Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-12 / 136. szám
2 M A P L O 1953 JUN1US 1 A nők világkoiigi'essziissKHiak ülése Kopenhága. (TASZSZ) Június 9-én a nők világkongresszusának esti ülésén folytatták a vitát Andrea Andreen és Eugénie Cotton beszámolója felett. Elizabeth Tomm, Svédország képviselője beszédében a svéd nép béketörekvésével foglalkozott. Solers, Paraguay küldötte a paraguayi nők nehéz életéről számolt be. Ezután felszólaltak Kanada, Mexiko, Magyarország és más országok képviselői. A kongresszus küldöttei melegen fogadták egy dán katona felszólalását. A kongresszust üdvözölve kijelentette, hogy a dán katonák soha* sem fognak harcolni a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. Ezután Anni Maskerín, India képviselője szólalt fel. . India képviselője azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a nők világkongresszusa elő fogja segíteni a világ békéjének elérését. A nők világkongresszusának június 9-i ülésén felszólalt Szadegi, Irán képviselője is. Az iráni nép, különösen a nők és a gyermekek nehéz helyzetével, a külföldi tőke iráni garázdálkodásával foglalkozott beszédében. A nők világkongresszusának június 10-i délelőtti'teljes ülésén folytatódott a vita. Az ülésen Isabelle Blume (Belgium) elnökölt. Az ülésen felszólaltak Ausztria, Pakisztán, Japán, Franciaország, Iz- land, Dánia. Anglia, Románia. Jugoszlávia. Argentína. Hollandia és Guatemala asszonyainak képviselői. Ojama asszony, a japán nők kü- dötte arról beszélt, hogyan élesztik újjá a japán militarizmust. Elmondotta. hogy Japánban jelenleg már hétszáz amerikai támaszpont van. Maria Torsteinsdottír, az izlandi nők képviselője arról az ellenállásról beszélt, amelyet az izlandi nép az amerikai megszállás, valamint a külföldi parancsnokság alatt álló izlandi hadsereg létesítése ellen kifejt. Monica Wettley, az angol nők küldötte az angol gyarmatokon — köztük Kenyában — élő asszonyok és az egész lakosság nehéz helyzetéről beszélt. Kenyában — mondotta háromezer európai tulajdonában tizenhétezer négyzetmérföld jó minőségű föld van, míg az 5.5 millió helybeli lakos csak ötvenezer négy- zetméterföldnyi rossz földdel rendelkezik. A délelőtti ülés végén de Blocker holland küldött kijelentette, hogy a hollandiai árvíz az uralkodó körök militarizációs politikájának egyik következménye volt. De Blocker a holland asszonyok nevében köszönetét mondott minden ország asszonyainak, akik segítséget nyújtottak az árvízkárosult holland családoknak. Külön kiemelte a Szovjetunió és Franciaország asszonyai iránt érzett hálát. A hadi fogoly csere-egyezmény visszhangja SANGHAJ A „Hszinven-zsipao“ azt írja, hogy e hadifogolycsere kérdése az utolsó akadály volt a koreai fegyverszünet megkötésének útjában. Ez az akadály most elhárult. Az egyezmény nemcsak Kína és Korea békeszerető politikájának győzelme, hanem az egész nemzetközi béketábornak, min den békeszerető erőnek diadala. Bár a koreai fegyverszünet közel áll a megvalósuláshoz, késznek kell lénnünk a koreai kérdés végleges békés megoldásáért vívott harcra — hangsúlyozza a lap. LONDON A vidéki és a fővárosi angol sajtó figyelemmel kíséri Li Szin-Man klikkjének provokációit. A ..Manchester Guardian“ vezércikkében azt írja, hogy ,,Li Szin- Mannak és barátainak magatartása maguknak az Egyesült Államoknak álláspontjától fog fügni“. paris A ,,1‘Humanité“ rámutat, hogy az egyezmény aláírása után a koreai fegyverszünet közelinek tűnik. A „Figaro“ megállapítja, hogy a hadifogoly-kérdés rendezése után „a fő eredmény úgylátszik megszületett és alaptalan volna továbbra is kételkedni a végső eredményben“. Geneviéve Tabouis. a ,,1‘Informa- tion“-ban hangsúlyozza, hogy „a panmindzsoni egyezmény kedvező alap a Kelet és Nyugat tárgyalásai- * nak megnyitásához.“ Az „Aurore-De Matin-Le Pays“ megjegyzi, hogy a koreai fegyver- szünet közeli megkötésének lehetőségét „mindenütt megkönnyebbüléssel fogadták, viszont a Wall Streeten esnek a részvények. Nem, wall- streeti urak — írja a lap — a koreai béke nem katasztrófa. A békés szükségletek túl nagyok ahhoz, hogy a gyáraknak le kellene állniok“. DELHI A „The Times Of India“ írja: „A koreai béke megteremtésével Peking nek az Egyesült Nemzetek Szervezetébe történő felvételének kérdése elsőrendű fontosságúvá vált...“ OTTAWA A „Journal“ című lap közölte, hogy Pearson kanadai külügyminiszter sajtónyilatkozatában rámutatott, hogy a hadifogolycsere kérdésében kötött egyezmény „szerencsés és reménytkeltő esemény, amelynek lehetővé kell tennie a fegyverszünet megkötését a legközelebbi napokban.“ A pakisztáni miniszterelnök a „középKeleti védelmi szervezetről44 (MTI) Az A1 Miszri című egyiptomi lap jelentése szerint Ali Mohammed pakisztáni miniszterelnök kijelentette a lap tudósítójának, hogy véleménye szerint „a közép- keleti béke mindaddig nem fog meg szilárdulni, amíg Egyiptom követeléseit maradéktalanul nem teljesítik." Hozzáfűzte, hogy „e térség népei elutasítanak minden olyan védelmi rendszert, amelyet a Nyugat rájuk próbál kényszeríteni.“ Élenjáró koinbájnvezetők országos értekezlete Az idei, bőségesnek ígérkező gabonatermés betakarításában már jelentős számban vesznek részt az arató-cséplőgépek és kombájnok. Az aratásról és cséplésről szóló minisztertanácsi határozat értelmében idén a kombájnoknak a múlt évinél jóval nagyobb területen kell elvé- gezniök a gabona learatását és el- cséplését. Ez nagy feladatok elé állítja a kombájnvezetőket. Ezeknek a feladatoknak .a megtárgyalására az állami gazdaságok és erdők minisztériuma. valamint a földművelés ügyi minisztérium ÁMG főigazgatósága szerdán országos értekezletre hívta össze az élenjáró kombájnvezetőket. A MEDOSZ székházban tartott értekezleten az élenjáró kombájnvezetőkön kívül résztvettek többek között Hegedűs András, az állami gazdaságok és erdők minisztere, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, Koczor Lajos, az állami gazdaságok és erdők miniszterének első helyettese és Borbás Lajos, a MEDOSZ elnöke is. Borbás Lajos üdvözölte az értekezlet részvevőit, majd Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. isw irauimna A nyiigalnéme’országi Li Szín Manl Aden&ii írnak hívják — írja Mex Reimann a „Freies Volk“ vezércikkében Düsseldorf (ADN): Max Reimann elvtárs. Németország Kommunista Pártjának elnöke a Freies Volk szer dái vezércikkében állástfoglal a koreai fegyverszüneti tárgyalások alakulásával kapcsolatban. A cikkben Max Reimann a többi között a következőket írja: „Nyugat-Németország egész lakos sága. a föld minden békoszerető emberével együtt, nagy örömmel hallotta a hírt. hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások végre odáig jutottak. hogy a szenvedő koreai nép a fegyverszünet megkötése előtt áll. A koreai megegyezés a béke táborának győzelme. Elsősorban a Szovjetunió következetés fáradozásainak köszönhető ez. mert a Szovjetunió már kezdettől fogva szembehelyezkedett az amerikaiak koreai agresz- sz.iójával és mindent megkísérelt a béke helyreállítására Koreában. A világ békeerőinek harca eredményeként létrejött koreai megegyezés elősegíti majd a világ többi, vitás kérdésének tisztázását is. Itt elsősorban a német kérdés békés megoldására gondolok. Nyugat-Némelországban mindinkább tért hódít az a felismerés, hogy az amerikai monopóliumok és bankok urai Németországban ugyan azt a játékot akarják folytatni, mint Koreában, Céljuk Németország kettészakítottságának fenntartása. Nyugat-Németország kiépítése támaszponttá a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok ellen, a testvérháború kirobbantása nemetek és németek között. Nyugat-Németországban is van Li Szin Man. van olyan osztály, amely azt hiszi, hogy a Kelet ellen irányuló régi imperialista terveit az amerikai imperialisták segítségével megvalósíthatja. A nyugatnémetországi Li Szin Mant Adenauernek hívják. Adenauer Nyugat-Némelországban az amerikai monopóliumok és bankok urainak kezében ugyanolyan eszköz, mint Li Szin Man Koreában. Adenauer és megbízói csak egy gondolatot tartanak szem előtt: hogyan biztosíthatják a német monopóliumok és bankok urainak maximális profitját és hogyan tarthatják magukat uralmon. Minden igyekezetükkel azon vannak, hogy megakadályozzák a németek egymásközti megegyezését; meghiúsítsák a négy nagyhatalom tárgyalásait. Az egész német nép előtt nyilvánvalóvá vált. hogy az Adenauer- kormánv és a mögötte álló kalandorok elárulják a német népet és sem a belső, sem a külső békét nem szerzik meg neki. A német nép a nyugatnémet Li Szin Mant meg fogja dönteni és kormánya helyére a nemzeti egvség helvreállításá- nak kormányát ülteti. Ehhez elengedhetetlen. hogy a német munkásosztály, népünk legnagyobb ereje, egységes legyen" — írja Max Reimann elvtárs cikkében. Egy tiiiinhurgi hírősig döntése elismeri, hogy Adenauer katomi diktatúrára törekszik Hamburg (ADN): „Azt az állítást. hogy Adenauer katonai diktatúrát akar a nép ellen, igaznak kell tekinteni." Erre a döntésre .iutott a hamburgi járásbíróság abban a perben, amelyben Adenauer utasítására „rágalmazással1' vádoltak meg egy hazafit röpcédulák terjesztése miatt. A Deutsche Volkszeitung kivonatokat közöl az ítélet indokolásából, amely a többi között a következőIndia bezáratja lisszaboni követségét Delhi (TASZSZ): Az indiai kor-' mány elhatározta, hogy június 11-én bezáratja lisszaboni követségét. Az indiai kormány azért hozta ezt a határozatát, mert a portugál kormány ez' év májús Í5-én megtagadta annak a kérdésnek megtárgyalását. hogy adják át az indiai uniónak az indiai portugál birtokokat. Vizsgákra készülnek az új kombájuvezetök A komoájnvezetők ölhónapos tan folyama végéhez közeledik és június 16-án Mosonmagyaróvárott, Hajdu- dorogon és Kecskeméten vizsgákon számolnak be tudásukról és felkészültségükről az új kombájnvezetők. A vizsgákra nagy szorgalommal készülnek és elhatározták, hogy az aratás-cséplés idejére versenyre hívják a régi. tapasztalt kom báj n vezet őket. A vizsgákat a legjobb kombájnvezetők és az EMAG- gyár egy-egy sztahánovistája is meghallgatja. A KUBANYI VENDÉQ Irla : D. ISZLAMOV A mi falunkban sok szép lány van, de Rasidához hasonló egy sincs. Azt hiszem egész Baskiriában nincs még egy olyan szép leány, mint Ra- sida. Nagyon tetszik nekem, de ezt még soha sem mertem neki megmondani. Valahányszor megkíséreltem, hogy erről beszéljek, őneki mindig akadt valami fontos mondanivalója. — Különben ő a komszo- mottitkárunk. Nagyon büszke voltam, amikor a begyűjtési verseny első napjai után 160 hektáros teljesítménnyel, az első helyre kerültem. Elhatároztam, hogy most fogok beszélni, Rasidával. Este fel is kerestem őt. Beszélgetésünk azonban nagyon rövidre sikerült. — Nagyon szép ez az eredmény. — mondta Rasida, — de mondd, nem tudnál valamit kitalálni, hogyan . segíthetnénk a szomszédoknak? Tudod, hogy Szála a szomszédos táblán csak 150 hektáron végezte el a munkát. Ez sem rossz eredmény, de én azt szeretném, ha a fiatalok mind kiváló munkát végeznének. Aztán elbúcsúzott és sietve ment a dolga után. Most tudtuk meg brigádvezetőnktől,, hogy látogatóba jön hozzánk ' egy kubányi kombájnvezető, hogy átadja nekünk tapasztalatait. Mindannyian kimentünk elébe a hajóállomásra. Rasida is ott volt a parton. Én gyorsan melléje szegődtem, és elmondtam neki, hogy két napja állandóan segítek Száfának. — Tudom! — válaszolta nagy örömmel Rasida. — Tegnap már Szála is két normát teljesített. Ezt neked köszönhetjük Árszlángárej. Nagyon boldog voltam, de még mielőtt jól kiörvendezhettem volna magam, megérkezett a hajó és rajta a kubányi vendég. 23—24 éves fiatalember volt, két szeme vidáman csillogott, haja szőke, mint az érett búza. És kiderült az is. hogy Rasidával régen ismerik egymást. Tavaly találkoztak Moszkvában, az Országos Békekonferencián. Rasida később elmondta azt is, hogy a fiút nem ok nélkül választották a konferencia küldöttévé: nagyszerű munkateljesítményeivé! hírnevet szerzett magának az egész Kubány-vidéken. Nemsokára magam is meggyőződhettem róla. hogy a kubányi vendég. Andrej Bondar, megérdemelte a kitüntetést. A szomszédos táblán dolgozott és messze elhagyott a munkában. Tegnap is messze elmaradtam mögötte. Tudom, hogy nem volt szerencsés napom. Sokszor meg kellett állítani a kombájnt, mert mindig volt valami baja. Estefelé végképp felmondta a szolgálatot. Egésznapos munkánkkal összesen kilenc hektárról sikerült a búzát begyűjteni. Rasidának kellett a kombájnunktól a kicsépelt búzát elszállítania. Amikor este már egy órája ültünk tétlenül, nagyot sóhajtott és felállt. — Kárba veszett a mai nap! Megyek segíteni Andrejnek: ott nem győzik beszállítani a búzát. — Menj csak, ha kedved tartja! — válaszoltam. Nagyon bántott, hogy Rasida otthagyott, de be kellett látnom, hogy igaza volt. Andrej pedig még serényebben dolgozott, amikor Rasida is odament segíteni. Egy nap alatt 45 hektárnyi búzát gyűjtött be. Ezt a kolhozelnök mondta el: — Ügyes fiú! Nem hiába küldték hozzánk, — dicsérte Andrejt. — Ettől aztán lehet tanulni. Kapott is egy szép csokrot Rasidától. Meg is kérdeztem: „Mi az Rasida? Féltékennyé akarod tenni az itteni legényeket?“ — És ő mit válaszolt? — Azt, hogy dolgozzanak jobban, akkor ők is kapnak virágot. Ettől kezdve azt hittem, nehezen fogok kijönni Andrejjel, de tévedtem. Megtudta, milyen nehézségeink vannak a kombájnnal és önként a segítségünkre jött. Kiderült, hogy nemcsak a munka gyakorlati részét ismeri kitűnően, hanem az elméletet is. A műszaki főiskola levelezőtagozatán tanul. Ha egy szabad pillanata volt, rögtön átjött hozzánk és mindig értékes, gyakorlati tanácsokat adott. Tanácsait megfogadtuk és rövidesen megmutatkozott az eredmény is. Első nap másfél normát teljesítettünk, eredményünk másnap még négy hektárral növekedett. Lassanként elértük Andrej teljesítményét, sőt. lúl is szárnyaltuk. Ö azért továbbra is gyakran jött hozzánk segíteni. Egyszer meg is mondtam neki: — Tegnap öt hektárral többet gyűjtöttünk be, mint ti, mégis idejössz segíteni nekünk ... — Nem csoda: én régi kombájnon dolgozom, amelyik már hatodik éve van munkában. A tieteken még érezni a friss festékszagot, — mondta mosolyogva és még meg is simogatta „Sztalinyec“-ünket. Két hét alatt legelső helyre kerültünk az egész kerületben. Be kell vallanom, ezt elsősorban Andrejnek köszönhettük. Rövidesen befejeztük az aratást. Amint telt az idő, egyre jobban láttam, hogy Rasida és Andrej között mind szorosabb barátság alakult ki. Mindenki arról beszél, hogy ha Andrej hazamegy, magával viszi a leányt is. Elveszi feleségül. Most. már látom, meg Is érdemli. Az imént lett vége a komszomol- gyűlésnek, ahol Rasida bejelentette, hogy elmegy. Az ő javaslatára engem választottak meg komszomol- titkárnak. A sötét, meleg éjszakában hármas bán indultunk hazafelé: Rasida, Andrej és én. Úgy éreztem, hogy csak zavarom őket és le-lemara- doztam. Raäida hátraszólt: — Ne marad) el Árszlángárej, beszélnem kell veled, — mondta. — Gondoskodj róla, hogy a komszomo- listák és általában a fiatalok járjanak esti iskolába. Ez nagyon fontos. Igyekezz elintézni, hogy Amina villanyszerelő-tanfolyamra kerülhessen. Régóta ábrándozik erről. Jó lenne hamarosan gyűlést összehívni és alaposan összeszidni Halimot: nem becsüli meg a feleségét. Nekem nem sikerült a lelkére beszélni. Jusson időd arra is. hogy megnézed a fejőnők munkáját... — És az én számomra nincs semmi utasításod? — kérdeztem. Rasida kissé elgondolkozott. — Neked azt tanácsolom, hogy jövőre iratkozz be az egyetemre. Amikor öt év múlva látogatóba jövök, te lég;.’ az agronómus. Már búcsúzni akartam, de Rasida még folytatta. — Majdnem elfelejtettem: az öreg Hatira házikója nincs valami jó állapotban. Jó volna sürgősen kom- szomolista szombatot szervezni és rendbehozni a házát. Meg ne feledkezz róla. Megígértem. Hogy is ne ígértem volna meg mindent Rasidának. Ezen az éjszakán le sem hunytam a szemem. Hiába forgolódtam, nem jött a szememre álom. Hajnalban telkeltem és kimentem a határba kóborolni. Ha a komszomol- ügyeket nem kellett volna átvennem, éjfélig sem mentem volna haza. Jó késő volt, mire visszatértem a faluba. Rasida már régóta várt rám. — Hol jártál? Miattad még lekössük a vonatot... — Sok dolgom volt — válaszoltam kurtán. Félóra alatt átvettem a munkát. — No, akkor hát ez is megvan — mondta mosolyogva Rasida. Gratulálok. titkár elvtárs. Sok sikert kívánok. — Köszönöm... De mond Rasida, nem sajnálsz itthagyni bennünket és a szülőfaludat . . . Nem is értem ... Az egész olyan Váratlanul történt... Olyan furcsán! — Azt akarod kérdezni, hogy miért szerettem meg Andrejt? — Hát.. Igen — válaszoltam lesütött szemmel. Rasida kissé elgondolkozott. — Soha senkinek ne tégy fel többé ilyen kérdést, — válaszolt végre, — Erre senkisem tud pontosan válaszolni. Az ember mindig igazi társat keres az életben, olyat, aki félszóból is megérti, aki megosztja vele minden bánatát és örömét... Én megtaláltam... Akkor odajött Rasidáért a kolhoz új „Pobjeda“-ja. összeszedtük a csomagokat és kimentünk. A ház előtt már összegyűltek az ismerősök, jóbarátok. Andrej a gépkocsi mellett várt Rasidára. — Csak el se sírjam magam a búcsúzásnál, — mondta csendesen Rasida. Andrejt is virágcsokrokkal halmozták el és mindenki boldogságot kívánt nekik. Én is. — Hálás köszönet a sok jóért, amit itt kaptam, elvtársak! — mondotta Andrej. — Úgy éltem itt, mint ha otthon lettem volna! Össze! ti jöjjetek el hozzánk vendégségbe,.. két állapítja meg: „A vádlott azzal az állításával, amely szerint Adenauer katonai diktatúrát akar a nép ellen, valóságos tényt szögezett le. Sem a vádlott kijelentéseinek formája, sem azok elhangzásának . körülményei nem bizonyítják a rágalmazás fennállását. éppen ezért a vádlott nem esik a 185. paragrafus büntető rendelkezései alá. A vádlottat tehát fel kellett menteni."
