Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-24 / 146. szám

1953 JÜNIUS 24 N Ä P LÓ 3 Ki A FELELŐS a lengyelt 1 Petőfi tszcs gyenge munkájáért? A lengyel! Petőfi tszos-n-eéí rossz híre van a községben. Gyair fan ha'* lami, hogy még mindig veteken leg­alább 30 hold földjük, na/jyon le" maradtak a mezőgazdasági inunk ála­tokkal. A 35 hold tengeri/lói mind­össze 1 holdat kapáltak meg. Az 5 hold ricinusuk 10 hold t /zójabaibjuk sem látott még kanál. — ezért most olyan gazos, hogy a ..kultúr­növényt“ alig lehet kör fje megtalál" ni. A 30 hold lucerna szén.a behor- dását még csak most /kezdték meg,' holott már másodszor , /kellene ka­szálni. , ... Szükségszerűen köy/í/dkezilk a kér-, dés: mi az oka hogy . ilyen gyengén dolgozik ez a tszcs? A helyi tanács elnöke Kessler Máty ás , e'wtárs erre így válaszolt: —■ ..h'imc&enek maga helyi adottságok.“ Pe ha mélyebben nézünk a tszcs élelf.lbe, kiderül, hogy nem a h,:lyi adott-s ágokkal van a baj. mert hiszen /minden községben megvan a Lehetó.sjfg. száz és száz tapasztalat alapjá/.i:, a tszcs jó mű" ködösére. Itt inhóbb a járási szer­vek, elsősorban u tanács és a párt- bizottság felelőtlenségében, a te- íveli gépállomást rossz munkájában kell keresni a hibák okait. Párttitkár nincs a csoportban, az 5 párttag irányitó nélkül van, párt" életet a ezerve;jeti szabályzat ellené­re sem élniük. Amikor felvetődött a kérdés: mikor volt párttiaggyűlés a tszcs-ben, Varga Miklós elvtárs így válaszolt: r- /Azt meg só tudom mon­dani, mórt olyan régen volt. Hát kil tartott volna? Nincs titkár és a: járási pártbizottság sem intézkedett., — Vagyis nincs motor a tszcs-ben.. Az alkatrészek ugyan megvannak — • az öt párttag, — de összeilleszlésüik-f ről, utána a motor beindításáról már nem gondoskodott a pártbizottság. EHüri hónapokon keresetül, hogy olyan párttagok legyenek, akik nemi vesznek részt szervezett pártéletben i mert nin.es irányítójuk. Ez az Oka, hogy a hiibák láttán az 5 párttagom is egyre inkább erőt vesz a estig- gedés, a győzniakarás, a bajokkal való bátor szembenézés helyett. A tszcs-nek már hosszú hónapok: óta nincs elnöke. Vájjon hogyan dol­gozzon az a tagság, amelyet nőm irányít senkii, mert még intézőbizoAit- ság sincs, Egy jellemző példa: a man kaegységet mindenki saját maga í r- ja be magának és senkisem ellen­őrzi, hogy azok mögött van-e való­ságos munka. Szervezetlenség ural­kodik a csoportban. Nincs, aiki meg­tervezze előre a munkák menetét;. Ezért elsősorban a járási tanács f •- lelős. A hanyagság elrettentő péld á- ja ez. Vagy talán „nem ért rá“ hős z- szu hónapok óta a járási tanács ód z­hatni, hogy legyen intézőbizottság -a csoportban? A hibák nem új keletűek. A járási szervek már tavaly sem foglalkoztak úgy ezzel a csoporttal, hogy biztosítva lett volna erősödése. A tagok közt. régóta él a megjegy­zés: „A járástól egy elvtárs . csak egyszer jön ki, összegyűjt egy csomó adatot, feljegyzi kéréseinket és meg­ígéri hogy majd ő segít. Utána leg­feljebb véletlenül látjuk ezt a ki" küldöttet, mert ígéreteit nem váltot­ta valóra és ezért nem is jóin töb­bet közénk.“ A múlt hónapban pél­dául Vozdeszki elvtárs, a járási ta­nácstól megígérte, hogy másnap in­tézkedik az olyan tagok ügyében, akik az ellenség szavára hafi-gatva önkényesen elhagyták munkahelyü­ket, ígéretéből a mai napig sem lett semmi a járási pártbizottság sem vonta felelősségre azokat a volt tszcs párttifkárokat. akik súlyosan meg­sértették ,a szervezeti szabályzatot. Maga a tagság is számos hibát, követett el. Nem küzdenek például olyan erővel saját jobb létükért, ami­lyenné; tudnának. Nem vonják be a mivnkába a családtagokat. Nem har- coónak eléggé eredményeik növelésé­ért. Van olyan tag is köztük, mint fífayer Éva, aki csak néha napján látogatja meg a. csoportot. A nők kö­zű! neki van legkevesebb muntkaegy- •söge. Keszler Ádám könyvelőt sem -Izgatja a sok munka,, még egyetlen egysztzr sem ment ki a határba dol­gozná, oedig az irodai munka lehe­tővé tenné, hogy hetenként 3—4 na­pot is a határban dolgozzon. Nőm tudják időben elvégezni mun­kájukat és így sokkal gyengébb lesz eredményük. Étre mondta Horváth Györgv elvtárs, a tszcs egy.% tag­ja. — megérik számunkra a gyü­mölcs. de csak akk-or tudjuk lesza­kítani. amikor már félig clrothadt. így volt ez a szénánál. Majdnem fe­le tönkrement, mire boglyába tud­ták gyűjteni. Behordani sem tudták időben és most összetiporják a már szépen megnőtt lucernát. A tengeri kapálás elmulasztása fe az.t jelenti, hogy sok mázsa kukoricát kiszór­tak az ablakon. A gépállomás szerepe A növényápolásnál nagyon meg­késtek’ és ebbe« jelentős szerepe van a tevoli gépállomás hanyagságának, fegyelmezetlenségének. A szerződés szerint, például 40 hold gépi kapálást kellett volna elvégeznie május vé­géig a Petőfi tszcs-ben. A múlt hét közepéig még 1 holdat sem kapáltak meg. De ugyanígy megszegte a gép­állomás a szerződésben vállalt több kötelezettségét is. Tavasszal a trá­gyát nem hordta ki, nem vetette be tavaiszj kalászossal a leszerződött földterületet. Mindezekért a mulasz­tásokért személy szerint a gépállo­más igazgatója, Kozma Gyula elv- társ a felelős. E bűnös hanyagságok­kal: a szerződést kötelezettsége^, be rrsm tartásával megkárosította a tszcs tagságát mert erősen hátrál­tatta munkájukat. gátol'ta a bö ter­mésért. vívott harcukat. De magának a gépállomásnak is kárt okozott ez, mert a szerződés megszegéséért kár­térítést kell fizetnie. Ezeket a tűrhetetlen állapotokat sürgősen meg kell szüntetni, hegy a lengyeli Petőfi tszcs”ben megjavul­jon a munka, növekedjenek ered­ményei ég mindenben példát vehesse­nek róla az egyéni dolgozó parasz­tok. A gyökeres változásért első­sorban a járási pártbizottság és a járási tanács felelős. Nem szóbeli, hanem valóságos segítségre van szűk ség. Elemezzék a csoport életét, a hibák gyökereit, mérjék fel a teen­dőiket és -azon fogjanak hozzá a hiá­nyosságok orvoslásához. Gondoskod­janak intézőbizoiitságrcrl, a munkák megszervezéséről, időben» elvégzésé­ről az alapszabály szerinti működés­ről. Itt természetesen a tszcs párt­tagjaira kell támaszkodni, és az első lépés a pártszervezet életirekeltése. Vonják felelősségre azok-ait a tago­kat, aikilk a szervezeti saaibál-yzatot megszegték. A tevői; gépállo-má.. is sokkal na­gyobb segítséget adjpn a lengyeli Petőfi tszcs-nek. A gépállomás ‘ veze­tőségé^ elsősorban személy szerint igazgatóját, Kozma Gyula elvtárs-at, ezenkívül az illetékes körzeti mező­gazdászt terheli a felelősség, hogy a gépállomástó; maximális segítséget kapjon a Petőfi Iszcs tagsága. Segít­sék az alapszabály minden részleté­ben való betartását, a szakszerű gaz­dálkodást, gondoskodjanak a szer­ződés; kötelezettségeik teljesítéséről. Gondoljanak Rákosi élvtárs figyel­meztetésére: a gépállomások munká­ját a termelőcsoportok eredményei, vei mérjük Márpedig, ha körzetében továbbra is ilyen gyengén működő tszcs lesz, a teve-l-i gépállomás adó­ra marad a munkásosztálynak mert nem teljesíti föladatát. A gépállomás politikai helyettes-e a tszcs politikai munkájának javulásáért, erősödésé­ért felelős. A megyei gépcsoport teendője: el­lenőrizze, hogy o tévéid gépállomás mit tesz a lengyel; Petőfi tszcs mun­kája megjavításáért és ha továbbra is hanyagul végzi munkáját, vonja szigorúan felelősségre elsősorban az igazgatóságot. Összegezve: Ha a járási pártbizottság, a járási tanács a tjeveli gépállomás megfele­lő segítséget ad és ha a megyei ta­nács is megfelelően intézkedik, a len- gyei Petőfi l?z,os élete megjavul, mert nem a helyi adottságok hiá­nyán múlott gyenge munkája, A he­lyi adottságok megvannak. Az idén például a kaláLSzosoikból kiváló ter­mésátlagokra számíthat a Petőfi tag­sága. Ugyanúgy megvan a lehetőség arra ;s, hogy a ka-p-ásnövényekn-él jó termés-eredményeiket érjenek el, és ezáltal továbbfejleszthessék állatál­lományuk®,t növekedjen jövedelmük. A tagok jórésziében erős akaraterő van. csak ezt most megfelelő nép­nevelő munkával, szervezéssel, a ba­jok orvoslásává; új életre kell kel­teni. A budapesti felhívás, a béke felhívása, a béke üzenete, a béke híradása Delejeződött a Béke Világlanács budapesti ülésszaka, ahol tárgyaló termi asztalnál vizsgálták meg a világbékemozgalom legkiválóbb vezetői és élharcosai a napról-napra szüntelenül változó nemzetköz, hely­zet állását a vélemények szabadon pezsgő vitájában mérlegelték az ed­digi eredményeket és a különböző felszólalók beszédeikben határozott jer vasiatokat tettek az egész lóidon ma már szilárd pillérekre: a széles nép­tömegekre alapozott békereménység megvalósítására. A különféle világnézetű, vallású, más és más világrészből érkező kül­döttek véleménye egy közös ponton iélrcmagyarázhataílanui és egysége­sen összecsendült. Mindannyin.’ a hid?q, hóborította északon, c. íorróéq- övj déli földeken Egyiptomban és Koreában: békét akarnak. Akarattá erősödött reménységüket fejezik yí a Béke Világtanács budapesti íelhívá. sának szavai: „Nagy reménység született. Ma már minden ember látja, hogy lehetséges a megegyezés.“ Ezt üzente, ezt kiáltotta ki a világ min­den tája felé az a legkiválóbb tudósokból világhírű írókból. népüket és hazájukat szerető papokból, államié rfiakból és politikusokból álló hatal­mas, ersjű tanács, amely sokspázmilHó ember: öreg és fiatal, férti és nő, fekete és fehérbőrű materialista és idealista világnézetű ember nevében tanácskozott a béke megvédéséről. \/lajd folytatódik a felhívás: „Véget lehet vetni a vérengzésnek Végezni lehrt a hidegháborúval.“ A lehetőségek adottak, mert öt világrész ezer háborútól sanyargatott .népei békében akarnak élni, nem akarnak fegyverre] kezükben támadni egy másik népre, tőkések érdekeiért nem akarnak elhullani a csatatereken, békét akarnak. Ezért szólítiei fel ünnepélyes méltósággal a felhívás a népeket: „Követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg.“ Sir Sahib Szengh Sokhi az indiai küldöttség vele tője mondotta: „Bocsássunk szárnyra a békének ennek a gyönyörű városáb an tartott tanácskozásunkról egy felhívást. A telhívás így szóljon: Tár gyaljatok, tárgyaljatok, tárgyaltatok minden egyes kérdésről amely ma nemzetközi súrlódásokat okoz Ne kí­séreljük meg, hogy minden problémára merev és száraz megoldást keres sünk. A hatalmakhoz intézett tárgy „iónra s-ó’Átó felh'vósunkho* „„ lűz­zünk semmiféle teltételt, üdvözölnünk kell minden olyan rendezést, amely békét hoz, minden békeindítványt,— bárhonnan jöjjön is. Minden ország bán törekedjünk arra hogy a magunk kormányát meggyőzzük: tegyen meg mindent, ami hatalmában van, »agitse elő azoknak a tárgyalásoké nak megindulását, amelyek békét keik hogv hozzanak — s fognak ’•< hozni — az egész emberiség számú rQ.“ Ezt a reménységet szövege?.t meg a továbbiakban a felhívás: ,.Mind- annyiunktól függ. hogy meghiúsítsuk azok mesterkedéseit, akik megaka­dályozzák, vagy késleltetik, e mcgegyezgSt ^ béke itt vap kanunk előtt. Rajtunk áll, hogv elérjük.“ — igen rajtunk dí/, hogy elérjük — erőnkön, összefogásunkon. Erőnkön, összefogásunktól tikig, kapu meghiúsítsuk azok mesterkedő1 _ seit, akik akadályozzák, vagy késleltetik a megegyezést. Szinte iskolapél­dáját láttuk az ilyen törekvéseknek éppen a Béke Világtanács ülésének napjaiban Koreában. Amikor a koreai és kínai kormány következeses béke­politikájának eredményeképpen sikerült, a hadifogolycsere egyezmény meg­kötésével a koreai fegyverszünet útidból elhárítani az utolsó akadályt. Bt azokban a napokban Li Szin-Man, az amerikai imperialisták segítségévé, azt a merényletet követte el, hogy sokezer hadifoglyot eltüntetett a tábo. rokból. Világos, hogy e merénylet a koreai béke ellen irányult. Provoká­ciós törekvésnek minősíthetők azok. az események is, amelyek a Német Demokratikus Köztársaságban amerikai megbízatásra végbementek. És szörnyű kihívása az egész békeszerető emberiségnek a Rosenberg-hdzas pár meggyilkolása. Rajtunk áll, hogy elérjük „ bekét, erőnktől, összefogásunktól függ. hogy elejét vegyük az imperialisták merényleteinek. Ezt. jelentik a felhívás szavai. Je a felhívás egyben választ leien' valamennyi dolgozó reményé, re, ,,Ez a felhívás — mondotta Emanuel d’Astier de la Vígerie. a Béke Világlanács záróülésén elhangzott beszédében — észszerű: egyetlen becsületes ember sem emelhet kifogást ellene, senki sem lehet vele szem­ben közömbös.“ Éppen ezért, újabb sikerek kiindulópontja is lesz és ebben a harcban a. nemzetközi béketábor fő támasza a Szovjetunió következe­tes békepolilikája. A Szovjetunió harca a hidegháború ellen, a vitás kér­dések tárgyalás útján váló tisztázásáért,' a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a Szovjetunió békekezdeményezései — hatalmas erővel viszik elő­re a. béke, az egész emberiség nagy ügyét. amelyet a Szovjetunióval együtt minden erejével 'védelmez a nagy Kínai Népköztársaság és az egész népi demokratikus tábor. A budapesti felhívás a béke fe'hivősa, a bek» üzenete, a béke h.ir- adása. A magyar nép büszke arra. hogy fővárosából hangzott P-l a Béke Világtanács felhívása és szívvel-lélekkel csatlakozik ehhez n fel híváshoz. A magyar nép, a nemzetközi békemozgalom hű harcosa és min dent el fog követni annak érdekében, hogy ez a mozgalom újabb és na­gyobb sikereket érjen el. D A járási tanácsok mezőgazdasági osztályai több segítséget adjanak a tszc*»ksick számos más helyen sem a munkaren­ded Nem ellenőrizte Sárái István osz­tályvezető som munkatársainak mun­káját, sem pedig az adatközlést. A paksi járásban Hunyó, Elek elv­társ, tsz szervező még azt sem isme­ri, hány család van hármas típusú termelőszövetkezetben, de nem tudja azt sem, hány család lépett be az elmúlt hetekben a termelőszövetkeze, tekbe. Ez a példa is vonatkozik álla­tában minden járás területére. Ezek a felsorolt hibák és hiányosságok nagyban hátráltatják a termelöjtzövef kezetek fejlődését, munkaszervezését, de nem utolsó sorban a növényápolási munkák elvégzését, és az arn•»«•<« való felkészülést. Ahhoz, hogy termelőszövetkezetein, két megerősít'tsiik. elengedhetetlenül fontos a járási mezőgazda-sági osz­tályok részéről az hogy odaadó lel­kiismeretes munkát végezzenek, •őröd jenek a hozzájuk tartozó tormoloszö. vctkezetekkcl. nyújt-inak segítséget i helyszínen a nehézségek megoldd sálban- ne-esak a ló tszes-ket látogas­sák és patronálják. Oak így tudjuk erősíteni a termelőszövetkezeti moz­galmat. és biztosítani az idei évben a növényápolást, aratást, escplési, •, !amint a tagok jövedelmének fi k zá sát Megyénk termelőszövetkezeteinek nagy töbségében hatalmas fejlődés tapasztalható az elmúlt évhez viszo­nyítva. Lényegesen megjavult a műn • kafegyelern, a . szervezés, és nagy gondot fordítanak a nők munkába való bevonására. Egyre inkább érzik termelőszövetkezeteink tagjai, hogy :x szövetkezet az övék' maguknak dol­goznak ás ahogyan a közös .vagyonit megbecsülik, úgy növekszik egyéni jövedelmük is. A fejlődés mellett azonban miig mindig tapasztalható egyes ceoportf/k ba-n hiányosság. Megmutatkozik ,ez az utóbbi napokban a uövényápoiá si munkák idején. Egyes helyeken- el hanyagolják a növényápolást, ne m használják ki gazdaságosan a rendel­kezésükre álló időt, vagy eibizabo dottság következtében arra hivatkoz­nak, „ráérünk még.“ A hiányosságok főképpen abból adódnak, hogy a já­rási tanácsok mezőgazdasági ősz,.‘ily vezetői és tsz szervezői elbizakodtak, hogy megyénk az első helyet foglalta, el a növényápolási munkákban az elmúl/ hetekben. Nem ellenőrizték i termelőcsoportokat, nem nyújt ittak megfelelő segllsétret kintlétük alka 1-1 mával. Azt gondolták, hogy a jó eredmények minden szervezés <v 'rá. nyitás nélkül is meg »-ittlétnek. Megyei viszonylatban a mezöghz- dasági osztályvezetők és tsz szerve zők megfeledkeztek a gyenge terme­lőcsoportok patronálásáról és csak a legjobb tszos-ket látogatták. Ez az oka annak, hogy például a gyönlei járásban elhanyagolták a nagyszéke lyi Dózsa, a belecskai Szabadság el­lenőrzését és megsegítését. Perccsi. János, a mezőgazdasági osztály veze­tője nem ellenőrizte az osztály mun­katársait, belenyugodott abba. hogy azt jelentették a fe^zcs-ből. hogy a te­rületet felosztották egyénekre. Ami pedig csak „papíron“ történt meg, de valóságban nem. Gyenge a munka- fegyelem ős ezért van súlyos lema­radás a növényápolási munkákban. Ezért felelősség terheli elsősorban a járási mezőgazdasági osztály vezető­jét, Perccsi elvtársat és Pólyák Sán­dor tsz szervezőt, de a mezőgazda- sági osztály valamennyi dolgozóját A bonyhádi járásban mutatkozik meg legjobban az a veszély, hogy el­hanyagolják a gyengébb tszcs-k pat. ronálását. Nem ellenőriznék és nem segítették a csoportokat kellők éopen ezért van legnagyobb lemaradás a növényápolásban é-s leggyengébb a nők munkába vonása is Miloser Dö­mötör mezőgazda-ági osztályvezetőt és Jakab Albert tsz szervezőt terheli a felelősség, habár nem mentesülnek a mezőgazdasági osztály többi dol­gozói sem a felelősség alól. Felelősek azért, hogy a lengyeli Petőfi és a kisdorogi Szabad Nép tszcs-kben oly csúfos lemaradás van, hogy még az első kapálást sem fejezték be. A len- gveli tsze-s.ben még vezetőség sincs a nők bevonásáról pedig beszélni sein lehet. De. ugyanez tapasztalható a kisdorogi t'szcs-nél is. A bonyhádi járás mezőgazdasági osztályának hanyag munkáját bizo­nyítja az is, hogy több tszcs-ben a terület egyénekre nem lett felosztva, ami pedig súlyos veszély, mert egyen lősdihez vezet. Főképpen megmutat­kozott ez az elmúlt héten a bonyhádi Szabad Föld tszcs-nél, habár a veze­tőség megfogadta, hogy a területet felosztják és helyesen szervezik meg a munkát. Nem késbbé súlyos hiba. a járásban eltűrik, hogy több termelő csoportnál a minisztertanács határo­zata á'tal és az alapszabály szerint megenged"'’ "'lő—120ü négyszögöl fö’d eril nél jóval :öbb van kin egy - egy ,. vme.o^-.-opui t tagnak háztáji gazdálkodásra, lzinényben és a gyé­réi tszcs-ben két .három hold föld háztáji gazd vság-n van egy egy tag­nak. anr nyilvánvaló, hogy a növény- | termesztés, majd az aratás és csépiéi rovására megy, de nem utolsó sorban azoknak a becsületes tagoknak a ro­vására, akik állandóan dolgozni jár. nak. Általános minden járásban az a ve­szély is, hogy a mezőgazdasági osz­tályok vezetői ős munkatársai elha­nyagolják a termelőszövetkezet fej­lesztésének ügyét is. Még azt sem ismerik, hogyan állnak a 'termelő- szövetkezetekben az új tagok belé. pégével, de nem ismerik azt sem. ho­gyan néz ki az alapszabály betartá­sa vagy a nők bevonása, a terület felosztása, a verseny szervezése és értékelése. Ebből adódik azután, hogy helytelen adatokat szolgáltatnak és félrevezetik a felsőbb szerveket. A versenyértékelést a dombóvári járás mezőgazdasági osztályánál hanyagol­ták el legjobban, a választási béke- verseny során nem tudták, hogy me­lyik termelőszövetkezet váltotta va­lóra adott szavát. A helytelen jelen tés a tamási járásban a leggyakoribb, ahol Szedni Sándor, a mezőgazdasági osztály :cz szervezője azt jelentette, hogy mind a 16 termelöcs-oportban o - készítették a munkarendet és e sze­rint dolgoznak a tszcs-k tagjai. Az ellenőrzés azonban má~i mnta:. Pél­dául a reagyszoko'yi Béke •-sz.néí egyáltalán nem valósították mag, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom