi Sándorra. Az ország egész lakossá­gával együtt ma gondolatban ott van a segesvári csatatéren és Horváth Márton elvtárs szavaival jelenti Pető­finek: ,,A német zsarnok szétzúzva a földön hever. A szabadság tízmillió magyar elidegenítheto'len tulajdona lett. A kunyhó győzedelmeskedett a paloták felett. Nincsen többé „szere. >ett királytrón és korona: a Habs­burgok u óda kitartott szolga lelt. aki Washingtonból öltögetheti csak nyel. vét felénk. Hám érsek hazaáruló utó­da börtönben ül. A bíboros haramiák, a koronázott tolvajok nem sanyar­gatják már a magyar népet. Saját népe tiporta el a cárt. aki megfojtot­ta a magyar forradalmat. S n zsarno­kaitól megszabadult orosz nép pusz­tította el és zavatta világgá a mi el­nyomóinkat is és osztotta meg né­pünkkel vérrel kiküzdött legdrágább kincsét, a szabadságot. A világsza­badság vörös zászlaja diadalt ara­tott Európában és Ázsiában. A szabad magyar haza nincs többé egyedül. Európa keletére nem nehezedik többé a Szent Szövetség éjtsznkája. Nem magunkrahagyatva járunk a hal-adás útján, hanem a szabad és szabad­ságért küzdő tlépek megszámlálhatat­lan százmillióinak oldalán.“ Jelentjük Petőfi Sándornak, hogy nemcsak élni tudtunk, hanem jelen­leg is élni tudunk a szabadsággal, amelyért száznégv esztendővel ez­előtt* ő is vérét hullatta a segesvári csatatéren ... Pusztai József Rövid külpolitikai hírek SZÓFIA A Hellas Press jelenti, hogy az egész görög nép felháborodással fo­gadta a Papagosz-kormány új fa­siszta sajtótörvényét. Passzalidisz, az EDA elnöke, Sza- lonikiben nyilatkozatot tett a sajtó- törvénnyel kapcsolatban s ebben rá­mutatott arra, hogy a sajtószabad­ság eltiprása a kormány gyengesé­gét bizonyítja, mert a kormány más­ként nem tudja elfojtani a nép tilta kozó hangját. A görög nép felhívja a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a nép sza­badságát. PARIS A Le Monde közlése szerint Fran- cine Lefevre, a francia nemzetgyű­lés képviselője levelet intézett Ple­ven hadügyminiszterhez és abban tiltakozott „azok ellen a botrányos módszerek ellen, amelyekkel fiata­lokat toboroznak a francia hadsereg ejtőernyős alakulataiba." A levél rá­mutat arra, hogy az önkéntesek to­borzásával foglalkozó katonai in­tézmények az iskolák környékén ej­tőernyőst ábrázoló plakátokat füg­gesztenek ki a következő felirattal: „Az én hivatásom a verekedés, az én gazdagságom a dicsőség!" Ugyancsak a Le Monde közli, hogy Pleven védelmébe vette azo­kat, akik fiatalokat toboroznak az ejtőernyős csapatokba. PARIS A „Le Monde“ vezércikkében fog­lalkozik a de Gasperi-kormány buká sával. A vezércikkíró rámutat arra, hogy de Gasperi bukásának külpo­litikai következményei kiszámítha­tatlanok. „Az európai hadsereg terve talán halálos csapást kapott ezzel — írja a vezércikkíró. — Bonnban és Washingtonban nagy a nyugtalan­ság. Mindenesetre kétségtelennek lát szik, hogy el kell halasztani a Ba- den-Badenbe augusztus 7-re kitűzött értekezletet, amelyen az európai hadseregről szóló egyezményt aláíró hat ország képviselői vettek volna részt az olasz miniszterelnök elnök­lésével.- BÉCS Július 26-én és 27-én Becsben ülést tartott a mezőgazdasági és er­dőgazdasági dolgozók nemzetközi szakmai szövetségének végrehajtóbi­zottsága. A végrehajtóbizottság meg­vizsgálta a Bécsben 1953. október 24-én megnyíló nemzetközi mezőgaz­dasági és erdőgazdasági konferencia előkészületeinek kérdését. A konferencia napirendjére a kö­vetkező kérdéseket vették fel: A mezőgazdasági és erdőgazdasági dolgozók helyzete és harca gazdasági és szociális követeléseik védelmé­ben, az ültetvényeken foglalkoztatott dolgozók helyzete, a dolgozó parasztságnak nyújtott segítség fokozása a létérdekeiért ví­vott harcban. A végrehajtóbizottság megjegyezte, hogy a dolgozók nemzetközi egysé­ge mind jobban megszilárdul és hogy a konferencia előkészületei so­rán a nemzetközi szakmai szövetség­hez csatlakoztak Japán, Ceylon, In­donézia és Ecuador szakszervezetei. Előkészületek az iráni népszavazásra Teherán (TASZSZ): A Keihan c. lap közlése szerint az iráni minisz­tertanács július 28-i ülésén határo­zatot hoztak a jelenlegi medzslisz feloszlatásának kérdésében tartandó népszavazás rendjéről. A határozat szerint a népszavazás napját mun­kaszüneti nappá nyilvánítják. A népszavazás napját azonban a hatá­rozat nem jelöli meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom