Tolnai Napló, 1953. július (10. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-26 / 174. szám
1958 JÜLTTTS *6 NAPLÓ » A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete közkegyelem gyakorlásáról Népköztársaságunk állami és társadalmi rendjének szilárdsága, eddig elért sikereink, népünknek az 1953. évi május hó 17. napján megtartott országgyűlési választásokon kifejezésre jutott egységes állásfoglalása népi demokratikus államrendünk mellett, továbbá a törvényesség és a fegyelem fokozódó megszilárdulása lehetővé teszi, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa közkegyelmet gyakoroljon. Népköztársaságunk ezzel az elítélteknek lehetőséget ad arra, hogy az alkotmányban biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben «{jenek, s munkájukkal résztvegyenek hazánk építésében és erősítésében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ezért törvényerejű rendeletet adott ki a közkegyelem gyakorlásáról. A rendelet értelmében kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre ítélt. Kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróság jogerősen bármilyen tartamú javító-nevelő munkára ítélt. Szabadságvesztés büntetésük tartamára tekintet nélkül kegyelemben részesülnek a fiatalkorúak, a teherben lévő nők, azok az anyák, akiknek tíz évnél fiatalabb gyermekük van, az ötven évüket betöltött nők és a hatvan évüket betöltött férfiak. A kegyelem kiterjed az előző rendelkezések alá nem eső, meghatározott tartamú szabadságvesztés büntetésre ítéltekre is. a velük szemben kiszabott szabadságvesztésbüntetést egyharmadával kell csökkenteni. Kegyelemben részesülnek a még be nem fizetett összeg erejéig azok, akiket a bíróság főbüntetésként pénz büntetésre ítélt, ha a főbüntetés a jelen törvényerejű rendelet értelmében kegyelem alá esik. a kegyelem kiterjed a kiszabott, de végre nem hajtott mellékbüntetésekre, — ide ■rtve a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés még be nem hajtott részét — is. Ez a kegyelem az ötezer forintot meg nem haladó pénzbüntetés teljes összegére, az ezt meghaladó pénzbüntetésnél pedig ötezer forint elengedésére terjed ki. Kegyelemben részesülnek a mellék Az alkotmányban foglalt alapelvek megvalósítása, valamint a törvényesség fokozottabb érvényesítése érdekében a minisztertanács az alábbiakat határozza: 1. A rendőrhatósági őrizet alá helyezés (internálás) intézménye megszűnik és az erre vonatkozó jogszabályok hatályukat vesztik. 2. A minisztertanács utasítja a belA minisztertanács a dolgozó parasztság fokozottabb megsegítése érdekében határozatot hozott a mező- gazdasági lakosságnak nyújtandó adókedvezményről. A határozat értelmében törölni kell a termelőszövetkezetek, valamint termelőszövetkezeti csoportok tagjainak az 1952. évi december 31-én fennálló összes adóhátraléA Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton tartotta II. teljes ülését, amelyen megtárgyalták a szakszervezeteknek a XVIII. kongresszus óta végzett munkáját és soronkövetkező feladatait. Cseterki Lajos, a SZOT titkárának megnyitó szavai után Kristóf István, a SZOT elnöke tartott beszámolót. A magyar szakszervezetek XVIII. kongresszusa óta öt hónap telt el — kezdte beszédét. — A kongresz- szuson elfogadott szervezeti szabályzat értelmében össz°hívtuk a SZOT teljes ülését, hogy megvitassuk eddigi munkánkat és meghatározzuk a szakszervezetek előtt álló további feladatokat. Az elméit öt hónapban a munkásosztály pártunk vezetésével hősiesen harcolt a szocializmus éníté- séért. a tervek télíésíté'éért Kristóf István rámutatott arra, hogy a szocialista monifaversenv-mozaalom fellendülése jelentős mértékben hoz büntetésként közügyektől eltiltásra ítéltek közül azok, akik szabadságvesztés-büntetésüket már kitöltötték, vagy a jelen törvényerejű rendelet alapján mentesülnek a büntetés alól, feltéve, hogy a közügyektől eltiltás tartama az öt évet nem haladta meg. A kegyelem kiterjed azokra is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott szabadságvesztés-büntetés, illetőleg a fő-, vagy mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette. A kegyelem kiterjed a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéséig elkövetett és jogerős ítélettel el nem bírált azokra a bűncselekményekre is, amelyek a jelen törvényerejű ren delet értelmében közkegyelem alá esnek. A rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságon folyamatban levő ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, ha a bűncselekményre a törvény két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés-büntetést (javító-nevelő munkát), vagy pénzbüntetést állapít meg, továbbá ha a terhelt, amennyiben nő. az ötven életévét, ha férfi, a hatvanadik életévét betöltötte, valamint ha a terhelt fiatalkorú, vagy teherben lévő nő. vagy olyan anya, akinek tíz évnél fiatalabb gyermeke van. Egyéb folyamatban lévő ügyekben a bíróság a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit a tárgyalás során a következő módon köteles alkalmazni: ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádlottal szemben két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés-büntetést. javító-nevelő munkát, vagy főbüntetésként pénzbüntetést kell kiszabni, a büntetést kiszabja, egyben pedig megállapítja, hogy az elítélt a jelen törvény- erejű rendelet alapján kegyelem alá esik és mentesül a büntetés alól. egyébként a bíróság a büntetést kiszabja és egyidejűleg megállapítja, hogy a kiszabott büntetés a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény- erejű rendelet értelmében egyhar madával csökken. A rendelet értelmében mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól és büntetlen előél eiigyminisztert. hogy a rendőrhatósági őrizet alá helyezéseket (internálásokat) legkésőbb az 1953. évi október hó 31. napjáig oldja fel és az internálótáborokat szüntesse meg. 3. A minisztertanács utasítja a belügyminisztert, hogy a jelen minisztertanácsi határozat kihirdetéséig elrendelt kitiltásokat (kitelepítéseket) ugyancsak október hó 31. napjáig oldja fel. kát és nyilvántartott megváltási ár- előlegét (beleértve az 1953. évre kivetett árelőleget is), ha a termelési év befejezése után továbbra is termelőszövetkezeti tagként gazdálkodnak és az 1953. évre kivetett adóikat év végéig megfizetik. Az egyénileg gazdálkodó parasztok 1952. évi december hó 31-én fennálló adóhátralékának 50 százalékát törölni kell. ha a folyó évi zájárult féléves népgazdasági tervünk teljesítéséhez. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozók tudják és látják, hogy felszabadulásunk óta elért minden eredményünk és sorozatos győzelmeink, hazánk szocialista építésének szervező és lelkesítő ereje a Magyar Dolgozók Pártja. A Szovjetuniótól kapott drága kincsünk: szabadságunk birtokában, s Szovjetunió állandó és önzetlen segítségével pártunk a marxizmus-le- linizmus tanításainak birtokában ve zette és vezeti a munkásosztályt, dolgozó népünket a felemelkedés győ zelmes útján. Ezután arról beszélt Kristóf István, hogy a kongresszus óta eltelt tiő legfontosabb belpolitikai eseménye pártunk Köz-v-vo; ge június 27—2íi-i ülésének határozata és enn“k óján az országsvű lésen elfogadott új kormánypro- zramm. Pártunk Központi Vezetősége határozatát, a kormány által azóta tűnek kell tekinteni azokat, akik büntetésüket a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéséig kitöltötték vagy e törvényerejű rendelettel közkegyelemben részesülnek, feltéve, hogy a kiszabott szabadságvesztésbüntetés az öt évet nem haladta meg. A jelen törvényerejű rendeletet a katonai büntető eljárás alá vont személyeknél is alkalmazni kell. azzal az eltéréssel, hogy a katonai személyek szabadságvesztésük felére részesülnek kegyelemben. A közkegyelem nem terjed ki azokra, akiket a bíróság háborús, vagy népellenes bűntett, a népi demokratikus államrend, vagy Népköztársaság megdöntésére irányuló bűntett, továbbá hűtlenség, vagy tiltott határátlépés bűntette, valamint gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, vagy erőszakos nemi közösülés bűntette miatt ítélt el. továbbá azokra, akiket a bíróság társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény miatt öt évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre, vagy öt éven belül a társadalmi, vagy az állampolgárok tulajdona ellen elkövetett bűncselekményéért többízben elítélt. Ha jelen törvényerejű rendelet rendelkezései alapján közkegyelemben részesülő személy a rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül újabb bűncselekményt követ el, a kegyelem hatályát veszti és az ilyen személlyel szemben a kegyelem útján elengedett büntetést végre kell hajtani. A kegyelem kiterjed a kihágási eljárás alá vont, illetőleg a kihágási bíróság (pénzügyi hatóság, vámhatóság) által elítélt személyekre is. a fniyamatban lévő kihágási ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, a kihágási bíróságok által elítélt szemé- ’yek pedig mentesülnek a végre nem hajtott büntetés alól. A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter. a Honvédelmi miniszter, a pénzügyminiszter. az igazságügyminiszter. a bel- és külkereskedelmi miniszter é- a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze gondoskodik. 4. Ez a határozat nem érinti az egyes városokban (községekben) való letelepedés engedélyhez kötéséről szóló jogszabályok hatályát. Az egyes városokban (községekben) való letelepedés engedélyhez kötéséről szóló jogszabályok azokra is alkalmazandók, akikkel szemben a kitiltást a jelen határozat értelmében fel kell oldani. esedékes adójuk mellett a hátralék másik ötven százalékát december 3) '% megfizetik. Megválzszwiek 3 Hrp öz’teág Legfelsőbb B róséga elnökei A Népköztársaság Elnöki Tanács VIolnár Erik elvtársat a Magyat Vépköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökévé megválasztotta. megtett intézkedéseket a munkás- osztály, egész dolgozó népünk megnyugvással és bizalommal fogadta, azért, mert ezek a rendszabályok a munkásosztály és a dolgozó tömegek érzéseit, vágyait igényeit fejezik ki. A párt Központi Vezetőségének határozatai alapján a kormány- ■»rogrammban ismertetett intézkedő :ek egybeesnek a munkásosztály, hálánk dolgozóinak érdekeivel. Ezér‘ a SZOT teljes ülése, a szervezett dől 'ozók nevében szükségesnek tartja ájeienténí, hogy a magyar szak- izervezetek egyetértenek, helyeslik 's a legmesszebbmenőkig támogatók a párt Központi Vezetősége ha- ározatát és ennek alapján az or- ;zággyűlésen ismertetett kormányogrammot. Mindent el fogunk követni, hogy megvalósítsuk, mert tudjuk és meg agyunk győződve arról, hogy a razdasági politikánkban történt vál- ozás a dolgozó nép, elsősorban a nunkásosztály életszínvonalának, va- -amint szociális és kulturális szükségletei fokozottabb kielégítését, szakadatlan emelkedését szolgálja, A magyar szakszervezetek a szocializmus építéséhez szükséges segítői, támaszai voltak és maradnak pártunknak. A szakszervezetekre, mint a munkásosztály szervezeteire, az a kötelezettség hárul, hogy mozgósítsák tagjaikat az állami tervek maradéktalan teljesítésére, másfelől védjék a dolgozók közvetlen érdekeit. A magyar szakszervezetek ma fő feladatuknak tekintik a dolgozók mozgósítását a párt Központi Vezetőségének határozata és a kormány- programm maradéktalan végrehajtására. Pártunk Központi Vezetőségének határozatát azonban csak úgy tudjuk a magunk területén végrehajtani, ha megerősítjük és megszilárdítjuk a szakszervezetek kapcsolatát a munkások, alkalmazottak és értelmiségi dolgosok széles tömegeivel. A szakszervezetek XVIII. kongresszusa óta eltelt időben a szak- szervezetek kapcsolata a dolgozókkal alig javult, Lényegében azok a hibák, amelyeket a szakszervezeti munkával kapcsolatban felvetettünk, ma is fennállnak és akadályozzák az előttünk álló feladatok eredményes megoldását. A szervezettség és a tagdíjfizetés terén meglévő hiányosságok azt mutatják, hogy szakszervezeteink munkája a politikai meggyőzés és felvilágosítás terén gyenge, hogy nem folyik állandó, következetes harc a szakszervezetek tömegbefolyásának kiszélesítésére, hogy a dolgozók egy részénél nem alakult ki a ragaszkodás és szeretet a saját szakszervezete iránt, hogy nem érzik még ’léggé magukénak a szakszervezetet. Kristóf István ezután több jelenségre mutatott rá, amelyek a dolgozókkal való kapcsolat gyengeségét tükrözik, majd így folytatta: A SZOT vezető szerveinek és vehetőinek a jövőben sokkal nagyobb és gyakorlatibb segítséget kell ad- niok az egyes szakszervezetek vezető szerveinek és vezetőinek, az ’gyes szakszervezetek területén jelentkező sajátos problémák megoldásához, A SZOT-nál lévő hibák fokozottabban megtalálhatók egyes szak- szervezeteknél. a szakszervezetek megyei tanácsainál és az üzemi zervezeteknél is. Ezzel kapcsolatban szóvá kell tenni a Központi Vezetőségnek és a szakszervezetek megyei tanácsainak gyakran formális működését. — A szakszervezetek többségénél az elmúlt évben általában csak kétízben tartottak központi vezetőségi üléseket. A baranyamegyei SZMT pedig egy éven át nem hívta össze a tanácsülést. Ez a választott felső szervek mélységes lebecsülését jelenti. Ideje, hogy végre helyreállítsuk a központi vezetőségek megcsorbult tekintélyét és az egyes szakszervezetek valóságos irányító szerveivé ’tegyük őket. A kollektív vezetés teszi lehetővé a megfelelő elvi színvonalon álló gyakorlati határozatok kialakítását, az alsó szervek eleven vezetését, a határozatok végrehajtásának kollektív. rendszeres, operatív ellenőrzését. Kristóf István ezután hangsúlyozta. hogy szándékosan elsősorban a hibákról beszélt a vezetés kérdéséül kapcsolatban. Hiba lenne azonban nem látni, hogy ezrével és tízezrével vannak jól dolgozók, lelkes, fáradhatatlan aktivistáink. — Megemlíthetem néldául Eperjesi elvtársat, — mondotta, — a DI- mAVAG szakszervezeti bizottságának elnökét. — Ebben a gyárban a zakszervezeti bizottság és az üzemi izottságok betöltik a vezető irányító zerv funkcióját, a munkaverseny jó tervezése mellett törődnek a dolgo- ókról való gondoskodás kérdéseivel Hasonló jól dolgozó elvtársakról is beszélhetnénk, mint pl. Varga Margit elvtársnőről, aki a győri Pamutszövő bizalmija és a textilipar legjobb bizalmiia címet kanta meg, vagy Molnár Frigyes műhelybizottsági elnökről a Telefongyárból és még sok más szakszervezeti aktivistáról. Rátértek a szakszervezetek előtt ’ló feladatokra, amelyeknek elvégzése szükséges ahhoz, hogy a Központi Vezetőség határozatát sikereden végrehajtsuk. A magyar szakszervezeteknek az dott helyzetből kiindulva, sokolda- 'ú politikai felvilágosító munkát kell '’gezn’ök a d’1c,ozó tömegek között és mozgósítsuk a dolgozókat, megmagyarázva a párt politikájában bekövetkezett változás lényegét és mozgósítani a dolgozókat a Központi Vezetőség határozatában és a kormány programmjában kitűzött ’élők maradéktalan megvalósítására A Programm meg valósít? sá “ ’ k o1- sődleges feltétele, hogy az iparban s mezőgazdaságban szélesen bontakozzék ki a szocialista verseny, hogy gyorsan és eredménv‘-«en végezzék az aratás és eséplés munkáját, hogy dolgozó népünk élelemmel való ellátásának biztosítása érdekében parasztságunk öntudatosan teljesítse beadási kötelezettségét. Egy pillanatra sem szabad megtorpanni, hanem még jobban, mint eddig, harcolni kell azért, hogy bányáink elegendő szenet, kohóink több jóminőségű vasat adjanak az országnak, hogy üzemeink nap. mint nap új munkasikerekről számolhassanak be. A politikai nevelőmunka eszközei vei kell harcolni minden olyan kísérlet ellen, amely akár túlzott igények támasztásával vagy a munka- fegyelem meglazításával igyekszik meggátolni, vagy akadályozni gazdasági intézkedéseink sikeres végrehajtásét. Egész munkásosztályunk szeme ezekben a napokban a falu felé fordul és soha nem látott érdeklődéssel figyeli azt a nagyszerű helytállást, ■amelyet kenyerünk biztosításáért az aratás, a behordás és a eséplés nagy munkájában tanúsítottak. — Köszönet és hála szól a munkásosztály részéről az olyan munkahősök felé. mint Háy József, a mohácsszigeti állami gazdaság traktorosa, aki már kétszáz százalék fölött jár, vagy Horváth Ferenc, a kün- gősi állami gazdaság traktorosa, aki ugyancsak kétszáz százalékos teljesítménnyel jár az élen. Külön meg kell dicsérni a vértesaljai állami gazdaság cséplőcsapatát, amely háromszázötven százalékos teljesítményével eddig még nem látott országos rekordot ért el. Kristóf István ezután arról beszélt, hogy igen sok helyen tapasztalható még, hogy a szocialista verseny feladataival nem foglalkoznak megfelelően. A verseny lendülete még jelenleg is messze a követelmények mögött van. Fel kell számolni minél gyorsabban ezt a pasz- szívitást. A bizalmiak, műhelvbizottségi elnökök — az öntudatos munkásokra ámaszkodva — azonnal lépjenek fel a fegyelmezetlenekkel, a lógósokkal szemben. Hassanak oda a szakszervezeti vezetők. hogy maguk a becsületesen dolgozók ítéljék el azokat, akik akarva vagy akaratlanul, de magatartásukkal. fegyelmezetlenségükkel akadályozzák vagy megnehezítik azoknak az intézkedéseknek végrehajtását, amelyek az egész dolgozó nép életkörülményeinek megjavítását szolgálják. A munkafegyelem megszilárdítása most a legfontosabb feltétele annak, hogy a párt határozata és a kormányprogramm sikeresen megvalósuljon. A szakszervezeti bizottságok, üzemi bizottságok és bizalmiak harcoljanak az adminisztratív módszerek felszámolásáért, a dolgozókkal való lélektelen bánásmód ellen. A szakszervezetek feladata, a válr laiatok közötti és üzemen belüli, a műhelyek, munkahelyek, műszakok és brigádok közötti szocialista verseny mindennapi, gyakorlati szervezése és vezetése azon túlmenően, hogy szeivezik az egyéni versenyt, Mind a negyedéves üzemi és vállalati célkitűzések meghatározásánál, mind pedig a dolgozók havi felajánlásának megtételénél az eddiginél lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a termelékenység emelésére, a selejt, az önköltség csökkentésére, a minőség javítására, a bányákban pedig a fejteljesítmények növelésére. A kollektív szerződésről szólva Kristóf István rámutatott, hogy a most érvényben lévő üzemi kollektív szerződések ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy ezekben egy sor munkavédelmi, a dolgozók szociális, és kulturális szükséglete kielégítését szolgáló vállalás és kötelezettség nincs végrehajtva, annak ellenére, hogy ezeket kisebb beruházással az üzem belső erőforrásaiból meg lehetett volna valósítani, A legtöbb helyen nem ellenőrzik a kollektív szerződést. sőt s2é~nos helyen az ÜB-tagok és felelős műszaki és gazdasági vezetők nem ismerik a kollektív szer- ződést. A párt és a kormány programm- ja különös súllyal húzza alá a kollektív szerződések betartásának és betarttatósának kérdését, A kollektív szerződések nem váltak az üzem, illetőleg a szákszervezeti munka alapjává, mint ahogy ezt a párt határozata megjelölte. A SZOT teljes ülése javasolja a szakszervezeteknek, hogy a maguk területén vizsgálják felül az érvényben lévő kollektív szerződéseket, ahol annak szüksége mutatkozik egészítsék ki azokat és törőd,;enek azzal, hogy a kollektív szerződések minden egyes pontját a szerződősek lejártáig pontosan végrehajtsák..Min den egyes szakszervezeti vezető érez-, ze felelősségét a kollektív szerződés sei szemben. A magyar szakszervezetekor“ megtisztelő kötelessége a dolgoz“ anyagi jólétével való mindennap1 foglalkozás. • • . (A SZOT teljes ülésének ismertetési''' a keddi számban folytatjuk) A minisztertanács határozata az internálás intézményének megszüntetéséről és a kitiltások feloldásáról A minisztertanács határozata a do gozó parasztságnak nyújtandó adókedvezményekről A Szakszervezetek Országos Tanácsának teljes ülése Kristóf István elvtárs beszámolója
