Tolnai Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-07 / 132. szám
TOX.BZ2U Világ pbol etarjai egyesüljetek! A MAI SZAMBÁN: Szovjet, kínai, koreai vendégek látogatták meg a ten- gelici Petőfi tsz-t (2. o.) — Megkezdte munkáját a nők világkongresszusa (3. o.) — A Béke Világtanács vezérkarából (3. o. )— Nemzetközi szemle (3. o.) — A spanyol nép harca a Franco fasizmus ellen (4. o.) — 250 éves Rákóczi szabadságharca (6. o.) — Tolna megye kiváló pedagógusai (6. o.) — Még a vezetők sem mutatnak példát, ezért került Dunakömlődre a szégyentábla J L eves kivá latna | AZ M D P TOLNAMEGYEI PARtBIZOTTJÄGANAIC LAPJA X. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM Ut\ 50 FILLÉR VASÁRNAP. 1953 JÜNILS 7 Az űj nevelő Ma reggel falun és városon, a legelhagy a tót tabb tanyán is már kora reggel lázasan készülődnek a fiatalok, a tanulók. A legszebb ruhájukat veszik fel, a legszebb rózsát tépik le. A nagyapa még- egyszer meghallgatja a verset, és az apróhad elindul köszönteni a tanítónénit és a tanítóbácsit, s megköszöni, hogy megtanították őket írni, olvasni, számolni, s ezen túlmenően a hazát és a népet szeretni. A köszöntő alatt ott állnak a fiatalok mellett az öregek is. Hálakönnyel a szemükben mondanak köszönetét a pedagógusoknak, mert megtanították gyermekeiket a munka megbecsülésére, szeretetére és látják, hogy ma mennyivel szebb, boldogabb a fiatalok élete, mint a múlt bán volt, s mennyivel vidámabb a mai gyermekkor, mint az övéké volt. Köszönik, hogy a tanítónéni, a tanítóbácsi egy életen át ő értük és gyermekeikért, a dolgozó népért munkálkodik. így megy ma egész nap. Reggel madárcsicsergéshez hasonló gyermekdal költi álmából a pedagógusokat. Délelőtt a párt, a tanács és a tömegszervezetek ün- neplik őket elismerő szavakkal és jutalmakkal. Délután vidám sport, este pedig színvonalas kultúrműsorral szórakoztatják azokat, akik értük dolgoznak. Végül nyugovóra is a DISZ fiatalok dalos szavai kísérik el őket. így ünnepel ezen a napon dolgozó né- pühk apraja, nagyja. A felszabadulás óta immáron másodszor. Miért ez az ünneplés? — mert a pedagógus ma már valóban nevelő lett. Nevelő, aki igaz tudományra tanítja a fiatalságot és kommunista jellemvonásokkal fegyverezi fel, hogy harcolni tudjon népéért, hazájáért és szabadságáért. Valódi nevelővé vált, mert magáévá tudta tenni a népek nagy tanítójának, Lenin elvtársnak iránymutatását: „Százezer nyi tanító olyan apparátus, amelynek előre kell vinnie a munkát, fel kell ébresztenie az értelmet és harcolnia kell az előítéletekkel szemben, amelyek mindeddig még élnek a tömegekben." Ennek az irányításnak alapján váltak nevelőink makarenkoi szocialista nevelőkké. Magukévá tették a nagy szovjet pedagógus tanítását: „A nevelőnek nagy kultúrával és széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie." Időt és fáradságot nem kímélve tanulnak, hogy népünk millióit felemeljék. Olvassák a haladó szovjet pedagógusok munkáit. A továbbképzési napokon gyűjtik a tapasztalatokat, bemutató tanításokat tartanak és bírálnak. Bátran alkalmazzák iskolájukban, ami jó, s ami előbbre viszi a tudást és a kommunista jellem kialakulását. Tanulmányozzák Pavlov, Micsurin és Liszenko munkáit. Maguk is kísérleteznek. Kísérleteiket bemutatva bizonyítják kicsinyeknek és nagyoknak a fejlődést, megmutatják, hogyan lehet úrrá az ember tudásával a természet erői felett. Eljárnak a moziba és a színházba, hogy megismerkedjenek a szocialista művészettel. A mai új típusú nevelő már nem azónos a régivel, aki boldog volt, ha a tiszttartó elvitte a tanulókat az iskolából tüskét szurkálni, aki kitüntetésnek érezte, ha a plébános úr, vagy a jegyző úr leült vele tarokkozni. A ma nevelője tanul, hogy taníthasson. A nevelőnek a kommunista er- kölcsiség mintaképének kell lennie. A dolgozó ember iránti mély tisztelet, életkedv, éberség, a gyér mek iránti igényes szerepe és nagy tapintat, a pedagógus számára nélkülözhetetlen tulajdonság. „Ne a hideg durvaság és a jellemlelen lágyság, hanem a sze- retetben és szigorúságban, a kedvességben és igényességben mutat mértéket az, aminek meg kell határoznia a pedagógusok viselkedését a növendékekkel szemben" — tanítja Makarenko. A magyar pedagógusok is erre törekszenek. A Farkas Jánosnék, Heinrik Rudolfok és Réther Vilmosok fáradhatatlanok a lelkes, szorgalmas munkában. Az Újvári Jenők, Miklós Péterek, Szegedi Margitok tökéletes szaktudással irányítják és látják el az oktató nevelő munkát. A Farkas Jenők, Csajbók Kálmánok időt és fáradságot nem kímélve szervezik a dolgozók iskoláit és tanítják a Horthy-rend- szerben a művelődés lehetőségétől elzárt dolgozókat. De ki tudná felsorolni azt a sok kiváló tanárt és nevelőt, jó munkát végzett pedagógust, akik már kitüntetést, jutalmat, dicséretet, vagy elismerést kaptak. Csak a mai na napon 232 nevelő kap megyénkben jó munkája elismeréseképpen kitüntetést és jutalmat. Ok járnak élen meghamisított népi kultúránk igaz érdekeinek felfedésében. Ök gyűjtik össze veszendőbe induló népdalainkat és táncainkat, az úttörők és a DISZ szervezetek művészeti csoportjainak segítségével. Kimagaslóan élenjár, példát mutat ezén a területen Bogár István munkaérdemrenddel kitüntetett sárpilisi nevelő. A pedagógusoké IT'döntő rész abban is, hogy a múlt anyagi és kulturális elnyomását szenvedő magyar nép ma olvasó, gondolkodó nép lett. Nagymértékben nekik köszönhetjük, hogy művelt néppé fejlődünk, hogy teljes egészében kibontakozhat hazánkban népünk alkotó és művészi tehetsége. Ezért-is ünnepeljük ma a nevelőket! A dolgozó nép soraiból kiemelkedett fiatalok, nevelők és az évtizedes feudálkapitalista elnyomás alól felszabadult idősebb pedagógusok szoros egységben építik az új életet, az új hazát. Tudják, hogy a pártnak és népidemokráciánknak köszönhetik boldog alkotó életüket, hogy fiaink növekvő tudása, fejlődő öntudata teszi erőssé a magyar hazát. Az értelmiségiek között ők látták be legelőbb, hogy helyük a munkásság és a parasztság mellett van. Ennek a felismerésnek birtokában érhették el szép eredményeiket és ennek a jó munkának elismerése az a megtiszteltetés és megbecsülés, amelyben az egész dolgozó magyar nép, élén a párttal és Rákosi elvtárssal, ma részesíti őket. Ez a mai nap is meggyőzheti a nevelőket arról, hogy munkájukat népünk nagyra értékeli és olyan lehetőséget biztosít számukra, amiről a kapitalizmusban álmodni sem mertek. Kitüntetés és boldogság ma pedagógusnak lenni — mondják nevelőink. Ez így is van. A dolgozó nép azonban még sokat vár nevelőinktől, várja, hogy minden pedagógus példamutatóan dolgozzék, egész tudását a nép szolgálatába állítsa, segítő tanácsadója legyen falun is és városban is a dől gozóknak. Várja, hogy tudása legjavát adva jó munkájával járuljon hozzá hazánkban a szocializmus megvalósításához, ahol nagy költőnk Petőfi Sándor szavaival „a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán"« A Béke Világtanács ülésének tiszteletére A fejlett agrotechnikai eljárások bevezetésével készül a Béke Yilástanács budapesti ülésére a gyulaji „Új Barázda“ tszcs A gyulaji Uj Barázda termelőcsoportból Árki István levelezőnk többek között ezeket írja: A Békevilágtanács budapesti ülésének tiszteletére csoportunk tagsága úgy készül, hogy alkalmazzuk a fejlett agrotechnikai eljárásokat, 62 hold rozs pótbeporzását már elvégeztük, mellyel termésátlagunkat holdanként 3 mázsával akarjuk növelni. Ez mellett már 42 hold lucernát és 20 hold szénát is betakarítottunk. 15 hold mákot, és 27 hold cukorrépát, 20 hold takarmányrépát megkapáltunk. A munkálatokban Nupl Jakab agronómus járt elől jó példával. Szorgalmasan veszi ki részét a munkából Nyulász Sándor is, akinek eddigi munkaegysége meghaladta a 200-at. A legtöbb egységet azonban Farkas Jánosné brigádvezető érte el a növényápolásban, akinek ezideig 256 munkaegysége van. B. Kovács János fogatos is 250 munkaegységet ért el ezidáig. B. Kovács János versenyben áll Csonka Jánossal, akinek 230 munkaegysége van. Állattenyésztésünk terén özv. Csonka Györgyné fejőnő ért el szép eredményt. A gondjaira bízott fejőstehenek példás gondozásával a tejhozamot 50 százalékkal emelte. Varga József csoportunk juhásza pedig a gyapjútermelésben ért el 5 kilogrammos átlagsúlyú gyapjútermelést. A Béke Világtanács tiszteletére az állattenyésztésben bevezetjük, a háromszori fejést, megszilárdítjuk' a munkafegyelmet, hogy ezzel még erősebbé tegyük a béketábort, s építsük jobb és boldogabb jövőnket. Már megkezdtük a készülődést az aratási és cséplési munkálatokra is, melyre a nőket is bevonjuk. Mindezek mellett gondot fordítunk a legelők jobb kihasználására, bevezettük a szakaszos legeltetést Tóth István állattenyésztési brigádvezető kezdeményezésére. A szakadáti Aranykalász tszcs újra első akar lenni A szakadáti Aranykalász tszcs- ben mostanában nem egyszer-két- szer, hanem tizenkétszer is elmondja az elnök, Gellérthegyi elvtárs, ebben az időszakban dől el milyen termést takarítanak be. mégpedig azon, hogy a növényápolási munkákat mennyiségileg és minőségileg hogyan végzik el. A tavaszi munkák megkezdése előtt egy csoportgyűlés határozatot hozott arra, hogy mind a tagoknak, mind a családtagoknak ki kell venni részét a csoportban bekövetkező munkákból. A tszcs tagjai a határozat alapján cselekedtek. Mostanában a tszcs gazdasági épületei konganak az ürességtől, ott csak az állatgondozókat lehet találni. Munkájuk eredménye leginkább abban mutatkozik meg, hogy a kukorica kivételével minden kapásnövényt már kétszer megkapáltak. De úgy tervezik, hogy mihelyt a talaj állapota megengedi, hogy elvégezzék, az összes erőt arra összpontosítják. A csoport tagjai a családtagokkal együtt egyöntetűen kiveszik részüket a növényápolási munkákból. V^rga Jánosné és Hámon Péterné nem csoporttagok, de a csoporttagokkal együtt ők is minden munkából kiveszik a részüket. A munkákat úgy szervezik, hogy egyik se menjen a másik rovására. A férfiak a kaszálási és szénabetakarítási munkákat végzik, a nők pedig a növényápolást. A tszcs minden tagja egyöntetűen harcol azért, hogy ebben az évben is a gyönki járás élenjáró termelőszövetkezetei közé tartozzanak. ló növényápolással készülünk június 15-re A választási békeverseny után a Kövesd-pusztai dolgozó parasztok az eddiginél sokkal nagyobb lelkesedéssel láttak a munkához — írja levelében Szabó János Kövesd-pusztai levelezőnk. A kukorica és burgonya kapálását már befejezték. Nemcsak a termelőcsoport tagsága, de az egyénileg dolgozó parasztok is szorgalmasan végzik a munkát. Most azzal készülnek a Béke-Világtanács budapesti ülésének tiszteletére, hogy a növényápolási mnukákat fokozzák. A termelőcsoportban Grácsik Józsefné és Schmidt Ádámné végeztek legjobb munkát. Vannak azonban olyanok is, mint Karasi János, aki nem érez felelősséget munkájáért. A hőgyészi gépállomás felkészült a gépszemlére A hőgyészi gépállomás gépeinek a tavalyi aratáskor 20 nap kiesése volt, amit az eredményezett, hogy előzetesen nem jól lettek kijavítva. Ez most az idei javításoknál a gépállomás vezetőit és dolgozóit óva intette, s az idén lelkiismeretesebben javították ki aratógépeiket — annál is inkább, mert sokkal nagyobbak a tervfeladatok, mint tavaly. A Megyei Gépállomások Igazgatósága a hőgyészi gépállomás szemléjét június 13-ra tűzte ki, ahol megállapítják, hogy valóban okultak-e a tavalyi hibákon, felkészültek-e lelkiismeretesebben az aratásra. A hőgyészi gépállomás udvara jelen leg úgy néz ki, mintha gépkiállítást rendeznének. Egymás mellett sorakoznak a gondosan kijavított arató, cséplőgépek. A legtöbb gépen a befejező munkákat végzik. Az arató, cséplőgépek javításának határideje .igaz, hogy május 31-én lejárt. A hőgyészi gépállomás nem fejezte be addigra a javítási munkákat, ami egyrészt nem is az ő hibájuk, hanem a felsőbb szerveké. „Mi még június 3-án is cséplőgépet javítottunk — mondja Molnár elvtárs, a gépcsoport vezető — sokkal nagyobb hiba volna az, ha a munkát elkapkodtuk volna, felületesen javítottuk volna ki gépeinket. így, ha 5-ére is fejeztük be gépjavításunkat, de biztosak vagyunk abban, hogy nem kell szégyenkezni a körzetünkhöz tartozó tszcs tagok előtt, mint tavaly, mert az aratógép a tábla közepén műszaki hiba miatt állt. Most nem kell izgulnunk a szemle előtt, mert biztosak vagyunk abban, hogy alaposan felkészültünk az aratás, csép- lés nagy csatájára. LEVELEZŐIK ÍRJA: Jó néanevelőmunkával készülőit lei a Bűé Világtanács ülésére A paksi MDP szervezet népnevelő felelőse vagyok, mely igen nagy megtiszteltetés számomra. Tudom, hogy jó népnevelő munkámmal kell biztosítani, hogy a területemen lévő dolgozó parasztok határidő előtt teljesítsék beadási kötelezettségüket. Különös boldogság tölt el, amikor felkeresem a dolgozó parasztokat, akik büszkén mutatják a dicsérőlevelet, melyet pártunk és kormányzatunktól kaptak, mert eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Ilyenek például Schmidt János és Treszli Jánosné dolgozó parasztasszony. Éppen azért, hogy még több ilyen dolgozó paraszt legyen a területemen a Béke-Világtanács ülésének tiszteletére megfogadom, hogy az eddiginél jobb munkával fogok harcolni pártunk és kormányzatunk határozatainak maradéktalan végrehajtásáért, jobb munkával fogom meghálálni pártunknak és dolgozó népünknek gondoskodását, amiben engem eddig is részesített. Szabó Józsefné levelező, Paks. GÉPÁLLOMÁSOK ! Fokozni kell a gépi növényápolást Megyénk gépállomásainak dolgozói előtt ebben az időszakban kettős feladat áll. Az egyik: felkészülni az aratás, cséplési munkákra, a másik: ezzel egyidejűleg végezni a gépi növényápolást. A Gépállomások Megyei Igazgatóságának a május 31-i értékelése azt tükrözi vissza, hogy gépállomásainkon sem az egyik, sem a másik munka nem kielégítő ütemben megy. A 15 gépállomásból a kitűzött határ, időre május 31-re csak !) gépállomás fejezte be a gépek javítását. — A lemaradott gépállomások között még vannak olyanok is, mint a szed resi, ahol május 31-re 33.3 százalékban javították ki az aratógépeket. Az aratógépek javítását még fokozni kell a^varsádi, a pincehelyi, a bölcskei és a dunaszentgyörgyi gépállomásoknak. Megyénk gépállomásai összesítve az aratógépek javítását 90.1, a cséplőgépek javítását pedig 92.9 százalékban fejezték be. Amellett, hogy a gépek kijavítása nem megfelelő ütemben folyikt türh^ tétlen az állapot a gépi növényápolás végzésében. Megyénk gépállomásai a június 10-i beütemezett talajmunkának csak 48.6 százalékát végezték el május 31-ig. Legjobb a nagydo- rogi gépállomás, tervét 132.8 százalékra teljesítette. A jók közé tartoznak Tamási, Szedres és Bonv- hád. Legjobban le van maradva Tevel, mindössze 10.3 százalékra teljesítette tervét. Rosszak közé tartoznak: Dalmand, Dünaszentgyörgy, Bölcske, Nagykónyi, Pincehely, Hőgyész. Ezek a gépállomások talajmunka tervüknek még az 50 százalékát sem közelítették meg