Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-26 / 148. szám

NAPLÓ 1953 JUNI US 26 KÍLAHILlTlIiál HiKEK Berlin (MTI): Erich Nölting szo­ciáldemokrata szövetségi gyűlésben képviselő nyilatkozatban követelte, hogy a Schuman-terv főhatósága nyújtson ötmilliárd márka hitelt Nyugat-Németország hadiiparának kibővítésére. Nölting kijelentette, hogy az ilyen befektetések „mindig kifizetődnek." * Mint a Reuter iroda jelenti, a del- koreai nemzetgyűlés szerdán úgy határozott, hogy vasárnapra maga elé idézi Pak Tu Csínt, az úgyneve-' zett délkoreai kormány miniszterel­nökét s a kormány három másik tagját, hogy magyarázzák meg: „Mi­ért sértette meg Ui Szín Man az ENSZ hatáskörét, amikor szabadon- bocsátotta a nem-kommunista észak koreai hadifoglyokat." \ jelenlévő száz képviselő közül 78-an szavaztak a miniszterek meg- idézése mellett, 22-en pedig tartóz­kodtak a szavazástól. Róma (TASZSZ): A „l'Unita" közli, hogy a torinói fellebbviteli bíróság hatálytalanította a France­sco Moranino kommunista parla­menti képviselő ellen 1952 január 22-én kiadott letartóztatási paran­csot. Moranino ellen a keresztény- demokraták követelése alapján ad­tak ki letartóztatási parancsot, mert pari izánosztag parancsnokaként ha­zafias tevékenységet folytatott. A „l'Unita" közli továbbá, hogy Pármában 50 ezer főnyi tömeg tün­tetett abból az alkalomból, hogy odaérkezett Dante Gorreri, a parti­zánmozgalom kiváló részvevője, akit június 22-én bocsátottak szaba­don. Luigi Longo, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárhelyettese Pár mában mondott beszédében üdvözöl­te a dicső partizán szabadonbocsá- íását és leleplezte a kormánynak a partizánok elleni hazug intrikáit. Mászások vüápeile a ftaÉerg-^aspár m an A TASZSZ jelenti Londonból: Amint a Daily Wprker közli, Ang­lia minden részéből rengeteg tilta­kozás érkezik a szerkesztőséghez a Rosenberg-házaspár kivégzése miatt. A Daily Worker megírja, hogy sok olvasója felháborodással nyilatko­zik e gyalázatos gaztettről és büsz­ke a Rosenberg-házaspár bátorságá­ra. Sok olvasó javasolja, hogy léte­sítsenek nemzetközi segélyalapot a Rosenberg-házaspár hátramaradt hozzátartozói, Julius Rosenberg idős anyja, valamint Michael és Robby Rosenberg javára. Az amerikai hatóságok kegyetlen­lége elleni tiltakozások között van az a levél, amelyet Hamburgban szolgálatot teljesítő 15 angol kato­na írt alá. Az Ui Kína hírügynökség jelenti Uj-Delhiből: A „Szvadhinata“ című indiai lap június 21-én nagy elismeréssel em­lékezik meg az ártatlan Rosenberg- házaspárról és a többi között hang­súlyozza: ..A viiág vértanúinak aranyba vésett névsorára most két új név került: Julius és Ethel Ro- senberg." A koreai nép barcsiunk liarinailík évfordulója Fhenjan (TASZSZ) Június 24-én Phenjarban gyűlés volt az amerikai- angol intervenciósok és liszinmanis- ták ellen vívott harc harmadik év­fordulójával kapcsolatban. A gyűlésen megjelent Kim Du Bon. Pak Den Aj, Csoj Jon Gén, valamint a Koreai Munkapárt és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság más vezetői. A beszámolót Csoj Csőn Hek. a koreai néphad­sereg politikai főcsoportjának veze­tője tartotta. India szerepe és jelentősége a mai nemzetközi helyzetben Mazihar Ali Khan, a ..Pakistan Times" szerkesztője mondotta a Bé­ke Világtanács ülésén: ,,Bármit tervezzen vagy tegyen a kormány, Pa. kiszián népe elhatározta: nem engedi meg, hogy idegen katonaság lépjen ismét az ország földjére és abba sem nyugszik bele, hogy fiaink vérét gonosz érdekekért ontsák ki.“ E távoli indiai ország békehar cosainak küldötteit városunkban üdvözölhetjük. Elhozzák magukkal a békéért harcoló indiai dolgozók millióinak harcos üdvözletét, s elviszik magukkal szocialista hazánk építésének, nagyszerű eredményeinek hírét, hogy elmondhassák otthon, mit érhet el egy felszabadult nép, ha elkergette elnyomóit. A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat ez alkalomból az alábbiakban ismerteti a ..Dunántúli Napló1 olvasóival India jelentőségét a mai nemzetközi helyzetben. A iiQíeai néptotfssreii föpsrgRCsnoksáiánaH liiva'a'os közleménye a koreai-kínai népi erőknek a háború három eszíentíe e a all eléri eredményei!öi Phenjan (Uj Kína) A koreai nép­hadsereg főparancsnoksága a koreai néphadseregnek és a kínai népi ön­kénteseknek a koreai háborúban ed­dig elért eredményeiről az alábbi hivatalos közleményt adta ki: A kor<fai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek az amerikai és an­gol agresszív fegyveres erők, vala­mint a liszinmanista zsoldos csapa­tok ellen vívott háború három esz­tendeje alatt a következő eredmé­nyeket érték el: Megsemmisítettek, . megsebesítet­tek és foglyulejtettek 989.391 ellen­séges katonát. Ezek közül 380.773 amerikai, 580.644 liszinmanista zsol­dos és 27.974 más nemzetiségű. A koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek a többi között zsák­mányoltak 327 harckocsit, 8987 mo­torosjármüvet. 145 péncélgépkocsit. tíz repülőgépet. 5879 különböző űr­méretű, tüzérségi, .tömeget, 110.238 különféi'é mintájú''1-’ Énás fegyvert, 4648 távbeszélő- és rádiókészüléket, több mint 300 000 különböző űrmé­retű tüzérségi gránátot, több tízmil­lió más lőszert és több mint 150.000 kézigránátot. Elpuszítottak, illetve megrongáltak a többi között 2.575 harckocsit, 3.825 motorosjárművet és 1.188 különböző űrméretű tüzérségi löveget. Elsüllyesztettek 163 ellenséges ha­dihajót, 93-at pedig megrongáltak. Lelőttek 5.431 ellenséges repülőgé­pet és 6.033-at megrongáltak. Aratnak a Szovjetunióban is Nagv ..ndülettel folyik a Moldvai SzSzK-ban lévő Dimitrov-kolhoz földjein a gabona betakarítása. Szovjct-Turkméniában a kolhoz-parasztok a mezei munkák idején mezes szállásokon laknak, ahol minden megvan abhoz, hogy kultúráltan tölt­sék pihenőidejüket. A képen: reggeli a Csardzsou-teriileti „Kirov“-kol- hoz 1. számú brigádjának mezei szállásán. A Kínai Népköztársasággal hatá­ros India hazánknál több, mint négy venszerte nagyobb területén az em­beriségnek több. mint egyötöde, 420 millió ember él. A hatalmas terület földrajzilag öt különböző részre osz­lik: a mintegy 800 méter magasság­ban fekvő dekkáni fennsíkra — ahol a legtöbb természeti kincs található, — a forró éghajlatú, termékeny ta­lajú Gangesz és Brahmaputra fo Ivók völgyére, Pandzsábra, vagyis az „ötfolyamvidéke“, a sivatagos beludzsisztáni fennsíkra és a Hima­lája vidékére, melynek északi részén 8.000 méteres hegyek merednek az égnek. A régi India mesés gazdaságáról volt híres. A mai India egész társa dalmi és gazdasági helyzete magán viseli a hosszú angol gyarmati ura­lom bélyegét. Az első gyarmatosítók, a portugálok kiűzéséért a franciák és az angolok között folytatott harc­ból 1757-ben Anglia került ki győz­tesen, megalapozva ezzel indiai ural­mát és egyben a világuralmát is. Az angol gyarmati uralom végzetes hatással volt Indiára. Szétzúzták a faluközösségeket, mesterségesen meg teremtették a feudalizmust, meg­semmisítették a kiterjedt öntözőmű­veket és felszámolták az árucikkeik beözönlését gátló nagy kézműipari városokat. Az időközben megalakult Brit-Keletindiai Társaság kíméletle­nül kirabolta az országot, s csak jóval később kezdte az országot bu­sásan jövedelmező piacának tekinte­ni. Az Indiában befektetett angol tőkét, melyet az indiai nép kirablá­sával teremtettek elő. India szám­lájára írták s ilymódon évente a ..tartozás fejében“ mintegy 140—150 millió fontot zsaroltak ki Indiából. A nemzeti mozgalom kialaiiu'ásál m nden eszközzel gátolták. Féltek, hogy India nemzeti öntudat­ra ébred és kialakul az önálló állam megteremtését célzó nemzeti mozga­lom. Évszázados gyarmati elvük „oszd meg és uralkodj“ alapján mes­terségesen is szították a vallási el­lentéteket, egymás ellen uszítva a hindukat és muzulmánokat. Fenn­tartották az évezredes kasztrend­szert, s állandóan hangsúlyozták, hogy ez „az indiai élet megváltoztat­hatatlan törvénye”. A kasztrendszer eredete az indiai őslakókat i. sz. előtt 2000 és 1.500 között meghódító árjákig nyúlik vissza és összefügg az ugyanakkor kialaKult brahmán vallással. A kasztrendszer több, mint 200, foglalkozási alapon kialakított, egymástól szigorúan elzárt kasztot jelent, amelyek egyikéből nem lehet a másikba átjutni. Például kőfaragó fia maga is csak kőfaragó lehet és feleségül is csak kőfaragó lányát veheti el. Aki vét a kasztrendszer törvényei elien, azt kizárják és utó­daival együtt kasztnélkülivé, páriává iesz. A páriák India legeltaposottabb rétege, a legnehezebb munkára al­kalmazzák őket. Az egyik kasztból a másikba való átjutás lehetetlen* sége kizárja a fejlődés, tanulás min­den lehetőségét. A gyarmatosítók akarata ellenére is a kasztrendszer ma már darabokra hullott, mert pél­dául a gyárakban egymás mellett kényszerül dolgozni a bramin és a pária. így igazolódtak be Marx sza­vai: „A modern ipar fel fogja bom­lasztani a hagyományos munkameg­osztást, márpedig ezen alapulnak az indiai kasztok, India haladásának fő kerékkötői.“ A múlt század vége felé néhány kisebb ipari vállalat megalapításával született meg az indiai nemzeti ipar és vele együtt a nemzeti burzsoázia, melyeknek a gyarmatosítókkal ellen tétes érdekeik voltak. Noha csábí­totta az indiai burzsoáziát a nem­zeti függetlenség, mégis félt a tö­megektől, s ezért inkább megalku­dott az angol imperializmussal. Sztá­lin elvtárs írta, nem sokkal az Ok­tóberi Szocialista Forradalom után: „Az indiai burzsoázia leggazdagabb és legbefolyásosabb része jobban fél a forradalomtól, mint az imperia­lizmustól, pénzeszsákjának érdekei neki előbbrevalók, mint hazájának érdekei, és ezért a leghatározottab­ban átáll a forradalom engesztelhe­tetlen ellenségeinek táborába és blokkot alkot az imperializmussal saját országának munkásai és pa­rasztjai ellen.“ Sztálin elvtárs lát­noki szavai teljesen beigazolódtak a Szovjetuniónak a második világhá­borúban aratott győzelme után, ami­kor az indiai nagyburzsoázia vezető képviselője, Nehru. szövet­ségre lépett az imperializmussal az indiai munkások és parasztok ellen. 5 Nsqv OWberi fcrreda om hafa'mas változás! hozoif az ind ai nemzeti mozgalomban. Az orosz proletáriutás győzelme megnyitotta Kelet népei előtt a fel- szabadulás útját. A gyarmati és fél­gyarmati népek megtanulták, hogy csak a munkásosztály és annak pártja vezetésével, a marxizmus-le- ninizmus tanításával felvértezve ráz­hatják le a gyűlölt gyarmatosítók és belső szövetségeseik igáját. A munkásosztály 1920—22-ben már ön­álló politikai erőként lépett fel, s 1933-ban hivatalosan is megszületett a kommunista párt. Sztrájkok és tö­megmozgalmak tiltakoztak a gyar­mati kizsákmányolás ellen, de Gan­dhi megrettenve a tömegek forradal­mi erejétől, elárulta a mozgalmat s a Nemzeti Kongresszusi Párt le- paktált az angol imperialistákkal. Az Indiai Kommunista Párt hősie­sen harcolt, de a nagv üldöztetések következtében (1934-től 1942-ig ille­galitásban volt) nem tudta Gandhi­nktól elhódítani a nemzeti mozga­tom vezetését. A második világháború során csak a japán fasizmust szétzúzó Szovjet Hadsereg mentette meg Indiát is a fasizmus borzalmaitól, hova Szub- hasz Csandra Bosze-féle japán ügy­nökök akarták vezetni India népét. A háború után Szovjetunió győ­zelme, a gyarmati és félgyarmati or­szágok nemzeti felszabadító mozgal­mainak előretörése, a brit biroda­lom meggyengülése az indiai népi* mozgalom fellendülése az angol im­perializmust indiai politikájának megváltoztatására kényszerítette. El­határozták, hogy India „független“ állam lesz. úgy hogy ez biztosítsa számukra 1) India gazdasági kizsák­mányolását, 2) az ország feletti stra­tégiai uralmat és 3) olyan politikai rendszer fenntartását, mely számuk­ra mindezt lehetővé teszi. 1947 aug. 15-én Indiát vallási alapon két do- miniumra osztották szét, Pakisztánra és Hindosztánra. A szétosztás követ­keztében össze nem függő területek­ről 12 millió ember kényszerült la­kóhelye elhagyására. A vallási fana­tizmus által kiváltott népvándorlás következtében több. mint 3 millió ember pusztult el. A nyolcvan millió lakosú Pakisztán két részből áll, a nyugatiból és a keletiből, amelyet légvonalban több, mint ezer kilo­méter választ el egymástól. Az In­diai Kommunista Párt a látszatfüg­getlenség és az ország kettészakítá- sa után nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozta: „India szét darabolásának új angol terve két­ségbeesett lépés a szabadságmozga­lom ellen, amely az ország egészé­nek függetlenségéért harcol... Mountbatten alkirály tervének nem „India elhagyása“ az igazi célja, hanem az, hogy a gazdasági és ka­tonai ellenőrzést, amilyen mérték­ben csak lehet, továbbra is angol kézben tartsa.“ ß ma* India: dúsga?daq ország és mégis a nyomor országa. A mai India az éhínség, a gyer­mekmunka, az egészségtelen lakások országa. India természeti kincsei szinte egyedülállóak a világon, en­nek ellenére nem fejlesztik erőforrá saikat, elmaradott ország fejletlen iparral. Az indiai néptömegek ször­nyű nyomorban élnek, a mezőgaz­dasági munkás átlagos évi keresete a mi pénzegységünkben kifejezve 100 forint. Tízmilliókat pusztít az éhínség, a textilgyárakban 5—10 éves gyermekek dolgoznak, az ipari munkások gyakran tized-huszadma- gukkal laknak egy kis viskóban. Az imperialisták hazug meséket tálal­nak a túlnépesedésről. Azt állítják, hogy India földje nem tudja eltar­tani a lakosságot. Ezzel szemben a földeknek alig egyötödét művelik meg, a parasztságot szörnyű terhek sújtják, nem tud piacra termelni. India központi kérdése éppen ezért a földkérdés. Amikor 1947-ben Indiában hata­lomra jutott Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Nemzeti Kongresszusi Párt kormánya, fűt-fát Ígért a népnek. Megcsillogtatta előttük a földreform reményét, a földbérek csökkentését, a fejedelmek hatalmának korlátozá­sát. az imperializmus gazdasági pozíciói elleni harcot. Mindebből semmi sem lett. Nehru kormánya, azt Ígérte, hogy hivatalosan kilép az angol birodalomból és olyan demo­kratikus kormányzatot valósit meg, amelyben az alkotmány biztosítja a dolgozók elidegeníthetetlen jogait. Ehelyett 1949 áprilisi londoni domi- niumi miniszterelnöki értekezleten Nehru bejelentette, hogy India to­vábbra is a brit birodalom tagja marad, tehát még ezzel is alátá­masztotta a tényleges függést. Al­kotmánya csak látszatalkotmány. A költségvetés 80 százalékát a Pakisz­tánnal szemben fenntartott hadsereg re és az óriási bürokratikus elnyo­mó apparátusra fordítja. A felszabadító harc iránytűje: az Uj Programm. Az indiai nép a má­sodik világháború után saját példá­ján és különösen a szomszédos or­szágok példáján mérhette le, mit je­lent a gyakorlatban a Szovjetunió vezette béketábor és az USA vezette háborús tábor politikája. Washing­ton aljas módon kihasználta az in­diai tömegek éhezését és a gabona­szállítások ellenében uralma kiszé­lesítését követelte. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság önzetlenül sietett az éhezők segítségére. Az in­diai százmilliókra páratlan hatással volt a Kínában végbemenő forradal­mi változás. Az érlelődő forradalom hulláma söpört végig az országon. Nehru hadserege a Kuomintang- hordák nyomdokába lépett, s több mint 50.000 parasztot bebörtönöztek, 13.000 dolgozót agyonlőttek, vagy megsebesítettek páni félelmükben. A Kommunista Párt a népi mozga­lom új fellendülésének e szakaszá­ban részletes programmot dolgozott ki a nemzeti felszabadító harc ki- szélesítésére és a győzelem előfelté­teleinek biztosítása érdekében, mely a népi demokratikus átalakulás programmja. E Programm helyessé­gét bizonyítják az indiai választá­sok, amelyek 1951 végén kezdődtek, s a múlt év februárjában értek vé­get és amelyekből a Kommunista Párt, mint az ország második leg-, nagyobb pártja került ki. ß Krmmunisia Pál, mini az ország legnagyobb ellenzéki pártja a választások után fokozza harcát a nemzeti függetlenségért és a békéért. Bombayban. Madraszban, Kalkuttá­ban hatalmas tüntetéseken követel­ték a koreai háború beszüntetését, a baktériumfegyver betiltását s or­szágszerte készültek az ázsiai és csendesóceáni országok békeértekez­letére, a bécsi Béke Világkongresz- szusra és a budapesti Béke Világ­tanács üléseire. Az indiai nép harcát bátorítja és ’elkesíti a koreai nép és a kínai ön­kéntesek hősies küzdelme a fasiszta amerikai agresszor ellen, a béke or­szágaiban folyó hatalmas kommu­nista és szocialista építkezések. Az indiai kommunisták, az indiai dolgozók érzik nagy felelősségét a békefront ázsiai szakaszának meg­szilárdítása terén. Újabb harcok és győzelmek felé indulnak az Uj Prog­ramm lángoló felhívására. India né­pe, a munkásosztálynak, Marx-En- gels-Lenin és Sztálin tanításai által vezérelt Kommunista Pártnak veze­tésével, szoros szövetségben a sok­milliós parasztsággal, valóra fogja váltani a programmot. Ázsia népei, amelyeknek élén a nagy kínai népi demokrácia halad, most azért harcolnak, hogy megsza­baduljanak az imperializmustól. In­dia az utolsó nagy félgyarmati füg­gőország Ázsiában, amelyet az el­nyomók még mindig fosztogatnak és kizsákmányolnak. Az Indiai Kom munista Pártnak az a meggyőződése, hogy India is elfoglalja majd helyét a világ nagy nemzetei sorában, mint győzelmes népi demokratikus or­szág, és elindul a béke, a virágzás és a boldogság útján. Pakisztán népe is szenvedélyesen gyűlöli az angolokat, de gyűlöli az amerikai imperialistákat is. Pesha- warban, Lahore és Karacsi munkás- negyedeiben feliratok jelennek meg a falon... Ezek így szólnak: „Ve­gyetek példát a forradalmi Kínáról!“ B. J. A DISZ Központi Vezetősége vörös vándorzászlót alapított A DISZ Központi Vezetősége vö­rös vándorzászlót alapított. A ván­dorzászlót évenként három alkalom­mal azoknak az üzemi DlSZ-szerve- zeteknek adja át, amelyek a leg- mai eredményesebben mozgósították a munkásifjúságot, mint rohamcsapa­tot a szocialista építés feladataira. A vándorzászlót a DISZ Központi Vezetősége első alkalommal 1953. augusztus 20-án adja át a leaiobb üzemi DISZ-szervezeteknek. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom