Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-20 / 143. szám

TOLNAI VnJc mot ctTmai tévésül irma FEGYVERSZÜNETET, BÉKÉT V_ KOREÁBAN! AZ M DP TOLNAMEGVEI PARTBIZOTT5AGÄNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM iHA 4<l FILLÉR SZOMBAT, 1953 JCN1US 30 Felszólalások a Béke-Világtanács budapesti ülésén A világon lélező rendszerek békésen egyolt élhetnek és egy ütt is kell, hogy éljenek Jean Laffille beszéde, a BVT szerepéről és eredményeiről Az aratás: a Tolna megyében is megkezdő­dött az aratás, a béke csatája. Nem egy községben kezdték meg az ősziárpa aratását, mely a ked­vező időjárás folytán bő termést ígér. Most, amikor á Béke Világ­tanács Budapesten tartja ülését s a legjobb békeharcosok beszélik meg a béke megvédésének fon­tosságát és jelentőségét, dolgozó parasztjaink is az idejében vég­zett aratással és a szemveszteség csökkentésével folytassanak bé­keharcot. Az aratás és betakarítás éppen olyan fontos tényezője bé­kénk megvédésének, mint bár­mely harc, melyet a Szovjetunió vezetésével a népi demokratikus országok legjobbjai folytatnak az ENSZ-ben. vagy a kapitalista or­szágok dolgozói tüntetéseikkel és sztrájkjaikkal. Ezért a béke fon­tosságát értékelve minden dolgo­zó paraszt tartsa elsőrendű kö­telességének az aratás gyors el­végzését, hogy ezzel is erősítse a békét. Akkor, amikor idejében betakarítják a gabonát, lényege­sen csökkentik a szemveszteséget, több kenyeret biztosíthatunk dol­gozóink asztalára és nagyobb le­hetőség nyílik az eddigi hatalmas beruházásaink kibővítésére. A békeharcban vívott csata kö­telessége minden becsületes haza Tinák, beleértve tanácsaink, szak- szervezeteink és állami szektora­ink funkcionáriusait és dolgozóit. Nem közömbös az a béke megvé­désének szempontjából, hogy a tér melőmunkában hogyan állnak helyt a mezőgazdaság dolgozói. Most, amikor a déli határunkon a Tito-banda minden megmozdu­lása arra irányul, hogy aljas pro­vokációival, kémtevékenységeivel hátráltassa fejlődésünket. MirN dent megpróbál, hogy egy újabb háborút robbanthassanak ki ame rikai gazdáik parancsára, ezért legdöntőbb, hogy mindezekre jó munkával, s idejében végzett ara­tással válaszoljunk. Pártszerveze­teinknek, tanácsainknak, szakszer vezeteinknek és a szocialista szek­torok vezetőinek oda kell hatni, hogy minden mezőgazdasági dol­gozó világosan lássa, hogy az ide­jében végzett aratással hatalmas mennyiségű gabonát mentünk meg. minden szem gabona a be- ke erősödését és biztosítását se­gíti. A pártszervezetek mindenhol mozgósítsanak máris az aratásra minden erőt, készítsék jól fel a népnevelőket, mert az aratási bé­keharcban nem könnyű a felada­tunk, mivel az ellenség mindent megpróbál, hogy akadályozza a tervek teljesítését és a miniszter- tanács határozatának péti’- á:- it Ismertessék minden népnevelővel és vezető funkcionáriussal az ara­tási tervet, bízzák meg őket fel­adatokkal, ellenőrizzék végrehaj­tását, számoltassák be a funkcio­náriusokat a kapott feladatok vég rehajtásáról. A paksi alapszerve­zet titkára, Tóth elvtárs már az elmúlt héten tervet készített és közösen vitatta meg a pártveze­tőségi tagokkal, a népnevelő bi­zalmiakkal és a tanács vezetői­vel. Jól felkészült az aratásra a tolnai pártszervezet vezetősége is. A pártszervezetek mellett nagy gondot kell fordítani az aratásra, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások és ta­nácsok vezetőinek. Az ő munkájuk tói függ megyénkben is az, hogy az aratás békecsatáját sikerrel vi­gyük győzelemre. Ott. ahol jó! dolgoznak a vezetők, a gazdasági irányítás mellett politikailag is megmagyarázzák az aratás fon­tosságát, ott idejében elvégzik béke csatája szemveszteség nélkül az aratást. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy vezető funkcio­náriusaink, főként a tanácsok ja­vítsák még a tömegkapcsolatot, kérjék a dolgozók véleményét os javaslatait, intézzék el a jogos kö vetéléseket. A határozatok be­tartásával pedig szerezzenek ér­vényt a vezetésnek. Mélyítsék el az egyszemélyi felelősséget. Az elmúlt évben, ahol jól dolgoztak a vezetők, ott idejében végették el az aratást, cséplést, betakarí­tást, de idejében teljesítettek ál­lam iránti kötelezettségüket is. Az aratásnál jó eredményt elért állami gazdaságok az elmúlt év­beli Gerjen és Rácegres, ahol ha­táridő előtt végezték el az ara­tást. A termelőszövetkezetek kö­zül legjobb munkát végeztek a kajdacsi November 7., a tamási Vörös Szikra, a tengelici Petőfi és a kölesdi Haladás termelőszö­vetkezetek. Gépállomásaink kö­zül a sárpilisi és a dalmandi gép­állomás végezte a legjobb mun­kát. A legtöbb helyen lemaradás mutatkozott, ami abból adódott, hogy az ellenség szavának felül­tek és mint a dombóvári járásban is, vagy a tamásiban, a „zöldel­méletet" vallották, amikor az aratás már javában folyt. Az el­lenség ellen folytatott kemény harc nagyban segíti az aratást, ha a pártszervezet és a vezető funk­cionáriusok felszámolják a nem­törődömséget és megnyugvást, ami az elmúlt hetekben is megmutat­kozott a növényápolási munkák­nál. Az ősziárpa aratása már meg kezdődött a paksi és a szekszárdi járásban, de pár nan múlva me- gveszerte megkezdődik az aratás. Június 17-én Nagydorogon több dolgozó paraszt hozzáfogott az ősziárpa aratásához, de megkezd­ték a rácegresi állami gazdaság­ban, a mözsi Úttörő tsz-ben. a bölcskei gépállomás is hozzáfogott a körzetéhez tartozó termelőszö­vetkezetnél az aratáshoz. A hátralévő időt használják ki az állami és a szövetkezeti gaz­daságokban. községekben és gép­állomásoknál. hogy a növényápo­lásban mutatkozó lemaradásukat sürgősen pótolják, minden erővel ■megkezdhessék az aratást. Min­den vezető mutassa meg, ha ide­jében aratunk hatalmas mennyi­ségű gabonát tudunk megtakarita ni, könnyebben tudjuk teljesíte­ni az állam iránti kötelezettsé­get, több jut minden dolgozó asz­talára. ami a szocializmus építé­sét meggyorsítja és spgíti a béke­tábor erősödését. Induljanak harc ba az aratási békeharcban a DISZ fia-alok, a pedagógusok, az úttörők, segítsék kultúragitádóval az aratás sikeres befejezését. A pedagógusok szervezzenek ka- lászgyüjtő brigádokat az úttörők­ből. hogy ezzel is csökkenthessük a gabonaféieségek szemvesztesé­gét. Helyes az a kezdeményezés, ami Döbrököz községben a DISZ fiatalok részéről megmutatkozik, hogy segítséget nyújtanak az öz­vegyeknek, s azoknak az asszo­nyoknak, akiknek férje katona. Ezt a kezdeményezést karolják fel a DISZ-szervezetek, segítsék győzelemre az aratást. Nem utol­só sorban fontos feladat hárul a szakszervezetek funkcionári usai- ra, mert nekik kell törődni a ver- senymozgalom szervezésével, ér­tékelésével. s nekik kell népsze­rűsíteni azokat az élenjárókat, akik kemény harcot vívtak az ara tási békecsatában és győztesként kerültek ki a nehéz harcból. A Béke Világtanács az 1950 no­vemberében Varsóban megtartott II. békevilágkongresszuson alakult meg — mondotta. — Célja az volt. hogy biztosítsa a népek békés tevékeny­ségének és találkozásának állandó lehetőségét. Igen nagy utat tettünk meg azóta. És ha a Világtanács nem érte is el még valamennyi kitűzött célját, mégis olyan mértékben járult hoz­zá a béke ügyéhez, hogy joggal tölt­heti el némi büszkeség. A Világtanács megalapításától kezdve egyszerű eszméket hirdetett szerte a világban. Ezeket az esz­méket a közvélemény egyre növek­vő mértékben támogatja. Ezért van olyan erejük, amellyel számolni kell. Mert la például valamennyi ország közvéleménye, beleértve az Egye­sült Államokét is, nem foglalna va­lóban állást, a koreai azonnali „Tü­zet szüntess" mellett, valószínű, hogy a fegyverszünet megkötése nem állna küszöbön. A Világtanács kampányt folytatott olyan nagyhatalmi találkozás és tár­gyalás érdekében, amely békepak­tum megkötésére vezet. Ma már kormányok, felelős miniszterek tör­nek lándzsát a vezetők találkozása és a tárgyalás mellett. A Béke Világtanács kezdeménye­zései és eszméi nem juthattak vol­na kifejezésre, nem érhettek volna olyan messze, ha a Béke-Világta- nács elsősorban nem egy reális erő­nek lenne a kifejezője nemzetközi síkon, ha nem rendelkeznék szi­lárd és minden országban működő szervekkel, ha nem olyan intézmény lenne, amely kormányoktól, pártok­tól és nemzeti, vagy nemzetközi sí­kon már működő szervezetektől tel­jesen függetlenül fejthetné ki állás­pontját. A Béke Világtanács nem avatko- •vk az államok beliigveibe, ame­lyeknek rendezése ezen országok polgáraira tartozik. Meggyőződése szerint az emberek óriási többsége minden országban egyaránt békét kíván. A Béke Világtanács igyek­szik tolmácsolni ezt a vágyat, ál­•'dóqn elvan megoldásokat és ak cióhálózatokat keresve, melyek al­kalmasak minden békét óhajtó em­ber tömörítésére. A Béke Világtanács általános ha­tározataival nem kívánja megtör­Jacques Denis, a Béke Világtanács tagja a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség főtitkára elöljáróban arról beszélt, milyen sorsot szán­nak az ifjúságnak a háborús gyúj­togatok és mit ígér számukra a béke. A béke — mondotta Jacques De­nis — megnyit minden lehetőséget, új, ragyogó, lelkesítő távlatok tárul­nak fel, a béke lehetővé teszi a fiatalság gazdasági és társadalmi kö vetéléseinek kielégítését, mint aho­gyan lehetővé teszi a függetlenséget és biztos jövőt követelő népek vá­gyainak valóraváltását. Jacques De­nis emlékeztetett az ez év tavaszán 'ezajlott nemzetközi ifjúsági jogvé­delmi konferenciákra és elmondot­ta, hogy az ott hozott határozatok alkalmasak arra, hogy tovább fo­kozzák az ifjúság harcát a jobb jö­vőért, amely elválaszthatatlan a bé­ke aktív védelmétől. Jacques Denis ezután áttért az ez- év júliusában és augusztusában Bu­karestben megtartandó világifjúsági kongresszus és Világifjúsági Talál­kozó előkészületeinek és jelentőségé nek ismertetésére. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi hely­zetben e találkozóknak különös je­lentőségük van. Az előkészületekről szólva Jacques Denis megemlítette, hogy a Béke Vi­lágtanács több tagja jelen volt azon az előadáson, amelyet a magyar ipari tanulók egyik kultúresoportja tar­tott és megcsodálhatta mesteri ke­ni, vagy uniformizálni a nemzeti kezdeményezéseket, hanem mindin­kább nyilvánvalóvá szeretné tenni a minden . népre egyaránt jellemző béketörekvés és a nemzeti érdekek közötti összefüggést. Úgy gondoljuk, hogy e jellegét meg kell őriznie. Ugyancsak meg kell őriznie azokat az elveket is, melyeken politikája alapszik. Ezek az elvek két tételre vonatkoznak: 1. A világon létező rendszerek bé­késen együtt élhetnek és együtt is kelt, hogy éljenek. 2. A nemzetek közötti nézetelté­rések tárgyalások útján, békésen megoldhatók. A tanácskozások során történt több felszólalás és különösen d'Astier de la Vigerie megnyitó be­széde és Sokhi dr. nagyjelentősé­gű felszólalása, amelyet az indiai küldöttség nevében mondott el, erő­sítették ezt a gondolatot. A tanács szerepének és összetételének ama néhány pontja, amelyekre ki aka­rok térni — más kérdésekre vonat­kozik. Elsősorban: úgy vélem, hogy en­nek az ülésszaknak egyik feladata, hogy a világ szeme előtt teljes egé­szében be kell mutatnia a Béke Vi­lágtanács eddigi sikerteljes szere­pét. Ha az éberség alábbhagyna, az végzetes lehetne a béke ügyére néz­ve. Emiatt kell szerintem kihangsú­lyozni azokat az eredményeket, me­lyeket ma leszögeztünk, azért, hogy a népek bizalmát saját erejükben megszilárdítsuk és hogy a holnapi győzelemhez szükséges erőfeszíté­sekre fel tudjunk készülni A második kérdés, amit szeretnék felvetni. — a Világtanácsnak a töb­bi szervezetekhez fűződő kapcsola­taira vonatkozik. Számos szervezet van. ahol gyakran ilyen, vagy o'yan részletkérdésre vonatkozolag közel­álló vagy néha hasonlójellegű állás­pontot foglalnak e1. mint a melyet a Világtanács e kérdésekre vnnaík >zó lag magáévá tett. A mi viiágtnná- esünk mindig támogatta és bátorí­totta a béke ügyét előmozdító kez­deményezéseket, bárhonnan is jöt­tek azok. Azt javasolom, hogy ezt ma újult erővel ismételjük meg. Ja­vasolom azt is. hogy abban a bi­zottságban. amely ezt a kérdést tár­gyalni fogja, meg kell vizsgálni az-> kát a módokat, amelyek széleseob együttműködést hivatottak biztosíts o°sségeiket. — Ez a csoport csak °gy az ezernyi kultúrcsoport közül amely részt vett azokon a versenye­ken, ahol kiválasztották a Világifjú- '•ági Találkozó nemzetközi kulturá- ’*s bemutatóira küldendőket — mon dotta. Mafvarországon félmillió fiatal vett részt ezeken a versenyeken. Az előkészületek hatalmas ará­nyainak jellemzésére Jacques Denis elmondotta, hogy Finnországból pél dául, ahonnan eredetileg csak 1500 résztvevőre számítottak, máris 2500 -észtvevő biztosította helyét. Az ’ 951-es berlini VIT-en csak tíz iz­landi ifjú vett részt, most pedig már eddig több. mint kétszázan je- ’entették be részvételüket. Ezek között a fiatalok között a '"gkülönbözőbb szervezetek ifjú tag ‘aival találkozhatunk — mondotta Tacques Denis — vagv pedig olyan fiatalokkal, akik mindeddig soha­sem vettek részt a béke jegyében -endezett megnyilatkozásokon. E 'ekintetben tehát szintén jelentős hozzájárulás történt mindahhoz, ami a DÍVSZ állandó célkitűzése: ál­ni a különböző szervezetekkel, ame­lyek a maguk módján járulnak mz- zá a béke ügyéhez. A Világtanács gyakorlatában ál­landóan találkozunk azzal, hogy különféle indokok összevetése azo­nos elképzelés támogatásához ve­zet. Úgy vélem, hogy ezt a gya­korlatot helyes lenne továbbra is alkalmazni ama újabb kapcsolatok terén, amelyek felvételét jó lenne, ha a közeljövőben a Világtanács kezdeményezné. Végül utolsó pontként néhány javaslatot szeretnék tenni a Béke Világtanács összetételére vonatko­zóan. A Világtanács minden országból minden fajból és minden felfogást valló személyiségekből tevődik ösz- sze. Jelenleg hetven országból szár­mazó 296 tagja van. összetétele a társadalom legkülönbözőbb rétegeit tükrözi. Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy ez a képviselet ma a Világtanács által gyakorolt valóságos befolyásnak felel meg. Számos országban a békemozga­lom fellendülése országos vonatko­zásban oly erőkre is kiterjedt már, amelyek a Világtanácsban nincse­nek képviselve. Más országokban Dedig vannak olyan erők, amelyek bár nincsenek kapcsolatban a nem­zeti békemozgalmakkal — már rég­óta együttműködnek a Világtanács- csal. Javaslom: a mostani ülésszak alatt nyissuk meg előttük a Tanács sorait. Azok. akik itt vannak, nem min­dig ismerték és értették meg egy­mást. Azóta azonban. amióta a Tanácsban erőfeszítéseiket egyesí­tették. megismerték, megértették, sőt megszerették egymást. Azt kívánom, hogy ezen ülés­szak után még többen legyünk és még erősebbek legyünk. Valahogy azt lehetne mondani: az a kohó vagyunk, ahol egymásba olvad az emberek jóakarata. Olyan hely. ahol büszkék lehetünk embe­ri mivoltunkra, olyan hely. ahol az emberiség egységes egészet alkot. Most még inkább, mint bármi­kor, arra van szükség, hogy e he­lyen továbbra is olyan életrevaló gondolatok és kezdeményezések sző lessenek, amelyeket azután a néoek magukévá tesznek, hogy megoltal­mazzák magukat a háborútól és ki­kovácsolják békés jövőjüket. 'andóan növelni azoknak a számát, akik képességük és hajlamaik sze- •int ilven vagv olyan módon hoz­zájárulnak a béke védelméhez. Jacques Denis beszédének befeje­ző szavaiban kijelentette, hogy a ivari találkozókon az ifjak hirdetni fogják a kormányok közötti meg­beszélések szükségességét, a nehéz­ségek elhárítása és a nemzetközi együttműködés helyreállítása érde­kében. Végezetül Jacques Denis javasol- ‘a. hogy az ülésszak bizottságai ülé­sein szenteljenek nagv figyelmet azoknak a kezdeményezéseknek, amelyeket a valamennyi néprétegre kiteriedő nemzetközi cserekapcsola­tok fejlesztése érdekében kell foga­natosítani. beleértve a megfeleli nemzetközi és nemzeti szervezetek­kel i-erv-sniatban lévő ifjakat és fő­iskolásokat Javasolta továbbá hogy az ülésszak b’zza m“<? a Béke Világtanács titkárságát, hívja fel a nemzeti békevédelmi szervezetek vezetőségeinek figyelmét arra. hogy ‘áruljanak hozzá a bukaresti talál­kozó sikeréhez. hölenönÖH engedmények útján megegyesé»re futhatunk Kntna'cti Jantmoto volt iapán kültigymioisztorhclyottos Ielu6!aláu Kumaicsi Jamamoto bevezetőben elmondta, hogy a japán nép, amely saját tapasztalataiból ismeri az atombomba borzalmait, szívé mélyé­ből gyűlöli a háborút és az erő­szakosságot és teljes szívvel szereti a békét. A békeszerető japán nép nevébe» kérte, hogy az ülésszak járuljoa (Folytatás a 2. oldalon) Jrcques Danis, a Demokratikus Ifjúsági S:öveiség főtitkárának beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom