Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-14 / 138. szám
1953 JTJNTUS 14 7 N A P I. O 4 fácánkerti tangazdaság elmaradt a Vörös Hajnal élenjár. a növényápolásban A fócánkerti Vörös Hajnal tsz és a fácánkerti tangazdaság egymás mellett vannak. A gazdasági épületeiket semmi nem választja el, a földek között csupán egy-egy dűlőút tesz különbséget. így feltételezhető, hogy a talaj minősége egyforma, sőt az is feltételezhető, hogy az eső ép- úgy hátráltatta a tsz-nél a növény- ápolást, mint a tangazdaságnál. A Vörös Hajnal tsz első a járásban Ennek ellenére a tszcs tagjai még sincsenek elmaradva a növényápolással. Kukoricájukat kétszer megekéz- ték, s egyszer kézikapával megkapálták. A burgonyát egyszer megkapálták, s már kétszer töltögették, a napraforgót kétszer kapálták. Egyszóval a kukorica kivételével minden kapásnövényt kétszer kapáltak. Hogy a növényápolási munkákban idáig eljutottunk, nem volt könnyű feladat — mondja Lehelvári Ferenc, a szövetkezet egyik tagja. Nem volt könnyű feladat ez igaz. De a tsz tagjai okultak a tavalyi hibákból. Tavaly a növényápolás, majd az összes mezőgazdasági munkák elvégzésének egyik fékezője volt az, hogy a területek nem voltak kiosztva egyénekre. Az idén első lépés az volt, hogy a földterület arányában kimérték, hogy egy-egy tagnak mennyit kell megművelni. így kukoricából 2 hold, dohányból 600 öl, napraforgóból 800, répából 628, burgonyából 1050 négyszögöl jut egy-egy tagra. Ez volt az egyik döntő előfeltétel, egyben biztosíték arra, hogy ne maradjanak le a növényápolás és egyéb munkák ci végzésében. A fácánkerti Vörös Hajnal a járás első termelőszövetkezetei között van a növényápolási munkák elvégzésében, s ez a tagok öntudatának, lelki- ismeretes munkájának köszönhető. Reggel 6 órakor már mindenki a mezőn van. A munkacsapatok egymással versenyezve végzik a növényápolást. Hiszen már csak 1—2 hét von hátra, s itt az aratás — mondja Bolvári János, az egyik munkacsapat vezető — s mi azt a célt tűztük ki, liogv az aratás megkezdéséig befejezzük a nö- •* vényápolást. Este amikor a munka befejeződik, a brigádvezető és a munkacsapatvezető értékelik, hogy azon a napon melyik munkacsapat lett a verseny győztese. A versenyállás napról-nap- ra változik. Hol Bolvári János munkacsapata, hol Gáspár Mátyásné munkacsapata vezet. De legtöbbet a DISZ munkacsapat jár élen. I\em így néz ki a növény- ápolás a közvetlen mellettük lévő tangazdaságban. A vasút mellett lévő 10 holdas répának még az első kapálását is csak 70 százalékra végezték el, az egyelőit pedig meg sem kezdték. Ugyanígy néz ki a helyzet a többi növényeknél is. Azoknak is csak az egyszeri kapálását végezték el. Ha valaki érdeklődik a vezetőktől, hogy miért megy vontatottan a munka — szinte egymással versenyezve — különböző objektív okokra hivatkoznak. Józsa Gyula elvtárs, a gazdaság vezető agronómusa azt mondja: — A vetés után közvetlen a kelésnél úgy láttuk, hogy nem kell még végezni a répa növényápolását, közbe jött az eső, s így ki múltunk az időből. Zsíros István elvtárs, a gazdaság igazgatója arra hivatkozik, hogy kevés a munkaerő. Benhardt Ferenc, a gazdaság egyik dolgozója azzal magyarázza a növényápolás lemaradásának okait, hogy a dolgozókban kevés az öntudat, nincs versenyszellem, nem érdekli őket más, csak az, hogy legyen meg a napi norma. Miért nincs verseny? Benhardt elvtársnak van „némi“ igaza. Úgy folytatni nagyüzemi gazdálkodást, mint a fácánkerti tangazdaságban, a mai követelményeknek nem felel meg. Lassan egy éve lesz, hogy ez a tangazdaság nagyüzemi gazdálkodást folytat. Ehhez az előfeltételek éppúgy megvannak, mint megyénkben bármelyik állami gazdaságban. A gazdaságnak nincs pártszervezete, nincs szakszervezete, de DISZ-szeroezete sem. Megszervezése már hetek, sőt hónapok óta „folyamatban“ van. így a vezetőség úgy véli, hogy a dolgozók nevelése a pártszervezet feladata volna, a versennyel való foglalkozás pedig a szakszervezeté. Ők ezt leszögezték, s ezzel el intézettnek tekintik az egész kérdést. A gazdaságukban lévő versenytáb- ia üres, faliújság nincs. Pedig volna ebben a munkában kire támaszkodni, mert vannak olyan jól dolgozók, mint Mód Mihály. orsos József, akik a választási békeversenyben 505 százalékra teljesítették vállalásukat. Hogy eddig nem támaszkodtak az ilyen dolgozókra, ez hiba. A vezetőségnek azt kell most tenni, hogy az élenjáró dolgozókra támaszkodva szélesítsék ki a munkaversenyt, s népszerűsítsék a versenyben kitűnt dolgozókat, hogy a tangazdaságnak a növényápolásban mutatkozó lemaradását a legrövidebb időn belül pótolhassák. Beszélgetés a gyulaji népnevelőkkel... A langyos eső utáni párától ködös a vidék, de a gyulaji dolgozó parasztok készülődnek kimenni a földekre. Az egyik házból éppen jön ki Csapiáros István, Újvári Mihály, Lábián Rózsa, a tanács dolgozói és Klambauer József, a Kossuth tszcs elnöke. Népnevelőmunkán vannak az elvtársak, lián. gos Szabadság! köszöntéssel búcsúznak a ház lakójától Ma jó idő mutatkozik felügyelő elvtársi Végre hozzákezdhetünk a tavaszi kapások gyomtalanításához. Bizony van is mit tennünk, mert itt van az aratás a nyakunkon és még a kapálásokkal sem végeztünk — mondja Csapiáros István mezőgazdasági előadó. De most aztán minden erőnket erre fordítjuk! Mindenütt azzal fogadnak bennünket a dolgozók, hogy már alig várják, hogy járhatóvá váljon a talaj, mert még sok munka vár rájuk az aratásig. Még azok a gazdák is igyekeznek, akik eddig nem olyan nagyon vették ki részüket a versengésből, — jegyzi meg Újvári Mihály elvtárs. Jó érzés azt látni, hogy a népnevelők, nemcsak a választásoknál, hanem folyamatosan fenntartják a kapcsolatot a dolgozókkal, úgy látszik megszívlelték a múltban elhangzott kritikát! Beszélgetés közben éppen a pártszervezet irodája előtt haladunk el, ahonnan vidáman köszönt ránk Jankó Sándor párttitkár és Szili István elotársuk. Ök éppen a tanácsházhoz igyekeznek, mert mára tűzték ki az aratási szerződések megkötésének időpontját. Jankó elvtárs felvilágosított bennünket, hogy az idén nem félnek az aratástól, mert ha a beütemezett aratógépek valami oknál fogva nem is érkeznek meg, akkor is biztosítva van a gyors aratás. Mindig jobban népszerűvé válik a szovjet agrotechnika alkalmazása is a dolgozóink között — mondja Klambauer József, tsz elnök — tavaly 10 holdon termeltünk négyzetes vetéssel kukoricát s a nagy szárazság dacára is nagyobb terméshozamot tudtunk elérni, mint a régi módszerrel vetett területen, pedig egymás mellé vetettük és egyforma ápolásban is részesültek Ennek eredményeként az idén az egyénileg dolgozó parasztjaink is alkalmazzák ezt a módszert és a rozs pótbeporzását is sokan elvégezték. Nagy lendületet adott a tsz dolgozóinak az is, hogy a falu másik tsz-ével az Uj Barázdával egészéore szóló versenyszerződést kötöttek, így az egymástól átvett tapasztalatok alkalmazásával és jó szervezési munkával aztán könnyebben meg tudják oldani az eleinte nehéznek látszó problémáikat is. A jelenlegi versenyértékelés szerint a Kossuth tsz vezet, de nem sokkal van elmaradva az Uj Barázda sem. Persze, vannak még olyan dolgozók is, akik inkább hallgatnak a kulákokra, de ezek majd — mint ahogy Fábián elo- társnő tréfásan megjegyzi — a maguk kúrán tanulnak. Ez a rövid párbeszéd világosan elénk tárja, hogy Gyula jón sem akarnak lemaradni a békéért folytatott harcban, hanem mindig szorosabban zárkóznak fel a párt mögé és többtermeléssel mérnek csapást az imperialisták háborút akaró titoista vérebeire. A pincehelyi Rákóczi tszcs asszonyai harcban a 200 munkaegységért Ha valaki tavaly látta és most megnézné a pincehelyi Rákóczi termelő- csoportot, nem ismerné rreg, olyan nagy a változás. Tavaly rossz volt a vezetés, nem volt munka- fegyelem, a tagság nem é'vzte magáénak a csoportot, mindenki vitte, amit ért. Gabonájukat russzul elmunkált földbe vetették, így megtámadta a futrinka, a vetés után pedig egy részét elhordták a madarak, a kukorica kapálást is lészből adták ki, a cukorrépát és a burgonyát pedig a tanács szedette fel. Mini- ezek következtében gyenge volt a tagok jövedelme. Minden tag üzemi e, vagy ál'ami gazdaságba akiit menni dolgozni, meg is volt róluk az egyéni parasztok véleménye. Az idén azonban megváltozott az élet, okultak a tavalyi hibákból. A közös vagyon rombolóit eltávolították. Ezév februárban egyesültek a Rákosi termelőcsoporttal, új elnököt választottak. Martinka János elvtársat, akinek vezetése alatt megszilárdították a munka- fegyelmet is. így már a tavaszi vetéseket határidő előtt befejezték. Munkájukhoz nagy segítséget adott a gépállomás is. Ez a segítség, nemcsak a gépi munkában, hanem abban is megnyilvánult, hogy Kovács elvtárs, a gépállomás mezőgazdásza gyakran meglátogatta a csoportot és segített szaktanácsokkal. Eredményeikhez hozzájárult az is, hogy van saját traktorosuk. Ma már minden tag harcol a magasabb terméshozamért és olyan asszonyok is járnak szorgalmasan dolgozni, mint Almán Jo/sf l'né, Gergely Mihályné, akik tavaly keveset lárt.ok dolgozni a csoport-a Az asszonyok komolyat: kiveszik részüket a munkából, harcolnak a 20w munkaegység eléréséért, egymással versenyper: végzik a munkát. Martul!;:, Jánosné, Czirá- ki Jo/scriié és Bükösi Istvánná egymással versenyeznek a 200 munkaegység eléréséért. A jó munka eredménye az, hogy április 4-i és május 1-i vállalásukat teljesítették. Most pedig a Béke-Világtanács budapesti ülésének tiszteletére vállalták a lucerna határidő előtti betakarítását, a rétiszéna lekaszálását, mindkettőt teljesítették. Vállalták még, hogy búzából holdanként 10 mázsás átlagtermést takarítanak be 80-as fajsúlly’al, takarmányrépából 300 mázsát, hibrid kukoricából 25 mázsa, dinnyéből 100 mázsás termést érnék el holdanként. Cukor- és takarmányrépájukat június 11- ig megkapálják másodszor, a burgonyatöltöge- tést június 15-ig, a kukorica második kapálását június 20-ig, a harmadik kapálását pedig július 5- ig fejezik be. Még e hó 25-ig félévi tojásbeadási kötelezettségüket is teljesítik. A növényápolási munkálatok sikeres elvégzése érdekében a földterületet felosztották egymás között. A jó munka láttára már megváltozott az egyénileg dolgozó parasztok véleménye is a csoportról. Takács Elek MDP községi párttitkár Hit kell tudni ai idei qabonabegyüjtésről? Megjelent a minisz erianács határozata Dolgozó népünk ez évben gazdag termést takarít be. A bőséges termésből dolgozó parasztságunk, a termelőszövetkezetek és tagjaik először is beadási kötelezettségüket teljesítsék. Biztosítsák maguk számára a szabadpiac előnyeit, erősítsék a munkás-paraszt szövetséget, segítsék elő ötéves népgazdasági tervünk sikerét. A minisztertanács rendeletet adott ki a terménybegyüjtés sikere érdekében. A rendelet kimondja, hogy a termelők a betakarítási munkákat a legmegfelelőbb időben, gyorsan és a legkisebb szemveszteséggel végezzék el. A begyűjtésről szóló törvény- erejű rendelet előírja, hogy minden beadásra kötelezett termelő közvetlenül a cséplőgéptől köteles eleget tenni beadási kötelezettségének. A cséplőgéptől való azonnali beadással a község a cséplés befejezésével egyidőben megkapja a szabadpiaci értékesítés jogát. Dolgozó parasztságunk tehát idejében készüljön fel a cséplésre. Gondoskodjon a csépléshez szükséges zsákokról és igaerőről, hogy semmi akadálya ne legyen a cséplőgéptől való közvetlen beadásnak. A termelőszövetkezetek terményeiket állami begyüjtőhelyekre szállítsák be: előre állapodjanak meg a szállítások ütemére és az átvevőraktárak kijelölésére. Leplezzük íe a feketmfplése' el A tanácsok vonják be a begyűjtési munkába a begyűjtési állandó bizottságokat. Fokozott éberséggel, széleskörű társadalmi ellenőrzéssel gátolják meg cs leplezzék le a feketecsépléseket és egyéb csép- lési szabálytalanságokat, valamint a terménybeadás ellen irányuló ellenséges aknamunkát. A begyűjtési terv teljesítéséért — működési területén — a tanács végrehajtó bizottságának elnöke felelős. A községi végrehajtó bizottság elnöke követelje meg a törvények és a rendeletek betartását! Lépjen fel a cséplési visszaélésekkel, valamint a beadást nem teljesítőkkel szemben. A hátralékosokkal szemben haladéktalanul alkalmazza az előírt büntetéseket. A községi tanács szervezze meg a társadalmi ellenőrzést is annak érdekében, hogy minden gabona hiánytalanul gépi cséplésre kerüljön. E célból szervezzék meg a tarlón a a keresztek ellenőrzését. A községi tanács a termények továbbszállításának és berakásának folyamatos lebonyolításához szükség esetén bocsásson igaerőt a begyüjtőhelyek rendelkezésére és nyújtson segítséget a munkaerők biztosításához . A termények átvételéről szóló részében a határozat kimondja, hogy a vételjegyeket és „T'l-utalványo- kat a begyüj tőhelyeken a beadással egyidőben kell kiállítani. Vételjegyezni csak ténylegesen beadott terményeket szabad. A visszaéléseket a népvagyon hűtlen kezelésének minősítve kell büntetni. Főidényben az átvevőhelyeket reggel 6 órától este 8 óráig folyamatosan nyitva kell tartani cs a bevitt terményeket át kell venni. A terménybegyüjtők szükség esetén a begyűjtési miniszter rendelkezései szerint vasárnap és ünnepnapon is vegyék át a bevitt terményeket. A cséplőgépeknél jól látható helyen fel kell tüntetni, hogy az átvétel melyik raktárban történik. A csépléshez a termelők részére használati díj ellenében kölcsönzsá- kokat kell biztosítani. E határozattal egyidőben a minisztertanács — a begyűjtési törvényerejű rendelet alapján — megállapította a megyék termény, — állat — és állati termékbegyüjtési terveit. A megállapított tervek terménynél az 1953—54 gazdasági évre, vágómarhánál és vágósertésnél az 1953. évi második félévre, tejnél, tojásnál és baromfinál pedig az 1953. évre szólnak. A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásának szellemében a minisztertanács intézkedik a több évre szóló, új begyűjtési rendszerről is. A határozat a begyűjtési miniszter feladatává teszi az új begyűjtési rendszer kidolgozását. A minisztertanács határozata kimondja, hogy az élőállat és állati termék beadási kötelezettségét 1954. évi jaaz 1953 — 54. évi terményliegyöilésről nuár 1-től, a terménybeadási kötelezettséget pedig 1954. július 1-től kezdve több évre, egyszerű és a termelő számára érthető, áttekinthető rendszerben kell megállapítani. Verseny a m nisz.ertanács vándorzásziaiáért A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa felkéri a MEDOSZ-t, a DISZ-t, és az MNDSZ-t, hogy: tekintsék az elkövetkező hónapokban a terménybegyüjtés előmozdítását, sikerének biztosítását legfőbb feladatuknak, tudatosítsák, hogy a beadási kötelezettség teljesítése minden termelőre egyaránt kötelező. A falusi tömegszervezetek — a MEDOSZ tagjai, a DISZ fiataljai, az MNDSZ asszonyai, a földművesszövetkezetek tagjai — a begyűjtés sikere érdekében fejtsenek ki széleskörű, felvilágosító munkát. A helyi tanácsok, az állandó bizottságok, valamint a falusi tömegszervezetek tagjai személyes példa- mutatással járjanak élen a terménybeadás teljesítésében. A minisztertanács felkéri a tömegszervezeteket és felhívja a megyei, járási, városi és községi tanácsokat, valamint a begyűjtő szerveket: nyújtsanak messzemenő támogatást a dolgozó parasztság, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a földművesszövetkezetek, a községek, a járások és megyék versenyének előmozdításához, a verseny kiszélesítéséhez. A terménybegyüjtési verseny a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának vándorzászlójáért folyik. A verseny első szakasza Alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án, a második szakasza pedig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, november 7-én zárul. A jutalmazás alapja a verseny első szakaszában a búza, rozs, árpa, zab és szálastakarmány, a második szakaszban pedig a kukorica, a napraforgó, a burgonya és a szálastakarmány begyűjtési tervek teljesítése, illetve túlteljesítése. Mennyi a gyorsbeadás' lu’a'om? Az 1953. évi július hó 5-ig az „A", „B" és „G" vételi jegyre beadott gabonák után a megállapított árakon felül mázsánként 5 forint, július 5—15 napja között beadott gabonák után pedig mázsánként 3 forint gyorsbeadási jutalmat fizetnek ki. A gyorsbeadási jutalom az állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket, egyéni gazdaságokat és a földművesszövetkezeteket egyaránt megilleti. A forgalmi korlátozások gabonafélékre 1953. július hó elsején, átmenetileg újból életbelépnek. A forgalmi korlátozások a megye, a járás, valamint a község, vagy város területén, illetve a termelőszövetkezetekre vonatkozóan akkor szűnnek meg ismét, ha a megye, a járás, a község, illetve a termelő- szövetkezet gabonabegyüjtési tervét teljesíti! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa arra vonatkozólag is kéri a MEDOSZ-t, a DISZ-t, az MNDSZ-t és a SZÖVOSZ-t, hogy falusi szervezeteik útján a dolgozó parasztság között széles körben tudatosítsák a forgalmi korlátozások alkalmazásának és megszüntetésének szabályait. Hívják fel a dolgozó parasztság figyelmét arra, hogy minden egyes dolgozó parászt anyagilag is érdekelt abban, hogy ő maga — de egyben a község minden egyes termelője is — minél előbb teljesítse gabonabeadási kötelezettségét. így kaphatják vissza minél hamarabb a szabadpiaci értékesítés jogát. A dolgozó parasztság és á termelőszövetkezetek annak tudatában, hogy a beadási kötelezettség teljesítése növeli népünk jólétét, elősegíti békénk védelmét, a szocializmust építő ötéves tervünk végrehajtását, kötelezettségüknek közvetlenül a cséplőgéptől való teljesítésével biztosítsák a begyűjtés teljes sikerét! (A Szabad Föld júniusi számából).
